„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Milyen eszközökkel segítik  a Kárpát-medencei kis- és középvállalkozásokat?

GAAL GERGELY (KDNP): – Államtitkár úr! Hazánk gazdasági fejlődésének egyik kulcsa az itthoni és a minket körülvevő országokban működő vállalkozások közötti minél szélesebb körű üzleti partnerség kiépítése. A Kárpát-medence hagyományosan és természeti adottságai folytán is egységes gazdasági térséget alkot, amelyben központi helyzete miatt is Magyarország kimagaslóan kedvező szerepben van. E helyzeti előny kiaknázása rendkívül fontos a térség gazdaságának élénkítése szempontjából, a gyakorlati megvalósításhoz azonban kedvező gazdasági környezet kialakítására és segítségnyújtásra van szükség, elsősorban a kis- és középvállalkozások egymással való kapcsolatainak erősítésében, megteremtésében. Örvendetes, hogy az utóbbi években ezen a téren is szemmel látható eredményei vannak az erre irányuló kormányzati szándéknak. A közelmúltban adták át a Kárpát Régió Üzleti Hálózat lendvai képviseletét, amivel teljessé vált a hálózat Kárpát-medencei kirendeltségeinek láncolata. Ez a hálózat azonban csak akkor válik működőképessé, ha képviseletei valódi, gyakorlati segítséget tudnak nyújtani a hozzájuk forduló vállalkozások számára.

– Államtitkár úr! A régióban a rendszerváltás előtti négy évtizedes tervgazdasági rendszer máig tartó hatásaként a helyi vállalkozások versenyképességének növeléséhez a gyakorlati támogatáson kívül még mindig szükség van szemléletbeli változtatásokra is a piac természetének átfogó megértésére, elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében. A nemzetpolitikai szempontból is kimagasló jelentőségű kezdeményezés valós sikere és eredményessége azonban csak a gyakorlati megvalósításán keresztül mérhető. Kérdezem tehát:

• A Kárpát Régió Üzleti Hálózat helyi képviseletei milyen gyakorlati segítséget nyújtanak az üzleti lehetőségeiket kiterjeszteni kívánó kis- és középvállalkozások számára?

+

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Hadd kezdjem azzal, hogy a múlt héten volt szerencsém a MÁÉRT gazdasági szakbizottságában is beszámolni a Kárpát Régió Üzleti Hálózat elmúlt egy évéről. Hadd mondjam el azt, hogy a Kárpát-medencében magyar gazdasági hídfőket létesíteni nemcsak hogy racionális dolog, de érzelmi dolog is. Tudjuk jól, hogy a Kárpát-medence a magyar gazdaság, a magyar emberek, a magyar nemzet számára különleges tért jelent. Nem klasszikus külpiacról beszélünk, hiszen magyar vállalkozások magyar vállalkozásokkal dolgoznak együtt nagyon sok esetben, és jól tudjuk, hogy érzelmi kérdés is az, hogy Székelyudvarhelytől Dunaszerdahelyig van magyar külgazdasági képviselet.

– Képviselő úr! Egy racionális életpálya támogatását is célul tűzte ki ez az irodahálózat. Az életpályája első lépése a kisvállalkozások tekintetében az, hogy Szlovákiában, Erdélyben keres üzleti partnereket. Mi a Kárpát Régió Üzleti Hálózattal ide kívánunk fókuszálni, ezt kívánjuk segíteni. Több száz új cég jött már létre, több ezer vállalkozást közvetítettünk ki. Egy feladat elején állunk: 11 irodát sikerült megnyitni az elmúlt egy évben: négyet Erdélyben, kettőt Felvidéken és Vajdaságban, egyet Kárpátalján és egyet-egyet Horvátországban és Lendván. Bízom benne, hogy ez a folyamat támogatást fog kapni.

Több ezer beteg panaszkodik, még sincs megnyugtató válasz?

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Bizonyára abban egyet fogunk érteni, hogy minden beteg elvárja a színvonalas egészségügyi szolgáltatást, ugyanakkor elvárja azt is, hogy az emberi méltósághoz való joga ne sérüljön, hogy kapjon megfelelő tájékoztatást a kezelés mikéntjéről, hogy ne kelljen indokolatlanul várakoznia. Az önök kormánya szinte első lépésként megszüntette az Egészségbiztosítási Felügyeletet, amely 2007 óta létezett. Indokolt tehát feltenni a kérdést:

• Jó lépés volt-e ennek a felügyeletnek a megszüntetése, és hogyan fognak érvényesülni a betegek jogai a következő időben?

+

SZÓCSKA MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Azért Emlékezzünk! Az Egészségbiztosítási Felügyeletet valóban a szocialista kormányzat hozta létre 2006-ban. A több-biztosítós rendszerrel más pályára kívánták állítani az egészségügy piacát. Szerencsénkre, mindannyiunk szerencséjére ez a több-biztosítós modellkísérlet megbukott. Csak gondolatkísérletként van értelme elgondolkodni azon, hogy hol lenne most a 22 egymással versengő kis betegbiztosító alapnak a részvényárfolyama egy gazdasági világválság után.

– A mi koncepciónk szerint két intézmény az, ami a betegjogokat érvényesíti. A Nemzeti Betegfórum, részben pedig az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ az, ami ezen a területen dolgozik, és azt lehet mondani: a tájékoztatás, a betegdokumentáció, a panaszjogok gyakorlása a betegjogi képviselők hálózatán keresztül érvényesíthető.

Valami bűzlik Vas megyében?

BANA TIBOR  (Jobbik): – Államtitkár úr! A kormány és a Fidesz által hihetetlen arroganciával és hatalmi gőggel kezelt trafikmutyiból szűkebb hazám, Vas megye sem maradt ki. Az országos tendenciának megfelelően számtalan vasi településen olyanok nyertek, akik korábban nem foglalkoztak dohánytermékek árusításával. Rengeteg eset bizonyítja, hogy a fideszes hátszél, a narancsos kapcsolatrendszer hozzájárulhatott a pályázatok eredményességéhez.

– Nézzük, milyen eredmények is születtek! A megyeszékhelyen, Szombathelyen negyven helyből harmincegyet hét embernek osztottak ki, miközben mindössze két helyi nyert. A közeli Toronyban a polgármester lánya lett a győztes, aki nem foglalkozik ilyen termékek árusításával. Kőszegen egyetlen helyi sem győzött, a nyertesek között van szegedi és székesfehérvári lakos is. Az egyik személy Kőszegen kívül Bozsokon, Bükön és Sárváron is jogot nyert az árusításra. Celldömölkön hat helyből hármat az egyik fideszes önkormányzati képviselő testvére, kettőt pedig egy volt fideszes városi képviselő nyert el. Jánosházán a polgármester mellett a Vas megyei közgyűlés fideszes alelnökének lánytestvére vette sikerrel az akadályt.

– Államtitkár úr! Ezek után valóban elgondolkodtató, Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő nyilatkozata, aki elismerte, hogy a kormánypárti képviselők politikai egyeztetése előzte meg a pályázatok elbírálását. Jogos tehát az emberek felháborodása, amit önök cinikus nyilatkozataikkal csak tetéznek. Kérem, hogy válaszában ne a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására, mint általunk is támogatott célra hivatkozzon, hanem azt fejtse ki:

• Hogyan is születtek a döntések?
• Ezek után hogyan tudnak az emberek szemébe nézni?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy a családi kapcsolatok citálásának nincs különösebb értelme. Én is tudok neveket mondani az önök érzelmi köreihez tartozó rokonságból, de úgy gondolom, az ön kérdésének nem ez volt a lényege, hanem az, hogy amikor a kormány ezt az ön által elég pejoratívan emlegetett eljárást lefolytatta, akkor megfelelően alkalmazta és alkalmazza-e a magyar törvényeket vagy sem.

– Képviselő úr! A pályázat kiírása a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. és a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján történt. A pályázati kiírás tartalmazza az elbírálás szempontjait, amely alapján a pályázatok összpontjának a kialakítása megtörtént. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a törvényben megengedett pozitív diszkrimináció céljának megfelelő szempontok szerint előnyben kell részesíteni az e céloknak megfelelő pályázókat. E taxatívan meghatározott törvényi szempontok között az európai irányelveknek megfelelően nem szerepel, nem szerepelhet a helyhez kötöttség. A pályázat kiírása és lebonyolítása a törvényes eljárási rend betartásával, a törvényi célok maximális szem előtt tartásával történt. A törvényes rendben kialakított összpontszám alapján ítélték meg a koncessziós jogokat az összességében legelőnyösebb pályázatokat benyújtók számára.

Meggyőződésem, hogy a pályázati eljárás lezárultával ezekről a tényekről ön is meg tud győződni.

Mikorra várható a 37-es főút teljes felújítása?

MENGYI ROLAND (Fidesz): – Államtitkár úr! Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egy kiemelt jelentőségű térsége, Miskolc felől kizárólag a 37-es főúton közelíthető meg. Tapasztalataim alapján nyugodtan kijelenthetem: a rengeteg kátyútól és úthibától a közlekedés mára életveszélyessé vált, megoldása nem tűr halasztást. Figyelembe kell venni, hogy egy olyan főútról beszélünk, amelyet minden áldott nap több tízezer ember használ, kockáztatva ezzel a saját, illetve családtagjai életét, kizárólag annak érdekében, hogy munkába, iskolába vagy kórházba eljusson. A helyzet súlyosságát mi sem bizonyítja jobban: a kátyúk okozta balesetek már tragédiával is végződtek.

– Államtitkár úr! Fel kell hívnom a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a főút rossz állapotának komoly gazdasági következményei vannak. Rendkívül hátrányosan érinti a zempléni, tokaj-hegyaljai térséget. Az úthibák a testi épség veszélyeztetése mellett hatalmas meg nem térülő anyagi károkat is okoznak, A befektetőktől nehezen várható el, hogy ilyen közúthálózat mellett számításba vegyék a térséget mint potenciális befektetési területet. Ugyanitt kell szólnom az idegenforgalomra gyakorolt negatív hatásokról is. Mint köztudott, az idegenforgalom számtalan embernek biztosít megélhetést ezen a vidéken. Aki mostanában járt ezen az úton, az tudja, hogy egyetlen idelátogató sem fogja még egyszer kitenni magát az út viszontagságainak, még ha páratlan természeti látványban és szívélyes vendéglátásban is volt része. Véleményem szerint a világörökség részét képező Tokaj-Hegyaljához méltatlan, hogy ilyen úton lehet a világ egyik legjobb boraihoz, a tokaji borokhoz eljutni. Kérem szíves tájékoztatását:

• A minisztérium tervei között szerepel-e a 37-es főút, illetve Tokaj-Hegyalja útjainak a felújítása?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Miskolc-Felsőzsolca-Gesztely közötti 8,5 kilométeres szakasz négynyomúsítása 2007-ben megtörtént, a Gesztely és a 38-as számú főút közötti szakasz 11,5 tonnás burkolat-megerősítését tervezzük. Jelenleg befejezés előtt áll a Szerencs átkelési szakasz rehabilitációja  is 2,5 kilométeres hosszon.

– Kérdésében arról érdeklődött, hogy a minisztériumnak milyen tervei vannak. Ezek az egyeztetett tervek a 2020-ig terjedő ciklusidőre készen állnak. Ugyanakkor a kialakult helyzetre tekintettel a kormány és a miniszterelnök utasította a tárcát arra, hogy az ön által említett térség helyzetét mérje fel, és a szükséges intézkedéseket tegye meg. Remélem, hogy ennek az első jeleivel önök már az úton járva találkoznak, hiszen a legbalesetveszélyesebb szakaszok javítása megkezdődött.

Mennyi idő alatt és mekkora összegből rendezhetők Heves megyében a földrengés okozta károk?

SÓS TAMÁS (MSZP): – Államtitkár úr! A két héttel ezelőtt, április 22-én bekövetkezett Heves megyei földrengés okozta károk kapcsán érdeklődöm. Heves, Átány, Tenk, Erdőtelek településekről érkezett a legtöbb bejelentés, de Egert, Gyöngyöst és Budapestet is érintette. Nagyobb károk Átányban és Tenken történtek magánlakásokban és középületekben. Az első felmérések szerint Tenken a 450 ingatlanból 380-ban keletkezett kár, ebből 100 ingatlanra nincs biztosítás. Karitatív szervezetek igyekeznek a lakosság segítségére lenni. Szintén az első felmérések szerint Átányban 552 ingatlanból 367 épületet ért kár, ebből hat középület, amelyből kettőt súlyos mértékben érintett a földrengés, és alkalmatlanná vált például a családsegítő épület, gondozási központ a feladata ellátására. Gondot jelent több területen, hogy magas a belvíz, így a szivattyúzást sem tudták megoldani az épületekben. Kérdezem: 

• Hol tartanak a kárfelmérésekkel, hány települést érintett a földrengés?
• A középületekben, közművekben, magánépületekben mekkora a kár?
• Milyen további konkrét segítséget tudnak nyújtani a települések számára vis maior alapból, közmunkaprogramból vagy más egyéb formákban?
• Melyik település milyen összegben és mikor fog kapni támogatást?
• Hány fő vesz részt településenként és mettől meddig a közmunkaprogramban a helyreállítás kapcsán?
• Önök milyen további segítséget tudnak nyújtani?
• Milyen koordinációs és konkrét segítő tevékenységet tudnak végezni?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Távirati stílusban: 1555 bekövetkezett épületkárról tudunk 9 településről. Tenken 378, Átányon 367, Erdőtelken 256, Hevesben 33, Hevesvezekényben 14, Boconádon 2, Kompolton 2, Hatvanban 1 és Tarnaszentmiklóson 2 esetet jelentettek be. Az állami segítség valóban a vis maior támogatásra vonatkozik. Ez azonban csak önkormányzati tulajdonú épületekre vonatkozik. Átányban 6 ilyen épület van. A becsült helyreállítási költség 5,5 millió forint. Tenken szintén 6 darab van, a becsült helyreállítási költség 4,8 millió forint. Erdőtelken 6 önkormányzati épület van, 4 millió 50 ezer a becsült helyreállítási költség.

– Kérdezi, hogy melyik település milyen összegben kap támogatást? Ezt a 9/2011. kormányrendelet alapján dönti el a belügyminiszter. Május 7-ig tart a katasztrófavédelem területi szerveinek a felmérése. A döntés ezt követően tud megszületni.

– Azt is kérdezi, hogy hol és mennyien vettek részt  a közmunkaprogramból a helyreállítási munkákban. Nos, Átányban 15 elsősorban bontási munkálatokban, Tenken 8, Erdőtelken pedig 12 fő közfoglalkoztatott. A lakosság bejelentését az önkormányzatok regisztrálták, és átadták a katasztrófavédelmi igazgatóságnak. Ez folyamatosan történik.

– kérdezi még, hogy a biztosítók kárfelmérő munkáját hogyan értékeljük? Nos, úgy értékeljük, hogy a biztosítók is  nagyon gyorsan reagáltak a káreseményekre. Természetesen ennek a mértéke attól függ, hogy meg tudnak-e állapodni a kárösszegben. Nagyon bízom benne, hogy e sajnálatos bekövetkezett esemény hatásait mielőbb tudjuk egyrészt állami szinten, másrészt biztosítói szinten rendezni.

Kíván-e tenni a kormány a debreceni menekülttábor környékén uralkodó elviselhetetlen közbiztonsági helyzet rendeződésével kapcsolatban, bármit is tenni mielőtt tragédia történik?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! Január óta megháromszorozódott a debreceni menekülttábor lakóinak száma, és ezzel egyenesen arányosan a tábor környékén és Debrecen belvárosában is megnőtt a bűncselekmények, rendbontások száma. A környék békés lakosságának számára elviselhetetlenné vált az élet, hisz a menekültek ittas állapotban folyamatosan garázdálkodnak, kötekednek, mind az utcán, mind a buszokon zaklatják a magyar embereket, főként a magányos hölgyeket, a közszeméremsértéstől sem riadva vissza. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy már a belvárosban is bűnöznek ezek a közegészségre is veszélyes bacilusgazdák. Idén januárban két iraki bevándorló bűnöző kis híján halálra késelt egy magyar fiatalembert Debrecen főterén. A szórakozóhelyeken is többször tettleg inzultáltak magyar fiatalokat.

– Államtitkár úr! A debreceni rendőrkapitány hivatalos tájékoztatása szerint április közepén 1, azaz egy hét alatt 12 garázdaság, egy súlyos testi sértés és 14 tulajdon elleni szabálysértési ügy miatt intézkedtek a rendőrök a menekültekkel szemben. Kósa Lajos a város  polgármestere  is hasonlóan látja a helyzetet, mint a Jobbik, és hasonlóan értékeli. A legutóbbi testületi ülésen kijelentette: a Belügyminisztériumtól kér segítséget a helyzet rendezése érdekében. Ezzel ellentmondóan nyilatkozott viszont a körzet fideszes önkormányzati képviselője, aki azt mondta, hogy ezzel együtt kell élni. Kérdezem ezért:

• A kormány melyik fideszes véleménnyel ért egyet?
• El kell fogadni ezt a lehetetlen helyzetet, vagy inkább nagyobb rendőri erőket fognak összpontosítani a veszélyes környékre?
• Esetleg jogszabály-módosítással korlátoznák a bűnözésre hajlamos menekültek mozgását?
• Végső esetben pedig szóba jöhet-e a tábor elköltöztetése Debrecenből, ahogy ezt Kósa Lajos polgármester úr is felvetette?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Belügyminisztérium segítséget ad. A rendőrség Magyarország valamennyi településén fenntartja a rendet, minden törvénytisztelő állampolgár életét és vagyonát megvédi. Munkatársaink jelenleg is dolgoznak az egyes migrációs és menekültügyi törvények módosításán, amely jelentős mértékben szigorítani fogja a jelenlegi szabályozást. Többek között a támogatási rendszert kívánjuk alapjaiban megváltoztatni, és a befogadó állomáson való tartózkodás idejét is rövidíteni kívánjuk, továbbá tervezzük a menekültügyi őrizet bevezetését is.

– Képviselő úr! A lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében a Debreceni Rendőrkapitányság közterületi szolgálatellátása átszervezésre került. Ennek célja egyértelműen a rendőri közterületi jelenlét növelése és ennek eredményeképpen a közbiztonság javítása volt. A jogellenes magatartások megelőzése érdekében 2013 februárjától a tábor területén, illetőleg annak közvetlen közelében folyamatos rendőri jelenlét van, a Debreceni Rendőrkapitányság munkatársai 2013. március 30-tól négy fővel napi 24 órában teljesítenek szolgálatot a tábor területén. 2013. április 5-től kezdődően a mai napig a Készenléti Rendőrség egy bevetési egysége került kivezénylésre, akik a nap 24 órájában megerősített szolgálatot teljesítenek a tábor környékén. Ezenfelül a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség is segíti a rendőrség munkáját.

– Képviselő úr! Köszönjük a debreceniek eddigi türelmét. Biztosíthatom önöket, hogy mindenkivel betartatjuk a törvényeket, és nem tűrjük, hogy bárki is azt gondolja, hogy a törvények felett áll.