„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, már  a címűkben hordozzák az  elmarasztalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltról, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Folytatható-e ez a megkezdett társadalmi párbeszéd a felsőoktatási intézményekben?

STÁGEL BENCE (KDNP): – A jogállamiság alapvető elve a demokratikus döntéshozatal. Demokratikus döntéshozatal azonban elképzelhetetlen a társadalom különböző korcsoportjainak bevonása nélkül. Közismert tény ugyanakkor, hogy a fiatalok közéleti aktivitása az átlag alatt van. Hosszú távon egyetlen demokratikus ország sem engedheti meg magának, hogy egy nemzedék a közélettől való nagyfokú elszigeteltségben nőjön fel. A demokratikus jövő záloga a fiatalok közéleti tájékozottsága és közéleti aktivitása. Egy öt évvel ezelőtti felmérés, az „Ifjúság 2008 gyorsjelentés” megdöbbentő kimutatása volt, hogy a 15-29 évesek egyhetede azon a véleményen volt, hogy bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint a demokrácia, további közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen volt, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e.

– Tisztelt Államtitkár Úr! A demokrácia iránt elkötelezett politikai szereplők egyértelmű célja kell hogy legyen a fiatalok bevonása a döntéshozatalba, a közéleti kérdésekbe. Ezt a célt szolgálta az október 3-án megtartott gyermek- és ifjúsági parlament, valamint ezt a célt szolgálná az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség által régóta szorgalmazott célkitűzés, mely szerint a politikai, közéleti viták helyszínei lehessenek a felsőoktatási intézmények is. Fejlett demokráciákban - Dániától az Egyesült Államokig - az egész világon ennek a társadalmi párbeszédnek mindennél fontosabb helyszínei az egyetemek és a főiskolák. Meggyőződésem, hogy a rendszerváltás értékeinek kiteljesítése más országokhoz hasonlóan Magyarország számára is csupán a közügyekről folytatott aktív párbeszéd elterjesztésével lehetséges a fiatalok között. Kérdezem tehát mindezek alapján:

• Milyen eredményekkel zárult október 3-án a gyermek- és ifjúsági országgyűlés a Parlamentben?
• Folytatható-e ez a megkezdett társadalmi párbeszéd immáron a felsőoktatási intézményekben?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban: ennek az épületnek a felsőházi terme pár héttel ezelőtt fiatalokkal telt meg. Azokkal a fiatalokkal, akik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az Országgyűlés közös korábbi versenyében, pályázatában elindultak, és tanulmányt, írtak arról, hogy „Milyen rendeletet hoznék, ha miniszter volnék?” Sok-sok családot képviseltek, hiszen azokat a problémákat, azokat a kérdéseket hozták magukkal az Országgyűlésbe, amik az ő családjukban, az ő lakókörnyezetükben, az ő iskolájukban a legtöbb fiatal számára felmerültek.

– Minden tárcát megszólítottak. Ahogy a parlamentben, ugyanúgy szavazhattak minden egyes válasz után, és volt olyan, amit nagy többséggel, volt, amit kis többséggel fogadtak el, de olyan válasz is volt, amit leszavaztak. Szokás mondani, hogy a fiatalok nem foglalkoznak a közélettel. Bebizonyították: igazságérzetük, őszinteségük is magas fokú. A családjuk véleményét hozták. Ami számukra kérdésként aggasztó volt, az sok magyar család számára is aggasztó. Bebizonyították, hogy igenis tizenéves korukban már elkezdenek ezzel foglalkozni, és bízunk benne, hogy a felsőoktatási törvény módosítása is lehetőséget ad majd arra, hogy a vitakultúra, és az ilyesfajta eszmecsere az egyetemi termekben is tovább folytatódhasson.

Hogyan változik a pedagógusok munkajogi helyzete 2013-tól?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – Államtitkát úr! A köznevelésről szóló törvény szerint 2013. január 1-jétől a pedagógusok és az oktatótevékenységet közvetlenül segítők bérét az Állami Intézményfenntartó Központ finanszírozza. E területen számos kérdés van, amelyekre a törvény nem ad választ. A végrehajtási szabályok megalkotásával késlekedik a kormány: hat hét van az államosítás fizikai megvalósításáig, a jogszabályok hiányában ez, úgy gondolom, eléggé nehéz lesz. Nem tudjuk, hogy az érintett pedagógusok, gazdasági, ügyviteli, műszaki segítők, dolgozók munkajogi státusa hogyan változik a jövő év elejétől. Jelenleg az önkormányzatok jelentős része a törvényben meghatározott fizetésen felül pótlékokkal, járulékokkal, kafetériával segíti az oktatási intézményekben dolgozókat. Nem tudjuk, hogy mi lesz a pluszjuttatások sorsa azután, hogy az önkormányzatok helyett az állam finanszírozza a béreket. Mindezek jelentős bizonytalanságot okoznak a pedagógusi kar körében is. Ezekre tekintettel kérdezem:

• Ki lesz a pedagógusok és egyéb dolgozók munkáltatója, és ki gyakorolja az egyes munkáltatói jogköröket?
• Elvesztik-e a közoktatásban dolgozók az önkormányzatok által nyújtott többletjuttatásokat, vagy mi lesz a sorsuk?
• Milyen jogosítványa lesz gazdálkodási körben az intézményvezetővel kapcsolatban a működtetőknek?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Az új szabályozás egyik legfőbb célja éppen az, hogy az ország számos településén állandó jelleggel fellépő önkormányzati finanszírozási problémákat hatékonyan orvosolja.  Az állami fenntartásba kerülő intézményekhez és az általa 2013 januárjától ellátandó feladatokhoz kapcsolódva, a köznevelési feladatokat ellátó munkavállalók, közalkalmazottak és közszolgálati tisztviselők meg fogják kapni azt a bért, illetményt, ami a munkájuk jogos ellenértéke.

– Való igaz, az eddig kihirdetett jogszabályok még nem adnak teljes mértékben választ minden kérdésre. A jogutódlásokkal, foglalkoztatással, jogviszonyokkal kapcsolatos szabályokat külön törvénynek kell szabályoznia, amelyet az ügy fontosságára tekintettel a kormány most szombaton terjesztett be az Országgyűlés elé. Nyilván tanulmányozza ön is, és megteszi adott esetben a javaslatait hozzá. A törvény a garantált illetmény összegét a közalkalmazott fizetéshez kapcsolódóan garantált minimumként határozza meg. Az önkormányzati köznevelési intézmények 2013. évi januári, az állami intézményfenntartó állományába történő beolvadása során az érintett közalkalmazottak besorolása, kinevezése várhatóan nem fog változni, így illetményük sem változik. Azok a munkavállalóknak biztosított juttatások viszont, amelyek a fenntartó döntéséből és adott költségvetési évre jellemző finanszírozási szándékából következtek, természetesen az új fenntartó lehetőségeitől is függenek majd. Az állami fenntartóhoz kerülő köznevelési intézményeknél az oktatásért felelős miniszter adja, illetve vonja vissza a magasabb vezetői megbízásokat.

– Képviselő úr! Bízom abban, hogy válaszaimmal segíthettem a felmerülő kérdéseire választ adni, és bízom benne, hogy polgármesterként ön is egyetért majd ezekkel a folyamatokkal.

Mi lesz veled, magyar húsipar?

LENHARDT BALÁZS (Jobbik): – Államtitkát úr! A magyar húsipar napjainkra az összeomlás szélére sodródott. A kapuvári húsüzem felszámolás alatt áll, több mint kétszáz munkavállalót már elbocsátottak a kevesebb mint négyszázból, és múlt pénteken bejelentették, hogy megkezdődik a Gyulai Húskombinát felszámolása is. A válságjelek már a 2008-as árrobbanás és az utána kezdődő világgazdasági válság kirobbanása óta sokasodnak, a helyzet azóta folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben romlik. A közelgő újabb élelmiszerár-robbanás a még most talpon maradt vagy éppen a bedőlés szélén álló cégeket is könnyen és gyorsan elsodorhatja.

– Államtitkát úr! Az idei aszályos nyár miatt a takarmányok ára történelmi csúcsok közelébe emelkedett, és előreláthatóan továbbra is emelkedni fognak. Az egész húsipari ágazatnak sürgősen tőkére van szüksége. A semmittevésre nem lehet az magyarázat, hogy az Európai Unió, a versenyjog nem engedi a kormányzati, pénzügyi beavatkozást és támogatását. Nem hagyhatjuk, hogy a cukoripari ágazat után a méltán híres magyar élelmiszeripar újabb bástyája omoljon össze. Nem hagyhatjuk azt sem, hogy hatalmas távolságról árasszák el nagyon silány minőségű termékekkel azt a Magyarországot, amely képes volt egykor és a jelenlegi csonka állapotában is képes lenne akár 30 millió ember kiváló minőségű élelmezésére.

– Államtitkát úr! Önök, ugye, nem sajnálták a tízmilliárdokat a multinacionális nagyvállalatoktól - hogy csak a legutóbbi példákra emlékeztessek, az Audira vagy a Mercedesre -, akkor erőltessék meg magukat, és a magyar kis-, közép- vagy nagyobb vállalkozásokat is támogassák! A Jobbik azt javasolja: csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfáját, lehetőséget adva a szektor túlélésére, csökkentve az emberek terheit és az inflációt is, ezáltal mindenki levegővételhez juthatna. Kérdezem: 

• Mit kívánnak tenni?
• Mi lesz veled, magyar húsipar?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy kérdésével, az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentésével már nyitott kapukat dönget. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium, a terméktanácsok, köztük a Hús Terméktanács képviselőivel már több egyeztetési fordulón is túl van, és ezeknél az egyeztetéseknél a terméktanácsok az áfakulcs csökkentésére vonatkozó javaslataikat megfogalmazták. Ahhoz azonban, hogy ez életbe léphessen, nyilvánvalóan szükséges a költségvetési hatások vizsgálata is, hogy ez a húsipar és a fogyasztó számára is kedvező hatással járjon. Ezek a hatásvizsgálatok és az egyeztetések jelenleg is zajlanak.

– Képviselő úr! Felhívnám a figyelmét arra, hogy önmagában az áfacsökkentés még nem oldja meg semelyik szektornak sem a versenyképességét. Ez vonatkozik a húsiparra is. Az áfacsökkentés önmagában még nem biztos, hogy gátat tud szabni a fogyasztói árak emelkedésének. Javaslom figyelembe venni: akkor érdemes áfakulcsot csökkenteni, ha az valóban eljut a fogyasztóig. Az áfakulcs csökkentésének lehet olyan következménye is, hogy a kereskedők annak nagy részét a saját maguk költségeként leírják. Gondolom, ezt ön sem szeretné, éppen ezért olyan rendszert kell kialakítani, és úgy kell az áfacsökkentést megtenni – amennyiben a hatásvizsgálatok ezt mondják –, hogy más hatásait  is figyelembe kell majd venni.

Biztos kezdet, - lesz-e folytatás?

ERTSEY KATALIN (LMP): – Államtitkár úr! A „Biztos kezdet” program igazi siker hazánkban. Ezek a gyerekházak olyan gyerekeknek kínálnak integrációt korán, akik számára, sőt az egész családjuk számára a rendszeres közösségi élet, a játékos fejlesztő foglalkozások prevenciót jelentenek, beavatkozást még az előtt, hogy bármi okból a családban krízishelyzet alakulna ki, vagy iskolai nehézségeik támadnának. Csodájára járnak mindenhol, magam is tanúja voltam, amikor Jánoshalmán norvég kolléganők tanulmányozták a modellt.

– A projekt európai pénzekből indult el azzal a szándékkal, hogy finanszírozását hosszú távon a magyar költségvetés fogja adni. A példaértékű munka ellenére sajnos a program jövője folyamatosan kétségesnek tűnik. Csak most, októberben ítélték meg végre, majd novemberben talán átutalják, és a házaknak decemberig kell felhasználniuk azt a pénzt, amiről közel egy éven át senki nem tudta, hogy jön-e vagy sem a 2012-es működésük költségei. Sajnos, a háttérben nincs szakmai felügyelet, és nincs még csak hír vagy pletyka sem arról, hogy mi lesz 2013. január 1-jétől, és kik lesznek a szakmai segítők abban, hogy a programok a házakban szakszerűen működjenek, és a munkatársakat szakmai kritériumok mentén alkalmazzák. Kérdezem tehát:

• Kívánnak-e változtatni ezen a helyzeten?
• Mi a terve a kormánynak a „Biztos kezdet” programmal?
• Lesz-e folytatás?
• Fogják-e finanszírozni a jelenleg is működő mintegy ötven gyerekházat?
• Belegondoltak-e abba, hogy évi csupán 600 millióból minden halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben lehetne két ilyen ház, amivel csodát lehetne művelni?
• Támogatják-e az LMP javaslatát arra, hogy megadjuk jövőre ezt a pénzt, és megmutassuk, hogy igenis ki lehet törni a csapdából?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő asszony! A kormány által a tavalyi esztendőben egyhangúlag elfogadott nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiában első beavatkozási területként nevezi meg a gyermeki jóllétet. Ebben rögzítjük, hogy a korai képességgondozásra, a kora gyermekkori gondozásra, nevelésre és a szülők bevonására kiemelt figyelmet kell fordítani. A „Biztos kezdet” gyerekház-szolgáltatás célja az, hogy a mélyszegénységben, rossz szociális és lakáskörülmények között élő, többségében roma származású, súlyos szocializációs hiányokkal küzdő kisgyermekek és családjaik segítséget kapjanak készségeik és képességeik kibontakoztatásához. Ez a későbbi iskolai sikerességükhöz, intézményi szocializációjukhoz elengedhetetlenül szükséges.

– Tisztelt Képviselő asszony! Ez a kormány az első, amely központi költségvetésből támogatja a kora gyermekkori esélyteremtésben kulcsfontosságú „Biztos kezdet” gyermekházakat. Modellértékű programmá vált. Jelenleg 48 „Biztos kezdet” gyermekház működik az országban, 4237 gyerek számára biztosít segítséget.

– Tisztelt Képviselő asszony! A kormány tervei szerint a „Biztos kezdet” gyermekház a törvényben a gyermekjóléti alapellátáshoz kapcsolódó prevenciós szolgáltatásként fog megjelenni. A szakmai felügyelet és segítség tekintetében a gyermekházak továbbra is igénybe vehetik a támogatást. Hamarosan létrejön 59 új gyermekház is, a leghátrányosabb helyzetű térségekben.

– Tisztelt Képviselő asszony! A kormány komolyan gondolja a „Biztos kezdet” gyerekházprogram folytatását, mert elkötelezett a társadalmi felzárkózás és esélyteremtés ügye iránt.

Mit tesz a kormány a Szombathely-Vát közötti útszakasz befejezésének felgyorsítása érdekében?

KOVÁCS FERENC (Fidesz): – Államtitkár úr! A gépjármű-számlálási adatok alapján a 85-ös Csorna-Győr közötti és a Csorna-Szombathely közötti útszakaszok Magyarország talán legforgalmasabb, járművel terhelt szakaszai. A Csorna-Szombathely közötti szakaszon naponta 12 ezer gépjármű fordul meg, ennél kicsivel több a Csorna-Győr közötti szakaszon.

Még az előző kormány idején, 2006-ban ígéretet tett dr. Ipkovich György, a 86-os út fejlesztési kormánybiztosa, hogy 2010-re elkészül a kétszer kétsávos, összesen négysávos nyomvonalú autópálya – amit később autóútra módosítottak – Győr és Szombathely közötti szakasza. 2010 márciusában elkezdték építeni az első szakaszokat, részben folynak a munkálatok, részben pedig leálltak. Egy biztos, hogy az elmúlt ciklusban mindössze egy körülbelül öt kilométer hosszúságú szakaszt építettek meg, ez gyakorlatilag a Szeleste-Vát elkerülő szakasz, amelynek folytatása lenne a Váttól Szombathelyig tartó útnak a kiépítése.

– 2010 márciusában kezdték el építeni a 6,2 kilométer hosszú nyomvonal építését Vát és Szombathely között, 3 kilométer hosszon pedig melléképítéssel kétszer két sávon főutat alakítottak volna ki a kivitelezők. Az összesen 11 milliárd 636 millió forintos beruházás 85 százaléka uniós támogatásból, 15 százaléka pedig hazai forrásból lenne finanszírozva, melyet az operatív programokon keresztül kapnának meg az építők. A kormányváltás után, 2010 őszén tehát úgy tűnt, hogy a késés ellenére sikerül 2011 őszére befejezni a projektet, ám ekkor váratlanul olyan hírek érkeztek, hogy a munka lassul, a kivitelezés áll. A kivitelező konzorcium egyik tagja állítólag az esőzések miatt, mint később kiderült, fizetésképtelenség okán kiszállt a projektből, innentől kezdve bizonytalanná vált az építkezés befejezésének határideje. Kérdezem tehát:

• Mikorra várható ennek az útnak a befejezése, amely nagyban megkönnyítené az ott élő emberek életét?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt  Képviselő úr! A kormány az M86-os építését kiemelt hangsúllyal kezeli. A 87-es főút Szombathely-Vát közötti szakasza építési munkáinak elvégzéséről szóló vállalkozási szerződést 2012. május 21-én aláírtuk az új vállalkozóval. A munkaterület 2012. júniusi átadása óta valamennyi műtárgy tekintetében folyamatos a munkavégzés, a villamos közművek áthelyezése, valamint a szabványosítási munkák. A munkaterület jelentős részén megtörtént az újbóli gyomirtás, a földműtükör kialakítása. A célkitermelő, magyarán a helyi homokbánya megnyitására vonatkozó engedély október első hetében vált jogerőssé, a töltés próbatömörítése sikeresen megtörtént. A múlt hét elején megkezdődtek a nagy tömegű töltésépítési munkák is, ezeket az elkövetkezendő hetekben be kell fejezni, hogy a munkák tavasztól folytathatók legyenek.

– Képviselő úr! A projekt támogatási szerződése a közlekedési operatív program keretén belül 2014. december 15-ig biztosítja a szükséges pénzügyi forrást. A projekt befejezésének határideje a vállalkozási szerződés szerint legkésőbb 2014. június 30-a. Az útszakasz fejlesztésének kiemelt jelentőségét támasztja alá, hogy 2007-től kezdődően a közúthálózat fejlesztésének ütemezését meghatározó jogszabályok folyamatosan tartalmazzák az M86-os gyorsforgalmi út Szombathely-Csorna közötti szakaszának megvalósítását. A Csorna-Szombathely szakaszból a Vát-elkerülő szakaszt 2009-ben, a Vát-Szeleste szakaszt 2010 végén helyezték forgalomba. Reméljük, hogy 2014 nyarán az ön által kérdezett szakaszt is átadjuk a forgalomnak.

Megdöntik-e az önkormányzatiságot is?

NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): – Államtitkár úr! A Fidesz a 2010-es programjában még azt írta, hogy a helyi fejlesztések motorjai az önkormányzatok lesznek. Ehhez képest már 2011-ben elvettek a megyei önkormányzatoktól mindent, amit csak lehetett, azóta pedig a helyi önkormányzatok vannak soron. A települések rohamos visszafejlesztése zajlik, elvonják normatív forrásaikat, elvonják feladataikat, az önkormányzatok 2013-tól súlytalanokká fognak válni, miközben a járási hivatalok létrehozásának költségei 300 milliárd forintot tesznek ki.

– Államtitkár úr! A Fidesz ellenzékben az ország megerősítéséről beszélt, miközben éppen azon tartópilléreket dönti le, amelyek a túlélést biztosították hosszú időn keresztül. Kérdezem:

• Milyen szerepük marad a helyi önkormányzatoknak a térségi fejlesztésekben?
• Milyen arányban marad az iparűzési adó a helyi önkormányzatoknál 2013. január 1-jét követően?
• Mi lesz a valódi ára a hétvégén meghirdetett hitelátvállalásnak?
• Van-e még értelme egyáltalán önkormányzásról, önkormányzatokról beszélni az Orbán-kormány hátralévő idejében?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A szocialisták 8 éve alatt lényegében az önkormányzati rendszert tönkretették, és kis híján totális csődbe vitték. A Fidesz-kormány ezt fogja most rendbe hozni. Ami pedig a kérdéseit illeti: milyen szerepük marad az önkormányzatoknak a térségi fejlesztésben? Nos, jelentős szerepük marad, lesz beleszólásuk a döntésekbe, hiszen a megyei önkormányzatok alapfeladatává vált a területfejlesztés. Nem úgy, mint az önök idejében, hiszen Lamperth Mónika megmondta, hogy majd mi megmondjuk, hogy ki fog nyerni a pályázatokon Kérdezi: milyen arányban marad az iparűzési adó a helyi önkormányzatoknál 2013. január 1-jét követően? Megnyugtatom önt, hogy 100 százalékban ott marad az iparűzési adó, az önkormányzatok fogják továbbra is beszedni. Nem úgy, mint az önök idejében. A harmadik kérdése  a járási hivatalok kialakításáról szól. A jogszabályok és a törvények egyértelműen kimondják, hogy milyen feladatkörük lesz a járási hivataloknak. De nyilván ön nem olvasta el, mint ahogy a saját kérdését sem, amiben azt állítja, hogy a járási hivatalok létrehozásának költségei 300 milliárd forintot tesznek ki, holott ez valójában mindössze 34 milliárd forint. Na, hát ilyen az önök önkormányzati hozzáállása: hiteltelen, felületes és felelőtlen!

Mi lesz a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának, dolgozóinak és lakóinak sorsa?

BANA TIBOR (Jobbik): – Államtitkár úr! A Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának tervezett államosítása jelentősen veszélyezteti nemcsak az intézmény jövőjét, hanem az ott dolgozók és ott lakók sorsát is. Az intézmény nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb, szakmailag elismerten kimagasló szinten működő, pszichiátriai betegeket gondozó, bentlakásos otthona. Költségvetése az elmúlt években folyamatosan romlott, a jövő évtől pedig előreláthatólag közel a felére fog visszaesni, és semmi nem pótolja a kieső fővárosi támogatást.

– Államtitkár úr! Félő, hogy mindezek következtében tömeges létszámleépítésre lesz szükség, ráadásul olyan arányban, ami már veszélyezteti az ellátottak életminőségét. A lakók tartanak attól, hogy a bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben kezelt betegek sorsára jutnak, azaz utcára kerülhetnek, hajléktalanná válhatnak. A családi háttér nélkül maradt gondozottak esetében komoly problémát jelenthet, hogy nem tudnak visszailleszkedni a civil életbe. Az otthonban sok esetben több évtizede dolgozó, hivatástudatot érző munkatársaknak eddig biztos munkahelyet jelentett az intézmény. Számukra Szentgotthárd közelében nem található a végzettségüknek megfelelő egyéb munkalehetőség.

– Államtitkár úr! Az intézményben közel egy éve a teljes pszichiátriai szakma és közvélemény, valamint az alapvető jogok biztosa által is elismert, nagy volumenű és koncepciózus szakmai megújulás kezdődött. Ennek lényege, hogy betegeik egy megfelelő csoportját igyekeznek szocio-, pszicho- és művészetterápiás módszerekkel visszajuttatni a társadalomba a hasznos foglalkoztatáson keresztül. Az elindult folyamat a fenntartó változásával, az államosítással könnyedén zátonyra futhat. Mindezek alapján kérdezem:

• Mi lesz a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának sorsa?
• Van-e remény arra, hogy az ott dolgozók és ott lakók érdekében felülbírálják elképzeléseiket?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A bentlakásos szociális intézmények közül az állam azt az intézményi kört veszi át, ahol a szolgáltatás stabilitása, az ellátási színvonal alapvető garanciája kiemelten fontos. A pszichiátriai betegek esetén a nagy létszámú intézmények kiváltását elősegítő program megvalósítása megkezdődött. E célra az Új Széchenyi-terv keretében 7 milliárd forint áll rendelkezésre. Az átalakítás célja a nagy intézményekben élő ellátottak társadalomba integrálása.

– Képviselő úr! Megnyugtatom, az állami fenntartásba vétel következtében az ellátottak gondozása és az őket támogató szakemberek munkavégzése garantált. A Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthona magas szintű szakmai ellátást biztosít. Kiemelkedő munkát végez, amely a többi intézmény számára is irányadó. Ismétlem: az ott élő ellátottak gondozása garantált, mivel határozatlan idejű megállapodásuk alapján kapják a szolgáltatást. Hasonlóképpen garantált a dolgozók munkahelye is.