A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosítása az eljárási szabályok pontosítását tartalmazza, és a jogalkalmazó szervek által jelzett joghézagok megszüntetésére és egyszerűsítésekre tesz javaslatot, a joggyakorlat egységesítését és ezzel az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lefolytatását szolgálja.

Egyértelművé teszi a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi bizományos, továbbá a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú vételi jog és biztosítéki célú jogátruházás jogosultjának helyzetét.

A törvénymódosítás a felszámolókra vonatkozó hatósági nyilvántartás szabályait is érinti, a felszámolók névjegyzékének adattartalmát pontosítja és egészíti ki, ezen túlmenően összehangolja a felszámolási ügyekben eljáró bíróság, valamint a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság feladatait, elősegíti a felszámolói szakma hatékonyabb állami felügyeletét és a felszámoló szervezetek hatósági ellenőrzését.

A törvénymódosítás – az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében –lényegesen egyszerűsíti a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának nyilvántartásban történő átvezetését az átalakulás és az egyesülés esetében.

Ezzel összefüggésben módosul a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló  törvény is, amelyben új jogintézményként a jogutódi hozzáférési jogosultság igénylésének szabályai is megalkotásra kerülnek. A jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában a közjegyző végzést hoz, amely ellen kizárólag a jogutódlás által közvetlenül érintett személyek fellebbezhetnek. Az új jogintézmény bevezetésével lehetővé válik, hogy maguk a felek végezhessék el az átalakulás és egyesülés folytán bekövetkező változások hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetését, és ezáltal lényegesen egyszerűbbé, gördülékenyebbé és költséghatékonyabbá váljon az átvezetés menete.

Az újonnan bevezetésre eljárás gyorsaságát és költséghatékonyságát kívánja fokozni az a rendelkezés, amely a jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában hozott végzést elektronikus úton rendeli kézbesíteni a közjegyző által. Ennek érdekében a módosítás meghatározott körben lehetővé teszi az iratok hitelbiztosítéki rendszerben történő elektronikus kézbesítését és rögzíti ennek garanciáit.(Előterjesztő: Trócsányi László igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

***

- A csődjog összefügg hazánk gazdaságának versenyképességével! – hangsúlyozta a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka.

VEJKEY IMRE: - Képviselőtársaim! A fizetésképtelenségi szabályozás megújítására nézve már 2011 végétől jelentős lépések történtek, amelyeket a Széll Kálmán-terv részeként dolgozott ki az akkori igazságügyi tárca. Ezek legfontosabb elemei a következők voltak: a csődeljárás tekintetében az adós és egyes hitelezői csoportok összejátszási lehetőségeinek csökkentése, az adós csődeljárás alatti működésének támogatása, a csődegyezség bírósági jóváhagyásakor a formális jogszabályi feltételeken túlmenően annak vizsgálata, hogy a csődegyezség nem sérti-e a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit; a felszámolási eljárás tekintetében pedig az eljárások átláthatóbbá tétele, a visszaélések visszaszorítása. Nem mellékesen, a vagyontalan, illetve a fantomizálódott vállalkozások jogutód nélküli megszüntetésére felszámolás helyett cégbírósági kényszertörlési eljárás bevezetése, a hitelezőket megkárosító cégtulajdonosok és vezetők szankcionálása, a felszámolói szakma megújítása, hatékonyabb állami felügyelete és ellenőrzése, a felszámolási eljárásokban állami szerv által működtetett elektronikus értékesítési rendszer kötelező alkalmazásának előírása. A jogalkotás eredményei az elmúlt években már megmutatkoztak, hiszen a felszámolási eljárások száma az utóbbi években jelentősen csökkent. 2012-ben 22 700 ilyen eset volt, 2013-ban 13 500, 2014-ben 17 500, viszont 2015-ben már 9700, 2016-ban már csak 7900, 2017. április közepéig pedig összesen csak 1700 felszámolási eljárás indult.

- Hölgyeim és Uraim! A csődjog összefügg hazánk gazdaságának versenyképességével. A magyar gazdaság versenyképessége növelésének egyik kulcskérdése ugyanis, hogy a vállalkozások megfizethető feltétellel jussanak a pénzügyi intézményektől forrásokhoz. A hitelkihelyezés kockázatát növeli és a pénzügyi intézmények hitelezési hajlandóságát visszaveti, ha a cégekkel kapcsolatos hitelügyekkel összefüggésben kikötött pénzügyi biztosítékokat nem vagy csak jelentősen korlátozott mértékben tudják a fizetésképtelenné vált jogi személy hiteladós vállalkozással szemben érvényesíteni.

- A magyar gazdaság versenyképességének másik kulcskérdése, hogy a hitelezők összessége nagyobb mértékű megtérülést kapjon a jogi személyektől a felszámolási eljárásokban. Erre tekintettel a felszámolási eljárásokat még átláthatóbbá, még ellenőrizhetőbbé kell tenni! Teljeskörűen össze kell gyűjteni a jogi személy adós vagyonát, valamint a hitelezőket megkárosító volt cégvezetőkkel szemben jogi úton deliktuális kártérítési igénnyel kell fellépni, ha a vállalkozás vagyonát jogellenes módon csökkentették, vagy a fenyegető fizetőképtelenség esetén nem vették figyelembe a hitelezők érdekeit. Az ezzel kapcsolatos anyagi jogi felelősségi szabályt az új Ptk. tartalmazza, de ennek eljárásjogi háttere a felszámolási eljárások, illetve a kényszertörlési eljárások kapcsán indított perekben sajnos nem volt egyértelmű. Mindezekre tekintettel a jelen törvényjavaslat a jogszabályok közötti összhangot is biztosítja, és a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja megállapításait is hasznosítja.

- Hölgyeim és Uraim! A biztosított hitelezőket érintő változások tekintetében célkitűzése a törvényjavaslatnak, hogy a dologi és fiduciárius hitelbiztosítékok jogosultjait a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban úgynevezett biztosított hitelezőnek kelljen tekinteni. A felszámolási vagyon védelme tekintetében pedig a Nemzeti Versenyképességi Tanács olyan elvárásokat fogalmazott meg, hogy a felszámolási eljárásban minél nagyobb legyen a hitelezők igényeinek a megtérülése. A tárgybeli törvénycsomag ezt a következőkkel kívánja elősegíteni. Teljeskörűen össze kell gyűjteni és a felszámoló rendelkezésére kell bocsátani a jogi személy adós teljes vagyonát, melyeket csalárd módon eljáró cégvezetők, cégtulajdonosok ellen indítanak! Meg kell akadályozni, illetve szankcionálni kell a jogellenes, a fedezetelvonó vagy a hitelezők érdekeit sértő tevékenységet! Eredményesebbé kell tenni megkárosított hitelezők, felszámolók pereit!

- Hölgyeim és Uraim! A joggyakorlatban nem volt egységes a Cstv. 51. §-ának értelmezése, ezért a Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel. A jogkérdés az volt: ha a felszámoló intézkedésének jogszabálysértő jellegét vagy mulasztását a bíróság megállapítja, akkor ki fizeti a révészt, ki fizeti meg a kifogást benyújtó személy költségeit? A törvényjavaslat ezt a kérdést úgy dönti el, hogy a bíróságnak a felszámolót kell köteleznie a kifogást elbíráló végzésben, ezért a felszámolónak kell kifizetnie a hitelező költségeit! Ez alól csak egészen kivételes esetben adhat felmentést a bíróság, csak akkor, ha a felszámoló a szakmai követelményeket betartva, a tőle elvárható módon járt el. Végül, de nem utolsósorban: csökken a bíróságok, a közjegyzők adminisztratív terhe, és egyúttal bővül a bírósági titkár jogkörben meghozható végzéseinek köre.

- Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is!