„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, – itt-ott a hangzavarokat, bekiabálásokat is óvatosan jelezve – tallózunk.

Meg kell-e védeni az erdélyi magyarságot?

UJHELYI ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szövetség egyik rendezvényén úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-nek meg kell védenie az erdélyi magyarságot a Magyar Polgári Párttól és az Erdélyi Magyar Néppárttól. Az RMDSZ elnöke, tekintettel a közelgő romániai parlamenti választásokra, nem pusztán a két erdélyi kis pártra, sokkal inkább a mögöttük álló magyarországi párttámogatókra, a Fidesz–KDNP-re és Kövér László elnök úrnak a legutóbbi romániai önkormányzati kampányba történő durva beavatkozására utalt. Egyben csúfos kudarcára is, hiszen a legutóbbi romániai önkormányzati választásokon a Fidesz és Kövér László házelnök úr által támogatott két kis párt együtt ért el annyi szavazatot, mint az MPP négy évvel azt megelőzően. A negatív kampány ellenére az RMDSZ 55 ezerrel tudta növelni szavazói számát.

– Hadd jelezzem: Orbán Viktor miniszterelnök pávatánca is gusztustalan násztánccá változott a Nyirőt, Szálasit éltető neonácikkal akkor, amikor tavaly tavasszal (Felzúdulás és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiban: Naaa!) az önök házelnöke  közpénzből kívánta az újratemetést megszervezni, majd pedig utána az önök minisztériuma a mi gyermekeinkkel akarja kötelezően taníttatni azt a Nyirőt, aki egyébként elfogadhatatlan kellene hogy legyen mindannyiunk számára. És ez legalább annyira álságos (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból.) és annyira hazug, mint Rogán Antal frakcióvezető úr napirend előtti szólása, holott pontosan tudja, hogy azért kell néha a Jobbiknak, az MSZP-nek és az LMP-nek közösen aláírnia beterjesztéseket, mert olyan Házszabályt hoztak, hogy az egyes ellenzéki (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Provokátor!) frakciók önállóan ezt ne tudják megtenni.

– Államtitkár úr! De nem egyedülálló a romániai helyzet, hiszen a szomszédos országokban az elmúlt két és fél évben nem szerveztek olyan választást (Zaj a kormányzó pártok padsoraiban.), amelybe a jelenlegi magyar jobboldali kormány be ne avatkozott volna. Beavatkozott a választási kampányba, egyoldalú politikai és pénzügyi támogatást nyújtva a neki tetsző külhoni magyar szervezeteknek. Így volt ez Szlovákiában, így volt ez a Vajdaságban, és így volt ez Ukrajnában is. Még szerencse, teszem hozzá, hogy Piréziában nem rendeznek választást, és ott a magyar kormány nem akar magyar pártokat elindítani. (Derültség az MSZP, felháborodás, közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiban.)

– Államtitkár úr! Romániában december 9-én tartják a parlamenti választásokat, amelyen várhatóan nagy lesz a részvétel. Az RMDSZ számára ennek a választásnak is nagy a tétje, hiszen a romániai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete az eddigi eredményeit a romániai magyarság kivívott jogait kénytelen megvédeni.

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Visszautasítom azt, hogy ön határon túli temetésekkel kapcsolatban egyes emberek alapvető kegyeleti jogait is visszavonná, és megtagadná tőlük azt a lehetőséget, hogy végakaratuknak megfelelően egykori magyar földben nyugodjanak! Van erről egy Antigoné nevű dráma. Abban bővebben olvashat arról, hogy mennyire jár a végtisztesség mindenki számára. Amúgy őszintén örülök annak, hogy az MSZP is elkezdett foglalkozni a határon túli magyarokkal. Csak az nem előnyös, tisztelt képviselő úr, amikor erdélyi magyar politikusok szavait önök kezdik el magyarázni, majd itt, a magyar parlamentben kezdik el értelmezni, hogy hogyan hangzottak el igazából a határon túli szavak. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Tudja, mi nem tartjuk helyénvalónak, hogy Budapestről mondják meg, a határon túli magyaroknak, hogy milyen nézetet kell képviselniük. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

– Ami a határon túli magyar pártok versengését illeti: valóban vannak bizonyos kérdések, amelyekben különböző nézetek alakulnak ki, és vannak olyan helyzetek, amikor két-három párt is verseng ugyanannak a csoportnak a szavazataiért. Az ilyesfajta versenyhelyzet a demokrácia velejárója, tisztelt képviselő úr, és nem külső beavatkozás következménye. Tehát az a lényeg: minél hatékonyabban képviseljék a határon túli magyarok az ottani magyarok érdekeit, az pedig az adott szituáción és a politikai pártok helyzetfelismerésén alapul, hogy ezt együtt teszik, összefogva, közösen, vagy pedig külön-külön, egymással versengve.

– Képviselő úr! A jelenlegi román kormány összeállításánál és a mostani politikai helyzet miatt valóban új helyzet állt elő a korábbi hónapok vagy évek román politikai helyzetével kapcsolatban, ez valóban indokolhatja az ottani magyar pártok összefogását. Ha ezt az együttműködést prioritásnak tekintik, akkor ezt a szellemiséget a magyar kormány és a kormánypártok támogatni tudják.

+

UJHELYI ISTVÁN: – Államtitkár úr! Sem az ön válaszát, sem pedig a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját elfogadni nem tudom. (Felzúdulása kormánypártok soraiban, Budai Gyula: Nem is kell!) Egyre nagyobb a félelmem (Soltész Miklós: December 5-e!), egyre inkább hallom határon túl és itthon is, hogy egyre nagyobb a félelmük, mert az egész határon túli manipuláció, amit önök csinálnak, nem szól másról, mint a 2014-es magyar választásokról, (Németh Szilárd István: Holnapután december 5-e van!), a 2014-es magyar választásoknak egy elcsalási lehetőségéről. (Zaj, felzúdulás,  Rétvári Bence: Mi az, hogy elcsalás?)

– Államtitkár úr! Figyelmeztetem önöket: látjuk, hogy mi zajlik! Látjuk, hogy az új választási törvényben mindaz, amit a határon túli bizonytalan hátterű és nem biztosítható leveles szavazással kapcsolatosan akarnak tenni, az egy elképesztően durva csalás lehet!  Kérem, vigyázzanak! (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.)

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 203 igen szavazattal, 51 nem ellenében, 23 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Eladósodott önkormányzatok, ki a felelős?

RUBI GERGELY (Jobbik): - Államtitkár úr! Az önkormányzatok adóssága az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2007 végén 692 milliárd forint volt úgy, hogy a megyék, a főváros, a megyei jogú városok és a 304 város adóssága az összes adósság 90 százalékát is meghaladta, és a több mint kétezer község és nagyközség adóssága együtt sem érte el a 10 százalékot. Az nem vitás, hogy az országot az elmúlt években a szocialisták adósították el, de a fideszes önkormányzatok java része is eladósodott.

– Mondanék néhány példát: Miskolc polgármesterének abszurd volt az a kijelentése, hogy Miskolc országos csúcstartó volt az adósságnövekedés ütemét tekintve, a szocialisták háromszorosára növelték a város adósságát 2007 és 2010 között. Párttársai nem vették a fáradságot az ÁSZ-jelentések tanulmányozására, mert akkor látták volna, hogy nem Miskolc a csúcstartó, hanem Mezőkövesd, ahol Tállai államtitkár úr volt a polgármester, és ahol az ÁSZ által vizsgált időszakban hatszorosára nőtt a város adósságállománya. De rossz a helyzet Debrecenben is. A város pénzintézeti kötelezettségei 2006 végétől 8 milliárd 252 millió forintról 2012-re 27 milliárd 512 millió forintra növekedtek, ami jóval több, mint háromszoros növekedés. Az önkormányzat 2007 és 2011 között csak folyószámla- és munkabérhitellel tudta a működést biztosítani. Most pedig ott tartanak Debrecenben, hogy az ingatlanértékesítésből tervezett bevételnek csupán az 5 százaléka folyt be a városkasszába, hitelt nem adnak a bankok, így az önkormányzati intézmények működése, fenntartása az idei év hátralévő részében sem biztosított. A Debrecen gazdálkodása 2012 első félévi teljesítéséről szóló előterjesztésben maga a polgármester ismeri be, hogy a város gyakorlatilag csőd közeli helyzetben van. A város szeptemberben módosított költségvetése is igazolja az ÁSZ-jelentésben leírtakat, hogy tarthatatlanná vált a gazdálkodás, katasztrofális a város pénzügyi helyzete.

– Államtitkár úr! Szükséges felhívnom a figyelmet a kettős mércére is. Miskolc esetében azonos tárgyban önök által tett feljelentést az ügyészség befogadta, de az általunk tett debreceni feljelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasította: a fő indok az volt, hogy a képviselőink nem sértettjei a cselekménynek. Ne felejtendő: maga a Fidesz-kormány állapította meg saját polgármesterei alkalmatlanságát, amikor 2012-től a stabilitási törvénnyel kormányzati gondnokság alá helyezték az önkormányzatoknak nevezett szerveket úgy, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatos hitelek 10, illetve 100 milliós limitje fölött kormányengedélyhez kötötték azok felvételét.

– Államtitkár úr! Egy önkormányzatot csak az önkormányzat adósíthat el úgy, hogy a gazdálkodás szabályszerűségéért felelős polgármester fittyet hány a kötelezettségvállalások korlátozásairól szóló törvényekre. Joggal kérdezem tehát:

• Ki és mikor fogja számon kérni a vonatkozó gazdálkodással kapcsolatos törvények betartását a fideszes polgármestereken?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ismerjük azt a jobbikos hozzáállást: nem az a kérdése, hogy a törvényességet az önkormányzatok gazdálkodásánál hogyan lehet betartani és azt ki ellenőrzi, hanem az érdekli, hogy a fideszes polgármesterek a törvényeket betartják-e. Tehát nem a jobbikosok, nem a szocialisták, nem az LMP-sek - egyébként ilyenek nincsenek is -, hanem csak a fideszes polgármestereken kéri ezt számon. Érződik képviselő úr interpellációjából, hogy még nem sikerült elnyernie egyetlen településen sem a választópolgárok bizalmát, ezért életében még egyetlen percet sem töltött el egyetlen képviselő-testületben sem. Az önkormányzatisághoz tehát csak kívülről ért: Valószínűleg a párttársai vagy a személyes gyűlölete ingerli és hergeli fel arra, hogy Mezőkövesdet idecitálja a parlamentbe.

– Képviselő úr! Arra kérem, hogy olvassa el az Állami Számvevőszék jelentését, amelyben a következő áll: Mezőkövesd gazdálkodása példaértékű, 2007 és 2010 között a város pénzügyi helyzete 1 milliárd forinttal javult mind a bevételek, mind a kiadás-megtakarítás vonatkozásában. Egyébként, ha elolvasta volna képviselő úr ezt a jelentést, azt is tudná, mi az, hogy óvadéki betét: ugyanis, ha egy városnak másfél-két milliárd óvadéki betétje van, az nem tartozik bele a hitelállományába. Tehát javaslom önnek: ne azt mondja, hogy mi olvassuk el, hanem ön olvassa el!

– Ugyanez a helyzet Debrecen városával is. A következőt mondja Debrecenről az ÁSZ-jelentés: „2007-ben és 2010-ben az önkormányzat a működési kockázatát csökkentette, pozitív a folyó költségvetési egyenlege, 2010 végén folyószámla- és munkabérhitellel nem rendelkezett, nem volt lejárt határidejű szállítói tartozása.” Milyen csődről beszél ön Debrecennel kapcsolatban?

– Képviselő úr! Önök hőbörögnek, vádaskodnak, ügyészséget és bíróságot játszanak a parlamentben, mi pedig, a kormány, megoldjuk a problémákat! Megoldjuk azt, amit elődeink, a szocialisták okoztak. Mi az önkormányzatokat kihozzuk az adósságcsapdából, s nem egy-egy önkormányzatot és nem pártalapon, hanem a teljes magyar önkormányzati rendszert. Ez évben az 5 ezer fő alatti települések 100 milliárd forintot kapnak azért, hogy az adósságuk megszűnjön, és a jövő évet tisztán, adósságmentesen tudják kezdeni. Majd a következő évben fél évig további közel háromszáz önkormányzatot hozunk ki az adósságcsapdából az 5 ezer fő fölötti települések közül, amelyek adósságállománya meghaladja az 1000 milliárd forintot, amit a szocialisták áldásos tevékenységének köszönhetnek, hiszen kivonták az önkormányzati rendszerből a forrásokat.

– Képviselő úr! A kormány és vélhetően az Országgyűlés többsége a problémákat megoldja és nem gerjeszti, mint ahogy azt ön és pártja teszi. Lehet, hogy ez önöknek nem tetszik, de fogadja el: ez a kormány az előző kormány által okozott gondokat megoldja!

+

RUBI GERGELY: – Államtitkár úr! A számok nem hazudnak. Milliárdokról van szó. És mivel ennyi milliárdból rengeteg munkahelyet lehetett volna teremteni, azonban nyoma sincs, felvetődik a kérdés: hol van a pénz? Valahol csak lennie kell, mégsem azt keresik, hova tűnt, ki a felelőse, hanem igyekeznek mindenféle mellébeszéléssel elterelni a problémáról a figyelmet. Gyakorlatilag az történt: eladósították az önkormányzatokat, majd jópofi módon közlik, hogy az állam az adófizetők pénzéből átveszi és kifizeti az adósságukat. Ettől függetlenül ez nem mentesíti a felelősség alól azokat a polgármestereket, akik ezt véghezvitték!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 196 igen szavazattal, 75 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tervezi-e a kormány a mezőgazdasági hatósági ügyek, például az őstermelői igazolvány kiváltásának egyszerűsítését?

PÓCS JÁNOS (Fidesz): – Tisztelt Államtitkár úr! Az Európai Unióba történt belépés óta a magyar gazdák helyzete jelentősen megváltozott. Annak idején, emlékszem, derűsen figyelték egyesek, hogyan fogják teljesíteni a termeléshez szokott emberek az egyes hivatali eljárásokkal kapcsolatos szinte teljesíthetetlen elvárásokat. Mára kiderült, hogy jól. A magyar gazda felnőtt a feladathoz. Ennek ellenére a rendszer nehezen érthető, túlbürokratizált elemeket tartalmaz, amelyek egyszerűsítésének itt lenne az ideje. Többek között említeném az őstermelői igazolványok kiváltásának a rendjét. Olyan módosítások szükségesek, amelyek elsősorban az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkenését célozzák, ugyanakkor hivatal feladatainak egyszerűsítésére és ésszerűsítésére is törekedni kell. Jó lenne, ha  2013. január 1-jétől lényeges változás lenne, például abban, hogy ne kelljen évente érvényesíteni az igazolványokat. Kérdezem ezért: 

• Tervezi-e a kormány a mezőgazdasági hatósági ügyek, például az őstermelői igazolványok kiváltásának egyszerűsítését?

+

CZERVÁN GYÖRGY, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr! A magyar mezőgazdaságban rejlő adottságok és lehetőségek minél szélesebb körben történő kihasználása csak akkor lehet igazán sikeres, ha az előző kormány által felépített bürokratikus gátakat is lebontjuk, megszüntetjük. Erre tekintettel alapvető szándékunk, hogy minden pályázni akaró, illetve támogatást igénybe venni kívánó gazdálkodó azon elvárását teljesítjük, amely az adminisztratív terhek csökkentésére és a hatósági eljárások egyszerűsítésére irányul.

E jogos elvárások megvalósulása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyary egyszerűsítési program keretében több mezőgazdasági hatósági ügy, illetve jogszabály folyamatának egyszerűsítésére nyújtott be az államreform operatív programok keretében pályázatot, amelyek között az őstermelői igazolvány eljárásának egyszerűsítése is szerepel. Kiváltásának és érvényesítésének eljárását felülvizsgáltuk, és a róla szóló kormányrendeletet módosítottuk. 2013. január 1-jétől l elég lesz háromévente egyszer kiváltani az igazolvánnyal együtt az adóévekhez kötött értékesítési betétlapokat, valamint az őstermelőnek az adataiban bekövetkező lényeges változásokat is elég lesz évente csak egyszer bejelenteni, már amennyiben ilyen bejelentés szükséges. Az ügyintézési határidő pedig 15 napról 8 napra csökken.

– Komoly lépéseket tettünk egy új, országosan egységes, online alapokra helyezett őstermelői adatbázis kiépítésére is. Ennek következtében az agrárigazgatási és adózási nyilvántartások közötti információáramlás feltételei számottevően javulnak majd. Az új programnak a kifejlesztése a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal felügyelete alatt már folyamatban van, alkalmazására azonban 2014-től kerülhet sor, mivel az elektronikus ügyintézésre való áttérés érdekében nemcsak a technikai, hanem a jogszabályi feltételek kidolgozását is összhangba kell hozni.

+

PÓCS JÁNOS: – Tisztelt Államtitkár úr! A magyar gazdák, a mezőgazdaságból élő emberek pontosan azt látják, amit ön megfogalmazott: az előző kormány a nyolc év alatt nemcsak hirdette, hanem mindent megtett annak érdekében, hogy merjünk kicsik lenni, és a mezőgazdaságban különösen az őstermelők, a családi gazdálkodók kicsik is maradjanak. Ennek köszönhetően az integráció leple alatt tudták kihasználni a gazdákat; ennek köszönhetően érték el a nagyok, a spekulánsok, hogy a gazdák a földben nem a megélhetést, hanem inkább azt a lehetőséget látták, hogy a terhektől minél hamarabb megszabaduljanak.

– Tisztelt Államtitkár Úr! A vidék, a mezőgazdaság fellendülésének az alapja, hogy a kicsikből nagyok legyenek. Az államtitkár úr válaszából egyértelműen meggyőződhettünk arról, hogy a kormányzat ezen a téren is az első lépést megtette. Ezek jegyében a válaszát tisztelettel el tudom fogadni.