„De gustibus non est disputandum!”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mikorra várható a fiatalgazda-rendelet kihirdetése?

STÁGEL BENCE (KDNP): – Államtitkár úr! Az állam minden évben meghirdeti az úgynevezett fiatalgazda-rendeletet, amelynek elsődleges célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő konstrukciójának javítása, a vidék népességmegtartó erejének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása. A fiatalgazda-támogatás vissza nem térítendő támogatás, amelyet tetszőleges célra fel lehet használni, ha a pályázó életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik vagy kíván foglalkozni, nincs még negyvenéves, és legalább valamilyen agrárvégzettséggel rendelkezik. A minisztérium tájékoztatása szerint eddig azért nem került meghirdetésre a rendelet, mert le kellett folytatni a különböző egyeztetéseket az agrárágazat érdek-képviseleti szerveivel a szakmai pontszámítás tekintetében. Ezen egyeztetési folyamat végén megállapodás született arról, hogy a támogatási kérelem elfogadásához szükséges szakmai pontszám minimális mértékben megemelésre kerüljön. A megemelt szakmai pontszámítás előre garantálja, hogy csak azok legyenek a pályázat esélyesei, akik főállásban vállalják a gazdaság vezetését, gazdaságot vesznek át, helyben, kistelepülésen vagy tanyán laknak, kertészettel, illetve állattartással foglalkoznak, és valamilyen mezőgazdasági végzettséggel rendelkeznek.

– Az agrárágazat különböző szakmai szerveivel az egyeztetési folyamat május közepén lezárult, megszületett a szükséges megállapodás, de a fiatalgazda-rendelet kihirdetése még nem történt meg. A rendelet kihirdetését számtalan olyan fiatal várja, aki a pályázat során elnyerhető pénzből modernizálni szeretné gazdaságát vagy éppen saját gazdaságot kíván indítani. Kérdezem tehát:

• Mikorra várható a fiatalgazda-rendelet kihirdetése? 

+

V. NÉMETH ZSOLT, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány prioritásként kezeli a vidék népességmegtartó erejének és foglalkoztatási potenciáljának fejlesztését. A mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartásának biztosítása érdekében a fiatal gazdálkodók elindításának ösztönzése kimagasló fontossággal bír. Ezért is tűzte ki célul a tárca a Darányi Ignác-terv keretén belül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását, amelyhez kapcsolódó jogszabály június 21-én megjelent. E rendelet alapján támogatási kérelmet július 16-a és augusztus 16-a között lehet benyújtani postai úton az ügyfél lakhelye szerinti illetékes mezőgazdasági vidékfejlesztési hivatal megyei kirendeltségére az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon.

– A legfontosabb változások a korábbi rendelethez képest: új elem, hogy az állattenyésztők mellett a kertészek is előnyt élveznek majd a támogatási kérelmek elbírálásakor. Ugyancsak többletpontot kapnak azok a kérelmezők, akik tanyán vagy ezer fő alatti kistelepülésen élnek vagy vállalják a kiköltözést, valamint lakóhelyük a lehető legközelebb lesz a gazdasághoz.A  A főállás opcionálisan vállalható szempont lesz. Tekintettel arra, hogy a pályázó által is kalkulálható minimumpontszámokat kell teljesíteni, az egyértelmű szabályozás megalkotása elősegíti a fiatal gazdák kérelembenyújtásra vonatkozó döntésének megkönnyítését. Támogatásra jogosultak azok a 18 és 40 év közötti megfelelő szakirányú képesítéssel, illetve végzettséggel rendelkező agrárszakemberek, akik fő tevékenységű mezőgazdasági termelőkké válnak. A támogatás jellege vissza nem térítendő, a rendelkezésre álló keretösszeg 4 milliárd forint.

Fellép-e a kormány az engedély nélküli utazásszervezőkkel szemben?

PÁL BÉLA (MSZP): – Államtitkár úr! Az engedéllyel rendelkező utaztatóknak, az államnak és sajnos számos esetben az utazóknak is komoly károkat okoz az engedély nélküli utazásszervezés, egyszerűbb nevén a feketeutaztatás. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége az összes rendelkezésére álló eszközzel fellép a fekete-utazásszervezéssel szemben, de fellépése nem igazán hatékony a kormányzat segítsége nélkül. Jelenleg súlyosbítja a helyzetet az is, hogy április 15-ével, a szabálysértési törvény elfogadásával hatályon kívül helyeződött az a rendelet, amely a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörébe utalta a feketeutaztatás szankcionálását, ugyanakkor viszont az új szabálysértési törvény pedig nem tartalmazza ezt a területet.

– Most, amikor már benne vagyunk a szezonban, nagyon fontos ez a kérdés, hiszen nemcsak az utazásszervezőket, utazási irodákat érinti, hanem gyakran azokat is, akik autóbuszos kirándulást szerveznek iskoláknak vagy éppen más közösségeknek is. Így tehát azt gondolom, jogos a Magyar Utazási Irodák és Utazásközvetítők Szövetségének az a kérése, hogy ezt a helyzetet orvosolja a kormány olyan módon, hogy átmenetileg vagy állandóan, de a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal láthassa el azt a feladatot, hogy fellépjen a feketeutaztatással szemben.

• Lát-e erre lehetőséget, és fellép-e a kormány az engedély nélküli utazásszervezőkkel szemben, hiszen ez főleg most, a szezonban, de az év többi részében is nagyon fontos az utazók biztonsága, az engedéllyel rendelkező utazási irodák miatt és természetesen az állam adóbevétele miatt is?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy ha van szezon, ha nincs, akkor is az illegálisan végzett utazásszervezői tevékenységet a lehető legkisebbre célszerű visszaszorítani vagy egyáltalán teljesen megszüntetni. Itt van egy változás, a jogosulatlan utazásszervezés és utazásközvetítés szabálysértési minősítésének megszüntetése, de ez a megszüntetés még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány ne lépne fel erősen ellen. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ellenőrzései során továbbra is kiemelt figyelmet fordít a jogszabályi rendelkezések betartására, egyúttal az engedély nélküli utazásszervezői vagy közvetítői tevékenység felderítésére és szankcionálására is.

– Hadd utaljak arra, hogy az illegális szervezés visszaszorítási lehetőségeinél azért figyelembe kell venni azt is, hogy maga az utazásszervezési szektor is jelentős átalakuláson esett át az elmúlt időszakban, gondoljunk csak az internet megjelenésére. Ezért úgy gondolom, hogy minél előbb szükséges az átfogó rendezés, ami a turizmusról és a vendéglátásról szóló törvény keretébe kerül majd beillesztésre. Addig pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ellenőrzései azok, amelyek ezt a rendkívül kedvezőtlen, illegálisan végzett utazásszervezői tevékenységet visszaszorítani képesek.

Számít-e önöknek valóban az emberek véleménye, avagy megmarad-e a tapolcai Dr. Deák Jenő Kórház aktív fekvőbeteg-ellátása?

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): – Államtitkár úr! Önök az elmúlt időszakban nemzeti konzultációra költenek ismét egymilliárd forintot, amelynek keretében együgyű kérdéseket tesznek fel a tisztelt választópolgároknak, többek között arra vonatkozóan, hogy szeretnének-e magasabb minimálbért vagy több munkahelyet. Hát mi is végeztünk a nemzeti konzultáció jegyében egy felmérést Tapolca városában és annak környékén, aminek az eredménye - nem egymilliárd forintból, hanem ingyen és bérmentve, a közpénzek megkímélésével - úgy végződött, hogy több mint tízezer választópolgár támogatta aláírásával azt, hogy a tapolcai Dr. Deák Jenő Kórházban megmaradjon az aktív sebészeti és az aktív belgyógyászati ellátás.

– Hadd mutassam meg, államtitkár úr (felmutatja a papírköteget), itt van nálam a választópolgárok támogató nyilatkozata, melyben nem extraszolgáltatásokat kérnek, csupán annyit, hogy a kórházuk a jelenlegi struktúrában működhessen tovább. Ön is nagyon jól tudja, hogy azzal, hogy 35 vagy akár 50 kilométerre fogja a betegeket szállítani a mentőautó a legközelebbi kórházba, nő a rizikófaktor, amit sem a sümegi, sem pedig a tapolcai kórház gépjárműparkjának a növelése, sem pedig szolgálati idejének meghosszabbítása nem fog tudni ellátni. Tehát az önök lelkén fog száradni a honfitársaink halála, és rá fog kerülni a kartonjukra, hogy „a beteg a kórházba szállítás közben elhunyt”. Kérem ezért a tisztelt államtitkár urat - hiszen ön is tudja, hogy nincsen kőbe vésve egyetlenegy döntés sem, példa erre a kazincbarcikai kórház, ahol megmaradhat mégis a belgyógyászati, a szülészeti és a sebészeti osztály -, hogy gondolják újra ezt a rendkívül elhibázott döntést. Kérdezem:

• Számít-e önöknek valóban a magyar emberek véleménye, avagy megmarad-e a tapolcai Dr. Deák Jenő Kórházban az aktív fekvőbeteg-ellátás?  

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Ön mint a Jobbik képviselője már megint igaztalan vádakkal támadja a kormányt. Nem meglepő ez. Ha jól emlékszem, a múlt héten interpellált ebben az ügyben, akkor is kiderült, egyáltalán nem ért ahhoz, hogy mi van itt, csak beszélni tud meg kiabálni. Ez sokkal fontosabb ügy annál, mint hogy így járjon el, javaslom, hogy ne tegye.

– Képviselő úr! Azt állítja ön, hogy nem fontos a kormánynak az egészségügy; ezzel szemben pedig az az igazság, hogy minden lépésünket a betegek biztonsága és az ellátás minőségének javítása érdekében tesszük. Az új struktúra kialakítására is a helyi érdekek messzemenő figyelembevételével, számos és többszörös egyeztetést követően került sor. A tapolcai kórházban 2012. július 1-jétől a sebészet egynapos ellátás keretében folytatódik tovább, a belgyógyászati szakma pedig a krónikus és járóbeteg-ellátás terén erősödik meg, és kap 650 milliós többletfinanszírozást. A struktúraátalakítással a tapolcai betegek érdekei pedig nem csorbulnak, a betegbiztonság nem gyengül, éppen ellenkezőleg, erősödik. Egyébként a döntések eredményei már a közeljövőben igazolódni fognak, és meggyőződésem, hogy a betegellátás színvonalának emelkedése, az ellátás biztonságának növekedése rövidesen tükrözi majd a betegek elégedettségét. (Ferenczi Gábor újra felmutatja a papírköteget.)

– Képviselő úr! Köszönöm szépen a figyelmét, tegye le azt a csomagot, mi dolgozunk, ön csak kiabáljon tovább, de a betegek ellátásét ránk bízták, és legyen nyugodt, megteszünk mindent, amit csak tudunk.

+

SZILÁGYI LÁSZLÓ: – Államtitkár úr! Kettő hét múlva fogják újraindítani a kórházi rendszert. Nagyon félünk, hogy ez olyan újraindítás lesz, mint ahogy annak idején a Windowst kellett óránként újraindítani, mert beállt az a bizonyos a kékhalál, ha még emlékszik, hogy mire gondoltam. Ez a funkcióváltás nemcsak az adott település problémája lesz, hanem a környékbeli 50-100 ezer ember - attól függően, hogy mekkora körzetről van szó - kórházi ellátását fogja befolyásolni, ne adj’ isten, veszélyeztetni. Számos térségben megszűnik az aktív ágyak rendszere, ahogy az előttem szóló is elmondta, de a helyiek számára egyáltalán nem világos, hogy hogyan fogják és milyen körülmények között őket ellátni és gyógyítani.

– Államtitkár úr! Két héttel a rendszer újraindítása előtt teljes káoszt érzékelünk több megyében. Komáromban és az említett Kazincbarcikán megszüntetik a szülészeti, nőgyógyászati ellátást, bár a legújabb hírek szerint Kazincbarcikán valami mást terveznek, de ez csak növeli a bizonytalanságot. A Semmelweis-tervben azt mondták önök, hogy az előírt 500 szülésszámnak meg kell lenni: bőven megvan ezeken a területeken. A komáromi sebészeten 1100 műtétet végeztek eddig, Tatabányára kell majd ezután menni ezeknek a betegeknek, ahol 2500 esetszám van, és már így is nagyon zsúfoltak a műtők. Hogyan fogja ellátni Tatabánya ezeket a megnövekedett kapacitásokat?  Kazincbarcikán megszüntetik az intenzív ellátást, pedig egy óriási nagy vegyi üzem van ott a településnél, és bármikor szükség lehet ilyen típusú ellátásra. Egyáltalán: hogyan lehet erről az egészről beszélni a mentők és a betegszállítók kapacitásainak megnövelése nélkül? Több városban az egynapos sebészet a bűvszó, de egyáltalán nem tudják a helyiek, hogy milyen feltételek mellett tudják majd ellátni ezeket az ellátásokat. Mindenhonnan olyan jelzéseket kapunk, hogy óriási a bizonytalanság. Leginkább a dolgozók körében érződik, mert nem tudják, hogy kettő hét múlva hol fognak dolgozni és mennyiért. Így nem lehet az egészségügyet irányítani!

+

HALÁSZ JÁNOS: – Képviselő úr! Az ön által említett példák tárgyi tévedések sorát tartalmazzák. Javaslom, hogy körültekintőbben tájékozódjon a hibák elkerülése érdekében!

– Képviselő úr! A nemzeti ügyek kormánya önökkel ellentétben soha nem támogatta például a fizetős egészségügyet. Nem támogattuk a betegterhek növekedését sem, valamint elleneztük az átgondolatlan kórházbezárásokat is. Megismétlem, amit már többször elmondtunk: nagyon alapos és körültekintő volt az a munka, amelyet az átalakítás során elvégeztünk. Döntéseinket mindig egyeztetések sora előzte meg. Hangsúlyozom: sehol nem kerül sor kórház bezárására, és minden esetben megvizsgáltuk azt is, hogy a mentőszolgálat hogyan tud eleget tenni feladatainak az adott térségben. A jelenlegi gyakorlat feltérképezése során sok esetben az bizonyosodott be, hogy a betegek eddig is azt az ellátót keresték fel, ahol az új szabályozás keretében ellátásban fognak részesülni. Az átalakulás eredményeként az eddig ellátott feladat egy része továbbra is az intézményeknél marad egynapos sebészet, járóbeteg-ellátás, illetve krónikus ellátás formájában, csak a bonyolultabb beavatkozások miatt kell majd felkeresni az ezt biztosító centrumokat. Ezt a rendező elvet éppen a betegek biztonsága indokolja.

– Képviselő úr! Különös hangsúlyt fektetünk a betegtájékoztatásra. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal honlapján történő tájékoztatásokkal, az önkormányzatok és a háziorvosok értesítésével; a GYEMSZI bevonásával, a helyi médiumok és az elektronikus média segítségével szeretnénk elérni, hogy mindenki pontosan tisztában legyen azzal, hogy mely szolgáltatónál kerül sor a beteg ellátására. Tiszta, világos lesz a rendszer. Most indul, ezt finom-hangoljuk. Legyen nyugodt, képviselő úr: azon vagyunk, hogy a legjobb legyen, és ehhez a segítségét kérjük, nem az igaztalan bírálatot!

A törvényi változások következtében is számíthatnak-e a bányászok a szénjárandóságra?

POLICS JÓZSEF (Fidesz): – Államtitkár úr! A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4.) kormányrendelet alapján a nyugdíjas bányászok, illetve hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóik jogosultak a pénzbeli szénjárandóságra. A támogatást a tárgyév május hónapjában egy összegben kell kifizetni. A szénjárandóság éves összegét a rendelet 8/A. §-a alapján a bányászatért felelős miniszter közli a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósággal.

– A nyugellátások szabályozásának 2012. január 1. napjával bekövetkezett változása eredményeként azok közül, akik korábban erre a kiegészítő támogatásra voltak jogosultak, idén többen nem kapták meg májusban a szénjárandóságot. A választókerületemben, ahol jelentős számban élnek volt bányászok, többen kerestek meg ezzel a problémával. A támogatás kiesése tovább rontja az amúgy is nehéz anyagi helyzetben élők mindennapjait. Kérem tisztelt államtitkár urat, hogy szíveskedjék a jogszabályi változás miatt hátrányos helyzetbe került korábbi jogosultak részére a szénjárandóság mihamarabbi kifizethetősége érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Kérdezem:

• A törvényi változások következtében is számíthatnak-e a bányászok a szénjárandóságra?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Természetesen minden visszavonult bányásznak jár a szénjárandóság, amelyet mintegy 45 ezren már májusban megkaptak, és amelyhez további mintegy 2400 fő várhatóan még a nyáron hozzájut. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1-jétől valóban megszűntek. A kormány a nyugdíjrendszer átalakítása során kiemelt figyelmet szentelt a már visszavonult bányászokra, így a föld alatt legalább 25 évet vagy 5 ezer műszakot dolgozó bányászok egyetlen kivételként maradéktalanul megtarthatták korábbi jogosultságaikat. A bányászatról szóló törvény módosításával létrejött átmeneti bányászjáradékra a civil korhatár előtti ellátás szabályai vonatkoznak.

– Képviselő úr! A nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet még nem tartalmazza az új ellátási formákat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a mielőbbi kifizetés érdekében a jogosultság definíciójának pontosítását kezdeményezte. A módosítás kihirdetése a közeli hetekben várható, ezt követően a korhatár előtti ellátásban és az átmeneti bányászjáradékban részesülők is megkapják ez évi egyszeri pénzbeli szénjárandóságukat. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak legkésőbb július közepéig indítania kell a kifizetéseket. A várható ütemezésről a tárca a közvéleményt a bányászszakszervezetek vezetői útján közvetlenül is értesítette. Az említett jogszabály-módosítás hatálybalépését követően tehát minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy valamennyi visszavonult bányász megkapja az egy élet munkájával kiérdemelt szénjárandóságát.

Magyarországon ki fog gyógyítani a következő években?

GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): – Államtitkár úr! Lassan három éve olvashattuk azt a választási ígéretet a plakátokon, hogy majd a Fidesz megmenti az egészségügyet, azt már nem, hogy pozitív tettek helyett csak „nyócévezni” fognak. A Semmelweis-tervben már kormányzati pozícióban azt ígérték, hogy az egészségügyi ágazat megújítása érdekében azonnali intézkedésekkel, béremeléssel itthon tartják az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozókat. Aztán ezzel szembemenve, az egykulcsos adórendszerrel 2011 első negyedévében jelentősen visszavágták a nettó kereseteket. Ennek is köszönhető, hogy 2011-ben 1200 orvos és 438 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz úgynevezett jóhírnév-igazolást.

– A 2012-es uborkasaláta-törvény béremeléséből kimaradtak a háziorvosok, az alapellátásban dolgozók és a védőnők. A bruttó bérkiegészítéssel formailag, tartalmilag és jogilag is befagyasztották az ügyeleti díjakat. A mostani béremelés egyébként csak töredéke a „nyócéves” 50 százalékos béremelésnek, nem beszélve arról, hogy mintegy 29 milliárd forintot a gyógyító-megelőző kasszából a betegektől és az egészségügyi dolgozóktól vennének el, átcsoportosítanák ugyanoda, és közben megdicsérik saját magukat.

– A legújabb intézményesített népirtó intézkedéstervezet a 62. évüket elért közalkalmazottak kényszernyugdíjazása lesz, illetve reméljük, hogy csak lenne, akkor, amikor például 171 háziorvosi praxis üres Magyarországon. Nem én találtam ki, hanem az ÁSZ-jelentés, mert a múltkor is azt mondta az államtitkár úr, hogy ne hazudozzak. Kérdezem tehát:

• Ezzel az elképzeléssel, a 62-évezéssel hány tapasztalt szakorvost és szakdolgozót kívánnak elüldözni a betegek mellől?
• Kik fogják helyettük gyógyítani a betegeket? 

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Tisztességes dolog öntől, hogy elismeri, az orvosok és az egészségügyben dolgozók itthon tartása érdekében már a 2010-es választások előtt azonnali intézkedésekre lett volna szükség. Akkor önök kormányoztak, de nem tettek semmit. Megértem azt is, hogy kényelmetlenül érzi magát, és ezért sérelmezi, amikor említésre kerülnek a 2002 és 2010 közötti egészségügyi intézkedések. Muszáj azonban ezekre is emlékeznünk, hiszen ezek alapozták meg azt a rendkívüli nehéz helyzetet, amelyből el kellett indulnunk két évvel ezelőtt. Biztosan önnek sem lehetett könnyű, azaz az akkori szakmaiatlan, kapkodó és káros intézkedéseket nem volt könnyű önnek megtapsolni és elfogadni, megszavazni, de megtette, képviselő úr. Azt is köszönöm, hogy szólt az egészségügyben dolgozók béremeléséről, arról, amelyet még a felmondóleveleket letétbe helyező rezidenselnök, Papp Magor is az elmúlt évtizedek legjelentősebb kormányzati intézkedésének nevezett.

– Képviselő úr! Igen, mi ismerjük az orvosok és a dolgozók munkáját, és a rendelkezésre álló lehetőségek között a lehető legtöbbet igyekszünk megtenni azért, hogy az anyagi helyzetükön javítsunk. Mindez egy folyamatos konzultáción alapuló folyamat. Első lépésként a rezidensek érdekében kerültek bevezetésre újabb és újabb támogatási formák, a hiányszakmára tekintettel járó támogatás, a Markusovszky-ösztöndíj, a dologi költségek megtérítésére irányuló támogatás. Ennek eredményeként a tavalyi évben körülbelül kettőszázzal több rezidens lépett be a szakorvosképzésbe, mint 2010-ben. Tavaly év végén a népegészségügyi termékadóból befolyt összeget is az egészségügyi dolgozók jövedelmének javítására fordítottuk. Az idén több mint 30 milliárd forintot fordítunk az egészségügyi dolgozók jövedelmének javítására, az ön által is elismert kormányzati intézkedés a betegellátásban dolgozó mintegy 17 ezer orvost, 71 500 egészségügyi szakdolgozót, továbbá 1450 egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezőt érint.

Belügyminiszter úr átveszi az érpataki modell egyes elemeit?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár úr! A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap által közölt, Pintér Sándorral készített interjú számos olyan megállapítást tartalmaz, illetve több olyan kérdést is felvet, amelyek továbbgondolásra érdemesek. A belügyminiszter úr a kormányzati foglalkoztatási programok bemutatásakor a következő megállapítást tette: sokan annyira igénytelenek, hogy rá kell szoktatni őket az igényes munkára és az igényes életre. Elmondta, hogy a segély helyett kiutalt fizetés révén a programok résztvevőit rászoktatják arra, hogy nem támogatást kapnak, hanem munkabért, amelyért megdolgoznak, és amelyet szabadon felhasználnak, melyből a kötelezettségeiket is teljesíteni tudják. Az interjú során feltették azt a kérdést is, hogy a cigány kisebbséget éri-e zaklatás hazánkban. Pintér Sándor erre válaszolva elmondta, hogy - szó szerint idézem - „jelenleg nincsen olyan terület Magyarországon, ahol a cigány lakosságnak tartani kellene bármilyen gárdától vagy más egyéb szervezettől”. E kijelentés kapcsán fontos kiemelni, hogy ennek a fordítottja viszont számos esetben megtörténik.

– Folytatva a megkezdett gondolatmenetet: az interjúban Pintér Sándor részletesen kifejtette azt is, hogy a rendőrség és a bíróságok határozottan fellépnek a kisebb súlyú bűncselekményekkel szemben. Korábban szabálysértésért gyakran pénzbírságot vetettek ki, amelyet az érintettek nem tudtak megfizetni. Most ezeknek a személyeknek is - szó szerinti idézet következik - „tudomásul kell venni, hogy még a kis vétségekért is büntetés jár”. Az interjúban szereplő más gondolatok, mint például az, hogy az állami rendben a törvényeken kívül senki nem tud rendet teremteni, illetve a kötelezettségek teljesítésének megkövetelése, a kis vétségekért is büntetés jár elve, valamint az igénytelenséggel szemben az igényes munka és igényes élet mint elvárás megfogalmazása, hasonlóságot mutatnak az érpataki modellel, amely értékteremtő és értékmentő, amelyről minden bizonnyal már ön is hallott. A kérdésem:

• Miként vélekedik a szélsőliberálisok által támadt érpataki modellről?
• Mely gondolatait tartja elfogadhatónak, illetve melyek azok, amelyeket mindenképpen elutasít? 

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A belügyminiszter úr nem veszi át az érpataki modell egyes elemeit. Az úgynevezett érpataki modell a kényszerrel, az erőszakkal és a fenyegetéssel írható le többnyire.

– Képviselő úr! Ön elfelejti, vagy figyelmen kívül hagyja az ön által idézett interjú azon részleteit, amely a következőképpen szól: „Szélsőjobboldali csoportok ideiglenesen meg akarták kérdőjelezni az állam erőszak-monopóliumát, azt állították, hogy rendet akarnak teremteni, alapeszméjük azonban nem a rendteremtés, hanem a zavarkeltés volt. A kormány hivatalba lépésekor a szélsőséges jelenségek erősek voltak, azóta viszont visszaszorultak, mert törvényileg meghatároztuk, hogy mit lehet és mit nem. Ennek során a törvényhozás bűncselekménynek minősítette az állami erőszak-monopólium megsértését, és a döntés óta hétezerről a tizedére csökkent azoknak a száma, akik álegyenruhák használatával felfordulást akarnak kelteni. A helyzet javításához szükség volt bírósági döntésekre, és az állam határozott vezetésére.”

– Képviselő úr! Ebből is kiderül, hogy elutasítjuk az érpataki modell gondolatiságát. Elutasítjuk, mert hosszú távon bizonyosan közösségromboló, ezzel szemben a Belügyminisztérium egyik célkitűzése a közfoglalkoztatással és az arra épülő rendszerrel a közösség fejlesztése.