„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Milyen jövőbeni támogatást nyújt a kormányzat a nemzetközi diákolimpián kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar fiataloknak?

STÁGEL BENCE (KDNP): – A 2012. évi nemzetközi diákolimpia magyar szempontból kiemelkedő eredménnyel zárult. A diákolimpián a magyar csapat 1 arany-, 11 ezüst- és 10 bronzérmet szerzett. A részt vevő országok száma tudományterületenként változó volt, a magyar csapat a természettudományi, informatikai és filozófiai szakterületeken indult, több mint 100 országgal mérte össze tudását, és az igen erős nemzetközi mezőnyben is kiválóan teljesített.

– Nyolc év után a nemzetközi fizikai diákolimpiát magyar diák nyerte meg. Az aranyérmen kívül a legjobb elméleti dolgozatért és a legjobb európainak járó különdíjat is megszerző Szabó Attila csapattársai 3 ezüst- és 1 bronzérmet szereztek. A nemzetközi biológiai diákolimpián a magyar csapat 1 ezüst-, 3 bronz-, a csillagászati és asztrofizikai diákolimpián 2 bronzérmet és egy 4. helyet szerzett, a földrajzi olimpián 1 bronz-, az informatikai diákolimpián 1 ezüst-, 2 bronz-, a kémiai diákolimpián 4 ezüst-, a nemzetközi matematikai diákolimpián 2 ezüst-, 1 bronzérmet szereztek a magyarok fiatalok, a különböző versenyeken pedig 11-en dicséretben részesültek.

– Tisztelt Államtitkár asszony! A teljesítmény megbecsülésén és elismerésén túlmenően kiemelt cél, hogy a tehetséges fiataljaink itthon boldogulhassanak, értékteremtő és példamutató munkájukat itthon kamatoztathassák. Fontos tehát, hogy kiváló eredményeik ismeretében minden támogatást megkaphassanak a jövőbeni szakmai munkájuk során. Ezért is kérdezem:

• Milyen jövőbeni támogatást nyújt a kormányzat a nemzetközi diákolimpián kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar fiataloknak?

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Kedves Képviselő úr! Igen nagy öröm, hogy ilyen témát vetett fel az Országgyűlésben. Az oktatásirányításnak és a pedagógia világával érintkezőknek mindig kitüntetett fényes napja az, amikor diákjaink kiemelkedő sikereit ünnepelhetjük.

– 1999-ben Orbán Viktor miniszterelnök úr kezdeményezte, hogy a diákolimpikonok, a diákolimpiákon győztes fiatalok, csapatok, a felkészítő tanáraik a parlamentben jutalomban, kitüntetésben, elismerésben részesülhessenek. Magam is minden alkalmat megragadok az ilyen alkalmakon való részvételre, nemcsak a diákolimpikonok, hanem egyéb tanulmányi versenyek győzteseinek is mindig örömmel adom át az éppen őket megillető jutalmat.

– Ami a diákolimpikonokat illeti: külön öröm, hogy fizikából ismét aranyérmet nyertünk, hiszen köztudott, hogy a természettudományok fejlesztése kiemelt szempontunk. 1999 óta, mióta a miniszterelnök úr a parlamenti kitüntetést kezdeményezte, a diákolimpikonok miniszterelnöki ösztöndíjat kapnak. Ezt folytatni fogjuk. A felkészítő tanáraik pedig külön jutalomban részesülnek. Meg kell még említeni, hogy az idén az európai tehetségnappal kapcsoltuk össze a diákolimpikonok kitüntetését. Ez egy olyan kezdeményezés, amelyet Magyarország javasolt az európai uniós elnökségünk idején. Így összekapcsolódik a hazai, a magyar tehetség és az európai gondolat és az a tehetség, amelyet mindig is ápoltunk. Ez Bartók Béla születésnapja egyébként.

– Kedves Képviselő úr! Sok olyan program van, amely a tehetségek, a győztesek támogatását serkenti, a tehetségprogramban mintegy 2 milliárd forint áll rendelkezésre ehhez. Úgyhogy máskor is örülök, ha ilyen témafelvetésre reagálhatok. Köszönöm a felvetését!

Miért kell az önkormányzatoknak április 30-ig költségvetési koncepciót készíteni?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – Államtitkár úr! Korábban az államháztartásról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a következő költségvetési évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ez az ütemezés megfelelt az önkormányzati költségvetési tervezés ésszerű gyakorlatának. A rendelkezések a tavalyi évben úgy módosultak, hogy 2013. január 1-jétől a költségvetési koncepciót a polgármesternek április 30-áig kell benyújtania a képviselő-testületnek. Ugyanakkor előírás, hogy a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A rendelkezések arra köteleznék a polgármestert, hogy április 30-án a költségvetési koncepció ismertetésekor tájékoztasson a gazdálkodás I-III. negyedéves helyzetéről. A két rendelkezés között nyilvánvalóan koherenciazavar van, ami alkalmazhatatlanná teszi a törvényt és kiszámíthatatlanná az önkormányzati működést.

– Államtitkár úr! Az április 30-ai határidő ésszerűtlen, magyarázhatatlan és ellentmondásos. Nem magyarázható azzal, hogy a működési-fejlesztési irányokat szükséges meghatározni, hiszen az önkormányzatok rendelkeznek éves munkatervvel, rendelkeznek négyéves gazdasági programmal. Ugyanakkor az országos tervezés sem áll olyan állapotban, hogy információkat adjon az önkormányzati költségvetési koncepcióhoz. Tehát hiába van áprilisban november, ezért is kérdezem önt:

• Reálisnak tartja-e, hogy az önkormányzatok április 30-áig megalapozott költségvetési koncepciót tudnak készíteni?
• Hogyan alkalmazná az önellentmondó törvényi rendelkezéseket?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az önkormányzatok működését helyreállítsa és hosszú távon is fenntartható módon megőrizze. Jelenleg zajlik az önkormányzati rendszer átalakítása, amelynek egyik eleme, hogy a költségvetés tervezése is megalapozottabb lesz a jövőben. Ezért készül az idei évtől április 30-ig a költségvetési koncepció. Kiemelt jelentősége van, hogy az önkormányzatok kellő időben, megfelelően előkészítve, előre határozzák el működésük irányait, fejlesztéseik rangsorát.

– Képviselő úr! A költségvetési koncepcióban elsősorban az önkormányzat működésével és a fejlesztésekkel kapcsolatos stratégiai döntéseket, a jövőbeli irányokat szükséges meghatározni, majd ezt követően lehet konkrét feladatokra, tevékenységekre bontani az egyes elemeket. A koncepció megalkotását követően az időigényes előkészítési munka veszi kezdetét, amely indokolja, hogy a stratégiai döntések már a költségvetési évet megelőző év első felében megszülethessenek.

– Képviselő úr! Az új gazdálkodási szabályok hatását a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket megteszi.

Az ön által jelzett, az önkormányzatok működését érdemben nem befolyásoló, csupán technikai jellegű kérdésekről is tudomásunk van, éppen ezért a rendelkezés rendezésére is megtörténnek a szükséges lépések. Az államháztartási törvény soron következő módosításakor szövegpontosító javaslattal fogunk élni annak érdekében, hogy az önkormányzat költségvetésének háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatást a korábbi években megszokottak szerint idén is november 30-ig kelljen a képviselő-testület elé terjeszteni.

Engedi-e a kormány, hogy keselyű módjára megkaparintsa a hajdúsámsoni iskolát a Hit Gyülekezete?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – A tavalyi évben nagy vihart kavart, hogy a kormány által történelmi egyházi szintre emelt cionista bizniszszekta, a Hit Gyülekezete rá akarja tenni a kezét Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb iskolájára. A hajdúsámsoni általános iskola átadását ugyan megszavazta a helyi képviselő-testület többsége, de a Debreceni Törvényszék megsemmisítette ezt a határozatot. Természetesen a helyiek, szülők, pedagógusok, egyszerű lakosok elemi ellenállása is kellett a kártékony szekta elleni harc sikeréhez, s hozzá kell tenni, hogy a Jobbik mellett a hajdúsámsoni fideszes képviselők is az átadás ellen kardoskodtak. Tavaly augusztusban még a város polgármestere is elismerte, hogy nem lehet hazánk legkártékonyabb szektájáé az iskola.

– Az ügy idén februárban vett váratlan fordulatot, amikor is a Kúria hatályon kívül helyezte a Debreceni Törvényszék tavalyi ítéletét, szabad utat engedve a szektának, amely keselyű módjára próbálja rávetni magát az intézményre, és ismét beadta a kérelmét az iskola átvételére a megyei kormányhivatalhoz.

– Államtitkár asszony! Kérem, válaszában ne hivatkozzon az állam és az egyház szétválasztásának alapelvére, ahogyan ezt tette álságosan Halász János államtitkár legutóbb. Ugyanis ebben az ügyben sokkal többről van szó: 1100 gyerek sorsa van az önök kezében, ezeknek a gyerekeknek az érdekeit, jogait senki és semmi nem írhatja felül.

– Államtitkár asszony! Felhívnám a figyelmét a gyermekek védelméről szóló törvényre, amely kimondja, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások ellen védelemben részesüljön. Joga van ahhoz, hogy vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Ha a Hit Gyülekezete megszerzi az iskolát, amely a város egyetlen általános iskolája, akkor 1100 gyermeknek sérülnek ezek az alapvető jogai, és az államnak, a magyar kormánynak kötelessége megvédeni ezeket a gyermekeket. Kérdezem tehát:

• Engedi-e a kormány, hogy mégis megkaparintsa a hajdúsámsoni általános iskolát a Hit Gyülekezete?

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Nem áll szándékomban hivatkozni, pláne nem álságosan az egyház és az állam kettéválasztására, de szándékomban áll hivatkozni arra, hogy jogállamban élünk, képviselők vagyunk, ön is, én is, ezért a jogszabályokat ismernünk kell, és követnünk kell. Bármelyik egyház, amelyiket a törvény egyháznak minősít, amennyiben át akar venni egy-egy iskolát, annak a körülményeit, módját jogszabályok határozták és határozzák meg.

– Persze könnyű az ön szempontjából arra gondolni, hogy meg lehetne akadályozni a nevesített egyház által történő iskolaátvételt, de nem ennyire egyszerű a helyzet. Megváltoztak a jogszabályok. Amikor a történet elkezdődött, akkor még az önkormányzatok fenntartásában működtek az iskolák. Időközben megszületett a 2012. évi CLXXXVIII. törvény az állami fenntartásba vételről és ezzel párhuzamosan a CLXXXIX. törvény az önkormányzatokról, amelynek értelmében ez év január 1-jétől az állam, jelesül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett a korábbi önkormányzati iskolák fenntartója. Ezért az új helyzetben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az egyház vagy egyházak között kell, hogy szülessen a megegyezés minden olyan ügyben, ahol egyház vagy bárki más az iskola átvételéről tárgyal.

– Képviselő úr! Bízzunk abban, hogy a résztvevők a jogszabályok gondos mérlegelésével, a gyerekek érdekének mérlegelésével fogják meghozni a megfelelő döntést!

Mikorra várható a Sárospatak-Cigánd közötti 3814-es számú út teljes felújítása?

HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): – Mint Zemplén országgyűlési képviselője nap mint nap szomorúan tapasztalom a tavaszi időjárás közúti következményeit a választókerületemben, ami Északkelet-Magyarország jelenleg 45 települését foglalja magában. Közel a szlovák határhoz nagyon sok alsórendű útszakasz köti össze a településeket, ahol például vasúti közlekedés sincs, az uniós csatlakozásunk óta pedig jelentős mértékben megnőtt a kamionforgalom, ami még inkább rontja az utak állapotát. A téli fagykárok után szinte járhatatlan lett több nagy forgalmú, sok településre az egyetlen útvonalat jelentő közút, például a Hegyközben ilyen Pálháza és térsége.

– Tisztelt Államtitkár úr! Azt örömmel tapasztaltam, hogy végre Zemplénben is elkezdődtek a felújítási munkálatok mintegy 17 kilométeres szakaszon, például a Sátoraljaújhely-Pácin, Cigánd-Pácin, Sárospatak-Vajdácska vagy Bodroghalom-Tiszakarád útvonalon, azonban sajnos a Cigánd-Sárospatak 3814. számú út jelenleg nem szerepel ezen a listán. Ez egy nagyon fontos útszakasz, hiszen ez köti össze Hegyalját a szabolcsi térséggel Ukrajna felé. Egyes szakaszai mára már szinte járhatatlanok, az Ukrajnából érkező kamionok miatt pedig egyenesen életveszélyes a közlekedés rajta. A hétvégén például ezt az útszakaszt 20 kilométeres átlagsebességgel tudtam megtenni tengelytörés nélkül.

– Államtitkár úr! Tudom, hogy rendkívül szűkösek a keretek, és nagyon-nagyon sok utat kell kijavítani csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaszra, mégis tisztelettel kérdezem:

• A Cigánd-Sárospatak 3814. számú út teljes felújítása mikorra várható?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr! Magyarországon 130 ezer kilométer út van, ebből 30 ezer állami, 100 ezer önkormányzati. Ennek egyike a 3814. számú összekötő út, amelynek állapotát ismerve - tökéletesen egyetértek önnel – szükséges a felújítása.

– Képviselő úr! Az országos mellékúthálózat felújítását, javítását célzó regionális operatív program már több évvel ezelőtt meghatározott és megtervezett, a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetett, a térségi szempontokat érvényesítő konkrét létesítményjegyzékkel és tartalékprojektekkel is rendelkezik. A lista tartalmaz tervezési és kivitelezési feladatokat, a régiós keretösszegek lekötése 2012 decemberében éppen a tervezhetőség és a kivitelezés biztosítása miatt megtörtént. További projektek a következő uniós pénzügyi ciklus indítását követően javasolhatók.

– Képviselő úr! Megindult a 2014-2020 közötti programidőszak stratégiai tervezése, amelynek keretében elkezdődött egy új útfelújítási program megalapozása is. Elképzeléseink szerint ez a program egy gördülő terv formájában tartalmazza majd a felújítási feladatokat, forrásait alapjaiban a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer lesz hivatva biztosítani. A szakmai javaslat előkészületei folyamatban vannak, a tervezet egyeztetése és kormány általi elfogadása idén ősszel esedékes. A program indítását követően elsőként a legrosszabb állapotú és legforgalmasabb útszakaszok javítása történhet meg. A joggal várt útfelújítások forrásfeltételeit a kormány megteremti, és rendbetételét közepes időtávon belül el fogjuk végezni. A tervezetet a szaktárca a megyei önkormányzatokkal még ez év szeptemberében egyeztetni kívánja.

Szép ígéretek, elmaradt fejlesztések?

PÁL BÉLA  (MSZP): – Államtitkár úr! Nekünk, veszprémieknek a biztonságos közlekedés, a munkahelyteremtés, a gazdaság és a turizmus fejlesztése, egyszóval a megye versenyképessége szempontjából – a rendszerváltás óta kormányzati ciklusoktól függetlenül – kiemelkedő jelentőségű a 8-as út fejlesztése.  2002 és 2010 között számos helyen többsávosítás, külön szintű csomópont-felújítás, új útszakasz építése történt, így például Székesfehérvár és Inota között, befejeződött a veszprémi elkerülő út csatári csomópontjának kiépítése, az út márkói elkerülő szakasza, elkészült a 710-es elkerülő és a 8-as főút 72-es utat összekötő külön szintű csomópontja. Az érintett önkormányzatok pedig a Veszprém Megyei Gazdasági Kamara egyetértésével elkészítették a Veszprémtől Vas megye határáig tartó, a Várpalotát elkerülő és a Várpalota-Veszprém közötti szakasz nyomvonalának tervét. A hajmáskéri és az ösküi csomóponttal együtt, és a 8-as főút litéri csomópontjába csatlakozó, Veszprém-Gyulafirátót-Kádárta településeket elkerülő út megvalósításának terve és költségvetése is elkészült.

– Államtitkár úr! 2010 óta azonban nem történt egy kapavágás sem a szinte életveszélyes szakaszok felújítása érdekében. Pontosabban igen: de nem a fejlesztések folytatódtak, hanem az egyre rosszabb állapotba kerülő út jelentős szakaszain az kátyúk és a nyomvályú miatt sebességkorlátozó táblák kerültek kihelyezésre.

– Államtitkár úr! A válaszához képest nem történt előremozdulás. Ezért kérdezném:

• Mit gondol: nekünk, Veszprém megyeieknek be kell érnünk a kormánypárti politikusoknak pozíciót biztosító és még csak nem is ülésező bizottságokkal, valamint a meg nem valósuló kormányzati ígéretekkel?
• Mikor és milyen ütemezésben kezdik meg végre a 8-as főút halaszthatatlan fejlesztéseinek folytatását?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Megerősítem, a 8-as számú főút fejlesztését kiemelt célnak tekintjük, ezért kétszer kétsávossá bővítését és a legfontosabb elkerülő utak megépítését az Új Széchenyi-terv is tartalmazza. A Székesfehérvár-Herend közötti építési munkák a fejlesztési program első ütemében szerepelnek. A Várpalota és Veszprém között a kétszer két sávval, fizikai elválasztással megvalósuló szakaszt a burkolatmegerősítés mellett külön szintben megvalósuló csomópontok teszik korszerűbbé és biztonságosabbá. Az építés megkezdése 2014-ben várható.

– Képviselő úr! Az építési engedély már rendelkezésre áll a várpalotai, 8 kilométer hosszúságú, kétszer kétsávos elkerülő, illetve a Várpalota keleti csomópont és a korábban tervezett Várpalota nyugati csomópontot megelőző térség közötti szakaszra, valamint megindult a szükséges területszerzés is. Az elkerülővel érintett pétfürdői bekötőútra szintén külön szintű csomópont kerül, ennek kivitelezése 2014-ben ugyancsak megkezdődik. Várpalota és Veszprém között, a 72-es számú főút csomópontjában már megvalósult az új, teljes értékű, külön szintű csomópont, amilyen Hajmáskérnél és Öskünél is lesz. A hajmáskéri és litéri csomópont közötti kivitelezési feladatokra a kivitelezői pályázat hamarosan lezárul. Az építés megkezdésére 2013 májusában, a forgalomba helyezésre 2014 októberében kerül sor. Megindul a kivitelezői pályázat a pétfürdői csomópont és a hajmáskéri csomópont közötti szakaszra is, ez tartalmazza az ösküi külön szintű átjárót is. A veszprémi körgyűrűt érintően a Budapesti úti csomópontot átalakítjuk, külön szintűvé fejlesztjük az almádi, füredi, tapolcai, csatári csomópontokat; a projekt része a veszprémi körgyűrű kétszer kétsávosra bővítése is. Ennek indítása 2014-ben várható.

Nem veszik észre, hogy a döntéseik sorozata űzi külföldre a fiatalokat?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! Lassan eljutunk arra a pontra, amikor minden hétre jut valamilyen botrány az oktatás területén. Néhány hete éppen az derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében az ELTE-n és a Corvinus Egyetemen a hallgatói juttatásokra fordított összeg lesz jelentősen kevesebb. A döntés értelmében 30-40 százalékkal csökken ebben a félévben az ösztöndíjakra és a szociális támogatásokra juttatandó összeg, mert ennyivel kevesebb állami normatívához jutnak az intézmények. Az ELTE esetében például, miközben a hallgatói létszám nem változik, 4200 főről beszélünk, a juttatásokra fordítható keret több mint 500 millió forinttal csökken. Emiatt nem tudnak majd a korábbiaknak megfelelő mértékben támogatni olyanokat, akik fogyatékkal élnek, tartósan betegek, nagycsaládosok vagy árvák, illetve önhibájukon kívül szorulnának rá a támogatásra.

– Államtitkár úr! Az említett intézmények nem tudnak ilyen mértékű forráselvonást kompenzálni. A kormányzat eddig csak közvetve, az intézményeken keresztül, de most már közvetetten is bünteti a hallgatókat. Épp azokat, akik tanulmányi eredményeikkel kiérdemelték a támogatást, illetve azokat, akik szociálisan rászorulnának. Az „Ifjúság 2012” kutatás szerint ezt a bizonytalanságot érzik a fiatalok a legnagyobb problémának. Az ilyen döntések pedig ezt erősítik, hogy ezek után külföldre mennek inkább a fiatalok.

– Államtitkár úr! Az intézmények ugyan ígéretet kaptak a minisztériumtól arra, hogy megkapják a teljes összeget, de arról nem lehetett hallani, hogy ez megtörtént-e. Illetve a kérdés továbbra is adja magát:

• Miért van szükség folyamatosan ilyen elhibázott lépésekre, amelyek intézményeket és hallgatókat tudnak ellehetetleníteni vagy bizonytalan helyzetbe sodorni?
• Hogyan tudják garantálni, hogy hasonló eset nem történik, és hajlandók teljes egészében véget vetni az önöknél már megszokottá vált év közbeni forráselvonásoknak?

+

KLINGHAMMER ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Botrányosnak minősítette a felsőoktatás területén zajló eseményeket, holott a felsőoktatási kerekasztal tárgyalói egy széles körű konszenzuson alapuló, a felsőoktatás jövőjét meghatározó megállapodás küszöbén állnak. Soha nem volt még arra példa, hogy a felsőoktatás valamennyi szereplője egy asztalnál üljön, és megállapodásra jusson szerteágazó, bonyolult kérdésekben, mint most.

– Képviselő úr! Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét, arra hogy a Magyar Tudomány 2013. márciusi számában három tanulmány is foglalkozik a magyar munkavállalók és a magyar fiatalok mobilitásával. Rögzítik: 10 ezerrel többen adták be az idén érettségizők jelentkezésüket hazai felsőoktatási intézménybe. Nem hiszem, hogy ez a menekülésre mutatna.

– Képviselő úr! Tisztában vagyok azzal, hogy azok a felsőoktatási intézmények, ahol jelentős jogász-, illetve gazdaságtudományi képzés folyik, a hallgatói normatíva terén kevesebb forráshoz jutottak, így az ELTE és a Corvinus Egyetem is, amit említett. Ennek technikai oka van: a 2013-as költségvetés tervezése során, még a múlt év nyarán-őszén e két képzési terület esetében önköltséges képzéssel számoltunk, így a hallgatói normatívát sem terveztük be a költségvetésbe. De fenntartóként ígéretet tehetek, hogy az év folyamán igyekszünk a többletbevételből vagy a 2012-es maradványból a jelenlegi helyzetet rendezni.

Az ELTE esetében azért érdemes azt is megemlíteni, hogy kiemelt felsőoktatási intézmény és kutatóegyetem minősítést is elnyert, amely minősítések idén újabb plusztámogatást jelentenek.