Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő” Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd – persze nem együtt – ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva tallózunk.

Tartalmazzák-e a kormány fejlesztési célkitűzései a Budapest-Cegléd gyorsforgalmi útkapcsolat fejlesztését?

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – A Pest megyén és Jász-Nagykun-Szolnok megyén is áthaladó M4-es autópálya a térség közlekedéshálózata és a területszerkezet fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú. Dr. Völner Pál államtitkár úr tájékoztatása szerint az M4-es autópálya problémáját jelenleg az okozza, hogy a Pest megyei szakaszra nem volt igénybe vehető uniós forrás, illetve a korábbi tervek a jelenlegi szabványoknak nem megfelelőek. Az Európai Bizottság egyik tisztviselője viszont jelezte, hogy Brüsszel a 4-es számú út fejlesztésének mielőbbi megvalósításához is reményt adhat.

– Államtitkár úr! Cegléd és kistérsége, bár a központi régió tagja, de a statisztikai mutatók alapján nincs jó helyzetben. Ennek meghatározó oka, hogy elmaradt a térség tőkevonzó képessége, a befektetők ugyanis szívesebben mennek olyan helyre, ahol az autópályás elérhetőség is biztosított. Az elkészült és átadott 4-es út ezért jelentős változást eredményezhetne a térségben élők életminőségének javításában. Kérdezem:

• A kormány fejlesztési célkitűzései tartalmazzák-e a Budapest-Cegléd gyorsforgalmi úttal kapcsolatos fejlesztést?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A régóta várt M4-es autópálya-építés Pest megyei szakasza a kiemelkedő forgalom és a sok baleset miatt mind a helyben lakók, mind a szakértők szerint az ország egyik legsürgetőbb beruházása. Ennek megfelelően a beruházás második helyen áll a 193 elemből álló országos rangsorban, a kormány frissen elfogadott fejlesztési programjának legelső programciklusában szerepel, sőt, az Új Széchenyi-tervnek egyik kiemelt projektje.

– A beruházás finanszírozási helyzetével kapcsolatban arról is tájékoztathatom a képviselő urat, hogy a források rendelkezésre állnak a folyamatban levő tervezési előkészületekhez, ami a közép-magyarországi régió uniós kereteinek korlátosságát figyelembe véve, úgy gondolom, hogy egy rendkívül jelentős fegyvertény. Pest megyében - annak sajátos helyzetéből következően - a közúthálózat-fejlesztésre fordítható források előteremtése azonban nehezebb, mint másutt. A 2014 és 2020 közötti uniós tervidőszakra nézve a megfelelő forráskeretek biztosítása a 2013-ig kialakítandó közösségi finanszírozási szabályok alakulásának, majd azt követően az egyeztetések eredményének a függvénye.

– Az Unió szigorú környezetvédelmi előírásai miatt 2009-ben a projekt engedélyezését újra kellett indítani. E probléma jelentős visszalépést eredményezett a beruházás megvalósításában, de a megfeszített előkészítő munka eredményeként az új környezetvédelmi engedélyezési eljárás már folyamatban van, sőt, a hatóságnak is be lett nyújtva.

+

FÖLDI LÁSZLÓ: – Reménnyel tölt el engem és a térségben élőket az, amit most államtitkár úr mondott, jelesül az, hogy beadták a terveket engedélyeztetésre, és megindult az új környezetvédelmi program is ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor azt is tisztelettel elmondom, hogy a 4-es számú főút Ceglédbercel és Abonyt Szolnokig elkerülő szakaszán hetente 2-3-4 halálos baleset is van. Azzal együtt, hogy az M4-es autópálya tervezése megindult, és majd valamikor az építkezés is megindul, fontosnak tartom megjegyezni: a menekülő útvonalakat is fejleszteni kell, mert amikor az autópályát vagy az autóutat lezárják, csak egy öt számjegyű alsóbbrendű útra tudják terelni a forgalmat, így azok megépítése is kulcsfontosságú lenne az M4-es autópályával együtt.

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! Mint említettem, ez a projekt a második helyen áll a 193 közül, ugyanakkor szakmai ismereteim szerint a kivitelezés megindítása legkorábban 2013-ban válhat lehetségessé. Ugyanakkor, éppen az ön által említett körülmények és a veszélyesség miatt, vizsgáljuk az M0-Cegléd közötti szakasz esetében az Újhartyánt Albertirsával összekötő 405-ös főút kétszer kétsávossá alakításának a lehetőségét is. Ez kihasználja a már meglevő üllői elkerülőt, és segítséget jelenthet a fővárosba irányuló agglomerációs gépjárműforgalomnak is, tehát csökkenti az egyébként valósan bemutatott balesetveszélyt.

Tessék mondani, ez már a függetlenség, vagy lesz még rosszabb?

KOVÁCS TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! A Fidesz-frakció és a kormány legfőbb üzenete az elmúlt másfél évben más sem volt, mint az államadósság csökkentése, az államadósság elleni háború. Ezzel indokolják a megszorító intézkedéseket. A magán-nyugdíjpénztári tagoktól ellopott megtakarítás is e célt szolgálja.

– Néhány nappal ezelőtt megjelent az Államadósság Kezelő Központ honlapján, amiből az derül ki, hogy az elmúlt egy évben a nettó államadósság, 1500 milliárd forinttal növekedett, elérte a valaha mért legmagasabb értékét. Ezt önök sikernek tekintik. Feltehetően az adóemelések is azért szerepelnek a jövő évi költségvetésben, hogy tovább emelkedjen az államháztartás hiánya.

– A napokban hallhattunk arról is, hogy itt járt az IMF delegációja. Az illetékes kormánytényező, Kósa Lajos azt mondta, hogy nem is hívták őket, csak úgy maguktól jöttek. Mi egyébként nem úgy ismerjük az IMF-et, hogy napidíjért valamiféle tanácsokat adnának. Kérem államtitkár urat, legyen szíves, számoljon be itt a parlament nyilvánossága előtt a közvéleménynek is:

• Miről folytattak önök tárgyalásokat az IMF-fel?
• Milyen pénzügyi viszonyok vannak Magyarországon?
• Vissza kívánják-e hozni az IMF-et, merthogy másképpen nem tudják finanszírozni Magyarországot?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Magyarország az IMF ugyanúgy tagja, mint az Európai Uniónak. Magyarország 0,41 százalékban befizetett alaptőke-hozzájárulással tagja az IMF-nek, ezért jogosultak vagyunk arra, hogy költségtérítés nélkül tanácsokat kapjunk különböző témákban. 2011-ben az önkormányzati reformmal kapcsolatban, 2010.-ben a költségvetés racionalizálása kérdésében, 2007-ben az adórendszer reformjában, és a költségvetésben, 2003-ben a csatlakozáskori centrális paritás meghatározásának módszertani kérdéseiben kért Magyarország technikai segítségeket.

– A kormány egyébként más nemzetközi szervezetektől is kér szakmai támogatást, az OECD is járt itt, meghallgattuk a tanácsaikat. Meghallgatni okosabbakat, másokat mindig hasznos. Ez teljesen normális dolog. Nem is értem, hogy miért ez az óriási nagy felháborodás.

+

KOVÁCS TIBOR: – Államtitkár úr, amit mondott, azzal még egyet is lehetne érteni, csak akkor nem kellene összevissza hazudozni. Kósa Lajos képviselő úr ezzel a tanácskozással kapcsolatban ugyanis nem ezt mondta a sajtónak. Ő azt állította, hogy hivatlanul érkezett az z IMF, szívességből, udvariasságból fogadták őket, az IMF ugyanis nem ért azokhoz a problémákhoz és dolgokhoz, amelyekkel Magyarország nap mint nap küzd.

– Egyébként nem tudom, hogy Kósa Lajos képviselő úr milyen kormányzati tényező és milyen kormányzati feladatokat lát el, hogy ilyen nyilatkozatokat tehessen. Ez nyilvánvalóan használ valamilyen pénzügyi köröknek esetleg a Fidesz környékén, mert nyilatkozatai után mindig menetrendszerűen beborul a forint, és ezen egyes emberek tudnak keresni pénzeket. Reméljük, hogy nem erről van szó, amikor Kósa Lajos hazugsággal traktálja a magyar közvéleményt.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Ahogy említettem: Magyarország tagja az IMF-nek. Első szinten a nemzetgazdasági miniszter képviseli hazánkat ebben a szervezetben, a helyettese pedig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Megvannak a megfelelő kormányzati felelősei ezeknek a tárgyalásoknak, őket kell megkérdezni, és ők megadják a megfelelő választ. Egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményében pontosan és részletesen beszámolt arról. hogy a legutóbbi eszmecserének a legfontosabb témája az önkormányzati reform volt.

Mit tett az ügyészség a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek felelősségre vonása érdekében, és mikor távolítják el a megtorlásokban részt vevő és a felelősöket mentegető ügyészeket?

GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): – Most volt az ötödik évfordulója annak a véres terrorcselekmény-sorozatnak, amelyet 2006 őszén Gyurcsány Ferenc és az általa irányított rendőrség ügyészi, bírói közreműködéssel hajtott végre a magyar nép azon tagjai ellen, akik kimentek az utcára megemlékezni az ’56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. Tömegesen lőttek ki szemeket, vertek, hurcoltak meg, vetettek önkényes bebörtönzésbe embereket. A mai nap, öt évvel az események után még mindig nem tudjuk: miért nem állnak már vád alatt az elkövetők; miért nem láttuk megszületni a bírósági ítéleteket azon rendőrparancsnokok ügyében, akik ezekért az eseményekért felelősek; és miért nem számoltak el a politikai vezetők eddig bűneikkel.

– Nagyon sokan tettek feljelentést az elmúlt időszakban, köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006 decemberében. Új lendületet adott az ügynek a Balsai-jelentés nyilvánosságra hozatala, amelyet kemény, többhetes kampánnyal tudtunk csak a miniszterelnök úr asztaláról nyilvánosságra hozatni. A legfontosabb megállapítás az, hogy terrorcselekmény is történhetett az állami vezetők részéről. Tizenöt rendőri bűncselekményt állapított meg ez a jelentés. Ennek nyomán Morvai Krisztinával 2011. szeptember 15-én feljelentést tettünk a 2006. szeptemberi bűncselekmények és embervadászatok tekintetében, majd pedig Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság volt társelnöke is feljelentést tett terrorcselekmény miatt Gyurcsány Ferenc és társai ellen. Ezenkívül Göbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetője, alelnöke több tucat feljelentést tett a rendőri vezetőkkel szemben bűnpártolás, hamis tanúzás, hamis vád és számos más bűncselekmény miatt. Kérdezem:

• Mikor tudunk hírt kapni erről az eljárásról?
• Számoljon be arról, hogy milyen eljárások vannak folyamatban?
• Számoljon be arról, hogy miért vannak a helyükön azok az ügyészségi vezetők, akik ezekért a bűnökért nem vonták felelősségre a rendőri vezetőket?

+

VARGA ZS. ANDRÁS, a legfőbb ügyész helyettese: – Tisztelt Ház! Abban valószínűleg nincs vita közöttünk, képviselő urak, hogy 2006 őszén bizonyos rendőri szervezeti egységek tagjai törvénysértő cselekményt végeztek. Ezt - az érintett rendőri szervezetek, mint munkáltatók vonatkozásában - a polgári bírósági ítéletek is megállapították. A büntetőeljárás viszont egy kicsit más: ott személyre szabott felelősségre van szükség.

–A Budapesti Nyomozó Ügyészségen eddig 120 eljárás indult: ebből 12 ügyben 22 személlyel szemben vádemelés történt, 18 ügyben pedig folyik a nyomozás. A Budapesti Katonai Ügyészségen a nyomozás 6 különböző, többek között a képviselő úr által tett feljelentés ügyét egyesítették. A Debreceni Katonai Ügyészségen három külön számon folyik nyomozás, ezekben többek között elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt is meggyanúsították. Más rendőri vezetőkkel szemben jelentős hátrányveszéllyel járó engedetlenség bűntette, illetve elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntette miatt indult nyomozás. Az ügyészség tehát folytatja ezeket az eljárásokat. Ezzel arra is választ adtam, hogy mentegeti-e az ügyészség azokat, akik felelősek lennének ezekért a cselekményekért.

– Ami a képviselő úr kérdésének második részét illeti: megtorlásokban részt vevő ügyészeket említett, ezt kénytelen vagyok illő tisztelettel visszautasítani. A legfőbb ügyész úr, amint hivatalba lépett, elrendelt egy vizsgálatot, amelynek megállapításai a honlapon olvashatók. Ezekből kiderül: az az állítás, hogy az ügyészség automatikusan vett volna őrizetbe, illetve helyeztetett volna a bírósággal előzetes letartóztatásba civileket, ez nem igaz. Többek között 24 személlyel szemben nem tettek ilyen indítványt, más eljárásokat pedig éppen az ügyészség szüntetett meg.

+

GAUDI-NAGY TAMÁS: – Köszönöm a tájékoztatást. Örömmel hallom, ha jól hallom: most az ország nyilvánossága tudomást szerezhetett arról, hogy Bene László egykori országos rendőrfőkapitányt végre meggyanúsította az ügyészség. Csakhogy az a probléma, hogy ötéves elévülésű a legtöbb katonai bűncselekmény, amely miatt eljárás indítható. Ezek szerint megállt-e, megakadt-e az elévülés, nemcsak vele szemben, hanem az akkori REBISZ vezetőségével szemben és az akkori összes rendőri vezetővel szemben, illetve Gyurcsány Ferenccel és társaival szemben?

– Viszont, vissza kell utasítanom azt a kijelentését, hogy az ügyészség törvényesen járt el. Igenis, számos esetben, 2006 őszi ügyekben futószalagon indítványozták az előzetes letartóztatást, koncepciós eljárásokban vettek részt ügyészek.  Kérdezem: mikor távolítják el Falvai Zsoltot a Budapesti Nyomozó Ügyészség éléről, és mikor távolítják el Konkoly Csabát a Központi Nyomozó Főügyészségről, akik kőkeményen részt vettek a bűncselekmények eltussolásában, és futószalagon emeltek vádat olyan civilekkel szemben, akik nem követtek el semmit. Igenis, enélkül nincs garancia az igazságtételre!

+

VARGA ZS. ANDRÁS: – Képviselő úr! Meg tudom ismételni: az az állítás, hogy futószalagon történtek volna ezek az eljárások, nem igaz! Kétségtelen, történtek olyan indítványok, amelyek alapjául szolgáló bizonyítékok később, az indítvány megtétele után megkérdőjeleződtek, ezeket a későbbiekben, a megkérdőjeleződésük után az ügyészség értékelte. Arra viszont szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy az ügyészeknek rendkívül nagyszámú, korábban soha nem tapasztalt számú ügyben kellett indítványt tenniük néhány óra alatt. Van olyan ügyészi szervezet, amelyik két nap alatt összesen 77 ügyben tett indítványt, miközben a teljes korábbi esztendőben összesen 125 volt ez a szám. Ez nyilván nem mentség: éppen ezért rendelte el a vizsgálat eredményeként a legfőbb ügyész úr, hogy fel kell készülni a rendkívüli helyzetek kezelésére. Összességében azt tudom mondani: történtek hibák, ezeket a hibákat nem rejtegetjük, de arról nincs tudomásunk, hogy tudatosan szabálytalanságot követett volna el ügyész.

Mi biztosítja, hogy a Nemzeti Földalap által bérbe adandó földek ténylegesen a helyi gazdák és ne a multik kezébe kerüljenek?

SZABÓ ZSOLT (Fidesz): – Az elmúlt időszakban a Nemzeti Földalapnál, mint kezelőnél közel 60 ezer hektár termőföld gyűlt össze, amely teljesen alkalmas a vidéki Magyarország megélhetésének elősegítésére és biztosítására. Gondolok itt a térségi piacok kialakítására, ezen termőföldek aktív termelésbe történő bevonására. A Magyarországon élő és aktívan mezőgazdasági termelést folytató termelők és gazdák azonban aggódnak. Olyan mezőgazdasági termelést folytató gazdákról van szó, akiknél családon belül történik a termelés, a lehetőségeik korlátozottak, viszonylag helyben, kisebb területeket tudnak művelni. Ők azok, akik bevételarányosan ugyan nem túl nagy arányban, de foglalkoztatásban annál aktívabban részt vesznek a vidék megélhetésében és a magyarországi munkahelyek megteremtésében. Aggodalmuk oka: nem tudják, hogy a jelenlegi jogi szabályozás milyen lehetőségeket teremt arra, hogy ők jussanak hozzá a földekhez. A kérdés:

• Személyesen milyen módon folyhatnak be abba a döntési mechanizmusba, amivel ez a folyamat zajlik?
• Vidékfejlesztési stratégiánk részeként mi garantálja, hogy főleg a fiatal és nagyon aktív gazdák kapjanak és jussanak olyan lehetőséghez, amivel a vidéken maradásukat és megélhetésüket tudjuk biztosítani?
• Mi garantálja azt, hogy a magyar föld magyar termelők kezén maradva, hosszú távon megélhetést nyújtson a közel 2000 vidéken lévő településnek és községnek?
• Mikor érjük el azt, amikor) azt lehet mondani, hogy őt ismerem, a falumból való, és ő megérdemli, hogy a földet művelje?

+

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A polgári kormány már a választási programjában, a kormányprogramban és azt követően a vidékstratégiában, minden fórumon kinyilvánította, hogy a helyben lakó gazdálkodó családoknak és helyi vállalkozásoknak fogja juttatni azt a földkészletet, amelyet az előző kormány elképesztő módon, valóban néhány kiszemelt érdekeltségnek juttatott. Hosszadalmasabb egyeztetésre volt szükség. Most jutottunk el odáig, hogy ha megnézik a Nemzeti Földalap honlapját, már megtalálhatók a pályázati kiírások, tehát elkezdődött a földek bérbeadása.

– Egyetértek képviselő úrral: itt nem 60 vagy 70 ezer hektárról szól a történet, hanem arról szól, hogy rendszerváltás kezdődik el a földhasználatban. Elkezdjük végre érvényesíteni azt a politikát, amelyet meghirdettünk. Ennek következtében rendkívül nagy a várakozás. Ami a kérdés lényegét illeti: mivel lehet garantálni? Részben kizáró kritériumokat határoztunk meg, illetve egy olyan pályázati rendszert, olyan bírálati szempontrendszert állítottunk össze, amely garanciákat adhat. Hadd említsek ezek közül néhányat: az adott tábla 20 kilométeres körén kívülről nem lehet pályázni. Elkezdődött persze cégek alapítása, mert találékony az a kör, aki eddig is használta a földet, bejönnek 20 kilométeren belülre. Ez ellen egy olyan védekezési mechanizmus épült fel, amely szerint egy lezárt adóévet kell felmutatnia az adott cégnek, hogyha földhöz akar jutni, illetőleg három éven keresztül adott helyen kell lennie a székhelyének.

+

SZABÓ ZSOLT: – Ezer település van ma Magyarországon, ahol egy szem megélhetési forma van, az maga a termőföld. Nagyon fontos, hogy olyan hazai gazdák vállalják el a művelését, akik rendelkeznek az adottságokkal. Azok a földek, amiket most művelnek, azok rendezettek, tiszták, karban vannak tartva, mert ez érték. Egyik legnagyobb, sőt a legnagyobb nemzeti kincsünk. Nagyon fontos, hogy a helyben lakókat tudják alkalmazni, akik így állandó és folyamatos jövedelemhez, keresethez jutnak, nem elvándorolnak, hanem megtartják a vidék lakosságát, és tudjuk, hogy Magyarország ereje az agrárgazdaságban és a vidékben van.

+

ÁNGYÁN JÓZSEF: – Az elmúlt időszakban olyan elő-haszonbérleti rendszer alakult ki, amely gyakorlatilag évekre, évtizedekre előre rögzíteni akarta, hogy ugyanazokhoz jusson a föld, akik addig is használták. A földtörvény módosítása volt az első garanciális elem arra, hogy az állam végre rendelkezzen a saját tulajdonával, és a közjó mentén használja fel a nemzeti vagyont. Sokan annyira abban bíztak az előző kurzus emberei és cégei közül a támogatóikban, hogy ők fogják folytatni a gazdálkodást, hogy el is vetettek ősszel, pedig október 31-én lejár a szerződésük. Többször kinyilvánítottuk, és ezt is szeretném elmondani, nincs mezei leltár: ezt egyfajta karitatív tevékenységnek tekintjük a tekintetben, hogy a következő gazdálkodó családok számára előkészítették a talajt. Nem kell semmit fizetni azért, amit a földbe invesztáltak az előző bérlők.

Újabb megszorítások a fideszes megyei önkormányzatok adósságának kifizetése érdekében?

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): – A Pest Megyei Önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben tanuló diákok sokasága két héten át fagyoskodott a fűtés nélkül maradt épületekben. Ez a tanévkezdést megelőző tankönyvbotránnyal együtt csupán a jéghegy csúcsa, ami az önkormányzatok és intézményeik alulfinanszírozottságából adódik. Erre mit csinál a kormány? Államosítja az iskolákat, de úgy, hogy azt a sok száz milliárd forintot, amivel az intézményt fenntartó önkormányzatok eddig kipótolták az állami normatívát, elfelejtik betervezni a költségvetésbe. Jövőre nemcsak egy megyében, hanem mind a tizenkilencben várható, hogy nem lesz fűtés. Vagy talán a közműcégeket is államosítani kívánják?

– Az intézmények állami kézbe vétele csak iskolabezárásokkal és pedagógus-elbocsátásokkal válhat finanszírozhatóvá. Ezt tovább súlyosbítja, hogy a kormány által benyújtott költségvetés az ágazatot újabb radikális pénzkivonás sújtja, ugyanis a tervezet alapján az oktatás GDP-részaránya jelentősen csökkenni fog. A Fidesz-kormány ezzel a jövőnket éli fel. Mindezt tetőzi, hogy miközben elvonja a megyei önkormányzatok vagyonát, az adósságaik átvállalásával maga is újabb adósságterhet vesz át, amit gondolom, majd újabb megszorításokból kívánnak finanszírozni. Kérdezem:

• Hogyan jutottunk odáig, hogy önök beterjesztettek egy olyan költségvetést, amely 37-szer, ismétlem, 37-szer több pénzt szán a debreceni stadion felépítésére, mint a kisiskolák támogatására, és egyáltalán nem garantálja azt, hogy jövőre lesz pénz fűtésre az iskolákban?

+

HOFFMANN RÓZSA, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Hova nyúlik vissza ez a helyzet? Bizony évekkel ezelőttre, egészen 2002-ig. Az önkormányzatokat mindig-mindig alulfinanszírozta a költségvetés, miközben egyre több feladatot rótt rájuk. Bizony eladósodtak. Így állt elő az állapot, hogy nem tudták a gázszolgáltatót kifizetni, emiatt kikapcsolta a gázt.

– Valóban, gyerekek fáztak néhány napig mintegy húsz iskolában. Ezt követően azonban példaértékű megoldás történt, mégpedig napokon belül. Leült a három szerepelő - a Belügyminisztérium, amely felelős az önkormányzatokért, a gázszolgáltató és a kormány - és megegyeztek, a bizalom, az emberség alapján, a gyerekek érdekében! Interpretáció kérdése persze, hogy ezt a történetet úgy állítjuk-e be, hogy tragikus vagy sikertörténet. Én azt mondom: sikertörténet! Jól példázza, hogy a gyors intézkedés megoldást tud találni az olyan helyzetre, ahol a gyerekek károsodnak.

– Képviselő Asszony! Most minden egyéb, amit ön a kérdésében feltett, az jóslás, találgatás. Honnan tetszik azt venni, hogy majd pedagógusok elbocsátásával tudják az iskolákat finanszírozni, nem tudom. Az új köznevelési törvény azzal, hogy állami felelősséget vállal az intézményei működtetéséért, jó megoldást kínál arra, hogy ne adódjék elő még egyszer olyan helyzet, hogy bajba jutott önkormányzatok képtelenek biztosítani magyar gyerekek számára azt, hogy megfelelő körülmények között járjanak iskolába.

+

OSZTOLYKÁN ÁGNES: – Államtitkár asszony! Sajnos, amit én mondok, azok nem jóslatok. Amit ön csinál, az viszont demagógiába hajlik át. Mind a ketten tudjuk: voltak olyan önkormányzatok, amelyek nagyon komoly normatíva-pótlást tettek hozzá az iskolák fenntartásához. Mind a ketten tudjuk: az iskolák államosítása pénzbe kerül. És mind a ketten tudjuk, hogy ez a pénz nincs benne a 2012-es költségvetésben – úgyhogy amit ön mond, az sajnos csak mellébeszélés!

+

HOFFMANN RÓZSA: – Képviselő asszony! Nem kívánom átvenni azt a stílust, amelyben egymást minősítjük. Bár ön demagógnak nevezett, azért hadd utaljak arra, hogy azzal kezdte mondandóját, hogy az alulfinanszírozott önkormányzatok juttatták ilyen helyzetbe az iskolákat. Tehát ön is tudja, hogy ezek az önkormányzatok bizony alulfinanszírozottak voltak, – hol van akkor itt a demagógia?

– Egyébként nem államosításról van szó, hanem állami irányításról és felelősségvállalásról. A költségvetés számairól nyilatkozni nem tisztem, hiszen az oktatás irányításáért vagyok felelős, nem a költségvetésért. De történetesen tudom: a megyei intézmények átvételére biztosított összeg elegendő lesz a szükséges feladatok ellátására.