Pozitív dolgokról tudunk számot adni!

HARGITAI JÁNOS (KDNP): - Tisztelt Ház! Ez az a törvényjavaslat, ami született akkor, amikor a szocialista képviselők nagy bajban vannak, ellenzéki képviselőként a fehéret is megpróbálják feketére maszatolni, de ez nem fog sikerülni!  Miért baj, ha az átláthatóság és a tervezhetőség jegyében szakítottunk azzal a gyakorlattal, hogy az éves költségvetést nem karácsony előtt fogadjuk el? Miért baj, hogy szakítottunk ezzel a gyakorlattal, és a költségvetés előkészítése során képesek vagyunk ma már arra, hogy legalább fél évvel előbb fogadjuk el azt, ami majd fél év múlva lép életbe?

 - Ezt a költségvetést, aminek a módosításáról most itt beszélünk, 2016 közepén fogadtuk el. Azóta eltelt háromnegyed év, a módosítás indokolt, de alapvetően és döntően pozitív irányú módosításokról van szó. Egyetlen megszorítás, egyetlen visszalépés nincs ebben a törvénytervezetben, csak pozitív dolgokról tudunk itt számot adni. Miért akarják ezt elhazudni az ország közvéleménye elől, tisztelt szocialista képviselők? Pont a mai napon, amikor a híradások arról szólnak, hogy a gazdaság növekedése az első negyedévben 4,1 százalékos volt. Nehéz szellemi teljesítmény lesz önöknek megint megmagyarázniuk, hogy ez miért hamis, miért illeg-billeg az egész, miért csak ideiglenes, miért nem lesz tartós és így tovább. Mert a sajtócikkeket olvasva látom, hogy ez a folyamat ilyen szempontból már elindult!

- De beszéljünk azokról a nagyszerű dolgokról, amik ebben a törvényjavaslatban vannak! Nézzük meg, hogy a bevételi oldalhoz, tehát a háromnegyed évvel ezelőtt elfogadott 2017. évi költségvetés bevételi oldalához miért vagyunk kénytelenek hozzányúlni, és ez miért örvendetes ez nekünk. Az első dolog, amit mindjárt rögzítenem kell: akkor, amikor ezt a költségvetést megterveztük az óvatos tervezés jegyében, azzal kalkuláltunk, hogy 3,1 százalék lesz a növekedés 2017-ben. Most ennél is bátrabban gondolkodhatunk, mert ez a növekedés 4,1 százalékra is felmehet. De hogy 3,5 százaléknál nagyobb lesz a növekedés, ez egészen biztos!

- Most már azt mondhatjuk a nyugdíjasoknak, akik hallgatják vagy nézik ezt a vitát, de eljut hozzájuk az információ,

az amit korábban valószínűsítettünk, hogy sok év után először, 2017 végén nyugdíjprémiumot fogunk fizetni a nyugdíjasoknak. És azt is reméljük, hogy ez majd 2018-ban is így lesz. (Józsa István: Hozzájuk vágjátok! Fasisztoid..!)  Józsa képviselő úr már másodszor hozza ide a fasiszta gondolkodást. (Józsa István: Fasisztoid..!) Számomra egyszerűen felfoghatatlan költségvetési pénzügyi törvények kapcsán fasizmust(Józsa István: Elnyomás!) meg elnyomást látni. Ahogy ön fogalmazott, novemberben majd hozzávágjuk a nyugdíjasokhoz ezeket az összegeket. (Józsa István: Ezt mondtad!)  Mi nyugdíjprémiumot fogunk nekik fizetni az előreláthatóság jegyében ez egyébként törvényi kötelezettségünk, mert az inflációs és a növekedési számok úgy alakulnak, hogy képes lesz a magyar gazdaság nyugdíjprémiumot fizetni. Hogy ez önnek miért ilyen tragikus, amit így kell hangoztatni, hogy hozzávágjuk majd a nyugdíjasokhoz. Legalább ne azt mondja, hogy hozzávágjuk a nyugdíjasokhoz, hanem mondja azt, örömteli, hogy a magyar gazdaság ma már erre képes, de reméljük, majd lesz ez több is, mert akkor egyetértek önnel.

Beszéljünk azokról a további szomorú dolgokról, amiket a képviselő asszony rikkantásával kurtán-furcsán elintézett: a bérmegállapodásról. Hat évre előre sikerült, a törvény elfogadása után, bérmegállapodást kötnie a kormánynak...(Bangóné Borbély Ildikó: Kivel állapodtak meg?)… a gazdasági szektorral, tehát a munkaadók és munkavállalók képviselőivel.  Erőteljes ütemben vagyunk képesek növelni a minimálbért és a diplomás-minimálbért, 15 százalékkal és 25 százalékkal.

- Ezeket az átvezetéseket tesszük meg a törvényben. Még egyszer mondom: ezt a megállapodást nem kormányzati kényszerből tesszük, mert akkor nem megállapodás, hanem diktátum lenne. Megállapodva a szociális és gazdasági  partnerekkel vezetjük át ezeket a pozitív dolgokat a törvénybe. A megállapodás értelmében növelni kell a minimálbért vagy a diplomás-minimálbért, a járulékaikat, az ezután történő járulékbefizetéseket viszont csökkenti a kormány. A kormány megállapodott velük arról is, hogy a társasági adó kulcsa is csökken, egységesen 9 százalék lesz.

- Mi a családoknak kedveztünk, és más jövedelemtulajdonosokra, multikra, pénzügyi szektorra, kereskedelmi láncokra különadókon keresztül terheltünk többletadókat. A többletadókat áfaterületen szedtünk be, bár ott is visszavonulás van előterjesztve, hiszen nagyon sok tételt az alapvető élelmiszerek kapcsán már 5 százalékra vittük le 27 százalékról. Ellenérvként az hangzott el, szégyelljem magam,  micsoda hazugság, hogy mi nem kedveztünk a multiknak, amikor a társasági adót az kedvükért csökkentettük. A csökkentést nem, csakhogy van egy sorrendiség. Volt egy gazdasági válság, önök csődbe juttatták országot. (Zaj az MSZP soraiban.)  Ekkor hoztuk azokat az adókat, amiket hoztunk és amikor a magyar gazdaságot talpra állítottuk, akkor már a versenyképesség növelése érdekében arra is képesek voltunk, hogy a társasági adót csökkentsük. Többletmunkahelyeket remélünk azáltal, hogy kicsik és nagyok is kevesebb társasági adót fizetnek.

- A bevételi oldal lehetőségeiről beszéltem eddig viszonylag hosszan, amiket most átvezetünk a 2017. évi költségvetésben. A bevételi többlet pedig arra is ad lehetőséget, hogy a kiadási oldalon is tegyünk korrekciókat. A kiadási oldal többletlehetőségeit fogalmazza meg ez a törvénytervezet. Mindezt persze úgy teszi, hogy egy pillanatra se mondunk le a stabil és kiszámítható költségvetési politikánkról, amit két cikluson keresztül folytattunk. Reményeink szerint úgy tudunk a többletbevételek eredményeként a többletforrásokról rendelkezni, hogy  2,4 százalékra fog teljesülni a hiánycél.

- Ezek után már csak arról érdemes beszélni, hogy azok a kiadási többletek, amiket megfogalmazunk, jó célok-e? Kettő nagyon fontosat kiemelek. A Költségvetési bizottság ülésén visszatérően a gyermekétkeztetés ügye kerül elő. 74 milliárd van rögzítve ebben a törvényben erre a célra olyan forrásként, amit ráadásul másra felhasználni sem lehet. A nyugdíjasok pedig hosszú évek után először fognak azzal találkozni, hogy az év végén a magyar gazdaság és a magyar emberek teljesítményének eredményeként nyugdíjprémium kifizetésére leszünk képesek. Ez 50 milliárdos tétel, ami a nyugdíjemelés mellett a nyugdíjasok jövedelmét, jövedelmi pozícióját fogja erősíteni.  

- Fontosnak tartom megemlíteni: 25 milliárdos beruházás-előkészítő alap is  szerepel ebben a költségvetésben. Ez megint egy előrelátó gondolkodás. Számtalan olyan projekt van a fejünkben, amelynek a megvalósítása azzal kezdődik, hogy ezt a beruházást legalább az álmok szintjén, a tervezés szintjén el kell indítani. Mohácsi képviselőként itt említek meg egy ilyent: remélem, hogy ebből a 25 milliárdos alapból a mohácsi Duna-híd további előkészítésére is jutnak források. Azért mondom, hogy a további előkészítésére, mert az előkészítések eddig is folytak, s most már ott tartunk, hogy kiviteli terveket tudunk majd készíteni, de ehhez források kellenek. Ez a 25 milliárdos alap egy ilyen nagy beruházásnak is megteremti a további előkészítési feltételeit.

- Útfelújítások. Jól tudjuk, hogy itt nem tudnánk annyi pénzt elkölteni, aminek értelme ne lenne! Autópálya-építés, tehát nagy infrastrukturális mellett utak felújítására is szükség van. Az eddigi 10 milliárdos keret mellett 50 milliárdot különítünk el ezekre a fejlesztésekre.

- Az egészségügy mindig vita, részben joggal kritika tárgya, ami az ott történik, bár az egészségügyi infrastruktúra ebben az országban eddig is izmosan fejlődött, talán a legkevésbé Budapesten. Most itt olyan beruházások vannak megcélozva, amik egészségfejlesztéseket szolgálnak elsősorban a fővárosban: kőbányai Egészségház, Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, Irgalmasrendi Kórház, Pestszentimre, és még sorolhatnám tovább a tételeket.

- Még egy dolgot hadd emeljek ki, ezt a hírt is sokan várják: az építési szabályok újraírása a településeknek feladatot adott, településképi elemzéseket kell készíteniük. Ez nyilvánvalóan költséget jelent. Itt megjelenik az a 2,7 milliárdos tétel, amin keresztül minden településre kellő forrás juthat el ahhoz, hogy ezen feladataiknak megfeleljenek.

- Az Országvédelmi Alapot 55,8 milliárdra emeljük, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát pedig 10 milliárd forintra. Tehát a kormány a növekvő és jól alakuló költségvetési bevételi számok ellenére is kalkulál kellő tartalékokkal ahhoz, hogy a költségvetést az elkövetkezendő időszakban kézben tudja tartani. Az óvatos tervezés és a költségvetés óvatos végrehajtása továbbra is jellemzi a kormányt. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim ‑ ezt mindannyian tudják, még az ellenzékiek is ‑, hogy az itt bemutatott számok alapján ez a költségvetési módosítás támogatható. Támogatható, hisz a választóknak, a családoknak és a gazdasági szereplőknek csak pozitívumokat tartalmaz, amikor ezeket a számokat átvezetjük a költségvetésben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ezúttal nem hitelfelvételből finanszírozzuk az életszínvonal emelkedését megalapozó intézkedéseket!

LATORCAI JÁNOS (KDNP) : - Képviselőtársaim! Ha az elmúlt 26-27 év költségvetés-történetét áttekintjük, úgy gondolom, azt láthatjuk, nem ritka, hogy a már elfogadott költségvetés számait módosítani kell, sőt van, amit többször is módosítani kellett. Ám - valljuk be -  azért kevés példát találunk arra, amikor a változtatást vagy a módosítást nem a hiány, hanem a többlet indukálja! Most erről van szó! Erről, hiszen a vártnál is jobban és gyorsabban javuló gazdasági teljesítménynek köszönhetően van lehetőség az idei költségvetés számainak a korrigálására!

- Ez a pozitív változás vagy változtatás nagymértékben annak köszönhető, hogy a kormány tavaly a bérek rendszerszintű fejlesztése mellett döntött, és aláírta azt a bizonyos megállapodást a munkáltatókkal, a munkavállalókkal, a szociális partnerekkel együtt, amelynek hatására több lépcsőben emelkednek a keresetek, és csökkennek a munkáltatókat terhelő járulékok.

- A bérmegállapodással nagyon sokat léptünk előre annak érdekében, hogy a bérszínvonalunk emelkedjen, akár közép-európai, akár európai szinten is. Különösen fontos, hogy ezúttal nem hitelfelvételből finanszírozzuk az életszínvonal emelkedését vagy az azokat megalapozó intézkedéseket! Ez olyan eredmény, amiért az ország megdolgozott, ami az ország erejének és teljesítőképességének a növekedéséből származik!

- A bérmegállapodás sokrétű hatást gyakorolt a költségvetésre. Csak néhány példát kiragadva: a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó mérséklése, 331 milliárd forinttal csökkentette az ezekből származó bevételeket, ugyanakkor a személyi jövedelemadóból a bérek emelkedése révén 111 milliárd, míg a jövedéki adóból, elsősorban a fogyasztás bővülése miatt 34 milliárd forinttal több folyt be, mint azt a korábban meghatározott célszámok előirányozták. Ez a tervezés idején még nem látható változás nem tette instabillá a költségvetést, bár sokan úgy gondolták, hogy ettől is instabillá válik. A törvénymódosítás adataiból kiderül: a büdzsé megterhelés nélkül képes alkalmazkodni a program által megkívánt célkitűzésekhez!

- A szakértők részéről gyakran elhangzott a kérdés: minek köszönhető a költségvetés rugalmassága? Hogyan lehetséges, hogy a bérfejlesztési intézkedéscsomag bevezetése nem jár szükségszerű elvonásokkal más területekről? Hogyan lehetséges, hogy a változások nem billentették ki egyensúlyából a költségvetést? - Nos, úgy, hogy mindezt ‑ ahogy már említettem -   a bevételek bővülésének következtében és a költségvetés mozgásterének a növekedéséből fakadóan tudja a kormány biztosítani. Míg a korábbi időkben ‑ úgy gondolom, nem kell nagyon visszamenni ‑ komoly problémát jelentett egy-egy kormány számára, hogy 10 százalék alá tudja hozni a költségvetési hiányt, ezzel szemben most arról fogunk döntést hozni, hogy ezt a bevételtöbbletet milyen célokra, milyen fejlesztésekre költsük el.

- A törvénymódosítás értelmében ez az összeg az egyenleget javító és az egyenleget rontó tételek különbsége, vagyis összesen 175 milliárd forint! Ebből jut a gyermekétkeztetés növelésére, nyugdíjprémiumokra, az országos közúthálózat fejlesztésére, az állami beruházások hatékonyabb megvalósítását szolgáló beruházás-előkészítő alap létrehozására, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztésére. De ebből jut a váci munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő speciális fejlesztő központ létrehozására, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vagy a nemzeti összetartozást erősítő Határtalanul-program támogatására, az első világháborús hadisíroknak az ápolására és még sok más programra.(Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Hajaj!)

- Természetesen nem ítéljük meg azonosan ezeket a célokat, hiszen magától értetődő, hogy ellenzéki képviselőtársaim ezekből sokat tudnak támogatni, sokkal viszont nem értenek egyet. Szeretném felhívni figyelmet arra, hogy bár a költségvetés egyenlege lehetővé tenné a 175 milliárd nagyobb hányadának az elköltését, akár az egészet is, a kormány nem élt ezzel. Helyette 56 milliárd forintot, tehát a felhasználható teljes többletnek több mint egyharmadát az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelésére fordítja. Persze ezt is lehet másként értékelni, de  szeretném itt a Költségvetési Tanács véleményét idézni,  amely azt mondja: az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelése tulajdonképpen a tartalék segítségével tovább erősíti a költségvetést, ezen belül a hiány és a GDP-arányos államadósság csökkentésére vonatkozó cél teljesítésének biztonságát, azaz a költségvetést erősítő tényező!

- Képviselőtársaim! A felsorolt kiadási tételeket nem kizárólag azért képes finanszírozni a költségvetés, mert hazánk számottevő gazdasági növekedést produkál. Legalább ekkora jelentősége van annak is, hogy évről évre szisztematikusan emelkedik a bevételek aránya, tehát fejlődik, hatékonyabbá válik az állam adóbeszedési képessége is. Ha az eredményes gazdaságpolitika legszemléletesebb indikátorait keressük, az alábbiakat ajánlom mindenkinek a szíves figyelmébe: növekvő GDP, csökkenő államadósság, kézben tartott hiány, és nem utolsósorban, az állam az adók emelése nélkül, az intézmény fejlesztésén keresztül és a jogszabályok modernizálásával is képes biztosítani a bevételek növelését.

- A költségvetésben keletkező többlet a gazdaság fehérítésére irányuló törekvések sikerét is jelzi. Hazánk lépésről lépésre közelebb kerül ahhoz, hogy minden ágazatban és minden társasági formában érvényesítse a közteherviselés elvét, és ezáltal előmozdítsa a gazdaság versenyképességének növelését! Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam az Állami Számvevőszék elnökének,Domokos Lászlónak  elhangzott vagy megteremtett egyik definícióját, a fenntartható fehérítés fogalmát, amely arra utal, hogy az adóbeszedés hatékonyságának növelése komoly eszköz arra, hogy az adókulcsok tovább csökkenhessenek, és javuljon a lakosság életszínvonala! Az új adóbeszedési eszközök – online pénztárgépek, az EKÁER vagy a számlázási rendszer jövő évtől kötelező adóhivatalhoz való bekötése – mind egybeesnek a fenntartható fehérítés célkitűzéseivel, és így reményeink szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy további, a bérmegállapodáshoz hasonló programok születhessenek.

- Képviselőtársaim! Megköszönöm figyelmüket. Arra kérem önöket, hogy a költségvetés módosítását, amely jelentős  pozitívumokat tartalmaz, szíveskedjenek támogatni! (Taps a kormánypártok soraiban.)