Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva,  - mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallózunk.

Egyre több munkavállaló kénytelen feketén dolgozni?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Államtitkár úr! A kormányzat áldásos tevékenységének a révén alakult ki az a helyzet, hogy egyre kiszolgáltatottabbá válnak az emberek, és az is, hogy egyre több munkaadó engedi meg magának azt, hogy olyan jogszabálysértéseket kövessen el, amely jogszabálysértések a munkavállalók garanciális dolgait sértik meg. Ez az elmúlt esztendőkben egyre inkább emelkedő mértéket öltött.

– Államtitkár úr! Megnéztem és javaslom, nézzék meg önök is: 2011-ben a munkaadók által a munkaügyi ellenőrzések kapcsán azon tevékenységek köre, nagyságrendje, amelyek a munkavállalók garanciális érdekeit sértették, nagyjából az 50 százalék környékén volt. Utána eltelt egy esztendő, és már a 70 százalékos nagyságrendet érintette. Több mint 10 százalékos mértékű növekedés következett be. És ha megnézzük azt, hogy mi történt 2013-ban, akkor azt látjuk, hogy például a szolgáltatási tevékenységet végző 925 munkáltató és mintegy 2500 főt magában hordozó munkavállalót érintő vizsgálat eredménye már 74 százalékos mértékű szabálysértési arányt mutat a munkaadók részéről.

– Államtitkár úr! Nem a munkaadókat hibáztatom, félreértés ne legyen, én önöket hibáztatom! Önöket, mert olyan törvények sokaságát szülték, amelyekkel a munkaadókat is a falhoz szorítják, és azt az esélyt adják nekik, hogy még egy bőrt lenyúzzanak a munkavállalókról. Ezért vannak ezek a szabálytalanságok, akár azok is, amelyek a fekete- meg a szürkefoglalkoztatás irányába viszik a történetet.

– Államtitkár úr! Tudják azt, hogy míg 2009-ben a munkaügyi ellenőrzések mértéke nagyjából 50 ezres nagyságrendet érintett, addig mára ez a 20 ezret sem éri el. Önök az új munka törvénykönyvét is úgy szülték, amely ezt hívja életre:

• Miért kell mindezek mellett a munkaügyi felügyelőségek rendszerét elgyengíteni, talán azért, hogy a valót ne tárják fel?
• Miért engedik meg azt, hogy stratégiai szövetségeseik a jogszabályi kötelmeket ne tartsák be?
• Miért nem a munkavállalók oldalára állnak?
• És hol van az az egymillió új, adófizető munkahely?
• Talán már a feketefoglalkoztatást is ebbe akarják beszámítani, holott ma a foglalkoztatottak száma még így is kevesebb, mint három évvel ezelőtt?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Feltételezem, valamiféle múló rosszullétre, vagy esetleg az időjárás hatására mondja mindezt, hiszen teljes szakmai képtelenség. Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy ma mintegy 140 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint 2010-ben a kormányváltás idején. Ezen belül az elmúlt három évben a feldolgozóiparban 32 ezerrel, a mezőgazdaságban 23 ezerrel, az egészségügyben 22 ezerrel, az adminisztratív szolgáltatásban pedig 20 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, miközben, ugye, az önök ideje alatt 240-ről 480 ezerre nőtt a munkanélküliség Magyarországon.

– Képviselő úr! A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a legfrissebb adatok szerint több mint 820 ezer most is dolgozó ember után veszik igénybe a munkáltatók a támogatást. Ez azt jelenti, hogy közel 1 millió embernek a munkahelymegőrzését, a legrosszabb helyzetben lévők munkahelymegőrzését segítjük. Elsőmunkahely-garancia címén a tavalyi esztendőben 7300 fiatal vett részt Magyarországon ebben a programban, és már az idén, mióta februárban újraindítottuk, több mint 4 ezren dolgoznak e program keretein belül. Diákmunkát is hirdettünk néhány nappal ezelőtt az önkormányzatokon keresztül, és örömmel tudom jelenteni, hogy dupla igény érkezik, pedig 1,5 milliárd forintot különítettünk el erre a célra. Igyekszünk segíteni minél több fiatal emberen ilyen módon is. Meggyőződéssel állítom, hogy ha  a mostani munka törvénykönyve lett volna hatályos 2008-ban, és nem önök kormányoztak volna , akkor biztos, hogy most sokkal többen dolgoznának vagy dolgozhatnának Magyarországon.

– Képviselő úr! Az elmúlt évben a feketén foglalkoztatottak aránya a 2010. évi 25 százalékos mértékről 11 százalékra csökkent, ami az eddigi legalacsonyabb érték. 19 ezer munkáltatót ellenőriztek, és az ellenőrzések során nem tesznek különbséget a vállalatok között. Vagyis, ugyanolyan szigorúan ellenőrzik a szabályoknak megfelelő foglalkoztatást a nagyvállalatoknál és a partnereinknél is, mert a partnerség nem arról szól, hogy aki stratégiai partnere a kormánynak, az szabálytalanságokat követhet el.

– Képviselő úr! Összességében azt tudom mondani: Magyarország ezen a területen is, mint sok minden más területen, sokkal jobban teljesít, mint az elmúlt időszakban. A foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan nem növekszik a feketefoglalkoztatottak száma. Feladatunk, célunk és lehetőségünk az, hogy a következő időszakban az ezekben rejlő lehetőségeket használjuk ki, és minél több ember fehéren, a megfelelő mértékben és a megfelelő fizetést megkapva tudjon Magyarországon dolgozni.

+

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár úr! A statisztikai bűvészkedésben jók, nem kell hogy részletezzem ennek hátterét. De tudja, amikor Matolcsy, tudja, az ön főnöke volt, azt mondja, hogy 500 ezer embert üldöztek el ebből az országból, mert nem tudtak nekik munkalehetőséget adni, akkor nem tudom, miről beszél itt a parlament falai között. Önök nemcsak áthárítanak terheket az emberekre, hanem elkoboznak megtakarított vagyonokat. A megnyomorításuk mellett földet, trafikot, és sok minden mást úgy osztottak szét, hogy abból nem foglalkoztatottak születtek, hanem az önök haverjainak, klientúráinak a dolgai épültek. Önök a kiszolgáltatottságot növelik ebben az országban. Nem véletlen, hogy egy éven belül önöknek távoznia kell, és máshonnan kell nézni majd azt, hogy hogyan kormányoznak tisztességesen mások!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 186 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Milyen fejlesztések és mikorra várhatóak a győr-péri reptérrel kapcsolatban?

SZAKÁCS IMRE (Fidesz): – Államtitkár úr! A Győr mellett elhelyezkedő péri repülőteret 10-15 éve fejlesztgetik apró kis lépésekben. Legutóbb a kifutópálya meghosszabbítása és kiszélesítése valósult meg, de igazi áttörés még nem történt a repülőtér európai szintű fogadó repülőtérré történő fejlesztésében. Az elmúlt hónapokban látott napvilágot, hogy az Audi Hungaria Motor Kft. mint a légikikötő kapacitásait legnagyobb részben igénybe vevő társaság beruházni szándékozik. A sajtóban megjelenő hírek szerint a beruházás 6,6 millió eurós költségéből 4,9 milliót áll a cég, amely többek között az Audi konszern harmadik legnagyobb gyárát is itt, Győrben működteti. Nemcsak a német dolgozóknak fontos, hanem azoknak a dolgozó győrieknek és a környéken élőknek is, akiknek a munkája valamilyen formában kötődik az Audi gyárhoz, hogy minél gyorsabban és biztonságosabban szállítsák őket a németországi telephelyek és Magyarország között. Jelenleg hetenként csaknem húsz járat használja a péri repteret, és az utasforgalom zömét is az Audi-telephelyek között utazó munkatársak adják. A járműgyár több mint egy évtizede a légikikötő stratégiai partnere. Az általuk generált utasforgalom tavalyelőtt megduplázódott, 2012-ben pedig a háromnegyedével nőtt, az új gyár átadásával pedig hatványozottan fog növekedni a jövőben is.

– Államtitkár úr! Nekem, mint győri országgyűlési képviselőnek fontos tudnom, hogy mikor válik a péri reptér komolyabb utasforgalomra is alkalmassá, mikor használhatják diszkont légitársaságok, mikor lendíti fel igazán Győr idegenforgalmát. Mozgalmas, felgyorsult és egyre zsugorodó világunkban szükséges a folyamatos előrelátás és pozicionálás, hiszen a jó kiszolgálás érdekében számos előre nehezen kalkulálható szempontrendszernek kell megfelelni. A jó reptér elsősorban jó helyen van és jó menedzsmenttel rendelkezik. A jó reptérnek biztonságosnak kell lennie, ki kell szolgálnia a szolgáltatási igényeket, és mindamellett megfizethetőnek kell lennie. Ezen elvárások mentén lavírozva kell helytállniuk a reptereknek az egyre kiélezettebb versenyben. Fontos versenyelem egy reptér megfelelő működését illetően a terminál és a mosdók tisztasága, a szórakozási, az étkezési és a vásárlási lehetőségek sokszínűsége, a kiszolgáló személyzet felkészültsége. Ezért is kérdezem:

• Milyen fejlesztések és mikorra várhatók a győr-péri reptérrel kapcsolatban?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A győr-péri repülőtér kiváló példa az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások közötti sikeres együttműködésre. A repülőtér tulajdonosai a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, Pér község önkormányzata és 40 százalékos részesedéssel az Audi Hungaria Motor Kft. A repülőtér és az autógyár kapcsolata az elmúlt időszakban szorosabbá vált. Az Audi új győri gyáregysége tovább erősíti a régió gazdaságát, egyúttal erős érvként szolgál a repülőtér folyamatos fejlesztése mellett. Az Új Széchenyi-terv 123 millió forintos támogatásával az idén februárban elindult beruházásnak köszönhetően a repülőtér légi logisztikai szolgáltatásainak színvonala a nyugat-dunántúli régió dinamikusan fejlődő vállalkozásainak igényeihez igazodva növekszik. A fejlesztés részeként 1450 méterről 2030 méterre hosszabbítják meg a futópályát, amelynek két végén 100-100 méternyi biztonsági sávot is építenek. A gurulóutat 10,5 méterről 15 méterre szélesítik, bővítik a pályakarbantartó és kiszolgáló kapacitásokat, a légikikötő hangárt és előteret is kap.

– Képviselő úr! Jogos igény, hogy a szállítmányok minden esetben menetrend szerint érkezzenek a célállomásra. A fejlesztés keretében beszerzendő ILS leszállító rendszer a landolás megkezdését kedvezőtlen időjárási viszonyok között is lehetővé teszi. A kínált logisztikai szolgáltatás megbízhatósága ezzel lényegesen javul. A futópálya használhatósági indexe így közel 100 százalékra emelkedik. A fejlesztéseknek köszönhetően a repülőtér az európai légitársaságok által jellemzően üzemeltetett Airbus és Boeing típusú repülőgépek 150-180 utast szállító változatainak fogadására is alkalmassá válik.

– Képviselő úr! Az éves utasforgalom már tavaly is elérte a 30 ezer főt, így az októberi átadás kétségkívül a kihasználás további javulását eredményez. A légikikötő egyre versenyképesebb szolgáltatásai kiváló alapot jelentenek a lehetséges partnerek bizalmának elnyeréséhez.

Az infrastrukturális hátteret gazdagító bővítés új dimenzióba helyezi Győr és a régió gazdaságának fejlődését, tovább szélesíti a megyeszékhely és a térség idegenforgalmi lehetőségeit. A vendégéjszakák száma 2008 óta gyakorlatilag megduplázódott, így a város már most bekerült az ország tíz leglátogatottabb települése közé. A légi közlekedés fejlesztésével egyre több, egyre távolabbról érkező utas győződhet meg arról, hogy Győrben az egészség, a kultúra és az innováció találkozik, vagy a város szlogenjével szólva: a jövő Győrben épül!

+

SZAKÁCS IMRE: – Államtitkár úr! Köszönöm, elfogadom a válaszát, De, azért azt hadd ajánljam a tárca figyelmébe, hogy ugyan a leszállópálya kiszélesítése, meghosszabbítása megtörtént, és most már nagyobb repülőgépek fogadására is van lehetőség, az utasforgalom ellenőrzése, kiszolgálása azonban nem teljesen megoldott. Nincs igazán utasfogadó terminálja a repülőtérnek. Megépítése a legfőbb feladat. Ebben szeretném kérni a tárca segítségét, hiszen közös érdekünk, hogy az ország jól teljesítő régiói a jövőben még többet tudjanak hozni ennek az országnak.

Cigányokkal a szomszédban?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár úr! Egy júniusi és magyar állami forrásokból meghirdetett deszegregációs program keretében a magyar kormány 2,5milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kíván adni kirekesztett társadalmi csoportok – pontosítva: cigány nemzetiségűek – új lakásba költözéséhez. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szociális célú település-rehabilitációs projektjének kihirdetett célja, hogy megállítsa a leszakadó településrészek további szegregációját. A kísérleti programra összesen 2,5 milliárd forintot kívánnak szánni, amelyet teljes egészében vissza nem térítendő támogatásként lehet odanyújtani. Példaként említem Kazincbarcikát, ahol a kormány 200 millió forintért kíván lakhatási integrációt megvalósítani. Ennek lényege: felszámolni a cigánytelep néhány lakását úgy, hogy az ott élőket beköltöztetik a törvénytisztelő és szabálytisztelő többség szomszédságába. A program szerint lépcsőházanként két lakást lehet erre a célra kijelölni vagy megvásárolni.

– Államtitkár úr! A Fidesz ahelyett, hogy a törvényt vinné be a cigánysorra, komplett lakótelepeket akar elgettósítani, mindezt az adófizetők pénzén, az adófizetők kárára. Ne legyünk se naivak, se álszentek: a kormány mélyigénytelen embereket akar beköltöztetni a cigánytelepről a lépcsőházakba, ennek következtében Kazincbarcikán is be fog indulni a már jól ismert miskolci Fészekrakó-hatás, amelynek eredményeként az ingatlanok értéke rohamosan csökkenni fog, és előbb-utóbb a lépcsőház, majd az adott lakótelep egésze elértéktelenedik.

– Államtitkár úr! Szépen hangzik, őszintén is megtehetnék, hogy vállalni kell személyenként 10 millió forint elköltését a beköltöztetés érdekében. Ebből a pénzből már nyilván az önök szomszédságába is befogadhatnának egy cigány családot. Javaslom, járjon élen a kormány, járjanak élen a fideszes képviselőtársaim, a lakókörnyezetükkel pályázzanak meg egy integrálatlan cigány családot, és próbálják őket integrálni. Őszinte válaszát várva kérdezem:

• Mindezt ugyanígy csinálnák, ha a lakhatásintegráció az önök közvetlen környezetét, netán az önök ingatlanjainak a szomszédságát érintené?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia elkészítése során hosszú távú nemzeti érdekként azonosította a mélyszegénység felszámolását. A stratégia meghatározza a lakhatáshoz kapcsolódó intézkedéseket: lakáscélú támogatások felülvizsgálatét, városfejlesztési programok, komplex telekprogramok és a bérlakások kialakításának szabályozását. A komplex telekprogram 5,73 milliárd forint kerettel a mélyszegénységben, szegregált lakókörnyezetben élő, hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítését célozza. A lakhatási beruházások támogatása 1,5 milliárd forintos kerettel a hátrányos helyzetű kistérségben élők lakhatási körülményeinek javítását szolgálja új szociális bérlakások építésével..

– Képviselő úr! A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi-tervhez kapcsolódó operatív programokban rögzített célokhoz illeszkedően hirdeti meg a támogatási konstrukciókat, amelyeket az érintett szaktárcák koncepciójával összhangban dolgoz ki. A felhívás tehát a létfenntartási nehézségekkel küzdő és nagyrészt fiatal rétegek többlépcsős integrációját célozza. A térben és társadalmilag is kirekesztettek integrációja a települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek intenzív támogatásával zajlik. Magántulajdonban álló ingatlant érintő beavatkozás nem támogatható, így a projektekben érintett lakások minden esetben önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásként funkcionálnak. Az önkormányzat tehát folyamatosan nyomon követi, nyomon kell hogy kövesse a számlák befizetését, a munkába járást és az iskolába járást. A családok egy része a szegregátumon belül költözik majd, a méltányos lakhatás szempontjait szem előtt tartva. Integrált környezetbe azok a családok költöznek, akik hosszú távon is vállalni tudják a lakhatás költségeit. A program a családok felkészítésére, beilleszkedésük elősegítésére is előír kötelező tevékenységet. A munkavállalás, képzés, folyamatos szociális munka a már felkészített, integrált környezetbe költöztethető családokra is érvényes feltétel.

– Képviselő úr! A magántulajdonban lévő épületek nem vehetnek részt a programban, így egyetlen lakóingatlan sem fog emiatt értékcsökkenést elszenvedni. A társadalmi feszültségek enyhítéséhez leginkább azzal járulhatunk hozzá, hogy a nélkülözőkön, a napról napra élőkön hathatósan tudunk segíteni. A konfliktushelyzetek fokozatos megszűnését úgy érhetjük el, ha kivezető utat mutatunk a teljes kilátástalanságból az életlehetőségek javulása, a tisztes boldogulás felé.

– Képviselő úr! Jómagam 18 évig éltem Ózd Bolyok nevű lakótelepén olyan lakótelepi lakásban, amelynek lépcsőházanként voltak cigány lakosai. Volt olyan szomszédunk, akivel baj volt, akár cigány volt, akár magyar, és akivel mind a mai napig a legjobb barátságban vagyunk. Ennyit arról, hogy vállaljuk vagy nem vállaljuk!

+

SNEIDER TAMÁS: – Államtitkár úr! 18 év hosszú idő. Javaslom, hogy költözzön esetleg vissza, és nézze meg, hogy most milyen állapotok uralkodnak! Nem mindegy, hogy valaki ebből a környezetből saját maga kerül ki a saját maga munkája révén, vagy erőszakkal rakják ki, mint ahogy történt ez Miskolcon. Számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy tízmillió forintot kell költeni egyetlenegy személy integrálására. Tudja ön, hogy hány mélyszegénységben élő devizahiteles van Magyarországon, akinek most 30 ezer forint helyett 100 ezer forintot kell fizetnie, de nem kap tízmillió forint támogatást. Ezért nem fogadható el ez a típusú segítség. Segíteni kell ezeket az embereket, de munkával kell segíteni. Tízmillió forintért tíz éven keresztül is dolgozhatnának ezek az emberek, és nem ingyen kapnának egy lakást.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 183 igen szavazattal, 23 nem ellenében, 2  tartózkodás mellett elfogadta.