„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni. Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve – tallózunk.

Mit tesz a kormány a vasút fejlesztéséért?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Államtitkár úr! Nehéz helyzetben volt egy pápai gyerek, ha a 2000-es évek végén Csornára szerette volna utazni vonattal. Azért volt nehéz helyzetben ez az illető, hiszen egy másik pápai gyerek, Gyurcsány Ferenc, aki akkor, időközben miniszterelnökké avanzsált, megszüntette azt a vonalat, amivel eljuthatott volna Csornára. De ez a pápai gyerek nemcsak ezt a vonalat szüntette meg, amihez képviselőtársa most tapsol, hanem megszüntette a Környe, Kazincbarcika, Békés, Kecskemét, Kiskörös, Kalocsa és sorolhatnánk tovább azt a sok-sok vonalat, ahol naponta sok-sok ember utazott a munkába és onnan vissza. 2007-ben például 14 vonalon 478 kilométert szüntetett meg az akkori szocialista kormányzat. 2008-ban ezt a lendületet folytatták. Újabb nagyívű tervek kerültek elő, azonban a megvalósítás 2009-ig váratott magára. 2009-ben újabb 24 vonalon, 800 kilométer vasúti vonalon szüntették meg a személyszállítást: Komárom, Komló, Pécs, Karcag, és sorolhatnánk tovább azokat a településeket, ahol bizonyos vonalakon megszűnt a vasúti közlekedés.

– Kiabáló Vadai Ágnes képviselőtársamnak mondom: ekkor már egy másik vörös pólós miniszterelnök, Bajnai Gordon irányította ezt a munkát. Arra való hivatkozással tették, hogy jogos, nagy sikerű spórolásokat lehet vele elérni. A spórolás a teljes veszteség 1, azaz egy százalékát érte el. Aztán jött a kormányváltás. 2010-ben a Fidesz-KDNP-kormányzat egyik első intézkedése volt ezeken vonalakon a személyszállítás újraindítása, és mostanáig 385 kilométeren már ez meg is történt. Kérdezem tehát:

• Milyen tervei vannak még a kormányzatnak a vasúti személyszállítás helyreállítására?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, az elmúlt évtized vasútbezárásaival szemben mi 2010-ben ígéretünknek megfelelően a 37 bezárt szakaszból 11-et újra nyitottunk összesen 385 kilométer hosszon. Budapesti elővárosi forgalomban folyamatban van a Budapest-Székesfehérvár és a Budapest-Esztergom vasútvonalak rekonstrukciója. Előkészítő munkálatok folynak a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalon, a nemzetközi korridorok tekintetében pedig a Biatorbágy-Tata, Budapest-Miskolc és a Budapest-Pusztaszabolcs vonalszakaszon.

– Képviselő úr! A következő uniós fejlesztési ciklusban folytatni kívánjuk a 6. számú TEN-T kiemelt tengely fejlesztését a Székesfehérvár-Boba szakaszon, valamint a keleti országrészben, Szolnok, Debrecen, illetve Miskolc irányában. A 22. TEN-T kiemelt tengely mentén Békéscsaba és a román országhatár felé folytatjuk a fejlesztéseket. A regionális és helyi szintű fejlesztések jegyében a GYSEV Zrt. még ebben a fejlesztési ciklusban tervezi saját pályahálózatának teljes vagy részbeni korszerűsítését, villamosítását, növelve ezzel a vasútvonalak forgalmi kapacitását. Ugyancsak regionális jelentőséggel bír a Balaton déli partján futó vasútvonal és a tó vasúti megközelítési lehetőségének fejlesztése is, amely szintén előkészítés alatt áll. A MÁV egyébként számos, az utasok elégedettségét elősegítő intézkedést is szervez, ilyen pédául a wifihálózat vagy a kormányablakok kialakítása a vasútállomásokon.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár úr! Markáns különbség van a két kormányzati felfogás között. Az egyik a vasútvonalak bezárása több lépcsőben és folyamatosan, a másik kormányzati felfogás pedig az emberek mindennapi életének segítése oly módon, hogy a munkába jutás és az onnan való hazatérés praktikus módon vasúton történhessen. A közigazgatást úgy alakítjuk át, hogy a MÁV – ahogy ön is említette – a kormányablakainál az ügyeiket is el tudják intézni. A két markáns világlátás, két markáns politika különbsége ebből az intézkedésből és ezekből a tervekből is jól látszik.

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr Most szombaton volt a Győr-Veszprém vonalon a Cuha-vasút hagyományőrző indítása. Ott voltam, a gőzvontatású mozdony lassabban járt, nem tudott egyből megbirkózni a Bakonnyal - sok száz család kisgyerekekkel türelmesen ott várták a vasutat, és egy általános nagy, családi, azt kell mondanom, hogy örömujjongás közepette fogadták az ott átpöfögő vasutat. Nagyon ritkán találkozik az ember ilyen őszinte örömmel, ez a vasút erre lehetőséget adott.

– Képviselő úr! Magyarország a következő uniós ciklusban, 2014 és 2020 között a közlekedési operatív program forrásainak 60, az európai összekapcsolási eszköz pénzeszközeinek pedig közel 90 százalékát vasútfenntartásra, korszerűsítésre, fejlesztésre akarja fordítani.

Miért nem támogatja a kormány a helyi vállalkozót?

IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): – Államtitkár úr!  Tájékoztatom, hogy lezajlott Vas megyében is ez a bizonyos trafik koncessziós pályázat, és azt kell megállapítanunk, hogy siralmas helyi eredményekkel. Hogy ne a levegőbe beszéljünk, csak számadatokat mondanék. Szombathelyen 40 helyből 2-t nyert meg helyi pályázó; Kőszegen 7-ből egy darabot sem nyert helyi pályázó; Körmenden 6-ból 1-et, Bükön, Bozsokon szintén nem a helyi pályázók nyertek. Ez nálunk azt eredményezte, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek az egyik lába a dohányértékesítés, italértékesítés volt, a másik, mondjuk, cukrászat vagy közétkeztetés, teljesen ellehetetlenedtek. Érint ez az eredmény olyan vállalkozót is, aki 27 embert foglalkoztat egy kis Vas megyei faluban, így most ellehetetlenült: részben a vállalkozása, részben a vállalkozás fejlesztésére felvett kölcsön visszafizetése vált bizonytalanná.

– Államtitkár úr!  A helyi önkormányzatok eléggé szájtáti módon figyelték a dolgokat, hisz régi adófizetőkről volt szó, és nem tettek semmit annak érdekében, hogy eredményre jussanak. A vállalkozók azt állítják, tőlük tudom, hogy bizony, helyi fideszes összeköttetés volt szükséges ahhoz, hogy valaki eredményes pályázatot nyújtson be, és ezt az érintetteknek időnként előre meg is mondták. Hogy ne a levegőbe beszéljünk, a kérdéseim a következők: 

• Miért nem tetszenek támogatni a helyi vállalkozókat?
• Ugye nem semmisítik meg ezeknek a pályázatoknak az anyagát és az eredményeit?
• Ugye el tetszik mondani, hol tárolják ezeket a pályázatokat?
• Ugye meg lehet megnézni, és mikor, hogy az elbírálás a szempontoknak megfeleltek-e? 

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A mai nap a trafikok jegyében zajlott, és érdeklődéssel vártam az ön kérdését is, mert így az előre meghatározott panelkérdésekből ezek még hiányoztak. Ezzel együtt öntől is, képviselőtársaitól is és az ellenzék többi képviselőjétől is azt kérem, várjuk meg a pályázati eljárás lezárulását. Több mint 1400 pályázati helyre még nem sikerült eredményes pályázatot hirdetni - várjuk meg a végét! Ez az egyik kérésem.

– A másik. Kérem, hogy a pályázat ostorozása mellett szíveskedjenek figyelembe venni az általános céljait is! A harmadik éve dolgozunk a dohányzás visszaszorításán. Ennek közegészségügyi céljaival, gondolom, önök sem vitatkoznak, önök sem támogatják, hogy a fiatalok korlátozás nélkül dohányhoz jussanak, önök sem támogatják azt, hogy a dohányzás mindenütt megengedett legyen.

– Képviselő úr! Kérem, emlékezzen vissza, amikor a szórakozóhelyeken, a nyilvános helyeken, közös akarattal korlátoztuk a dohányzást, akkor is azt vizionálták, hogy mindenki tönkre fog menni. Örömmel jelentem, hogy nem mentek tönkre, és ma az emberek egy jelentős része bizony azért jár nyilvános helyekre, mert dohányzás nélkül tud megvacsorázni vagy ebédelni.  Tisztelettel kérem tehát, hogy ebben ne csak a politikailag éppen aktuális rosszat, hanem a jót is lássák, a végső értékeléshez pedig várják meg az eljárások végeredményét!

+

IPKOVICH GYÖRGY: – Államtitkár úr! Önök valamit eltitkolnak a nemzet elől! Szerintem valami olyan tudományos eredmény birtokában lehetnek, hogy ha fideszes árusítja a cigarettát, az nem olyan ártalmas, mintha egy rendes kereskedő. Ezt tudom feltételezni a válaszból.

– Államtitkár úr! Óvakodtam - talán tetszett figyelni a kérdéseimre - bármiféle prejudikációtól. Azok nincsenek türelemmel, akik ebből élnek, és be kell fejezniük a hosszú évtizedek óta tartó tevékenységüket. Ezért kérem: arra a kérdésre is adjon választ, hogy hol tudunk meggyőződni ezek szabályszerűségéről? Hol tudjuk megtekinteni a beadott pályázatokat? Jelenleg nekem csak ennyi igényem van, és kérem, ezt teljesíteni szíveskedjenek!

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! A dohányárusítással kapcsolatos pályázati iratok információim szerint nem minősülnek közérdekű adatnak. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendszere szerint tároljuk és őrizzük meg, tehát az ebbéli aggodalmát el tudom oszlatni. Ami pedig az adatokat illeti: azok az Egészségügyi Intézet adatai.

– Képviselő úr! Ami pedig a dohányárusítás mikéntjét, tartalmi részét illeti,

abban azért nagyon jelentős változás van, és tegyük hozzá, eléggé gátlástalan. Egy jól ellenőrzött kiskereskedelmi hálózat azért reményeink szerint más. Ezért mi magunk is szorgalmaztuk, hogy az eddigi elárusító-értékesítő hálózat egy részének a megőrzése mellett egy lelkiismeretesebb, a szabályokat jobban betartó hálózat jöjjön létre.

Indítványozza-e az ügyészség a bíróságnál Ronald Lauder tanúként történő meghallgatását a Sukoró-ügyben?

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): – Legfőbbügyész-helyettes úr! A Velencei-tó mellé tervezett kaszinóberuházás ügye, ami Sukoró-ügyként híresült el, büntetőjogi téren még lezáratlan, és a politikai hátterét sem sikerült kellő mélységig feltárni. Ez a beruházási terv illeszkedik azoknak az izraeli ingatlanbefektetéseknek a sorába, amelyek körébe olyan kétes ügyletek tartoznak, mint például a Club Aliga, az óbudai Álomsziget, a Foka-öböl, avagy a Kopaszi-gát projekt.

– Legfőbbügyész-helyettes úr! A politikai vetület annak vizsgálatát igényelné, hogy ezek a beruházások milyen módon valósítják meg az izraeli tőke tudatosan tervezett térnyerését, amit Simon Peresz államfő nemes egyszerűséggel Magyarország felvásárlásaként nevezett meg.

Az ügy jelenlegi büntetőjogi dimenziója. A szolnoki törvényszéken zajló per tárgya a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezetőinek büntetőjogi felelősségének megállapítása. Az izraeli befektetőket közvetlenül Joav Blum képviselte, és egy, a Gyurcsány-kormány számára készített vezetői összefoglaló Ronald Laudert jelölte meg a projekt első emberének, fontosnak tartva a milliárdost a Zsidó Világkongresszus elnökeként megnevezni. Lauder súlyát jelzi, hogy 2010 januárjában a beruházás ügyében Martonyi János szadai villájában Orbán Viktorral is találkozott.

– Legfőbbügyész-helyettes úr! Az ügyészség már három éve nemzetközi jogsegély keretében tanúként akarta meghallgatni az üzletembert. Ronald Lauder a Zsidó Világkongresszus közgyűlésére a héten Budapestre érkezik. A szolnoki törvényszéken az ügy bizonyítási szakaszban van. Ennek alapján kérdezem:

• Indítványozza-e az ügyészség a bíróságnál Ronald Lauder tanúként történő meghallgatását a Sukoró-ügyben?

+

VARGA ZS. ANDRÁS, a legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő úr! A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt Tátrai Miklós és társai ellen folytatott nyomozásban az ügyészség az Egyesült Államokhoz fordult jogsegélyért 2010 februárjában, amelynek során 2011. július közepén az amerikai igazságügyi hatóságok Ronald S. Laudert tanúként kihallgatták. A tanúvallomása jegyzőkönyv formájában rendelkezésünkre áll. Ezt követően az ügyészség vádat emelt, a tárgyaláson több tanú kihallgatását indítványozta, viszont a kihallgatni indítványozott tanúk között Ronald S. Lauder nem szerepelt, tekintettel arra, hogy az ügyészség szerint erre nem volt szükség. A bírósági tárgyalás keretében a védelem indítványozta Ronald S. Lauder tanúkénti kihallgatását, amire az ügyészség úgy reagált, hogy változatlanul nem tartja ezt szükségesnek, viszont indítványoztuk, hogy a tárgyalás keretében a bíróság a rendelkezésünkre álló, jogsegély formájában történt meghallgatásról készült jegyzőkönyvet tegye a tárgyalás anyagává. Álláspontunk szerint ez így elegendő!

+

BALCZÓ ZOLTÁN: – Legfőbbügyész-helyettes úr!  Lauder úr koronatanú ebben az ügyben, szükség lenne az ezen a tárgyaláson az érdemi részvételére. Oly módon szükség lenne nemcsak az Egyesült Államokban bizonyos jegyzőkönyvbe adott válaszaira, hanem a leglényegesebb érdemi ügyekben kellene elmondani azt, hogy mi az igazság. Meggyőződésünk, hogy a tényállás alapos, hiánytalan, valamennyi összefüggést feltáró tisztázása Ronald Lauder tanúvallomása nélkül egyszerűen nem lehetséges.

– Legfőbbügyész-helyettes úr!  Megértem, hogy ebben a helyzetben a politikusok politikai döntést hoznak a jelenlegi Zsidó Világkongresszus magyarországi, budapesti megrendezése miatt. De meggyőződésem az is, hogy ez semmiképp nem befolyásolhatná az ügyészséget. Neki az lenne a feladata, hogy az igazság teljes feltárása érdekében jelezze: ennek a tanúnak a meghallgatására szükség van!

+

VARGA ZS. ANDRÁS: – Képviselő úr! Tanúként azt lehet, és azt kell kihallgatni, akinek a vallomásából érdemi, az ügyre vonatkozó érdemi válasz kapható. Az írásos jegyzőkönyv rendelkezésünkre áll, abban, amire választ lehetett kapni, arra választ kaptunk, de igen sok értékelhető adatot nem tartalmazott. Következésképpen: a tanúkénti kihallgatásra nincs szükség. Amennyiben a bíróság a tárgyalás anyagává teszi a jegyzőkönyvet, akkor világos lesz, hogy abban milyen adatok szerepelnek.

Milyen eszközöket alkalmaz a kormány az off-shore vagyonok felderítésére?

DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): – Államtitkár úr! Az elmúlt időszakban nagy figyelmet kapott a gazdasági válság hatására külföldre vitt vagyonok mértékének növekedése. A nemzetközi adóelkerülő technikák erősödtek, a nemzeti adószabályok kikerülésével jelentős összegek off-shore központokba kerültek. Mindezek alapján kérdezem:

• Tekintettel a költségvetést érő jelentős károkra és morális következményekre, milyen lépéseket lehet tenni, és milyen lépéseket tervez a kormány e jelenség megfékezésére?
• A kormány figyelemmel kíséri-e a külföldi vagyonok felderítése, az adóelkerülés megakadályozása terén felgyorsult eseményeket, és hogyan vesz részt azokban?
• A 2012 végével lezárult adóamnesztia-program célja ezen összegek hazahozatala volt, készültek-e számítások arról, hogy mekkora összeg került hazahozatalra, mennyire mondható sikeresnek a program?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Jelenleg egész Európában komoly vita tárgya, hogy miként kezeljük az adóparadicsomokat. Egyre erősebben felvetődik, a nemzetközi adóelkerülés, az off-shore technikákkal kihelyezett vagyonok kérdése. Hogy mit lehet tenni ellene? Az egyik az adóügyi információcsere, amely lehetővé teszi azt, hogy a kimenekített vagy adózást elkerülő vagyonokról a nemzetállami hatóságok tudomást szerezzenek. Különösen a svájci bankbotrány, majd később 2008-ban a liechtensteini adóbotrány az, amely ezt előtérbe helyezte. Az OECD egyébként kidolgozott egy modellszöveget az adóügyi információcseréhez. Magyarország is alkalmazza ezt az OECD-modellszöveget.

+

DANCSÓ JÓZSEF: – Államtitkár úr! A ciprusi válság is rávilágított arra, hogy még egy viszonylag kis országban meglévő adóparadicsomi környezet is milyen válságot és milyen hatásokat tud előidézni a világban- Ezért is nagyon fontos az, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordítson az ilyen típusú adóelkerülésre. Erős nemzetközi nyomást kell gyakorolni, úgy gondolom, azokra az országokra, ahol úgynevezett adóparadicsomok működnek. Így különösen fontos a luxemburgi, az osztrák és a svájci kollégákkal való folyamatos kapcsolattartás és azokon a szabályokon való lazítás, amely azt eredményezi, hogy Magyarországra  is több információ jusson el ezekről a vagyonokról. Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendőkben is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország élharcosa legyen az off-shore ellen való küzdelemnek.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Az európai megoldásban vagyunk érdekeltek. Hadd utaljak azonban arra, hogy Magyarországon adóamnesztiát is alkalmaztunk, amelyik a 2013. év elején megszűnt. Ennek eredményei a benyújtott és feldolgozott bevallások adatai alapján azt mutatják, hogy az amnesztiaprogram keretében összesen 9,7 milliárd forintnyi adóbevétel keletkezett, a 10 százalékos adóterhet alapul számítva pedig 97 milliárd forintnyi vagyon hazahozatalát jelezte. Tehát úgy gondolom, ennek a lépésnek is megvoltak a maga eredményei.

Gyilkosok szabadlábon, a törvényhozásé vagy az igazságszolgáltatásé a felelősség?

MIRKÓCZKI ÁDÁM  (Jobbik): – Államtitkár úr! Tudjuk, hogy a bíróság egy önálló, független hatalmi ág, tudjuk, hogy nem a kormány és nem a mindenkori kormány ítélkezik, de hogy hogyan működik Magyarországon az igazságszolgáltatás, az közvetve-közvetlenül azért mégiscsak a kormány hatásköre.  Nézzünk csak az elmúlt hét, az elmúlt napok vezércikkeiből néhányat: „Hazaengedték a roma gyilkosokat”, „Bulit rendeznek a cigány sorozatgyilkosok családtagjai”. Nem is folytatom ezt a sort, mert nem férne bele a felháborító cikkek és a felháborító bírósági ítéletek egész sora.

– Államtitkár úr! Az, hogy most sorozatgyilkosokat engedtek ki úgy, hogy négy év előzetesben töltött idő után nem született ítélet, finoman fogalmazva is felháborító. Mert mit tettek az elkövetők? Áldozataik védtelen öregemberek voltak, akiket saját otthonaikban vertek és kínoztak meg, majd raboltak ki; ketten belehaltak. Tizenkét ilyen eset történt Budapesten, Heves megyében, Hajdú-Bihar megyében ugyanazon banda által 2008 és 2009 között. Lopás, testi sértés és minden más apróbb bűncselekmény csak színesíti a lajstromukat. Volt olyan idős bácsi, akinek kezét-lábát megkötözték, rátapostak, szájába zacskót tömtek, hadd ne soroljam. Elképesztő szenvedések után halt meg. Egy idős asszonyra az ágyat tették rá, és a százkilós bűnöző ráugrott. Szóval, egészen felháborító és aljas, bestiális gyilkosságok történtek, és most Magyarország közvéleménye azzal szembesülhet, hogy ezek a gyilkosok szabadlábra kerültek, illetve házi őrizetbe, de mégiscsak hazamehetnek. Kérdezzük mi:

• Kié ilyen esetben a felelősség, a kormányé, amely a jogi kereteket adja vagy az igazságszolgáltatásé?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mindannyiunkat megdöbbentenek ezek a különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmények, és nyilvánvalóan mindenki azért igyekszik dolgozni, hogy ezeknek az elkövetői minél hamarabb az igazságos, méltányos és arányos büntetésüket megkapják. Pontosan arra találták ki az előzetes letartóztatás intézményét, hogy addig az ideig, amíg nincs meg a jogerős ítélet, addig a szabadság elvonható legyen. Korábban teljesen egységes határidő volt ezzel kapcsolatban, most már differenciált, szigorítottak: különböző bűncselekménytípusoknál más és más ennek a maximuma, minél súlyosabb bűncselekményről van szó, annál magasabb. Kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények esetén négy évig tart, ilyenek például az emberölés minősített esetei.

– A mostani kormány alatt elfogadott büntető-eljárásjogi módosítása, hogy a tárgyalást három hónapon belül ki kell tűzni, ha megérkeznek az iratok a bíróságra, az elnapolt tárgyalást pedig három hónapon belül folytatni kell. Tehát a jogszabályi részt igyekeztünk ilyen szempontból megalapozni. Nyilvánvalóan szükség van a bíróságoknak ehhez pénzre is. Egymilliárd forintot adtunk az elmúlt esztendőben a bíróságoknak arra, hogy a nagy ügyeket kifuttatva gyorsítani tudják az ítélkezést. Két bíróságot szeretnénk még építeni, hogy az ügyek jobban el legyenek osztva. Az ügyáthelyezés pontosan azt a célt szolgálja, hogy ha az egyik bírónak van negyven ügye, a másiknak száznegyven, ez a leterheltség kiegyenlítődjön, ezek az ítéletek hamarabb megszülessenek.

– Képviselő úr! A házi őrizet azért nem szabadláb olyan szempontból, hogy az illető nem közlekedhet teljesen szabadon, és nem tud elrejtőzni, elbújni vagy megszökni a büntetőeljárás elől.

+

MIRKÓCZKI ÁDÁM: – Államtitkár úr! Messzemenőkig értettem, amit mondott, és én is hangsúlyoztam, hogy házi őrizetbe kerültek. De a közvélemény előtt ez mégiscsak az, hogy sorozatgyilkosok, akik aljas, brutális, bestiális cselekedeteket követtek el, most pedíg szépen hazasétálhatnak. Én értem mindazt, amit elmondott, de ön is értse meg azt a felháborodást, amit szerintem minden tisztességes ember joggal érez.

– Államtitkár úr! Önök idestova mégiscsak három éve vannak kormányon, ennyi idő alatt sikerült új alaptörvényt hozni, kétharmados törvények egész garmadáját, sőt hozzányúltak az igazságszolgáltatáshoz is, és mégis az történik 2013-ban, hogy sorozatgyilkosok ítélet nélkül hazakerülnek. Mit szóljanak az áldozatok hozzátartozói, és mit szóljanak azok az emberek, akik ezen a településen élnek, Ároktőn konkrétan, ahová ezek a bűnözők hazamennek?

Én azt gondolom, hogy ez így tarthatatlan és nem maradhat tovább. Tehát arra szeretnék konkrét választ kapni, hogy a kormány most, ebben a helyzetben mit fog tenni?

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő úr! Nemcsak a közvélemény van felháborodva, hanem szerintem mindannyian itt a teremben, amikor ilyet tapasztalunk. Ön is nagyon jól tudja, , hogy, amikor négy éve folyik egy büntetőeljárás a bíróságokon, ebben a szakaszban a kormánynak már nincsen lehetősége egy konkrét ügybe beavatkozni, sőt korábbi szakaszban sincs lehetősége beavatkozni. Mi a jogszabályokat tudjuk megváltoztatni. Ezért nem három, hanem négy év után szűnik meg ilyesfajta kiemelt súlyú ügyeknél az előzetes letartóztatás lehetősége. Ezért fogadtunk el új büntető törvénykönyvet, amelyik nagyon sok bűncselekményt, erőszakos bűncselekményeket is szigorúabban büntet. Ezért vezettük be a három csapás törvényt. Erre van lehetőségünk: ha valaki háromszor erőszakos és élet elleni bűncselekményt követ el, akkor tényleg életfogytiglani büntetést vagy a legszigorúbb büntetést kapjon, ami az adott esetben kiszabható. Mi ezeket tettük a három csapással és a büntető törvénykönyv szigorításával. A többi teljes mértékben a bíróságok kompetenciája, abba mi beleszólni nem tudunk.