„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Kinek lehet haszna a szemétből?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Államtitkár úr! A hétvégén volt a TeSzedd! akciónak az ez évi fordulója, és a rossz idő ellenére nagyon sokan voltunk a szemétszedés kapcsán a különböző helyeken. Nagyon pozitív eredményekről lehet beszámolni: idén 30 százalékkal, így már 100 ezernél több volt az akcióban részt vevők létszáma,  míg a tavalyi évben 700 település vett részt ebben az akcióban, addig az idei évben már 1025 település.

– Államtitkár úr! 2012 mérföldkő a hulladékgazdálkodás történetében, akkor került elfogadásra az Országgyűlés részéről a hulladéktörvény. Az EU-s elvárások és irányelvek először e törvényen keresztül érvényesülnek hazánkban, a központi árszabályozás bevezetése  pedig a másik nagy eredmény. Ez pedig azt jelenti hogy a pluszköltségeket 2014. január 1-jétől már nem tudják áthárítani a különböző cégek az ügyfelekre, magyarul: ez az árak stabilizálódását, adott esetben csökkenését hozhatja magával. A fővárosban a begyűjtött és hasznosított hulladék jelenleg a szelektív hasznosítás tekintetében nem éri el a 4-5 százalékot, míg az Unióban ez 40 és 60 százalék közötti érték. De megtörténtek már az első lépések, hiszen a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés 2013 márciusától megindult. Ez két éven át fog folytatódni, és erre 5 milliárd forintot biztosít a költségvetés. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogalkotás tehát azt a célt tűzte ki prioritásként, hogy csökkentse egyfelől a keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, másrészt pedig ösztönözze a hulladék újrahasznosítását és ártalmatlanítását. Csak egy fontos adalék, egy fontos szám: évi mintegy 200 milliárd forintos összegről beszélünk akkor, amikor a felhasznált, újrahasznosított hulladék tekintetében a bevételeket vesszük szemügyre. Ezért is kérdezem:

• Várhatóan mekkora bevételre számíthatunk az elfogadott hulladéktörvény végrehajtási rendeleteinek következtében, illetőleg a kormány mekkora összeggel kívánja a többségében önkormányzati tulajdonban lévő, közszolgáltatást végző cégeket támogatni pályázat útján, illetőleg mire fogják fordítani ezeket az összegeket?

+

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az Európai Unió hulladékra vonatkozó keretszabályait a 2012. év december 31-ig hatályos hulladékgazdálkodásról szóló törvény ültette át a hazai jogrendbe. A hulladékokról és az egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv 2010. december 12-én hatályon kívül helyezte a korábbi keretszabályozást, és számos olyan fogalmat, elvet, célt és intézkedést vezetett be, ami teljesen új irányt jelöl ki az uniós országok hulladékgazdálkodásának. 2013. január 1-jétől hatályos a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a hulladéktörvény, amelynek célja egyrészt az irányelvi szabályok átültetése, másrészt a hazai hulladékgazdálkodás modernizálását féken tartó jogszabályi környezet megújítása volt. A törvény a lakossági és a nemzetgazdasági célokat együttesen kívánja, kívánta szolgálni.

– Képviselő úr! Az összes közvélemény-kutatás, azt mutatja, hogy Magyarországon az emberek környezettudatossága erősödik. Ez hosszú évtizedeken keresztül zajló folyamat, amelyben az oktatás, a nevelés, a médiumok, tehát különböző intézmények is közrejátszanak, de természetesen a családnak, a személyes példamutatásnak is szerepe van. Leginkább a szelektív hulladékgyűjtés az, amiben az emberek szívesen részt vesznek. Persze a megelőzés érdekében is szükség van pénzre, beruházásokra, de azt kell jeleznem, hogy az így beruházott pénz a probléma megelőzése tekintetében nagyságrendekkel kisebb, mint utólag a problémát megoldani sok pénzzel, nagy erőkifejtéssel.

– A TeSzedd! akció nemcsak a szemét összegyűjtése egy jeles napon, hanem igazából a környezettudatosságnak is az ünnepe: vallási, politikai hovatartozástól, korosztálytól teljesen függetlenül az emberek, családok együtt, saját önszántukból elhatározásképpen gyűjtik a szemetet ezen a napon. Óriási sikere volt az akciónak. Több mint százezer ember regisztráltatta magát és konkrétan fizikai értelemben részt is vett a szemétgyűjtésben. Köszönet érte! Tudni kell azonban, hogy ilyenkor csak a kommunális hulladékot gyűjtjük, tehát csak azt a részét, amely zacskóba gyűjthető, a bontási törmelék és egyéb más, veszélyesebbnek minősülő hulladékfajták összegyűjtésére nem kerül sor. Nagyon nagy probléma a bontási törmelék a települések külső részén. Ezért az elkövetkezendő időszakban arra is törekszünk, hogy a kommunális szemét összegyűjtésén túl megszervezzük a bontási törmelékek összegyűjtését is, amihez viszont logisztikai szervezés kell, erőgépek kellenek és pénz. A törvényhez kialakított rendeletek révén a lerakási járulék jelen pillanatban  3-3,5 milliárd forintos alapot jelent, amelyből október végére az önkormányzatok, illetve a közszolgáltató cégek számára pályázati úton pénzt juttatunk a hulladék szelektivitásának növelése érdekében.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár úr! Egy korábbi interpellációban a szocialista képviselőtársunk szavaiból kiderült, hogy 2012 a hulladékgazdálkodás tekintetében az időszámítás kezdete. Ez tehát azt jelenti, hogy ezen időszak előtt - és ebben egyetért az ellenzék és a kormánypárt – nyolc éven keresztül hallhattuk fogadkozásukat, de nem történt semmi. A Fidesz-KDNP-kormány tett végre valamit ebben az ügyben, ennek pedig három eredménye van: az egyik - ahogyan az ön szavaiból is kiderült -, hogy a hulladék újrahasznosítása tekintetében bevétel generálódik; másodsorban a környezettudatos szemlélet is talán, reményeink szerint egyre inkább teret fog kapni; és harmadrészt – bár ez mulatságos a szocialista képviselőtársaimnak, amint látjuk - egyre kevesebb kiadást fog jelenteni az embereknek. Úgyhogy ez alapján a válaszát elfogadom.

A mindennapos testnevelés valóban része a gyermekek hétköznapjainak?

GAAL GERGELY (KDNP): vÁllamtitkár úr! Lényeges mérföldkőnek tekinthető a mindennapos testnevelés bevezetése a magyar sport történetében. A sport a nevelés egyik legfontosabb eszköze, amely a gyerekek jellemének gazdagodását erősíti. A csapatsportokban gyakran megmutatkozik gyermekeink egyénisége és a közösség iránti felelősségvállalása is. A jelenlegi ülő életmód és a modern szabadidő-eltöltési szokások mellett elengedhetetlen, hogy a fiatal generáció már a korai időszakban mindennapjainak természetes részeként tekintsen a testmozgásra. A mindennapos testnevelésnek köszönhetően az 1., 5. és 9. osztályos diákok hetente ötször vesznek részt testnevelésórán, ennek köszönhetően az élsport és a versenysport is jelentős utánpótlásra számíthat, hiszen a testnevelő tanárok naponta találkoznak a diákokkal, így hamarabb észreveszik a kimagasló tehetségeket és a klubokhoz irányítják őket. Most 50 ezerrel többen fociznak, 6 ezerrel többen kézilabdáznak, és 10 ezerrel többen kosárlabdáznak, mint korábban.

– A kormány a „Sportcsillagok” ösztöndíj létrehozásával segíti a magyar sporttehetségek külföldre távozásának megakadályozását. Ennek az ösztöndíjnak keretében ötven reményteljes fiatal tanulhat a hazai felsőoktatási intézményekben, és részesülhet félévenként 1 millió 250 ezer forintos támogatásban. Mindezen sikerek mellett azonban fontos, hogy a diákoknak a mindennapi testmozgás is az életük része legyen. Kérdezem ezért:

• Hogyan igyekszik a kormány a gyerekek körében népszerűsíteni a mindennapos testnevelés bevezetésének, a sportnak a fontosságát, és mennyire vált ez valóban részévé a diákok mindennapjainak?

+

SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A kormány kiemelt célja, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel. Hozzáteszem: magánemberként is, szülőként is, édesapaként is messzemenőkig azonosulok ezzel a céllal, hiszen mi lehet más fontosabb nekünk, szülőknek, mint gyermekeink felnevelése egészséges szemléletmódban, és fizikai értelemben is egészséges nemzedékeket szeretnénk felnevelni. Ennek egyik fontos eszköze és lehetősége az oktatási rendszerünkben kialakított mindennapos testnevelés bevezetése volt. S valóban, ahogy ön fogalmazott, mérföldkőnek tekinthetjük a mindennapos testnevelés bevezetését.

– Képviselő úr! Látjuk azokat a problémákat, azokat a gondokat, amelyek a gyermekeink életére kihatással vannak. Az Egyesült Államokban a 6-11 éves korú gyermekek esetében már 25-30 százalékban jelen vannak az elhízással járó túlsúlyos kockázati tényezők, Magyarországon sincs ez másként. Viszont ha ismerjük és látjuk ezeket a gondokat, akkor tenni is kell azok megoldása érdekében. Ezért vezettük be tavaly szeptembertől az 1., 5. és 9. osztályokban a mindennapos testnevelést, és ezért indítottuk tovább útjára ezt a programot 1., 2., 5., 6., 9. és 10. osztályokban is, és így megyünk szépen tovább, míg valamennyi évfolyamban a mindennapos testnevelés részévé válik a gyermekeinknek. A program sikeres, pozitív visszajelzések vannak. Azt kell mondjam, hogy gyermekeink 75 százaléka eddig csak a testnevelésórák alkalmával sportolt, ezért is kell ezt az eszközt, ezt a lehetőséget megadni a gyermekeinknek, hogy egészséges szellemiségben egészséges, aktív életet élhessenek majd felnőttként is. És ne feledkezzünk meg az Atlétikai Szövetség partnerségéről sem, hiszen a testnevelő tanároknak adtunk egy új oktatás-módszertani segítőeszközt is a kölyökatlétikai program keretében. Ez a program is folytatódik. Nagyon-nagyon sok gyermek a mindennapos testnevelésórák során a tehetségét kibontakoztatva reményeink szerint sportegyesületekben képezheti magát tovább, és a kormány ezt messzemenőkig támogatja, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél több gyermek sportoljon.

+

GAAL GERGELY: – Államtitkár úr! Örömmel hallottam ezt a beszámolót az ön részéről, hiszen a mai fogyasztói és szórakozási szokások mellett különösen fontos, hogy minél több lehetőségük legyen a gyerekeknek arra, hogy mindennapos testmozgással foglalkozzanak, és a testnevelés ne csupán egy legyen a sok tantárgy közül, hanem egyfajta kikapcsolódás, a napnak egy várva várt része is legyen a diákok számára. Ezért öröm számomra is, hogy ez a kezdeményezés sikeres volt.