„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Milyen konkrét eljárások esetében valósította meg a kormány az egyszerűsítési program célkitűzéseit?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Államtitkár úr! A szocialista kormányok ideje alatt nem láthattunk lépéseket a hatósági eljárások egységes és rendezett formában történő újjászervezésére, az egyszerűbb ügyintézési folyamatok kialakítására, valamint a közszféra versenyképessé tételére. E célkitűzés megvalósításával pedig csökkenthető lenne a különböző intézményekben való sorban állással töltött órák száma, illetve a kitöltendő nyomtatványok mennyisége, egyszóval a hivatalos ügyek elintézése nem jelentene egésznapos elfoglaltságot.

– 2010 előtt a közigazgatási szolgáltatások és az ügyfelek kiszolgálása igen alacsony szinten történt. Az akkori közigazgatási hivatalok a túlterheltség miatt gyakran igen nagy időcsúszással tudtak csak a feladataiknak eleget tenni, valamint a gyorsabb ügyintézést elősegítő fejlesztések sem tudták elérni a céljaikat. A gyengeségek felszámolása érdekében az eddigi kezdeményezésekhez képest nem látott elszántsággal és lendülettel kezdett hozzá a jelen kormány a közigazgatás racionalizálásához. Az eljárások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a kormány 2011-ben a Magyary-program egyszerűsítési programjának elfogadásáról döntött, amelynek alapvető célkitűzése a szervezeti átalakítás mellett az ügyszámok csökkentése, valamint az eljárások egyszerűsítése volt, magyarul: az állampolgárok mindennapi terheinek csökkentése.

– Államtitkár úr! Az egyszerűsítési program lényege az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, amit úgy kell megvalósítani, hogy a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ezzel párhuzamosan ne növekedjen. Az eddigi eredmények szerint a kormány sikerrel látott neki a kusza, széttagolt közigazgatás átalakításához, amelynek középpontjába az ügyfél került. Kérdezem:

• Milyen lépéseket hajtott végre a kormány a túlburjánzó szervezetrendszer visszaszorítása és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése érdekében?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A múlt hónap utolsó napján, április 30-án ért véget a kormány kétéves Magyary egyszerűsítési programja, amely konkrét vállalásokat tartalmazott és azoknak konkrét eredményei születtek. Így értük el, hogy minden négy közigazgatási eljárásból egy megszűnt vagy más módon egyszerűbbé vált az emberek ügyintézése. 25 százalékkal csökkent az állampolgárokra háruló ügyteher az állammal kapcsolatos ügyintézésben, az adminisztrációban. Ezt úgy érhettük el, hogy újfajta szempont, újfajta élethelyzet alapján igyekeztünk megközelíteni a közigazgatási eljárásokat és azok egyszerűsítését. Széles körben áttekintettük az  elindítandó közigazgatási ügyeket: a gyermekek, a házasság, a halálozás és az öröklés ügyeit. Megnéztük  a munkavállalás, a munkanélküli-ellátás, az adózás, a mezőgazdasági ügyek, a nyugdíjügyek, az okmányügyek, a hatósági igazolások, a szociális ellátások igénylésének ügyét is. Csokorba gyűjtöttük a közoktatással, a felsőoktatással, a beiratkozással kapcsolatos ügyeket, az egészségbiztosítási ellátások, az ingatlannal kapcsolatos ügyeket, a gépjárműügyeket, az állampolgársági ügyeket. az aláírási címpéldány kivezetéséről pedig már itt a parlamentben is törvényt fogadtunk el. Igyekeztünk csökkenteni az ügyintézési időt, javítani a kommunikációt a felek között, átszervezni az ügy folyamatát, annak érdekében hogy növekedjék az elektronizáltság, vagy hogy még kevesebb adatot kérjen be az állampolgároktól a közigazgatási hatóság.

– Képviselő úr! A családdal kapcsolatos ügyeknél júliustól egyszerűbb lett a terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak az igénylése: kevesebb dokumentumot kell beadni, és a közigazgatási szerveknek harminc nap helyett tizennyolc napjuk van az ügy elintézésére. A gyermekgondozási segély igénylése immár a kormányablakoknál is indítható. Ez ma még csak harminc, de egy év múlva ilyenkor már több mint háromszáz helyszínen lehet majd intézni.

– Az örökbefogadással kapcsolatos eljárások is egyszerűsödnek: csökkentek az ügyintézési határidők és a dokumentáció. Külföldön is egyszerűbb az eljárás. Apai elismerő nyilatkozat immáron jegyzőkönyvbe mondható a gyámhatóságoknál és a kormányablakoknál is.

– Az otthonteremtéssel kapcsolatban egyszerűsödött a lakossági előtakarékossági számla nyitása, a takarékpénztárak ugyanis elektronikusan kikérhetik a tulajdoni lapot mindehhez. A támogatás felhasználásának igazolására az állampolgárok részéről nem kilencven nap, hanem százhúsz nap áll rendelkezésre, illetve az Államkincstárnál minden részlete intézhető az ügynek, nincs szükség a jegyző közreműködésére.

– A közoktatás és a felsőoktatás területén az iskolakezdési támogatás egyszerűsödött: elektronikus és normál utalvány elfogadására is sor kerülhet, valamint az elszámoláshoz mellőzhető lesz a számlabemutatás. A munkavállalóknak csak nyilatkozniuk kell a jogosultságról, és mellőzhető ezáltal a mindenféle igazolások és az egyéb mellékletek benyújtása. A diákhitel-ügyintézés elektronikus úton is történhet, ha valaki módosítja a hitel összegét.

– A hazai termelők, a mezőgazdasági termelők, a gazdák számára egyszerűbbé vált a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállítása, hiszen az most már a kormányablakoknál is lehetséges. Az igazolvány kiállításának közigazgatási határideje tizenöt napról nyolc napra csökkent. Egyszerűbb lett az őstermelők adózása is, hiszen a családi gazdálkodó maga számol jövedelmet a gazdaságban dolgozó családtagok számára is. Húsz mezőgazdasági támogatás igénylése lett egyszerűbb, és könnyebben igényelhetnek támogatást a baromfitartók és a szárított takarmányok feldolgozói is. Ezen túlmenően a munkaügyi területen és a táppénzzel kapcsolatos eljárásoknál harminc napról tizennyolc napra csökkent az ügyintézés. A gyerekápolásnál, egyéb baleseti jogosultságoknál és is rövidült, egyszerűsödött az eljárás.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár úr! Válaszából kiderült, hogy a tartalmi ügyintézésekben jelentős eredményeket ért el a Magyary egyszerűsítési program. Egyre több helyen reggel 8-tól este 8-ig várják az ügyfeleket, az okmányirodák, amelyek az önkormányzatoktól kerültek át januárban. Például Pest megyében minden járásszékhelyen, sőt most már kirendeltségen is. Tehát tartalmilag is egyszerűsödnek az ügyek, illetőleg a hozzánk forduló ügyfeleknek egyre kevesebb szabadságot kell kivenniük, hiszen este 8-ig intézhetik az ügyeiket. A választ ezért, tartalmi okokból fogadom el.

Ki jár jól a végén, a kkv-k, vagy a kormány?

TÓTH CSABA (MSZP): – Államtitkár úr! Tavaly október 15-én fogadta el a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló javaslatot. A tételes adót egyéni vállalkozók, bt-k választhatják. A 6 millió forintos éves jövedelemig havi 50 ezer forintos tételes adó befizetésével minden korábban fizetett adót és járulékot letudhat a mikrovállalkozás. A kisvállalati adót a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, akiknek az éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. Az adó kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket.

– Államtitkár úr! A munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett két adónem első hallásra jónak is tűnt, de ahogy már korábban is jeleztük, sok-sok problémával találjuk szemben magunkat. A kormány tavaly decemberben közölt várakozásai szerint idén mintegy félmillió vállalkozás választhatja az új adónemeket. A várt több százezres tömeg helyett azonban csak alig 60 ezren léptek át, és így az új adónemekből származó bevételek is elmaradtak a várakozásoktól. A katát februárban kellett először fizetni. A központi költségvetésbe ebből az adónemből a második hónapban 1,8 milliárd forint folyt be, ami a tervezett 74,3 milliárd forint 2,5 százaléka. A kivát választók február végéig 426 millió forintot fizettek be, ez az egész évre tervezett 130 milliárd forintnak egyelőre elenyésző hányada. Az előzetesen vártnál jóval kevesebb vállalkozás döntött az új átalányadók alá való átjelentkezés mellett. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez a költségvetés szempontjából tulajdonképpen örvendetesnek is tekinthető, mert összességében javítja a költségvetés egyenlegét. A minisztérium közlése szerint, mivel az átlépéssel a vállalkozások jártak volna jól, ezért a költségvetés bevétele csökkent volna.

– Államtitkár úr! Korábban azt mondták, hogy a vállalkozásoknál és az embereknél hagyott pénz majd gazdasági növekedést indít be, és ily módon több pénzre tehet szert a költségvetés a fogyasztás áfája vagy a növekvő társaságiadó-bevételeken keresztül. Úgy tűnik, hogy a vállalkozások nem kérnek a kormány tehercsökkentési elképzeléseiből, és valamiért nem nagyon választják a két új adónemet, így ebből nem marad több pénz náluk, ebből nem lesz növekedés.

– Államtitkár úr! A vállalkozások már régóta várják, hogy gazdasági ösztönzőkkel rukkoljon elő a kormány, amivel a növekedést be lehet indítani, azonban továbbra is hiányzik a kkv-szektor célzott támogatása. Az elmondottakra tekintettel kérdezem:

• Még mindig úgy gondolja, hogy teljesülni fog az erre az évre a költségvetésben tervezett összesen 204 milliárd forint adóbevétel az említett két adónemből?
• Mikor kapnak a kis- és középvállalkozások valódi, érdemi segítséget annak érdekében, hogy ténylegesen növekedni tudjanak?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Úgy látom, szocialista képviselőként nehéz megérteni, mi is mozgatja igazán a két új adónemet, a tételes adót és a kisvállalkozási adót. Megmondom: a választás szabadsága. Az, hogy a különböző típusú vállalkozások most már szabadon választhatnak különböző adózási formák között. Erről szól a történet. Megértem, hogy a szocialistának nehéz ezt felfogni, hiszen ha belegondol, a választás szabadsága, mint gondolat Milton Friedmantől jön, világhírű könyve a „Kapitalizmus és szabadság”. Ott utána olvashat egyébként akár annak is, hogy a vállalkozások számára ez mit jelent. Persze megértem önt, hiszen az önök elődpártja 1990 előtt betiltotta ezt a könyvet, kevesen olvashatták.

– Képviselő úr! Higgye el: fontos, hogy a vállalkozóknak nagyobb szabadsága legyen, fontos, hogy választhassanak adózási formák között is. Az adatok azt mutatják, hogy a kisadózók tételes adóját 63 ezren, a kisvállalkozási adót pedig 7500 vállalkozás választotta eddig. A kettőt összeadva, közel százezer munkahely megtartását segíti ez az adózási forma. Nyilvánvaló, hogy egy új adó bevezetésénél meg kell várni, míg a vállalkozások is reagálnak rá. Abban bízunk, hogy élnek a választás szabadságával, és a kormány, ahol lehet, könnyíti is ezeket a feltételeket. Így például a kisadózók tételes adójánál lehetővé válik, hogy 2014-től év közben is bejelentkezhessenek, ezt választhassák.

– Képviselő úr! Hadd utaljak arra, hogy a kormány ezen kívül még nagyon sok lépéssel segíti a kis- és középvállalkozásokat. Talán ön is tudja, hogy a kormány első lépése volt gyakorlatilag a kis- és középvállalkozásokat érintően a társasági adó csökkentése 19-ről 10 százalékra, vagy éppenséggel az örökösödési illeték eltörlése, amely a családi vállalkozás továbbörökítését teszi lehetővé. uniós forrásokból. Nagyon sok olyan pályázat indult az elmúlt esztendőben. Vissza nem térítendő források találhatók például a kombinált hitelek formájában, de olyan pályázatok is, amelyek a kis- és középvállalkozások beruházásait támogatják. A Nemzeti Bank például most indítja el azt a növekedési hitelprogramot, amely célzottan a kis- és középvállalkozások hitelezését kívánja elősegíteni, részben azzal, hogy a devizatartozásaikat válthatják forintra, részben azzal, hogy beruházásaikhoz kaphatnak kedvezményes hitelt.

– Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy ha a kis- és középvállalkozók jól járnak, akkor az ország is jól jár. Maga a kérdésfeltevés rossz!

+

TÓTH CSABA: – Államtitkár úr! A probléma az, hogy rossz a kínálat! Szerényebben kellene kínálni ezt a rossz kínálatot! A vállalkozók tudják – higgye el –, hogy tudják, hogy mi a jó nekik, és mi nem. Nem véletlenül nem választják, és nem véletlenül nem kell nekik.

– Államtitkár úr! Van még egy probléma: az önök gazdaságpolitikájának az az eredménye, hogy soha annyi cég nem ment tönkre az országban, mint tavaly. 24 ezer céget számoltak fel, és ha ez év elejét nézzük, átlagban 2500 cég felszámolása indult el havonta. Ez több mint 25 százalékkal haladja meg a 2012 hasonló időszakát. És akkor még nem beszéltünk a vállalkozóbarát trafiktörvényükről, amelynek következményeként megint több tízezer cég, több tízezer munkahely fog megszűnni, családok egzisztenciája kerül majd veszélybe. Ezzel nemhogy nőni fog, hanem tovább fog csökkenni a katát és a kivát választók száma.

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 210 igen szavazattal, 74 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Elszámoltatás helyett kitüntető és jól fizető állami posztok?

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): – Miniszter úr! A Fidesz győzelmében szerepet játszott a magyar társadalom nagy részének az a vágya, hogy mielőbb a történelem süllyesztőjébe kerüljenek a tatárjárással felérő pusztítást okozó szociálliberális kormányok káderei. Azokról beszélünk, akik Magyarország gazdasági, társadalmi, kulturális és erkölcsi hanyatlását nagymértékben felgyorsították. Már önmagában az elszámoltatás elmaradása is sokat elárul az önök kormányzásáról és a fülkeforradalom lényegéről. A társadalom, különösen a nemzeti érzelmű szavazók számára elfogadhatatlan, hogy a korábbi kormányokhoz köthető szociálliberális káderek jól fizető állami posztokra ültetése vagy ott hagyása.

– Miniszter úr! Hogyan lehet az, hogy a mai napig Ljubljanában nagykövet az SZDSZ egykori prominense, Szent-Iványi István, vagy Bukarestben a Népszabadság egykori bértollnoka, Füzes Oszkár? De azzal is nehéz mit kezdeni, hogy az Orbán-kormány miként nevezhette ki nagykövetnek Szkopjéba azt a Bencze Józsefet, akit Gyurcsány nevezett ki országos rendőrfőkapitánynak 2007-ben. A liberális értelmiségen kívül azt sem sokan értékelték, hogy Alföldi Róbert az önök kormányzása alatt kitölthette mandátumát a Nemzeti Színház élén, hogy onnan aztán az Operaházhoz távozhasson.

– Miniszter úr! Jól felfogott politikai érdekeiket tekintve is egyenesen abszurd, hogy önök kormányzásuk idején állami cégeken keresztül saját politikai ellenfeleiket stafírozzák ki. Skizofrén állapot az, hogy a MOL, amelynek legnagyobb tulajdonosa az állam, az elmúlt két év alatt összesen 25 millió forinttal támogatta a Bajnai Gordon egykori szocialista miniszterelnök által alapított Haza és Haladás nevű alapítványt. Azt az alapítványt, amelynek egyik legnagyobb támogatója az amerikai demokratákhoz közeli Center for American Progress, amely saját prominenseinek bevallása szerint is a hazai balliberális köröket akarja újra a nyakunkba ültetni, és ehhez az eszközökben sem válogat.

– Miniszter úr! Érthetetlen az is, hogy a MOL csaknem 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalatának, a TVK-nak hogyan lehet még az Orbán-kormány alatt is igazgatósági tagja a D-209-es ügynök, Medgyessy Péter, aki „csak” 2012-ben 50 ezer euró, vagyis 15 millió forint tiszteletdíjban részesült, miközben csak tavaly az általa igazgatott cég 10 milliárd forint körüli veszteséget könyvelt el.

– Miniszter úr! Sokunkban felmerül, hogy az önök kormánya azért tehetetlen, mert – fenntartandó a rendszerváltás rendszerének verklijét – a háttérben lepaktáltak, megállapodtak a szociálliberális körökkel, vagy ami még rosszabb: az egykori D-209-es ügynök esetleg zsarolja önöket! Kérem, oszlassa el kételyeinket, és adjon érdemi választ:

• Elszámoltatás helyett kitüntető és jól fizető állami posztok?

+

NAVRACSICS TIBOR, közigazgatási és igazságügyi miniszter: – Tisztelt Képviselőtársam! Mindenfajta összeesküvés-elmélettel kapcsolatos hírek hamisak. Bízom benne, hogy ezzel eloszlattam a kételyeit. Tényeket kérek, nem állításokat. Önök hajlamosak arra, hogy összeesküvés-elméleteket gyártsanak, időnként cigányokat akarnak közrendvédelmi telepre zárni, időnként zsidókat akarnak listázni. Ezzel szemben az igazság az, hogy a mindenkori elszámoltatási kormánybiztos 1442 ügyet vizsgált eddig, ebből 60 büntetőfeljelentés született, amely esetekben a bíróságnak és az ügyészségnek kell eljárnia. Azt remélem, - más európai uniós politikusok nyomába szegődve – nem akarja a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelezni, és nem a kormányon akarja számon kérni, hogy az egyes feljelentések sorsa hogyan alakul.

– Képviselő úr! Ami az ön által említett nagyköveti kinevezéseket illeti: Szent-Iványi István volt külügyminisztériumi államtitkár, volt európai parlamenti képviselő valóban a Szabad Demokraták Szövetségének tagja volt. De azt nem tudom önnek megmondani - ezt őtőle kellene megkérdeznie -, hogy mikor szenvedett jobban: amikor a Szabad Demokraták Szövetségének tagja volt, vagy pedig amikor esetleg az önök állításaival kell szembeszállnia. Én Szent-Iványi Istvánt személyesen ismerem, becsületes emberről van szó. Becsületes emberről, aki nagyon sokat tett Ljubljanában – és tesz is – azért, hogy magyar érdekeket jól képviselje, annak érdekében, hogy Szlovéniában Magyarország megbízható stratégiai partner legyen. Hasonlóképpen tudom önnek mondani Bencze József szkopjei nagykövetet is, aki a Nyugat-Balkán stabilizálásában, Makedónia demokratizációjának támogatásában és az ottani magyar érdekek képviseletében jár el kiválóan.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Füzes Oszkár esetében pedig végképp tanácstalan vagyok, mert ön most Victor Ponta álláspontját mondja, másik oldalról. Ön azt mondja, hogy Füzes Oszkár nem elég magyar. Victor Ponta pedig azt mondja, hogy Füzes Oszkár túlságosan is magyar. Talán emlékszik arra, hogy amikor a székelyzászló-ügy volt, két hónappal ezelőtt, akkor Romániából kis híján kiutasították Füzes Oszkárt, éppen a magyar érdekek védelme miatt. Úgy gondolom, hogy egy nagykövetnek mindig és mindenkor egyetlen mércéje van: a nemzeti érdeket mennyire hatékonyan, mennyire becsületesen védi.

– Képviselő úr! Ez a három ember hatékonyan és becsületesen védi a nemzeti érdeket, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet láttak el korábban. Úgy gondolom, hogy számunkra az a legfontosabb, hogy Magyarország nagykövetei az adott országban mindig jól és hatékonyan védjék a nemzeti érdeket.

– Képviselő Úr! Ami a Nemzeti Színház igazgatójával kapcsolatos kitételére vonatkozik, azt nem minősíteném. Alföldi Róbertnek 2013. június 30-ig volt megbízása, 2013. június 30-át követően nem ő lesz a Nemzeti Színház igazgatója. A MOL-lal kapcsolatos állításait pedig, tekintettel arra, hogy egy piaci cégről van szó, amelyben igaz ugyan, hogy a magyar kormánynak jelentős részesedése van, de nem többségi tulajdonos, ugyancsak ne minősítem.

+

GYÖNGYÖSI MÁRTON: – Miniszter úr! Először is fölháborítónak tartom, hogy pont ön próbálja rajtunk azt számon kérni, hogy tartsuk tiszteletben a bíróságok működését. Pont pár nappal azután, hogy az ön főnöke, Orbán Viktor utasította a bíróságokat, hogy törvényes eljárás keretében engedélyezett tüntetést hogyan és miként ne tarthasson a Jobbik, és hogyan próbálják meg elhallgattatni az állampolgárok jogos kérvényét és igényét. Nagyon sajnálom, hogy a legfontosabb kérdésre sem válaszolt: nevezetesen, Medgyessy Péter hogyan ücsörög még mindig egy olyan cég igazgatótanácsában, amely a magyar állam legnagyobb tulajdonosának, a MOL-nak, 100 százalékos leányvállalata: a TVK. Sokunknak az a gyanúja, hogy önök a rendszerváltás rendszerét azzal akarják fönntartani, hogy egymás kádereit bebetonozzák különböző állami pozíciókba.

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 219 igen szavazattal, 35 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta.

Elegendő lesz-e a rendelkezésre álló 4 milliárd forint az idén arra, hogy az NFA korrigálja a szocialista kormányok idején elharapózott spekulációs célú zsebszerződések által okozott károkat?

FONT SÁNDOR (Fidesz): – Államtitkár úr! Ismert, hogy hazánkban termőföld-tulajdonjogot csak nagyon kivételes esetekben szerezhetnek külföldiek. Ezért olyan szerződések születtek az MSZP-s kormányok ideje alatt, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a jövő év májusában lejáró földvásárlási moratórium után a nem magyar állampolgárok automatikusan jogosultak legyenek a tulajdonjog-bejegyzésre. A zsebszerződések tipikus esete, amikor jelzálogot vagy haszonélvezeti jogot jegyeztetnek be azért, hogy a földhivatal nyilvántartásában szereplő magyar állampolgár ne adhassa el a háttéralkuval egyébként már értékesített birtokát. A júliusban hatályba lépő büntető törvénykönyv szankciójától félve egyre többen fedik fel részvételüket az úgynevezett zsebszerződéses ügyletekben. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a jogszabályok kijátszása érdekében kötöttek termőföldre vonatkozó adásvételi szerződést külföldi állampolgárokkal, úgy akár 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható lesz rájuk. Ha a földtulajdonosok felfedik kilétüket a kijelölt határidőre, úgy mentesülnek a felelősségre vonás alól. A fedőügyleteket segítő ügyvédek, jegyzők sem mentesülnek majd a szankciók alól.

– Államtitkár úr! A szocialistákhoz köthető érdekcsoportok még nem ismerték fel, hogy a jelenlegi kormány eltökélt abban a kérdésben, hogy tiszta helyzetet teremtsem a földpiacon. Jól mutatja ezen körök földéhségét az a törekvés, hogy a még le sem járt földbérleti szerződések további 20 éves meghosszabbítására kényszerítik a földtulajdonosokat, így kerülve el a birtokméretet szabályozó előírást, amelyet az új földtörvény fog majd tartalmazni.

Örvendetes hír, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tavaly 600 millió forintot fordított földvásárlásra, így több mint 660 hektárral gyarapította az állami földvagyont. A szervezet vezetője szerint idén a rendelkezésre álló 4 milliárd forintos keretből már több mint 0,5 milliárdot elköltöttek, miután 550 hektár estében éltek elővételi jogukkal. Az NFA elnöke arról is beszámolt, hogy tapasztalataik szerint a kormányzati lépések nyomán felgyorsultak az utóbbi időben a földpiacon zajló események, egyre többen igyekeznek legalizálni a tulajdonjogukat. Előreláthatólag a rekordnagyságú 4 milliárd forint sem lesz elegendő arra, hogy minden esetben közbeavatkozzanak. A Földalap vezetői ezért a kormányhoz fordulnak, hogy a kabinet további forrásokat biztosítson erre a célra. Kérdezem ezért,

• Elegendő lesz-e a rendelkezésre álló 4 milliárd forint az idén arra, hogy az NFA korrigálja a szocialista kormányok idején elharapózott, spekulációs célú zsebszerződések által okozott károkat, és éljen az elővásárlási jogával?
• Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a szocialistákhoz köthető mezőgazdasági vállalkozások földéhségének gátat vessen, és érvényt szerezzen az új földtörvényben meghatározott feltételeknek?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nagyon egyszerűen tudok válaszolni, mivel a szocialista kormányokat nem nehéz túlszárnyalni ebben a kérdésben. Nem nehéz, mert kormányzásuk alatt egyetlen hektár földet sem vásároltak meg, ami zsebszerződéssel volt érintett. Egyetlenegy remek intézkedést viszont tett a Medgyessy Gyurcsány kormány: 2002-ben azonnal megszüntette azt a tényfeltáró bizottságot, amit még az Orbán-kormány hozott létre a zsebszerződések feltárása tekintetében.

– Képviselő úr! Ha a kérdésére röviden kívánok válaszolni, akkor elmondhatom: történetesen az a 4 milliárd forint, ami a Földalapkezelő rendelkezésére áll, nem elegendő arra, hogy azokat a területeket, amelyek zsebszerződésekkel érintettek, a magyar kormány, a magyar állam megszerezze. De,  ez a 4 milliárd forint, nem 4 milliárd forint, ugyanis a nemzeti parkok 2013-ban további 2 milliárd forintot kaptak arra, hogy a zsebszerződéssel érintett területeket szintén adásvétel jogcímén, és ha adásvétel jogcímén nem lehet, akkor kisajátítás útján megszerezzék a magyar állam javára. Továbbá: az NFA közel 460 millió forintot tudott még átadni a nemzeti parkok részére szintén ilyen területek megvásárlására.

– Képviselő úr! Tavaly a Földalap közel 670 hektár földterületet tudott megvásárolni.. Ennek külön érdekessége, hogy közel 500 hektáros területet sikerült megszereznie a Földalapnak Hajdú-Bihar megyében, Komádi térségében, ezt a földterületet ugyanis szintén spekulációs céllal akarták értékesíteni. 

– Képviselő úr! Az elmúlt évben ebből a forrásból a nemzeti parkok több mint 1 milliárd forintot használtak el, és közel 2100 hektár területet vásároltak meg. A nemzeti parkok számára biztosított ez évi 2,5 milliárd forint további 2700 hektár megvásárlására lesz elegendő. A Földalapkezelő rendelkezésére álló közel 4 milliárd forintból szintén egy 5 ezer hektár nagyságú területet kíván a Nemzeti Földalapkezelő megvásárolni. Ha összeadom ezeket a számokat, akkor 2012-ben és 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő és a nemzeti parkok, amelyek szintén állami földet kezelnek, közel 10 ezer hektár területet vásárolnak meg.

– Képviselő úr! Ha a matematika törvényeit vesszük figyelembe, a szocialisták által megvásárolt 0 hektár nagyságú terület és a 10 ezer hektár között elég jelentős különbség van. Azt gondolom, a kérdésére megfelelő választ tudtam adni.

+

FONT SÁNDOR: – Államtitkár úr! Közismert, hogy sajnálatos módon a ma többségében multinacionális cégek által bérelt termőföldek egyrészt tőkés társaságok, másrészt külföldiek tulajdonában vannak. Azt gondolom, hogy a magyar termőföld védelme azzal kezdődött el, amikor 2010-ben az államot - mindenkit megelőzően - első helyre helyeztük az elővásárlás sorrendjében. Ez adott arra lehetőséget, hogy a feltárt vagy a feltáratlan mutyik esetében, ha az veszélyezteti a magyar termőföld biztonságát, akkor az állam ezeket a földeket megvegye. Biztatjuk a kormányt, hogy minden egyes ilyen jogügylet esetében védelmezze a magyar termőföldet, és lépjen fel elővásárlási jogával. Válaszát tehát elfogadom.