Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő” Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd – persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva tallózunk.

Biztosítja-e a kormány az iskolák licencigényeit?

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – 2001-ben hozták létre a Tisztaszoftver-programot. A Microsofttal kötött megállapodás elsődleges célja az volt, hogy elősegítse a korszerű és jogtiszta szoftverek használatát először a felső-, majd 2004-től a közoktatásban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a Microsoft szoftverei 2010-ben 1,5 milliárd forint, 2011-ben 4,13 milliárd forintba kerültek. Összességében: az elmúlt tíz évben az állam közel 12 milliárd forintot fizetett ki erre a célra. Ezért a pénzért ugyanakkor az állam nem szerzett tulajdonjogot a szoftverekre, csak kötött időre bérelte a használati jogát.

– Államtitkár úr! A Tisztaszoftver-program keretében megkötött licencszerződések ez év március 1-jén lejártak. Az egyik hírportál arról tájékoztatta olvasóit, hogy a minisztériumnak sikerült megállapodni a céggel a Tisztaszoftver-program további sorsáról. A cikk azt is említi, hogy konkrét szerződést még nem írtak alá, de az elvi megállapodás megszületett, így további egy évig még biztosan maradhatnak Windows-szoftverek a közoktatásban. Kérdezem:

• Valósak-e a hírportál információi, és valóban így biztosítja-e a kormány az idei évben az iskolák licencigényeit?
• Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy az oktatás nyugalmának érdekében jogtiszta szoftverek álljanak rendelkezésre az idei érettségi vizsgákra?
• Mindezeken túl: várható-e a program megszüntetése?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Tisztaszoftver-program keretében az állam a magyarországi közoktatási képzést nyújtó intézmények számára lehetővé teszi a jogtiszta licenchasználatot. A kormány ebben az évben is biztosítani fogja a közoktatás működése, illetve az informatikai érettségi lebonyolításához szükséges licenceket.  Az elvi megállapodások megszülettek. Ennek alapján az érintett licencdíjak 1 milliárd forintból finanszírozhatók, ami nemcsak a Microsoft-licencek bérlését foglalja magába további egy évre, hanem 250 ezer fővel bővíti azon közoktatási felhasználók számát, akik hozzáférhetnek a nyílt forráskódú, speciális oktatási szoftvercsomagokhoz.

– Képviselő úr! Európában egyébként egyáltalán nem jellemző, hogy a központi költségvetésből finanszírozzák a Microsoft-licencek oktatási célú bérlését. Mi sem kívánjuk terhelni a központi költségvetést olyan összegekkel, amelyek finanszírozását más országokban is a szállítók vállalják. Éppen emiatt folyamatban van a program teljes körű felülvizsgálata. A Tisztaszoftver keretében tehát olyan nyílt forráskódú szoftverek beszerzésére kerül sor, amelyek az általános irodai funkciókon túl speciális oktatási célokra is alkalmasak. Ezeket a szoftvereket nem bérli az állam, a jövő szempontjából ez a lényeges, hanem örökös licenchasználati jogot vásárol az oktatási intézmények számára. Tehát a feltett kérdésre a válasz egyértelműen igen, a kormány az iskolák licencigényeit biztosítani fogja!

+

FÖLDI LÁSZLÓ: – Államtitkár úr! Én mint a közoktatásban évekig dolgozó, örülök annak, hogy az állam továbbra is finanszírozza ezt a programot, és így nem kerülhet veszélybe még véletlenül sem az érettségi vizsgarendszer. Köszönöm!

Mennyit ér egy szerződés?

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): – Államtitkár úr! A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szerződést kötött közmunkaprogram keretében a szakaszmérnöksége területén, közmunkásoknak ez év februárjától ez év végéig kínált munkát. Eddig ezzel semmi baj nincs. Az elmúlt napokban viszont napvilágra került, hogy ezen szerződést, amelyet a Belügyminisztérium és a vízügyi igazgatóság együttesen kötött, egyoldalúan felül akarják írni.

– Államtitkár úr! A múlt héten kint jártunk ezen a szakaszmérnökségen, 62 emberrel olyan papírt akartak aláíratni önök, amelyben egyértelműen lemondanának a szerződés egy pontjáról, amely pontosan az ő útiköltség-térítésüket biztosította volna. Arról már nem is kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy hogyan lehet 62 embernek 2 darab kaszával, 4 darab gereblyével és 3 metszővágóval úgymond irtást végezni azon a területen, de erre majd, gondolom, szakmai választ fog adni. Inkább azt szeretném megkérdezni öntől:

• Adott-e utasítást a Belügyminisztérium szerződésmódosításra, egyoldalúan adta-e?
• Jogszerűnek tekinti-e hogy egyoldalúan lehet szerződést módosítani ma Magyarországon?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A közfoglalkoztatás egy olyan nemzeti kérdés, amely Magyarország sikeres fejlődését elő fogja segíteni. A 2012-es költségvetésben 209 ezer ember közfoglalkoztatásának finanszírozása biztosított, több mint 132 milliárd forint összegben.

– Képviselő úr! Minden tekintetben fontos az, hogy a megkötött szerződéseket teljesíteni tudja mind a két fél, fontos az, hogy a vízügyi igazgatóság személyi állománya, a vízügyi igazgatóságok által megkötött szerződések teljes mértékben teljesítésre kerüljenek. Úgy gondolom, hogy ennek a feltételeit a Belügyminisztérium, illetőleg az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója által elrendelt vizsgálat teljes mértékben biztosítani fogja.

– Képviselő úr!  Köszönöm, hogy érdeklődik a közmunkaprogramok iránt. Azt kérem, hogy önök is támogassák a közmunkaprogramokat, a közfoglalkoztatást, hiszen az idén 209 ezer ember foglalkoztatása és megélhetése a tét. Bízunk abban, hogy ez a program sikeresen teljesül.

+

TÓBIÁS JÓZSEF: – Államtitkár úr! Nagyon gyorsan, államtitkár úr, csak hogy értse! A Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Igazgatóság utasítása alapján a munkaszerződés 4. pontja törlésre kerül. A szerződés 4. pontja: „A munkavállaló saját kerékpár igazolt használata esetén költségtérítésre jogosult, melynek mértéke 5 ezer forint”. Államtitkár úr, persze hogy támogatjuk a közmunkaprogramot, hiszen mi vezettük be. Nem ez a baj, hanem az, hogy önök becsapják az embereket. Odaáll valaki, és azt mondja, hogy itt kell aláírni, itt van az a papír előttem, de nem mondják meg, hogy miről szól a 4. pont, csak azt mondják, hogy ha nem tetszik, el lehet menni. Erre kérdeztem rá, államtitkár úr, hogy jogszerű-e, lehet-e ilyet csinálni Magyarországon?

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Néhány hónappal ezelőtt vagy a 2012. évi költségvetés vitájában még koncentrációs táborokról beszéltek a közmunkaprogram során., most pedig már önök találták ki ennek az eredményeit. Furcsa ez a hozzáállás. Szeretném megnyugtatni: ezt a közmunkaprogramot, amely a parlament által elfogadott törvények szerint kerül végrehajtásra 2012-ben, teljes mértékben teljesíteni fogjuk, és minden szerződést be fogunk tartani. Azt is szeretném elmondani, hogy a munkába járás feltételeit is biztosítani fogjuk, és lehetővé tesszük azt, hogy ez a forma a szerződések szerint támogatásra kerüljön. 

Milyen hatékony intézkedéseket kíván tenni a legfőbb ügyész
a zsebszerződések semmisségének megállapítása érdekében?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Legfőbbügyész-helyettes úr! „Ennek az osztrák idegen vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni. Minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárol, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza.” Nyilván ismerősen csengenek ezek a szavak önnek. Igen, ugyanaz a kormányfő mondta 11 éve, mint akinek a kormánya nemrégiben határozatot hozott, amely kötelezi a Legfőbb Ügyészséget, hogy a zsebszerződések semmisségének megállapítása érdekében hatékony intézkedéseket tegyen.

– Legfőbbügyész-helyettes úr! Tudjuk, annak ellenére, hogy külföldi állampolgárok vagy cégek törvény szerint hazánkban nem szerezhetnének külterületi mezőgazdasági művelésű termőterületet, mégis egymillió hektár van már idegenek kezében. Több, mint Magyarország területének egytizede, és több, mint a jelenleg még állami kézben lévő földterületek összessége. Egy-egy külföldi földesúr több ezer hektáros birtokon van már berendezkedve úgy, hogy mindez a magyar hatóságok tudtával, jóváhagyásával és védelme alatt történik.

– Legfőbbügyész-helyettes úr! Sajnos magyar állampolgárságú bankárok, ügyvédek is rendre-módra kijátsszák a hatályos törvény vonatkozó paragrafusait. Belföldi magánszemély tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6 ezer aranykorona értékű termőföld lehetne. De van olyan bankár oligarcha, akinek a személyéhez egyesek szerint már mintegy 40 ezer hektár tulajdonjoga kötődik, tehát nem 300 hektár, hanem 40 ezer hektár tulajdonjoga kötődik. Egyértelműen zsebszerződéseken keresztül, de hát e bankár jelmondata nyilvánvalóan az: megbízunk egymásban! Egyszóval, a kormányhatározat végrehajtása érdekében bőven lenne dolga a Legfőbb Ügyészségnek, ezért is kérdezem:

• Milyen konkrét lépéseket kíván tenni a Legfőbb Ügyészség?
• Felül kívánja-e vizsgálni korábbi, e kormányhatározat szellemével ellentétes döntését a Legfőbb Ügyészség?
• Megússzák-e ép bőrrel ezt a vircsaftot az idegenszívű nagybirtokosok? 

+

VARGA ZS. ANDRÁS, a legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő asszony! A polgári törvénykönyv 200. §-a lehetővé teszi, hogy az ügyész a jogszabályba ütköző vagy jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmissége iránt - a Ptk. a semmisséget mondja ki - pert indítson. Az ügyészségi törvény 27. §-a ezt kifejezetten is lehetővé teszi, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény pedig speciálisan feljogosítja az ügyészt a termőfölddel kapcsolatos perek megindítására. Ugyanakkor 2012. január 1-jétől, az alaptörvény hatálybalépésétől az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként jár el. Ennek megfelelően az új ügyészségi törvény, amely szintén idén január 1-jén lépett hatályba, már csak akkor teszi lehetővé az ügyész fellépését, ha tudomására jutott törvénysértő adatot kell kivizsgálnia. Az a korábbi gyakorlat tehát, hogy az ügyészség lényegében szabadon vizsgálódik bármilyen területen, ez 2012. január 1-je óta nem áll fenn. Vagyis közérdekvédelmi hatáskörében ugyanúgy, mint a büntetőeljárási hatáskörében az ügyész akkor tud eljárni, ha hivatalos minőségében tudomására jut törvénysértés, többek között a termőfölddel kapcsolatos törvénysértés.

– Képviselő asszony! Az ügyészség egyébként az 1085/2012. kormányhatározat végrehajtására készen áll. A törvények azt is lehetővé teszik, hogy amennyiben nagy számú ügyben kell eljárni, akár munkaerő-átcsoportosítással is ennek a feltételeit megteremtsük, viszont annak érdekében, hogy fel tudjunk lépni, arra van szükség, hogy hivatali hatáskörünkben jusson tudomásunkra ilyen adat. Tehát ha bárkinek ezzel kapcsolatos információja van, akkor azt várjuk. Meg fogjuk fontolni a megfelelő semmisségi per megindítását.

+

MAGYAR ZOLTÁN, Jobbik: – Elképesztő az a válasz, amit hallhattunk! Ha eddig is vizsgálódhattak, akkor nem értem, hogy miért nem tették meg, ha pedig most már nem, akkor pedig jó lenne, ha ezen változtatna a kormánytöbbség. Nem láttunk még semmiféle érdemi előre lépést. Ha konkrét információkra lenne szükség, mi állunk rendelkezésükre. Rengeteg ilyen konkrét információnk van, és folyamatosan el fogjuk juttatni önökhöz. Egyébként a külföldieken kívül fontos lenne elszámoltatni azokat a narancsbárókat is, akik agyon vannak támogatva, és most már az állami földekkel tényleg tele vannak tömve!

+

VARGA ZS. ANDRÁS: – Képviselő úr! Az európai gyakorlat szerint az ügyészség általánosan nem vizsgálódhat. Magyarország tekintetében az Alkotmánybíróság tavaly márciusban a 10/2011. számú határozatában állapította meg egy rokon hatáskörrel kapcsolatban, hogy a korlátlan ügyészi vizsgálódás nem fér össze az alkotmánnyal, az alaptörvénnyel nyilván ez még kevésbé férne össze. Tehát ismételten azt tudom mondani: ha konkrét törvénysértésre utaló adat jut hivatalos tudomására az ügyészségnek, akkor kivétel nélkül minden esetben meg fogjuk fontolni a per megindításának lehetőségét.

Hogyan alakul a ’2012 a külhoni magyar óvodák éve’ program?

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): – Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr! A 2010-es kormányváltást követően alapvető változás állt be a magyar nemzetpolitikában. Ennek egyik közvetlen megnyilvánulása az állampolgársági törvény kiterjesztése, a Magyar Állandó Értekezlet összehívása és a Diaszpóra Tanács megalakulása mellett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül létrehozott, nemzetpolitikáért felelős államtitkárság, amely többek között közvetlen kapcsolatot ápol a külhoni magyar közösségekkel, és felügyeli a Kárpát-medencébe juttatott oktatási-nevelési támogatások szétosztását. Éppen ezért tartjuk kiváló döntésnek, hogy 2011-ben a MÁÉRT plenáris ülésén elfogadta a „Magyar nemzetpolitika - A nemzetpolitikai stratégia kerete” című dokumentumot, és ezzel összhangban az óvodákra is kiterjesztettük az oktatási-nevelési támogatások igénylésének lehetőségét. Ezzel a lehetőséggel ösztönözni lehet a szülőket arra, hogy a magyar nyelvű intézményeket válasszák gyermekeik számára, majd a jövőben is, az óvodából továbblépve magyar nyelvű iskolában folytassák tanulmányaikat. Ennek elősegítésére hirdette meg az év elején a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság a „2012 a külhoni magyar óvodák éve” programot, hogy ezzel is népszerűsítsék a Kárpát-medencében található magyar nyelvű óvodai intézményeket. Mindezekkel összefüggésben kérdezem:

• Milyenek az első visszajelzések a program beindításával kapcsolatban, milyen eredményekről tud beszámolni a minisztérium ezzel kapcsolatban?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Képviselő úr! Valóban, 2012. február 16-án jelentette be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága a külhoni magyar óvodák éve programot, amelynek az alapvető megfontolása az, hogy azon magyar közösségeknél, amelyek más országhoz tartoznak, lehetőség legyen arra, hogy a magyar identitást, illetve a magyar nyelvet már gyermekkorban megőrizzék, stabilizálják, és ennek következtében olyan támogató programokat indítottunk el, amelyek ezt a pedagógiai munkát erősítik. Ennek a programnak alapvetően három nagy eleme van. Az egyik, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2012-ben kiemelt figyelmet szentel a külhoni magyar óvodás korosztályra, illetve a külhoni magyar óvónőket, szülőket érintő folyamatokra. Ettől a kutatástól várjuk azt, hogy olyan részleteket is megismerhetünk, amelyek a jövőben a stratégia fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Tervezzük egy módszertani csomag kialakítását, illetve továbbképzések indítását, amelynek alapvető célja, hogy a módszertani csomag révén egységesítsük más országok magyar óvodáiban az óvodai nevelés minőségének emelését, a hiányterületek pótlását, illetve az óvoda és iskola közötti zökkenőmentes átmenetet.  Fontos eleme a  programnak a továbbképzés, amely júliusban indul, amelynek révén 100 külhoni magyar óvónő szerezhet további szakmai tapasztalatokat a magyar óvodai képzésről, illetve ennek saját hazájukban történő meghonosításáról. Harmadik eleme a programnak egy körút, ahol a magyarországi jó gyakorlatokat juttatnánk el külhoni magyar régiókba. Így például a táncházmódszert, amelyet a Csillagszemű Táncegyüttes művészeti vezetője, Tímár Böske és tanítványai révén, illetve az interaktív meseszövést, amelyet Fábián Éva és Szabó Zoltán révén kívánunk megismertetni más országok magyar óvodáival.

+

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS: – Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr! Mindannyian tudjuk, hogy milyen fontos identitásunk megőrzése szempontjából a kisgyermekkorban elkezdett magyar nyelven való szocializáció, amely legtöbb esetben a család, az iskola és a barátok között az úgynevezett szocializációs háromszögben valósul meg. Szomorúan tapasztaljuk azonban, hogy napjainkban például az általános iskolába kerülő gyermekek kötődése a magyar nyelvhez, kultúrához kevésbé erős, vagy idővel megkopik. Éppen ezért van szükség erre a programra is. Nagyon-nagyon fontos, hogy a gyermekek már óvodás szinten megismerkedjenek a magyar nyelvvel, gyakorolják azt, a magyar kultúrát is minél előbb el tudják sajátítani.

+

NAVRACSICS TIBOR: – Képviselő úr! Teljesen egyetértünk, abban is, hogy a külhoni magyar óvodák éve programnak is csak akkor van értelme, hogyha 2012. december 31-én ez nem fejeződik be. Ennek az évnek az elsődleges jelentősége az, hogy felhívja a figyelmet – ahogyan ön is fogalmazott – a gyermekkori anyanyelvi szocializáció fontosságára. Kiindulópontnak kell lennie, nem egyszeri eseménynek. Minden évben különös figyelmet kell fordítanunk a külhoni magyar óvodákra, aztán felfelé menő rendszerben az iskolai oktatásra is.

Magyar narancs: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk?

ERTSEY KATALIN (LMP): – Államtitkár úr! A nők foglalkoztatási rátája az elmúlt két évben tovább csökkent, a kisgyerekes nőknek mindössze 10 százaléka dolgozik, és ezzel szoros összefüggésben 10 százalékkal kevesebb gyermek született, mint két éve. Elemzések, kutatások tucatjai születtek a témában. Ott születik sok gyerek, ahol a munka és a gyerek nem egymást kizáró fogalmak, ahol rugalmasak a munkahelyek, és széles körű, elérhető napközi gyermekellátás van. Örülünk tehát, hogy végre megkezdheti munkáját a miniszteri biztos, de nyilvánvaló, hogy hat hónap nem lesz elég arra, hogy érdemben eredményeket tudjon felmutatni. Nem véletlen, hogy egyéves, 50 milliós keretet szabtunk erre a feladatra. Különösen nehéz lesz úgy eredményt felmutatni, ha elsősorban a probléma feltárására korlátozódtak a feladatai. Ezért kérdezem:

• Miért csak hat hónapra és főleg miért előkészítő feladatokkal bízták meg a biztos asszonyt?
• Van-e terv arra, hogy hat hónap elteltével ki és hogyan viszi tovább ezt a komplex feladatot?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! Szomorú lennék, ha a magyar kormány a nők foglalkoztatása ügyében a világon semmit nem tett volna, csak várta volna azt, hogy a miniszter biztos fogja majd a problémákat beazonosítani, illetve megoldási javaslatokat tenni, de ez mindenképpen egy nagyon fontos előrelépés ebben az ügyben.

– Képviselő asszony! Jelzi, hogy csak fél évig. Csak azért fél évig, mert egyébként a miniszteri biztos intézményét fél évre lehet a jogszabályi környezetnek megfelelően deklarálni. Természetesen, ha úgy érezzük közösen, hogy szükség van ennek a munkának a folytatására, akkor ennek a miniszter úr döntése alapján, úgy gondolom, semmi akadálya nem lesz vagy nem lehet.

– Képviselő asszony! Július 1-jétől az új munka törvénykönyve hatályba lép, és itt a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony és számos olyan rugalmas foglalkoztatási forma lesz, amelyek kifejezetten a női foglalkoztatást fogják segíteni. A részmunkaidőt a versenyszférában is bevezeti az új munka törvénykönyve, tehát, azokat a kismamákat, akik szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra, kötelező jelleggel - mint ahogy most a közszférában van - a versenyszférában is vissza kell venni. Vagy itt van a Start Bónusz kártya kedvezménye. Jelentem: rendkívül jól fogy! Ez azt jelenti, hogy a legalább 3 hónapja állást keresők vagy a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák bér- és járulékainak egy évig nulla százalékát kell fizetni, magyarul: ez egy rendkívül kedvező lehetőség.

+

ERTSEY KATALIN: – Államtitkár úr! Örülök, hogy van lehetőség hosszabbításra. A kérdéseim igazán arra irányulnak, hogy milyen eszközök állnak a biztos asszony rendelkezésére. Hiszen az, hogy feltárja a problémákat, erre igazán nincs már szükség. Egy teljesen kész, szakmai konszenzus által jóváhagyott, tulajdonképpen cselekvési lista áll előtte, és abba a fázisba kéne érnie a 6 hónap végére legalábbis, hogy egy akciótervet tesz le.  Milyen eszközök állnak a rendelkezésére? Milyen eredményességi mérőszámokat, milyen indikátorokat várnak? Hogyan fogják azt eldönteni, hogy a 6 hónap meghozta-e az eredményt? Mert őszintén szólva jelenleg a magyar nők nem látnak abból túl sokat, amit önök az elmúlt 2 évben ebben a témában tettek, és nagyon várják azt, hogy érdemi, konkrét lépések és eredmények szülessenek. Várom a választ.

+

CZOMBA SÁNDOR: – Még egy fontos dolgot engedjen meg, képviselő asszony, hogy megemlítsek. Az a 8 milliárd forint összegű pályázat, amelyet nemrégiben jelentettünk be a nappali ellátással kapcsolatban: a családbarát munkahely. Magyarul: nem az lesz a kérdés, hogy a problémákat azonosítani kell, mert azokat már régen tudjuk, hanem a megoldásokra keressük a válaszokat.