Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mit kíván tenni a Belügyminisztérium a büntetés-végrehajtási intézetek önellátási rendszerének még hatékonyabbá tételében?

KULCSÁR JÓZSEF FERENC (Fidesz): – Államtitkár úr! Az elmúlt év során számos büntetés-végrehajtási intézetben tettem látogatást. A parancsnokokkal és az állománnyal történt személyes beszélgetések során minduntalan felmerülő kérdés volt az intézetek nem megfelelő élelmezési ellátása. Megítélésem szerint ennek oka, hogy az elmúlt évek során, nem fektettek kellő hangsúlyt az ellátás rendszerének hatékonyabbá tételére. Külső cégek, vállalkozók látták el a büntetés-végrehajtási intézeteket élelmiszerrel, és ők üzemeltették a konyháikat is.

– Államtitkár úr! Tapasztalataim szerint a kormány felismerte, hogy jelentős állami kiadáscsökkentést lehet elérni a belső ellátásra való átállással, amely mellett - nem elhanyagolható módon - a fogvatartotti munkáltatás lehetőségei is jelentős mértékben javulnának. Megítélésem szerint a dolgozó fogvatartottak számának növelése több szempontból is fontos. A kérdésem:

• Mit kíván tenni a Belügyminisztérium a büntetés-végrehajtási intézetek önellátási rendszerének még hatékonyabbá tételében?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Jó hírekről tudom tájékoztatni önt és a tisztelt Házat. A nemzeti együttműködés programjában meghatározottak szerint a fogvatartottaknak ma Magyarországon dolgozniuk kell, meg kell termelniük a fenntartásuk költségeit. Mostanára már szép eredményeket értünk el.  2012. január 1-jétől a fogvatartottak mintegy 60 százaléka számára a zöldségféléket és egyéb élelmiszereket a büntetés-végrehajtási társaságok fogvatartotti munkával állítják elő, úgy, ahogy ön mondta. Ezeket az eredményeket komoly fejlesztéssel alapoztuk meg. Saját forrásból a Pálhalmai Agrospeciál Kft. kialakította a zöldségfeldolgozó üzemét, és az állampusztai kft. is egy állattenyésztési telepet hozott létre. Az annamajori kft. szintén saját forrásból megkezdte tízezer fogvatartott ellátására alkalmas péküzemének a beruházását. Ennek a várható befejezési ideje 2012 második félévére tehető. A részbeni önellátás keretében kerül sor a konyhaüzemeltetések visszaszervezésére. Jelenleg három külső üzemeltetési szerződés van még, ebből kettő megszüntetését tudjuk végrehajtani 2012-ben.

– Képviselő úr! A belügyi szervek ruházatának egységesítése a vállaltaknak megfelelően megtörtént. Összességében mintegy 49 ezer garnitúra ruházat és 43 650 pár bakancs gyártása és kiszállítása már meg is történt. Az Ipoly Cipőgyár Kft. megkezdte az új talpszerkezetű cipők gyártásához szükséges beruházását. Ennek a befejezése 2012. május végére várható. A Duna Papír Kft. pedig létrehozta a minősített és egyéb irodai papírok megsemmisítésére képes technológiáját és kapacitását. A beruházás értéke mintegy 90 millió forint.

– Képviselő úr! Ezeket az intézkedéseket szeretnénk folytatni a jövőben is, és reményeink szerint el fogjuk érni, hogy a fogvatartottak tekintetében az önellátás 75 százalékos legyen.

Felülvizsgálják a földhaszonbérleti pályázatok vitatott eseteit?

VARGA GÉZA (Jobbik): – Államtitkár úr! A gazdáktól hozzám érkező panaszos levelek kapcsán megállapítható, hogy tovább nő a Nemzeti Földalap pályáztatása körüli megválaszolatlan kérdések száma. Nem tudjuk, hogy mennyi terület vár pályáztatásra az idén. Nem tudjuk, hogy mi az oka annak, hogy a kormány nem tudott megbirkózni a tavaly lejárt pályázatok, bérleti szerződések 60 ezer hektárjával. Nem tudjuk, hogy Nógrád megyében hogyan fordulhat az elő, hogy csődbe ment vállalkozás viszi el a pályázaton kiírt földeket a helyi gazdálkodók elől. Nincs válasz arra sem, hogyan ellenőrzik azt, amikor a helyben lakás távolságával visszaélnek a gazdálkodók.

– Államtitkár úr! A gazdák nagyon remélik, hogy ők is beadhatják a panaszaikat, és erre érdemi választ fognak kapni a Nemzeti Földalap elnökétől, vagy éppen a kormányzat egyéb szereplőitől, hogy végre béke legyen a Nemzeti Földalap földjei körül. Kérdezem:

• Milyen módon tudják a gazdák felülvizsgálati kérelmüket benyújtani?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A pályázatok eredményéről szóló döntés nem minősül hatósági határozatnak, így ezzel kapcsolatban jogorvoslati lehetőség nincs. Az viszont nem kizárt, hogy a pályázaton elindult és magukat vesztesnek tekintő pályázók a Nemzeti Földalaphoz forduljanak. Az ellenőrzés három színtéren folyik: egyrészt a miniszter úr rendelt el vizsgálatot, másrészt a Nemzeti Földalapkezelő ellenőrző bizottsága folytat vizsgálatot, harmadrészt pedig az NFA belső ellenőrzési osztályának van negyedéves vizsgálati terve, amelynek alapján folyamatosan vizsgálják felül a pályázatokat.

– Képviselő úr! Ön is tagja annak a bizottságnak ülésezni fog a földalapkezelő épületében. Önnek ott lehetősége lesz hogy beletekintsen a pályázatokba, hogy az önhöz leveleket küldő gazdálkodók panaszai alapján megnézze ezeket. Mert, gondolom, hogy nem a pályázatok nyertesei keresik meg önt vagy önöket. Ennek alapján ön teljesen információ közelben lesz, hogy milyen pontozás, milyen szempontok alapján kerültek a pályázatok elbírálásra.

– Képviselő úr! Amennyiben ön vagy akár az öntől jobbra ülő frakció tagjai bűncselekményről vagy olyan dologról szereznek tudomást, amely mindennek alapján rendőrségi, ügyészségi eljárást eredményez, arra kérem tegyék már meg a büntető feljelentést. Itt hetek óta jönnek, mondogatják ezt, és egyetlen ilyen dolog nem történt! Mindenki elmondja a magáét, aztán, mint aki jól végezte dolgát, nem csinálnak semmit. Önök itt visszaélésekről, bűncselekményekről beszélnek és egyetlen lépést nem tesznek. Arra kérem önt, képviselő úr, hogy tegye meg ezeket a lépéseket!

Lakhatás vagy étkezés?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – Államtitkár úr! Információk szerint a kormány azt fontolgatja, hogy több szociális juttatást vagy azok egy részét pénzbeli ellátás helyett utalványban fizetnék ki a rászorultaknak. Az érintett juttatások közé tartozna a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális segély és az átmeneti segély. Ez az elképzelés a gyakorlatban számos nehézséget okozhat. A lakásfenntartási támogatásnál szerintem értelmetlen az utalvány bevezetése, mert például a juttatást jelenleg az önkormányzatok a segélyezett által meghatározott közműcégnek utalják át. Az átmeneti segély esetében a tapasztalatok szerint a támogatás igénylésének fő oka a lakhatási kiadások és a gyógyszertámogatások fedezése. Az utalvánnyal nem lehet villanyszámlát befizetni vagy gyógyszert vásárolni.

– Államtitkár úr! Az utalvány népszerűsítése érdekében még nehezebb helyzetbe hozzák a sok esetben 47 ezer forintos jövedelem alatt élő családokat. Az érintettek számára ez problémát okoz, hogy a beváltóhelyek száma alacsony, különösen a kistelepüléseken.

– Támogatandó az a jogalkotói szándék, amely meg kívánja akadályozni, hogy a juttatások összegét ne a célzott kiadásra fordítsák. Az eszköz azonban megfelelően átgondolandó, mert sok kiszolgáltatott, de tisztességes családot hozhat nehezebb helyzetbe. A javaslat túlzottan általánosít, azt feltételezi, hogy minden rászorult család rosszul használja fel a szociális támogatást. Ezekre tekintettel kérdezem:

• Milyen konkrét kormányzati lépések várhatóak az említett szociális juttatások folyósításával kapcsolatosan?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitká): – Képviselő úr! Ha folytattuk volna azt a támogatási rendszert, amit önök teljesen megszüntettek a gáz- és távhőtámogatást 2010 nyarára, akkor most nem is tudnának mit kérdezni ezzel kapcsolatban, hiszen 40 milliárd forint van most a lakásfenntartási támogatásban, amit ez a kormány visszaállított és megtartott. Szeretném tehát jelezni: ha az önök gyakorlat ment volna tovább, akkor az ön kerületében, a lakótelepen élők, de a vidéken élők sem kapnának lakásfenntartási támogatást.

– Képviselő úr! Volt egy szociális konzultáció, aminek eredményeképpen a több mint egymillió válaszadó 89 százaléka mondta azt, hogy a szociális segélyek, szociális támogatási vagy akár családtámogatási rendszer egy részét – és itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy részét – nem árt, ha nem készpénzben, hanem valamilyen más támogatási formában kapnák meg az emberek, valamilyen természetbeni juttatás keretében. Az, amit ön említett, egy javaslattervezet, amit még a kormány nem tárgyalt, és a kormány még nem döntött efölött. Tehát nem tudom pontosan, hogy ön milyen információkat hallott, inkább, gondolom, a sajtóból értesült erről. Néhány héten belül meg fog jelenni az a javaslattervezet, amelynek a lényege az, hogy a szociális segélyeknek egy része valóban természetbeni juttatásként sokkal célzottabban jusson el a rászorultakhoz. Az egész adófizetői társadalom jogosan várja el, hogy ezek a támogatások jól hasznosuljanak!

Hogyan lett a spekulációs adóból sárgacsekk-adó?

SCHEIRING GÁBOR (LMP): – Államtitkár úr! A múlt héten látott napvilágot a hír, miszerint a kormány egy új adó bevezetését tervezi. A sárga csekkek után, a hétköznapi tranzakciók után, sőt, akár még a készpénzfelvétel után is fizethetnénk a tervezet szerint. Pedig lenne más megoldás.

– Államtitkár úr! Az európai szinten tervezett spekulatív tőkemozgásokat adóztató spekulációs adó, pénzügyi tranzakciós adó előkészítése igen előrehaladott állapotban van. Az Európai Parlament támogatta, az Európai Bizottság 2014-től javasolja a bevezetését. Még hatástanulmányt is készített, amire egyébként a magyar kormány két éve nem képes, annak ellenére, hogy az LMP javaslatára tízmillió forint volt erre a célra félretéve. Ez alapján a spekulációs adóból éves szinten kábé 120-130 milliárd forint nyeresége lenne a magyar költségvetésnek, ami alkalmas lenne a bankadó kiváltására. A spekulációs adó éppen az olyan spekulatív tőkemozgások lassítására és adóztatására szolgál, aminek a káros hatásait Magyarország már többször megtapasztalhatta. Ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a bevezetése nemzeti érdek. Viszont a kiszivárgott sárgacsekk-adót, remélem, még ötlet szintjén sem gondolják komolyan. Kérdéseim:

• Egyetért-e a kormány azzal, hogy a spekulációs adó bevezetése Magyarország alapvető érdeke?
• És ha igen, miért nem áll ki mellette nemzetközi szinten?
• A tervezett sárgacsekk-adónak mekkora lesz a mértéke, és mikor hozzák nyilvánosságra az erről szóló hatástanulmányt?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A pénzügyi eszközök széles körének adóztatását célzó pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó európai bizottsági javaslat azzal számol, hogy az adónemet a tagállamok teljes körében bevezetik. Az adó egyoldalú bevezetése esetén jelentős veszély, hogy a rendkívül mobilis pénzügyi szektor az adó bevezetésének hatására kivonulna Magyarországról, így költségvetési bevétel nem származna az adóból.

– Képviselő úr! Az ön által említett 120-130 milliárd forintos bevétel ebben a formában irreális, és a pénzügyi közvetítő rendszerre is súlyos csapást mérne. Ezért a tranzakciós adó ebben a formában való bevezetése csak teljes körű uniós, sőt, inkább globális támogatottság mellett képzelhető el. Ugyanakkor a jelenleg ismert álláspontok alapján az Unió több tagállama is elutasítja a Bizottság javaslatát, vagy kizárólag szélesebb körű bevezetés mellett támogatná. Így a pénzügyi tranzakciós adó teljes, uniós szintű bevezetésére a közeli jövőben nem látunk esélyt.

– Képviselő úr! A banki tranzakciós adóval kapcsolatban döntés nem született, megvalósulása esetén legkorábban a 2013-as adóévben kerülhet bevezetésre. Amennyiben bevezetésre kerül, a mértéke a tranzakció értékének 0,1 százalékát nem fogja meghaladni.

Mennyit áldoz még az ország egy veszett ügyért a szövetségi hűség oltárán?

STAUDT GÁBOR (Jobbik): – Miniszter úr! Az afganisztáni nemzetközi katonai misszió a végéhez közeledik. A NATO erői várhatóan 2014 végéig kivonulnak az országból, átadva az ellenőrzést az afgán biztonsági erőknek. A 2001 óta tartó háború rengeteg emberéletet és erőforrást emésztett fel, miközben az elért eredmények diplomatikusan fogalmazva is kétségesek. Maga a szövetséges hadvezetés is számos hibát ismert el az elmúlt időszakban, amelyek egy része az egész misszió eredményességét kérdőjelezte meg.

– Miniszter úr! Magyarország az egyértelmű intő jelek ellenére idegen célok szolgálatában továbbra is folytatja rendkívül költséges, eddig hét magyar honvéd életét követelő szerepvállalását. Évente mintegy 11-12 milliárd forintba kerül az adófizetőknek az afganisztáni szerepvállalásunk, és ezután – miközben a különböző szövetséges erők egymás után jelentik be a csapatkivonásokat – a magyar fél arra tett ígéretet, hogy megduplázza a magyar műveleti csoport létszámát. Eközben a Magyar Honvédség költségvetését befagyasztották, a társadalom egésze pedig újabb megszorítások elé néz.

– Miniszter úr! Afganisztán a 2001-ben megindított műveletek óta sem stabilabbá, sem biztonságosabbá nem vált. Ráadásul Baghlan tartományt, ahol a magyarok szolgálatot teljesítenek, várhatóan az utolsó közt veszik majd át az afgán erők, ezzel óriási kockázatnak kitéve a magyar honvédeket. Kérdezem:

• Kinek a háborúját vívjuk Afganisztánban, mennyi emberi életet és anyagi erőforrást hajlandó még feláldozni a magyar kormány egy kudarcra ítélt törekvés szolgálatában?

+

HENDE CSABA, honvédelmi miniszter: – Képviselő úr! Afganisztáni szerepvállalásunk számos más nemzettel karöltve végzett missziós tevékenység, a magyar nemzeti érdeket szolgálja, és hazánk biztonsága garantálásának fontos eszköze. Tájékoztatom, hogy a Magyar Honvédség 22 nemzetközi misszióban több mint 800 katonával vesz részt. A missziós tevékenység szövetségesi feladat, és egyben alaptörvényi kötelezettségünk is. Az afgán művelet az ENSZ Biztonsági Tanácsának mandátumával rendelkezik, a műveletben 50 ország katonái vannak jelen; összesen mintegy 130 ezer katona teljesít ott szolgálatot a nemzetközi erők kötelékében.

– Képviselő úr! Afganisztáni tevékenységünk hozzájárul hazánk biztonságának garantálásához, mert része a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemnek, mert visszaszorítja az afgán kábítószer-termelést és forgalmazást, és mert Afganisztán stabilizálásával visszaszorítható az onnan érkező illegális migráció. Tájékoztatom, hogy a magyar hatóságok már jelenleg is közel 1600 afgán menekültet látnak el.

– Képviselő úr! Hazánk tehát szövetségi feladatokat lát el, miközben saját biztonságát is erősíti afganisztáni jelenlétével. Mindezen túl még további előnyöket is jelent a részvételünk. Először is a részvétel erősíti hazánk nemzetközi elismertségét, és ezzel növeli érdekérvényesítő képességünket. Másodszor katonáink és katonai szervezeteink olyan, harci tapasztalatokra is tesznek szert, amelyre békeidőben és máshol nem volna lehetőségük, így az Afganisztánban szerzett tapasztalatok hozzájárulnak országvédelmi képességeink erősítéséhez. Harmadszor pedig az afganisztáni művelet katalizátorként szolgál a katonai képességfejlesztéshez, amelynek eredményeként a legmodernebb eszközökkel felszerelt új képességekre teszünk szert, amelyek hozzájárulnak a Magyar Honvédségben esedékes általános technikai megújuláshoz.