Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A múlt és a jelen keservire, küzdelmeire emlékeztető válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Senki ne maradjon Magyarországon fedél nélkül!

STÁGEL BENCE (KDNP): – Államtitkár úr! Minden bizonnyal ön előtt is ismert a KSH azon felmérése, amely megállapította, hogy a problémás vagy nem törlesztő hitelek aránya a gyermekesek körében elszomorítóan magas. Magyarországon jelenleg körülbelül 1,7 millió családnak van valamilyen hitele. Ebből 488 ezernek két, 400 ezernek három vagy több tartozása is van egyszerre. A nagyfokú eladósodottság annak a következménye, hogy 2008 előtt annyira kedvező feltételeket kínáltak a bankok, hogy a bizonytalan egzisztenciájú emberek is megkockáztatták a hitelfelvételt. A lendület 2008 után is folytatódott. A többfelé tartozó ügyfelek száma az elmúlt két évben megduplázódott. Nőtt a folyószámlahitel-kerettel rendelkező ügyfelek száma is, 766 ezerről csaknem 1 millióra. A gyermekesek elmaradásban lévők aránya helyzete a lakáscélú hiteleknél 20, a nem lakáscélú hiteleknél pedig 30 százalékos. Elemzők szerint a következő hónapokban tovább romolhat a helyzet. A forint árfolyamának legújabb gyengélkedése eleve újabb 10 százalékkal emeli a devizahitelek törlesztőrészleteit. Másrészt a bankok jelentős része kamatemelést ígér, hogy ellensúlyozzák a végtörlesztésből adódó veszteségeiket. Kérdezem:

• Milyen lehetőségei vannak a kormánynak, hogy a gyermekesek körében ne rosszabbodjon a problémás hitelesek száma?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány gazdaságpolitikájának fókuszában a gyermekes családok állnak. Számos olyan intézkedést hozott, amely a devizahitelüket fizetni nem tudók helyzetét javítja. Az Országgyűlés 2011. június 20-án elfogadta a 2011. évi LXXV. törvényt a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről, amelynek értelmében a devizahitelesek rögzített árfolyamokon törleszthetnek, míg a fennmaradó tartozás egy gyűjtőszámlán halmozódik. Felállt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság, amely szintén a Bankszövetséggel kötött megállapodás alapján 2011-14 időszakban mintegy 25 ezer jelzáloghitellel terhelt ingatlant vásárol meg. A NET által kínált megoldási lehetőségekre nem jogosult, fizetésképtelen hiteladósok számára további lehetőség a szociális családiház-építési program; a tömeges kilakoltatások elkerülése és a lakáspiac védelme érdekében bevezetésre került a kvótarendszer-

– Képviselő úr! A késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásáról, valamint a hátralékos hiteladósok által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatásról szóló döntés a kormány részéről már megszületett, az Európai Bizottság véleménye azonban még szükséges a kihirdetéshez. A családosok tekintetében ez különösen hangsúlyos és fontos. Mindazok a döntések, amelyek ezután kerülnek meghatározásra azt fogják segíteni, hogy senki ne maradjon Magyarországon fedél nélkül!

Boldog helyett, megszorításokban gazdag új évet kívánnak 2012-re?

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): – Államtitkár úr! Már megszokhattuk, hogy nem szeretnek szembesülni a tényekkel, de őszintén remélem, hogy azért olvasnak gazdasági elemzéseket. Azokat a gazdasági elemzéseket, amelyek bizony kedvezőtlen adatok tömkelegét zúdítják az olvasókra. Így például a Magyar Nemzeti Bank elemzése 2,4 százalékos kereslet-visszaesést jósol a következő esztendőre. Szomorú tény, de igaz: az eddig közzétett prognózisok közül a kormány előrejelzései álltak mindig a legtávolabb a valóságtól.

– Államtitkár úr! Önök még mindig optimisták! Optimisták egy olyan helyzetben, ’mikor a gazdaságkutatók gazdasági visszaesésről, recesszióról, illetve az államadósság arányának enyhe emelkedéséről beszélnek. Önök az elmúlt hetekben minden adót megemeltek, ami csak a szemük elé került.

– Államtitkár úr! Mindenkinek jót tenne, elsősorban az országnak, ha felismernék tévedésüket, év végén boldog új évet kívánnának, a miniszter úr távozna, ahelyett, hogy megszorításokban gazdag új évet hoznának a nyakunkba. Kérdezem:

• Elképzelhető, hogy önök nem látják, hogy az adóemelésekkel, a járulékemelésekkel, az illetékemelésekkel, a hatósági díjemelésekkel, a társadalombiztosítási ellátások csökkentésével, a munkavállalók kisemmizésével mekkora terhet raknak a háztartások, a családok, a vállalkozások nyakába?
• Létezik, hogy önök még nem látják, hogy a nem ortodox gazdaságpolitika kudarcot vallott?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Amikor ön a 2012-es magyar gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzésekről beszél, akkor elfelejti hozzátenni, hogy az Európai Bizottság 2011 őszi prognózisa szerint hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország is csak 0,8 százalékkal, míg az eurózóna csupán 0,5 százalékkal fog bővülni 2012-ben. Amikor tehát a hazai 0,5 százalékos növekedési várakozásokat kevésnek tartja, mindig jusson eszébe, hogy hazánk exportorientált gazdaságának következtében nem tudja függetleníteni magát a globális gazdaság lassulásától.

– Képviselő úr! Ön megemlíti, hogy az MNB legfrissebb inflációs jelentésében 2,4 százalékponttal alacsonyabb költségvetési kereslettel számol a jövő évre. Azonban elfelejti hozzátenni, hogy 2011-ben a kormány elsősorban a jövedelemadók csökkentésének hatására a GDP mintegy 2,7-3 százalékát kitevő keresletélénkítést hajtott végre, és jövőre további jelentős jövedelemtranszfert juttat a háztartásoknak, például a devizahiteles csomag elfogadásának eredményeképpen. Ez is mutatja, hogy a kormány tovább folytatja a megszorításokat elutasító, stabilitás- és növekedésorientált gazdaságpolitikáját, amelynek várható eredményét tükrözi, hogy az MNB 2013-ra már 1,6 százalékos bővülést vár.

– Képviselő úr! A kormány nem ortodox gazdaságpolitikája, ellentétben az ön felvetésével, pontosan azt a célt szolgálja és pont azt eredményezi, hogy a stabil gazdasági növekedés ne a családok és vállalkozások terhei növekedésének kárára valósuljon meg, hanem egy igazságos tehermegosztással, közös erőfeszítések árán tudjuk elérni a gazdaságpolitikai céljainkat. A miniszter úr marad, én pedig ugyancsak boldog új esztendőt kívánok önnek is és minden kedves magyar állampolgárnak!

Hogyan kezeli a kormány a tojástermelőkre köszöntő nehéz időket?

PATAY VILMOS (Fidesz): – Tisztelt Miniszter úr! 2012. január 1-je a hazai tojástermelők számára új tennivalókat és új kihívásokat hoz magával. Január 1-jétől a tojótyúkok védelmére vonatkozó uniós irányelv életbe lépő új szabálya következtében már nem használhatják hagyományos ketreceiket. Kérem miniszter urat, hogy a magyar fogyasztók megnyugtatása érdekében ismertesse:

• Hogyan halad a magyar gazdák átállása, mit tudhatunk erről?
• A kormány milyen módon támogatta, illetve támogatja a gazdákat, s mikor zárul le az átállás folyamata?

+

FAZEKAS SÁNDOR, vidékfejlesztési miniszter: – Képviselő úr!  Kiemelt módon kezeltük ezt a fontos kérdést, amely foglalkoztatási és ellátási szempontból is jelentős dolog. Az agrárdiplomácia megfeszített erőfeszítéseket tett, tettünk az annak irányba, hogy a tojástermelők kellő mozgástérrel rendelkezzenek, forrásokkal rendelkezzenek, és határidőben is legyen lehetőségük az átállásra.

– 12 év óta tart ez a ketreccsere, amely a tojótyúkok jólétével foglalkozó európai uniós előírásoknak való megfelelést jelenti. A régi típusú ketrecek cseréje megtörtént a gazdaságok felében: 178 gazdaság most egy 7 hónapos határidő-hosszabbítással tud élni, és 109 telep van, ahol nem vállalkoznak az átállásra, ezek felében egyébként nincs is tojótyúk-állomány. Az állomány 5 százalékát érinti mindez, tehát a tojásellátás és exportpiacaink is biztosítottnak tekinthetőek.

– Képviselő úr! Nagyon fontos az, hogy az ágazat versenyképessége megmaradjon, és azon is dolgozunk, hogy ne kerüljön az Unió piacaira olyan importtojás, amely az előírásoknak nem felel meg. Egy 3 milliárd forintos programot hirdettünk meg, amely segíti a termelőket. Ha szükséges, újabb pályázatot fogunk kiírni.

Folytatódik-e az emberek tájékoztatása az alaptörvényről?

KOLBER ISTVÁN (független): – Hallom, az Operaházban 13 millió forintért ünnepli a kormány az új alaptörvényt. A kormány pedig arra kérte az önkormányzatokat, hogy a polgármesteri hivatalokban állítsanak fel egy asztalt, az úgynevezett alaptörvény asztalát, ahol az állampolgárok megismerhetik a közszemlére tett alaptörvényt. Sőt, mi több, egy adatlap kitöltésével személyre szólóan az alaptörvény asztalánál is igényelhetik az új alkotmány névre szóló kézbesítését. A kormány - szólt az indokolás - ily módon szeretné lehetővé tenni, hogy Magyarország új alaptörvénye bárki számára elérhető legyen, és egyúttal a közelgő hatálybalépés alkalmából személyre szóló emléktárgya is lehessen.

– Államtitkár úr! Magyarországon a hatályos alkotmányt a Fidesz-kormány megalakulása óta 13 alkalommal módosították, és úgy tűnik, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény sem fogja elkerülni a sorsát. Arra lennék kíváncsi:

• Egyszeri propagandafogás volt-e az alaptörvény megküldése, vagy valódi tájékoztatás szándéka vezérelte a kormányt?
• Urambocsá’ tervezik-e a személyre szóló alaptörvény ismételt megküldését az embereknek?
• Ahányszor módosítani fogják az alaptörvényt, önök annyiszor megküldik majd, és kicserélik az alaptörvény asztalain?
• Folytatódik-e az agymosás, miközben csődbe viszik az országot?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Más szerencsésebb sorsú országokban, ahol közösen tudnak büszkék lenni az alkotmányukra, ott, tudja, minden múzeumnak a boltjában lehet kapni az alkotmányból, eljut a középiskolásokhoz, egyetemistákhoz, mindenki máshoz. Az amerikai alkotmányból csak egy ilyen szerényebb egy egydolláros kivitelt találtam most hirtelen (Felmutat egy példányt.), de van ebből bőrkötésű, sima, színes, fekete-fehér, újrahasznosított papírból, mindenféle típusban, és ki-ki megveheti, vagy megkaphatja. Mi is valami hasonlót szeretnénk, hogy mindenki megismerje az új alaptörvényt.

– Ez az alaptörvény nemzeti hitvallás, stabil lesz, tisztelt képviselő úr! Legalább 20-30 évre meghatározza Magyarország közjogi berendezkedését, garantálja a legalapvetőbb szabadságjogokat, és rendezi a legfontosabb közjogi, társadalmi, civil vagy más viszonyainkat. A Nemzeti hitvallás szövegét mindenki számára, aki ezt igényli, továbbra is a legköltségkímélőbb módon eljuttatjuk. De, ezen túlmenően nyilván nem tervezzük más törvényeknek a kiküldését.

Mikor néz szembe a kormányzat a hazánkat sújtó népesedési katasztrófával és a bűnözéssel?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Államtitkár úr! A korábbi hónapokban a kormányzat népesedési kérdéseket firtató kérdéseinkre rendre olyan választ adott, hogy adjunk időt, türelmet, hogy a kormányváltás hatásai érzékelhetők legyenek mind a születésszámok emelkedésében, mind pedig a halálozási mutatók csökkenésében, várjuk meg, amíg az egykulcsos adó vagy a családi adózás hatásai megmutatkoznak. Hát megmutatkoztak! Sajnálatos módon kiderült, hogy sajnos ez a kormányzat sem volt képes még csökkenteni sem azt a drámai zuhanást, amely a magyar népesedés tekintetében tapasztalható, érzékelhető. Számtalan olyan lépés megtételét mulasztotta el, amely egyértelműen gesztusértékű, jelzésértékű lett volna a fiatalok számára, hogy vállaljanak gyereket, maradjanak itthon, érvényesüljenek Magyarországon.

– Államtitkár úr! Konstruktív javaslatunk volt például az úgynevezett szülőtámogatási életjáradék, amelynek révén a dolgozó gyermek közvetlenül támogathatná ja adója egy részéből szülei nyugellátását, de nem engedték. Nem tárgyalták a szociális kártya országos szinten történő bevezetését sem, amely egyértelműen fehérítené a rendszert, és további forrásokat juttatna el a szociális transzferekből azok számára, akik valóban igénylik ezeket, tehát a gyermekek asztalára. Nem javultak lényegesen az iskoláztatás és az alapvető fogyasztási cikkek nagycsaládosok által történő beszerzésének feltételei sem, és ami a legfájóbb, ugyanígy az orvosok, rezidensek, mérnökök, szakemberek, a fiatalok kivándorlása tekintetében sem sikerült lényegesen javítani a mutatókon. Így nem túlzás a Pokol Béla-i jóslattól való félelem, amelynek értelmében egy elöregedett társadalom fog szemben állni a cigányság jobbára szociális transzferekből élő tömegeivel, a kivándorolt fiatalok nélkül. Hogy ezt megakadályozzuk, egyértelmű: azonnali sürgős lépésekre van szükség!

• Mikor néz szembe a kormányzat a hazánkat sújtó népesedési katasztrófával és a bűnözéssel?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! A 2010 tavasza és ’11 tavasza közötti, az elmúlt 12 évben negatív rekordot jelentő élveszületési adatok a Bajnai-kormány családtámogatásokat érintő szigorításaira vezethetők vissza. Örömmel tájékoztatom, hogy az elmúlt másfél évben bevezetett családpolitikai intézkedések kedvező hatásai már megmutatkoznak. A KSH legfrissebb adatai már nem a születésszám drámai csökkenéséről számolnak be. A romló tendencia a júniusi hónapoktól megállt: 2011. október végéig öt teljes hónapon át 1273-mal, azaz 3,4 százalékkal több gyermek született, mint a tavalyi év azonos időszakában. Kormányunk családbarát intézkedéseinek, mindenekelőtt a családi kedvezmény kiterjesztésének és a gyes jogosultsági ideje újbóli meghosszabbításának hatására jelentősen javultak a gyermekvállalás anyagi feltételei. –

– Képviselő úr! 2011. január 1-jétől szélesebb körben és nagyobb összegben vehető igénybe a gyermekek utáni adókedvezmény: egy és két gyermek esetében 62 500 forinttal, a három és több gyermek esetében 200 ezer forinttal csökkenthető az adóalap gyermekenként. Az egygyermekes szülők havi nettó 10 ezer, kétgyermekesek 20 ezer, a háromgyermekesek 99 ezer forint kedvezményben részesülhetnek. A szociális kártya helyett Erzsébet-utalvány van. Ezt elfelejtette említeni, pedig nagyon fontos, éppen a gyermekeket segíti. Ezt is bevezetjük, és ez várhatóan több mint 10 milliárd forinttal segíti a gyermekek szociális étkeztetését és üdülését. Képviselő úr, mi ilyen eszközökkel kívánjuk elérni közös nemzeti céljainkat!

Miben reménykednek?

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Ez nem egy reménytelen, dacos ország, mondta néhány nappal ezelőtt egy rendezvényen Matolcsy miniszter úr. Szerinte Magyarország egy ígéretes, igen reményteljes, az Európai Unió egyik legreményteljesebb országa. A miniszter úr mindezt azután mondta, hogy a Standard & Poor’s a bóvli kategóriába értékelte le a magyar államadósságot. Ennek a hatására gyengült a forint, az állampapírok kamata 25-30 bázisponttal emelkedett, drágítva ezzel az államadósság finanszírozását.

– A miniszter úrnak igaza van: nem Magyarországgal, nem a magyar családokkal, a hazai vállalkozásokkal vagy azok teljesítményével van a probléma. A probléma egyedül az Orbán-kormánnyal van, azzal a reménytelen, kilátástalan gazdaságpolitikával, amelyet most már csak dacból erőltetnek Magyarországra, hiszen sorra jönnek minden irányból a jelzések, hogy ez a gazdaságpolitika nem fenntartható, sőt, egyenesen csődbe, az elszegényedésbe vezet. A szakmai javaslatokat önök mérlegelés nélkül dobták a kukába. Nem véletlen, hogy az IMF és az európai gazdasági körök szemében egyaránt lenullázta magát. A Die Welt arról ír, hogy a térségbeli kormányok attól tartanak, a nyugati bankok leállítják a hitelezést és kivonják tőkéjüket. A Kurier azt állítja, hogy gyakorlatilag nincs európai bank, amely egy magyarországi projektet finanszírozna. Kérdezem:

• A kormány szinte egyedüliként miben reménykedik azok után, hogy duplán bóvli kategóriába minősítették az országunkat?
• Miben reménykedik azok után, hogy az egyértelmű jelzések ellenére sem kíván változtatni a gazdaságpolitikán?
• Miben reménykedik, hogy az IMF és az Európai Bizottság delegációja már az informális tárgyalási szakaszban faképnél hagyta az országot?
• Mit gondol, államtitkár úr, mekkora időtartamra finanszírozhatja a kormány ámokfutó gazdaságpolitikáját a jegybank tartalékának lenyúlása?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Van, amiben egyetértünk. Egyetértünk például abban, hogy Magyarország igenis egy tehetséges nemzet, és Magyarország képes kilábalni a nehézségekből, még akkor is, ha azok olyanok, amelyeket önök hagytak itt hátra.

– Képviselő úr! Engedje meg, hogy megfordítsam a kérdést: önök miben reménykedtek? Ez egyértelműen bizonyos: önök hosszú-hosszú évek óta abban reménykednek, hogy egy országot úgy hagynak ott négy év vagy nyolc év országlás után, hogy aki következik, abba egészen biztosan belebukjon, majd hogyha ez megtörtént, akkor kezdhetik elölről az egészet. Ez volt gyakorlatilag az önök politikájának, gazdaságpolitikájának a lényege. Ebből mi, köszönjük szépen, nem kérünk! Ha valaki nem fogalmazhat meg érdemben kritikát a mostani kormánnyal szemben, azok pontosan önök! Romhalmazt hagytak hátra. Arra kérem, tisztelt képviselő úr, hogy ha segíteni nem tud, akkor legalább ne ártsanak, próbálják segíteni azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyeket a kormány a kilábalás miatt kénytelen megtenni, és ne hátráltassák a munkánkat!

Hogyan segíthetné a média és a civil társadalom a gyermekbarát meghallgató-szobák létrehozását?

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): – A tavalyi statisztikák szerint a gyermek- és fiatalkorúak sérelmére több mint 15 ezer bűncselekményt követtek el, ebből mintegy 6 ezer 14 évnél fiatalabb sértett lett bűncselekmény áldozata. Sajnos, az idei statisztikák is hasonló képet mutatnak, ráadásul tudjuk, hogy sajnos nem minden eset válik ismertté ebben az ügyben. Kiváló volt ezért, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelet keretében gyermekbarát meghallgatószobák létrehozását kezdeményezte. Ugyanakkor a meghallgatószobák létesítése és felszerelése nem maradhat kizárólag állami feladat, államigazgatási feladat, legalább ilyen mértékben kell hogy kivegye ebből a részét a média, különösen a közmédia és a civil társadalom. A média nyilván azért, mert magatartás-formáló erővel bír, erkölcsi normákat képes közvetíteni, és van módja tudatosítani, hogy milyen súlyos helyzetbe kerülnek a szülők a gyermekek, a kiskorúak és a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények kapcsán. A civil társadalom felelőssége pedig nyilván abban rejlik, hogy egyrészt segítse a hasonló esetek napvilágra kerülését, különösen a családokban elkövetett, rejtett erőszak esetében, másfelől pedig támogatással is hozzá kell hogy járuljon az ilyen szobák elterjedéséhez. Ezek kötelező használata és megfelelő felszereltsége nagymértékben csökkentheti a gyermekeket ért traumát, és nem mindegy, hogy a hozzájárulás miként teszi otthonossá vagy nyugodttá az áldozatokkal való beszélgetéseket. A kormányzat célja az, hogy 2014-ig minden megyeszékhelyen kialakítsanak ilyen helyiségeket. Ezért kérdezem:

• Hol tart a folyamat?
• Miként tud a tárca a kiemelten fontos közcélt szolgáló, a gyermekek tízezreit érintő ügyben kampányok körében médiatámogatást kérni, továbbá a civilek segítségéért folyamodni?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, egy teljesen új dolog Magyarországon a gyermekbarát meghallgatószobáknak a kialakítása. Közös célunk és jól felismert érdekünk, hogy a gyerek ne váljon kétszer is egy bűncselekmény áldozatává: egyszer, amikor elkövetik vele ezt, másszor pedig amikor a rendőrségen azt újra el kell hogy mesélje, eközben újra át is éli azt a traumát, amit a bűncselekmény elkövetése okozott benne. Ezért döntött úgy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás keretében - amelynek érdekében már több más lépést is tettünk - gyermekbarát meghallgatószobákat hozzunk létre. Először ezek Budapesten jöttek létre az V., VIII. kerületben, és reméljük, hogy utána fokozatosan – ahogy képviselő úr is említette – pár éven belül minden megyében lesz gyermekbarát meghallgatószoba..

– Képviselő úr! A célunk mindenképpen az, hogy felderítsük a bűncselekményeket. Különösen fontos, amikor kiskorú sérelmére követnek el bűncselekményt, még fokozottabb legyen a felderítés. Ezek az emberek ugyanis jóval kegyetlenebbek, mint mások, hiszen aki nyolcéves gyerekek sérelmére követ el bűncselekményt, annak bizonyára a belső lelki állapota sokkal ziláltabb és a társadalom számára nehezebben elfogadható, mint ha ezt valaki akár harminc-negyven vagy ötvenéves emberek sérelmére teszi meg. A médiának elsősorban abban lehet feladata, hogy ne sugározzon főműsoridőben olyan tartalmakat, amelyek a kiskorúak számára hasonló borzalmakat jelentenének, mint amit egy bűncselekmény elkövetésekor - annál persze nagyobb volumenben - megélnek, és az erre való figyelemfelhívás talán a fiatalok számára is egyfajta megelőzést jelent a bűncselekményekkel kapcsolatban.