„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

(Az MSZP ezúttal a nap folyamán egységesen távol tartotta magát az Országgyűlés ülésétől, - bár nem a napi juttatástól - így szólásaikat kénytelen volt hiányolni a T. Ház és a kormány.)

Miért nem él az állam az elővásárlási jogával?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Az elmúlt 22 év kormányainak támogatása mellett hazánk termőföldjeinek óriási területei kerültek külföldiek kezére, haszonbérletébe vagy akár tulajdonába is. Önök ezen a téren is változást ígértek, de a kétharmad birtokában is csak vérszegény lépésekre voltak hajlandóak. A júliusban a hatályba lépő Btk.-ban megfogalmazott tényállás mellett a kormány zsebszerződések elleni harcának érdemi lépése csupán az volt, hogy Vas megyében anyagi forrásokat biztosítottak az illetékes nemzeti park részére, hogy termőföldek tulajdonjogát a magyar állam számára megszerezzék, visszaszerezzék. Néhány hektár esetében, Győr-Moson-Sopron megyében is elindult a mozgolódás. 

– Államtitkár úr! De visszatérve Vas megyére: a nemzeti park nyilatkozata szerint , 350 szerződés megkötésére került sor, és 428 hektárnyi földet vásároltak meg. Ismerve hazánk ilyen szinten érintett területeit, ez egy roppant csekély szám, s adódnak a jogos kérdések:

• Miért nem él az állam az elővásárlási jogával hazánk egyik utolsó, önök és elődeik által még csak részben elherdált nemzeti vagyon, a termőföld védelmében, különös tekintettel az olyan esetekre, ahol a spekulációs vagy a külföldi tulajdonszerzési szándék egyértelműen látszik?
• A nemzeti parkok milyen eljárásrendet követve kötik meg a kisajátítást megelőző adásvételi szerződéseket?
• A kiküldött vételi ajánlatokat értékbecsléssel alátámasztják-e?
• Sor került-e már kisajátítási eljárás megindítására?
• A megkötött szerződések eddig átlagosan milyen vételárat tartalmaznak, mondjuk, hektáronként?
• Megkapta-e már a nemzeti park az említett adásvételi szerződések esetén a felettes szerv egyetértő nyilatkozatát?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Igazán most sajnálhatja, hogy nem jár el azokra a tárcaközi bizottsági ülésekre, ahová meghívtuk, és ahol ezekre a kérdésekre, amelyeket most ön föltett, rendszeresen választ adtunk. Mosonmagyaróvárra sem jött el, ahol ön országgyűlési képviselő, illetőleg legutoljára Őriszentpéteren sem volt ott, ahol a nemzeti park területén tartottunk ülést. Eljöhetett volna, ha valójában érdekelné ez a téma.

– Képviselő úr! Önök azt állítják, hogy mi semmit nem tettünk a magyar termőföld védelme érdekében. Ezért mondok önnek néhány adatot, hogy egy picit a kíváncsiságát is kielégítsem. Jelen időpontig 3,7 milliárd forint forrást biztosítottunk a nemzeti parkok részére, ebből a nemzeti parkok 5 ezer hektár nagyságú területet vásárolhatnak meg. 2012-ben 2051 hektár volt a területnagyság, amit megvásároltunk, illetőleg ebben az évben a Nemzeti Földalapkezelő 4,5 milliárd forintot kapott arra, hogy az állam elővásárlási jogát érvényesítse, és földterületeket tudjon vásárolni.

– Képviselő úr! Ön azt mondja, hogy mozgolódnak Győr-Sopron megyében és máshol, én mondom önnek konkrétan: Győr-Mosonszolnok területén éppen a spekulánsok elől vett meg területet a Földalap, Komádiban. És Hajdú-Bihar megyében is, nem olyan rég 500 hektár nagyságú területet vásárolt meg, és több olyan is olyan vételi ajánlat van a Földalap részéről, ahol kifejezetten spekulatív célú földvásárlásokat kívánunk megakadályozni.

Van-e lehetőség a sütőipari vállalkozások országos szintű ellenőrzésre?

PÓCS JÁNOS (Fidesz): – Széchenyi István memoárjában azt írja, amikor édesapja kézen fogva az asztalnál ülő parasztemberhez kíséri: „Csókold meg azt a kezet, amelyik a kenyeret adja neked.” Amikor mi alszunk, akkor a sütőiparban közel 25 ezer ember dolgozik azért, hogy nap, mint nap finom friss kenyér legyen az asztalunkon. A sütőipar termelési értéke 130 milliárd forint évente. Ebben a jelentős ágazatban mindössze 1 százalék nyereségből lehet gazdálkodni, fejleszteni. Talpon maradni: ez a legnagyobb kihívás a pékszövetség tagjainak az általuk megfogalmazott prioritások sorában.

– Államtitkár úr! A Magyar Pékszövetség azt kéri a magyar kormánytól, hogy ne engedje el a pékek kezét! Az elmúlt évben Magyarországon a külföldi sütőipari vállalkozások gombamód szaporodtak, számuk 400-ra nőtt. A Magyar Pékszövetség a magyar kormánytól nem pozitív diszkriminációt vár, csak azonos elbírálást, azonos feltételeket és azonos lehetőségeket kér. Sajnos, nem azonosak a feltételek, nem mert a külföldiek bejelentés nélkül, sok esetben úgynevezett családtagokkal dolgoztatnak, akiknek még szállást sem biztosítanak, raktárban, zsákokon alszanak. A „családtagok” csak ételért és italért dolgoznak, addig, amíg a magyar pékségben az átlagkereset bruttó 147 ezer forint. Továbbá tény, hogy amíg a magyar pékségek a gabonatermelés, az élelmiszer-előállítás és ‑értékesítés legfontosabb láncszemei, addig az említett külföldi tulajdonosi körhöz köthető pékségek kamionokkal behozzák a mirelit termékeket, és - képletesen - ugyanezekkel a kamionokkal viszik ki a magyar emberek pénzét, a magyar vállalkozók lehetőségét az országból. A magyar sütőipari ágazat érdekében kérem és kérdezem tehát:

• Van-e lehetőség arra, hogy olyan komplex, átfogó ellenőrzés legyen az országban, amely védi a tisztességes magyar sütőipari vállalkozókat és a fogyasztókat?

+

KARDEVÁN ENDRE, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Kiemelten fontos számunkra, hogy jó minőségű, megbízható élelmiszerek kerüljenek Magyarországon forgalomba, a fogyasztók asztalára. Ezért az élelmiszer-felügyeleti hatóság komplex kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési rendszert dolgozott ki és működtet.

– A sütőipari vállalkozások és az ott előállított termékek vizsgálata élelmiszer-biztonsági és minőségügyi szempontokból kidolgozott és végrehajtott. A múlt évben 4112 friss pékáru-tételt ellenőriztek szakembereink, ebből mindösszesen 167 bizonyult kifogásoltnak, elsősorban a jelölési és az összetételi hibák miatt.  Ugyanakkor az elmúlt évek hatósági tapasztalatai azt is mutatják, hogy a sütőipar összetett problémákkal küzd, amelyek elsősorban nem élelmiszer-biztonsági eredetűek.

– Képviselő úr! A Vidékfejlesztési Minisztérium egyetért az iparág által felvetett problémákkal. Tehát ígérem, megoldjuk az átfogó ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a rendőrséggel, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen a tisztességes vállalkozók érdekében.

Mikor fejeződnek be a budapesti fejlesztések?

SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): – Államtitkár úr! A fővárosi polgárok az elmúlt évek során a fejlesztések java részéről, amelyek a fővárosban megvalósultak és elindultak, gyakorta a híradásokból értesültek. Az elmúlt időszakban, az elmúlt nyolc-tíz évben az alapkőletételnél még sürgölődő egykori fővárosi vezetők, politikusok számára sokszor vált egyre kényelmetlenebbé a több évig, némely esetben évtizedig vagy évtizedekig elhúzódó beruházások és az azokat körüllengő korrupciós ügyek közvélemény előtti indoklása.

– Ezért is tekintem példaértékűnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fejlesztési Ügynökség kezdeményezését, mégpedig a március 2-i országos nyílt nap megszervezését. Az érdeklődők közvetlen élményt szerezhettek arról, hogy az Új Széchenyi-terv és ezen keresztül az uniós források nem elvont fogalmak, hanem kézzelfogható, tapintható beruházások. Országszerte mintegy 30 olyan beruházást nézhettek meg a polgárok, ami eddig kevésbé volt átlátható és megtekinthető. Budapesten megtekinthető volt a Várkert Bazártól egészen a 4-es metró az újbudai és a Tétényi úti állomásig számos beruházás. Több tízezren érdeklődtek. Ez is mutatja, hogy mekkora siker ez a kezdeményezés. Szeretném megköszönni ezúton is a lehetőséget, hogy Újbuda polgárai is megtekinthették. Kérdésem az övöké is:

• Mikor fejeződnek be a budapesti fejlesztések, így a Várkert Bazár, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és nem utolsósorban mikor készül el a sokunk által várt, az előző fővárosi városvezetés által hosszú évekig kényszerpályán mozgó 4-es metró beruházása?
• Mikor vehetik igénybe az újbudai polgárok és Budapest, valamint az egész ország lakosai a metrót, hiszen évtizedekig csak hitegették őket?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormányváltás óta az Új Széchenyi-tervnek köszönhetően több mint 14 ezer fejlesztés valósult meg. Hogy érzékeltessem:  10 fejlesztésből 9 közösségi forrás igénybevételével valósul meg. Ezért volt jelentős a kormány számára is az ön által említett nyílt nap. Bemutattuk, hogy az Új Széchenyi-terv nem egy elvont, megfoghatatlan fogalom, hanem több ezer olyan fejlesztés támogatója, legyen szó mezőgazdaságról, munkahelyteremtésről, infrastrukturális vagy kulturális fejlesztésről, amelyek mindenki életére hatással vannak.

– Képviselő úr! A hosszú évtizedek óta magára hagyott Várbazár felújítása jelenleg az egyik legfontosabb nemzeti programunk. A főváros szívében álló és Budapest dunai panorámáját meghatározó műemlék helyreállítása nemcsak idegenforgalmi, de nemzetgazdasági szempontból is rendkívüli jelentőségű, ezért számos gyorsító intézkedésnek köszönhetően 2014. március végére a nagyközönség számára is látogatható lesz. A Kelenföld és a Keleti pályaudvar közötti 4-es metróvonalszakaszt ugyancsak 2014 márciusában kívánjuk megnyitni. A Zeneakadémia épületébe még Liszt Ferenc születésének 203. évfordulója előtt, 2014 szeptemberében visszaköltözhetnek az idén a 137 éves intézmény hallgatói és oktatói.

Hogy áll, illetve miért áll a Baumag-ügy?

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): – Államtitkár úr! A Baumag Szövetkezet 1995-től a banki kamatnál jóval magasabb hozam ígéretével gyűjtötte a pénzt a befektetőktől. A piramisjáték-szerűen működő rendszer az új belépők pénzéből fizette a régebbi tagok hozamait, de 2003 végére összeomlott. A károsultak száma 13 ezer, a ki nem fizetett tőke- és kamattartozás 40 milliárd forint. Az úgynevezett Baumag-ügyben B. László és társai ellen hűtlen kezelés miatt lefolytatott, megismételt eljárásban már megszületett az ítélet, ugyanakkor az 1810 magánfél polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította. A cégcsoport társaságainak vagyonát továbbra is zár alatt tartja a bíróság a polgári jogi igények kielégítésére.

– Államtitkár úr! Az ítélet kihirdetése óta már majdnem egy év telt el. Azóta semmi hír nincs a polgári peres ügy fejleményeiről. Úgy tűnik, megrekedt az eljárás, illetve érdemi fejlemények nem történtek az elmúlt egy évben. A helyzet aggodalomra ad okot, hiszen igen jelentős a megkárosított magánszemélyek száma, és jelentős összegre rúg a kárigényük is. Úgy gondolom, nemcsak a megkárosítottak részéről, de a közvélemény részéről is jogos az érdeklődés az ügy fejleményeiről. Sőt mi több: az ügy lezárása iránti igény is, mivel egy ilyen nagy tételű csalás minden jóérzésű polgárt felháborít, ugyanakkor a károsultak már kiábrándultak, dühösek, joggal várnak pozitív fordulatra.

– Államtitkár úr! A Baumag-ügy elhúzódása egy egész ország igazságérzetét sérti. Bár a vádlottakat elítélték, de ugyanilyen fontos annak az 1810 befektetőnek a kártérítése is, akiktől ilyen aljas módon csaltak ki pénzt. A károsultak nevében kérdezem:

• Mely szakaszában van a polgári per?
• Milyen új fejlemények vannak a tavalyi ítélet óta a Baumag-ügyben?
• Történtek-e érdemi lépések a károsultak polgári peres igényeinek kielégítésére?
• Egyáltalán, meddig kell még várni, hogy számukra megnyugtató véget érjen a rémtörténetük, és lezáruljanak a perek?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Teljes mértékben egyet kell hogy értsek önnel, hiszen ez a Baumag-ügy volt az egyik legnagyobb olyasfajta befektetés-szervezői tevékenység, amely tömegesen megkárosította azokat a jóhiszemű embereket, akik a pénzük után kiemelt kamatot, kiemelt hozamot reméltek. A károsultaknak és magának az országnak és a közvélemény számára is az lenne a legjobb, ha az ügy mihamarabb befejeződne.

– Képviselő úr! Időről időre felmerül ez a kérdés. Itt a parlamentben már 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben is interpellációkat nyújtottak be a legfőbb ügyészhez, tudakolván az ügy menetét. Ugyanakkor ön is nagyon jól tudja, bár az igazságügyi tárcának címezte ezt a kérdést, de valójában a bíróságok tudnának erről bármiféle adatot szolgáltatni. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis csupán nem konkrét ügyekhez kapcsolódó statisztikai jellegű, és jogszabályalkotással kapcsolatos adatokhoz juthat hozzá, így csak a bíróság tud az ön kérdésére válaszolni, a végrehajtó állam képviselőjeként mi nem.