„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - itt-ott jelezve a hangzavarokat, bekiabálásokat is - tallózunk.

Tündérmese a munkahelyek teremtéséről!

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Államtitkár úr! Azt hallani az Óperenciás-tengeren túlról is már, hogy Magyarországon tejjel és mézzel folyó Kánaán van. Azt is hallani, hogy kolbászból épülnek a kerítések, a miniszterelnök pedig serényen tölti ezeket a kolbászokat.  (Derültség az MSZP soraiban, zaj a kormánypárti oldalon.)   No de mi a valóság? A valóság sokkal kijózanítóbb! Csak bele kell tekinteni a Foglalkoztatási Szolgálat irományaiba, és rögtön látszik, hogy mindaz, ami történik, az borzalom. Borzalom, mert az új munkahelyek - no nem túl sok - 70 százaléka csak támogatással tud megszületni. Borzalom, mert ennek a nagyjából 13 ezer új munkahelynek a 95 százaléka a közfoglalkoztatás színpadán születik. Borzalom, mert 84 százaléka olyan, ami szakmai képesítést nem igényel. S közben mi történik? Közben az történik, hogy a gazdaságban, ott, ahol adófizető, új munkahelyeknek kellene teremtődniük, annak az 1 milliónak, ott meg csökken a foglalkoztatottak száma. (Zaj.)

– Államtitkár úr!  Szeretném jelezni, hogy 2013 januárjában Magyarországon a munkanélküliek száma 648 500 fő, 79 ezerrel több, mint egy hónappal azt megelőzően. De nem csak ez a probléma. Probléma az is, hogy 20 százalékkal nőtt például a férfiak munkanélküliségi rátája, 15 százalékkal az alulfoglalkoztatottaké, miközben az 5 fő feletti foglalkoztatói helyeken tavaly 35-40 ezerrel csökkent az új adófizető munkahelyek száma. Hozzá szeretném tenni azt is, hogy az a 7,5 ezer munkahely, amely teremtődött az elmúlt hónapban, minden kínkeserv ellenére kevesebb, mint mondjuk, egy évvel ezelőtt januárban, de majdnem mindegy, hogy mihez viszonyítunk; kevesebb, kevesebb és nem több. A leghátrányosabb helyzetű térségekben, ott, ahol a legnagyobb a baj, még inkább, exponenciálisan nő a munkanélküliek száma. (Zaj.)

– Államtitkár úr!  A baj tehát az, hogy a foglalkoztatás színpadán nem tudják azt produkálni, amit ígértek. Nemhogy 1 millió új munkahelyet nem tudnak teremteni, hanem több százezerrel csökken a foglalkoztatottak száma. Kérdezzék meg Matolcsy miniszterüket, aki majd elmondja, hogy miért, de ha kell, segítek én is. (Zaj. Közbeszólás: Ez hiányzik!) Valójában afelől érdeklődöm:

• Mikor fognak végre valamit tenni annak érdekében, hogy azok az emberek, akik tíz körömmel kapaszkodnak a munka után, munkalehetőséghez jussanak?
• Mikor teremtenek olyan gazdasági környezetet, ami munkahelyeket hív életre?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Matekozzunk egy kicsit! A regisztrált álláskeresők száma 2010 januárjában – emlékszik rá, akkor még önök kormányoztak – 653ezer volt, ami egy év alatt 144 ezer fős növekedésnek felelt meg. Most januárban 648 ezer regisztrált van. Az, ami sokkal lényegesebb: nem nőtt az előző évhez képest. 2010 januárjában az újonnan bejelentett munkaerőigények 66 százaléka volt támogatott, míg idén januárban ez az arány 63 százalék. (Zaj az MSZP soraiban.)

– Képviselő úr! 2010 első hónapjában valóban minden megyében növekedést mutatott a munkanélküliség, – emlékszik rá, önök kormányoztak –, a fővárosban például 65 százalékkal, ezzel szemben idén januárban tíz megyében csökkent az álláskeresők száma éves szinten, és a legnagyobb ütemű növekedés is csak 8,5 százalék volt, és nem 65 százalék. (Közbeszólás: Oh!)

– Képviselő úr! 2010 januárjában, amikor önök kormányoztak, 40 ezer álláshelyből 26 ezer maradt betöltetlen, ami 66 százaléknak felel meg, míg idén januárban 47 ezerből 21 ezer maradt csak üresen. Számolja ki, hogy melyik a rosszabb adat! (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban. - Az elnök csenget.)

– Képviselő úr! Ön ugye, azt adta az interpelláció címének, hogy tündérmese a munkahelyteremtésről, én meg azt tudom mondani önnek, hogy egy rémálom volt a foglalkoztatásban 2002-2010 között. Lassan mondom, hogy föl tudják írni: 2002-2010 között a regisztrált létszám 340 ezerről 580 ezerre emelkedett. (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiban. – Az elnök csenget.) Önök két cikluson keresztül úgy tapsoltak el 1840 milliárd forintot –  ÁSZ-jelentésre hivatkozok – kvázi munkahelyteremtésre, hogy nyolc év alatt 240 ezer embert tettek munkanélkülivé. 240 ezret! (Zaj. – Az elnök csenget,, újra csenget.)

– Képviselő úr! Nyilván nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de 29 hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatás Magyarországon az előző évi szinthez képest. A kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon. És nem igaz, hogy elsősorban a közfoglalkoztatás, meg a rész-munkaidősítés az, ami ennek a táptalaja. Munkahelyvédelmi akciótervet hirdettünk, önök erre egyszer sem voltak képesek. A munkahelyteremtő beruházásokat az önök 2 milliárdjáról mi 10 milliárd forintra emeltük. Elsőmunkahely-garancia címén 7600 fiatalnak adtunk munkalehetőséget a tavalyi év végén, és ezt a programot folytatni fogjuk tovább az idén is. Úgyhogy azt gondolom, tisztelt szocialista képviselőtársaim, hogy ideje lenne van az önvizsgálatnak és a kellő visszafogottságnak.

+

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár úr! Tudja, matematikáról akkor lehet beszélni, ha a számtan alapszabályait elsajátították. Hát itt még nem tartunk jelen pillanatban, de majd előbb-utóbb bekövetkezik talán ez is. Több a munkanélküliek száma, csupán 10 százaléka kap álláskeresési támogatást. Mondja, mondja, mi erre a válasza? (Zaj. – Az elnök csenget.) A foglalkoztatottak tekintetében mi van azzal az 500 ezer emberrel, aki el kellett hogy hagyja ezt az országot, és határon kívül kell hogy dolgozzon? (Zaj. – Az elnök csenget.) Mi van a családtámogatási rendszerükkel, amely kapcsán önök egyenként, külön-külön, akik három meg több gyermeket nevelnek, havonta gyerekenként 33 ezer forintot felvesznek? A minimálbéres embernek nem jut ennyi. Nem, a három gyerek után jut együttesen 15 ezer forint. (Zaj, közbeszólás: Te állsz bukásra matekból!)

– Államtitkár úr! Hol van az önök szolidaritása? Hol van az önök munkahelyteremtő képessége, készsége? Önök tudják, mit csináltak? Önök azt csinálták, hogy másfél millióval megemelték ebben az országban azoknak az embereknek a számát, akik a létminimum alatt élik az életüket, akik a nyomor felé tendálnak.  Inkább erre válaszoljanak, inkább erre keressenek megoldásokat az ellenében, amit eddig tettek! Bár azt hiszem, már nem szükséges, nem sok idő van már vissza. (Taps az MSZP, derültség, közbeszólások a Fidesz soraiban.)

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 186 igen szavazattal, 67 nem szavazat 1 tartózkodás ellenében az államtitkári választ elfogadta.

Nemet mond-e a kormány a nyugdíjak megadóztatására?

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): – Formálódik a baloldal programja. Az elmúlt hetekben-hónapokban a Gyurcsány-Bajnai-kormány korábbi képviselői egyre több részletét bontják ki. Ma már tudjuk, hogy ha módjukban állna, ismét csökkentenék a minimálbért, elvennék a családi adókedvezményt és bevezetnének az ingatlanadót. A napokban újabb programpontjuk látott napvilágot: újból megadóztatnák a nyugdíjakat. Az elképzelés nem új, hiszen egyszer ezt már törvénybe foglalták. Ha nincs az Orbán-kormány, akkor 2013. január 1-jétől, vagyis az idei év elejétől a nyugdíjasoknak adót kellene fizetniük a nyugdíjuk után. (Zaj, közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

– Képviselőtársaim, így van! Bizonyára emlékeznek még arra, hogy tavaly a nyári szünet előtt Balog Zoltán miniszter úr előterjesztésére az Országgyűlés hatályon kívül helyezte azt a pontot, amely alapján idén januártól az önök javaslatára megadóztatták volna a nyugdíjakat. Ezt, ugye, annak idején, régen, még évekkel ezelőtt szép titokban, nagy csendben csempészték be abba a törvénybe, amely a nyugdíjreformmal foglalkozott. Tehát ha nem lett volna az Orbán-kormány, idén januártól adót kellett volna fizetniük az időskorúaknak.(Zaj, felzúdulás. – Az elnök csenget.)

– Képviselőtársaim! A baloldalnak ezt a veszélyes elképzelését, hogy mindenféle eszközzel csökkentenék a nyugdíjakat, immáron nem rejtegetik, hanem nyíltan felvállalják. Nincs ebben semmi új, hiszen a Gyurcsány–Bajnai-szövetség külföldi pénzügyi körök nyomásának eleget téve már egyszer elvette az egyhavi nyugdíjat, az egyhavi bért, a családtámogatást és a csillagos égig emelte a rezsiköltségeket. Jól látható, hogy most ismét erre készülnek. (Zaj, közbeszólások. – Az elnök csenget.)

– Képviselőtársaim! Az aktuális sajtóhírek arról szólnak, hogy most ugyanezen pénzügyi körök az Orbán-kormányra is nyomást gyakorolnak, illetve próbálnak nyomást gyakorolni. A Fidesz-frakció azonban el sem tudja képzelni, hogy a nyugdíjakat megadóztassuk. (Zaj az MSZP padsoraiban,) Kérjük a kormányt, hogy ne engedjen ennek a nyomásnak, védje meg a magyar embereket a megszorításoktól! (Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin és Szél Bernadett látványosan tapsol.)

– Tisztelt Államtitkár úr! Kérdezem önt:

• Nemet mond-e a kormány a nyugdíjak megadóztatására?
• Képes-e ellenállni a külföldi pénzügyi körök nyomásának?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Örülök, hogy a volt LMP-s, SZDSZ-hez húzó képviselőknek is tetszett ez az interpelláció, hiszen ők is azon pártokhoz, illetve politikai tömörülésekhez tartoznak, akik a külföldi nyomásgyakorlásnak a részesei voltak a múltban és részesei ma is. A tapsukból, a gúnyos tapsukból talán az is kivehető, hogy a jövőben is ezt szeretnék a politikájukban végrehajtani. (Zaj, – Az elnök csenget.)

– Tisztelt Képviselő asszony! Néhány konkrét dolgot hadd mondjak önnek, amit a kormány mind az idős emberek érdekében, mind pedig a nyugdíjas emberek érdekében megtett. Garantáltuk a múltban is és a jövőben is garantáljuk a nyugdíjak reálértékének a megőrzését. Sőt, ebben az évben, 2013-ban az 5,2 százalékos reálérték-emelés is jut a nyugdíjasoknak. Fontos üzenet ez, nemcsak a nyugdíjasok, hanem a fiatalabb nemzedékek számára is, hogy garantáljuk a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát azokkal az átalakításokkal, amelyeket az előző évben megtettünk, stabillá és kiszámíthatóvá tettük. Fontos üzenet ez azoknak az édesanyáknak, asszonyoknak is, akik hosszú ideig dolgoztak, vállalták a munka mellett a gyermekvállalás terheit, hogy negyvenévnyi munkaviszony után élhetnek a nyugdíjazás lehetőségével. Eddig több mint 85 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. (Zaj az MSZP soraiban, közbeszólás, Józsa István: Ez aztán a nyugdíjvédelem!)

– Tisztelt Képviselő asszony! Mindenképp nagyon fontos lépés volt, hogy tisztán állami nyugdíjrendszert tartottunk fenn, külföldi biztosítók, külföldi bankok számára tovább nem kellett befizetniük a magyar embereknek a nyugdíjrendszerből a járulékaikat.  Éppen ezért, ha Józsa úr most figyelni fog, akkor elmondom, hogy önök mivel foglalkoztak. Csak felidézem, hogy mégis az emlékezetükben legyen. (Zaj az MSZP soraiban, közbeszólás,  Józsa István: A kérdezőnek válaszolj ne nekem! – Az elnök csenget.)

– 2008. január 1-jétől az induló nyugdíjak az önök vezetésének jóvoltából 8 százalékkal csökkentek. Önök szorgalmazták még a Gyurcsány-kormány idejében, majd Bajnai Gordon vezette be azt az intézkedést, amellyel eltörölték a 13. havi nyugdíjat, és 2009-ben több mint 6 százalékkal, pontosabban 6,4 százalékkal csökkentették a nyugdíjak reálértékét. (Zaj az MSZP soraiban, közbeszólás, Józsa István: Nem igaz! – Az elnök csenget, újra csenget.)

– Akkor nem kiabáltak, nem voltak ennyire hangosak. Önök voltak azok 2010-ben, akik a nyugdíjkasszát több mint 360 milliárd forintos hiánnyal adták át. Több mint 360 milliárd! (Zaj az MSZP soraiban, közbeszólás, dr. Józsa István: Ti meg 3000 milliárdot!) És ne felejtsük el azt sem, amit a képviselő asszony mondott, hogy 2013-tól szerették volna bevezetni a nyugdíjak adóztatását. (Felháborodás, bekiáltás az MSZP padsoraiból: Ez sem igaz!) Önök voltak azok, akik nyolcévnyi kormányzásuk alatt nem törölték el ezt az intézkedést, sőt tavaly hangosan elkezdtek kiabálni. Érdekes módon akkor is hazudtak, elfelejtettek mindent, (Közbeszólása a Fidesz padsoraiból: Szakács Imre: Éjjel, nappal, meg este! most pedig rajtunk kérik számon. (Zaj. – Az elnök csenget.)

– Tisztelt Képviselő asszony! Ellenállunk az ilyen nyomásoknak, ellenállunk a nemzetközi nyomásnak!

+

SELMECZI GABRIELLA: – Először is hadd mondjam el, hogy Józsa István képviselő úr gúnyos célzásokat tett a hallásomra. Józsa István képviselőtársam, ha tehetné, talán még a hajamat is megrángatná, ahogy azt egy bizottsági munkatárssal tette. (Józsa István: Azon már túl vagyunk. – Nagy zaj, derültség. –  Az elnök csenget.)

– Tisztelt Államtitkár úr! Ön egyértelműen kinyilvánította, hogy a kormány ellenáll a külföldi és a belföldi nyomásnak, és nem lesz nyugdíjadó. A választ elfogadjuk. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem mondod?!) Megvédjük a nyugdíjakat, sőt mi több, idén, ha a gazdasági növekedés lehetővé teszi, infláció fölött emeljük azokat.

Mennyivel támogatjuk a hazatérőket?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Államtitkár úr! Nemrégiben látott napvilágot az a kanadai kormány által kiadott közlemény, miszerint a visszaélések elkerülése érdekében Kanada menekültügyi rendszere megváltozott, az alaptalan menedékkérelemmel érkezőket gyorsabban hazaküldik.

– Óriásplakátokon olvasható közlemény mellett szórólapok is adnak további információkat a Kanadából Magyarországra hazatérők számára. Eszerint a Nemzetközi Migrációs Szervezet, azaz IOM budapesti irodája nyújt segítséget a megérkezést követő hat hónapban. Az irodának az az Aranytíz Kultúrház ad otthont, amely a Belváros-Lipótváros Önkormányzat közművelődései intézményeként is működik. Az IOM Budapest konkrét anyagi támogatást nyújt többek között álláskereséshez, bútorok és háztartási gépek beszerzéséhez, lakhatáshoz, vállalkozás beindításához, valamint egészségügyi szolgáltatás, például pszichológus igénybevételéhez.

– Államtitkár Úr! A szervezet magyarországi működését annak honlapja szerint az Európai Unión kívül a magyar kormány is segíti, azaz központi költségvetési támogatást nyújt az IOM Budapestnek. Ugyanakkor sajtóértesülések arról is szólnak, hogy a kanadai önkéntes hazatérő és reintegrációs program a kanadai kormány támogatásával valósul meg. Kérem, adjon részletes tájékoztatást arról:

• Mennyi központi költségvetési támogatást kap az IOM Budapest és milyen projektek megvalósítására használja fel?
• A támogatás odaítélésével egy időben megtörtént-e az IOM Budapest működésének nemzetbiztonsági szempontok szerinti átvilágítása, felülvizsgálata?
• Előfordulhat-e az, hogy magyar adófizetők pénzét egy közvetítő szervezeten keresztül a hazájukat elhagyó, Kanadában politikai menedékjogot kérő, de ott be nem fogadott egykori magyar állampolgárok visszatelepedésének támogatására költi a magyar kormány?
• És nem utolsó sorban: vajon az az 500 ezer magyar honfitársunk, aki nem tagadta meg soha magyar állampolgárságát, de gazdasági okokból kényszerű módon külföldön dolgozik, milyen nagyságrendű támogatásra számíthat, amennyiben visszatérhet Magyarországra?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – A Nemzetközi Migrációs Szervezetnek, az IOM-nek 146 ország a tagja, Magyarország 1995 óta. A tagsági viszonnyal kapcsolatban jogok illetik meg a tagországokat, illetőleg kötelezettségek terhelik. Ilyen kötelezettség a tagországokat illetően a tagsági díj fizetése. Magyarország a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényben 29,8 millió forint tagsági díjat - tehát nem támogatást! – fizet.  Ezt a kötelezettségét Magyarország 1995 óta teljesítette. A Külügyminisztérium évente 20 ezer euróval támogatja a szervezet irodájának a fenntartását.

– Ami pedig a nemzetbiztonsági átvilágítással kapcsolatos kérdést illeti: a szervezet diplomáciai mentesség alatt áll, így nemzetbiztonsági átvilágítására nem került sor. A Kanadából hazatérő magyar állampolgárok számára a kanadai kormány nyújtja a kérdésben említett természetbeni támogatásokat, a Nemzetközi Migrációs Szervezet által szervezett programokon keresztül.

– Kérdés volt még, a jelenleg külföldön dolgozó magyar állampolgárok hazatérésének támogatása. A magyar kormány örömmel veszi, ha a magyar állampolgárok, akik jelenleg külföldön vállalnak munkát hazatérnek. Ehhez minden támogatást megad a kormány.

+

EGYED ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! Ön az egyik mondatában elismerte, hogy közel 30 millió forinttal támogatja Magyarország ezt a szervezetet, rá két mondatra pedig azt mondta, hogy nem támogatja. Kanadáról nagyon jól tudjuk, hogy rendkívül befogadó ország volt addig, ameddig meg nem ismerkedett a magyar eltérő kultúrával és ennek hírvivőivel. Tehát ezen is el kell gondolkodni, hogy miért ezeket az embereket küldik vissza abból az országból, és miért nem azon dolgoznak, hogy azok jöjjenek vissza Magyarországra, akik gyógyítanak, ápolónők, szakmunkások, hanem azok, akiket továbbra is az adófizetők pénzén fog a nemzet eltartani.

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 39 nem szavazat 5 tartózkodás ellenében az államtitkári választ elfogadta.

Csatlakozás a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez!

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozata zajlik Magyarországon. Ennek egyik lépéseként döntött úgy, hogy csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez. A 2011-ben indult Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezés célja, hogy megerősítse a részt vevő államok elkötelezettségét az átláthatóbb állami működés elősegítése iránt, továbbá hogy a társadalom nagyobb betekintést kaphasson a közpénzek felhasználásának módjáról és céljairól. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a közigazgatás átláthatóságának növelése egyfelől elősegíti az adott ország gazdasági, társadalmi versenyképességének növekedését, másfelől az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalma is megnőtt. Ez utóbbi különösen jó hír számunkra, hiszen hazánkban a közigazgatásba vetett bizalom visszaállítása legalább akkora kihívást jelent, mint a versenyképesség fokozása. Kérdezem tehát:

• Mikorra várható, hogy Magyarország csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez?
• Milyen vállalásokkal kíván csatlakozni?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Február 13-án fogadta el a kormány azt az akciótervet, amely konkrét vállalásokat tartalmaz, hogy Magyarország miként kíván belépni ebbe a Nyílt Kormányzati Együttműködésbe. Április 24-én lesz Londonban az az ülés, ahol Magyarország bemutatja a konkrét vállalásait azoknak az országoknak, akik már csatlakoztak. Az alapító államok: az USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-afrikai Köztársaság és a Fülöp-szigetek voltak. Változó fejlettségű országok, de mindegyikőjük azt vállalta, hogy valamiben előrelép a nyílt kormányzás és a korrupció megelőzése tekintetében.

– Nagyon fontos a vállalásoknak a kimunkálása során, hogy a civil szervezetek folyamatosan bevonásra kerüljenek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban minden hónapban működik az a civil szakmai, kerekasztal.  A központi költségvetésnek mind a számszerű, mind pedig a grafikus módozatát nyilvánosságra fogjuk hozni olyan módon, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy bizonyos COFOG nevű, ilyesfajta funkciók osztályozási rendszere nevű szabványa előírja. Tehát e szerint a nemzetközi trend szerint fogunk eljárni.

– A közbeszerzési adatoknál a kereshetőség javítására fogunk erőket fordítani. A dokumentumokkal kapcsolatos eljárások sokkal egyszerűbbek lesznek, az adatok kereshetősége könnyebb, a lekérdezhetőség elé kevesebb akadály gördül, és így sokkal könnyebben azonosíthatók mind a kiírók, mind pedig a nyertesek számára.

A köztulajdonokkal és a közpénzekkel kapcsolatosan, jogszabály-módosítással is a nyilvánosság irányába fogunk lépéseket tenni. Azt is előírjuk, hogy ezentúl a különböző ellenőrzéseknek ki kell terjednie mindenfajta közpénzzel foglalkozó szervnél a közzétételre a vagyonhasznosítási és a beszerzési ügyekre is.

– A korrupció megelőzésével és az integritásirányítási rendszerrel kapcsolatos ismeretek megszerzése, bővítése az állami szervek tisztségviselői számára kötelezőek lesznek. Ezen túlmenően fontos a tájékoztató kampányok indítása is, erre 120 millió forintot különítettünk el.

+

TARNAI RICHÁRD:  – Most államtitkár úr válaszából az derül ki, hogy amikor Fidesz–KDNP-kormányzás van, akkor - a szocialista elődökkel szemben - nem a szavakra helyezzük a hangsúlyt, hanem a konkrét tettekben jelenik meg a korrupcióellenesség, - úgyhogy jónak tartva ezeket a konkrét tetteket, elfogadom válaszát.