Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem nyugtatják meg őket. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Kormányablakok az elmúlt egy esztendő tükrében!

BÁSTHY TAMÁS (KDNP): – Államtitkár úr! 2011. január 3-án az ország 29 pontján nyíltak meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái, az úgynevezett kormányablakok. Jelenleg a kormányablakoknál 61 ügyet lehet elintézni, így többek között a gyes és az anyasági támogatás igénylését, a vállalkozással kapcsolatos adatváltozások bejelentését, vagy internetes ügyfélkaput lehet nyitni az elektronikus ügyintézéshez. A kormányablakoknál az állampolgár megtudhatja, hogy hol, milyen ügyfélszolgálattal kell felvennie a kapcsolatot, milyen okmányokra van szükség az ügyintézéshez, és segítenek a nyomtatványok kitöltésében is.

– Államtitkár úr! A területi közigazgatásért felelős államtitkár nemrégiben Cegléden köszönthette a kormányablakok 300 ezredik látogatóját, és elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy 2013 végére várhatóan 300 kormányablak fog működni országszerte, ami tovább könnyíti az állampolgárok ügyintézését. Kérdezem:

• Milyen tapasztalatokkal rendelkezik a tárca a kormányablakok eddigi működését tekintve?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, a kormányablakok kialakítása és az egyablakos ügyintézés az elmúlt húsz évben oly sokszor emlegetett kívánalmának a gyakorlati életben való megvalósítása. Olyan pontja lesz ennek a négy évnek, amit minden állampolgár láthat, érezhet, a saját közelében megtapasztalhatja, hogy mit is gondoltunk mi jó állam alatt. Jelen pillanatban 99 kormányablak 29 helyszínen szolgálja az állampolgárokat, de mint ahogy a képviselő úr is említette, a terveink szerint az önkormányzati és közigazgatási rendszer átalakításával ezt sikerül növelni, mint ahogy szépen emelkednek a kormányablakban intézhető ügyek is. Kezdetben csak kéttucatnyi volt, most pedig már 60 fölötti azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket az állampolgárok intézhetnek. Egyfajta új szervezeti kultúrával nemcsak a különleges kiképzés, az etikai normák előírása, hanem az ügyfélszolgálati időtartam, tehát a nyitvatartási idő is alkalmazkodik az állampolgárokhoz. Nem zár be délután háromkor és nem tíz órakor nyit, hanem reggel nyolctól este nyolcig van nyitva a kormányablak, hogy ki-ki munka után, amikor befejezte a hivatalos dolgát, akkor is el tudjon menni ügyet intézni, hiszen nem várhatjuk el, hogy ki-ki egy félnapos szabadságot vegyen ki, hogy délelőtt vagy kora délután be tudjon ugrani, vagy pedig a munkahelyéről kell, hogy ellógjon, és így intézze az ügyeit.

– Sikerült az ügyfélforgalmat is töretlenül bővítenünk, hiszen eddig 368282 ügyfél tett látogatást, és összesen 414300 ügyet intézett. Ez azt jelenti, hogy ha összehasonlítjuk a 2012 első négy hónapját az egy évvel ezelőtti adatokkal, már 53 százalékkal jöttek többen a kormányablakokhoz. A legnépszerűbb ügyek nyilvánvalóan az ügyfélkapu létesítése, a családi pótlék ügyintézése, utazási költségtérítés, anyasági támogatás, az egyszerűsített honosítás. Tehát elsősorban a családdal vagy a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeiket intézik itt az emberek, ezért tartjuk mi fontosnak, hogy azt az ügyfél-elégedettséget megtartsuk, és bővítsük a kormányablakok körét.

Tűz van babám, avagy minek kell történnie ahhoz, hogy a kormány komolyan vegye a tűzoltóság, katasztrófavédelem eszközfejlesztését?

PÁL TIBOR(MSZP): – Államtitkár úr! A tűzoltószakma a legelismertebbek közé tartozik a közvélemény szemében. Ez nem véletlen, hiszen ők oda mennek, ahonnan mások általában menekülni szoktak, életet, vagyont mentenek, balesetnél, természeti katasztrófánál: Ők azok, akik munkájukkal, felkészültségükkel és persze a szükséges eszközök használatával elsőként járulnak hozzá a helyreállításhoz. A tűzoltás, a katasztrófák elhárítása ma már professzionális felkészülést, modern és egyáltalán nem olcsó eszközöket igényel.

– Államtitkár úr! Az elmúlt 8 évben jól bevált az a rendszer, amelyben a biztosítók által befizetett adóból az önkormányzatok együttműködésében valósultak meg a fejlesztések. Ez egy tervszerű, kiszámítható, ütemezett és pénzeszközökkel alátámasztott fejlesztési időszak volt. Így kapott felszerelést számos település és város tűzoltósága.

– Államtitkár úr! Önök új adót vezettek be katasztrófavédelmi hozzájárulás címen, amit a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, cégek fizetnének. Az elmúlt hetekben az összevissza kormányzás keretében megszüntették a korábban jól működő biztosítási adót, most pedig a hozzájárulás megszüntetésére tesznek javaslatot, pedig ezek az adók fedezték az eszközök vásárlását. Az önkormányzatokat már nem tudnak a fejlesztésekhez hozzájárulni, pedig a korábbi években ők is komoly összeggel szerepeltek az eszközbeszerzésben. Összességében az mondható, hogy önök tönkretettek egy kiválóan működő rendszert, az önkormányzatoktól pedig elvették ezt a feladatot. Mindezek után kérdezem államtitkár urat:

• Minek kell történnie  milyen katasztrófának kell történnie a közutakon, üzemekben vagy egy lakóépületben ahhoz, hogy a kormány komolyan vegye a tűzoltókat?
• A források elvonása után miből kívánja megoldani a működési színvonal fenntartásához szükséges eszközfejlesztéseket?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr!  Tipikus szocialista felszólalása volt, hiszen amikor a katasztrófavédelmi hozzájárulást bevezettük, akkor önök nem támogatták, mert az az érintett vállalkozásoknak egy új adót jelentett, egy újabb terhet jelentett. Most, amikor ezt kivezetjük, akkor persze a másik oldalát keresik.

– Képviselő úr! Azt gondolom, hogy a kieső bevétel helyett a katasztrófavédelem terén eltervezett eszközfejlesztések megvalósulnak-e, valós kérdés. Megnyugtatom képviselő urat, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulásból, amelynek bevétele egyébként mindösszesen 1 milliárd forint lett volna ebben az évben, ezen túl még a tűzvédelmi hozzájárulás 5 milliárd forint, az ebből megvalósuló elképzelt fejlesztések, ami egy laktanya építését, 20 tűzoltólaktanya felújítását és a pécsi laktanya újabb komplex felújítását jelenti, meg fognak valósulni. A jövő évben ez a forrás az új komplex adó bevezetésével biztosítva lesz. Ebben az évben pedig előirányzatok átcsoportosításával, és ha szükséges, a különleges kormányzati intézkedéseknek, akár tartalékból vagy más forrásból való előteremtésével ezek az eltervezett és vállalt kötelezettségek biztosítva lesznek. Nem kell a tűzoltóknak attól félniük, hogy a szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, ezt a komoly, felelősségteljes feladatukat megfelelő színvonalon el tudják látni.

Mikor kívánja végre egyértelműsíteni a közoktatást érintő alapvető kérdéseket a kormányzat?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Államtitkár úr! A köznevelési rendszer fenntartása, működtetése, fejlesztése a magyar állam feladata. A köznevelési törvény általános vitájában hangzott el mindez, és a jelenleg hatályos törvényi szabályozás, gondolok itt a helyi önkormányzatokról szóló, a nemzet vagyonról szóló vagy éppen a köznevelésről szóló törvényre is, ezt tartalmazza, és a kormányzati kommunikáció is ezt erősítette mind ez idáig. Egy nemrégiben született kormánydöntés értelmében azonban az iskolák tulajdonjoga és ezzel együtt azok működtetésének kötelezettsége mégis a települési önkormányzatoknál maradna. Nyilván ezen döntés alapján törvényt is kell majd módosítania a parlamentnek. Egyelőre azonban csak a kérdőjelek sokasodnak.

– Államtitkár úr! Ebben a közeljövő számára igencsak sok bizonytalanságot tartalmazó helyzetben önkormányzataink saját képességeik és lehetőségeik szerint keresik a megoldást. Nagyon sok esetben hallunk arról, hogy a helyi, valóban történelmi gyökerekkel rendelkező egyházakkal sikerül megállapodást kötniük. Látható, hogy helyhatóságaink sokszor erejüket megfeszítve küzdenek azért, hogy a településeink életképessége megmaradjon, legyen működő oktatási intézményük. Vannak azonban kifejezetten rossz megoldások is. Ilyen rossz megoldásnak, sőt cinikus és destruktív lépésnek tartjuk, ha az esetleges államosításra hivatkozva az önkormányzati vezetés üzleti vagyonná degradálja az iskola épületét. Budapest belvárosában egy 142 éves iskolaépületet éppen most kiürítenek, és a benne lévő általános iskolát kitelepítik. Mindezek után az iskolaépületet eladják, a magyarázat szerint azért, nehogy az állam az esetleges államosítás után eladhassa. Kérdezem:

• Mikor kívánja végre egyértelműsíteni a közoktatást érintő alapvető kérdéseket a kormányzat?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő asszony! A kérdésére a válasz egyszerű, hiszen a kormányzat már kezdettől fogva egyszerűsíteni kívánja a közoktatást érintő alapvető kérdéseket; sőt nemcsak egyértelműsíteni, de megválaszolni is. Ennek meghatározó dokumentuma a nemzeti köznevelésről szóló, tavaly év végén elfogadott törvény. Szövege világosan megjelenítette az állami fenntartás mellett a települési önkormányzatok részvállalásának lehetőségét is.

– Képviselő asszony! Ön a kérdésében azt hangsúlyozza, hogy itt alapvető oktatáspolitikai kérdéseket kell tisztázni, holott ez elsődlegesen nem köznevelési természetű. Lényegét tekintve vagyongazdálkodási és üzemeltetési feladatról van szó, amely a teljes magyar önkormányzati rendszer újragondolásával, a magyar közigazgatás újraszervezésével és a központi költségvetés új alapokra helyezésével függ össze. A kormányzati válasz egésze épp ezekben a hetekben készül, inkább erre érdemes felhívni a közvélemény figyelmét.

– Képviselő asszony! A folyamat részeként a nemzeti köznevelési törvény módosítására is szükség van. Hiszen a járások kialakítása, az egykor még csak megyei szinten működő kormányhivatali struktúra fejlődése és sok egyéb, a közoktatásra hatással lévő elem változása ezt önmagában is indokolná. Az elmúlt szocialista időszak szélsőséges decentralizációjának is köszönhető az iskolaépületekkel történő gazdálkodás, valamint az összevonások és átszervezések sorozata. Az állami szerepvállalás ebben is stabilizáló tényező lesz, miközben a hagyományos iskolák és iskolaépületek védelme mindenképpen a szabályozás egyik központi elemként marad meg.

Mit tesz a kormány azért, hogy itthon maradjanak a fiatalok?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Államtitkár úr! Semmi nem minősíti hitelesebben azt, hogy az ország mit gondol a Fidesz kormányzati teljesítményéről, mint az, hogy a fiataljaink fele külföldön képzeli el a jövőjét. Az is tanulságos, hogy a kormánypártok mit kezdenek ezzel a helyzettel. Czomba államtitkár úr egy múlt heti nyilatkozatában azt mondta, hogy addig lesz kísértés arra, hogy a fiatalok külföldön próbálkozzanak jobb megélhetést keresni, amíg nem állnak rendelkezésre jól fizető munkahelyek. Önök, akik a munkahelyteremtést maximum szlogenszinten használják a kormányzati politikájukban, mit gondolnak a jól fizető munkahelyekről, azt a körülbelül 49 ezer forintos pályakezdő minimálbért, amelyet önök a fiataljainknak szánnak? Komolyan gondolják, hogy a fiatalok emiatt fognak itthon maradni?

– Államtitkár úr! Nézzük a számokat! A Tárki tavaszi adatai szerint a 18-29 évesek közel fele gondolkodik abban, hogy elhagyja ezt az országot. Az elmúlt 20 évben soha nem volt ilyen magas ez az arány, és önök sem tudnak már sokáig a gazdasági válsággal mint fügefalevéllel takarózni. Elő fog bukkanni az a rossz kormányzati teljesítmény, amelyet hosszasan lehetne sorolni. A fiatalok szomorúan belátják, hogy ha tanulni akarnak, ha tisztes munkát akarnak és ha családot akarnak, akkor egy másik ország után kell nézniük. És ezen az aggasztó valóságon az sem segít, hogy a Központi Statisztikai Hivatal rendre hurráoptimista címmel adja ki a munkaerő-piaci jelentéseit, hogy legalább a cím azt hitesse el a statisztikában kevésbé járatos emberekkel, hogy itt, ebben az országban minden rendben van. Nem, kérem, ebben az országban a munkaerőpiacon sok minden nincs rendben! Kérdezem:

• Mit tesznek önök azért, hogy azok a bizonyos, Czomba államtitkár úr által mondott jól fizető munkahelyek létrejöjjenek?
• Miért nem olyan munkaerőkereslet-ösztönző intézkedéseket hoznak, amelyek a munkaadók és a munkavállalók számára is kedvezőek? Miért nem csökkentik a kkv-k terheit? 
•  Miért helyettesítik közmunkaprogrammal a célzott munkahelyteremtést? 
•  És egyáltalán: hogy gondolják önök, hogy a 49 ezer forintos bérrel itthon fogják tudni tartani a fiatalokat?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Talán meglepőt mondok önnek, de úgy gondolom, hogy a 16 százalékos egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó az, amivel itthon lehet tartani Magyarországon a fiatalokat; merthogy nyilvánvalóan a jobban képzettebbet, nem bünteti külön magas adókulccsal. Sohasem értettem egyébként, amikor fölvetik az egyik oldalról, hogy a fiatalok el akarnak menni, akkor a másik oldalról miért tiltakoznak mindig a 16 százalékos egykulcsos adó ellen, miért  nem támogatják azokat, akik törekszenek, akik tanulnak. Nagyon jól látható egyébként, hogy a diplomával való elhelyezkedés mennyivel magasabb munkaerő-piaci esélyt jelent és mennyivel magasabb jövedelmet jelent, amire egyébként nem rakódik rá magasabb adó, merthogy 16 százalékos egykulcsos adóval számolhatunk.

– Képviselő asszony! Hadd tegyem hozzá, hogy nincs Tárki migrációs vizsgálat, egy Omnibusz-vizsgálat van, abba raktak bele néhány kérdést, abból jön ki néhány szám. Hadd tegyem hozzá azt is, hogy ha figyeli a szakképzés átalakítását, ez is nyilvánvalóan a munkahelyteremtést segíti elő, méghozzá a fiataloknak is.

– Képviselő asszony! A Start-programmal és a Start-kártyával kapcsolatban is látható a foglalkoztatás bővítése. Két tényt említenék még, ami, úgy gondolom, szintén a fiatalok számára fontos. Az egyik az örökösödési illeték eltörlése. Ez volt az első lépése a kormánynak, ami lehetővé teszi a családi vállalkozás átvételét. Másrészt pedig utalnék arra a szintén fiatalok vállalkozóvá válását támogató pályázatra, amely 7 milliárd forinttal támogatja a fiatalokat. Közel 1600 fiatal vállalkozó számára nyújt lehetőséget, hogy a vállalkozásban próbálja ki magát, teremtsen magának és másoknak munkahelyeket.

A kolozsvári Magyar Kulturális Intézet alapításáról!

L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): – Államtitkár úr! Ez év tavaszán Hatos Pállal, a Balassi Intézet főigazgatójával együtt felkerestük a magyar kultúrdiplomácia több fontos helyszínét, valamint látogatást tettünk a Kárpát-medencében élő magyar közösségeknél. E látogatássorozat keretében jártunk Bukarestben is, ahol tárgyalást folytattunk Kelemen Hunor akkori kulturális miniszterrel. A megbeszélésen többek között felvetődött a kolozsvári Magyar Kulturális Intézet alapításának a lehetősége. Tervét az erdélyi magyar értelmiség és a helyi magyar közélet szereplői egyaránt támogatják, azt mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt fontos célkitűzésnek tartja. Bukaresti látogatásunk idején pedig a román kormány együttműködési szándéka is adottnak látszott ebben a kérdésben.

– Azóta nagy fordulat állt be a romániai politikában, ami alapvetően befolyásolhatja a két ország viszonyát, ahogy annak már most is számos tanújelét látjuk. Mindez azonban nem csökkenti, hanem éppen hogy növeli a kolozsvári Magyar Kulturális Intézet megnyitásának jelentőségét. A külföldi magyar intézetek a kulturális diplomácia legfontosabb intézményei, amelyek kiemelt szerepet játszhatnak a kedvező országkép-formálásban és nemzetközi együttműködések ösztönzésében. Talán nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy a kolozsvári intézmény megnyitása ezen is jóval túlmutató jelentőséggel bír, hiszen működése nagyban hozzájárulhat az erdélyi magyarság nyelvi és kulturális értékeinek megőrzéséhez, identitásának megerősítéséhez.

– Államtitkár úr! Az Országgyűlés április 16-án határozatban köteleződött el a Kárpát-medencei magyar kulturális örökség megőrzése mellett. Amikor képviselőtársaimmal felkaroltuk a külhoni magyar közéleti személyiségek kezdeményezését, nem sejtettük, hogy az ilyen hamar ekkora jelentőséget nyer. Ahhoz, hogy a határozatban megfogalmazott szándékok ne puszta szavak maradjanak, megfontolt, de egyben határozott kultúrdiplomáciai lépésekre van szükség. Úgy vélem, mindent meg kell tennünk azért, hogy a megkezdett előkészítési munkálatok ne szakadjanak félbe és a Balassi Intézet kötelékébe tartozó magyar intézetek újabb erős bástyával gazdagodhassanak Erdélyben. Ezért kérdezem:

• Fenntartja-e a kormány azon szándékát, hogy mielőbb magyar kulturális intézet nyílhasson Kolozsvárott?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Tisztelt Ház! Természetesen a kormány fenntartja ezt a szándékát, hiszen úgy gondoljuk, hogy egy klebelsbergi örökséget, egy 85 éves Collegium Hungaricum-hálózatot, amit most Balassi Intézetnek nevezünk, egy válság idején nem gyengíteni, hanem erősíteni kell. 17 országban 19 helyen van már most is kulturális intézet, Balassi Intézet: Bukarestben, Sepsiszentgyörgyön, Pozsonyban, Szófiában, Prágában, Varsóban, Tallinnban, Helsinkiben, Moszkvában, Rómában, Bécsben, Berlinben, Stuttgartban, Párizsban, Brüsszelben, Londonban, New Yorkban, Kairóban és Delhiben is. Úgy gondoljuk, hogy az a 2,5 milliárd forint, amit költünk kultúrdiplomáciára a Balassi Intézet hálózatán keresztül, az egyik legfontosabb eleme a magyar kultúrdiplomáciának, a jó hírnév keltésének., hiszen olyasfajta területen tudnak pozitív képet adni Magyarországról, amely területen más intézetek vagy más kommunikációs eszközök ezt nem tennék. A véleményformáló kulturális intézmények a kulturális elit felé tudják a magyar kultúrát közvetíteni, illetőleg kettősség van a romániai magyar intézetek tekintetében, hisz míg a bukaresti a kultúra mainstream-iránya felé, a bukaresti törzsközönség közvetíti, egyfajta külföldi hungarikumként a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi az ottani magyar közösség kultúráját erősíti.  Már csak azért is szükséges a kolozsvári nyitás hiszen innen származik Mátyás király, Bocskai István, Bolyai János matematikus vagy Székely Bertalan festőművész.

– Képviselő úr! Húsz testvérvárosa van Kolozsvárnak, Bukarest után a második legnagyobb kulturális élet itt működik, de a legnagyobb kisugárzása itt van az elit művészetnek, több tízezer magyar diáknak oktatóhelye, 8 ezer tudós dolgozik itt a különböző egyetemeken, és nagyon széles spektrumú az a terület, ami Kolozsváron látható. Éppen ezért a magyar kormány célja, hogy a belvárosi részen találjon ennek egy ingatlant, lehetőség szerint egy előnyös haszonbérleti szerződéssel egy üres egyházi inatlanban, és 60 millió forintos éves költségvetésből új, expanzív kulturális intézete nyíljon Magyarországnak.

És mi lesz a többiekkel?

SIMON GÁBOR (MSZP): – Államtitkár úr! A parlament elé került a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosítása azzal az előterjesztő céljaként megjelölt céllal, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a tervezett 5 ezer ingatlan helyett 25 ezer ingatlant vásároljon meg 2014-ig, - ez is szerepelt az előterjesztésben. A lakásokat a kényszerértékesítési kvóta jelölésétől függetlenül is megvásárolhatja. Nagyon helyes, hogy ez benne volt, ámde a tárgyalások során derült ki számunkra, hogy a jogszabálytervezet általános indokolásán kívül nem szerepel sehol sem a 25 ezres megvásárlásra szánt ingatlanszám. A hivatkozásban és a bizottsági ülésen feltett kérdésünkre is azt a választ kaptuk, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodás részét képezi ez a 25 ezres szám.

– A PSZÁF honlapja által ismert adatok szerint a második negyedévben 107302 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében áll fenn több mint 90 napos fizetési késedelem. A kvóták rendszere szabályozza azt is, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, mert az nagyon lenyomná az így is lecsökkentett árakat. A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok egy részét a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg, így az adós bérlőként benne maradhat. A kormány és a Bankszövetség decemberi megállapodása értelmében az idén 8 ezer ingatlant vásárol meg az eszközkezelő, igen ám, de mi lesz a többi 107302 lakóingatlannal. A forrásról már ne is beszéljünk, ami szintén erősen vitatott. Kérdezem:

• Mi lesz a többi bajba jutott családdal? 
• Mikor láthatjuk végre jogszabályi szinten az erre szánt források helyének a tényleges, pontos, visszavonhatatlan szintű megjelölését?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Talán ön is emlékszik arra, hogy 2010-ben a hivatalba lépett kormány egyik első intézkedése volt a kilakoltatási moratóriumról szóló előterjesztés. Egészen 2011 októberéig volt ez érvényben, majd azután pedig a téli kilakoltatási moratórium jelent meg. A Nemzeti Eszközkezelő létét, működését és azt, hogy milyen kerettel tud segíteni a bajbajutottakon, valóban a Bankszövetséggel való megállapodás rögzíti, nevezetesen 2014-ig 25 ezer lakást vásárol meg a Nemzeti Eszközkezelő a kvóták szerint. Hozzátenném, hogy a jelenlegi adatok szerint a már a legutóbbi negyedévben létezett egy kvóta, de nem kerültek százszázalékos kimerítésre.

– Képviselő úr! Fontos lépés volt a törvénymódosítás, a jogosultak körének a bővítése. Az eredeti megállapodásban szociális feltételként szerepelt a két gyermekkel lévő háztartás. Ez bővül az egy gyermeket nevelő háztartások bevonásával. A menetrend szerint a parlament most tárgyalja és június 11-én meg is hozhatja a végső döntését is ezzel kapcsolatban. Tehát a 25 ezres szám él, itt a jogosultak körének a bővítéséről van szó. Ami pedig a pénzügyi forrásokat illeti: a költségvetésben ennek a fedezete biztosított. Itt előre is kell tervezni, a benyújtott konvergenciaprogramban szintén számol az eszközkezelő működtetésének és a lakások megvásárlásának a költségeivel.

Ha cigányokat büntetnek, akkor rögtön ismerhetjük az etnikumukat?

LENHARDT BALÁZS (Jobbik): – Államtitkár úr! 2011 júniusa és szeptembere között Nógrád megyében, a szécsényi kistérségben több személyt büntettek meg a rendőrök szabálytalan kerékpáros közlekedésért, volt, akit ittas vezetés, volt, akit különböző felszerelés nem használata miatt. Rimóc községben a megbírságolt 36 személyből állítólag 35 volt cigány származású. Persze kérdés, hogy lesz-e erre rögtön adat, ha ők voltak az elkövetők. Más esetben pedig a hírek se hozzák nyilvánosságra a teljesen egyértelmű esetet. Ez a község jegyzőjének, Simon Mihálynak szemet szúrt, aki jelentést írt és panaszt tett a megyei rendőrfőkapitánynak. A rendőr-főkapitányság az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak továbbította az ügyet, amely azonnal eljárást kezdeményezett és vizsgálatot indított, majd egyéb jogvédő szervezetek is - mint a Helsinki Bizottság - bekapcsolódtak az ügybe. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy nem történt diszkrimináció, ennek ellenére egyezséget kötöttek a rendőrséggel, amely alapján a rendőrség vállalta, hogy húsz rendőrt továbbképzésre küld, hogy az egyenlő bánásmód jelentőségét minél jobban átérezzék és alkalmazzák a gyakorlatban. Ez az eset egészen elképesztő, a hatósági jogalkalmazás állatorvosi lova!

•  Ha majd újabb cigány elkövetőt állítanak meg, akkor virágot nyújtanak át neki?
•  Vagy futni hagyják, mint ahogy ez már megtörtént a megélhetési bűnözés keretében?
•  Hogy lehet az: ha cigányokat büntetnek, akkor rögtön ismerhetjük az etnikumukat?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Már a nemzeti együttműködés programjában leszögeztük, a közrend és a közbiztonság alapja az, hogy senki nem állhat a törvények fölött. Ezt az alkotmányos jogelvet követik napi munkájuk során a magyar hatóságok. Azt tapasztaljuk, hogy amennyiben a rendőrség a jogszabályok értelmében eljárást kezdeményez és a hatáskörében intézkedik, akkor önöknek az a problémája. Ha pedig a rendőrségnek, szintén a jogszabályok értelmében, valamely adott ügyben nincs hatásköre és nem intézkedik, akkor meg az a probléma. Ez is rámutat arra, hogy önök mindössze politikai haszonszerzés céljából használnak fel minden ügyet, minden kérdést.

– Képviselő úr! A magyar emberek bizalmát úgy építhetjük újjá a saját államukban, a saját kormányukban, hogy nincs senki, aki következmények nélkül a törvényeken felül vagy a törvényeken kívül helyezheti magát. A törvény előtt mindenki egyenlő, korra, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül. Ezért semmilyen hovatartozás - legyen az akár etnikai, akár más - nem ad mentességet bűncselekmény, szabálysértés vagy más egyéb jogsértés elkövetőjének arra, hogy ne viselje tettének a jogkövetkezményeit.

– Képviselő úr! Arra kérem önt, hogy ha önnek valóban nagyon fontos a közbiztonság, ha önnek nagyon fontos a magyar emberek biztonsága, az, hogy ez állandóan javuljon, akkor kérem, hogy támogassa a kormány ez irányú erőfeszítéseit!