Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem nyugtatják meg őket. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mit tesz a kormány az Őrségi Nemzeti Park területét érintő zsebszerződések felszámolásáért?

BÁSTHY TAMÁS (KDNP): – Az Őrség és a Vendvidék adnak otthont hazánk egyik legszebb természetvédelmi területének, amelyet az Őrségi Nemzeti Park hivatott megőrizni. Az ott élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apróparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, megőrizve a természet sokszínű változatosságát.

– Államtitkár úr! Ez a vidék az ember és a táj harmóniáját sugározza. Pontosabban: sugározta, ameddig nem vált gyakorlattá a nemzeti park földjének zsebszerződéseken keresztül való kijátszása külföldi személyeknek és társaságoknak. Becslések szerint az Őrségi Nemzeti Park területén ma mintegy 4600 hektár olyan természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld található, amelyet valószínűleg jogellenes szerződések segítségével külföldi állampolgárok használnak. Ez a folyamat ellentétes a természetvédelmi elvekkel, az új alaptörvénynek a termőföld védelmével kapcsolatos alapelveivel, de véleményem szerint sok esetben kimeríti a tiltott tulajdonszerzés tényállását is.

– Államtitkár úr! A szocialista kormányzás alatt terjedt el az gyakorlat is, amelynek során nemzeti parki területeket nevetséges áron, hektáronként pár száz forintos bérleti díjért adtak ki vállalkozóknak. Az így bérelt földek után a kedvezményezett vállalkozó még tetemes támogatáshoz is juthatott, pedig egyebek mellett a természetvédelmi kötelezettségeknek sem tettek eleget. Jellemző a korábbi szocialista kormányzásra, hogy általában meg sem próbálkoztak sem a bérleti díj emelésével, sem a természetvédelmi előírások betartatásával.

– Államtitkár úr! A nemzeti parkjaink megóvása azt diktálja, hogy a spekulánsokat, a zsebszerződéseket kiszorítsák a lehetőségekből, és a területeket a magyar családi gazdálkodóknak, őstermelőknek adják át hasznosításra. Ebben az ügyben találkoznak a gazdasági, a nemzeti és a természetvédelmi megfontolások a magyar gazdák és az elkötelezett természetvédők érdekeivel. Kérdezem:

• Mit tesz a kormány az Őrségi Nemzeti Park és általában a természetvédelmi területeket érintő zsebszerződések felszámolásáért?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Egy 1994-es alkotmánybírósági határozat rendelkezett arról, hogy a jogellenesen magántulajdonba kerülő védett természeti területek kisajátítás útján visszakerüljenek a magyar államhoz. Mi semmi mást nem teszünk, mint ennek az alkotmánybírósági határozatnak a jogszerűségén alapulva ezeket a területeket ki fogjuk sajátítani, és vissza fognak kerülni a magyar államhoz. Ez az Őrségi Nemzeti Park területén 19 ezer hektár nagyságú területet érint, országosan pedig 100 ezer hektár fog így visszakerülni a magyar állam tulajdonába.

– Konkrétan: az Őrségi Nemzeti Park területe vonatkozásában a kormány 2011 decemberében arról döntött, hogy 450 millió forintot juttat az Őrségi Nemzeti Parknak azért, hogy az alkotmánybírósági határozaton alapuló jogkörét tudja gyakorolni, és ezeket a területeket ki tudja sajátítani. A kisajátítások megindultak, az elmúlt 4 hónapban a biztosított 450 millió forintnak mintegy 85 százaléka került lekötésre, így  közel 700 hektár terület juthat a magyar állam tulajdonába. Ennek alapján erre a területre vonatkozóan a helyben lakó, ott élő gazdálkodók pályázhatnak.

– Képviselő úr! A parlament előtt van már az új büntető törvénykönyv koncepciója, amelyben a zsebszerződésekkel kapcsolatban nagyon szigorú fellépést ígér a kormány. A zsebszerződésben közreműködő felek, az eladó, a vevő, az ügyvéd, a közjegyző nagyon szigorú, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre, börtönbüntetésre számíthat. Azt gondoltuk, hogy adjuk meg a lehetőséget az ebben szereplő személyeknek: az új büntető törvénykönyv hatálybalépéséig lehetőség van, hogy ezeket a jogellenes szerződéseket föltárják, és amennyiben föltárják, úgy mentesülnek a jogi szankciók alól.

Meddig kell még tűrni az esztelen pénzelherdálást?

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): – Államtitkár úr! A miniszterelnök legkedvesebb elitalakulata, a Terrorelhárítási Központ ismét közröhej tárgyává tette magát. Sajtóértesülések szerint 3 millió forintot költött egy repülőgéproncsra arra hivatkozással, hogy így oldható meg a TEK kommandósainak gyakorlatozása. Ezen indoklás gyenge pontja, hogy ennek feltételei eddig is adottak voltak, hiszen ingyen használhatták a tűzoltóság gyakorlatozás céljára tartott repülőgépeit.

– De autóba ülni vagy buszra szállni időigényes és nagyon kényelmetlen, a tűzoltósággal közösködni is derogáló lehet a TEK vezetésének. Ezért inkább úgy döntöttek, hogy saját repülőt vesznek. A 3 millió forintos vételár, a hatalmas monstrum elcibálása Ferihegyről a TEK laktanyájába nyilván nem tétel az anyagi javakban nem szűkölködő terrorelhárítók számára. A pesti utcákon vonszolt repülőgép látványa tökéletes szimbóluma volt a TEK vezetését jellemző pökhendi, valóságtól elrugaszkodott gondolkodásának. Szomorú, hogy e tragikomédiának még a 3-as metró is áldozatául esett, ami sajtóhírek szerint több helyen is megsérült a TEK különleges szállítmányának súlya alatt. Kérdezem:

• Mi szükség volt külön repülőgépet vásárolni a TEK számára, miközben gyakorlatozás céljára két másik gép is rendelkezésre állt a tárca hatáskörén belül.
• Miért kellett a repülőt a Zách utcai laktanyába szállítani?
• Ki adott engedélyt erre?
• Volt-e engedélyük arra, hogy a repülőgépet végigvontassák a fél városon?
• Ki fogja viselni a kárt, ha kiderül, valóban a súlyos szállítmány miatt sérült meg a 3-as metró vonala?
• Végezetül: meddig kell még tűrni a magyar állampolgároknak a TEK pénzherdálását, látványberuházásait, miközben a rendőrségnek a közüzemi számlák kifizetése is problémát jelent?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Terrorelhárítási Központ létrehozása óta Magyarország és a magyar emberek biztonságát szolgálja. Ennek a célnak csak úgy tud megfelelni, ha a személyi állomány kiképzése minden lehetséges veszélyhelyzetre vonatkozóan a lehető legjobb feltételek mellett valósul meg. Az ön által kérdezett repülőgép beszerzését a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az indokolta, hogy a Terrorelhárítási Központ kijelölt állománya a nap bármely szakában, különböző viszonyok között hajthassa végre a számára kötelezően előírt gyakorlatokat. A korábban igénybe vett két repülőgép használhatósága műveleti szempontból nem megfelelő, terrorelhárítási célból végrehajtott gyakorlatokra csak korlátozottan alkalmazható, nem biztosít életszerű körülményeket.

– Képviselő úr! Valótlant állít, amikor azt mondja, hogy a 3-as metró áldozatul esett. Kérem önt: rémhíreket ne terjesszen! Nem támasztja alá semmilyen vizsgálati eredmény, hogy a TEK számára szállított Boeing 737-es repülőgép miatt szakadt le az észak-déli metróvonal Népliget állomásán az álmennyezet egy darabja..

– Képviselő úr! A repülőgépet a TEK 3 millió forintért vásárolta. Amennyiben ezt hulladékként vásárolta volna meg, úgy 8 millió 740 ezer forintot kellett volna fizetni, így a megtakarítás 5 millió 740 ezer forint. Erre tekintettel a pénzpazarlás vádja is megalapozatlan. Ami pedig a rendőrséget illeti: a rendőrség 2012. május végéig minden lejárt számláját ki fogja fizetni. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 30 napon túli tartozása 2012-ben nem lesz, így a közüzemi számlák kifizetése sem jelent számára problémát.

Visszaállítják-e a devecseri szűrőközpontot?

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): – Államtitkár úr! 2011. március végén jelentették be, hogy a kormány felügyeletének köszönhetően a Mal Zrt. gyárában jelentős technológiai fejlesztést hajtottak végre, ugyanis hetven év után áttértek a száraztechnológiára, amelynek eredményeképpen többé nem folyékonyan, hanem csaknem szilárd állapotban kerül a tározókba a vörösiszap. Ami azonban a katasztrófa során hatalmas árként hömpölygött alá, az most a legkisebb szellő hatására is veszélyes porként lepi el a környező településeket. A közeli Somló-hegyről gyakran csodálkoznak rá a helyi szőlősgazdák a térséget beterítő vörös porfelhőre.

– Államtitkár úr! A levegőben szálló száraz vörösiszappor nemcsak a Csótapusztán és Lőrintepusztán élőknek okoz komoly gondot, hanem a közelben található Kolontár, Ajka, Devecser, Somlóvásárhely településeknek is. A kihelyezett mérőműszerek folyamatosan az egészségügyi határérték feletti porkoncentrációt mérnek. Komolyan veszélyeztetik a környező települések lakosságának egészségét. Önök mégis megszüntették Devecserben a szűrőközpontot, ahelyett, hogy az összes érintett településen biztosítanák a folyamatos orvosi vizsgálatokat. Éppen ezért kérdezem:

•  Visszaállítják-e végre a devecseri szűrőközpontot?
• Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy ne szenvedjenek a térségben élők hosszú távon sem egészségkárosodást?

+

HALÁSZ JÁNOS, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Az új száraztechnológia következtében jelentkező kiporzás megszüntetésére több lépés is történt. A környezetvédelmi felügyelőség mozgó levegőminőségi állomást telepített a tározók közelébe. Ezen túlmenően bírságot szabott ki a MAL Zrt.-re, és a kiporzás megszüntetésére intézkedési terv benyújtására kötelezte a céget, továbbá büntetőeljárást is kezdeményezett a környezetbe juttatott por légszennyezése miatt. A Veszprémi Bányakapitányság kötelezte a MAL Zrt.-t a vörösiszap kiporzásának gyors csökkentésére, illetve végleges megszüntetésére. A munkálatok befejeződésével végleg megszűnhet a kiporzás.

– Képviselő úr! A devecseri szűrőközpont a kihirdetett vészhelyzet időszakában, 2010. december 15-étől 2011. december 31-éig működött. Fő feladata a vörösiszap feltételezett hatásainak vizsgálata, az érintett településeken élő emberek egészségi állapotának figyelemmel kísérése volt. A szűrőközpont szolgáltatásait az egyéves működés alatt összesen 4677 alkalommal, 2011 első félévében 2888, a második félévben már csak napi 8-10 esetben vették igénybe az emberek.

– Képviselő úr! A szűrőközpont működésének tapasztalata szerint a vörösiszap okozta késői egészségkárosodásra utaló jelek nem fordultak elő, és a vizsgálati eredmények sem térnek el a távolabbi területeken mértektől. Az érintett lakosság egészségi állapotának további ellenőrzése, a követéses vizsgálatok elvégzése fontos, ez a feladat a helyi háziorvosok és a régióban működő szakrendelések útján megnyugtatóan biztosítható.

Így kell a legolcsóbban államadósságot finanszírozni?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Államtitkár úr! A lakossági állampapír-vásárlást az Államadósság Kezelő Központ értékesítési pontok bővítésével és lakossági reklámkampánnyal szeretné ösztönözni. 120 millió forintot költ az ÁKK erre az új, másfél-két évig tartó marketingkampányra, a tervek szerint okmányirodákban és más kormányzati épületekben alakítanak ki állampapír-értékesítési pontokat. Ez mind szépen hangzik. De az államadósság finanszírozásának mégiscsak az lenne a lényege, hogy minél hosszabb lejáratra minél olcsóbb állampapírt tudjon eladni az állam. Egy kötvény iránti valódi bizalom megítélése leginkább két tényezőn mérhető le: a lejárat hosszúságán és a hozamszint mértékén.

– Államtitkár úr! A legnagyobb mértékben az éven belüli lejáratú diszkontkincstárjegyek fogynak a lakosság körében, ráadásul nagyon drágán, 7-7,5 százalékon kelnek el. Látszik: a belföldi lakossági vevők sem bíznak a magyar állampapírban. Sajnos, nekik is ki kell fizetni a hozamban azt a magas országkockázati prémiumot, amit jelenleg a magyar gazdaságpolitika alacsony hitelessége okoz. Kérdezem:

• Mi értelme van rákölteni százmilliókat arra, hogy drágán rövid lejáratú papírokat értékesítsenek?
• Miért nem teremtik meg inkább a hazai gazdaságpolitika hitelességét, törlik el ennek legfőbb akadályát, az egykulcsos adót, és állítják vissza a bizalmat, ami tízmilliárdos nagyságrendű spórolást jelentene a magyar államnak?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Úgy gondolom, ön is tudja, hogy az utóbbi időszakban megemelkedett a külföldiek aránya az államadósság finanszírozásában. Ez egyrészt a bizalom jele, bizalom abban, hogy a külső befektetők a magyar gazdaságpolitika felé fordulnak, bíznak a magyar gazdaságpolitikában, abban, hogy képesek vagyunk a deficitcél tartásában és az adósság csökkentésében. Másfelől persze ez a magas külföldi részarány az adósság finanszírozásában jelent egyfajta kockázatot is, hiszen a külső finanszírozás sokkal erősebben érzékeny a globális kihívásokra. Célszerű tehát a lakossági források bevonása és erősítése. Célszerű azért is, mert 2004 óta mind abszolút összegben, mind pedig részarányát tekintve a lakossági forrásfinanszírozás aránya és mértéke is csökken. 2004. szeptember végén a lakossági állampapír-állomány 1200 milliárd forint volt, az akkori államadósság 10 százaléka. 2011 végén az állomány már csak 750 milliárd forint, vagyis az államadósság mindössze 3,5 százaléka. Tehát van hova növekedni, és szükséges is.

– Képviselő úr! Ami a futamidőket illeti: felhívnám a figyelmét arra, hogy rendkívül széles a termékkör, a kéthetes futamidejű kincstárjegyektől egészen a 16 éves futamidejű államkötvényekig. Az adataink azt mutatják, hogy a legsikeresebbek, leginkább keresettek a 3 és az 5 éves futamidejű prémium magyar államkötvények. Bizonyára vannak olyanok, akik rövidebb távra is vásárolnak kötvényeket, de a többség 3 és 5 éves futamidejű államkötvényt vásárol.

Mikor lesz végre érzékelhető eredménye az előadó-művészeti törvény 2011-es,
a Fidesz által kezdeményezett módosításának?

KOZMA PÉTER (Fidesz): – Államtitkár úr! Az előző kormányzat által 2008-ban elfogadott előadó-művészeti törvényt az érintett szakmai szervezetekkel folyamatos, alapos konzultációt követően 2011 tavaszán módosította az Országgyűlés. Az átfogó módosítás kétségkívül indokolt volt, hiszen a törvény számos előadó-művészeti szervezetet hátrányosan érintett, aminek végső soron a közönség, különösképpen a vidéki közönség látta kárát. A törvény alapján a színházak támogatásuk egy részét a korábbi időszakban elért nézőszámuk alapján kapták. Egy 2009-es rendelet szerint kizárólag azoknak az előadásoknak a nézői voltak beleszámíthatóak a nézőszámba, akik az adott színház állandó játszóhelyén látogatták az előadásokat. Az alkalmi játszóhelyeken – sportcsarnokokban, művelődési házakban, szabadtéri rendezvényeken – tartott előadások fizetői nézői után nem volt igénybe vehető a törvényben meghatározott művészeti ösztönző részhozzájárulás.

– Államtitkár úr! Nyíregyháza teátruma, a Móricz Zsigmond Színház az elmúlt két évben 105 településen 283 előadást játszott 59 720 néző előtt. Ez csak egy kiragadott példa a vidéki színházak sorából, amelyek mind hasonló számokat produkálnak. Országos viszonylatban ez több százezer nézőt jelent, akik közül sokan úgynevezett tájelőadásokon vesznek részt legtöbbször kisfalvak művelődési házaiban, ahol az egyetlen kultúrát a színházlátogatás jelenthet. Ezt a felvállalt kultúrmissziót az előadó-művészeti törvény korábban nem honorálta, ezért tisztelettel kérem, s kérdezem:

• Mikor lesz végre érzékelhető eredménye a törvény Fidesz által kezdeményezett módosításának?

+

HALÁSZ JÁNOS, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A 2008 végén elfogadott, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény sem szakmai, sem fenntartói oldalról nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Alkalmatlan volt az előadó-művészeti szervezeteket a minőség alapján megítélni és ezt a teljesítményt a támogatási rendszeren keresztül értékelni, ezért átfogó módosítása vált szükségessé.

– Képviselő úr! Az előadó-művészeti törvény 2011-ben elfogadott, 2012. május 1-jétől hatályos módosítása végre tisztázza az állami szerepvállalás alapvető szempontjait. Az előadó-művészeti szervezetek új elvek által életre hívott finanszírozási rendszere a 2013. évi költségvetéstől lesz alkalmazható. Az adatszolgáltatás során teljesen elkülönítve jelennek meg a vendég- és tájelőadásokra vonatkozó adatok, külön feltüntetve a kulturális szolgáltatásokkal kevésbé ellátott régiókban tartott előadásokat. A játszóhely jellegére a korábbi szabályozással ellentétben azonban nincs megkötés, tehát olyan előadásokat is fel kell tüntetni, amelyeket alkalmi helyeken valósítottak meg. E rendelkezések is azt a célt szolgálják, hogy a képviselő úr által szorgalmazott együttműködések, a szervezetek által végzett sokrétű aktivitás megjeleníthető legyen, és a támogatási összegek megállapításakor több szempontot, ilyet is figyelembe lehessen venni. A 2013-tól életbe lépő finanszírozási modell teret ad a teljesítményalapú, minőségi szempontokat is érvényesítő értékelésnek, így a nemzetinek, valamint a kiemeltnek minősített szervezetek esetében a művészeti támogatás mértékének megállapításakor nem csupán a nézőszámot kell alapul tekinteni, hanem értékelni kell a szöveges évadbeszámolót is. A következő évtől tehát megvalósulnak azok az értékek, amelyeket a képviselő úr is hiányolt a korábbi hatályos szabályozásból.

Miskolcról hajóval a Balatonhoz?

PÁL BÉLA (MSZP): – Államtitkár úr! A magyar családok – már közülük is azok, akik megengedhetik maguknak a nyaralást – a legkedveltebb nyári belföldi úti célként ebben az évben is a Balatont jelölték meg. A legtöbben közülük valószínűleg a Széchenyi-pihenőkártyával tervezik igénybe venni a magyar tenger körüli szolgáltatásokat, hiszen a SZÉP-kártyát széles körben fel lehet használni szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra, munkaterápiára beszédterápiára, fogyasztószalonokra, szoláriumra, testépítésre, valamint belvízi személyszállításra, tehát hajón történő utazásra is; autóbusz- vagy vonatközlekedésre, az üdülés helyszínére történő utazásra azonban sajnos nem.

– Államtitkár úr! A SZÉP-kártyát használók körében a többség, aki igénybe veszi, az uszodabelépőt, a vasúti és az autóbuszjegy vásárlását hiányolja a legjobban az igénybe vehető szolgáltatások közül, - derül ki a TREND magazin által szervezett felmérésből, amelynek során 355 olyan munkáltató kérdeztek. Közel 100 ezer munkavállaló kafetériarendszerét kezelik, tehát elég nagy a merítési arány. Ezért kérdezem:

• Lesz-e lehetőségük a jövőben vasúti és menetrend szerinti autóbusz-közlekedésre is felhasználniuk a SZÉP-kártyát - annál is inkább, mivel más kafetériaelemek hozzáférési lehetőségei szűkültek ebben az évben az ismert gazdasági nehézségek miatt -, vagy pedig továbbra is azzal kell próbálkozniuk, ha utazási kedvezményt óhajtanak igénybe venni, hogy hogyan jutnak el Miskolcról hajóval a Balatonhoz?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mindenekelőtt emlékeztetnék a SZÉP-kártya céljára: alapvető célja az, hogy többletkeresetet segítsen elő a turizmusban. Tehát nagyon szigorúan tartjuk azt, hogy itt a hazai turizmus és vendéglátás forgalmának növelése a legfontosabb cél, és amennyiben ehhez a kormány biztosít adókedvezményt, akkor az valóban ebben a szektorban csapódjon le, és ott hozzon növekedést. Az első negyedévi adatok egyébként azt mutatják, hogy a munkáltatók 10,5 milliárd forint kafatériát utaltak az elektronikus utalvány kártyára, és több mint 11 ezer foglalkoztató választotta ezt a kafetériajuttatást, a kártyák száma pedig meghaladja már a 350 ezret, és közel 15 ezer elfogadóhellyel kötöttek szerződést.

– Képviselő úr! Amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium a szabályozást kialakította, valóban több különböző egyeztetésnél a közlekedési költségek elszámolhatóságának kérdését is vizsgálta, sőt azt is, ami itt is megjelenik magában a felmérésben, akár az autópályadíj vagy akár más utazási költségek átvállalását. Ugyanakkor a végső döntés mégis amellett maradt, hogy csak a vízi közlekedés - bármennyire furcsa Miskolctól Balatonig vízen eljutni - került  be ide ebbe a körbe, mert ez az az eset, amikor egyértelműen kimutatható az, hogy ennek turisztikai célú az igénybevétele. Természetesen nem úgy, hogy Miskolcról Balatonra, hanem a Balatonnál lévő üdülésnél például akkor, ha valaki igénybe veszi ezt a vízi úti szolgáltatást.

– Képviselő úr! Végül is azért nem támogatjuk ezt a megoldást, mert ezzel megnyitnánk egy olyan területet, amely nem közvetlenül a turizmushoz kapcsolódik. A kormány álláspontja az, hogy a turizmus többet veszítene ezzel, mint amennyit az ágazat nyerne.

Miért ragaszkodnak a közel 10 év alatt is bizonyítottan emberéleteket veszélyeztető lassúságú
és rossz hatékonysággal reagáló 112-es segélyhívószám kizárólagos működtetéséhez
és a 104-es, 105-ös, 107-es megszüntetéséhez?

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – Államtitkár úr! Minden rossz gyakorlati tapasztalat ellenére 2013. január 1-jétől a katasztrófavédelem a 112-es segélyhívószámra készül átállni, a 104, 105, 107 hamarosan megszűnik. Az időközben megtörtént technikai fejlesztések, a két országos központra való átállás legfeljebb az információtovábbítás gyorsaságán javít, az alapvető problémán nem, ugyanis a mentők 104-en történő hívásakor a vonal végén szakképzett, többnyire sok évtizedes mentős tapasztalattal rendelkező diszpécser található. Ő a mentő kiérkezéséig is képes megfelelő tanácsokkal azonnali segítséget nyújtani a telefonálónak. A 112-es számon ezzel szemben csak adatfelvétel és ellenőrzés történik, majd továbbítás, tehát egyszerű időhúzás, ami emberéletekbe kerülhet.

– Államtitkár úr Ha a tűzoltóságot a 105-ön hívja valaki, akkor a hívás a legközelebbi tűzoltóságra fut be, ahol a lokális viszonyokat, a külterületek nehezen azonosítható részeit helyi nevéről ismerő kolléga veszi a jelzést, riasztja az egységet, miközben telefonon szintén segítséget nyújt. Az időveszteség itt is emberéleteket veszélyeztet, ahogy a sokat emlegetett pomázi tűzesetről szóló jelentésben is egyértelműen már az új technikai háttérrel működő 112-es jelzési rendszert teszik felelőssé az emberáldozatért. A 112-ről ugyanis úgy továbbítják számos állomáson keresztül a segélyhívásokat, hogy a végső helyi egységeknek nincs közvetlen kapcsolata a bejelentővel, így nem tudnak további információt kérni, és ahogy a pomázi esetben is történt, nagy a veszélye az információtorzulásnak.

– Államtitkár úr! A jelzőrendszer ilyen kizárólagos változtatása érhetetlen, mert az EU csak annyit ír elő, hogy a 112-es egységes hívószámnak is működnie kell a tagállamokban, de emellett a nemzeti elkülönült hívószámok rendszere nem tilos. A legtöbb tagállamban meg is tartották a bevált rendszert, csak Magyarország megint érhetetlenül túl akarja teljesíteni az előírásokat. Kérdezem:

• Miért ragaszkodnak a 112-es hívószámra épülő jelzőrendszer kizárólagossá tételéhez?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! A 112-es szám az Európai Unió egységes segélyhívószáma. Európa veszélyhelyzetbe került polgárai a 112-es telefonszámot hívhatják, és így juthatnak el a segítségnyújtó szolgálatokhoz. A rendszert többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Finnország, Svédország és Olaszország is használja. A 112-es rendszer alapján csak egyetlen telefonszámot kell megjegyezni, hogy a gyorsabb és hatékonyabb beavatkozás biztosított legyen.

– Tisztelt Képviselő asszony! Az ön által ismertetett és a kérdésében kifogásolt, Magyarországon régóta működő 112-es európai segélyhívószám alaprendszere nem azonos a korszerű térinformatikai és más technikai megoldásokkal is támogatott új rendszerrel. Az új rendszer bevezetését 2013. március végéig tervezzük megvalósítani. Az új rendszer kialakítása éppen a képviselő asszony által is ismertetett problémák megszüntetése érdekében vált szükségessé. A régi, több mint tíz éve kialakított 112-es rendszerben előforduló késlekedéseket részben a sok irreleváns hívás, részben az intézkedésre jogosult szervezetek késedelmes elérése okozta. Az új rendszerben a bejelentést képzett kezelők fogadják, akik szakértői modulokkal támogatott informatikai rendszerrel szűrik ki a téves hívásokat és az esetek 90 százalékában vaklármának, „szórakoztatónak” szánt bejelentéseket.

– Tisztelt Képviselő asszony! Az új rendszer bevezetése nem teszi azonnal feleslegessé a 104-es, 105-ös, 107-es hívószámokat. Amikorra a 112-es segélyhívó rendszer tökéletesen működik, tehát amikorra a rendszer tökéletesen beáll, és az új segélykérési szokások kialakulnak, akkor lehet ezeket megszüntetni. Remélem, a válaszom önt és az aggályait teljes mértékben megnyugtatja. Ezért a rendszer alkalmazása és kiépítése mindannyiunk érdeke, szükséges, egyben egységes, és Európában szinte mindenhol alkalmazzák. Az új rendszer a magyar emberek nagyobb biztonságát is szolgálja majd.