Történelmi jelentőségű a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünk, mert a magyarság legnagyobb tragédiájából a nemzettudat, az önazonosságunk és önbecsülésünk megerősítésével ad erőt összetartozásunk valódi megéléséhez – fogalmazott napirend előtti felszólalásában Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője a parlamentben.
kdnp.hu
Fotó: firtl.sopron.hu
Firtl Mátyás országgyűlési képviselő felszólalása
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!
Június 4-e a trianoni békeszerződés aláírásának napja 2010 óta, törvénybe foglaltan:a Nemzeti Összetartozás Napja.
Sopron és környéke országgyűlési képviselője vagyok, ahol elődeink népszavazásban választ adhattak a trianoni döntésre, szemben mindazokkal, akiket erről nem kérdeztek meg.
Legnagyobb nemzeti tragédiánk összetettségét részben megvilágítja, hogy akkor a Sopron környékiek sem tudhatták, hogy újabb, véres háború következik, kitelepítés, kommunista uralom, határzár, vasfüggöny.
Tudjuk, s még megéljük azt, hogy nem csak az elcsatolás önmagában volt tragédia, hanem a Közép-Kelet Európára ereszkedő diktatúrák, az elhallgatás következményei, mindaz, ami az elcsatolás tényén, a terület-vesztességen túl minden nemzetrészben és az anyaországban a nemzeti öntudat szétrombolását eredményezte.
Igen, június 4-e az emlékezés napja, de immár a megoldásra vezető emlékezésé, a megismerésé, a megértésé azért, hogy nemzeti önbecsülésünkben megerősödhessünk.
Történelmi jelentőségű a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünk, mert a magyarság legnagyobb tragédiájából a nemzettudat, az önazonosságunk és önbecsülésünk megerősítésével ad erőt összetartozásunk valódi megéléséhez.
A magyar nemzeti összetartozásunk alapja a keresztény szellemi gyökereink és hitünk, magyar nyelvünk és kultúránk, történelmünk, hagyományaink.
A Törvénnyel megerősítettük azt a folyamatot és fejlődési irányt, amelyet a magyarságnak végig kellett és kell járnia, át- és meg kell élnie: az egymásratalálást nemzeten és nemzetrészeken belül, amely által a szétszakítottság rossz érzetét felváltja az egymásratalálás öröme, az összetartozás tudata, azonosságtudatunk ereje, nemzeti létünk értelme és küldetése, megmaradásunk jövőbe vetett hite és biztonsága, közös teendőink. Az a tudat, hogy külhoniak és anyaországiak számíthatunk egymásra.
Június 4-e így válhat közös szándékkal és akarattal gyásznapból a Gondviselés iránti hála napjává azért, hogy mi magyarok minden tragédia ellenére és közepette, itt a Kárpát-medencében bebizonyítottuk, hogy nemzeti összetartozásunk erősebb azoknál az erőknél, amelyek szétszakításunkra szövetkeztek; hogy: a Gondviselés erőt, bölcsességet adott a magyarnak, hogy megtalálja a jelenvaló történelmi helyzetben a legalkalmasabb eszközöket nemzetünk újjáegyesítésére mind szellemi, mind kulturális, mind közjogi értelemben, és mindezt a Szent István-i szellemiségben és - visszaállított folytonosságában, Alaptörvényünk szerint.
Tisztelt Képviselőtársaim!
A nemzeti összetartozás közösségként is megerősít, emberi és közösségi élő kapcsolatainkban: gazdaságilag is.
Azaz fejlődésben és gyarapodásban! (Meggyőződésem, hogy az összetartozás érzésében való megerősödésünk gazdasági fejlődésünk egyik motorja is).
A szilárd értékrenddel, világos célokkal és jövőképpel rendelkező közösség erős, ezért képes megvívni a jelenkor küzdelmeit.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Múlt héten jelen voltam Vukováron, ahol Kövér László, az Országgyűlés elnöke Željko Reiner horvát házelnökkel felavatta a vukovári Magyar Házat, annak bizonyosságára, hogy „van újjászületés".
A Nemzeti Összetartozás Napjának értelmet-, minekünk erőt adnak a vukovárihoz hasonló, magyar közösségeink, - bárhol is legyenek a világon: akiknek anyaországhoz, anyanyelvhez, magyarságukhoz való hűsége nemcsak őket tartja meg, de nekünk is erőforrás a nemzet építésében, megerősítésében.
Köszönöm hogy meghallgattak!