Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A múlt és a jelen keservire, küzdelmeire emlékeztető válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallózzuk legutóbbi szónoklataikat.

Kié a felelősség a kormány átgondolatlan, kapkodó jogalkotási rohamából adódó közigazgatási káoszért, az embereket érő károkért, és ez a felelősség hogyan érvényesíthető?

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – Közhely, hogy a közigazgatás az állam, a kormány egyik fő pillére, a jogszabályok végrehajtásáért felelős legfőbb szféra. Az emberek hivatali ügyeinek segítőkész, szakszerű intézése, annak gördülékenysége alapjaiban befolyásolja a társadalom államról alkotott képét. Ehhez képest a Fidesz-KDNP-kormány meglehetősen mostohán bánik és bánt ezzel a réteggel, párhuzamosan a törvény- és rendeletalkotási rohamában teljes káoszt idéz elő a jogrendszerben.

– A közszolgáknak az évek óta befagyasztott illetmények, a csökkenő béren kívüli juttatások, a bármikor valódi ok nélküli kirúgással történő fenyegetettség mellett a versenyszférához képest is rosszabb felmentési körülmények közt, esélytelen elhelyezkedési kilátásokkal kell helytállniuk. Az egészet tetézi a közszférával szembeni általános társadalmi ellenszenv, amelyet az alulfizetettség miatt beindult kontraszelekció, a népnyúzó kormányzati döntések kényszerű végrehajtása és a sokszor manipulatív kormányzati kommunikáció okoz. A törvényeket végrehajtó önkormányzati és intézményi dolgozóknak nem marad ideje arra, hogy kellő alapossággal felkészüljenek a változásokra. Az ügyintézések abnormálisan megnehezedtek, a kormányablakoknál három ügyintéző háromfélét mond. A közszolgálati tisztviselők elmondása szerint a jogrendszer tele lett joghézagokkal vagy párhuzamos és egymásnak ellentmondó szabályozással, gyakorlatilag átláthatatlan és betarthatatlan.

• Kié a felelősség a kormány átgondolatlan, kapkodó jogalkotási rohamából adódó, az embereket érő károkért?
• Ez a felelősség hogyan érvényesíthető?

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - Tisztelt Képviselő asszony! Ha nem lett volna ez a kormány, most nem lenne 29 helyen az országban 99 kormányablak, ahol egyre több ügy intézhető. Korábban 14 hivatalban intézték az ügyeiket az emberek tavaly január elsejétől viszont már egy helyen, a kormányablaknál történik mindez. Ön (Bertha Szilvia felé) mosolyoghat ezen, de Ön is nagyon jól tudja, hogy keressük a jobbnál jobb helyszíneket, például a leendő járási székhelyeken mindenképpen kialakítanunk ügyfélfogadásra alkalmas, tömegközlekedéssel jól megközelíthető kormányablakokat, pontosan azért, hogy minél többen tudják ezt igénybe venni.

– Azért indítottunk a Magyary-programot, a közszolgálati életpályát, hogy mindenki tervezni tudja a munkakör alapú karrierjét a közszolgálaton belül. Azért hoztuk létre az egységes közszolgálati kódexet, hogy mindenki tervezni tudja a munkakör alapú karrierjét a közszolgálaton belül.  Azért hoztuk létre az utánpótlásnevelésre, a továbbképzésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hogy egységes közszolgálati elitképzés alakulhasson ki Magyarországon.

Ugye, valóban senkit nem hagynak az út szélén?

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): – Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy senkit nem hagynak az út szélén. Tolna megyei képviselőként mégis azzal szembesültem az elmúlt hetekben, hogy emberek tömegeit fenyegeti a szociális ellátórendszerből való végleges kihullás. Már önmagában az is súlyosan veszélyezteti a legelesettebb társadalmi rétegek megélhetését, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét 28 500 forintról 22 800 forintra csökkentették. Valódi katasztrófával azonban az a törvényi rendelkezés fenyeget, miszerint legalább 30 nap foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt kell igazolni ahhoz, hogy bármiféle segélyre jogosultságot szerezhessenek. Ezt az ominózus 30 napos kötelező foglalkoztatást a tavalyi évből sokan nem tudják felmutatni. Nem tudják felmutatni, mert a kormány által közmunkára biztosított költségvetési források nem tették lehetővé számukra a foglalkoztatást. Államtitkár óú! Kérdezem:

• Mi lesz azokkal az emberekkel, akik valóban jelentkeztek munkára, de nem tudott nekik az állam biztosítani közmunkát sem?
• Hány olyan személlyel, családdal számolnak, aki a 30 napos szabály miatt nem lesz jogosult az eddig folyósított támogatásra?
• Mi lesz azoknak az embereknek a sorsa, akiket e szabály miatt a szociális ellátórendszerből való kihullás veszélye fenyeget?
• A kormány hogyan gondolja, milyen eszközökkel készül e probléma kezelésére?
• Ugye, nem fordulhat elő, hogy ezeket az embereket mindenféle ellátás nélkül egyszerűen az út szélén hagyják?
• Milyen ellátási forma keretében tudják biztosítani ezeknek az embereknek a napi megélhetését?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A szociális biztonság megteremtése nemcsak az állam felelőssége. Annak érdekében, hogy a szociális ellátások hatékonyan működjenek, az ellátásban részesülő aktív együttműködésére, a helyzetének javítására irányuló szándékára is szükség van.

– A szociális ellátórendszer működésének Magyarország Alaptörvénye szerint a jogok és felelősségek egyensúlyán kell alapulnia. A szabály célja, hogy a foglalkoztatható, segélyben részesülő személy is tegyen meg mindent saját helyzetének javítása érdekében, így az állami segítség és az egyéni erőfeszítés egymást kiegészítve hatékonyabbá válhat. A 30 nap teljesítésére többféle lehetőség is rendelkezésre áll. A közfoglalkoztatás mellett ugyanis más kereső tevékenységgel, egyszerűsített foglalkoztatásban való részvétellel, háztartási munkával, munkaerő-piaci programban, képzésben való részvétellel, közérdekű önkéntes tevékenységgel is teljesíthető a követelmény. Ha a jogosult mégsem tud megfelelni a 30 napos szabálynak, akkor sem marad magára sem ő, sem a családja a megélhetéshez szükséges kiadások viselésében. Álláskeresőként továbbra is részt vehet a közfoglalkoztatásban, jogosult lehet a rezsiköltségek viseléséhez lakásfenntartási támogatásra, jogosult lehet gyermekei számára ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre, ingyenes tankönyvekre, vagy például jogosult lehet a gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott közgyógyellátásra.

– Képviselő úr! Nyugodjon meg, senkit sem hagyunk az út szélén!

A gyógyszerfelírás és -kiváltás szabályainak módosítása hogyan tudja elősegíteni a takarékos gyógyszerfelhasználást?

HOLLÓSI ANTAL GÁBOR (Fidesz): – Államtitkár úr! A gyógyszerfelírás és -kiváltás szabályainak módosításáról szóló új szabályozás február 1-jén lépett életbe. A lényege, hogy a vényre felírt gyógyszer kiadásakor, kiváltásakor a patikusnak fel kell ajánlania a beteg számára egy másik, azonos hatású, olcsóbb készítményt is. Kérdezem:

• Miben látja a költséghatékonyság-javulás és a takarékosabb gyógyszerfelhasználás lehetőségét a módosított szabályok keretei között?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kiemelt egészségpolitikai célkitűzése, hogy a megszabott költségvetési keretek között az azonos hatóanyagú, egymással helyettesíthető gyógyszerek esetében olyan szabályozókat alakítson ki, amelyek elősegítik a gyógyszerek fogyasztói árának jelentős csökkentését. Az így megtakarított pénzen más gyógyszerek és egészségügyi ellátások finanszírozását tudjuk megoldani, a térítési díjak csökkenése pedig a betegek gyógyszerköltségeit mérsékli.

– A gyógyszerek árának jelentős csökkentése, csökkenése többlépcsős program keretei között valósítható meg. Tavaly ősszel újraszabályoztuk a gyártók közötti árversenyt, így az érintett gyógyszerek körében körülbelül 20 százalékos árcsökkentést sikerült elérni. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása idén tovább folytatódott, év elején lépett hatályba az a rendelkezés, amely a gyógyszerészeket is arra ösztönzi, hogy a kedvezőbb térítési díjú gyógyszereket ajánlják fel a betegeknek.

– A gyógyszerészek kérésére ösztönző kompenzációként az idei költségvetés 2,7 milliárd forintot biztosít a gyógyszerészi generikus programra. Ebből azok a gyógyszertárak részesedhetnek, amelyek a helyettesíthető gyógyszerek receptjeinek több mint 35 százalékában a legkedvezőbb térítési díjú gyógyszereket adják ki a betegnek. Ha a gyógyszertárban a beteg számára magasabb térítési díjú gyógyszert adnak ki, február 1-jétől dokumentált módon szükséges felhívniuk a beteg figyelmét arra, hogy a kiváltott gyógyszerrel helyettesíthető, de kedvezőbb térítési díjú készítmény is elérhető. Így minden beteg pontosan láthatja, hogy milyen megtakarítást jelentett volna az olcsóbb gyógyszer kiváltása. Egyes esetekben ez 2-3 ezer forintos megtakarítást is jelenthet a betegnek.

Természetesen, ha a beteg ragaszkodik a drágább készítményekhez, azok kiadását is kérheti. Az általunk megkezdett átalakítás a skandináv és nyugat-európai országokban már évek óta elterjedt gyakorlat. Remélem, hogy Magyarországon is az lesz.

Hol marad a józan paraszti ész az agrár Start-közmunkaprogramból?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Hónapok óta folyik az agrár Start-közmunkaprogram előkészítése, miközben a mezőgazdasági munkák jelentős részét már februárban el kell kezdeni legalább előkészíteni, amennyiben eredményeket is szeretnénk az idén. Az ősz óta folyó tervezés feltételrendszere viszont állandóan változik, beleértve az egy főre eső dologi költségeket, és nem világosak a kisebb települések közötti együttműködés feltételei sem. Az értékteremtő mezőgazdasági tevékenységeket néhány növényre és állatra korlátozták, kizárva például az erdészeti tevékenységet, teljességgel figyelmen kívül hagyva a helyi adottságokat, elképzeléseket és a kezdeményezőképességet. Azt sem lehet tudni, hogy a megtermelt áru hogyan lesz értékesíthető, és hogyan lehet ezt a közétkeztetés alapanyagaként egyáltalán felhasználni.

– Államtitkár úr! A helyi közösségek véleményének figyelembevétele nélkül, kapkodva kidolgozott és felülről vezérelt program előre láthatóan nem fogja elérni a célját. Ez igazán nagy kár lenne, mivel maga az elképzelés, amely a települések saját lábra állását célozza, nagyon helyes és támogatandó. Gondolom, egyetértünk abban, hogy ez egy kiemelten fontos lehetőség a kistelepüléseken élők számára. Sem a természet, sem a magyar emberek nem tudnak sokáig várni. Ezért kérdezem:

• Mikorra várható egy működőképes program elindítása?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Ha jól értem, ön egyetért, azzal, hogy a közfoglalkoztatáson változtatni kellett, kell, azzal is egyetért, hogy a vidéket, a kistelepüléseket, a mezőgazdaságot, a növénytermesztést és az állattartást is be kell vonni a közfoglalkoztatásba. Azzal is egyetért és számon kéri, hogy a helyi adottságokat figyelembe kell venni. Ebben sincs vitánk. Azt is állítja viszont, hogy kizártuk ebből az erdészeti tevékenységet. Helytelenül mondja: nem zártuk ki! Ebben az évben például 9 ezer közfoglalkoztatott fog majd dolgozni az állami erdészetben.

– Képviselő asszony! Elmondanám önnek, hogy amikor a kistelepülések pályáznak, akkor természetesen felmérik a helyi adottságaikat, felmérik azt, hogy milyen földterülettel rendelkeznek, mi az, ami az önkormányzat tulajdonában van, milyen vállalkozói földeket tudnak bevonni, és hogyan tudják az államtól igénybe venni ezeket a földterületeket. Tehát igenis figyelembe veszik a saját adottságaikat és azt, hogy ezeken a földeken mit lehet előállítani. S azt is figyelembe veszik, hogy annak a termékét hogyan fogják a településen hasznosítani. Ezt nevezzük önfenntartó képességnek.

– Képviselő asszony! Valóban, az elmúlt két évtizedben Magyarországon olyan kezdeményezés nem volt, hogy közfoglalkoztatásból értékteremtő munkát állítsunk elő, és olyan embereket foglalkoztassunk, akik majd az életük során később a megszerzett tapasztalatokat hasznosítani tudják. Igen, a munka elején vagyunk, sok tapasztalatot kell még begyűjteni. Az ön türelmét is kérem ebben!

Törvényhozási baki miatt be kell zárni Pécs múzeumait?

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! Szeretném tájékoztatni arról, amit már bizonyára tud, hogy ha nem érkezik sürgősen 100 millió forint a Baranyai Múzeumigazgatóság kezelésében lévő tíz intézményhez, akkor több intézményt, több múzeumot – köztük a Zsolnayt, a most felújított Csontváryt, a Vasarelyt, valamint további hat pécsi és egy mohácsi múzeumot – be kell zárni. Be kell zárni, mert a megyei múzeumigazgatóság a feladatellátására biztosított korábbi 180 millió forint körüli összeg helyett az idén csak 45 millió forintot kapott költségvetési támogatásként.

– Államtitkár úr! Ez a pénz arra sem elég, hogy a gyűjteményeket raktárakban letétbe helyezzék, és ott őrizzék. Kevés önmagában a Káptalan utca, Múzeum utca és a Papnövelde utcai nagy kiállítótér fenntartására is, holott ez a kultúrfővárosi beruházások kapcsán uniós előírás is. Emellett negyven teremőr és negyven szakember esetleges végkielégítését vagy elbocsátását is meg kellene oldani belőle. A kilenc pécsi és egy mohácsi múzeum bezárásával pedig évente 100 millió forint bevételtől is elesnek a múzeumok. Pécs elveszítheti legfőbb turisztikai értékeit, ha sürgősen nem érkezik meg a 100 milliós kormányzati segítség. Kérdezem:

• Direkt akarják elsorvasztani a korábbi európai kulturális főváros múzeumait?
• Megkapják-e a Baranya megyei múzeumok a kormányzati segítséget?
• Hová tűnt a 100 millió forint?
• Segít-e a kormányzat ezeken a múzeumokon?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A megyei önkormányzatoktól átvett több mint 750 intézmény közül 34 tartozik a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásába. Ezen intézmények működésének finanszírozásához az intézményfenntartó központ 3,3 milliárd forinttal rendelkezik.

A finanszírozás tekintetében fontos dátum 2012. április 1-je, mert ettől kezdve minden hozzá tartozó intézmény, így a múzeumok igazgatósága és természetesen Pécs múzeumainak gazdálkodását is a megyei intézményfenntartó központ fogja ellátni. A funkcionális integráció ezen intézkedésével lehetővé válik, hogy egységes gazdálkodásra kerülhessen sor valamennyi intézménynél, és ennek keretében bármelyiküknél felmerülő költségvetési problémák kezelhetőek legyenek az intézményfenntartó központ egységes költségvetéséből.

– Képviselő úr! Fel sem merül tehát a múzeumok elsorvasztásának, bezárásának a lehetősége! A Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ az egységes költségvetésből biztosítani fogja valamennyi múzeum, képtár és kiállítóhely működését. Nincs szó tehát törvényhozási bakiról sem, ugyanakkor azt jelezni viszont, hogy az intézmények működtetésére rendelkezésre álló források valóban szűkösek, így a megyei intézményfenntartó központ és az intézményrendszer részéről komoly intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a működőképesség fenntartható legyen. Ennek érdekében az első hetekben megismert működési és finanszírozási nehézségekre figyelemmel a Közigazgatási és igazságügyi minisztérium kidolgozott egy stratégiai módszertant a megyei intézményfenntartó központok által fenntartott intézmények működésének racionalizálásához, amelynek megkezdődött azóta a végrehajtása is. A munkában az érintett megyei intézményfenntartó központok mellett részt vesznek a szakmai irányítást ellátó minisztériumok egyéb háttérintézményei is. Bízunk benne, hogy ez is alapot fog teremteni arra, hogy a múzeum számára is rendelkezésre álljon az a forrás, amely a működési feltételek biztosításához szükséges.

A Malév felszámolása, csődeljárása során bekerülhetnek-e az érintett utazási irodák is abba a körbe, akik benyújthatják visszatérítési, kártérítési igényeiket?

PÁL BÉLA (MSZP): – A Malév csődje, a járatok beszüntetése az utasoknak, a Malév-dolgozóknak súlyos károkat okozott, de csőd közeli helyzetbe sodorhatja a repülőjegy-értékesítéssel foglalkozó utazási irodákat és azokat az utazásszervezőket is, akik utazási csomagjaik összeállításához a Malév járatait szerették volna igénybe venni. A Malév-jegyek értékesítése majdnem 80 százalékban az utazási irodákon keresztül történt. Az irodák a Malévtől még nem kapták meg a tavalyi forgalom után nekik szerződéses alapon járó visszatérítést, ami ebben az esetben még tovább növeli a veszteségüket. Sok utazásszervező a csoportos csomagtúrák összeállításánál is Malév-járatokat tervezett igénybe venni. Erre szerződést kötött a légitársasággal, amelyre nagy összegű előleget is kifizetettek. Az előállt helyzet jogilag is vis maiornak tekinthető. Éppen ezért tisztelettel kérdezem:

• A Magyar Utazási Irodák és Utazásszervezők Szövetsége önnek írt levelében foglaltaknak megfelelően a Malév felszámolása, csődeljárása során bekerülhetnek-e az érintett utazási irodák is abba a körbe, akik benyújthatják visszatérítési, kártérítési igényeiket, hiszen ennek hiányában munkahelyek szűnhetnek meg, magyar utazási irodák kerülnek csődhelyzetbe vagy csőd közeli helyzetbe?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A felszámolási eljárás a dolog jellegéből fakadóan kívül esik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és a kormány hatáskörén, ezért csak arról tudok tájékoztatást adni, amit a bíróság a felszámolást elrendelő végzésben megfogalmazott, illetve ami a jogszabályban ezen eljárásra előíratott. A Fővárosi Bíróság jogerőre emelkedett végzése a felszámolás megindításának közzétételéről 2012. február 14-én jelent meg a Cégközlönyben. A végzésben fő eljárásként elrendelte a Malév felszámolását. A bíróság által kijelölt felszámoló a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft., a felszámolóbiztos pedig név szerint dr. Varga Jenő.

- A Malévot a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek nyilvánította, így az eljárásban a csődtörvény 68-69. és 70. §-át is alkalmazni kell. A bíróság az adóst megillető rendkívüli moratóriumot e végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 90 napos határidővel meghosszabbította. Mindazok, akik az adóssal szemben fennálló ismert követeléseiket, kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - képviselő úr kérdésének ebből a szempontból van jelentősége - a felszámolás során hitelezőként érvényesíteni kívánják, ismert követeléseiket a végzés közzétételétől számított 40 napon belül be kell jelenteniük a felszámolónak. Tehát vagy a csődeljárásban, vagy a felszámolásban bejelentési kötelezettségüknek kell eleget tenniük!

Mikor készül el a Felsőszölnököt Kétvölggyel összekötő út?

BANA TIBOR (Jobbik): – A magyar-osztrák-szlovén hármas határnál fekvő Felsőszölnök és Kétvölgy egymással határos települések, de közút nem köti össze a két falut. A szlovén Rába-vidéken élők nem értik, hogy miért késlekednek e különösen fontos útnak a megépítésével, amely gazdasági, turisztikai és kulturális szempontból is komoly előrelépést jelentene.

– Nézzük, mióta is húzódik ez az ügy! Janez Janša szlovén kormányfő és Gyurcsány Ferenc 2007. október 17-én tette le a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti út alapkövét. Azóta érdemi előrelépésről sajnos nem beszélhetünk, bár a területszerzés a tavalyi évben megtörtént. Kérdezem tehát:

• Mire számíthatunk az útépítéssel kapcsolatban, amelyről több mint négy évvel ezelőtt, a 2007 októberében megtartott magyar-szlovén együttes kormányülésen megállapodás született?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, sajnálatosan sokszor volt már szó erről az útszakaszról. 2011-ben a területszerzésre biztosított forrás rendelkezésre állt, azonban magának a területnek, az ingatlanoknak a megszerzése elhúzódott, így korábbi várakozásunktól eltérően az a tavalyi év végéig nem fejeződött be. Ezzel együtt nagyon bízom benne, hogy idén befejeződik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a korábbi szándékainak és nyilatkozatainak megfelelően továbbra is mindent elkövet ennek az útnak a mielőbbi megépítése érdekében, ehhez azonban pénzre van szükség. Erre a célra uniós forrás biztosítása azonban nem lehetséges. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy jó lelkiismerettel a munka megkezdését 2013 elejére ígérhetem.