„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - egy alkalommal a hangzavarokat, bekiabálásokat is jelezve – tallózunk.

Lezárult-e a Hajdú-Bét károsult gazdáinak megsegítése?

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): – Miniszter úr! A Hajdú-Bét Rt. közel 170 beszállítót károsított meg. Az érintett gazdálkodók és családok azt követően tíz évig semmifajta kifizetéshez nem juthattak. 2013 májusára elkészült a Hajdú-Bét-jogszabály, amelynek értelmében a Vidékfejlesztési Minisztérium saját forrásaiból nyújt támogatást a károsult gazdáknak. A támogatási kérelmeket a gazdák július 1-jéig nyújthatták be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, ahol augusztus 19-ig bírálták el a beérkezett kérelmeket. A jogszabály gyors és eredményes megoldást nyújt, amellyel a hosszú évek óta húzódó folyamatot végre megnyugtató módon le lehet zárni. A rendeletben meghatározott határidő előtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal már 233 millió forintot folyósított a jogosultaknak a korábbiakhoz képest megemelt, 300 millió forintos támogatási keretből. Az elfogadott jogszabálynak köszönhetően a károsult gazdálkodók és családok a tíz éve tartó kálváriájuk végére tehetnek pontot.  Mégis kérdezem:

• A 7500 eurónyi, mintegy 2,2 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra mely gazdálkodók voltak jogosultak, illetve hogyan biztosítják a már elhunyt gazdálkodók örököseinek a kompenzációt?

+

FAZEKAS SÁNDOR, vidékfejlesztési miniszter: – Képviselő úr! Nagyon fontos ez az ügy, amelyet felvázolt, hiszen az elmúlt tíz évben jó néhány alkalommal foglalkoztatta a közéletet, és az Országgyűlést az, hogy mi lesz a Hajdú-Bét-károsultakkal, mire számíthatnak, milyen megoldást tudunk találni arra, hogy segítsünk nekik. Jól tudjuk, hogy a Hajdú-Bét 2003-ban vált fizetésképtelenné, és több száz vele kapcsolatban álló kistermelőt juttatott a tönk szélére, beszállítókat, vállalkozásokat egyaránt, és családi tragédiák sora is kísérte ezt a nagyon szomorú történetet. Azt is tudjuk, hogy a felszámolás alá került cég vagyontárgyai semminemű fedezetet nem nyújtottak a megkárosított, tönkretett kistermelők veszteségeinek még a részleges enyhítésére sem. El lehet tehát mondani: a Hajdú-Bét-ügyben olyan iparszerű csalássorozat történt, amelyet később biztos, hogy még az egyetemeken is tanítani fognak.

– Képviselő úr! Tekintettel arra, hogy tíz évig semmilyen segítséget nem kaptak a gazdák, a kormány egyik első és fontos erkölcsi kötelessége volt az, hogy orvosolja a korábban elkövetett hibákat. Így arra törekedtünk, hogy a károsultak minél szélesebb körben részesülhessenek támogatásban. A jogosultak körének meghatározásakor a károsult gazdálkodók és családok mellett az örökösökre és a jogutódokra is figyelemmel voltunk. 2013 májusában jelent meg a Hajdú-Bét és a Novafarm élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági támogatásról szóló rendelet, így a 170 károsult összesen 233 millió forint támogatásban részesült.

+

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS: – Miniszter úr! Részben öröm volt hallani, amit elmondott. Az a része viszont nagyon szomorú, hogy azon emberek számára, akik ezt tették ezzel a 170 családdal, semmilyen következménye nem lett. Arról nem is szólva, hogy még ezek akarnak a jelenlegi politikai életben újra főszerepbe kerülni!

+

FAZEKAS SÁNDOR: – Képviselő úr! Tényleg olyan felháborító csalássorozatról van szó, amely, hogy a bűnüldöző szervek számára kihívást jelentett. Úgy látszik, ezzel nem tudtak megküzdeni.

– Képviselő úr! A kormány, a Vidékfejlesztési Minisztérium fontos célkitűzése volt, hogy ahol tudunk, ott segítsünk. Ez a támogatás is bizonyítja: nem hagyjuk cserben azokat a gazdákat, akik méltán bíznak abban, hogy a kormány az ő ügyüket felvállalja. Másfél hónap alatt sikeresen lezárultak a kifizetések, és szeretném megköszönni mindenkinek, aki ráirányította a figyelmet erre a fontos problémára, képviselő úrnak, a nyilvánosság előtt nyilatkozóknak, a sajtó képviselőinek, az érdekvédelmi szervezeteknek, hogy ezt a fontos kérdést napirenden tudtuk tartani és meg tudtuk oldani.

Ki a nyertese a minimálbér-emelésnek?

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Ezt a kérdést már többször feszegettem a gazdasági minisztériumban, ahol módszeresen úgy tettek, mintha nem értenék pedig ez valójában szociális kérdés is. A csapból is az folyik, hogy a Fidesz-kormány 33 százalékkal emelte a minimálbért, 98 ezer forintra. Amiről azonban mélységesen hallgatnak: a nettó bér viszont alig 4 ezer forinttal, tehát annál kevesebb összeggel, mindössze 6,5 százalékkal növekedett. Ezek után teljesen jogos a kérdés, hol a pénz? Hol landolt ez a pénz?

– Államtitkár úr! Kérem, hogy egy kicsit számoljanak. A 98 ezer forintos minimálbéres munkavállalónál elvették az adójóváírást, havi 12 100 forint. Fizettetnek vele havi 16 százalék személyi jövedelemadót, 15 680 forint, és ha a szociális hozzájárulást a bruttó bérnövekményre vesszük még figyelembe, ez további 4500 forint. Tehát a 24 ezer forintos bruttó növekedéssel szemben áll alaphelyzetben egy 32 ezer forintos teher, és akkor még nem is beszéltünk inflációról, ami, ha csak a Statisztikai Hivatal adatait veszem figyelembe, 15 százalék három év alatt.

– Az áthárított különadókról meg végképp nem beszélnék. A munkáltatók, a kis- és közepes vállalkozók terhei is növekedtek ettől, mert a szociális hozzájárulást a bérminimum 12,5 százalékkal növelt összege után, az egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot pedig a garantált bérminimum másfélszerese után kell, hogy megfizessék. Jogos a kérdés tehát:

• Ki a nyertese a minimálbér-emelésnek?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Én is megpróbálom újra elmondani, ha már sokadszor kérdezi: önöknek kéne megmondani, hol a pénz, hová tették, hová tüntették el ebből az országból. (Felzúdulás az MSZP az és a függetlenek padsoraiban. Vadai Ágnes: Állítson valami normálisat! Hagyjuk már ezt az elmúlt nyolcévezést!)

– Baj van, Vadai Ágnes asszony? Baj van? Ha nem kap levegőt, akkor egy picit lassítson, és könnyebb lesz. Mondjuk, az biztos, hogy ha a nokiás dobozokat visszahoznák, jobban járna az ország. Ezek után mégiscsak felolvasom önnek: a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, 2011-ben 78 ezer forint volt, 2012-ben 93 ezer és 2013-ban 98 ezer forint. A garantált minimálbér 2010-ben 89 500 forint volt, 2011-ben 94 ezer forint, 2012-ben 108 ezer forint, 2013-ban 114 ezer forint. Én úgy emlékszem, ezeket az összeget mindig a költségvetésben szavazta meg az Országgyűlés, önök nemhogy nem támogatták, hanem ellene voltak ezeknek az emeléseknek. Ezek után önök ne kérjék tőlünk számon azokat az összegeket, amelyeket egyébként, amit lehetett, ez a kormány odaadott a legalacsonyabb jövedelmű embereknek is. Mint ahogy jövőre is oda fogja adni mind a minimálbér-emeléssel, mind pedig a családi adókedvezmény további kibővítésével. (Vadai Ágnes: Tényleg? Elnök: kérném képviselő asszonyt, szíveskedjen tartózkodni a bekiabálásoktól, ez nem párbeszéd. A kérdések órája zajlik. Vadai Ágnes: Én? Elnök: Igen, képviselő asszony, önt figyelmeztettem, igen.)

+

GÖNDÖR ISTVÁN: – Államtitkár úr! Szóval ez az az álságos kormányzati propaganda, amit önök művelnek. Ön is most csak a bruttóról beszél, és nem hajlandó beszélni arról, hogy ebből mennyi maradt a borítékban. Tehát nyert egyszer a Fidesz a propagandával, nyert az állami költségvetés minden minimálbéres után havi 38-40 ezer forintot, és nyertek azok, az átlagnál nagyobb jövedelműek, akik nyertesei az adóátrendezési folyamatnak, ahogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök elmondta. De kik vesztettek? Vesztettek a minimálbérből élő pályakezdő fiatalok, a gyerekeiket már útra bocsátó felnőtt családok, és vesztettek a kis- és közepes vállalkozások. A befejező mondatom, hogy igazoljam az ön álságos állítását: abból az összegből, ami 2010-ben volt a minimálbér, 83 százalékot kaptak zsebbe a munkavállalók. Az önökéből most 67 százalékot! Tessék már megmondani, hogy melyik a nagyobb!

+

SOLTÉSZ MIKLÓS: – Képviselő úr! Elég nehéz önnek elmagyarázni, hogy az emelkedő minimálbérösszeg mindenképp fontos. Önök ezt nem szavazták meg! (Zaj MSZP az és a függetlenek padsoraiban. Szűcs Erika: Juj! Juj! Juj!)

– Kérem Szűcs Erika, képviselő asszonyt, legyen szíves ne kiabáljon be a válaszomba! Önök nem szavazták meg. Önök voltak azok egyébként, amikor 2001-ben is minimálbér-emelés volt, és föllázították a szakszervezeteket ez ellen az emelés ellen. Elég nevetséges, ha önök kérik ezt számon tőlünk. (Felháborodás zaj az MSZP soraiban. Lukács Zoltán: Törióra! Te sem vagy nagyon komolyan vehető!)

– Képviselő úr! A családi adókedvezmény több mint 1 millió adózó jövedelmét egészítette ki, amit önök teljes mértékben eltüntettek. Önök most azt kérik számom, hogy nem azonnal vezettük be 100 százalékosan a családi adókedvezményt. Most azt is támadják, egyébként, hogy annál a 260-270 ezer családnál jövő évben több mint 53 milliárd forint adókedvezményt hagyunk. Önnek ez sem tetszik! (Göndör István: Három évig éheztettétek a gyerekeket! – Zaj az MSZP és a függetlenek padsoraiban.)

– Képviselő úr! Ezek után önnek kár bármilyen kérdést is föltenni és bármilyen választ adni úgysem érti meg a választ!

Elégedettek-e a 2006-os őszi rendőrterror igazságtételével, különösen a felelősségre vonással?

GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): – Miniszterelnök-helyettes úr! A Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben született jogerős kártérítési ítélete a nem vagyoni kártérítési igény vizsgálatánál csak utal arra, hogy a felperes terhére nem volt megállapítható olyan magatartás, viselkedés, ami a vele szembeni jogszerűtlen és brutális intézkedést megalapozta volna. Idézhetnék még körülbelül több tucat ítéletből, amely hasonlóan megállapítja azt, hogy 2006 őszén, szeptemberben-októberben a rendőri szervek és az ügyészségek és a bíróságok megtorlássorozatot hajtottak végre a magyar emberekkel szemben. Megengedhetetlen módon tapostak bele az emberekbe, könnygázazták, gumilövedékezték, lovas rohamot vezényeltek, kínozták őket utcán, fogdákon, verték, megalázták a magyar embereket, meg kívánták akadályozni azt, hogy részt vehessenek a nemzeti ünnepen, tiltakozhassanak a hazug Gyurcsány-rendszer ellen. Mindezt a legdurvább, a legkeményebb erőszakkal tették, a jogállamiság kereteit átlépve.

– Miniszterelnök-helyettes úr! Drámai esemény volt. Tegnap mutattuk be a „Res Iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” című filmünket, amit Morvai Krisztinával csináltunk közösen, amiben bemutatjuk a jogerős ítéleteken alapuló történetét, annak a hazug narratívának a cáfolatát, amelyet Heller Ágnes, Vadai Ágnes és a többiek hazudnak a mai napig is, hogy nem történt semmi, és helyes volt a szemkilövés. Nos, akkor tudtuk meg, hogy Cs. Attila, egy kilőtt szemű fiatalember öngyilkos lett nemrégiben, mert nem bírta elviselni az igazságtalanságot.

Kérdezem tehát, miniszterelnök-helyettes urat, és kérdezek mindenkit ebben az országban, akiben van egy kis jóérzés:

• Elégedettek lehetünk-e az igazságszolgáltatással?
• Elégedettek lehetünk-e azzal, hogy a rendőrterror felelősei szabadlábon vannak?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Képviselő úr! Ön is bizonyára emlékezik rá, hiszen tevőlegesen részt vett benne, hogy alighogy megalakult az új Országgyűlés a 2010-es választásokat követően, az egyik első dolga volt az, hogy elfogadott egy határozatot, amelyben megkövetett minden ártatlan áldozatot, és mint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve bocsánatot kért az ország mindazon polgáraitól, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért, vagy éppen testi sérülés. Mostanáig összesen 149 fő, a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben végrehajtott rendőri intézkedések által személyiségi jogában megsértett személy részesült kártérítésben. Összesen közel 300 millió forint értéket ért el a kártérítés összes összege.

– Képviselő úr! Ön is tudja, hogy a Balsai-bizottság elfogadott egy jelentést a 2006 őszén történt jogellenes intézkedésekkel kapcsolatban. Összességében az elindított büntetőeljárások eredményeként 15 fővel szemben született marasztaló ítélet. 15 eljárás még folyamatban van. A marasztaló ítéletek megoszlása a következő: 2 fő esetében letöltendő szabadságvesztést, 8 fő esetében felfüggesztett szabadságvesztést, 1 fő esetében pénzbüntetést, 4 fő esetében próbára bocsátást szabott ki a bíróság. 54 fővel szemben fegyelmi eljárást rendeltek el. Bizonyára ön is tudja, hogy 2013. szeptember 18-án megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken a 2006-os őszi események rendőri vezetői ellen indított büntetőeljárás bírói szakasza. Kérem, hogy a tájékoztatásomat fogadja el.

+

GAUDI-NAGY TAMÁS: – Miniszterelnök-helyettes úr! Kérem, nézzen föl! Én meg szeretném találni ezt a bűnöst (felmutat egy újságot.), és rács mögé szeretném dugni. Ezt a szemkilövőt és az összes társát, akik kilőtték Cs. Attila szemét, aki most öngyilkos lett rács mögé szeretném dugni. 

– Miniszterelnök-helyettes úr! Nem lehetünk elégedettek, és érzem, hogy miniszterelnök-helyettes úr sem elégedett, hiszen azt mondta 2010-ben, hogy mindenkit meg fogunk büntetni, rendfokozatra, beosztásra tekintet nélkül. Vajon úgy érzi-e, miniszterelnök-helyettes úr, hogy a kormány mindent megtett annak idején, bevetette a teljes körű apparátusát, kötelezte a rend őreit, a vezető rendőröket arra, hogy előássák a felvételeket, amelyeket a mai napig még dugdosnak, azokat a kulcsfontosságú felvételeket, amelyekből kiderül, hogy ki mit csinált?  Azt mondta nekem nemrégiben, 2011-ben, amikor Heller Ágnes elmondta a hazugságát az Európai Parlamentben, hogy nem voltak szemkilövések, nincsenek bizonyítékok, akkor azt mondta nagyon helyesen a nekem adott válaszában, hogy bízunk benne, hogy el kell végeznünk ezeket a munkákat, ilyenfajta hazugságok ne tudják elhomályosítani ennek emlékét. Nagyon úgy tűnik, hogy most ezek a hazugságok jönnek. Kérem: fogjunk össze és tegyük rendbe 2006 őszének igazságát, mert ha így folytatjuk, akkor visszajönnek a szemkilövők, és mindannyiunk szemét kilövik.

+

NAVRACSICS TIBOR: – Képviselő úr! Igen, mi az igazság kiderítésének oldalán állunk, hiszen együtt is dolgoztunk ezen még annak idején, 2006-ot követően. Ugyanakkor nekem mint igazságügyi miniszternek tiszteletben kell tartanom természetesen a bíróságok függetlenségét. Ebből adódóan én a bíróságok ítélkezési tevékenységét nem minősítem, és nem is minősíthetem. De azt mondhatom önnek, hogy mindannyian elkötelezettek vagyunk a teljes körű igazság kiderítése terén.

Kik a felelősök?

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): – Államtitkár úr! Az napokban a magyar baloldal egy példátlan bizonyítékhamisítási ügybe keveredett. Tegnap még a legdurvábban tagadtak mindent, perrel és feljelentéssel fenyegettek meg mindenkit, aki ezt egyáltalán szóba meri hozni. Ezt megszokhattuk, hiszen ez az első reakció mindig, amikor nincs érdemben válaszuk, vagy nem tudják már tagadni a tagadhatatlant. Ám a mai rendőrségi sajtótájékoztató után kicsit megváltozott a hangnem, amikor is kiderült, hogy az MSZP-székház ebben a hamisítási botrányban nem ártatlan. A rendszerváltozás óta nem történt a magyar közéletben ilyen és ehhez hasonló eset. Egyetlen dolgot biztosan megmutat: a baloldal hataloméhsége akkora, hogy már a legvisszataszítóbb húzások, ezek az úgynevezett technikák is beleférnek, ha a politikai ellenfelek lejáratásáról van szó.

– Államtitkár úr! Az a helyzet, hogy a féktelen mohóság lebuktatta az érintetteket, azt is mondhatnám, hogy lehullott az álarc a baloldalról. A hamisítási botrány a gátlástalanságnak már olyan foka, amely minden embert megdöbbent, de legalábbis elgondolkodtat. Egyre több embert érdekelnek a részletek, érzik, hogy ez már túlmegy minden határon. Sok mindenről nem tudhatunk még, de nyomozás ide vagy oda, idővel szeretnénk válaszokat kapni arra, hogy a hamisítási botrányban kik a felelősök.

• Hogyan került a baloldali hvg.hu-hoz ez a felvétel?
• Mi igaz a Blikk azon információiból, hogy országgyűlési képviselő is érintett az ügyben?
• Mi igaz a Demokratikus Koalíció tagjának a szerepéről?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a mai napon sajtótájékoztatót tartott az ön által kérdezett bizonyítékhamisítási ügyben, és a mai napon az ügy állásáról olyan mértékű tájékoztatást adott, amely egyrészt a nyilvánosságot tájékoztatja megfelelő mértékben és módon, illetve a nyomozás eredményességére, a nyomozás érdekeire tekintettel csak azokat a tényeket hozta nyilvánosságra, amelyeket a sajtótájékoztatón megismerhetett az ország nyilvánossága. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy az a bizonyos felvétel 2013. október 15-én, tehát két nappal a bajai választás után történt. Azonosította a rendőrség a videofelvételen szereplő személyeket, ez is ténykérdés; tanúkihallgatásuk megtörtént. Ennek során elmondták, hogy a felvételt a választást követő második napon, tehát 2013. október 15-én készítették egyikük lakásán; a videót mobiltelefonnal rögzítették, a jelenlévők tudtával. Az is ténykérdés – és ez az eljárás során kétséget kizáróan megállapítást nyert -, hogy a videofelvételen látható férfiak egy megrendezett, nem valós helyzetet játszottak el megrendelésre. A nyomozó hatóság lefoglalta azt a mobiltelefon-készüléket, amellyel a felvételt készítették. A felvételt rögzítő memóriakártya tartalmát 2013. október 16-án kiírták egy CD lemezre, ezt a CD lemezt egy, a felvétel készítésekor is jelen lévő személy átadta egyik ismerősének, aki ezt egy további közreműködővel közösen elvitte a Magyar Szocialista Párt székházába, ahol azt két személynek átadták.

– Képviselő úr! A rendőrségi nyomozás továbbra is folyamatban van, azonban már most olyan adatok állnak a hatóság rendelkezésére, amelyek alapján minden esély megvan arra, hogy a teljes igazság kiderüljön.

+

KOCSIS MÁTÉ: – Államtitkár úr! Mindjárt gondoltam, hogy a nyomozási érdekek miatt ennél tovább nem mehet. Egyet azonban rögzítsünk: az elkövetkezendő napokban minimum elvárjuk a Belügyminisztériumtól és szerveitől, hogy alapos, részletes, immár a nyomozás érdekeit nem sértő információkat hozzanak nyilvánosságra, éppen azért, mert olyan ügyről van szó, amelyre még nem volt példa. Olyan ügyről van szó, amelynek kapcsán maga a Szocialista Párt elnöke tartott felháborodott sajtótájékoztatót, majd azt is merészelte mondani, annak a pártnak az elnöke, amelyik pártnak a székházában ezek a felvételek landoltak, hogy a Fidesz arcátlanságának nincs határa, Van mindennek határa, én azt gondolom, hogy a magyar baloldal elérkezett most ehhez. Ebben kérjük a segítségüket!

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Valóban: a választás a demokratikus jogállam alapvető intézménye, és az ezzel kapcsolatban vagy ennek a terhére elkövetett minden jogellenes cselekmény olyan súllyal nyom a latban, amelynek a kiderítését a rendőrség teljes mértékben elvégzi. Szeretném megerősíteni itt is és most is: minden esély megvan arra, hogy kiderüljön, kik készítették a felvételt, kiknek a megrendelésére készítették a felvételt, kinek adták át a felvételt, és az MSZP-székházban kik vették át a felvételt, kik voltak jelen. Ahogy a nyomozás érdekei ezt lehetővé teszik, erről a nyilvánosságot és az Országgyűlést a rendőrség kellő időben tájékoztatni fogja. 

Miért hallgat a miniszter?

LENGYEL SZILVIA (LMP): – Miniszter úr! A legfrissebb korrupciós botrány megint nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenleg regnáló kormányzati garnitúra leváltása nélkül nem tud előrelépni az ország. Ugyanis a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban történt sikkasztási ügy tipikusan megmutatja azt, hogy milyen országot építenek önök nekünk 2010 óta. Mutatja azt is, hogy nagyüzemileg folyik az agrártámogatások lenyúlása, párhuzamosan az állami földrablással.

– A kormány szerint az agrárpénzek lenyúlásának nincs politikai szála, csupán pénzéhes hivatalnokok próbáltak maszekolni. De a múlt pénteken mégiscsak kiderült, hogy van politikai szál, hiszen nyilvánosságra került a sárvári önkormányzat fideszes képviselőjének érintettsége a csalássorozatban. A képviselő és a fia ráadásul olyan cégekkel pályázott jogtalanul 400 milliónyi agrártámogatásért, amelyeknek nincs is közük a mezőgazdaságoz. Nem tudni még azt sem, hogy mióta folyt a lenyúlás, és hogy milyen büntetést kaphat az ország az agrártámogatásokat folyósító Európai Uniótól a botrány következtében.

A kormánypárt ennek ellenére folytatja az elmúlt évek gyakorlatát, a stiklik nyilvánosságra kerülésekor védik a mundér becsületét, ahelyett, hogy tiszta vizet öntenének a pohárba. Annak ellenére, hogy egy olyan hivatalról van szó, amelyet három és fél éve a Fidesz-kormány irányít, és amit az ön által irányított minisztérium ellenőriz. Ezért is kérdezem:

• Ha tényleg február óta tudott a tárca ezekről az információkról és visszaélésekről, akkor miért vártak nyolc hónapot azzal, hogy cselekedjenek?
• Miért tartották hivatalban azt az elnökhelyettest, akit ön nevezett ki személyesen, és miért egy ellenzéki képviselőtársamtól kellett erről az ügyről értesülnöm?

+

FAZEKAS SÁNDOR, vidékfejlesztési miniszter: – Tisztelt Képviselő asszony! Nagyon tanulságos volt az ön kérdése, mert két dolog egyértelmű.  Az egyik: önnek fogalma sincs arról, hogy miképpen működik az agrártámogatási rendszer, ön nem tud eligazodni ebben a világban. A másik pedig az, hogy ezt a konkrét ügyet sem ismeri, ami néhány napja azért már elég komoly nyilvánosságot kapott. Nos, ezen tudok segíteni, és elmondom akkor önnek azt, hogy mi történt. Az egyik az, hogy mi kezdeményeztük a vizsgálatot idén februárban, amikor tudomásomra jutott az, hogy itt valakik csalásra készülnek. Az erre hivatott szervek a nyomozást lefolytatták. Az érintettek a kezdeményezésünkre rács mögött vannak, megvédtük a gazdák pénzét, nem tudtak felvenni egyetlen forintot sem. Tehát szerintem úgy jártunk el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Itt semmiféle titkolnivalója a tárcának nincsen.

– Tisztelt Képviselő Asszony! Hozzátartozik a dologhoz, hogy az MVH esetében nem történt a hivatalban sikkasztás. Meg kell várni azt, hogy vizsgálja ki ezt az ügyet a megfelelő szervezet, hiszen egyetlen forintot sem tudtak felvenni, az elkövetést megakadályoztuk. És az is hozzátartozik a dologhoz, hogy egy olyan számítástechnikai rendszere van az MVH-nak, amely nem is teszi lehetővé azt, hogy ellenőrzés nélkül valaki ilyen agrártámogatáshoz jusson. A sárvári érintett pedig cáfolta, hogy bármilyen köze lenne ehhez az ügyhöz.

+

LENGYEL SZILVIA: – Miniszter úr! Cáfolata nyilvánvalóan nem lep meg, azt hiszem, senkit. Nyilván ezt így szokták. Én azt gondolom, hogy ez az ügy azért jelentős, különösen most, a választási kampány előtt néhány hónappal, mert nyílt titok az, hogy a jelenleg és a korábban kormányzó pártok korrupciós pénzekből teremtik és teremtették elő a kampányoláshoz szükséges forrásokat. Ez a lenyúlt pénz nemcsak a helyi gazdaságokból, kórházakból, iskolákból, mindannyiunk zsebéből hiányzik.

– Miniszter úr! A válasza ellenére én továbbra is azt gondolom, hogy önök talicskával tolják ki mindenhonnan a pénzt, ahonnan csak tudják. Saját klientúrájukat építik, a politikai kedvezményezetteik lenyúlják a földeket a kisgazdálkodók elől, és a vidék politikája gyakorlatilag így néz ki. Azt mindenesetre nagyon nagyra értékelem, hogy nem a magyar hangja, Budai Gyula államtitkár, hanem ön válaszolt nekem.

+

FAZEKAS SÁNDOR: – Tisztelt Képviselő asszony! Ha kell, akkor Budai Gyula államtitkár úr is újra el fogja azt mondani, amit én, hogy jól érthetően hangozzék, és meglehessen jegyezni. Megismétlem: én kezdeményeztem a vizsgálatot, ha esetleg ez a körülmény elkerülte volna a figyelmét. Tehát én nem kötném semmiféle politikai erőhöz vagy politikai felfogáshoz ezt a bűnügyet. Előfordulhat bárhol az állam területén, hogy bűnözői körök célpontul választják valamelyik kifizető ügynökséget. Az más kérdés, hogy megakadályoztuk azt, hogy hozzájussanak a forrásokhoz, rács mögött vannak az érintettek, és erről a kellő időpontban a közvéleményt tájékoztattuk is. Szerintem itt mindent megtettünk. Egy forintot sem vettek fel, egy forintot sem!

Két ügy, két kérdés

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): – Legfőbbügyész-helyettes úr! A múlt héten két olyan ügy is volt és két olyan erős mondat, amellyel kapcsolatban szeretném kérni a Legfőbb Ügyészség hivatalos álláspontját is. Az egyik a Hunvald–Weinek-ügy, ahol a VII. és a XIV. kerületi korábbi polgármestereket hűtlen kezelés vádjával állították bíróság elé a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai, és amelynek vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette őket a bíróság. De nemcsak ennyi történt, hanem kifejezetten tudomására hozta a bíróság indoklásában a közvéleménynek és azt gondolom, az ügyészségnek is azt a néhány mondatot, amit most a figyelmébe ajánlok. Az egyik az, hogy a bíróság nem válhat a politikai bosszúállás eszközévé. A Hunvald és Weinek ártatlanságát kimondó nem jogerős ítélet azért is kudarc a Központi Nyomozó Főügyészségnek, mert a bíró többször felhívta a figyelmet az alapvetően hibás ügyészi logikára. A bíróság az ügyben 46 tanú meghallgatása után jelezte: a kifizetések jogszerűek voltak, a vádlottak megbízásokkal nem lépték át a törvényt, amikor pedig az ügyészség ezt vitatja, tulajdonképpen az önkormányzati törvényt bírálja, amely alapján jelenleg is számos önkormányzat eljár. Ez a vita viszont - idézem - „nem tartozik a bíróságra, a bíróság nem kíván politikai ügyek részese lenni”.

– A másik nagyon érdekes mondat ma még aktuálisabb. Ezt nem más tette, mint Meggyes Tamás, aki egyébként az ő polgármestersége idején elkövetett gyanús cselekmények alapján a mentelmi joga miatt nem szerepelt abban az eljárásban, aminek a vége iratismertetés és vádemelés lett. Azt mondta, ha ebből mégis ügy lesz, szerinte annak tudható be, hogy a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban.A mai napon a legfőbb ügyész kikérte Meggyes Tamás mentelmi jogát, annak felfüggesztését. Kérdezem tehát a Legfőbb Ügyészséget:

• Hány bírósági ítéletnek kell még kimondania a Központi Nyomozó Főügyészség egyrészt csapnivaló, másrészt gyanúnk szerint politikailag motivált munkáját ahhoz, hogy valamilyen vizsgálat vagy valamilyen következménye végre legyen ennek a Legfőbb Ügyészségen?

• Milyen politikai befolyás érte őket, ha érte egyáltalán?

+

BELOVICS ERVIN, a legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő úr! Vissza kell utasítanom a kérdésében megfogalmazott azon állítást, amely szerint az ügyészség politikai szerepet töltene be. Az ügyészségnek semmilyen ügyben, egyetlenegy ügyben sincs ilyen jellegű tevékenysége. Vagyon elleni bűncselekmények képezték az úgynevezett Hunvald-ügyben is a vád tárgyát, és kétségtelen tény, hogy az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság valamennyi vádlottat a vád alól valamennyi bűncselekmény tekintetében felmentette. Ez a bíróság döntése. Az ügyészség ezen döntés ellen fellebbezést jelentett be, így ennek az ügynek a jogerős elbírálása a későbbiekben várható. Prejudikálás lenne, ha bármit mondanék. Talán akkor kellene visszatérni erre, ha majd a másodfokú döntés is megszületik.

– Képviselő úr! Meggyes Tamás ügyében valóban a legfőbb ügyész úr kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését. Ebben az ügyben személy elleni nyomozásra épp ezért eddig nem is kerülhetett sor, a felfüggesztésről hozott döntést követően lehet állást foglalni egyáltalán abban a kérdésben, hogy miként is alakul a büntetőeljárás további sorsa.

+

HARANGOZÓ TAMÁS: – Legfőbbügyész-helyettes úr! Nem velem vitatkozik: idéztem a bíróságtól, amelyik most már másodszorra mondja azt ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség munkáját nem jól végzi. A politikai motivációt se én emlegettem, hanem többek között a bíróság. Én értem, hogy folyamatban lévő ügy van, akkor nekem az is egy elfogadható válasz, ha ma ön legalább ígéretet tesz arra, hogy a hasonló indoklással lezárt, jogerős bírósági ítélet után lesz következménye a Központi Nyomozó Főügyészségen, személyi következménye is annak, ha ilyen hibákat követnek el akár szakmai vonalon, ha pedig a politikai motiváció bizonyított, akkor nyilván sokkal súlyosabban.

– Legfőbbügyész-helyettes úr! Meggyes Tamást pedig azért kérdeztem meg – és a személyes véleményüket kérdeztem –, mert azért annak van némi szolid bája, ha egy kormánypárti, kétharmados többségű párt képviselője maga állítja azt, hogy az igazságszolgáltatás politikai befolyásolás alatt áll, főleg, ha őt vádemeléssel kikérik a parlamenttől, ami meg is történt.

+

BELOVICS ERVIN: – Képviselő úr! Meg kell, hogy nyugtassam: a szakmai hibák eddig sem maradtak következmények nélkül, ezután sem fognak következmények nélkül maradni.

Tény, hogy valóban a bíróság állapított meg vagy tett olyan kijelentéseket, amiket meggyőződésem szerint egyébként nem tehetett volna. Tehát meg kell hogy nyugtassam: a szakmai hibák következmények nélkül eddig sem maradtak, a jövőben is lesz következménye. Azt azonban mindenképpen szeretném kérni: hogy erről egyáltalán lehessen vitatkozni, a jogerős döntéseket meg kellene várni.