Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. január 12-én. (MTI Fotó: Soós Lajos)

Négy törvény, a beutazási-tartózkodási, a menedékjogi, a szabálysértési és az államhatárról szóló jogszabály módosítását javasolja a kormány az idegenrendészeti őrizet visszaállítása érdekében.

A kabinet javaslata értelmében tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején kötelező tartózkodási helyet írnak elő azoknak, akik bevándorlás céljából kérelemmel fordulnak a magyar államhoz. Ez a tartózkodási hely az országhatár lesz, ahol 200-300 ember elhelyezésére alkalmas konténereket állítanak fel, ezekben kell megvárniuk a migránsoknak kérelmük jogerős elbírálását, korlátozva ezzel a szabad mozgásukat. Ezeken a helyeken a bírósági eljárás feltételeit is biztosítani fogják telekommunikációs eszközökkel – ismertette a részleteket a tárcavezető, megjegyezve, hogy a szerdai adatok szerint a magyarországi táborokban 586 ember tartózkodik.

Elmondta azt is, hogy az illegális határátlépőket az ország bármely pontján – vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül – fel kell majd tartóztatni.

Szerinte a kötelező tartózkodási hely kijelölése jelentős mértékben csökkenti a biztonsági kockázatot.

A miniszter jelezte, hogy az intézkedés miatt számítanak vitákra az Európai Bizottsággal.

Lázár János megismételte továbbá, hogy ha a migrációs helyzet romlik, készek egy második kerítést is felépíteni.

A stratégiai kabinet arról is döntött, hogy a határon szolgálatot teljesítő karitatív szervezetek támogatását növelik.

A tárcavezető beszámolt arról, hogy a kormány a rendőrség után a honvédséget is megerősíti, ez létszám-, bér- és eszközfejlesztést egyaránt jelent a következő időszakban. Kérdésre azt is közölte, hogy a honvédség-újjáépítési programnak a magyarországi kézifegyver-gyártás lehet az egyik nyertese. Már ma is vannak olyan Magyarországon előállított kézi fegyverek, amelyek honvédségi kipróbálása folyamatban van – tette hozzá.

A miniszter a múlt heti máltai informális EU-csúcsot értékelve valódi áttörésnek nevezte az ott hozott döntéseket, amelyek szerint az Európai Unió határait minden körülmények között meg kell védeni, a kontinensre érkezőket vissza kell szállítani Afrika partjaihoz, Líbiában pedig regisztrációs táborokat kell létrehozni.

Ez egy olyan radikális változás, amely a Magyarország által korábban javasoltakkal egybeesik – hívta fel a figyelmet.

Lázár Jánostól megkérdezték, kinek drukkol a német választáson, amire azt felelte: mivel a CDU/CSU a Fidesz testvérpártja, természetesen a jelenlegi kancellárnak, Angela Merkelnek szurkol, aki egyben a CDU elnöke is.

Kérdezték a paksi hitelről is, amire válaszul közölte, hogy a kormány nem tart igényt nagyobb mértékű finanszírozásra, a szerződés nem fog módosulni. Jelezte, hogy Magyarország sokkal jobb pénzügyi helyzetben van, mint a 2014 januárjában, az orosz hitelszerződés megkötésekor, s akár előtörlesztésre is kész, az eddig elvégzett munkákat pedig hitel nélkül is ki tudja fizetni.

A minisztert faggatták az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti védjegyvitáról. Igazságtalan, méltánytalan és magyarellenes lépésnek nevezte a román bíróság döntését és megjegyezte, hogy Románia az elmúlt években egyházakat, polgármestereket, civil szervezeteket és szimbólumokat próbál ellehetetleníteni. Helyesnek nevezte, hogy az emberek összefognak és bojkottot hirdetnek a Heineken termékeivel szemben. Értékelése szerint a cégcsoport magyar tagjának – amely a kormány stratégiai partnere – fel kellene ajánlania a közvetítést a romániai céggel, amellyel még mindig egyezségre lehetne jutni.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb korrupciós ügyeként hivatkozott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró beruházására. Lázár János megerősítette, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF 400 milliárd forintnyi megkötött szerződést tekintett át, s ebből 272 milliárd értékűvel volt probléma. Összesen 166 milliárd forint esetében öt bűncselekmény valószínűsíthető, az unió pedig 59 milliárd forintot követel vissza.

A tárcavezető elmondta, hogy a fővárosnak 60 napja van, hogy reagáljon a jelentésben foglaltakra, s ha azt nem vitatja, vissza kell fizetni az 59 milliárdos összeget. Ugyanakkor a problémás 166 milliárd forintban 77 milliárd forint állami és 30 milliárd forint fővárosi önkormányzati forrás is volt. Van olyan értelmezés, miszerint az állami pénzt a kormánynak azonnal vissza kellene követelnie – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a főváros jelenlegi vezetésének semmi köze ezekhez az ügyekhez, Tarlós István főpolgármester mindent megtett az átláthatóság érdekében, ugyanakkor a Demszky Gábor idején kötött szerződéseknél csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés és összejátszás valószínűsíthető, a Legfőbb Ügyészség ezek egy részében nyomozást folytat. Aki megrendelte a beruházást, az nem a város és a haza, hanem a saját zsebe érdekében tette – magyarázta a helyzetet a miniszter, aki a kritikákat úgy kommentálta: az ellenzék számára egy OLAF-jelentés biblia, ha a Fidesz hibázik, és fércmunka, ha a teljes SZDSZ-MSZP-elit érintett.

Faggatták arról is, hogy sajtóhírek szerint szökésben van Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetője. Azt felelte, az Információs Hivatal nem vesz részt a bűncselekmény felderítésében, így erről nem tud nyilatkozni.

Lázár János egy másik kérdésre arról is beszélt, hogy a jelentés nemzetközi szálai sem alábecsülendőek, Londonból és Párizsból is kapott olyan jelzéseket az ügyészség, amely szerint egy nagy nemzetközi bűncselekmény történt. Jelezte, hogy az OLAF vezetői a héten több menetrend szerinti egyeztetést folytatnak Budapesten, s noha eredetileg a 4-es metró nem szerepelt a napirenden, feltehetően szóba fog kerülni.

Ismertette továbbá, hogy a kormányülésen döntöttek arról, 33,3 milliárd forint többletet fordítanak arra, hogy a szociális szférában egyházi, nem állami intézmények dolgozóinak bére is emelkedhessen, a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók bérkeretét pedig 7,4 milliárd forinttal egészítik ki. Döntöttek arról is, hogy a szociális szférában, de egészségügyi munkakörben dolgozók az egészségügyi bértábla szerinti juttatást kapnak.

Lázár János tájékoztatása szerint döntés született arról is, hogy 4 milliárd forintot kap az Arany János Emlékbizottság; az állam átvállalja Szentendre 2,9 milliárd forintos, uszoda-beruházás miatti adósságát; 100 százalékban kötelezettséget vállalnak a termelők madárinfluenza miatti káráért; 1,5 milliárd forintot különítettek el a Habsburg Ottó Alapítvány központjára; továbbá 880 millió forintot fordítanak az üldözött keresztények megsegítésére. Utóbbi egyebek mellett iraki lakóházak építését, gyógyszerellátást, karitatív szervezetek támogatását jelenti.

Azt is közölte: 40 milliárd forintos programot indít a kormány, hogy minél több közfoglalkoztatottat vegyenek fel a piaci munkaadók, amelyek ezért – a tervek szerint – többlettámogatásra számíthatnának.

Jelezte, hogy jelenleg 216 ezer közfoglalkoztatott van, a kormány célja, hogy számuk a következő öt évben 100 ezerre csökkenjen. Ám körültekintésre van szükség, mert „a bűnözésre komoly hatása van a közfoglalkoztatásnak, nem véletlenül csökkent Magyarországon az elkövetett bűncselekmények száma" – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint jelenleg 37 ezer olyan üres állás van, amelynek betöltéséhez nem szükséges szakképzettség.

Emellett előírják – folytatta –, hogy ha egy járáson belül van üres munkahely, akkor a munkára jelentkezőnek azt el kell vállalnia, és csak akkor vehet részt a közfoglalkoztatásban, ha ilyet nem tudnak neki biztosítani.

Arról a döntésről is beszámolt, miszerint a kormány 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít a Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak: a két intézmény együttműködésében egy speciális, új szülészeti-nőgyógyászati egység jön létre. A kórházak ezért cserébe azt vállalták, hogy ezen az osztályon nem lesz abortusz, és hálapénzt sem fogadnak el.

Lázár János azt is közölte: Magyarország a Brexittel – Nagy-Britanniának az EU-ból kilépésével – párhuzamosan pályázik arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankhatóság székhelye - amelyeknek ma Londonban van a központjuk – Budapestre kerülhessen.

A minisztert megkérdezték arról, hogy a hírek szerint azért távolítottak el valakit az Antall József Tudásközpontból, mert megvédte egy kollégáját, aki lájkolta az olimpiaellenes népszavazásról szóló bejegyezést. Erre úgy reagált: hiba lenne, ha fiatal munkavállalóknak a véleményük miatt kellene hátrányos következményeket elszenvedniük. „Ha legközelebb jön hozzám pénzért (Antall Péter, a központ vezetője), akkor meg fogom kérdezni, mi történt" – fűzte hozzá.

Kérdésre azt is tudatta, hogy a gazdasági kabinet megvitatta az Alexandra könyvesbolt-hálózat ügyében keletkezett károk kormányzati átvállalásának kérdését, de elutasította azt.

Azzal kapcsolatban, hogy Székely László ombudsman jelentése szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, Lázár János azt mondta: szerinte Székely Lászlónak nincs igaza, a biztosított hatéves felkészülési idő elegendő, a kormánynak nem szabad visszalépnie, mert ez egy fontos feltétele a felsőoktatás és a nyelvoktatás színvonaljavulásának.