Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze” – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, – egy alkalommal a hangzavarokat, bekiabálásokat is jelezve – tallózunk.

Régi problémák, új trükkök?

SPALLER ENDRE (KDNP): – Tisztelt Államtitkár Úr! A fogyasztóvédelem területén sok újra és újra felbukkanó ügy van, a jogsértők újabb és újabb trükköket találnak ki már megoldottnak hitt problémákra.. Ennek kapcsán az elmúlt időszakban új módszerekről számoltak be a hozzám érkező panaszosok, valamint az internetes fórumok hozzászólói. Ezek a panaszok olyan számosak és a trükkök olyan változatosak, hogy érdemesnek látom itt is beszélni róla, mert jogalkotói választ is igényelnek. A bemutatókon való részvételre ösztönzés egyik, sajnos egyre gyakrabban alkalmazott technikája az, hogy a vállalkozás tulajdonképpen eltitkolja, hogy mi is a meghívás valódi célja. Egy állampolgár például arról számolt be, hogy telefonon keresték meg, azt tudakolva, hogy fontos-e számára az egészsége.  Természetesen kinek nem fontos a saját egészsége. Miután megtudta a választ, hogy az illető számára ez fontos, elhívta, és ígért íriszdiagnosztikát, vércukorszint-mérést és vérnyomásmérést. A helyszínen derült ki, hogy természetesen ilyesmiről szó nincsen, az orvos hirtelen lebetegedett, helyette viszont termékeket mutattak be, és felkínálták, hogy több százezer forintért vásárolja is meg.

– Államtitkár Úr! Ezen bemutatót szervező vállalkozások gátlástalanságának egy másik bizonyítéka, hogy a lakossági megtakarítások növelése és a rezsicsökkentés mellett elkötelezett kormánypolitika farvizén például azzal állnak elő, hogy ha valaki eljön egy ilyen termékbemutatóra, akkor átvállalják tőle a féléves, éves rezsijét – természetesen ehhez egy több százezer forintos terméket kell megvásárolni. Szintén előfordult, hogy úgymond garantált, 30 ezer forintos vagy akárhány ezer forintos nyeremény ígéretével csalogatták az embereket, és azt mondták, hogy bizony csak a nyeremény átadásáról lesz szó. Hát, ki ne menne el egy ilyen kiváló lehetőségre, aztán kiderült, hogy ahhoz, hogy ott ők bármit is kapjanak, vásárolni kell, és ha vásárolnak, akkor kaphatnak valamit, vagy esetleg benevezhetnek egy olyan versenyre, aminek a végén győztesek lehetnek, és akkor azok esetleg kaphatnak valamit.

– Államtitkár Úr! Így a példákból is jól látszik, hogy nő a fogyasztói tudatosság - ez egyfelől jó hír. A rossz hír emellett, hogy nő azoknak a kreativitása is, akik az embereket át akarják verni.

       –Mit tett és mit tesz a kormány ennek elhárítására?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselőtársam! Hadd kezdjem én is azzal, hogy valóban, a kormány politikájának sarokköve a fogyasztói szokások tudatosságában, magában a fogyasztóvédelemben való pozitív fordulat, hiszen jól látjuk, jól tudjuk, hogy hiába tesz meg egyébként az állam sok mindent a saját állampolgárai védelmében, ha maguk az állampolgárok nem tudnak vagy nem kellően tájékozottak a saját lehetőségeikről. És valóban van a fogyasztóvédelemnek mindig olyan aktuális területe is, ahol a kormánynak figyelnie kell, és ha lehet, elé kell mennie megoldási javaslatokkal bizonyos fogyasztókkal szembeni visszaéléseknek.

– Tisztelt Képviselőtársam! A Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelten vizsgálja az ön által említett termékbemutatókat végző vállalkozások gyakorlatát, és valóban - minden szigor ellenére – nem látszik kellő javulás a területen. A tavalyi évben egyébként a felügyelőség 180 termékbemutatón végzett hatósági ellenőrzést, és 117 esetben tárt fel jogsértést. A bemutatók 53 százalékán történt valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat.

– A visszaélések visszaszorítása és egyébként az összes fogyasztóvédelmi jogszabály szigorítása, aktuálissá tétele miatt a kormány tervezi a fogyasztóvédelmi törvény benyújtását még az őszi időszakban, amely az előkészített anyagok alapján többek között bírság kiszabását, azonnali bírság kiszabását tenné lehetővé termékbemutatók esetén abban az esetben, ha a termékbemutatón például célzottan idős embereket tévesztenek meg. A folyamatban lévő szabályozás felülvizsgálatát is tervezzük, akár olyan megoldási javaslatokkal is, amelyek például valami regisztráció bejelentését tennék szükségessé ahhoz, hogy valaki ilyen termékbemutatót szervezzen. De addig is megtiltjuk orvosi vizsgálattal való összekötését bárminemű termékbemutatónak. Egyébként a törvénytervezet jó néhány más területen is tartalmaz fogyasztóvédelmi szempontból pozitív változást. Ilyen például az ésszerű várakozási idő a telefonos ügyfélszolgálatoknál. Ki ne tapasztalta volna azt, hogy főleg nagy szolgáltatóknál a telefonos ügyintéző akár órákon keresztül várakoztatja a fogyasztót, és az ember már a végén feladja a próbálkozást? Ezt próbálnánk például úgy szabályozni, hogy valamilyen ésszerű várakozási időn, mondjuk, öt percen belül kötelező lenne a telefonos ügyfélszolgálatra kötelezett szolgáltatónak élőhangos kapcsolatot létesíteni a fogyasztóval.

– Tisztelt Képviselőtársam! Bízunk benne, hogy a benyújtott törvénytervezethez a parlamenti vitában is érkezik javaslat, amelynek végén elmondhatjuk, hogy valóban az idei évben egy újabb fejezettel bővült, egy újabb pozitív fogyasztóvédelmi szabályozást tudunk elfogadni.

+

SPALLER ENDRE: - Tisztelt Államtitkár Úr! A legfontosabbnak azt tartom, hogy a fogyasztók elkezdtek tudatosabbak lenni. Emlékszem, még 2010-ben előfordult, hogy ellenőröket nem engedtek be ilyen termékbemutatókra, vagy ha látták, hogy ellenőrzés készül, esetleg elzavarták az egészet, fel is függesztették, és egy másik helyen tartották meg:  például zártkörűvé minősítették a rendezvényt, és megakadályozták, hogy az ellenőrök be tudjanak menni. Emlékszünk arra a régi klasszikus trükkre, amikor nem egyszerűen a terméket vetették meg, de mindjárt egy hitelszerződést is aláírattak. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott, ezek a trükkök, ma már nem működnek. Vannak viszont helyette új trükkök. Jó volt hallani, hogy a jogalkotó, a minisztérium dolgozik azon, hogy ezek az új trükkök se működjenek. Csak együtt tudjuk megvédeni a fogyasztókat. A válaszát ennek reményében elfogadom.

Mekkora siker a 75 milliárdos bukás?

NEMÉNY ANDRÁS  (MSZP): – Államtitkár Úr! Már megszokhattuk, hogy a kormány szerint minden kudarcunk siker; hogy először legyőztük az oligarchákat, bár inkább csak közgépesítettük őket, aztán legyőztük az adósságot, de inkább csak az adósságszámlálót, és hogy a nyáron térdre kényszerítettük az Európai Uniót is, amely ijedtében csak 75milliárd forintra büntetett minket. (Közbeszólás az soraiból: Gaudi-Nagy Tamás: Kinek drukkolsz, az Uniónak? – Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne kiabálj! – Gaudi-Nagy Tamás: De kiabálok! Parlamenti műfaj!) Igen, Lázár János vitéz az előttünk hajlongó Uniónál kivívta, hogy csak 75 milliárd forintot, ami több mint kétszerese a pedagógusoktól augusztusban elvett bérkiegészítésnek, vagy másképpen mondva, tizenötszöröse a Pető Intézet megsegítéséhez szükséges összegnek, de hogy a kormánypártiak is jól értsék: akár hét stadion megépítése is kijönne belőle, szóval, hogy csak 75milliárd forintot kelljen büntetésként megfizetnünk.

– Államtitkár úr, tényleg ez a siker? És ha majd az időveszteség miatt a még fennmaradó több száz milliárdnyi forrást sem tudjuk lehívni, az meg majd a fényes győzelem lesz önök szerint? Mert sajnos ez várható. Ez sajnos már akkor eldőlt, amikor 2010-ben kirúgták a pártsemleges szakembereket az NFÜ-ből, és feltöltötték a saját bizalmasaikkal. Majd ezt követően egy évre leállították az összes projektet, csak azért, hogy úgy alakítsák át a közbeszerzési rendszert, hogy utána mindent, amit csak lehetséges, a Közgép nyerjen el. Ez mondjuk, tényleg sikerült is, meg is nyerte a nagyobb falatokat, csak közben a teljes fejlesztési rendszer ráment.

• Ezek után ön nem szégyell kiállni a nyilvánosság elé azzal, hogy a jövőben ne az egyéni érdekek, hanem a közérdek érvényesüljön a fejlesztési források felhasználásánál?
• És mindezt miért nem a Fidesz frakcióülésén vagy a kormányülésen mondta, vagy tényleg elhiszik, hogy 75 milliárd forintot elbukni, az siker?
• Senki nem mer szólni önök közül, hogy a király meztelen?
• Meg tudja mondani, hogy kik, milyen tartalommal és kivel egyeztetve készítik az új nemzeti fejlesztési tervet?

– De ha már az eddigieket így elrontották, akkor legalább a jövőnket ne vegyék el! Ma már önökön kívül mindenki látja, hogy amit a fejlesztések terén csináltak, csinálnak, az a totális csőd. De higgye el, a választások után ezért a csőd-bűntettért a megkárosított ország előtt mindannyian felelni fognak! (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. Taps az MSZP soraiban.)

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető államtitkár: – Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen a kérdését és a lehetőséget, hogy válaszolhatok önnek ebben a fontos, úgy gondolom, az egész országot érintő ügyben. Azonban ennél is fontosabb, hogy megnyugtassam önt – láthatóan ideges a felelősségvállalás kérdése kapcsán –, ez a kormány minden lépéséért vállalja a felelősséget, benne minden képviselőtársam, aki a Fidesz és a KDNP párt- és frakciószövetségében dolgozik. Mi készek vagyunk bármikor bármivel elszámolni az ország előtt. (Közbeszólások az MSZP és az MSZP mögött helyet foglaló függetlenek soraiból.)

– Képviselő Úr! Mondom ezt azért, mert elkerülte az ön tiszteletre méltó figyelmét, hogy ezt a 75milliárdos korrekciót és elsősorban a hibát nem ez a kormány követte el. 2006-ban az akkori kormány döntött úgy, hogy a 2007-től induló fejlesztési ciklusban minden európai forrásból épülő közlekedési, energetikai és egyéb beruházásnál magyarul beszélő mérnököt kell alkalmazni, aki a Magyar Mérnöki Kamarának regisztrált tagja. Önök szerintem jól döntöttek, mi pedig jól védtük meg az önök döntését, amely kivételesen szolgálta a nemzeti érdeket. Nagyon sajnálom, hogy ön nem képes azonosulni az MSZP kormányának akkori döntésével. Szerintem elismerés járna nekünk, hogy megvédtük az önök hibájából elkövetett bajt, és megpróbáltuk az ország becsületét helyreállítani. (Taps a kormánypártok soraiból.) Hogy ez a megállapodás jó vagy rossz, azt ne bízzák a kormány értékítéletére. Johannes Hahn, az Európai Bizottság biztosa kiválónak nevezte ezt a megállapodást, amelyben, hangsúlyozta, hogy a 75milliárd forint az ön állításával ellentétben nem veszik el. A megállapodás két részből áll: 5százalékos korrekció van ezeken a programokon, ez 75milliárdot jelent; néhány tagország néhány héttel ezelőtt 25-30százalékos korrekcióban, büntetésben részesült. Azonban Magyarország számára megadatik a lehetőség, hogy más pályázatokon és más programokon felhasználja ezt a 75milliárd forintot. Magyarul, egy fillért sem veszítettünk a 8200milliárdos fejlesztési programhoz képest. (Taps a kormánypártok soraiban. Közbeszólás: Bravó!)

– Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy az európai fejlesztési ügyek az a terület, ahol ezt a kormányt az önök tevékenységének megítélése, próbára tétele és esetleges folytatása kapcsán semmiféle kritika nem érheti. Abban a kényszerben voltunk, hogy önök megállapodtak 8200milliárd forint felhasználásáról, és mi érdemben ezeknek a pénzeknek az irányát nem tudtuk módosítani Brüsszelben, mint ahogy ezen a programon sem tudtunk módosítani, ezért ez a 75milliárd is többségében olyan pályázati célokra megy majd, amelyeknek önök jelölték ki 2007-ben az irányát. (Zaj az MSZP soraiban. Tóbiás József közbeszólása…)

– Képviselő Úr! Láthatóan nem érti az európai uniós források felhasználásának a rendjét, ami nem csoda, hiszen 2006-ban és 2007-ben önök szándékosan alakították ki úgy ezt a rendszert, hogy Magyarországon ember nincs, néhány korrupt szocialista politikuson és eurobürokratán túl, aki értené ezt a rendszert. Ez szándékosan úgy volt összeállítva, hogy minél több pénzt ellophassanak ebből a 8200 milliárd forintból. (Taps a kormánypártok soraiban. Soltész Miklós: Úgy van!) Szeretném biztosítani a képviselő urat, hogy ez a jövőben messzemenőkig nem így lesz. 2014 és 2020 között a magyar kormány mindent visszaszervez, amit önök kiszerveztek. Önök vállalkozókra bízták például a pályázatok értékelését, és a magánszektort vonták be a közpénzek felosztásába. A jövőben ez másképp lesz, az állam fogja felosztani a pénzeket! (Zaj, folyamatos zaj az MSZP és a függetlenek padsoraiban.  Az elnök csengget,  újra csenget: A képviselőtársaimat pedig, akik nem bírják az izgalmakat, arra kérem, hogy akkor fáradjanak ki a folyosóra megnyugodni. - Derültség a kormánypártok soraiban.)

+

NEMÉNY ANDRÁS: – Államtitkár Úr! Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ön nem érti ezt a rendszert mert ha értené, már akkor tettek volna valamit, amikor 2011-ben figyelmeztette önöket az OLAF, hogy nem jó ez a rendszer, nem vártak volna két évig, míg eljutunk idáig, hogy 75milliárd forintot bukjunk vele. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Márpedig ez bukta, akármit is mond ön, mert még 400milliárd forrás le sincs szerződve, ehhez képest kellene még 75milliárd forintot pluszban leszerződni, – és akkor még nem beszéltem arról a 4000milliárdról, aminek az elköltésében sem jeleskednek. Abszolút úgy látszik, hogy ez az egész történet egy óriási bukás lesz az önök részéről. És majd akkor beszéljen a felelősségvállalásról, amikor a végén a kasszát csinálják! Azt hiszem, az ön neve sokszor fog szerepelni. (Lázár János: Ebben biztos lehet!  Taps az MSZP soraiban.)

+

Az államtitkári választ a képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 197 igennel,  1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Hova lett a 11 pontból 10 és fél?

ERTSEY KATALIN (LMP): – Államtitkár Úr! A kormány által nemzetstratégiai kérdésnek mondott, súlyos demográfiai válság megoldására 11 pontos csomagot dolgozott ki a miniszterelnök megbízottja. Ebből azonban végül csak kettő pont valósul meg, azok közül pedig csak az egyiknek lesz részben hatása a születésszámokra. Ez szerintünk súlyos kudarc.

Pongrácz Tiborné, a KSH demográfusa a múlt héten jelezte: a családi adókedvezmény kiterjesztésének semmiféle demográfiai hatása nem lesz, mint ahogy nem volt az előző verziónak sem, ez ugyanis nem a gyerekvállalásban, hanem a meglévők eltartásában segít. Ha a dolgozó szegények számára is ez elérhető lesz, ez nagyon helyes, és segít rajta, de a születésszámon nem.

– A másik pont, ami gyed extra néven ismert, részben jó hatású lehet, a kistestvér megszületését valóban felgyorsítja. Ezért is hívják ezt az eszközt a szakirodalomban gyorsasági prémiumnak, ahogy az LMP 2010 őszén 5 pontos csomagba foglalva ezt nevezte is. Ha akkor ránk hallgatnak, mára már több ezer gyerek valóban megszülethetett volna, és nemcsak Matolcsy miniszter fejében. Ideje lenne végre megérteni: a nappali gyermekellátási rendszer radikális bővítése hiányában a gyed extra a munkába nem fogja tudni visszasegíteni az anyukákat. A szakemberek évtizedes konszenzusban vannak arról, hogy a kisgyerekes nők munkába való visszasegítése és nem az otthon tartásuk emel a születésszámon.

– Államtitkár Úr! Pont négy éve ültek össze a demográfusok, hogy a kormányra készülődő Fidesznek javaslatokat tegyenek. Ezt önök három éven át épp ellenkező hatású intézkedésekkel hálálták meg. Visszaállították a hároméves gyest, hogy még az is otthon maradjon, aki egy kis erőfeszítéssel vissza tudna menni a munkahelyére, és újabb gyereket szülne. Elvették az új, saját erőből létrehozott családi napközik állami támogatását, hogy még annak is elmenjen a kedve a családi napközi létrehozásától, aki saját forrást tudna erre szánni. Miféle üzenet ez a társadalomnak, a polgármestereknek, az anyáknak, a családoknak? Ha az EU csecsén lógsz, akkor segítünk, ha pedig saját erőből akarsz segíteni, adófizető állampolgárt teremteni, akkor nem segítünk?

– Államtitkár Úr! Miközben Matolcsy-bébiztek, bébiboomoztak, a születésszámok zuhantak. Végül pedig most nemrég belátták kényszeredetten: se gyerek, se adófizető anyuka, és most visszakullognak az 1-es kockához. De ideje lenne észrevenni: nincs többé három dobásuk. Kérdezem én:

• Hol vannak azok a pontok, amelyek végre a megoldást, a születésszámok emelkedését szolgálják?
• Mikor fogják végre hordozhatóvá tenni az állami támogatást a nappali gyermekellátásra, ahogy Franciaországban?
• Mikor fogják végre belátni: a szükséges adóbevételeket csak dolgozó anyák tudják befizetni az otthon ülők nem?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Asszony! A baloldaltól a legkésőbb fogok bármiféle tanácsot kérni a családpolitika szempontjából. Az önök, illetve a baloldalhoz csatlakozó társaságnak a családpolitikája az elmúlt nyolc év során megbukott, önök pedig elvi örökösei azoknak a politikusoknak, akik a szocialistákkal részt vettek abban a munkában, amelynek következtében itt tartanak a magyar családok, amelynek következtében romokon kellett újrakezdeni a családpolitikát. Az önök politikai szövetségesei, mondhatom azt is, tettestársai voltak azok, akik a családpolitikát a szociálpolitikával teljes mértékben összekeverték: a segélyezést a családtámogatási rendszerrel.

– Képviselő Asszony! A Gyurcsány-kormány 2006. január 1-jétől az egy- és kétgyermekesektől teljes mértékben megvonta a családi adókedvezményt, a többgyermekeseknél pedig 10 ezer forintról levitte 4 ezer forintra. 2009-ben Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter – megint csak a partnerük – a gyest teljes mértékben levitte 3 évről 2 évre, az összes többi feltételt pedig szigorította, csökkentette a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjként adható támogatást.

– Képviselő Asszony! A baloldalon kérje számon azt az időszakot, amikor a Ratkó-korszak gyermekei unokáinak kellett volna megszületniük. A Ratkó-korszak gyermekei unokáinak szülei pont a 2000-2010-es években voltak olyan szülőképes korban, amikor megszülethettek volna ezek a gyerekek. Kétharmadnyi embert szid most azzal, amikor  azt  mondja, nem jó a családi adókedvezmény. Amikor ezt mondja, akkor ezzel azt is mondja, hogy nem érdemes kiterjeszteni azokra a családokra, akik nem tudják teljes mértékben levonni az adójukból, nem tudják teljes mértékben igénybe venni. Ön ezzel azt is állítja, hogy nem érdemlik meg ezt ezek a családok.

– Képviselő Asszony! A kormány 2010-től a következő lépéseket tette meg. Visszaállítottuk a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek számára. Hozzáteszem: ez az 1 millió 100 ezer igénybevevőnek a kétharmada.A szociálpolitikai lakásépítési kedvezményt  is visszaállítottuk. A devizahitelesek érdekében, amit lehetett, eddig megtettünk, és folytatni fogjuk. A rezsicsökkentéssel a családok életét segítjük. A gyed extrának a bevezetése újabb segítséget fog jelenteni a családoknak, hiszen ezáltal azok az édesanyák, akik vissza akarnak menni dolgozni, teljes mértékben meg fogják kapni az ellátást. Azok az édesanyák, akik még egy gyermeket szültek, az előző gyermek után is megkapják teljes mértékben az ellátást, az egyetemisták pedig a gyed kiszámolásánál arra számíthatnak, hogy egyrészt a minimálbér, másrészt pedig a bérminimum alapján kapják meg, akár egyetem közben, akár azt követően vállalnak gyermeket. Nem tudom, miről beszél, képviselő asszony. Ha összeveti ezeket a döntéseket, akkor igenis ez a kormány megtett mindent a családokért.

+

ERTSEY KATALIN: – Államtitkár Úr! Én az elmúlt 8 évet ebben a szakmában töltöttem, tudja? Nem tudom, önöknél meddig tart az elmúlt 8 év, de úgy látszik, hogy 12-ig.

Az elmúlt fél évben, nem tudom, hogy hol volt, nem tudom, hogy mennyire figyelt oda, hogy nekem mennyire barátom az előző kormány, de azt gondolom, hogy az, amit ön itt művel, az az ön oldalának a legnagyobb szégyene. Ugyanis itt vannak olyan emberek, akik valóban a születésszámokért dolgoznak, és önök ideológiai vakságból képtelenek rájuk hallgatni. Én dolgozom a demográfusokkal. Ne velem vitatkozzon, hanem Pongrácz Tibornéval, aki a KSH demográfusaként  elmondta, hogy döntéseiknek nem lesz olyan hatása, amit várnak tőle. Ne velem vitatkozzon, államtitkár úr, olvassa a szakirodalmat, szívesen átveszem önnel a szünetben! Az, hogy én a válaszát nem fogadom el, nem meglepő, de kíváncsi vagyok, hogy az ön oldalán hányan fogják azt elfogadni.

+

Az államtitkári választ a képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont 201 igennel, 33  nem ellenében, 25 tartózkodás kíséretében elfogadta.