„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - néhány alkalommal udvariasan a hangzavarokat, bekiabálásokat is jelezve -  tallózunk.

A kiemelt csapatsportágak milyen arányban részesültek az elmúlt időszakban a taokedvezményből?

STÁGEL BENCE (KDNP): – Államtitkár úr! Aki áldoz a sportra, azt ösztönözni kell, és a kormányzat kiemelt célként deklarálta, hogy minél több fiatal ismerje fel a sportolás szerepét és jelentőségét, és népszerűsítse a sportot is. Érzékelhető, hogy Magyarország kormánya kiemelt stratégiai területként tekint a sportra, hiszen 2010-től jelentősen megnövelte és megemelte a sportolási lehetőségek javítására szánt állami költségvetési forrásokat.

– A magyar sport központi költségvetési támogatása a 2010. évi 16,3 milliárd forintról 2011-ben már több mint 31 milliárd forintra emelkedett, amit a '12. és '13. évekre is sikerült szinten tartani. A társasági adó és az osztalékadó, az úgynevezett taokedvezmények sportbeli bevezetésével a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong éves szinten több tíz milliárd forintos kiegészítő támogatáshoz jutott. A '11-12-es támogatási időszakban 33,5 milliárd forint került a taotámogatások révén a sportba, és ennek eredményeként jelentősen fejlődhet az utánpótlás-nevelés, sorra újulnak meg a sportlétesítmények, és 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt az igazolt sportolók létszáma az érintett sportágakban.

– Az Európában is újdonságnak számító taokedvezmény révén a sportban foglalkoztatottak fizetésének kiegészítésére és megemelésére is jut indirekt állami támogatás, hiszen 150 sportpálya épülhetett meg a támogatásoknak köszönhetően, és a jelentős sportlétesítmények körében a Nemzeti Olimpiai Központ mellett befejeződhet a felsőoktatás sportéletének fellegváraként az újbudai Tüskecsarnok fejlesztése is, amely 16 éve várat magára. Kérdezem:

• A kiemelt csapatsportágak milyen arányban részesültek az elmúlt időszakban ebből a taokedvezményből?

+

SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Köszönöm, hogy szóvá tette itt, a parlament színe előtt is  a sport ügyét. Mindig fontos, hogy egy nemzeti ügyről itt, a Ház falai között is tárgyaljunk. Magyarország a sportban nagyhatalom, köszönhetően az eddig végzett munkának: 168 olimpiai aranyéremmel a világ nemzeteinek a sorában a nyolcadik helyen állunk, és ha leszámítjuk a téli olimpiákat, és népességarányosan megnézzük, hogy hol tartunk, akkor a világ élén tartunk a sportban. Legyünk erre büszkék! Ezért a kormány kiemelt ágazatnak tekinti a sportot. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a nagyhatalmi státust meg is tudjuk tartani, és még fontosabb, hogy a gyermekeink minél többen kezdjenek el sportolni, érezzék meg a sport igazi ízét, a sport szeretetét.

– Kérdésére rátérve: az öt látvány-csapatsportágra a 2011. és '12. évben több, mint 30 milliárd forintot szántunk: a Labdarúgó Szövetség 19,5 milliárd forintra, a Kézilabda Szövetség 5,9 milliárd forintra, a Kosárlabda Szövetség 3,2 milliárd forintra, a Jégkorong Szövetség 2,3 forintra, a vízilabda sportág pedig 2,2. forint támogatásra számíthatott. De ennél sokkal fontosabb, hogy ez döntően egyrészt létesítményfejlesztésekre fordítódott, másrészt pedig az utánpótlás-nevelésre. Több mint 50 ezerrel több fiatal ment el focizni, az elmúlt másfél-két évben, és több mint száz műfüves focipályát adtunk át az elmúlt időszakban. És több mint 6 ezer gyermek ment el kézilabdázni, több mint 10 ezer gyermek ment el kosárlabdázni a kormány sportot támogató politikájának köszönhetően, -  ez önmagáért beszél.

+

STÁGEL BENCE: – Államtitkár úr! Azt hiszem, hogy a sporttámogatás és a sportfinanszírozás kapcsán az egyik kulcskérdés a hosszú távú és kiszámítható rendszer lesz. Kérem, hogy ennek jegyében végezzék a munkájukat a jövőben is! A létesítményfejlesztések kapcsán pedig kiemelt célként kell megjelölni a regionális szempontokat. A mindennapos testnevelés rendszerét figyelemébe véve arra is legyünk tekintettel, hogy azokon a helyeken, ahol létesítményhiányok vagy infrastrukturális hiányosságok vannak mindenképpen elsőbbséget kell hogy élvezzenek  Remélem, hogy hosszú távon ez a rendszer megvalósítható és fenntartható lesz.

+

SIMICSKÓ ISTVÁN: – Képviselő úr! Valóban, a létesítményfejlesztés kiemelt jelentőségű. Azt hiszem, ha őszintén végignézzük az elmúlt időszakot, akkor azt látjuk, hogy több évtizedes lemaradásunk van a sportlétesítmények vonatkozásában. Ezért van szükség pályaépítésekre, ezért van szükség olimpiaiközpont-fejlesztésekre, ezért van szükség a Tüskecsarnok befejezésére is, amely nemcsak Újbudának, hanem egész Budapestnek új sportközpontjává válhat.

– Képviselő úr! Azt hiszem, hogy amikor a mindennapos testnevelést bevezettük, akkor nagyon-nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a magyar gyermekek egészséges életmódja kialakulhasson. Úgy érzem, hogy mindenféle nehézség ellenére nagyon komoly erőfeszítések történtek azért, hogy sikertörténet legyen. A magyar testnevelő tanárok kiváló munkát végeznek, megbecsült tagjai valamennyi tantestületnek. S ha megnézzük azt, hogy az elmúlt két évben 234 498 fő sportolt igazolt versenyzőként, és mára a kormány támogatásának köszönhetően 301 671 főre nőtt az igazolt sportolók száma, ez óriási eredmény, óriási teljesítmény. Magyarország a sportpályán is jobban teljesít.

Kísérleteznek még a betegekkel?

NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): – Államtitkár úr! Nem először kérdezem önt a cukorbetegeket érintő jogszabályok kapcsán, tartok tőle, nem is utoljára. A mostani apropó akár még pozitív is lehetne, hiszen májustól végre életbe lépett az az általunk régóta követelt rendelet, amely eltörli az 1-es típusú cukorbetegek esetében a jó minőségű inzulinok odaadásának feltételéül szabott teljesítendő értékhatárt. Mégsem örülhetünk maradéktalanul, mert ez sokak számára több mint egy végigszenvedett évet jelentett, ahol vagy fizetniük kellett az életmenő gyógyszerért, vagy ha erre nem volt módjuk, be kellett érniük a sokkal rosszabb életminőséget adó kezeléssel. Nem örülhetünk, mert a cukorbetegek nagy tömegének, a 2-es típusúaknak, még mindig ott van a nehezen teljesíthető értékhatár, aminél nem veszik figyelembe az egyéni élethelyzetek különbözőségét, ami nem ad lehetőséget a kezelőorvosnak arra, hogy legjobb tudása szerint maga határozza meg a terápiát. Nem örülhetünk, mert még mindig nem arról szól a történet, hogy a megelőzésben gondolkodnának, s a cukormérő tesztcsíkok árát csökkentenék azért, hogy a betegek többet mérjenek, és ezáltal jobban tudják menedzselni a betegségüket, megelőzve a szövődményeket.

– Államtitkár úr! Az elmúlt években számtalanszor mondtam önnek, hogy ostobaságot csinálnak, amikor a betegek egészségét és életét veszélyeztetve vonnak ki pénzt az egészségügyből. Most is azt kérem, hogy hallgassák meg a szakembereket és az érintetteket, ne legyen automatikus a támogatás elvonása a cukorbetegeknél, ha nem tudják a megszabott értékhatárt teljesíteni. Hiszen több olyan élethelyzet van, például egy másik betegség hatása, ami úgy befolyásolja a cukorbetegséget, hogy önhibájukon kívül nem tudják elérni a kritikus értékhatárt. Legyen lehetősége a kezelőorvosnak mérlegelni, hogy mi a legjobb gyógymód. Mi ilyen egészségügyben gondolkodunk. És önök?

• Kísérleteznek még a betegekkel, vagy megtanulták a leckét?

+

SZÓCSKA MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Engem mindig meghökkent az, amikor valamiféle pozitív történést megpróbálnak áthangszerelni negatívba. Szeretném mondani: mielőtt mi ezt a glikált hemoglobin mérésére alapozott ösztönzőrendszert bevezettük, akkor a betegek 50 százaléka működött együtt, 50 százalékának volt helyes ez a hemoglobinértéke, most pedigjelenleg 80 százalékának.

Tehát ha azt kérdezi tőlem, hogy a prevención dolgozunk-e, a válasz igen, mert most a betegek 80 százaléka működik együtt a terápiával, ennek az ösztönzőnek a bevezetésével, és ez megelőzi azokat a szövődményeket, amelyek a cukorbeteg emberekben, akik nem működnek együtt a terápiával, értelemszerűen bekövetkeznek.

– Képviselő úr! Ne felejtse el, hogy a háziorvos a glikált hemoglobin mérésével együtt ösztönzésben részesül, hogy kövesse a betege vércukorszintjét vagy a glikált hemoglobin szintjét. Tehát úgy állítottuk be az ösztönzőket, hogy minél többen működjenek együtt a terápiával és az, hogy fél-egy év alatt elértük, hogy a betegek 80 százaléka működik együtt a terápiával, az egy óriási eredmény. 1305 gyógyszernek az árát csökkentettük átlagosan 35 százalékkal, és a betegek együttműködnek, üdvözlik ezt az intézkedést. Tehát a betegterhek csökkentek, szemben az önök intézkedéseivel.

+

NEMÉNY ANDRÁS: – Államtitkár úr! Azért ennek a másfél évnek rengeteg vesztese volt az 1-es típusú cukorbetegek között. Egészen biztosan tudom, mert magam is érintett vagyok. Én nem vártam el öntől, hogy bocsánatot kérjen a cukorbetegektől azért, amiért ezzel óriási szakmai hibát követtek el, és kockára tették több százezer embernek az egészségét és életét. Nem vártam el azt sem öntől, hogy azt mondja: tisztelt képviselő úr, igaza volt az MSZP frakciónak, amikor kiállt a cukorbetegek jogaiért, és olyan javaslatot tett, amit másfél év késéssel most önök is elfogadtak. De azt igenis elvárom önöktől, hogy tanuljanak a más kárán elkövetett hibáikból, és soha többé ne veszélyeztessék az önökre bízott betegek életét. Igenis elvárom azt is, hogy soha többé ne kísérletezzenek a betegekkel semmilyen gazdasági miniszter és semmilyen miniszterelnök kedvéért!

+

SZÓCSKA MIKLÓS: - Képviselő Úr! Ha ön azt sikertelen intézkedésnek tekinti, hogy a terápiával együttműködők arányát 50 százalékról 80 százalékra emeltük, akkor ön nem ismeri ennek a betegségnek a hosszú távú természetét. Azt hiszem, önnek egyet kell, kellene  értenie azzal, hogy ez egy sikeres beavatkozás volt. Nem vontuk el senkitől a terápiát, a hagyományos inzulinterápia ugyanúgy százszázalékos támogatással rendelkezésre állt, és még egyszer mondom: 1305 gyógyszer ára csökkent átlagosan 35 százalékkal. Ezeknek a gyógyszer-politikai intézkedéseknek nagyon komoly népegészségügyi hatása lesz hosszú távon is, és nagyon komoly gazdasági hatása van már rövid távon.

Már a fordítás sem megy?

M AGYAR ZOLTÁN  (Jobbik): – Államtitkár úr! Több olyan eset merült fel mostanában, ahol nagyon válogatott módon tesznek tönkre családi gazdálkodókat, sodornak a vég szélére ilyen gazdálkodókat. Egy konkrét, ám korántsem egyedi történettel fordulok most önhöz:  2003-ban egy családi gazdaság, földjeivel részt vett az agrár-környezetgazdálkodási programban. A pályázat beadásakor az Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal mindent rendben talált. 2004-től 2009-ig tartott a következő ötéves program, amelyben ismét részt vett a család, és ismét mindent rendben találtak. Újból ugyanaz a személy adta be a pályázatot a saját nevén a család összes földjére, aki természetesen rendelkezett a család többi tagjától erre meghatalmazással. 2007 júniusában a szakhatóság ellenőrizte a programot, a helyszíni ellenőrzés során a földeket felmérték, a földhasználati lapokat megtekintették, és mindent rendben találtak. 2009-ben újra benyújtották, nem mondom végig a történetet, ugyanez történt, a hatóság minden esetben, minden ellenőrzéskor mindent rendben talált. 

– 2009 májusában azonban önök,  illetve még elődeik hoztak egy rendeletet, és erre a pontra hivatkozva most, 2013 februárjában az történt, hogy az ismételt ellenőrzéskor a szakhatóság erre a rendeletre hivatkozva meg fogja büntetni a családi gazdálkodókat.

– Államtitkár úr!  Több tucat esetet tudok önnek példaként idehozni. Méghozzá azért, mert az MVH nem veszi azt figyelembe, hogy ők nem figyelmeztették ezeket a családi gazdálkodókat, és az azóta megtörtént jogszabályváltozások alapján szerintük jogtalanul vették fel a támogatásokat. Ez sok esetben sok tízmillió forintot is jelenthet, és tényleg a vég szélére sodorhat gazdálkodókat. Kérdezem:

• Mit kívánnak tenni az ilyen ügyek rendezésére, hogy egy MVH-hiba miatt nem menjenek tönkre ezek a családok?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! 2010 februárjában az Európai Unió számvevőszékének vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a támogatásokhoz szükséges, a családi gazdaságok által a földalapú támogatásokhoz szükséges földhasználati alap vonatkozásában nem a jogszabálynak megfelelő eljárás folyik.

– Ezt a problémát mi is észleltük és a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal felé jelezve május 2-án megszületett az erre vonatkozó rendelet. Egy a probléma: visszamenő hatállyal nem lehet alkalmazni ezt a jogszabályt. Ugyanis innentől kezdve a rendelet alapján nemcsak a családi gazdálkodó, hanem a családi gazdaság tagjai is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a földhasználat bejelentése következtében jogosultak a támogatásra.

– Képviselő úr! Ezt a problémát már akkor jelezték a szocialista kormánynak, amely ebben a kérdésben semmit nem tett. A probléma adott volt, és ez a kormány talált rá megoldást. Nem az MVH felelősségét kell tehát boncolgatni ebben az ügyben. Itt volt egy olyan mulasztásos jogviszony az előző kormány részéről, amit ezzel a rendelettel sikerült rendeznünk, de a jogszabály visszaható hatályát nem lehetett meghatározni, mert azt az Európai Unió nem hagyta volna jóvá.

+

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Elfogadom azt, amit ön mond az előző kormány felelősségével kapcsolatban. Én is tisztában vagyok vele, a legnagyobb probléma mégis azért áll fenn, mert az ő kormányzásuk nem figyelmeztették a gazdákat eme rendelet megváltozására. Az MVH a 2010 szeptemberében történt ellenőrzésekor is rendben talált mindent. Jó néhány olyan gazdálkodó van, akik már az önök kormányzása idején kapták az ellenőrzéseket, és akkor is rendben találtak mindent. Tehát ebben az esetben nem áll meg az, hogy kizárólag a szocialista kormányok követték el ezt a hibát. Persze értem én, hogy a visszamenőlegesség probléma önöknek, de azért mégiscsak ki kellene találni itt valamit. Több tucat, akár több száz gazdálkodó családról van szó, akiknek ezek a milliós tételek, ha vissza kell fizetniük, tényleg a gazdálkodásuk végét jelenti. Úgyhogy kérem: találjanak ki valamit, és most harcoljanak az Unióval, ebben az ügyben legyen szabadságharc, ne pedig csak mondvacsinált kérdésekben.

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy ez nem a szabadságharc, hanem a jogszabályok betartásának kérdése. Mi nagyon sokszor elmondtuk, hogy a családi gazdaság vezetője és tagjai között jelentős különbség van. Azok a földhasználatok, amelyek alapján nemcsak a családi gazdálkodó, hanem a tagok is bejelentették a földhasználatot, az Európai Unió rendelkezése alapján szabálytalannak minősültek. Higgye el nekem, hogy mi ebben a kérdésben megtettünk mindent, ami lehetséges, tényleg elmentünk a végső határig. Pontosan ezért született meg ez a rendelet, és azért történt az, hogy ebben a kérdésben még egyszer ilyen jellegű probléma ne forduljon elő.

Hogyan értékeli a minisztérium a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság piacfelügyelet terén elért eredményeit?

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): – Államtitkár úr! Az Európai Bizottság 2013. május 16-án tette közzé azt a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország első helyen végzett a veszélyes termékek felkutatása terén az Európai Unióban. Hazánkban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el a RAPEX-rendszerben a nemzeti szintű feladatot. Tonio Borg egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos sajtótájékoztatóján külön hangsúlyozta, hogy az eredmények nem arra utalnak, hogy ezekben az országokban több veszélyes termék kerülne piacra, mint a többi tagállamban, hanem éppen ellenkezőleg. Hazánk eredményei arra mutatnak rá, hogy jobban kerülnek ellenőrzésre a forgalomba hozott termékek.

– Államtitkár úr! A RAPEX-rendszeren belül kimagasló eredményeink évről évre javultak, amelyeknek köszönhetően kisebb mértékben kerülnek kereskedelmi forgalomba az egészségre, az emberi életre vagy éppen a környezetünkre potenciálisan veszélyes fogyasztási cikkek. A hazai hatóság első helyezése egyértelművé tette, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek a leghatékonyabban ellenőrzik a forgalomba hozott termékeket. Természetesen van még teendőnk bőven, de azt elmondhatjuk, hogy Magyarország a fogyasztóvédelem területén is jobban teljesít. Mégis kérdezem::

• Hogyan értékelik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság piacfelügyelet területén elért eredményeit?
• Milyen további termékbiztonsággal összefüggő ellenőrzéseket terveznek a jövőben?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Becsüljük meg, ha valamiben elsők vagyunk. Becsüljük meg, hogy elsők vagyunk a fogyasztóvédelem területén a veszélyes termékek felkutatásában. Úgy gondolom, mindaz, ami a fogyasztóvédelem területén történt az elmúlt két évben, visszajelzi, hogy a veszélyes termékek felkutatásában az Európai Unió RAPEX-adatbázisa szerint Magyarország volt a legsikeresebb. Ez azt is jelenti, hogy itt 2278 értesítés került be a rendszerbe, ebből 1938 súlyos veszélyt jelzett, és az NFH 294 értesítésével az összes jelzés 15 százalékát adta. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások csaknem 77 százalékát a ruházati termékek adták, 11 százalékát a játékok és gyermekeknek szánt termékek, 10 százalékát pedig a villamossági termékek tették ki. Ezek adják együttesen azt az arányt, amiben első helyen áll Magyarország a veszélyes termékek felkutatásában.

+

ZSIGÓ RÓBERT: – Államtitkár úr! Örömmel veszem, hogy a minisztérium is értékeli azt a munkát, amelyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elvégzett ezen a területen is az elmúlt időszakban, hiszen nagyon fontos, minden embert érintő területről van szó. Én is azt gondolom, hogy meg kell becsülni ezt az eredményt, hiszen Magyarország egyre több területen teljesít jobban, és ajánlom a bizottság alelnökeként is a segítségünket a további munkához, hiszen ez Magyarország érdeke.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Csupán 3 számot említenék: 47 témavizsgálatról van szó, ebből 21 az, ami a veszélyes termékeket illeti, és az előbb elhangzott, hogy ebből a 47-ből pedig 17 az, amely a gyermekek által gyakrabban használt termékeket illeti.

Mindkettő nagyon jól jelzi a súlypontját és a területeit a fogyasztóvédelemnek. Ebben az esztendőben, ahogy az elmúlt esztendőben, úgy gondolom, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sikeresen végzi a munkáját.

Figyeltünk-e a gyermekeinkre az ellenőrzések során?

SPALLER ENDRE (KDNP): – Államtitkár úr! Gyermeknap volt. Igyekszünk ilyenkor a szokásosnál is jobban odafigyelni, hogy ez a hétvége számukra ne csak egy átlagos hétvége legyen. Rájuk figyelünk, körülöttük forog a világ. Összegyűlik a tágabb család, elvisszük a gyerekeket olyan helyre, ahová már régóta el akartak jutni, megajándékozzuk őket, talán több édességet is ehetnek. Reméljük, hogy a gyermeknap inkább szólt a család összetartozásáról, a rég halogatott találkozásokról, mint a fogyasztásról. Azonban nem kerülhető meg, hogy ez utóbbiról is beszéljünk. Ahhoz, hogy az együtt töltött idő és az ajándékok valóban örömöt és csak örömöt hordozzanak, a fogyasztóvédőkre komoly feladat hárul. A magas kereslet és a termékek gyors elfogyasztása miatt ilyenkor a legkönnyebb ugyanis elpasszolni a gyermekeknek szánt veszélyes árut, ilyenkor lehet a legkisebb üzleti kockázattal megsérteni a fogyasztóvédelmi szabályokat. Szerencsére a híradások komoly törvénysértésről, balesetről nem számoltak be. Bízom benne, hogy ebben a vállalkozók jogkövetésének nagyobb szerepe volt, mint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzéseinek. Mégis kérdezem:

• A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hogyan készült a gyermeknapra?
• Végeztek-e vizsgálatokat kifejezetten a gyermeknapra készülve?
• Vizsgálták-e a gyermek saját testsúlyát hordó eszközöket, azaz a hintákat vagy a babaruházati termékeket, esetleg különösen fontos lehetett a játékok laboratóriumi ellenőrzése?
• A gyermekeknek szánt írószereket, gördeszkákat, babakozmetikumokat vagy más termékeket vizsgálták-e, és ha igen, mi ennek a tapasztalata?
• Végeztek-e vizsgálatokat a gyermeknapon, és ha igen, mit tapasztaltak?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Egyetértek önnel abban, hogy a gyermeknap fokozottan felhívja a figyelmet azokra a leselkedő veszélyekre, amelyek a termékek vásárlásából, a fogyasztásából adódhatnak. Azért hozzátenném: a Fogyasztóvédelmi Hatóság nemcsak gyermeknapon, hanem az év valamennyi napján ezt kitüntetett témának tartja, hiszen a 2013. évi ellenőrzési és vizsgálati programjában 47 témavizsgálat szerepel, és ebből 17 kifejezetten a gyermekeknek készült termékek ellenőrzését tűzte célul. A gyermekek ápolásától, ruházkodásától, a nekik használt használati és játékszerekig nagyon sokfajta terméket fog át ez a vizsgálatsorozat. A laboratóriumi vizsgálattal egybekötött tematikus piacfelügyeleti ellenőrzések sorából példaként említeném a csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek, gyermekkerékpárok és a fürdőjátékok célzott vizsgálatát. A hatóság – ez szintén a prevenció része –, idén is elvégzi a bölcsődékben a játékok biztonsági vizsgálatát és ezt a kezdeményezést a bölcsődék is nagyon pozitívan fogadták.

– Képviselő úr! De nem csak a vizsgálat fontos! A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a prevenció érdekében is jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekek tudatos fogyasztóvá válásának elősegítésére. Ennek jegyében indította útjára az úgynevezett „Okoskosár” nevű interaktív honlapját, amelynek célja elsődlegesen az, hogy a kisgyermekek és szüleik számára játékos formában közvetítse a fogyasztói ismereteket..

+

SPALLER ENDRE: – Államtitkár úr! Örülök annak, hogy felsorolta, melyek azok a témák, amelyekben az NFH komoly vizsgálatokat végzett. Bízom benne, hogy az év további részében is így lesz, nemcsak gyermeknapkor, hanem az év minden napján odafigyelünk a legkisebbekre.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Hadd említsek még egy prevenciós eszközt: ez már egy magasabb korosztálynak szól, általános és középiskolákban, valamint akár felsőoktatási intézményekben is. Egész évben elérhetőek a nyílt laboratóriumi napok, ahol bemutatkozik a hatóság, hogy milyen jellegű vizsgálatokat végez. És éppen a gyermeknap alkalmából Pécsett nyílt laboratóriumi napot tartottak a városi programsorozat keretében, ahol a gyermeknapszemüvegeket és a gyermekékszereket vizsgálták meg, hogy ezek mennyire biztonságosak. Úgy gondolom, hogy az ilyen egyedi, nyílt laboratóriumi napok is nagyon sok lehetőséget biztosítanak a gyermekek fogyasztóvédelme érdekében.