„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – idézzük legutóbbi szónoklataikat.

Kinek jó a káosz a pénztárgépek körül?

JÓZSA ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! A tavaly őszi Orbán-Matolcsy megszorító csomag egyik szignifikáns eleme és bevételjavítónak szánt intézkedése volt a pénztárgépek közvetlen online adóhatósági bekötése. Ebből önök évi 95 milliárd forint áfabevétel-növekedést reméltek. Úgy látjuk, kicsi az esélye hogy ez az intézkedés elérheti a célját.

– További jelentős probléma, hogy az érintett 200-250 ezer pénztárgép üzemeltetője teljesen bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzetbe kerül. A rendszer bevezetése körül egyre nagyobb káosz uralkodik. Eredetileg május 1-jével kellett volna üzembe helyezni, ezt vastagon lekésték. A jelenleg érvényes határidő július 1-je, de ez is meglehetősen tarthatatlannak tűnik. A kormányzat mégis azt a látszatot próbálja kelteni, hogy minden rendben van. Ezzel szemben nemcsak az új pénztárgépek nem készültek el, de még a szükséges engedélyek is alaposan késnek, ugyanakkor július 1-jétől mégis büntethető lesz az a kiskereskedő, akinek a pénztárgépe nincs bekötve.

– Államtitkár úr! A kiskereskedőktől már elvették a dohányárusítás jogát, a trafikmaffia vastagon működik. A maradék kiskereskedők nem tudják, hogy milyen feltételek között működhetnek. Mi azt kérdezzük:

• Miért húzzák az időt ezzel a kérdéssel?
• Milyen érdekeket képviselnek egyáltalán?
• Ki az a nebraskai cég, aki meg tud felelni az önök feltételeinek?
• Kinek jó ez a káosz, mert az érintetteknek biztos, hogy nem?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nekem úgy tűnik, hogy nem követi kellő figyelemmel az eseményeket, amelyek az új típusú pénztárgépek bevezetésével kapcsolatban megjelentek. A pénztárgépek bevezetésének jogszabályi háttere már hónapok óta kész, úgy gondolom, ezt ön is tudja, és a jogszabályi háttér mindenki számára ismert.

– Képviselő úr! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, mint engedélyező hatóság teljes mértékben felkészült a feladatok ellátására, és el is látja azokat, a gyártók és a forgalmazók pedig eltökéltek abban, hogy legkésőbb 2013. június 30-ig megjelennek a piacon az új pénztárgépekkel. Több gyártó is jelezte: a megvalósításhoz szükséges fejlesztéseket már elvégezték, így a gyártás rövidesen elkezdődhet, az eljárások pedig folyamatban vannak. Látható tehát, hogy a felkészülés rendezetten folyik, a tervezett bevételek ezért nincsenek veszélyben.

– Képviselő úr! Végül felhívom figyelmét arra, hogy az adótörvények eleve kizárják, hogy valakit önhibáján kívüli okokból bírságoljanak. Erre tekintettel egyetlen kereskedőnek sem kell tartania attól - amint ön is fogalmazott -, hogy vétlenül megbírságolják. Tehát, nincs itt káosz, bizonytalanság, kiszolgáltatottság, ami viszont van, a feketegazdaság elleni határozott fellépés, és ez minden egyes tisztességes kereskedőnek alapvető érdeke.

Lesz-e számonkérés és felelősségvállalás a kormánypártokban?

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – Államtitkár úr! Az úgymond pofátlan végkielégítések adóztatására létrehozott 98 százalékos különadó komoly kálváriát járt végig. A Jobbik a hangoztatott szándékkal teljesen egyetért, azonban a megvalósítás egészen más lett.

Önök ugyanis nemcsak a kiugró és tisztességtelenül magas végkielégítéseket adóztatták meg, mint amilyen, mondjuk, a Szalai Eleónora-féle 86 millió végkielégítés volt, sőt egyáltalán nem az ilyeneket. Tömegével sújtottak olyan embereket, akik több mint 30 év munkaviszony után lettek elbocsátva, és végkielégítésüket az alapvető munkaügyi jogszabályoknak megfelelően kapták, nem pedig a tényleg vérlázító menedzserszerződések szerint. Ráadásul sok esetben visszamenőlegesen már elköltött végkielégítési pénzeket követeltek vissza az egyébként egyszerű hétköznapi emberektől, akik például a lakás-devizahitelük előtörlesztésére költötték a pénzüket. És mivel az Alkotmánybíróság döntése nyomán csak 2010. január 1-jéig lehetett visszamenőleges hatályú a törvény, így a valóban pofátlan végkielégítésekkel, amelyek jellemzően 2010 előtt zajlottak, nem tudtak mit kezdeni, tehát a százmilliók maradtak boldog tulajdonosaiknál.

– Államtitkár úr! Ezeket önök mind tudták, és mégis végigerőszakolták ezt a hibás törvényt. Most ezek az ellehetetlenített emberek peres úton szereznek igazságot maguknak, több esetben már ki is mondta valamelyik bíróság az állam visszafizetési és kártérítési kötelezettségét. A törvény megalkotásakor az Alkotmánybíróság is jelezte a hibákat, a Jobbik pedig több alkalommal módosító javaslatot nyújtott be. Pont azt szerettük volna, hogy a munkaügyi jogszabályokon alapuló végkielégítések kerüljenek ki a törvény hatálya alól, de nem hallgattak senkire. A kormány szóvivője most azt nyilatkozta, hogy nem gond, mert az államkasszában megvan a pénz a várható kártérítésekre és visszafizetésekre.

– Államtitkár úr! Önök nem vettek tudomást a szakvéleményekről, a javaslatainkról. Hibás törvényükkel először életeket tettek tönkre, most pedig az állam, illetve annak polgárai fizethetik a kártérítéseket és perköltségeket. Joggal kérdezem tehát:

• Hogy tudják ezt ilyen egyszerűen felfogni, és kinek a felelőssége mindez?
• Kezdeményeznek-e felelősségre vonást saját köreikben, a kormánypártok köreiben?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! A kormány a 98 százalékos különadóval határozottan fellépett az aránytalan végkielégítések és a közpénzek pazarlása ellen. Az adót a polgármestereknek és az állami vezetőknek kell megfizetniük a végkielégítések 2 millió feletti része után, a közalkalmazottaknak pedig 3,5 millió forint feletti jövedelemrész után. Tehát az ön által elmondottakkal szemben a 98 százalékos különadó soha sem sújtotta azokat az embereket, akiknek tisztességes és arányos végkielégítés járt. A szabályozás szerint egy igen magas, 3,5 millió forintos küszöbig egyetlen volt állami alkalmazottat sem terhel a 98 százalékos különadó és a kormány soha sem akarta megtagadni a tisztességes végkielégítést. Erősíti ezt az a tény is, hogy eddig csupán 50 ember nyújtott be jogorvoslati kérelmet a bírósághoz, noha a különadó ennél jóval többet érintett.

– Tisztelt Képviselő asszony! A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság 2013 májusában elsőfokú ítéletben valóban megállapította egy volt kormánytisztviselő végkielégítésének 98 százalékos különadóval terheléséről, hogy az a magántulajdon védelmének elvét sérti. Ne vonunk le azonban ebből messzemenő következtetéseket, hiszen az ítélet az adott ügyben egyedi és kivételes körülményeinek vizsgálat alapján született. Tehát önmagában ez az ítélet még nem kötelezi Magyarországot a 98 százalékos különadó visszavonására, és hozzátenném, hogy Magyarországnak még 3 hónap áll rendelkezésére a fellebbezésre.Továbbra is úgy gondolom tehát,  hogy a 98 százalékos különadóval elérni kívánt cél helyes volt, és ha végezetül a szabályozás pontosítására mégis szükség lenne, a túlzott mértékű kifizetések ellen a kormány a jövőben is határozottan fellép.

Irány Zemplénbe vasúton!

HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): – Államtitkár úr! A Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal ügye nem tegnap íródott. Évtizedes problémáról van szó, amelynek tartós rendezése, úgy gondolom, nem várhat tovább. A rendszerváltás időszakában a két sínpárból sajnos egyet megszüntettek, majd az oly népszerű, úgynevezett hegyközi és bodrogközi kisvasutat is megszüntették. Az ott élő mintegy százezer ember nagy része kénytelen volt személyautót vagy buszközlekedést választani. A vonalak villamosítása mindmáig elkerült ezt a szakaszt, így még az uniós összegeket sem lehetett a fejlesztésre fordítani.

– Államtitkár úr! Sajnos, a közútjaink állapota is erősen leromlott, uniós csatlakozásunk óta. A schengeni határok életbelépését követően megtöbbszöröződött a szlovák-ukrán határ menti kamionforgalom. Úgy gondolom, hogy a térség idegenforgalma, gazdasági fejlődése, a diákok iskolába járása és számos terület indokolja az említett vasútvonal teljes felújítását és villamosítását. Mindennapjainkban érzékeljük ennek hiányát, hiszen az úgynevezett ütemes menetrend gyakori pontatlansága miatt a szerencsi állomáson átszállásra kényszerített utasaink rengeteget bosszankodnak, lekésik a csatlakozást.

– Államtitkár úr! Örömmel vettük, hogy ebben az évben a MÁV végre elkezdte a pályamunkálatokat, a sínpár egyes szakaszainak a felújítását. Örülünk a kezdeti lépésnek, hiszen már-már az utazósebesség drasztikus csökkenésének a veszélye is fenyegetett. Úgy gondolom azonban, hogy az említett problémákra csak tüneti kezelésként szolgálhat. Tolmácsolva a Zemplénben élők évtizedes kérését, kérdezem:

• Mikorra várható a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal teljes felújítása és villamosítása?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mint említette, a vasúti pálya rekonstrukciója megkezdődött. A MÁV Zrt. tavaly teljes felépítménycserét hajtott végre Mezőzombor és Bodrogkeresztúr között, mintegy 6 kilométer hosszban. A tervek szerint a munka 2014-ben folytatódik, Olaszliszkáig további 12 kilométeres szakaszon, ahonnan folyamatosan halad tovább az egész vonalon. Tekintettel arra, hogy a vasútvonal felújítására jelenleg nem állnak rendelkezésre európai uniós források, a vasútvonal rekonstrukciója csak a MÁV üzleti tervében meghatározott ütemben haladhat. A munkavégzés ütemét a Szajol-Püspökladány vasútvonal fejlesztésének előrehaladása is befolyásolja, mivel a beépítendő anyagok – keresztaljak, sínek – nagy részét az innen kikerülő anyagok alkotják.

– A Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonalon megkezdett pályafelújítás a később elvégzendő villamosítási munkákat is tartalmazza és megalapozza. A MÁV Zrt. fejlesztési tervei között ugyanis egy olyan komplex munka elvégzése is szerepel, amely a biztosítóberendezés cseréjével, új távközlési hálózat és az utastájékoztató rendszer kiépítésével együtt a vasútvonal villamosítását is tartalmazza. A tervek szerint a következő hétéves fejlesztési ciklusra vonatkozó közlekedési operatív programban elindítunk egy, a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítását célzó intézkedéssorozatot, amelynek keretein belül európai uniós támogatással ennek a vasútvonalnak a villamosítása is megtörténhet.

Miért vették el az asztmás gyermekektől a magasabb összegű családi pótlékot?

PÁL BÉLA (MSZP): – Államtitkár úr! Egy új miniszteri rendelet idén április 1-jei hatálybalépése óta az asztmás betegeknek nyújtott támogatásra a családok továbbra is jogosultak, de csak akkor, ha súlyos esetekről van szó. Azt, hogy pontosan milyen állapotot lehet súlyos esetnek minősíteni, minden esetben pulmonológus szakorvos tudja eldönteni. Az érvényben lévő szakmai irányelv letölthető a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, a GYEMSZI honlapjáról. Az irányelv azonban nem tesz különbséget a felnőtt- és gyermekkori kórképek esetei között. A GYEMSZI gyermekkori asztma szakmai irányelveinek kidolgozása a mai napig nem készült el. Számos olyan családtól érkezett panaszos levél, akiknek a gyermeke asztmás betegségét nem minősítették súlyos esetnek, ezért elvették tőlük az emelt szintű családi pótlékot, az utazási kedvezményt, az ingyenes tankönyvet, a közgyógyellátási támogatást, holott évente komoly összegeket ró rájuk az asztmás gyermekük vagy gyermekeik gyógyíttatása. Éppen ezért kérdezem:

• Milyen szakmai irányelv alapján vizsgálták meg az asztmás gyermekeket és vették el tőlük a támogatást?
• Milyen vizsgálatok alapján döntötték el, hogy mi számít súlyos esetnek?

• Tervezik-e a szabályozás módosítását, hogy a rászoruló asztmás gyermekek is megkaphassák az emelt összegű családi pótlékot, a közlekedési kedvezményt, az ingyenes tankönyv- és közgyógyellátást?

+

DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Ön is pontosan tudja, hogy nem vették el az asztmás gyerekektől az emelt családi pótlékot! Tehát már a kérdés feltevése sem felel meg a valóságnak. Magasabb összegű családi pótlékra nagyszámú, a gyermekek mindennapi életében napi problémát okozó, a gyermek és a család számára komoly terhet jelentő betegség és fogyatékosság jogosít. Köztük például a siketnémaság, vakság, csökkentlátás, végtaghiány és a különböző szervrendszerek súlyos elváltozásai szerepelnek. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium és annak tagozatai számos szakértő bevonásával egyetértettek abban, hogy a jogszabály módosításakor a betegségcsoportokat szakmailag pontosan és a betegségteher szempontjából méltányosan nevesítsék. Így szerepelnek benne például a magas vérnyomás súlyos formái, a súlyos vesebetegségek és az asztma súlyos esetei is. A képviselő úr által is említett rendelet asztmával kapcsolatos pontosítása a gyermek-tüdőgyógyász szakma kifejezett kérésére történt.

– Képviselő úr! Az asztmás gyerekek többsége rendszeres szakmai kontroll mellett teljes értékű, tünetmentes életet élhet, amennyiben az orvosi utasítást követve használja a számára a szakorvos által rendelt készítményeket. Minden olyan család jogosult az emelt összegű családi pótlékra, akikre a betegség súlyossága nagyobb terhet ró. A rendelet módosítása valóban április 1-jén lépett hatályba, azonban semmi változást nem okoz a korábbiakhoz képest azon asztmás gyermekek és családjuk számára, ahol a beteg gyermek nem tud az egészséges gyermekekkel azonos életminőséget élvezni. A szakorvosok munkájában mindennapos az asztma diagnózisának felállítása, a kritériumok megállapítása, a súlyosság szerinti besorolása a kezelés beállításának alapjait szolgálja. Tehát amikor a szakorvos megállapítja a kezelést, ezt a betegség súlyosságának, kontrolláltságának mérlegelése alapján teszi. Bízom benne, hogy képviselő úr is egyetért azzal, hogy azok a képzett szakemberek, akik nap mint nap asztmás betegeket látnak el, megfelelően el tudják különíteni az asztma különböző súlyossági szintjeit.

A jövőben turisztikai látványosságként kell majd hirdetni a kormányzat intézkedéseit?

STAUDT GÁBOR (Jobbik): – Államtitkár úr! A sajtóban megjelent információk szerint egyetlen óriáscéggé kívánja összevonni a kormány az összes, nem politikával foglalkozó állami kommunikációs céget. A sajtóhírek szerint az új intézményt nemzeti kommunikációs ügynökségnek hívnák, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozna. A nemzeti kommunikációs ügynökség számos különböző kormányzati területből olvasztja majd magába a külön-külön is milliárdos összegek felett diszponáló szervezeteket. Az ügynökséghez kerülne a Magyar Turizmus Zrt., az Agrármarketing Centrum, de az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felelős Balassi Intézet is. Az összevonást a sajtóhírek szerint az indokolja, hogy a kormányzat elégedetlen a központi intézkedések kommunikációjának hatékonyságával. Ez viszont felveti a kérdést:

• A Magyar Turizmus Zrt.-nek vagy a Balassi Intézetnek mi köze van a kormányzati intézkedések kommunikációjához?
• Azt várják netán, hogy külföldön és belföldön egyaránt turisztikai csalogatóként hirdessék a magyar kormányzat lépéseit?
• Ez egy komoly, előremutató szándék lenne az önök részéről?

• Nevezetesen, bizonyára érdekelné a választókat, hogy az új cég nagyjából mekkora kommunikációra költhető keret felett fog diszponálni?
• Emellett nem érzi-e úgy, hogy könnyen tűnhet ez egy újabb hatalmas falatnak, amit ki lehet majd osztani a baráti reklámcégeknek?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Engedje meg, hogy elsősorban néhány, a sajtóban is megjelent tévedést korrigáljak. A létrehozni tervezett intézmény pontos megnevezése nemzeti marketingkommunikációs ügynökség lesz, és nonprofit részvénytársaságként működik. Az állítólag e céghez kerülő Agrármarketing Centrum már 2012 szeptemberében megszűnt, s a kormány nem tervezi a Balassi Intézet átszervezését sem.

– Képviselő úr! Engedje meg, hogy tisztázzam a tervezett intézkedés tényleges célját és irányát. Egy ország arculatának hatékony formálásához s kedvező nemzetközi megítélésének megteremtéséhez arra van szükség, hogy egy adott ország jól használja a diplomácián kívüli eszközöket is. Ez leginkább akkor vezethet eredményre, ha ezeknek az eszközöknek teljes spektrumát egy intézmény fogja át. A kormány célja egy olyan szervezet létrehozása, amely koncentrálja a forrásokat, és lefaragja az intézményrendszer párhuzamosságaiból fakadó kiadásokat, ezáltal hatékonyan szolgálja a kedvező országkép kialakítását, és annak intézményi garanciájává teszi ezt a feladatot. A rendszer üzemeltetése ennek megfelelően a költségvetésre is kisebb terhet ró, ráadásul jóval dinamikusabb működést eredményezhet az a körülmény, hogy a jelenleg külön-külön dolgozó, értékes tudással rendelkező szakemberek közös irányítás alá kerülnek.

– Képviselő úr! Bízom benne, hogy az elmondottak és a sajtóban is megjelent tévhírek tisztázása megnyugtatják önt, és a jövőben ezek ismeretében fog ítéletet mondani tervezett intézkedéseinkről.