Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve – tallózunk.

Hogyan védhetjük meg gyermekeink egészségét, testi épségét a nyári szünetben?

SPALLER ENDRE (KDNP): – Államtitkár úr! Konkrétan a termékekről és a termékbiztonságról szeretnék érdeklődni. Hiszen hiába megfelelőek a szolgáltatások, ha azok a termékek, amelyeket a nyaralásunk során használunk, gyenge minőségűek vagy egyenesen fabatkát sem érnek. A múlt hét híre volt, hogy egy rollert, hívott vissza a nemzetközi gyártó, mert fennakadt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzésén, gyártási hiba miatt.  Ezt a rollert egy Magyarországon is működő áruházlánc üzleteiben is lehetett kapni, tehát vélhetően sajnos Magyarországon is sokan megvásárolták. Ez a hír így a nyári szünetben újra rávilágít az aktuális kérdésekre:

• A gyermek- és fiatalkorúak által előszeretettel használt eszközök, játékok vajon biztonságosak-e?
• Nálunk, csakúgy, mint az Európai Unióban, megtesznek-e vajon mindent a hatóságok annak érdekében, hogy a fiatalok kezébe valóban csak biztonságos játékok kerülhessenek?
• A nyári szezonális termékek tekintetében mik az eddigi tapasztalatok?
• Milyen további ellenőrzések, vizsgálatok várhatók?

+

SZATMÁRY KRISTÓF (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): – Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, a nyárhoz kötődő, főleg a gyermekek által használt szezonális termékek biztonsága rendkívül fontos mindannyiunk számára. A szigorú hatósági kontrollnak köszönhetően Magyarországon az ilyen termékek által okozott sérülésekről, balesetekről szerencsére ritkán hallani. A hatósági ellenőrzés mellett fontos szerepe van az ön által is említett gyártói ellenőrzéseknek is, mert a kereskedelembe bekerülő termékekről is kiderülhet, hogy nem biztonságosak, ez esetben jogszabályi kötelezettség a visszahívás, amelynek európai szinten és a magyar jogban is szigorú szabályai vannak.

– Természetesen a hatósági ellenőrzéseknek gyártói ellenőrzés esetén is folyamatosnak kell lenniük. Az európai szinten is kiemelkedő színvonalú hazai piacfelügyeleti munka során a Fogyasztóvédelmi Hatóság felügyelői több esetben találnak olyan termékeket, amelyeknek a forgalomba hozatala a hatályos jogszabályi és ezen belül a biztonsági előírásoknak nem felel meg. Széles körűen vizsgálják a játékok, lövedékes játékok, fürdőjátékok kémiai és mechanikai biztonsági követelményeit, külön figyelemmel a nyári időszakban a gyerekek által a szabadidőtöltés alkalmával használt rollerre, görkorcsolyára. A vizsgálat során a veszélyesnek minősülő termékek forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról a területileg illetékes megyei felügyelőségek ez esetben is intézkedtek. Az elért eredmények reményeink szerint igazolják, hogy az NFH Európában is egyedülálló hatékonysággal ellenőrzi a forgalomba hozott termékeket, a folyamatos és következetes hatósági ellenőrzés biztosíthatja a magyar fogyasztók és ezen belül is a gyermekek magas színvonalú védelmét. Szeretnék biztosítani minden fogyasztót, minden állampolgárt, hogy a hivatal az idei nyár folyamán is kiemelten kívánja elvégezni a feladatát.

Összeomlott a feladatfinanszírozás?

VARGA ZOLTÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Már a 2013-as költségvetés elfogadásakor több ellenzéki képviselőtársam jelezte, hogy az önkormányzati feladatfinanszírozással valami gond van, és most úgy tűnik, hogy igazunk lett, még akkor is, ha az ön által jegyzett MTI-hír kvázi dicsőségként mondja azt, hogy 17 milliárd forintot osztanak szét az elkövetkezendő időszakban egyrészt előlegként, utána pedig három részletben az önkormányzatok számára. 

– Államtitkár úr! Az MTI-hírből az is következik, hogy megbukott az önök által kitalált feladatfinanszírozás. Amikor azt állítják, hogy például az iparűzési adóalap beszámítására vonatkozó törvény miatt mintegy 2572 önkormányzatnak kell pótlólagos forrást juttatni azért, hogy a feladataikat el tudják látni, akkor azt kell, hogy gondoljuk: ez bizonyíték is arra, hogy 3177 településből több mint kétezer-ötszáz településnél nem sikerült a feladatfinanszírozás. Ráadásul azt gondolom, hogy ez a 17 milliárd forint nem oldja meg azt a generális problémát, amit önök okoztak. Éppen ezért kérdezem:

• Nem gondolják-e, hogy törvényileg a 2013-as költségvetésben, törvényben kellene módosítani azt a feladatfinanszírozást, amit önök kitaláltak?

+

TÁLLAI ANDRÁS (belügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Ön állítja, hogy összeomlott, megbukott a feladatfinanszírozási rendszer, de nem tudja igazolni tényekkel. A tények a következők: 2013. január 1-jén adósságrendezési eljárás alatt 19 önkormányzat volt, most pedig 12. Való igaz, viszont, hogy az átalakítás, a feladatfinanszírozás első lépése - mert még ez sem teljes - nagyon komoly nehézségekkel jár az egész önkormányzati rendszernek, leginkább a 2000 lélekszám alatti a kistelepüléseknek.

– Képviselő Úr! Azzal a belügyminisztériumi rendelettel, aminek a száma 22-es, és a 94-es Magyar Közlönyben találják meg az önkormányzatok, jelentős lépést tettünk arra, hogy azokat a nehézségeket, amelyek január 1-jétől fölmerültek, orvosoljuk. Valóban újragondoltuk az iparűzési adó beszámítását, mert az a legkisebb településeknek, több mint 2500 önkormányzatnak okozott problémát. Hatmilliárd forintot fognak visszakapni, mert azt látjuk, hogy itt van az egyik legnagyobb probléma: a kicsiktől negyednyi iparűzési adót sem kellett volna elvenni.

– Képviselő Úr! A másik ilyen terület, 180 önkormányzatot érint: 3 milliárd forintot adunk a megyei intézményfenntartó központok által átvett intézmények működtetésére. Úgy gondolom, hogy ez is egy valós probléma kezelése és további intézkedéseket is tettünk, teszünk.

+

VARGA ZOLTÁN – Államtitkár úr! Hát persze, hogy nincsen adósságrendezés, hisz önök a stabilitási törvényben azt mondták, hogy nullás költségvetést kell 2013-ban az önkormányzatoknak produkálni. Ön pontosan tudja, hogy ezt úgy csinálta meg az önkormányzatok többsége, különösen a kicsik, hogy olyan bevételeket terveztek be, amely vagy bejön, vagy nem, mert nyilván számítottak a kormányzati támogatásra.

– Államtitkár úr! Az az igazság, hogy nem velem vitatkozik, hanem azokkal a polgármesterekkel, akik ma már ellenzéki képviselőket keresnek meg végső elkeseredésükben, mert azt látják, hogy sem a kormány, sem a kormány képviselői nem segítenek rajtuk. Engem is és más képviselőtársamat is nagyon sokan kerestek meg, kétségbeesve jelezve, hogy vége, nem tudják tartani tovább a költségvetésüket. Ez a 17 milliárd, azt gondolom, csepp a tengerben.

+

TÁLLAI ANDRÁS – Képviselő úr! Valóban, az első intézkedéssel 17 milliárdot fog adni a kormány a költségvetés szerinti mintegy 45 milliárd forintos tartalékból. A harmadik számú segítség pedig a gyermekétkeztetési feladatok kiegészítő támogatása. Ez is helyiadó-bevételi alapon, van: ahol alacsony, ott fognak kiegészítő támogatást kapni. Ez 1700 önkormányzatot érint, és a szociális és gyermekjóléti feladatok kiegészítő támogatása is megtörténik majd 4 milliárd forint összegben, ez később kerül szabályozásra.

– Képviselő úr! Valóban eljutott hozzám is több mint 200 önkormányzat levele, hogy vannak problémák, ezen levelek alapján alkottuk meg ezt a rendeletet a legnagyobb súlyú problémák kezelésére. De természetesen azzal is tisztában vagyok én is és a kormány is, hogy ezzel nem zártuk le ezt a kérdést, hiszen a még meglévő tartalékból tovább szeretnénk ezt a feladatfinanszírozást kiegészíteni, pótolni a hiányosságokat, úgynevezett finomhangolni.

Milyen előrelépéseket eredményez az új 112-es segélyhívórendszer kialakítása?

ÁGH PÉTER (Fidesz): – Államtitkár úr! a 112-es hívószám megjelenéséig a segélyhívó számok az Európai Unió minden országában különböztek. Baleset, katasztrófa, bűncselekmény esetén a polgárok a nemzeti segélyhívó számokon érték el a készenléti szerveket. A112-es hívószám bevezetésével más országokban a segítségnyújtás sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá vált, és annak ellenére, hogy a nemzeti hívószámok továbbra is elérhetők, Európán belül bárhová utazunk, elég egyetlen segélyhívószámot megjegyezni.

– Jelenleg a segélyhívásoknál az egyik leggyakoribb probléma a bizonytalan helymeghatározás. A lakott területeken kívül történt baleseteknél vagy bűncselekményeknél gyakran még az sem tudja pontosan meghatározni a helyszínt, aki ott ismerős. A másik probléma az, hogy jelenleg nem alkalmaznak elektronikus űrlapot, amelyet minden érintett szervezet látna, hanem több kézen át megy az információ.

– Az új rendszer kiépülésével végre lehetővé válik, hogy a bejelentő telefonszáma és a helyzete azonnal megjelenjen az operátor számítógépén, aki az elektronikus adatlapon rögzíti az eseményt, és ez a mentésben részt vevő összes szerv számára láthatóvá válik. Továbbá mód nyílik arra, hogy az intézkedés közben keletkezett pontos információkkal frissítse az operátor az adatlapot. Ez pedig hozzájárul a sikeres életmentéshez. A projekt keretében Miskolcon és Szombathelyen már elkészültek a hívásfogadó központok. Mindkét esetben állami tulajdonú épületek kerültek hasznosításra, hiszen Miskolcon egy volt honvédségi, valamint Szombathelyen egy korábbi határőri, majd rendőrségi objektumban alakították ki a központokat. Kérdezem:

• Milyen további előrelépéseket eredményez az új, 112-es segélyhívó rendszer kialakítása?

+

KONTRÁT KÁROLY (belügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Legelőször is szeretném leszögezni, hogy az egységes segélyhívó rendszer bevezetésének az a célja, hogy a bajbajutottak mihamarabb segítséghez jussanak. A rendszer által a rendőrség és a katasztrófavédelem közös tevékenységirányítási központjai egy igazgatási egységben kerülnek felállításra, ezáltal sokszorosára tudjuk növelni az intézkedések hatékonyságát, szakszerűségét, és lényegesen gyorsabban meg tudjuk kezdeni a szükséges intézkedést.

– A 112-es segélyhívó rendszer valamennyi távközlési hálózatból elérhető. Két hívásfogadó központ kiépítésére került sor, úgy, ahogy ön elmondta, Miskolcon és Szombathelyen is, amelyek a nyugati normának megfelelő hívásfogadó rendszerrel működnek, illetőleg rendelkeznek. Az informatikai szállítók kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás sikeresen lezárult, és a szolgálatot teljesítők kiképzése is megkezdődött. Lényeges és fontos megemlíteni: a központok kiépítése további foglalkoztatási lehetőséget biztosít a két településen, illetőleg a környéken élő emberek számára. Az épületek kialakítása biztosítja az akadálymentes közlekedést is, ezáltal mozgáskorlátozott munkavállalók is foglalkoztathatók ebben a két központban. Idén még kísérleti üzemben, de reményeink szerint jövőre már valamennyi bajbajutott segítése érdekében megkezdi a működését a rendszer. Valamennyi bajbajutott számára gyorsabb, szakszerűbb, elérhetőbb segítséget jelent ennek a rendszernek a kiépítése és az üzembe helyezése. A tapasztalatok szerint azonban a  beérkező hívások közel 60 százaléka sajnos indokolatlan hívás, tehát olyanok is hívják ezt a rendszert, illetve a korábbi segélyhívó rendszereket, akik nincsenek bajban. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezzel a valóban bajban lévő emberek esélyeit rontják. Tehát azt kérem tisztelettel mindenkitől, hogy csak az hívja ezt a segélyhívó rendszert, aki valóban bajba jut, és azt tudjuk ígérni, hogy a leggyorsabban, a leghatékonyabban fogunk segítséget nyújtani.

Miért hagyják ebek harmincadjára jutni a magyar földet?

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): – Miniszter úr! Önök hazudnak, mint a vízfolyás, amikor azt állítják, hogy a családi gazdálkodóknak kedvez az új földtörvény, ugyanis természetes személyek használatában 300 plusz 900 hektár, azaz összesen 1200 hektár föld lehet. Ez jogi személyek esetében 1800 hektárra rúghat, és ebbe nem számítják bele a kényszerhasznosítás keretében, a kényszerhasznosítás jogcímén megszerezhető földterületeket. Ráadásul kimaradt a törvényből a családi összeszámítási maximum, az összeszámítási felső határ, így az 1800 hektárnak a sokszorosát is birtokolhatják azok a maffiacsaládok, akikről az önök korábbi államtitkára, Ángyán tanár úr oly sokszor beszélt.

– Miniszter Úr! Önök hazudnak, mint misén az ördögök, amikor azt mondják, hogy meg tudják védeni a külföldiek tulajdonszerzésétől, a külföldiektől a magyar földet. Ugyanis az, hogy három év helyben lakást írnak elő, könnyen kijátszható. Az érkező pár perc alatt bejelentkezik, soha senki nem ellenőrzi, hogy életvitelszerűen itt lakik-e Magyarországon, és egy ezüstkalászos gazdatanfolyam képesítés megszerzésével pedig a másik, a szakképesítési feltételnek is eleget tesz. S hagyjuk már ezeket a helyi bizottságokat, amelyeket az önök töretlen, három éve fennálló gyakorlata szerint jó eséllyel az önökhöz közeli gazdákból fognak majd verbuválni. De ez a kisebb baj. A nagyobb baj az, hogy haszonbérlet esetén nincs befolyásolási joguk ezeknek a bizottságoknak, legfeljebb csak a tulajdonjog megszerzése esetén jelenthet némi, de nagyon csekély fokú védelmet.

– Miniszter úr! És azokat a meséket is hagyjuk, hogy mi nem léptünk időben, meg hogy későn ébredtünk. Két évvel ezelőtt az alaptörvény módosításához beadtuk a magyar termőföld, a magyar felszíni és felszín alatti vizek teljes körű alaptörvényi védelem alá helyezéséről szóló javaslatunkat, amit önök név szerinti szavazás során leszavaztak. Időben szóltunk tehát önöknek, hogy újra kell tárgyalni az EU-s csatlakozás ezen szerződéses rendelkezéseit. És időben benyújtottak képviselőtársaim közel hetven módosító indítványt.

Ezek alapján joggal kérdezhetem:

• Miért nem fogadták meg a tanácsainkat?
• Miért hagyják ebek harmincadjára jutni az isteni adottságokkal rendelkező magyar termőföldet?

+

FAZEKAS SÁNDOR (vidékfejlesztési miniszter): – Képviselő úr! Legyen szíves, mondja már meg, hogy ön kiket tart ebeknek, ha az ebek harmincadjáról beszél. Kikre gondol? Tudniillik a földtörvény alapján a helyi földbizottságot a helyben lakó földművesek választják. Ön a helyben lakó földműveseket tartja ebeknek, őket tekinti kutyáknak, hiszen a törvény egyértelműen fogalmaz. A magyar gazdatársadalom nevében kikérem ezt a megbélyegzést, ezt a felelőtlen véleményalkotást, mert a magyar gazdák, a magyar gazdatársadalom igenis tudja azt, hogy hogyan kell dönteni egy földbizottságban arról, hogy ki vegyen földet. Egyébként sokkal felelősségteljesebben viszonyulnak ehhez a kérdéshez, mint önök, akik káoszbrigád módjára próbálták megzavarni az Országgyűlést.

– Képviselő úr! A műfajt is lehet tisztázni, mert most már egyértelmű, hogy az, amit ön előad, az igazából nem is egy zárószavazás utáni vita, hanem egy kapuzárás utáni pánik. Ugyanis én nem azt mondtam, hogy nem adtak be elég módosítót, vagy nem fordultak, ki tudja, milyen elképzelésekkel az Országgyűléshez. A földtörvényt adják be! Azt kellett volna kidolgozni, nem hetven módosítót! Valamennyien jól tudjuk, hogy önök azért nem adták be a földtörvényt, mert abban az államosítás szerepelt volna, elvették volna a gazdáktól a földet, azoktól is, akik örökölték, azoktól is, akiket a redemptus ősük alapján kárpótoltak, meg azoktól is, akik mondjuk, tavaly vették a földet. Tehát önök a magyar földvagyont, a gazdák földvagyonát államosítani akarják. Mi ezt visszautasítjuk, mert nekünk az a felfogásunk, hogy a magyar földnek a magyar földművesek tulajdonában kell lennie. Erre lehetőség a földbizottság, illetve az a rendszer, amit a földtörvény tartalmaz.

– Képviselő Úr! Ami pedig a kényszerhasznosításra való hivatkozását illeti: induljunk ki abból, hogy a magyar termőföldnek vajon hány százaléka kerül ebbe a körbe: 1 százalék mozdul meg egy évben adásvétel formájában. Ez egy jelentéktelen töredék. Ha valaki abból indul ki, hogy ebből nagybirtok lesz, az nincs tisztában a viszonyokkal.

+

APÁTI ISTVÁN: – Miniszter úr! Ön vagy nem tud, vagy nem akar olvasni! Ha elolvasta volna az önéletrajzomat, akkor tudná, hogy tősgyökeres paraszti család sarja vagyok. Családi gazdálkodók vagyunk, családi gazdálkodók a szüleim, én magam is családi gazdaság tagja vagyok, úgyhogy nekem ne akarja megmagyarázni, hogy mi fán terem a családi gazdaság meg a mezőgazdasági munka, mert nekem fizikai értelemben is volt részem benne, és erre nagyon büszke vagyok.

– Miniszter úr! Önök holdkóros módjára folyamatosan mellébeszélnek! Önöknek vagy mocsárlázuk van, vagy nagyon elbizakodottak, de fog még az a mellény majd szorítani is önökön, ezt most mondom! És addig örüljenek, amíg minket látnak a pulpituson, és nem a felháborodott, fellázadt gazdák haragjával fognak szembesülni!

– Miniszter úr! Ez hazaárulás után, amit elkövettek! Egy közismert szatmári szólásmondással hadd éljek: meg fog elleni még ez a narancssárga tehén sokkal kisebb tőggyel is, legkésőbb a 2014-es választásokon! S még egyszer: kikérem magamnak és visszautasítom, hogy kiforgatja a szavaimat. Én nem a magyar parasztembereket tekintem kutyáknak, hanem a spekulánsokat, a maffiacsaládokat, és azokat, akik elárulják és kiárusítják a hazámat!

+

FAZEKAS SÁNDOR: – Képviselő úr! A földről a magyar gazdák fognak dönteni a földtörvény alapján, erre újra felhívom a figyelmét. Érdemes elolvasni a törvényt, mert tényleg hasznos. Azt állítani, hogy könnyen kijátszható, teljes mértékig félreismerése a jogszabálynak. Tényleges helyben lakás kell, amit a földbizottság és a hatóság is vizsgálhat. A helyi közösség állást tud ebben foglalni és nincs fellebbezés a döntésével kapcsolatban.

- A családi összeszámítás. Egy teljes körű összeszámítás azt eredményezné, hogy olyan testvéreknek kellene a földtulajdonát összeszámítani, akik lehet, hogy az ország különböző pontjain élnek, eltérő cégformában dolgoznak, az egyik családi gazda, a másik őstermelő és így tovább. Ebből maffiacsaládokra következtetni aligha lehet. Önök ugyanis eltévesztik azt, hogy jogi személyek is vannak, de ők nem lehetnek földtulajdonosok. A haszonbérlet és a tulajdon fogalmát folyamatosan keverik.

– Képviselő Úr! El kell olvasni a törvényt, és akkor biztos, hogy eredetibb gondolatokkal tudják megörvendeztetni az Országházat.