Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, – egy alkalommal a hangzavarokat, bekiabálásokat is jelezve – tallózunk.

Munkahelyvédelem a munkaalapú társadalom jegyében!

ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): – Államtitkár úr! Nyilvánvaló, hogy a válság sújtotta jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetet csak munkával és tanulással lehet javítani és ebből kitörni. A kormány megalakulása óta törekszik arra, hogy lehetővé tegye a munkaalapú társadalom és gazdaság megteremtését. Ígéretet tett arra, hogy megvédi a munkahelyeket.

– A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a legkedvezőtlenebb munkavállalói csoportok, így a 25 év alatti és az 55 év feletti korosztályba tartozók, valamint az alacsony képzettséggel rendelkező személyek segítése volt a cél. A foglalkoztatásuk fenntartása érdekében a kormány jelentős mértékben, 28,5 százalékról 14 százalékra csökkentette a bérük utáni munkáltatói közterheket. A 25 év alatti fiatal pályakezdők, a munkába visszatérő anyukák és a tartósan álláskeresők esetében még további kedvezményeket lehet érvényesíteni, az ő esetükben a munkáltató két éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói kötelezettségek, közterhek megfizetése alól. A munkahelyvédelmi akcióterv sikerét jelzi, hogy 2013 nyarán több mint 730 ezer munkavállaló foglalkoztatását segítette elő ez a program.

– Az európai tendenciákkal ellentétben Magyarországon folyamatosan nő a foglalkoztattak száma, ennek köszönhetően 2013 második felére történelmi csúcsot ért el. A június-augusztus hónapokban 3 millió 981 ezer fő dolgozott, 225 ezer fővel többen, mint a kormányváltáskor. Mindemellett a legveszélyeztetettebb munkavállalói réteg védelme és egyben az anyai hivatás elismerése érdekében a kormány megteremtette a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét is. Az intézkedés sikerességéről tanúskodik, hogy 90 200 nő élt eddig ezzel a lehetőséggel.

– Államtitkár úr! Számos esetben azonban azt láthatjuk, hogy a nyugdíj előtt álló korosztály jobban ki van téve a munkahelyi leépítéseknek, azt követően pedig igen nehéz és kicsi az esélyük a munkaerőpiacra történő visszatérésre. Ennek a helyzetnek a javítása érdekében kérdezem:

• Hogyan segíti elő az 53 év feletti nők foglalkoztatását a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett foglalkoztatási program?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az 55-64 éves korcsoportba tartozó nők foglalkoztatási szintje jelentősen javult a kormányváltás óta. 2010-2013 között a foglalkoztatási rátájuk közel 10 százalékkal emelkedett, ez 21 ezer főt jelent, miközben a munkanélküliségi rátájuk stagnál, 2,5 százalékon áll. Még pontosabban, a számokat idézve: 2010 második negyedévében 29 százalékos volt a foglalkoztatási szintje ennek a korcsoportnak, jelen esetben a nőknek, 2013 második negyedévében pedig már 32 százalék. Mindebben jelentős szerepet töltött be az ön által is említett munkahelyvédelmi akcióterv és az általa biztosított kedvezmény, hiszen valamennyi 55 év feletti munkavállaló bruttó bére után 100 ezer forint bérig a munkáltatói teher mértéke a felére, azaz 14 százalékra csökken. Az 55 év feletti munkavállalókat nézve, 2013 augusztusában közel 330 ezer fő után érvényesítették a járulékkedvezményt. Összesen 4,4 milliárd forint összegben.

– Képviselő úr! A munkahelyvédelmi akcióterv által nyújtott kedvezmények mellett azonban a kormány célzott programokat is életbe léptet, éppen az állást keresők elhelyezkedésének elősegítése érdekében. Ebbe a célzott intézkedéssorozatba illik be az ön által említett és a napokban indított munkaerő-piaci program is, amellyel a nők 40 éves jogosultsági idejének megszerzését segítjük elő. A program célja az álláskeresőként nyilvántartott és részben koruk miatt elhelyezkedési nehézségekkel küszködő nők foglalkoztatásának elősegítése és ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó jogosultsági idő megszerzése. A program megfelel a „segély helyett munkát” elv kormányzati célkitűzésének, hiszen a nyugdíjba vonuláshoz szükséges jogszerző időt nem szociális segélyezés, hanem munkavégzés útján kívánja biztosítani. A program célcsoportjába azok az 55 év feletti nők tartoznak, akik legalább 6 hónapja regisztrált állást keresők, és a 40 éves jogosultsági idejükhöz legfeljebb 12 hónap hiányzik. A program 2013. október 15-étől 2014. december 31-éig tart, de jelentkezni csak 2013. november 1-jétől december 31-éig lehet.

A program keretében a munkaadók megkapják a munkabér és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100 százalékát, ha a célcsoportba tartozó nőket munkaviszony keretében foglalkoztatják. A támogatás megállapítása során havi munkabérként legfeljebb a garantált bérminimum 125 százaléka, azaz legfeljebb 142 500 forint vehető figyelembe. A támogatás időtartama egyénenként legfeljebb 10 hónap lehet, ugyanakkor nem lehet több, mint a 40 éves jogosultsági idő megszerzéséhez szükséges hiányzó hónapok száma. A munkáltatónak két hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia. Úgy számolunk, hogy közel ezren lehetnek azok, akik igénybe vehetik majd ezt a lehetőséget. A programra a Nemzeti Foglalkoztatási Alap másfél milliárd forintot biztosít.

+

ARADSZKI ANDRÁS: – Államtitkár úr! Megnyugvással hallottam válaszát, ugyanis pont azt a réteget célozza meg az új támogatási program, amelyik a legnehezebben jut munkához a nyugdíjba vonulása előtti időszakban. Nagyon fontos kiemelni, hogy a munkavédelmi akcióterv folyamatosan alakult, mindig a legszükségesebb munkavállalói réteget részesítette támogatásban. Én nagyon örülök az ilyen programoknak és annak, hogy van ennek a kormánynak, illetve ennek az országnak ereje, hogy ilyen munkaprogramokat végre tudjon hajtani, mert ez is mutatja, hogy Magyarország ebben a kérdésben is jobban teljesít. Külön örülök annak, hogy az MSZP a legutóbbi kongresszusán munkát és kenyeret ígért az embereknek, és nagyon sajnálom, hogy el kell fogadnom ezt a választ, mert így akkor szavazatukkal nem tudják az ön válaszát ők is elfogadni.

Repül a bálna

PÁL TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Interpellációm címe a Republic együttes ismert dalából idéz, amelynek refrénjében képtelen képként repül a bálna. Ki gondolta volna, hogy a Duna ferencvárosi partszakaszán épülő, korábban CET-nek, ma már Bálnának nevezett szolgáltató és szórakoztató központ ennél sokkal nagyobb képtelenségekre is képes.  Az átadás jelentős csúszása és a követhetetlen pénzügyi manőverek és viták után most egyes szakmai vélemények szerint ez az épület, mármint a Bálna épülete része a budapesti árvízvédelmi rendszernek, és emiatt szükséges bizonyos munkákat közbeszereztetés nélkül elvégezni 1,3 milliárd forint összegben. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: 2010-ben már át kellett volna adni! – Németh Szilárd István: Hiteltelen!)

– Államtitkár Úr! Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánytöbbsége a bizottság április 29-i ülésén a Bálna építését az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzéssé nyilvánította, és ezzel kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, tehát megnyílt a lehetőség, hogy elrejtsék az 1,3 milliárdos beruházást. A kérés indoka az volt, hogy az épület a Duna ezen szakaszán árvízi fővédvonalként is funkcionál, hiszen vízzáró kivitelben készült. A sietség oka pedig az, hogy a munkákat be tudják fejezni még a csapadékos időszak előtt. Ez a magyarázat igencsak aggályosnak tűnik, mivel a júniusi, rekordnagyságú árvíz levonulásáig nem készült el a beruházás, ez mégsem jelentett problémát az árvízi védekezésben.

– Államtitkár úr! Egy korábbi írásbeli kérdésre adott belügyminiszteri válaszban ezt olvashatjuk: „Budapest árvízvédelmi művei a rakpartok. Az épületek nem részei az árvízvédelmi rendszernek, abban semmi szerepük nincs.” Ezt az ön minisztere írta! Ez alapján egyértelmű, hogy a Bálna épülete nem része az árvízvédelmi rendszernek, így tehát semmi nem indokolja a közbeszerzési eljárás alóli mentességet. Akkor vajon:

• Mi az indoka, hogy az 1,3 milliárdos építési munkát mégis kivonták a közbeszerzések alól?
• Az elmúlt fél évben változott-e a felső rakparton álló épületek árvízvédelmi besorolása?
• Részét képezi-e a fent a Bálna épülete az árvízvédelmi rendszernek?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Kérdezi: változott-e az elmúlt fél évben változott-e a felső rakparton álló épületek árvízvédelmi besorolása? A válaszom: nem. A másik kérdése: részét képezi-e a Bálna épülete az árvízvédelmi rendszernek? Azt tudom erre mondani önnek: az említett árvízvédelmi szakasz nem tartozik a Belügyminisztérium illetékességébe, úgyhogy „Repül a bálna” nevű épületet nem tartunk nyilván a Belügyminisztériumban az árvízvédelmi rendszerben.

– Képviselő úr! Ha már ön a Republic ismert dalát adta címül az interpellációjának, ami ma is népszerű és aktuális, bár sok értelmet nem tartalmaz; engedje meg, hogy ebből a dalból idézzem önnek az utolsó refrént, amit kérem, hallgasson meg. Így szól: „Kicsi vagyok. / Kicsi vagyok, / Ha megnövök, / Beléd rúgok. / Még, még, még, még, / Ennyi nem elég! / Repül a bálna/ Repül a bálna/ Mindenki álljon vigyázzba/ Repül a bálna/ Repül a bálna/ Beleköpök a nagy Dunába. / Repül a bálna/ Repül a bálna/ Ez a parancs/ Érik a narancs/ Repül a bálna/ Repül a bálna/ Aki hülye, az is marad!” Mondja a Republic együttes. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Általános, nagy derültség. – Novák Előd: Ez nem vers, ezt énekelni kell! Nagy taps a kormánypártok padsoraiból - Dr. Józsa István: Aki mondja másra, az mondja magára! – Lukács Zoltán: Hullagyalázó! ) ELNÖK: Államtitkár úr! Remélem, hogy az utolsó mondata nincs összekapcsolva a képviselő úr személyével. Zaj, közbeszólások.)

+

PÁL TIBOR: – Államtitkár úr! Ön sok mindenről megismerszik: nem szólt például arról, hogy az újabb 1,3 milliárdos beruházást miért kellett volna akkor kivenni a közbeszerzés alól. Láthatóan van néhány olyan ügy a fővárosban, nem csak a Bálna ügye, korábban itt volt az Olimpiai park ügye vagy éppen a zuglói ügy, tehát sok olyan ügy található, amire elég nehéz magyarázatot találni, hacsak nem azt, amit ön idézett a Republic ezen dalából, nevezetesen a „még, még, még, ennyi nem elég”. A csókosoknak talán ezért kellett újabb 1,3 milliárdos beruházást odaadni, és önök ezt ilyen módon próbálták megtenni.

– Államtitkár Úr! Nem fogadom el a válaszát, de az, hogy „ez a parancs, érik a narancs”, ez igaz. Azt gondolom: túl érett narancs, talán már egy kicsit a velejéig romlott narancs. (Zaj, közbeszólások.)

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 202 igen szavazattal 69 nem ellenében tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Miért hallgatnak nemzetközi jogvédő szervezetek?

ÁGH PÉTER (Fidesz): – Államtitkár úr! 2012. március 29-én Budapesten megalakult az emberi jogi munkacsoport. A kormány határozatában rendelkezett az emberi jogi munkacsoport életre hívásáról, amelynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson ennek érdekében civil szervezetekkel, érdek-képviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai konzultációt és kommunikációt. Tudomásom szerint számos nagynevű szervezet is jelentkezett a kormány mellett működő munkacsoportba.

– Bizonyos esetekben hiperérzékeny jogvédők gondolkodásában azonban ez idáig jelentős változást nem sikerült tapasztalni. A Gyurcsány-kormány ideje alatt elkövetett 2006-os rendőri brutalitást és szemkilövetést végig néma csendben figyelő nemzetközi jogvédők folytatják a hagyományt, és nem tesznek semmit akkor, amikor Bajnai és csapata - akik egy része PM néven a parlamentben is helyet foglal – megítélésünk szerint hol nyíltan, hol burkoltan gyűlöletkeltő, rasszista vagy éppen cigányellenesnek tűnő akciókat hajtanak végre. A miniszterelnök hungarocell szobrának ledöntése és fejének a rugdosása, szurkálása, ’56 emlékének a meggyalázása nem érte el a liberális jogvédők ingerküszöbét. Mint ahogy az sem, hogy a bajai megismételt önkormányzati választást megelőzően Bajnaiék olyan internetes játékkal rukkoltak elő, ahol – különböző internetes portálok tájékoztatása szerint is – roma emberekre utaló figurákat gázolnak el autókkal. A bajai választási bizottság egyébként jogsértőnek találta a játékot, miközben például az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság meg sem nyikkant. Gyurcsány Ferenc megnyilvánulása esetében, amelyben az MSZP kampánypénzeinek homályos eredetére utalt, sem voltak olyan hangosak a máskor oly aktív korrupcióellenes szervezetek.

– De utalhatnánk a most hét végén történt videós botrányra is. Azt gondolom, ez mind rámutat arra a kétarcúságra, amelyet ezektől a szervezetektől tapasztalhatunk. Tisztelettel kérdezem tehát:

• Mit gondol, a felsorolt esetekben miért hallgatnak a nemzetközi jogvédő szervezetek? Bajnainak és csapatának a megnyilvánulásai sértenek-e emberi jogokat?
• Vajon megvan-e a szükséges jogi tudás ezeknél a szervezeteknél, hogy felismerjék a jogsértő eseteket, vagy ez is hiányzik?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban elmondhatjuk, hogy a baloldali és a liberális ellenzéktől nem áll messze a rasszizmus és a cigányellenes szavak megszólaltatása. És ezt nem mi mondjuk, hanem a saját párttársaik, saját kollégáik. Visszaemlékezhetünk még 2009-re, amikor Donáth László egykori szocialista képviselő nyilatkozta azt a saját szocialista kollégáiról, hogy „az nem megy, hogy valaki ott áll mellettem a Szent István parki kirekesztés elleni tiltakozáson, majd másnap csukott ajtók vélt biztonságában nyíltan cigányozik”. Vagy ismerjük azt az ügyet az idei évből, amikor rasszista tartalmú e-mail keringett az egyik szocialista levelezőlistán. Az otthonszüléssel kapcsolatban mondták, hogy a cigányok inkább Indiában szüljenek.

– De az is kiszivárgott a szocialista berkekből, amikor Teleki László egy dolgozatot hozott létre 2009-ben. Ez a több mint egy tucatnyi oldalú dokumentum arról szólt, hogy a szocialisták hogyan tudják a cigány lakosság körében növelni a szavazataikat, a népszerűségüket. Szó szerint idézem, hogy mit ír ez a szocialista dokumentum: „Meg kell találni az egyensúlyt, hogy a rasszista MSZP-szavazók körében se legyen szavazatvesztés a romáknak küldött üzenetekkel kapcsolatban.” Ezen túlmenően ismerhetjük a baloldali szövetség egyik liberális tagjának, a Millának a Facebook-oldalán azt a képet, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök úrnak volt, érezhetően elsötétítve, elbarnítva, alatta a felirat, hogy „Orbán Viktor, ahogy anyám látja.” Tehát jól láthatóan a baloldali szövetségen belül igencsak megjelennek a rasszista indítékok, a rasszista motívumok. Az Együtt PM-nek a Facebook-oldalára is kilenkelték, és ahogy én néztem, mind a mai napig is kint van az a játék, amiben egy feltűnően barnára színezett figurát kell átkísérni és a játék szerint Fidesz-szavazóvá tenni ebben a játékban.

– Képviselő úr! Nyíltan és nyilvánvalóan megbizonyosodhatunk arról, hogy miként képzelik el a választási kampányt, a választási eljárást a különböző ellenzéki pártokhoz tartozó szervezetek, hiszen az ő számukra nem más a választási kampány, mint szavazatvásárlás, és a cigányokra nem úgy tekintenek, mint saját belátási képességgel rendelkező, saját egyéni és közösségi érdekeiket mérlegelni tudó csoportra, hanem ebből a játékból, legalábbis úgy tűnik, hogy megvásárolható szavazatként tekintenek rájuk. Mindez eléggé egyértelmű lenézése ezeknek a szavazóknak.

– Ugye elsősorban az interneten is gyermekek játszanak: kicsit pikáns az eset, hogy az Együtt egyik alapítója pontosan a gyermekvédelmi hatósághoz fordult az ottani egyik hangosbeszélőből hallható kampányszöveg miatt, majd ők, egy elsősorban gyerekek által játszott játékot tesznek fel az internetre - vagy népszerűsítenek pontosan - egy ilyen játékot, és ezen keresztül próbálják a fiatalokba beleplántálni a sokszorosan rasszista, de mindenképpen a demokráciával szembemenő hozzáállásukat. Ezeknek a szervezeteknek pedig most hallgatás a feladatuk, mint volt 2006. október 23. után. Akkor is, tisztelet a kivételnek, a többség csöndben volt és hallgatott, pedig hát itt többek között közpénzből is működnek ezek a szervezetek, vagy európai uniós, vagy nemzeti forrásból. Így tehát részrehajlás nélkül kellene felszólalniuk minden esetben akár jobboldalon, akár baloldalon, vagy bárhol, bármelyik rétegben kerülnek elő ilyen rasszista hangok. Úgyhogy mi is vártuk volna ezeknek az érdekvédő szervezeteknek a megnyilvánulását, – sajnos elmaradt.

+

ÁGH PÉTER: – Államtitkár úr! Azt gondolom, hogy a hallgatás cinkossá tesz. Mindazok a példák, amelyeket államtitkár úr is felsorolt, bizonyítják azt az állítást, hogy valóban meg kellett volna szólalni ezeknek a jogvédő szervezeteknek, hogyha hitelesnek akarják magukat tartani. El kell ítélni azokat a baloldali hangokat, amelyek ilyen kirekesztő módon tudnak megnyilvánulni akár az interneten, akár a nyilvánosságnak más színterein is. Ezért nekünk fontos, hogy minden egyes ilyen helyzetre felhívjuk a nyilvánosság figyelmét, hogyha már az arra kötelezett nemzetközi jogvédő szervezetek ezt nem teszik meg, hallgatnak, és ezáltal cinkosok.  Köszönöm a válaszát, amelyet elfogadok, és mindenkinek ajánlom a figyelmébe a gordonelete.hu weboldalt, amelyet a Fidelitas indított annak érdekében, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyeket a nyilvánosság elé tudjuk tárni.

LÉ/Latorcai-Nyakó-Földesi/(Elnök)/pa

Mikor lesz hatékony és megbecsült rendőrség Magyarországon?

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): – Államtitkár úr! Önök 2010-ben rendet, biztonságot és hatékony rendőrséget ígértek egyebek mellett, ezzel szemben most sem rend, sem biztonság, sőt egyes helyeken szinte mintha rendőrség sem lenne. Friss beszámolók és információk szerint egyre nagyobb arányban hagyják el a rendőrök a pályát, és talán azt sem túlzás állítani, hogy tömegesen. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban egy bulvárújságnak az életpályamodellel kapcsolatban a következőképp nyilatkozott: „Előbb a pedagógusok kerültek sorra. Úgy döntöttünk, hogy elsőbbséget adunk a gyermekeinket nevelő pedagógusnak, de most a rendőri állomány altisztjeivel kell foglalkozni, mert veszélyes pályaelhagyási jeleket látunk.”

– Államtitkár úr! Az elmúlt bő öt évben, tehát 2008 és 2012 között több mint 9 ezer rendőr távozott a pályáról, ami a jelenlegi, közel 48 ezer fős teljes foglalkoztatotti létszám csaknem ötödét teszi ki. Mindezen még a 2010-es kormányváltás sem segített, tehát önök sem tudtak ezeken a sajnálatos folyamatokon változtatni. Ebben az évben január és augusztus között már több mint 600 dolgozó munkaviszonya szűnt meg. De mi is történik pontosan? A rendőröknek alacsonyak a fizetéseik, nincs társadalmi megbecsültségük, és nincs korszerű eszközállományuk sem. Egy újságírónak nemrég egy 13 éve a pályán dolgozó nyomrögzítő a következőket mondta egy bűncselekmény helyszínén: „Uram, ennek így semmi értelme. Elegem van abból, hogy csak papírokat gyártunk, az eredmény legcsekélyebb reménye nélkül.” Mára, ha minden igaz, ez az úriember már le is szerelt.

– Államtitkár úr! Egyre több a panasz, és az állományból nagyon sokan csalódottak, de nem kizárólag a pénztelenség miatt. Kilátástalannak tartják a munkájukat, sajnos ma már egy általános betöréses bűncselekmény felderítése szinte reménytelen. Tisztességből elvégzik a kötelező feladatokat, de közben egy percig sem ringatják abba a hitbe a károsultat, hogy a tőle eltulajdonított értéktárgyakat akár előkeríthetik. Panaszkodnak az állomány szegényes felszereltségére, a bűnözőket inkább segítő jogszabályokra is.

– Államtitkár úr! Önök három és fél éve tűrik ezt a nagyon sajnálatos folyamatot. Mellébeszélnek, pótcselekvéseket végeznek, és valljuk meg: csupán eseti és tüneti kezelésekkel próbálkoznak, amelyek érdemi változást nem hoznak. A kérdésem az:

• Valóban komolyan gondolták annak idején, és komolyan gondolják ma is, hogy a rendőrség becsületét és hatékonyságát vissza kell állítani?
• Mit tesznek ennek érdekében?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormányprogramban leszögeztük: a rend érdekében nemzeti ügynek tekintjük, hogy új rendőrség szülessen.

A magyar emberek számára az államnak elsősorban védelmet és biztonságot kell szolgáltatnia, amire csak egy értékeiben, gondolkodásmódjában, mentalitásában megváltozott és megújult rendőrség képes. A közmegbecsülést nehéz munkával helyreállítottuk. 2010-ben kifizettük a rendőrség több mint 4 milliárd forintos adósságát, új vezetést, új irányt adtunk a rendőrségnek, új, szigorú törvényeket alkottunk itt a parlamentben. Ilyen volt a szabálysértési törvény, amiben elzárással büntethetővé tettük a kis értékű lopásokat vagy a három csapás törvény, a büntető törvénykönyv módosítása, amelyben a súlyos, erőszakos, személy elleni bűncselekményeket elkövetőket akár tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre is lehetett ítélni.

– Képviselő Úr! A nemzeti együttműködés kormánya programjában vállalta, hogy 3500 új rendőr fog szolgálatot teljesíteni, 2010-ben 33 450 hivatásos látott el szolgálatot, 2012-ben ez a szám 36 600 volt. A 2013. január 1-jei állapot szerint 37 116 fő a hivatásos állomány rendszeresített létszáma a, a rendőrség teljes létszáma pedig megközelítette a 48 ezer főt. Látható, hogy a rendőrség létszáma a határozott és jó döntéseknek köszönhetően növekedésnek indult. A 2012. évre a pályaelhagyók száma 25 százalékkal csökkent. Ez az adat 2013 első-nyolcadik hónapjaiban még tovább csökkent. Ön említette, hogy 600 fő hagyta el 2013-ban a testületet. Jó tudni, hogy ennek jelentős része nem önszántából, hanem a testület döntése alapján távozott a testületből. Tehát 2012-ben egyértelműen kedvező irányba fordult a rendőrség létszámhelyzete, a körzeti megbízotti státusokat is 99 százalékban feltöltöttük. Örömmel tapasztaljuk, hogy évről évre egyre többen jelentkeznek a rendészeti szakközépiskolákba és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre egyaránt.

– Képviselő úr! Persze vannak még hiányosságok, nem lehetünk teljesen elégedettek, azonban jó úton járunk. Folyamatosan fejlesztjük a rendőrség technikai felszerelését, új hírközlési rendszert építettünk ki, új járműveket adtunk át, az elmúlt év december 21-én 1750 gépkocsival fejlesztettük a járműállományt, 1250 járőri és 500 ügyintézői autót adtunk át. Ezeket az autókat pedig nem bérleti konstrukcióban bocsátottuk a rendőrség rendelkezésére, mint ahogy korábban a szocialista kormányok idején, hanem megvásároltuk, és ezzel 5 milliárd forintot, még egyszer mondom 5 milliárd forintot takarítottunk meg az adófizetőknek.

– Képviselő úr! A 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésével a rendőrség személyi állományának jelentős részénél nettó illetménynövekedés következett be. Az állomány azon tagjainál, ahol szükséges volt, bérkompenzációt alkalmaztunk. A tiszthelyettesek és zászlósok illetményének rendezése érdekében 2012-ben bevezettük, és azóta is folyamatosan fenntartjuk a havi 14 ezer forint összegű kiegészítő juttatást, amelyet időkorlát nélkül a jövőben is biztosítani fogunk.

– Képviselő úr! Ha önnek valóban fontos a közrend, a közbiztonság erősítése, a rendőrség sorsa iránt valóban aggódik, akkor arra kérjük, hogy szavazza meg a 2014-es költségvetést, és támogassa a közrendet, közbiztonságot garantáló törvények elfogadását.

+

MIRKÓCZKI ÁDÁM: – Államtitkár úr! Én azt kérdeztem, hogy mit kívánnak tenni a rendőrség hatékonyságának és megbecsültségének helyreállítása végett. Erre nem kaptam választ, de akkor most az ön felsorolásával szemben elmondanám a szürke tényeket, amelyek tökéletesen mutatják a rendőrség hatékonyságát és megbecsültségét. Csak a tavalyi évről és az idei évről néhány jellegzetes eset: Hatvanban szó szerint megostromolják a rendőrkapitányságot a bűnözők, Kenderesen rendőröket vernek, és hadd ne soroljam tovább azokat az eseteket, amelyek folyamatosan azt mutatják, hogy a rendőrség társadalmi és bűnözők szemével való megítélése a nulla felé konvergál. Ezzel szemben folyamatosan pénzbehajtásra használják a rendőrséget.

– Államtitkár úr! Árulja már el nekem: vajon miért a rendőrség dolga, hogy Egerben a Dobó téren galambetetésért 20 ezer forintra büntetnek meg turistákat, vagy terhes kismamákat a gyógyszertár előtti parkolásért szintén 20 ezer forintra? Ennyit a rendőrség hatékonyságáról.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 211 igen szavazattal 42 nem ellenében 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Mi folyik itt az NFÜ-ben az elmúlt három évben?

VÁGÓ GÁBOR (LMP): – Államtitkár úr! Az elmúlt hetekben több kérdést is intéztünk önhöz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél történt visszaélések, korrupciógyanús pályázatok ügyében. A válaszokból az rajzolódott ki, hogy azért kellett sorra visszavonni a pályázatokat és felbontani a szerződéseket, mert az elmúlt három évben az NFÜ-ben nagyon fura viszonyok alakultak ki. Mindannyian emlékszünk még a 2011-es botrányra, amikor egy Fidesz közeli, ügyvédek által vezetett konzorcium nyert 2 milliárd forintos tanácsadói szerződést. Azt is vissza kellett vonni, bár a végén később ugyanazok kapták meg a megbízást, versenytárs nélküli meghívásos megbízással.

– Államtitkár Úr! Az elmúlt három évben zajlott az, hogy minden nagyobb infrastrukturális beruházásnál a Közgép vagy az általa vezetett konzorcium nyert, ha elindult, több száz milliárd forintos megbízáshoz juttatva érdemtelenül a hazai beszállító cégek zászlóshajóját. Még a Közgép leányvállalata, az E-OS Innovatív Zrt. is jelentős megrendeléshez jutott, lényegében csalással, pedig az NFÜ-ben a közbeszerzések ellenőrzése külön elnökhelyettest is kapott. Az elmúlt fél évben sorra estek ki a csontvázak a szekrényből. Már februárban kiderült, hogy a szélessávú internet kiépítésére szánt forrásból 12,5 milliárd forintot öt darab, egy napon és egy helyen alapított, alkalmazott nélküli cég vitt el. Nyolc hónap kellett ahhoz, hogy ezt a hibát felismerjék és korrigálják, miközben az LMP már a balhé kitörésekor szólt. Nyáron a lehetséges 4 milliárd forintból hármat frissen alapított és alkalmazott nélküli cégek nyerhettek el a napelemes pályázaton. Miután az atlatszo.hu jóvoltából szeptemberben ez is napvilágra került, az eredményt azonnal megsemmisítették, miközben zavaros magyarázkodásba bonyolódtak, hogy már korábban visszavonták, és csak véletlenül maradt kint a honlapon.

– Államtitkár úr! A valóság az, hogy ha ezek a botrányok nem jelennek meg a sajtóban, akkor valószínűleg nem is történt volna intézkedés. Ezért javasolta a Lehet Más a Politika korábban egy parlamenti vizsgálóbizottságot a 2007 és ’13 közötti pályázatok átvilágítására, ám ezt a kormányzat elutasította. Pedig látni kell azt, hogy mi történt Bajnai Gordon minisztersége alatt ugyanúgy, mint Németh Lászlóné minisztersége alatt. Mindezek alapján kérdezem:

• Mi folyt itt három évig, miféle szabadrablás ment, és ki adott rá engedélyt?
• Ha most olyan mértékben kell rendet tenni, hogy 10 milliárd forintos pályázatokat vonnak vissza, teljesen átalakítják a szervezetet, ahogy a múlt héten kiadott  kormányhatározat előrevetíti, akkor hol vannak a felelősök?
• Hol vannak az NFÜ-vezetők, akik alatt ezeket meg lehetett csinálni?

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető államtitkár: – Képviselő úr! Megköszönve a kérdését, nem állom meg, hogy a konkrét cégügyeket szóba ne hozzam, tekintettel arra, hogy ellenzéki képviselőtársaim már jó néhány alkalommal az elmúlt hetekben konkrét vállalkozásokat involváltak és próbáltak diszkreditálni itt a Parlament falai között, amely – úgy gondolom – helytelen, hiszen a cég képviselői nem ültek a parlamenti padsorokban, leszámítva néhány szocialista politikust, aki strómanok egy-egy cég esetében. Nagyon furcsa számomra, hogy ön mindig magyar vállalkozások pályázati győzelmeit firtatja, de soha nem hallottam még, hogy a STRABAG pályázati győzelmeit firtatná, soha nem hallottam még, hogy a Swietelsky pályázati győzelmeit firtatná. Soha nem keresik azokat a külföldi tanácsadó cégeket sem, amelyek a szocialisták alatt tanácsolták a kormányt.

– Képviselő úr! Folyamatosan magyar vállalkozások pályázati győzelmeit kérdezik meg és firtatják, ahelyett, hogy külföldi cégek után kutakodnának. Szeretném nyomatékosan a figyelmébe ajánlani önnek és minden képviselőtársamnak, hogy ma a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a magyar építőipar 60 százalékát még mindig külföldiek uralják, 60 százalékában még mindig külföldiek viszik ki a hasznot ebből az országból. Nekünk az a célunk, hogy ezen változtassunk, és magyar vállalkozásokat, természetesen átlátható formában, helyzetbe hozzunk. Ez vállalt küldetése a magyar kormánynak, és ezt teljesíteni is fogjuk.

– Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni: a magyar kormány 2007 és 2013 között 8200 milliárdra kapott uniós pályázati lehetőséget, ebből a mai napig mintegy 7800 milliárd forint esetében a döntések megszülettek. Tehát 95 százalékában eldöntötte a mindenkori magyar kormány azt, hogy mire költi a pénzt, vagy mire szándékozik elkölteni a pénzt. Ha le tudjuk úgy zárni ezt a fejlesztési ciklust, hogy csupán néhány milliárd forint képezi ebben a vita tárgyát, akkor sikeres európai uniós pályázati ciklust zárunk le. Tartok tőle, hogy ez nem így lesz.

– Képviselő Úr! Utasításomra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minden vállalkozást megkeresett, 46 ezer eddigi győztest, hogy nyilatkozzon arról, hogy off-shore cég vagy nem, 34 ezren válaszoltak, a többiek válaszra sem méltattak bennünket. Nyilvánosságra fogjuk hozni, hogy ki az, aki nem válaszolt, és minden nem válaszoló pályázótól el fogunk állni. Magyarul: azok a pályázók, akik még a válaszra sem méltatták a Fejlesztési Ügynökséget, hogy felfedjék, milyen tulajdonosai vannak ezeknek a cégeknek, azok hamarosan el fogják veszíteni a forrásokat, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyoldalúan el fog állni ezektől a pályázóktól és pályázatoktól.

– Képviselő Úr! A figyelmébe ajánlom, hogy jelen pillanatban több mint 40 ezer vállalkozás átvilágítása zajlik az összesen 60 ezer pályázati nyertesből. Ebből is láthatja, a kormányzatnak az a célja és törekvése, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. Szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy ami minden kormány számára probléma lehet: ez a kormány is egy megöröklött intézményrendszerrel dolgozik, amelyet Brüsszel hagyott jóvá. Minden a brüsszeli irányelvek alapján történik, és akár hiszi, akár nem, képviselő úr, minden döntés mögött ott van a brüsszeli jóváhagyás, hiszen a pályázati pénzek felhasználásának irányában és a pályázati módszertanban is brüsszeli jóváhagyással dolgozunk. Sajnos, csak a következő ciklusban tudjuk ezt megváltoztatni, akkor viszont meg fogjuk változtatni. Ezért ajánlom önnek újra figyelmébe azt a kormányhatározatot, amelyre hivatkozott, és amelyet jó, hogy bibliaként forgat.

+

VÁGÓ GÁBOR: – Államtitkár úr!  Először is szeretném tisztába tenni: inkább a Szentírást forgatom bibliaként, mint egy kormányhatározatot! Másrészről: nem beszélt a felelősökről, ezt eléggé finom módon elhallgatta. Persze felvethetném a Közgép kapcsán a STRABAG és a Swietelsky cégek nevét is, hisz ugyanaz folyik az önök fejlesztéspolitikájában, mint az elődökében, ugyanazok a cégek viszik ki talicskával a pénzeket. Csak annyi történt, hogy kapcsolt vállalkozásként a Közgépet is be kell venni a bizniszbe.

– Államtitkár úr! Becsülöm azt a munkát, amit az off-shore-talanítás kapcsán elkezdtek. Viszont vannak gyanúim, hogy miért nem támogatták anno az LMP politikai vizsgálóbizottságát az off-shore kifejezések kapcsán.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 65 nem ellenében tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.