Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő” Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd – persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva tallózunk.

Adóköteles-e az, ha segítünk másoknak a közlekedésben?

SPALLER ENDRE (KDNP): – Államtitkár úr! A parlament most tárgyalja a személyszállításról szóló törvényt. Ez számos eszközzel támogatja a közösségi közlekedést, minden elé helyezi a közösségi, csoportos utazást. Van azonban egy terület, ami igazából nem közszolgáltatás, ezért a törvény nem is vonatkozik rá. Csírájában azonban létezik az országban és talán érdemes lenne támogatni: ez pedig az úgynevezett teleautó-mozgalom. A teleautó azt jelenti, hogy magánszemélyek együtt utaznak, és az utazási költségeiket szétosztják egymás között. Együtt mennek dolgozni, vagy például valaki meghirdeti, hogy az adott napon adott városba utazik, és magához útitársakat keres. Civil kezdeményezésről van szó, és nem profitorientált tevékenységről. Mint minden civil kezdeményezés, nincs szabályozva, számos olyan szabály vonatkozik rá azonban, amelyet nem direkt, közvetlenül erre a tevékenységre szabtak. Az eredmény az, hogy ha valaki másokkal együtt akar utazni és véletlenül netán egy adóellenőrt visz magával, akkor az utazása igen drága lesz. Jogszerűen ma ugyanis így szinte lehetetlen utazni, akármennyire is támogatandó a magánszemélyek önszerveződése.

– Államtitkár úr! Az a jó jogrendszer véleményem szerint, ami nem bünteti a civil kezdeményezéseket, hanem hagyja és támogatja azokat. Hagyja az embereket normálisan élni, és csak a bűnözőket bünteti, a józan paraszti ész szerint vitt életet nem. Vannak olyan országok, ahol kifejezetten szokás stoppolni, és utána a benzinköltséget megosztani. Ez egészen addig nem is jelentett problémát, amíg ezek a baráti felajánlások, ezek a szívességek fel nem költöztek a világhálóra, és néhány, talán túlbuzgó adóellenőr észre nem vette, hogy itt bizony olyan tevékenység van, amely esetleg az ő érdeklődését is felkeltheti. Kérdezném:

• Adóköteles-e az, ha a benzinköltség megosztása mellett civilek összefognak és nem üzletszerűen, de segítenek egymásnak a közlekedésben?
• Adó- és adminisztrációmentessé tehető-e ez a tevékenység?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nagyon érzékeny kérdést feszeget, hiszen egy közös autóhasználat, ha szabad így fogalmazni, az intelligens város egyik fontos eleme, tehát az, ha valakik civil kezdeményezésként, akár baráti társaságként közösen használnak autót, nyilvánvalóan ez a környezet védelmétől kezdve nagyon sok területen kedvezően hat. Az államnak nincs keresnivalója ott, ha valóban civil kezdeményezés van, nincs keresnivalója ott, ha valóban az emberek kölcsönös egymás segítése okán ilyen lehetőséggel élnek. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy figyelemmel kell lenni olyan területekre is, ahol igazából baráti társaságként álcázva üzletszerűen működik ez a szolgáltatás. Ott viszont az adóhatóságnak, figyelnie kell, nehogy olyan kaput nyisson meg, amely az adózás alól való kibújást teszi lehetővé. Úgy gondolom, hogy itt egy nagyon érzékeny egyensúlyt kell megtalálni. Meg kell vizsgálni, hogyan működnek ezek a honlapok által hirdetett teleautók, utána lehet erre kérdésre konkrétan válaszolni. De mondom, a két alapelv szerintem világos.

+

SPALLER ENDRE: – Államtitkár úr! Köszönöm a választ. Az előző kormányok a józan ésszel ellentétes törvényeket hoztak, majd az életüket normálisan élőkre rontottak, és megbüntettek mindenkit, aki szembejött. Az igazi bűnösöknek persze hajuk szála sem görbült. A teleautó is egy ilyen jelenség volt. Azért büntettek embereket, mert együtt akartak működni másokkal. Fontos, hogy a jelenség szemléletében legyen változás! Az is fontos, hogy e konkrét kérdésben elérjük, hogy az emberek bízzanak az együttműködésben. Ha az emberek együttműködnek, azon mindannyian nyerünk. Az is igaz természetesen, hogy ugyanakkor az adóelkerüléshez egy újabb kaput nyitni nem lehet, de szerintem nagyon is világos az a határ, ameddig ez egy civil kezdeményezés, és ahonnan egy ez álcázott üzleti tevékenység. Köszönöm, hogy áttekintik, és megnyugtatóan rendezni fogják.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Rövid válaszban csak meg tudom ismételni az alapelveket. Annál, ami civil kezdeményezés, ami egy baráti társaságként vagy kölcsönös segítésként mozog, nyilvánvalóan ott az államnak nincs helye, és egyetértek azzal, amit ebben az esetben képviselő úr említett. Az, ami viszont csak álcaként használja ezt, valójában pedig egy szolgáltatás, ott az államnak és az adóhivatalnak is figyelnie kell erre. Úgy gondolom, itt a legfontosabb, hogy képviselő úr miután jelezte a problémát, megvizsgáljuk, megnézzük, és utána lehet erre a kérdésre konkrétan, részleteiben is válaszolni.

Hol volt a fejlesztési miniszter?

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): – Miniszter asszony! Nehéz dolga van annak, akinek az ön munkásságát kell véleményeznie, melyről legtöbbször olyan irodalmi alkotások jutnak eszembe, mint „A láthatatlan ember” vagy „A néma levente”. Pedig miniszter asszonynak tudnia kell, kellene, hogy vannak helyzetek, amikor egy kormánytagnak ki kell állni, akármilyen nehéz is, és mondania kell néhány egyenes mondatot. Fájdalmasan hiányoltuk önt akkor, amikor a forint árfolyama mélyrepülésbe kezdett!  Önnek, mint gazdasági miniszternek illett volna megszólalnia.  Bántóan hiányzott a megszólalása a Malév csődjének fájdalmas napjaiban is. És fájdalmasan hiányoztak a szavai akkor is, amikor a minap az Unió a támogatási pénzek egy részének felfüggesztéséről döntött.

– Ugyanakkor az ön munkájára azért vannak jelek. Az egyik ilyen jel, hogy az Inter Media Group Kft.-nek úgy látszik, felvirradt a napja. Sorra nyeri a kormányzati támogatásokat az a cég, amelynek az ön egykori főnöke a többségi tulajdonosa. Becslések szerint a cég forgalma mintegy háromszorosára, négyszeresére duzzadt. Cserébe kommunikációs tanácsokat kell adni olyan szavak kifejtésében, mint a nemzet, a haza, az erkölcs, a józan ész, hogy idézzek a pályázati kiírásból. De a Fidesz másik nagy cégének, cégbirodalmának, a Századvégnek is több mint kétmilliárd forint jutott az elmúlt hetekben.

• Azt tehát látjuk, hogy a háttérmunkában ön szorgalmas, de hol volt, amikor becsapott a ménkű?

+

NÉMETH LÁSZLÓNÉ, nemzeti fejlesztési miniszter: – Képviselő úr! Amikor a döntésemet meghoztam, hogy elfogadom azt a megtisztelő feladatot, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére kerültem, tisztában voltam azzal, hogy önök minden lépésemet árgus szemekkel fogják figyelni, minden lépésemet, minden döntésemet kritizálni fogják, így azon döntéseimet is, hogy feladataim elvégzésekor mikor és milyen prioritási sorrendet állítok föl, mikor milyen feladatnak teszek éppen eleget. Vállaltam.

– Ami az ön által említett két pályázatot illeti: mindkettő szabályos, átlátható, a nyilvánosság számára közzétett pályázat volt. A Századvég pályázatánál a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium olyan központosított közbeszerzést írt ki, amely a teljes kormányzati munkához szükséges tanulmányok elkészítésére vonatkozik. Tehát az az összeg, amit önök rendszeresen említenek, az nem egy, hanem a teljes kormányzati munkához kapcsolódó tanulmányok elkészítésére szolgál. Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de úgy emlékszem, hogy az önök idejében a tanácsadói szerződésekre szánt munka ennél lényegesen nagyobb összeg volt, mint ez a bizonyos kétmilliárd. Ami pedig a másik szerződést illeti, arra ugyanezt tudom elmondani: az Inter Media Group Kft a pályázati kiíráson szabályosan nyert.

+

BURÁNY SÁNDOR: – Miniszter asszony! Ennél azért többet vártam, hiszen a minap, azt írta a Reuters, idézem: „Orbán Viktorhoz hű üzletemberek tartják ellenőrzésük alatt a közpénzek és az uniós források elosztásáért felelős intézményeket.” Beszélhetett volna kicsit bővebben arról a szomorú, sőt szégyenletes tényről, hogy hazánk az 54. helyre csúszott vissza az önök kormányzásának idején az úgynevezett korrupciós világranglistán. És miközben az önök kormányának gazdaságpolitikája és kommunikációja miatt hazánkat szégyenpadra ültették, aközben a Fidesz közeli oligarcháknak láthatóan dagad a zsebük a büszkeségtől.

– Miniszter asszony! Erről mondjon egypár szót, ha kérhetem!

+

NÉMETH LÁSZLÓNÉ: – Képviselő úr! Az önök részéről a Fidesz közeli oligarcha és az ezzel kapcsolatos megjegyzések, vádak mindennaposak. Azt gondolom, hogy amennyiben ezek a kérdések valóban érdeklik, akkor konkrétan kellene feltenni, és arra valószínűleg konkrétan és határozottan lehetne válaszolni.

Cigánybűnözés, - macsó dolog?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – 2012. március 9-én, szombaton éjszaka, Balatonfüred egyik szórakozóhelyén elcsattant egy ütés, amelynek következtében egy helyben élő osztrák állampolgárságú férfi életét vesztette. Az elkövető – sajnos az országos tendenciát nézve már semmi meglepő nincs ebben – egy helyben lakó, cigány származású, cigány kisebbséghez tartozó férfi. B. Tamás, akit tudomásom szerint korábban már elítéltek erőszakos bűncselekmény miatt, már erősen kapatos állapotban érkezett a szórakozóhelyre, ahol a kezdetektől feltűnően agresszíven viselkedett. A szemtanúk elmondása szerint, pofonokat osztogatott és lökdösődött, majd az ominózus, halált okozó testi sértés után elhagyta a helyszínt, és a városban fogták őt el. Ez – különösen a Cosma-gyilkosság óta –egy egyre gyakoribbá váló bűncselekmény leírása. Amiért ezt a témát idehoztam, annak két oka van. Egyrészt a szemtanúk elmondása szerint a szórakozóhelyen nem volt biztonsági személyzet, vagy ha volt is, tétlenül nézte végig az eseményeket.

– Miniszter úr!. A West Balkán-tragédia óta különösen népszerű és nagyon fontos téma lett a szórakozóhelyek biztonsága. Csak reménykedni tudok abban, hogy a Balaton-parton élők és nyaralók biztonságának garantálására is jut olyan rendőri erő, mint a teljesen békés hét végi, Hősök terei Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom rendezvénye idején, a Himnusz eléneklésének megakadályozására felvonultatott belügyminiszteri erődemonstráción. Kérjük, hogy ezt az erőt a rendbontások ellen, a közbiztonság ígért megteremtésére fordítsák inkább.

• Miniszter úr szerint megfelelő-e a jelenlegi jogi szabályozás ezen a téren, ha továbbra sem lehet biztonságosan szórakozni, illetve kiszűrni és eltávolítani a garázda elemeket a szórakozóhelyekről?

+

PINTÉR SÁNDOR, belügyminiszter: – Képviselő úr! Szeretném leszögezni, hogy az elkövetőt a rendőrök a cselekmény elkövetése után órákon belül elfogták, őrizetbe helyezték, és azóta a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.

– Képviselő úr! Egyértelmű, hogy a szórakozóhelyeink biztonságát meg kell őrizni. Meg kell őrizni a fiatalság miatt is, hogy a későbbiekben úgy tudjanak elmenni szórakozni, hogy a szülőknek ne kelljen otthon aggódniuk. Ennek érdekében a West Balkán-eseményeket követően valamennyi szórakozóhelyet az országban a rendőrség, a tűzoltóság, az egészségügyi hatóságok ellenőrizték. Rávilágítottak azokra a hiányosságokra, amelyek miatt nagyon sok ilyen éjszakai szórakozóhelyet be kellett zárni. Egyértelmű azonban az, hogy minden egyes szórakozó mellett nem állhat rendőr. Itt a felelősségük az üzemeltetőknek, itt a felelősségük az önkormányzatoknak, hogy megfelelő módon ellenőrizzék a későbbiekben az ilyen jellegű helyiségek üzemeltetését.

– Megismétlem: szeretném mindenféleképpen a rendőrség, a tűzoltóság révén elérni, hogy minden fiatal biztonságosan mehessen szórakozni, azonban minden egyes táncparkettre nem kívánunk rendőrt állítani, nem kívánunk rendőrállamot felépíteni.

+

KEPLI LAJOS: – Miniszter úr, válaszát csak részben tudom elfogadni. A Balatonfüreden tartott képviselői fogadóórámon néhány nappal a tragédia bekövetkezése előtt egy, a szórakozóhely közvetlen közelében élő lakosokat képviselő hölgy elmondta, hogy a szórakozóhellyel kapcsolatban korábban is számtalan probléma merült fel, elsősorban az odaérkező és onnan eltávozó egyes személyek közterületen való garázda magatartása miatt. Érdeklődésünkre a város jegyzője közölte, hogy a hely minden szükséges engedély birtokában üzemel, így a városban élők és a szórakozni vágyók nyugalma és biztonsága érdekében nyomatékosan kérem önt, fokozzák a problémás helyek környékén a rendőri jelenlétet, és gondolják újra a szórakozóhelyen belüli biztonsági intézkedések jogi szabályozását is.

+

PINTÉR SÁNDOR: – Köszönöm, hogy felhívta a figyelmünket erre, képviselő úr, de szeretném elmondani: a diszkók előtt már most rendőrjárőrök vannak, és igyekeznek megakadályozni azt, hogy a kijövő fiatalok esetleg bódult állapotban gépkocsit vezessenek, vagy valaki az állapotukat kihasználva visszaéljen a helyzetükkel. Gyakorlatilag ez vezetett oda, hogy az úgynevezett diszkó-baleseteket sikerült jelentős mértékben visszaszorítani. Szeretnénk ezt természetesen kiterjeszteni arra is, hogy garázda személyek semmilyen szórakozóhely előtt ne tegyék tönkre az ott lakók biztonságérzetét, és ezt reményeink szerint közösen meg fogjuk tudni oldani. 

Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a megfelelő számú és szaktudású fiatal kerüljön az alapellátás rendszerébe?

HEINTZ TAMÁS (Fidesz): – Az egészségügyi kormányzat célkitűzései között első helyen szerepel az alapellátásnak mint a rendszer fundamentumának átalakítása és megerősítése. Akik ismerik az alapellátás valós helyzetét, azok pontosan tudják, hogy az ígért prioritások, megerősítések még igencsak kezdetleges állapotban vannak. Azt is el kell fogadni, hogy mindez nem a kormányzat késlekedése, hanem a gazdasági válsághelyzet okozta pénzszűke miatt történik. Kétségtelen tény azonban, hogy már több területen sikerült eredményt elérnie az egészségügyi kormányzatnak: 2011. január óra online módon zajlik a háziorvosi lejelentés; folyamatosan fejlesztik az indikátorrendszert; és meghatározó előrelépésként értékelhető az eszközbeszerzési program is, amelynek keretében 12 milliárd forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy az alapellátás dolgozóinak munkáját és az ott végzett gyógyítást segítse. 

– Államtitkár úr! Napjainkban azonban egyre több szakmai elvárás fogalmazódik meg a háziorvosokkal szemben: legyenek kapuőrök, kövessék a betegeik útját. A kötelező NRSZH-vizsgálatok megemelkedett száma, a rokkantparkolási helyek újbóli kiadásának kényszere, az APEH felé kiadandó fogyatékossági igazolások jelentősen megnövelték az alapellátás orvosainak terheit, a rendelői várakozási időt és a naponta ellátandó betegek számát is. Mindezt a feladatot egy jelentősen elöregedett, sok esetben a nyugdíjkorhatáron túl szolgáló kollégák végzik el, s nem hagyják, mert nem hagyhatják abba a több évtizede végzett hivatásukat.

• Mit kíván tenni a kormányzat, hogy az alapellátás presztízsét javítsa, lehetővé téve az oly régen várt és indokolt nemzedékváltást az alapellátásban is?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az alapellátás fejlesztését stratégiai fontosságúnak tekintjük. Az alapellátásban dolgozók munkájának és a rájuk nehezedő felelősségnek az elismerését célzó intézkedésekre törekszünk valamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel. Fontosnak tartom, hogy minden tervezett intézkedés, illetve jogszabály-módosítás előtt folyamatosan egyeztetünk a szakmai szervezetekkel.

– A generációváltás felgyorsítására 300 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást biztosítunk pályázati úton a fiatal háziorvosok részére a „Praxisváltás” program keretében. Ez alapvetően kétfajta támogatási rendszert, praxisjog-vásárlásra, illetve a rendelő fejlesztésére szolgáló összegeket biztosít. A praxisjog-vásárláshoz igényelt összeg alsó határa egymillió, maximális összege pedig négymillió forint, a feladat megvalósítására összesen 200 millió forint áll rendelkezésre. A rendelők felszerelésére vonatkozó pályázattal az indokolt eszközbeszerzéseket és a kulturált betegfogadást biztosító bútorzatok beszerzését támogatjuk. A meglevő praxis felszereléséhez maximálisan egymillió forint igényelhető. A pályázatra két körben százmillió forintos keretösszeg biztosított. A beérkezett pályázatok első körének elbírálása már meg is történt.

– A generációváltást segíti a rezidensképzés mellett két olyan háziorvos-képzési forma is, amely működik, amely növelheti a belépésre alkalmas orvosok számát. Az úgynevezett praxis I. program keretében szakképesítéssel még nem rendelkező orvosok vállalhatnak helyettesítő háziorvosi feladatokat, a praxis II. program keretében pedig a már praxisjoggal saját körzetben dolgozók végezhetik a szakvizsgájukig hátralevő gyakorlatukat. Szóval odafigyelünk, hogy megfelelő számú és szaktudású fiatal kerüljön az alapellátás rendszerébe.

+

HEINTZ TAMÁS: – Államtitkár Úr! 2010 óta a nagy ellátó alrendszerek teljes átalakítása, strukturális átalakítása zajlik, ami nagyon komoly sérelmeket és érdeksérelmeket okoz alkalmasint. Látnunk kell azonban azt is, hogy erre a bátor döntésre csak a Fidesz-kormány volt hajlandó. Korábban ugyanezek a problémák fennálltak, amelyekkel szemben egyet tett a második Gyurcsány-kormány: 2008-ban fölvette azt a gigahitelt, amelynek most – ne felejtsék el! – éves törlesztő részlete ezermilliárd forint! Mondom ezt mindazért, mert ha ebből az ezermilliárdból csak a felét kapná meg, mondjuk, az egészségügy, akkor Magyarországon európai szintű lenne az orvosi és mindenféle egészségügyi, szakdolgozói személyzetnek a bére, - csak abból! Úgyhogy most isszuk a levét, és ezért van az, hogy bizony nem tudunk elegendő forrást keríteni arra, amit elődeink korábban már eltapsoltak.

+

HALÁSZ JÁNOS: – Képviselő úrnak igaza van, de igyekszünk újabb és újabb intézkedésekkel segíteni. Nemrég került bevezetésre például az úgynevezett indikátorrendszer is, ami a teljesítményalapú finanszírozás első lépéseként méri a háziorvosok szakmai munkáját. Az értékelési rendszer érdemi támogatást jelent valamennyi körzet számára. Tervezzük az indikátoralapú teljesítményfinanszírozás arányának növelését. Az indikátorrendszer eredményeképpen 2011-ben több mint kétmilliárd forinthoz, 2012-ben pedig hárommilliárd forinthoz fognak jutni a háziorvosok. Kérjük továbbra is a támogatásukat. Ha már a szocialisták az elmúlt 8 évben tönkretették az egészségügyet is, mi javítsuk meg, ahogy azt kell!

Mi lesz a jövő nyugdíjasaival, mi lesz a jelen nyugdíjasaival?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – Miniszterelnök-helyettes úr! Március végén jár le a jövő nyugdíjasainál a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári tagok számára az állami pillérbe való átlépési határidő. A kormány most nem a fenyegetés eszközével élt - minő meglepetés! -, hanem bizonytalanságban tartással próbálja átlépésre bírni a tagokat. Tavaly az állami nyugdíjrendszerbe való átlépéskor a kormány már megzsarolta a maradókat az állami nyugdíjjogosultság megszüntetésével, emiatt az átlépők hagyták veszni megtakarításaikat.

– Ezzel a mostani sunyi húzásával akarja elérni, hogy rátehesse a kezét a tagok megmaradt 234 milliárd forintnyi megtakarítására.

– Miniszterelnök-helyettes úr!  Hónapokkal ezelőtt az LMP benyújtotta az Alkotmánybírósághoz a nyugdíjak biztonságáról szóló kérdéseit, s ezek között szerepel az is, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságot ne vonhassa el az Országgyűlés. Ez az öt kérdés várhatóan a napokon bel az Alkotmánybíróság asztalán landol. Az LMP egyeztetést is kezdeményez ennek érdekében a nyugdíjas szervezetekkel. Kérdezem:

• A kormány miért tartja továbbra is kiszolgáltatott helyzetben a jövő és a jelen nyugdíjasait?
• A kormány miért nem biztosítja, hogy a maradni akaró magánpénztári tagok önkéntes pénztárakba vihessék a megtakarításaikat?
• Az egyéni számlákra tett megvalósíthatatlan miniszterelnöki ígéret is csalás csupán?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Képviselő úr! A kormány pontosan azért határozta el a nyugdíjrendszer reformját, hogy megteremtse a stabilitását. Ön is tudja, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer, amelyet ön dicsér, havonta több milliárd forintjába került a magyar költségvetésnek és a magyar adófizető polgároknak. Ugyanakkor ezek gazdálkodása egyetlen pillanatig sem volt átlátható és biztosított. Éppen ezért volt szükség arra, hogy ezt a második pillért megszüntetve az állami nyugdíjrendszerrel stabillá tegyük a jövő nyugdíjasainak ellátását.

– Képviselő úr! Most megteremtődött a stabilitása és a kiszámíthatósága a nyugdíjrendszernek. A jövő nyugdíjasai pontosan tudják, hogy stabil nyugdíjat fognak kapni, ellentétben azokkal, akik a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben még azt sem tudták egészen pontosan megmondani, hogy mekkora mennyi tőkét halmoztak fel, hiszen még ezt sem nem tudták a kötelező magánnyugdíj-pénztárak elárulni a végső elszámolásnál.

+

VÁGÓ GÁBOR: – Miniszterelnök-helyettes úr! Ön valóban stabil rendszernek nevezi azt a rendszert, amit kéthetente toldozgatnak-foldozgatnak? Összesen, majdnem két év alatt - én számoltam – 18 alkalommal nyúltak hozzá valamilyen szinten. Semmiféle társadalmi vita nem előzte meg, semmiféle hatástanulmányok nem támasztották alá. Önök folyamatosan toldozgatják-foldozgatják a nyugdíjrendszert, a suttogó propagandájuk pedig azt harsogja, hogy az LMP elvenné a nyugdíjakat.

– Miniszterelnök-helyettes úr! Ezekről a megtakarításokról, amiket a Matolcsy-féle minisztérium a tavalyi évben eltapsolt beszélni kell! Több ezermilliárd forintot feléltek, amely a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból. Most itt van még 234 milliárd forint. Ezt a pénzt továbbra is odadobjuk Matolcsyéknak, hogy megint feléljék, vagy pedig azoknak az embereknek adjuk, akik az öngondoskodás útját választják, és ezt a pénzt az öregkorukra valóban félre tudják-e tenni?

+

NAVRACSICS TIBOR: – Képviselőtársam! A nyugdíjrendszer stabil, és stabil is marad! Ahogyan a jogszabályok meghatározzák, úgy emeljük a nyugdíjakat. Ennek megfelelően a nyugdíjasoknak a nyugdíjrendszerből adódóan nem kell megélhetési nehézségekkel szembenézniük. A nyugdíjasok mindig meg fogják kapni a nyugdíjukat, stabil értéken. Erről gondoskodik a Fidesz–KDNP pártszövetség.  Nekünk ehhez nincsen suttogó propagandánk. Arra kérem önt, hogy se keltsen pánikhangulatot!