Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Miután helyre áll a rend kőkemény ütközetek, szóváltások színesítik. Kontra, rekontra, szubkontra, mórkontra. Kártya nyelven így nevezhető. Az ellenzék szólásai majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. Az MSZP például bőszen ostromol, s látványosan arra hivatkozik, hogy a nehézségek ellenére, mily nemes és eredményes volt a küzdelmük az elmúlt nyolc esztendőben, most pedig az új kormány áldatlan működésének köszönhetően romba dől az ország. A liberális köntösbe burkolódzó LMP, és a „mellényt öltő” Jobbik szerint pedig csak akkor lesz igazán szép a hazánk, ha majd – persze nem együtt- ők irányítják. A kormány sem rest. Hangzatos retorikával cáfol, a múlt sötét bugyraira emlékeztetve, valóságot javító, szebb jövő reményében tesz, s ígér bőségesen. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva tallózunk.

Hogy halad az önkéntes tartalékos rendszer feltöltése?

BORBÉLY LÉNÁRD (Fidesz): – A Magyar Honvédség az előző kormányzati ciklusok felelőtlen politikai döntései miatt folyamatos létszámcsökkentéssel, alakulatok felszámolásával, katonai objektumok bezárásával, haditechnikai eszközök kivonásával, képességük egymás utáni elvesztésével volt kénytelen szembesülni. Arról a szégyenletes dologról pedig nem is érdemes hosszasan beszélni, hogy az objektumainkat biztonsági cégek védték.

– Miniszter úr! Hivatalba lépését követően a kormány elkötelezte magát, hogy még a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is nemcsak hogy megállítsa a Magyar Honvédség képességvesztését, hanem növeli hazánk honvédelmi képességeit. Ennek szellemében és keretében évtizedes hiányt igyekszik pótolni ez az elhatározás, amely célul tűzte ki, hogy a sorkatonai rendszer eltörlését követően megteremti a honvédség ténylegesen felhasználható tartalékos állományát. Valóban hiánypótló ez a törekvés, hiszen mindannyian tudjuk, hogy kormányváltáskor Magyarországon összesen 18 fő tartalékos állomány volt.

– Mi itt az Országgyűlésben természetesen üdvözöltük a honvédelmi vezetés szándékait, és a törvényhozás alkotmányos felhatalmazásának megfelelve elvégeztük azt a munkát, amely megteremtette az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének jogszabályi kereteit. Az Országgyűlés előbb az alaptörvényben határozta meg, hogy Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn, majd az alaptörvényi felhatalmazás alapján számos jogszabályt fogadtunk el vagy módosítottunk, hogy a rendszer a honvédelem nemzeti érdekét szolgálva ezen a területen is erősödhessen.

– Miniszter úr! Azt gondolom, a törvényhozás a maga eszközeivel megteremtette a kereteket, a kormány feladata pedig a végrehajtás, azaz a jogszabályi gyakorlatba átültetése. Minthogy az önkéntes tartalékos rendszer felállítása értelemszerűen a honvédelmi tárca feladata, ezért kérem a miniszter urat, adjon rövid tájékoztatást azzal kapcsolatban:

• Hol tart jelenleg a rendszer kiépítése?

+

HENDE CSABA, honvédelmi miniszter: – Valóban, az önkéntes tartalékos rendszer létrehozása a rendszerváltozás óta a legnagyobb szabású haderő-fejlesztési vállalkozás. Valóban lefektettük az Országgyűléssel együttműködve a jogi kereteket: összesen 28 jogszabály került megalkotásra vagy módosításra az alaptörvénytől a miniszteri rendeletekig bezárólag. Fő komponense ennek a rendszernek: az önkéntes védelmi tartalékosok, akik területvédelmi alapfeladat ellátására kerülnek alkalmazásra, elsődlegesen őrzés-védelemre, katasztrófavédelmi feladatokra és az úgynevezett befogadó nemzeti támogatás feladataira, az önkéntes műveleti tartalékos feladatra viszont az, hogy a Magyar Honvédség valamennyi feladatára korlátozás nélkül azonnal igénybe vehetőek legyenek.

– Képviselő úr! Jelentem, megkezdődött a feltöltés. Szándékunk szerint 2014 végére a teljes engedélyezett 8 ezer fős létszámot el fogjuk érni. Jelenleg 1978 fő önkéntes védelmi tartalékosunk van, a műveleti tartalékos beosztások száma összesen 5576 fő, abból január 1-je óta ezekre a helyekre 2885 fő regisztrált, közülük pedig 558 fővel már meg is kötöttük a szerződést.

– Megemlítem végül, hogy megteremtettük a munkaügyi garanciákat az önkéntes tartalékos katonák, illetve a munkáltatóik számára, hiszen nem érheti semmiféle hátrány sem a munkáltatót, sem a munkavállalót. Felmondási védelmet biztosítottunk, a tartalékos katonák, a közszolgálati tisztviselők besorolási megállapításánál pedig kétszeres mértékben kell figyelembe venni az önkéntes tartalékosként eltöltött szolgálati időt.

+

BORBÉLY LÉNÁRD: – Miniszter úr! Az ön által elmondottak alapján is beigazolódott az, hogy azok az igaztalan és hazug vádak, amelyek a szocialista képviselőktől hangoztak el, hogy ez a rendszer kiépítése semmi másról nem szól, mint az ő általuk igen kedvelt biztonsági őrök átöltöztetését szolgálja nem igazak. Hazugok ezek a vádak, hiszen egy komoly rendszer kiépítése zajlik. Jó munkát kívánok a továbbiakban is!

+

HENDE CSABA: – Tisztelt Országgyűlés! Miután a bekiabálásokból úgy hallom, igény mutatkozik erre, tisztelettel elmondom: korábban valóban civil őrző-védő cégek emberei őrizték a honvédségi objektumokat. Most viszont már önkéntes tartalékos katonák őrzik, mintegy kétezren, akik közül mindössze a fele, dolgozott korábban ezeknél az imént említett őrző-védő cégeknél. Tehát szó nincs és nem is lehet arról, hogy egyszerűen átöltöztettük volna a biztonsági őröket.

Az ártatlanság vélelme, avagy ki védi meg az ártatlanokat?

ENDRÉSIK ZSOLT (Jobbik): – Április 7-e fekete szombat volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: aznap két gyilkosság is történt. Berzéken, egy csendes kis faluban nézeteltérés alakult ki két család között.  Lehet találgatni, hogy milyen etnikumhoz tartoztak! Az egyik csapat megtámadta a másikat saját házában, és megszúrtak egy 21 éves fiatalembert. Ezután – mint aki jól végezte dolgát – a helyi kocsmába mentek, és belekötöttek az ott lévőkbe. A pultosnőt kezdték el bántalmazni, aki eszméletét vesztette, talán ez volt a szerencséje. A védelmére kelő 46 éves helyi férfinek, aki egész nap kertészkedett, és csak egy sörre ugrott be a büfébe, vasrudakkal és botokkal estek neki. Állati kegyetlenséggel verték halálra, bár ez a kifejezés bántó az állatokra nézve is. Ha az SZDSZ itt lenne, gondolom, azt a választ kapnám, hogy ez a kultúrájuk részéhez tartozik.

– Szerencsére a rendőrség az öt gyanúsítottat gyorsan elfogta, bár ez sajnos nem segítség az özvegyen maradt feleségnek és az árván maradt lányának. Nem olyan messze, Hejőszalontán aznap szintén két csoport esett egymásnak, és a nézeteltérés végén egy 19 éves fiatalember halt meg. A kérdésem:

• Az ártatlanság vélelme vagy az ártatlanok védelme a fontosabb ebben az országban?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön által imént kérdezett tragikus ügyekben a rendőrség gyorsan, hatékonyan és törvényesen járt el. Azonnal lépett, az elkövetőket mindkét esetben – mind a Berzéken történt bűncselekmény, mind a Hejőszalontán történt súlyos bűncselekmények esetében is – elfogta, őrizetbe vette, és ma már előzetes letartóztatásban vannak. A büntetőeljárás minden gyanúsítottjai ellen az eljárás megindult.

– Képviselő úr! A törvény előtti egyenlőség talaján állunk. Senki nem áll a törvények fölött! Aki Magyarországon bűncselekményt követ el, viseli annak következményeit. Ebben a két esetben is, Berzéken is és Hejőszalontán is ez történt!

+

ENDRÉSIK ZSOLT: – Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár úr! Mint ahogy a Jobbik már nagyon sokszor elmondta, most is el kell mondanunk és ki kell mondanunk, hogy a cigánybűnözésnek ilyen formái mindennaposak ebben az országban... Ez büntetőjogi kategória… Tehát az, amikor egy embert többen halálra vernek és még halála után is ütlegelnek…Ezek a cigány származású elkövetők több emberen így állnak bosszút, vagy így elégítik ki vágyaikat. Az, hogy még halála után is ütni-vágni és rugdosni kell valakit, azt be kell ismerni, és el kell mondanunk, hogy igenis, erre a fajta bűnözési formára csak a cigánybűnözés…

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Úr! Úgy, ahogy mondtam: mind a berzéki, mind a hejőszalontai súlyos bűncselekmények elkövetői érezték azt és viselték annak következményeit, hogy bűncselekményeket követtek el. Mindkét ügy elkövetői előzetes letartóztatásban vannak. Azt is elmondtam, hogy Magyarországon minden bűnelkövető, fajra, nemre, felekezetre, származásra való tekintet nélkül azzal számolhat, hogy ha megsérti a törvényt, jogsértést, bűncselekményt követ el, akkor a törvény teljes szigorával járnak el velük szemben a hatóságok. Ez történt Berzéken, ezt történt Hejőszalontán. Engedjék meg, hogy én gratuláljak a rendőrségnek a gyors, eredményes és törvényes intézkedéshez, és azt ígérjem itt a tisztelt Ház előtt az Országgyűlésnek és a nyilvánosságnak, hogy minden bűnelkövetővel szemben a hatóságok ilyen módon járnak el.

Miért mondott le a kormány a zöldmunkahely-teremtésről?

SZÉL BERNADETT (LMP): – A kormány szereti emlegetni, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet fog teremteni. Ez, ahogy elnézünk Magyarországot, sajnos nem fog sikerülni, pedig van olyan ország, ahol ez igenis lehetséges.

Németországban konkrétan a zöldenergia-iparban egymillió állás fog létrejönni a következő évtizedben. Mindez abban az ágazatban, amely sajnos idehaza, az Orbán-kormány első két évében egy tapodtat sem fejlődött, és amelynek Bencsik János távozása után immár képviselője sincsen a kormányzatban.

– Önök a választási programjukban 80 ezer új munkahelyet teremtő energiahatékonysági programot hirdettek meg.

– Államtitkár úr! Mind ez idáig a fejlesztésekből semmi nem valósult meg. Holott a lakóépületek hőszigetelésének, a fűtőrendszerek modernizálásának vagy a szélenergiára alapozott helyi energiatermelésnek valóban lenne munkahelyteremtő hatása. Ráadásul zömében pont az alacsonyan képzettek körében és a tudományos szférában.

– Ehelyett önök újabb atomerőművet akarnak építeni. Mint tudjuk, az előkészítés PR-jára 13 milliárd forintot már elő is irányoztak, ebből 1,5 milliárd forint máris Simicska Lajos érdekkörébe került. A zöldenergia-fejlesztés ugyanis a Fidesz közeli érdekkörökben van tartva. A jobbára uniós forrásokból gazdálkodó tendereken Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és Baji Csaba nevével is összefüggésbe hozható cégek akkor is nyernek, ha éppen a legdrágább ajánlatot adják be.

– Államtitkár úr! A kisemberrel eközben egyáltalán nem sokat foglalkoznak. Alig 2-3 milliárd forintot fordítottak a lakossági energiahatékonysági és a megújulópályázatokra, és a minimális forrással meghirdetett pályázatokon a pénz jellemzően hetek alatt elfogy, ám az elbírálás hónapokat késik.

– Államtitkár úr! Lássák be végre, hogy önök idejétmúlt elvek alapján akarnak gazdálkodni, és múlt századi energiagazdálkodási rendszert akarnak létrehozni ebben az országban, miközben a zöldenergiát Fidesz közeli oligarchák számára meghagyják terített asztalként. Hadd kérdezzem:

• Mikor kezdik el végre az energiahatékonysági program megvalósítását, mikor írják ki végre a többször elhalasztott szélerőműtendert például?

• Mikor szándékoznak érdemleges állami forrásokat biztosítani lakossági energiahatékonysági és megújuló-energetikai pályázatokra?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Talán kicsit kevesebbel ön is többet mondana, de ezzel együtt: a kormány nem mond le a zöldmunkahelyek teremtéséről. Intézkedéseink az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett hozzájárulnak a zöldmunkahelyek létesítéséhez is. Csak emlékeztetőül mondom: a kormány jóváhagyta Magyarország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervét, amely 2020-ig tűzte ki 70 ezer új munkahely létrehozását. A cselekvési tervben megfogalmazott klímapolitikai célok elérése érdekében a Fejlesztési Minisztérium újraindította az Új Széchenyi-terv energetikai pályázatait, amelynek keretében 2011-ben több mint 1000 pályázatot nyújtottak be. Ezenfelül a kormány kezdeményezte 163 milliárd forint átcsoportosítását, ami által a megújuló energiaforrásokra, energiahatékonyságra fordítható támogatási keretösszeg jelentős mértékben növekedett. A lakossági energiahatékonysági támogatások 2010 óta az építőipar számára közel 80 milliárd forint értékű megrendelést jelentenek, hozzájárulva munkahelyek megőrzéséhez.

– Képviselő asszony! Az energetikai, zöldgazdasági fejlesztési intézkedések mellett a kormány előkészítette a vidékstratégiai koncepciót is, amelynek egyik meghatározó eleme a vidéki foglalkoztatás helyzetének javítása. Az Új Széchenyi-terv kitörési pontjai között szerepel a zöldgazdaság-fejlesztés, amely széles körű társadalmi konzultáció eredménye, és amelynek támogatására önt is kérem.

+

SZÉL BERNADETT: – Államtitkár úr! Az LMP nagyon boldogan támogatná azokat a kezdeményezéseket, amelyek valóban a megújuló energiák térnyerését segítenék elő, de azzal, hogy önök előírtak egy olyan energiastratégiát, amelyben utolsó helyre tették a megújulókat, világossá tették mindenki számára azt, hogy milyen elvek szerint kívánnak gazdálkodni.

– Államtitkár úr! Önök teljes tévedésben vannak, mert aki extenzíven befektet a nukleáris iparba, az a megújulók alatt vágja a fát. Egész egyszerűen ez a két rendszer csak egymás rovására építkezhet. És értsék meg: az atom a múlt!

– Államtitkár úr! Mi azt várjuk önöktől, hogy önök a jövő energiájába fektessenek be. Azt kérjük önöktől, hogy ne fojtsák meg a megújulókat például azzal, hogy a szabályozási környezetet folyamatosan változtatják. Másfél év alatt tizenegyszer megváltoztatni a szabályozási környezetet; hát így hogyan lehet befektetni bármit, bármifajta megújuló szektorba koncepciózus módon?

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő asszony! Irigylem az ön határozottságát és éleslátását, ezzel együtt engedje meg, hogy a kormány az egyes energiafajtákat egymás mellé, egymás mögé rangsorolja azzal, hogy ezek megvalósításában sem egyik, sem másik nem élvez előnyt. Egymás kölcsönhatásában fogják azt az eredményt elérni, amelyben, remélem, ön is bízik.

Miniszter Úr! Az ön kormányának a tagjai időben megkapják a fizetésüket?

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): – Miniszter úr! Talán ön is hallott arról a gyalázatról, ami Borsod-Abaúj-Zemplén megyében esett meg. Heteken keresztül nem jutottak jogos járandóságukhoz államilag dolgoztatott közfoglalkoztatottak százai. Tudja, ők azok az emberek, akiknek 47 ezer forintból kellene megélni. Nos, ha lehetne sem tudnának, hiszen az ön kormánya a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve 45 napon keresztül, közel hét héten keresztül ingyen dolgoztatta őket.

– Miniszter úr! Talán hallott arról a botrányról is, ami Borsod megyében történik: közel ezer, a megyei intézményfenntartó központ hatálya alá tartozó, kemény helyeken dolgozó pedagógus hónapok óta nem kapja meg a pótlékait, helyettesítési pénzét, annak ellenére, hogy megdolgoztak érte. Nos, ahogy a közfoglalkoztatottak, úgy ők sem tudnak pénz nélkül kenyeret venni, jogos keresetük helyett hozomra villanyszámlát fizetni.

– Miniszter úr! Talán hallott már arról a szégyenről is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nevelőszülők százai, azaz gyermekek ezrei többhetes, van, ahol egy hónapos késéssel kapják szerény életvitelük fenntartásához szükséges ellátmányukat. Ezt az összeget nem könyöradományként kapják, hanem jogszabály állapítja meg, de úgy tűnik, hogy a kiszolgáltatottat már a törvény betűje sem menti és védi meg. Az árva, elhagyott, nevelőszülőkhöz került gyerekek ebből a pénzből kell hogy rendezzék ruháikat, cipőiket, a napi betevőket. Kérdezem:

• A kormány tagjai pontosan és időben megkapják-e a havi illetményüket?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Képviselő  úr! Ezeket az eseteket természetesen ki fogjuk vizsgálni, és ahol még nem kapták meg a pénzt, ott teszünk annak érdekében, hogy megkapják. Egyébként a kormány tagjai megkapták időben a fizetésüket, mint ahogyan ön is megkapta időben a fizetését, és ezt pontosan tudja.

+

NYAKÓ ISTVÁN: – Miniszter úr! Két igény mindenféleképpen megfogalmazódik a kérdés felvetése kapcsán. Az egyik, hogy mikor kérnek majd ezért elnézést, a másik pedig az, hogy ha valaki megdolgozott a pénzéért, azt tisztességgel, becsületesen és pontosan fizessék ki. Első kézből szerzem az információimat, az emberektől, akik éppen a múlt héten hívtak fel azzal kapcsolatban, hogy a nevelőszülők nem kapják a pénzüket. Nagyon sajnálatos. Kérem, csipkedjék magukat!

+

NAVRACSICS TIBOR: – Képviselő úr! Megnyugtathatom, a kérdése valóban cinikusra sikeredett. Ennek ellenére nem a megyei intézményfenntartó központ, hanem én kérek elnézést mindenkitől, aki később kapott pénzt. Mindent meg fogunk tenni, hogy a jövőben ez ne így legyen!