„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - egy alkalommal udvariasan a hangzavarokat, bekiabálásokat is jelezve - tallózunk.

Mit tesz a kormány az egyszerűbb és gyorsabb hivatali ügyintézésért?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Államtitkár úr! Egy 2010-es emlékemet szeretném megosztani, amikor is akkori legfiatalabb gyermekünk születésekor háromnapos ügyintézésbe tellett a gyerekek utáni ellátásokkal kapcsolatos papírok, papírmunkák elintézése. 2011-ben megszületett a Magyary-program egyszerűsítési programja, ami azt a célt tűzte ki maga elé, hogy, hogy minél kevesebb időt kelljen az embereknek foglalkozni hivatali ügyintézéssel. Szeretném megkérdezni:

• Hogyan áll ennek az egyszerűsítési programnak a végrehajtása?
• Milyen eredményekről lehet most már lassan két év távlatából beszámolni,?
• Egyáltalán az emberek mit érezhetnek ebből, és milyen további lépéseket lehet ebben tenni?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban, ahogy ön is utalt rá, lassan lejár az a két év, amit magunknak szabtunk az egyszerűsítési programmal kapcsolatban. Idén április 30-áig tűztük ki, hogy egynegyedével fogjuk csökkenteni az állampolgárokra háruló adminisztrációs terhet, és mondhatom, hogy ezek a jogszabály-módosítások megszülettek, és a célt elértük. Az adminisztráció egynegyedével, 25 százalékkal csökkent a korábbi évekhez képest.

– Képviselő úr! Másfajta megközelítést tartalmazott ez a program, mint a korábbiak: élethelyzet-alapú egyszerűsítést dolgoztunk ki. 15 ügycsoportot soroltunk föl, 15 különböző olyan élethelyzetet, amelyben az emberek általában nem egy, hanem több közigazgatási eljárást elindítanak. Vannak ebben család- és gyermek-, egészségbiztosítási ellátással, házassággal, halálozással, ingatlanokkal, közoktatással, felsőoktatással, nyugdíjjal, szociális ellátással kapcsolatos ügyek. Igyekeztünk az időt csökkenteni, igyekeztünk a beadandó iratok, a beadandó mellékletek számát csökkenteni, igyekeztünk az átláthatóságot növelni átszervezéssel, és igyekeztünk minél inkább felkínálni az elektronizált ügyintézés lehetőségét.

– A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj esetében 30 napról 18 napra csökkentettük az ügyintézési határidőt, A bölcsődei felvételhez is a különböző benyújtandó igazolások számát csökkentettük. Az egészségbiztosítási ellátásoknál a táppénz ügyintézésével kapcsolatban, ha elhúzódik az eljárás, sokkal előbb, sokkal könnyebben lehet előleget kapni. A halálozás, öröklés tekintetében, a születési, házassági és halálozási anyakönyveket most már nem nyolc, hanem öt nap alatt kell átvezetni. Az ingatlannal kapcsolatos ügyintézésben pedig az építési, a fennmaradási és a bontási engedélyek immáron teljes körűen, akár elektronikusan is ügyintézhetők, ha ezt kérik. Éppen ezért bízunk benne, hogy valóban sikerül gyorsítani és ezáltal az embereknek a jogállamba és a demokráciába vetett hitét is tudjuk növelni.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár úr!  Válaszában hallhattuk, hogy időt, illetőleg papírt is lehet most már spórolni az ügyintézéssel. Két és fél év alatt az eredmények is látszódnak, és ha hozzátesszük ehhez azt, hogy az okmányirodák rendszere, amelyet átvett az állam január 1-jétől, most már majdnem mindenhol reggel 8-tól este 8-ig várja a hozzájuk betérő ügyfeleket, akkor igen, ez az állampolgárok életét egyszerűbbé tevő rendszer. Az ügyfelek visszajelzései nagyon pozitívak. Azt mondják, hogy igen, érdemes ebbe az irányba menni, a kormányzat intézkedéseinek hatására egyszerűsödött az ügyintézés, kevesebb időt kell a hivatalokban tölteni, és nagyobb nyitva tartással, akár szabadság kivétele nélkül is elintézhetők az ügyek.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő úr! A legnagyobb egyszerűsítés valóban az, amit ön mondott, hogy csak azt kell tudni az állampolgároknak, hogy hol van a legközelebbi kormányablak, és reggel 8-tól este 8-ig oda elmehetnek. A kormányablakokban most 62 ügyet lehet intézni, ez év végére 2500-ra bővül, a helyszíne pedig 29-ről 300-ra. Például az útlevéllel, okmányokkal kapcsolatos ügyintézésnél a 30 napos ügyintézés mellett lehet 7 napos, 3 napos vagy akár 24 órás határidővel is kérni a személyi okmányok kiállítását, de ha valaki a gyermekének igényel ilyesfajta okmányt, nem kell mindkét szülőnek elmenni, elég az egyik. A gáz- és villanymérők átírásával kapcsolatban 800 ezer családnak mintegy 200 millió forintot spórolunk azzal, hogy 30 nap helyett 8 napon belül kell intézni az ügyeket a szolgáltatóknak. De a mellékvízmérőknél is 25 százalékkal csökkentettük az adminisztrációt azáltal, hogy hat- helyett nyolcévente kell vízmérőt cserélni, és még sokáig folytathatnám a sort. Egységes eljárásrend, egységes határidők és egységes formanyomtatványok vannak, tehát több alkalom helyett egyszer elég elmenni!

Felkészült-e a kormányzat az Európai Unió esetleges szétesésére?

BALCZÓ ZOLTÁN  (Jobbik): – Miniszterelnök úr! A ciprusi válság ismét élesen világított rá arra, hogy a globalizáció mai formája nagyon is sebezhető, a gazdaság valós folyamataitól elszakadt pénzügyi rendszerek következtében bármikor összeomolhat. James Kenneth Galbraith, az ismert amerikai közgazdászprofesszor a ciprusi események kapcsán kifejtette: „A legapróbb láncszem elvesztése is szétszakíthatja a hozzá képest óriás láncot, más szóval az eurórendszert, sőt magát az Európai Uniót, és ez a folyamat egyik pillanatról a másikra felgyorsulhat.” Végső megállapítása: „Az integráció helyett ma annak ellenkezője, a szétesés Európa reális alternatívája, ami végbemehet békés, de viharosabb módon is.”

– Miniszterelnök úr! Ebben a helyzetben a kormánynak olyan stratégiai szemléletű programmal kellene rendelkeznie, amelyik erre a helyzetre is választ tud adni. Meghatározó feladat a nemzeti erőforrások megvédése, újrateremtése és gyarapítása. Ezt nem lehet elérni az Unió centralizáló, birodalomépítő törekvéseinek eleget tevő, a társadalom széles rétegeit megszorító gazdaságpolitikával, amelyik eredményként a költségvetési hiány leszorítását tudja felmutatni. Alapvető fordulatra van szükség.

– Miniszterelnök úr! Az EU jövőjének bizonytalansága miatt még aktuálisabb a Jobbik eddig elutasított javaslata: álljon fel egy országgyűlési eseti bizottság, aminek feladata az uniós csatlakozás komplex, a közvetett hatásokat is figyelembe vevő mérlegének elkészítése. A magyar társadalomnak ezzel tisztában kell lennie, hogy adott esetben uniós jövőnkkel és magának az Európai Uniónak a jövőjével kapcsolatos népszavazáson adott esetben felelős döntést tudjon hozni.

• Felkészült-e a kormányzat az Európai Unió esetleges szétesésére?

+

ORBÁN VIKTOR, miniszterelnök: – Képviselő úr! Kellő szerénységgel, de az elvégzett munka adta öntudattal azt kell válaszolnom, hogy Magyarország ma erősebb, határozottabb, függetlenebb, így minden helyzetre jobban fel van készülve, mint korábban volt; legyen szó árvízről, pénzügyi válságról vagy éppen Európa válságáról. Elmondtam már korábban is, megismétlem: Magyarországnak érdeke az erős Európai Unió. Ez nem érzelmi kérdés, ez egész egyszerűen a magyar emberek érdeke.

– Képviselő úr! A világgazdaság Európa számára látványos és hátrányos fejleményei mindenki előtt ismertek. Az Európai Unió adja a világ népességének 8 százalékát, az Európai Unió adja a világ termelésének 25 százalékát, és az Európai Unió költi a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. Az Európai Unió 27 tagállamának adóssága 11 000 milliárd euró, talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy 11 trillió – így kell ezt mondani a magyar számrendszerben –, az Európai Unió 27 tagállamának éves adósságterhe pedig 2000 milliárd euró, vagyis 2 trillió euró. Tehát minden évben 400 milliárd eurónyi új adósság jön létre, ami azt jelenti, hogy naponta 1,2 milliárd eurónyi új adósság keletkezik az Európai Unióban. A kérdés csak az, hogy ki fogja ezt finanszírozni, mert az európai gazdaság önerőből erre képtelen, az teljesen nyilvánvaló.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Éppen ezért Magyarországon mi a minél nagyobb pénzügyi, gazdasági és energetikai függetlenségen dolgozunk, hogy bármilyen külső és belső nehézséget sikeresen le tudjunk küzdeni, és bármilyen veszélytől meg tudjuk védeni a magyar embereket!

+

BALCZÓ ZOLTÁN: – Miniszterelnök úr! A Jobbik másként ítéli meg, hogy a magyar gazdaság és a magyar társadalom elég erős-e ahhoz, hogy egy ilyen folyamat esetén helyt tudjon állni. Az, hogy az adósság milyen mértékű, erre mondja azt James Kenneth Galbraith, hogy mielőbb le kell írni, az európai pénzügyi kormányzás célja nem lehet más, mint a szolidaritáson alapuló közös adósságkezelés. Egyébként az alternatíva nem csak úgy merül fel, mire végső esetben a Jobbik azt mondaná, hogy az Unióból ki kell lépni; Hollandiában annyi aláírás gyűlt össze népszavazás kezdeményezésére, amivel az alsóházban foglalkozni kell, mert azt mondják, hogy az egyre mélyülő Unióba taszítja a kormány az országot, és ez az Unió nem működőképes, ezért nem akarnak lemondani döntéshozatali jogukról.

Tehát amikor arról beszélek, hogy milyen Európai Uniót akarunk, akkor itthon is egyre nagyobb erők akarnak mást, mint ez a bizonyos erős, egységes, integrált brüsszeli birodalom.

+

ORBÁN VIKTOR: – Képviselő úr!  Kétségkívül izgalmas intellektuális kísértés volna belebocsátkozni azokba a spekulációkba, amelyeknek a lehetőségét ön most itt felvillantotta. Mi azonban vezetők vagyunk, méghozzá a magyar nép választott vezetői. Ezért a mi dolgunk nem az, hogy spekulációkba bocsátkozzunk, és engedjünk a kísértéseknek, hanem hogy cselekedjünk.

– Képviselő úr!  Mi is látjuk ezt a helyzetet, amit ön leírt, ezért erősítjük a közép-európai együttműködést, meghirdettük a keleti nyitás politikáját, új alapokra helyeztük az együttműködést az oroszokkal, a nagy nemzetközi cégekkel stratégiai megállapodásokat kötöttünk, és a magyar állam szerepvállalását a hazai energiapiacon meghatározóvá tettük.

Még egyszer mondom: szerényen, de kellő önbizalommal mondhatja ma azt minden magyar ember, hogy Magyarország ma minden elképzelhető helyzetre felkészültebb, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor volt.

Miért nyújt segítséget antiszemita provokációhoz az eljáró hatóság?

STEINER PÁL (MSZP): – Miniszterelnök úr! Az egyik közismerten nyilas és náci szellemiségű internetes honlapon szerepel az a felhívás, amely arról értesít, hogy az Élet menete felvonulás napján úgynevezett magyar motoros menetet tartanak. Jelmondatuk: „El a kezekkel hazánktól és házunktól!” Az újfasiszta felvonulás érinti a Dohány utcai zsinagógát is. Az is szerepel e hirdetésben, hogy indulás rendőri felvezetéssel. E tényekből világosan kiderül, hogy a vállaltan antiszemita szerveződés arra készül, hogy otromba módon provokálja, és így meggyalázza azt a rendezvényt, amely emlékezik több mint 400 ezer magyar zsidó ember meggyilkolására, továbbá 6 millió áldozatra, akiket a haláltáborokban elgázosítottak vagy más módon megöltek.

– Miniszterelnök úr! Ez a rendezvény az élet győzelmét hirdeti a gonosz felett. Az „Adj gázt!” című felvonulás pedig azt mutatja, hogy az ordas eszmék képviselői újra itt vannak. Minden magyar demokrata felháborodással és döbbenten értesült arról, hogy a belügyminiszter irányítása alá tartozó Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezte ezt a provokációt, és rendőri felvezetést biztosít. Kérdéseim:

• Milyen szempontokat vettek figyelembe, amikor döntöttek az előzőekben jelzett náci szellemiségű motoros felvonulás engedélyezéséről?
• Hogyan biztosítják az Élet menete nagyrendezvény résztvevőinek testi épségét?
• Hogyan védik meg a résztvevőket a provokációktól?
• Hogyan biztosítják, hogy a résztvevők emberi méltósága ne szenvedjen sérelmet?
• Egyetért-e a Fidesz-frakció álláspontjával, amely szerint aki az Élet menete napján ilyen címmel és ezekre a helyszínekre hirdet meg demonstrációt, nyilvánvalóan provokatív célzattal teszi azt?

+

ORBÁN VIKTOR, miniszterelnök: – Képviselő úr! Két szempont is indokolta, hogy arra kérjem, hogy a belügyminiszter helyett tőlem fogadja el a választ. Az egyik az ügy súlya, a másik pedig, hogy már nem először van közöttünk ilyen természetű fontos ügyben párbeszéd.

– Képviselő úr! Szeretném tájékoztatni arról, hogy az élet menetén részt vevők testi épségét, háborítatlan emlékezését és emberi méltóságát minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítani kívánjuk, és biztosítani is fogjuk. Éppen ezért egyetértek önnel abban, hogy nemcsak ízléstelen, hanem mélyen bántó, nemcsak a jó ízléssel, hanem az alkotmányunk szellemével is ellentétes minden olyan kísérlet, amely az emberi méltóságot sértve, egyes magyarországi, az alkotmányunk szerint egyébként államalkotó népcsoportok méltóságát, történelmét és önérzetét figyelmen kívül hagyja, sőt szándékosan megsérti. Minden ilyen magatartást a lehető leghatározottabban visszautasítok.

– Egyetértek önnel abban is, hogy az Élet menete az élet győzelméről szól, méghozzá egy olyan közösség esetében, amelynek szenvedését pontosan idézte fel, és amely szenvedés előtt egyébként minden jóérzésű magyar ember a megfelelő pillanatban fejet is hajt. Azt gondolom, hogy az élet feltétlen tisztelete az a pont, ahol a magyarországi zsidók és a magunkfajta magyarországi kereszténydemokraták feltétel nélkül egyet tudnak érteni, és a jövő építésének közös alapját tudják megtalálni. Ennek szellemében ma reggel a belügyminisztert utasítottam arra, hogy az Élet menete napján más politikai természetű rendezvény, amely sérthetné a felvonulók emberi méltóságát, ne valósuljon meg.

+

STEINER PÁL: – Miniszterelnök úr! Engedje meg, hogy őszinte tisztelettel megköszönjem egyenes válaszát és nagyon határozott intézkedését. Remélem, hogy a Belügyminisztérium vezetői is levonják a tapasztalatot, hogy ezekben a kérdésekben hogyan kell majd mérlegelni és hogyan kell dönteni.

– Miniszterelnök úr! Valóban többször beszéltünk a parlamentben ezekről a rendkívül fontos ügyekről, amely meggyőződésem szerint igazán nemzeti ügy. A Magyar Szocialista Párt és annak frakciója és jómagam számtalanszor kínáltuk fel segítségünket, együttműködésünket annak érdekében, hogy együtt a demokratikus erők, szorítsuk ki a közéletből ezeket a nézeteket és ezeknek a nézeteknek a képviselőit. Ezt javasoltam egy nemzetközi sajtótájékoztatón is, én nagyon remélem, hogy a miniszterelnök úrnak ez a válasza ezt az együttműködést fogja köztünk a jövőben létrehozni.  

Máshol természetes, nálunk beszélni sem lehet róla?

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): – Miniszterelnök úr! Tavaly novemberben Gyöngyösi Márton képviselőtársunk egy nagyon fontos kérdésre hívta fel a figyelmet, amelyet később az ő gondolatmenetétől jelentősen eltérő, pontatlan mondatába kapaszkodva mindenki tudatosan félremagyarázott, elferdített. Hatalmas hisztéria keletkezett – emlékezhetünk rá –, először csak itthon, majd Európában és lassan az egész világon, és szinte mind a mai napig országszerte ez történik, amerre csak Gyöngyösi Márton jár. S mindez miért? Hogy továbbra se a lényegről beszéljünk, hanem egy nem létező hisztériakeltésről.

– Miniszterelnök úr! Szeretnénk tisztázni, a Jobbik azt szeretné, hogy legyen nyilvános adat a Magyar Országgyűlés képviselőinek és a magyar kormány tagjainak az állampolgársága vagy az esetleges kettős vagy többes állampolgársága. Az állampolgárság ugyanis identitást, lojalitást jelent. A kettős állampolgárság pedig adott esetben ezt képes megkérdőjelezni. És szeretném gyorsan hozzátenni: nem a határon túli magyarokra gondolok, hiszen az ő helyzetük teljesen más. Magyarországon egyébként közérdekből is nyilvános adatnak számít egy kormánytag vagy épp egy országgyűlési képviselő, köztisztviselő állampolgársága, állampolgárságai. Elég csak az adatvédelmi biztosok állásfoglalásaira gondolni. De miért is tört ki ez a hisztéria? Nyilvánvalóan azért, mert Gyöngyösi Márton egy olyan kontextusban adta elő, ahol éppen Izraelről és izraeli állampolgárokról volt szó. De tudjuk az elmúlt évek gazdasági bűncselekményei miatt, hogy hány izraeli cég, izraeli állampolgár keveredett hasonlókba, és a Simon Peresz-i kijelentés után, azt hiszem, okunk van azt feltételezni, hogy más is állhat a háttérben. Éppen ezért kérdezem:

• Ha az életrajzunk, a vagyonnyilatkozatunk és minden más nyilvános adat, akkor az állampolgárságaink miért ne lehetne az?

+

ORBÁN VIKTOR, miniszterelnök: – Képviselő úr! Az ön kérdésére adható és adandó választ akár egyetlen mondatban is elintézhetnénk, el is intézem: semmi akadályát nem látom annak, hogy ilyen teljesen nyilvánvaló és közérdekű adatok a nyilvánosság számára elérhetőek legyenek. Itt most leülhetnék, de miután ön volt olyan kedves, és fölidézte azt a vitát és támadássorozatot, amely az ön képviselőtársának e tárgyat érintő fölszólalásakor robbant ki, magáról a jelenségről is kell mondanom néhány szót.

– Szeretném nagy tisztelettel a Jobbik képviselőjének figyelmébe ajánlani. Mindannyian látjuk, hogy egy súlyos és múlni nem akaró válság rázza meg az európai gazdaságot. Azt is látjuk, hogy nagyon sok országban a válságkezelés sikertelen. Azt is látjuk, hogy Európában a gyűlölet, a kiábrándultság, a düh és a csalódottság uralkodó politikai érzelmek. Ilyen körülmények között minden szóra figyelni kell. Figyelni, mert amikor ilyen közállapotok vannak egy kontinensen, mint például most Európában, akkor a kisebbségek a történelmi tapasztalatok okán teljes joggal félhetnek attól, hogy előbb-utóbb ennek a helyzetnek a bűnbakjaivá válhatnak. Ez érvényes a Magyarországon élő, de a Magyarországon kívül élő európai zsidó közösségre is. Ezért minden megszólalást, ami ebben az összefüggésben hangzik el, ezerszer meg kell gondolni. Ezt kívánja a bajtársiasság, a többi állampolgár iránti tisztelet, az államalkotó kisebbségeink iránti tisztelet és az emberi méltóság általános parancsolata is. Ezért nagy tisztelettel arra kérem önöket, ha ilyen kérdéseket vetnek föl, mindig figyeljenek arra, hogy ne sértsék meg a Magyarországon élő zsidó kisebbség alkotmányos jogait. Ha mégis ez bekövetkezne, ha az emberi méltóság sérelme következne be, akkor a magyar kormány a zéró tolerancia jegyében fog eljárni!

+

MIRKÓCZKI ÁDÁM: – Miniszterelnök úr! Örülök neki, hogy az alapkérdésben egyetértünk, és remélem, illetve bízom abban, hogy ahogy én fogalmaztam, abban már semmi félreérthető nem volt. Megfogadva a miniszterelnök úr tanácsát is, én viszont arra kérem,  hogy ha mi Izraellel kapcsolatban olyan bírálatot teszünk, ami azt gondolom, hogy a politikai közbeszédbe belefér, akkor nem kell minden esetben antiszemitizmust, rasszizmust vagy éppen nem létező nácizmust vizionálni.

– Miniszterelnök úr! De hozzáteszem: ez az állampolgárság Izrael esetében azért is érdekes, mert nemrég éppen a Kneszetben hét képviselő nem tehette le a képviselői esküjét, pontosan azért, mert más állampolgárságokkal is rendelkeztek. Azt gondolom, hogy az alapkérdés, amiről Gyöngyösi Márton is beszélt, az pontosan ez, és bízom benne, hogy ez a nem létező vagy felheccelt hisztéria most már el fog ülni, és végre a lényegi kérdésekről beszélünk. Bízunk abban is, hogy akkor a parlament, illetve az Országgyűlés honlapján hamarosan mindenkinek megjelennek az állampolgárságai. Köszönöm szépen a válaszát.

Árad a Tarna és a Zagyva!

SZEKERES IMRE (MSZP): – Miniszterelnök úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Az elmúlt napokban a Jászságban a Tarna és a Zagyva folyók veszélyeztették az ott élő emberek életét és biztonságát. Nem történt nagyobb baj, mert az ott élők és az önkormányzatok maguktól mindent megtettek ennek a veszélynek az elhárítására. Jászárokszállás, Jászjákóhalma, Újszász önkormányzatai éjjel-nappal talpon voltak, ott voltam, és tanúsíthatom a helytállásukat. Máshol az országban nem sikerült elkerülni a bajt, a Bodrog mentén vagy - a mai hírek szerint - az Alföldön, de az emberek ott is mindent megtettek, hogy mérsékeljék a veszélyt. A szétvert vízügyi szervezet dolgozói, ahol kellett, segítettek. Hogy őszinte legyek, egyszer volt csak ijedelem: amikor a rádió bejelentette, hogy a katasztrófavédelem is be akar majd avatkozni. (Zaj a kormánypárti padsorokban. Közbeszólás: De nagy szád van!)

– Jelzem ugyanakkor az Országgyűlésnek: az árvíz és a belvíz elleni védekezés nem most, hanem a nyugalmi időszakokban kezdődik, veszély esetén már csak a bajt lehet elhárítani. Ezzel szemben nincs pénz az állagmegóvásra, a rendszerfenntartásra, és nagyon sok vízügyi szakembert elküldtek. Gyakorlatilag az elmúlt három évben semmi előremutató nem történt, semmi. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: És ti 8 év alatt mit tettetek?)

– Miniszterelnök úr! Nyilván ön is tudja, hogy a tiszai árvizek ellen ma az egyetlen védekezési lehetőség a tározók megépítése, ebből mi hármat megépítettünk: Cigándon, Tiszaroffon, Tiszasülyön, ezt adták át önök egyébként a kormányváltás után, azóta viszont egy kapavágás sem történt. Leállították a Tisza vízszállító képességének növelésére Szabó Imre miniszter által indított 2009-es programot, mint ahogy a Gőgös Zoltán államtitkár által indított belvíz-elvezetési programokat is. Kérdezem tehát:

• Mikor kezd a kormány neki a tározók építésének, az öntözési programok támogatásának, a belvízelvezető csatornák fenntartásának?

+

ORBÁN VIKTOR, miniszterelnök: – Képviselő úr! A Zagyva végig apad, ma reggel 7 órakor a vízállás Jászteleknél 430 centiméter volt, a Tarna szintén végig apad, a Körösök továbbra is áradnak, a vízállás mindenhol magas. Az előttünk álló néhány napban jelentős mennyiségű csapadékra lehet számítani az ország mintegy 30 százalékán. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból. (Zaj. - Az elnök csenget.)

– Elsőfokú védekezés van 1028 kilométeren, másodfokú védekezés 853 kilométeren, és harmadfokú védekezés 591 kilométeren, vagyis összesen 2472 kilométer töltésen van árvízvédelmi készültség. Az árvízvédekezésben az elmúlt 24 órában 3468 fő vízügyi dolgozó és külső erő vett részt, a védekezés napi költsége 163 millió forint volt. (Zaj. – Az elnök csenget.)

– A belvíz értékeléséről azt tudom mondani önöknek, hogy 216 ezer hektárt öntött el a belvíz, ebből 103 ezer hektár vetés, szántó. Csongrád, Jász-Nagykun, Hajdú-Bihar szenved a legtöbbet, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 20 ezer hektár fölött van az elöntött terület. (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.)

– Képviselő úr! Magyarországnak van 12 vízügyi igazgatósága, a 90 belvízvédelmi szakaszból 81 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség. 278 szivattyútelepből tegnap 183 üzemelt, összesen 33 millió köbméter belvizet emeltek át. A belvízvédekezésben 1110 ember vett részt, a költsége 94 millió forint volt. Mindenki sokat dolgozik. Ilyen körülmények között nem tartom méltányosnak, hogy ön gúnyolódik a kármentésben és a veszélyelhárításban részt vevő állami szervek dolgozóin! (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

+

SZEKERES IMRE: – Miniszterelnök úr! Nem azokon gúnyolódtam, akik ott voltak a gátakon. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Inkább zsákolnál!) De hát akkor nézzük a tényeket! Ön péntek reggel a Magyar Rádióban azt mondta, hogy a felkészülésre, a védekezésre, a megelőzésre 200 milliárd forintot fordítottak. Szeretném ismertetni akkor önökkel a tényeket: 2011-ben 5,5 milliárd forintot fordítottak a megelőzésre és 2,7 milliárd forintot a belvízelvezetésre; 2012-ben már csak az első feladatra jutott pénz, 1,5 milliárd forint; az idei költségvetésben pedig összesen 1,7 milliárd forint van tervezve. Nem épült sem a Tiszán, sem a Dunán egy méter gát sem. Nem épült egy köbméter tározó sem. (Közbeszólás az MSZP padsorából, Gőgös Zoltán: Így van.)

– Miniszterelnök úr! Azt gondolom, hogy ezek a fontos számok. A rádióban egyébként meghallgattam azt, amit ön most felolvasott. Ezt nem tartom válasznak. (Taps az MSZP soraiban. – Moraj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Óóó!)

+

ORBÁN VIKTOR: – Képviselő úr! Azt javaslom, hogy a számokat illetően tanulmányozza a 2010-es, ’11-es és ’12-es költségvetéseket! (Zaj. – Az elnök csenget.)

– Ami a helyzetet illeti: nem először szembesül a magyar kormány azzal, hogy miközben baj és veszély ütötte fel a fejét az országban, aközben segítség helyett, bár néha egy-egy elismerő mondatot azért kapunk, de emögé bújva is folyamatosan pártpolitikai támadásoknak vagyunk kitéve. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jaj! – Ott lapátolnak.)

– Szeretném fölhívni a Magyar Szocialista Párt figyelmét, hogy legalább addig tegyék félre a kormánnyal szembeni gyűlöletüket, s legalább addig győzzék le a magyar néppel szembeni megvetésüket, amíg azok a gátakon dolgoznak, és megpróbáljuk megvédeni az országot. (Közbeszólások az MSZP padsorából, Gőgös Zoltán: Szégyelld magad!) Ha csak annyit tesznek, hogy engednek bennünket dolgozni, el fogjuk tudni hárítani a bajt. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Erősebb rendőri jelenlét, biztonságosabb Magyarország!

ÁGH PÉTER  (Fidesz): – Államtitkár úr! Nem túlzás, amikor azt állítjuk, hogy az előző kormányok tevékenységének egyik legsúlyosabb bűne hazánk rendőrségének ellehetetlenítése volt! A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hagyatékaként a közbiztonság elfogadhatatlan állapotba került. Ennek fő oka a rendőrségen belül keletkezett drasztikus létszámhiány, ami az állampolgárok mindennapi biztonságérzetének erőteljes romlásához vezetett. Ezen évek legnagyobb bűne, hogy a rendvédelmet nem az állam polgárainak, hanem szinte kizárólag a saját maga megvédésében volt képes értelmezni a szocialista hatalom. Települések és az ott élő emberek sokasága élte meg, hogy az állam az alapvető védelmet sem nyújtja számukra. A törvénytisztelő állampolgárok bizalma veszett el.

– Államtitkár úr! A biztonságba vetett hit helyreállításához szigorú törvényekre, azok következetes betartására és betartatására van szükség! Az államnak védelmet és biztonságot kell szolgáltatnia, amire csak egy értékeiben, gondolkodásmódjában és mentalitásában megváltozott, megújult rendőrség képes. Elmondhatjuk, hogy az új rendőrőrsök megnyitása és a 2010 óta állományba helyezett mintegy 3500 új rendőr ezt az új irányt mutatja. Mindezek alapján kérdezem:

• Miképpen értékeli a rendőrség szervezeti átalakítását célzó törvények hatályosulásának gyakorlati tapasztalatait?
• Csökkent-e ennek köszönhetően, és ha igen, milyen mértékben az erőszakos bűncselekmények száma hazánkban?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A nemzeti együttműködés kormányának programjában a közrend és a közbiztonság helyreállítása nemzeti ügyként került meghatározásra. Ennek érdekében a rendőrség létszámában, anyagi erejében, értékeiben való megerősítését, szigorú törvények meghozatalát, valamint a büntetőeljárások felgyorsítását ígértük. Ahogy ön is elmondta, az elmúlt időszakban 3500 fővel megerősítettük a rendőrség létszámát. A körzeti megbízotti státusok létszámát felemeltük, 2010 óta tizenkét új rendőrőrsöt adtunk át. A közterületi rendőri jelenlét növelése érdekében bevezettük az „egy járőr, egy gépkocsi” kísérleti programot is.

– A készenléti rendőrség bevetési osztályai megjelentek a kistelepüléseken. Előtérbe helyeztük a vidéki lovas szolgálatokat. Bevezettük a kerékpáros szolgálatot. A 2010-ben 14 millió 780 ezer közterületi szolgálati óraszámot több mint 20 százalékkal megnöveltük. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően 2012-ben 26 százalékkal csökkent a regisztrált emberölések száma. A vagyon elleni bűncselekmények számában 27 százalékos csökkenés történt. A rablások száma is az előző évhez képest 21,1 százalékkal csökkent. Az erőszakos bűncselekmények nyomozási eredményessége 77 százalékos, ami az elmúlt öt év átlaga fölött áll. A közlekedésbiztonság területén is kiemelkedő eredményeket értünk el. A közúti balesetben meghalt személyek száma több mint 48 százalékkal csökkent, ennek is elismeréseképpen az Európai Unió közúti közlekedésbiztonsági tanácsa 2012. június 20-án Magyarországnak ítélte az európai közlekedésbiztonsági díjat.

– Képviselő úr! A rendőrség feladata a védelem jogának biztosítása, a bűncselekmények megelőzése, illetve a bűnözők elfogása. Elmondható, hogy az elkövetett bűncselekmények esetén gyorsan reagál, amely megmutatkozik az előbb említett felderítési eredményesség növekedésén is. A rendőrség Magyarország valamennyi településén minden bűnöző ellen határozottan fellép, az emberek élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság helyreállítása érdekében.

+

ÁGH PÉTER: – Államtitkár úr! Azt gondolom, hogy az ön által felsorolt intézkedések és a rendőrség eddigi gyakorlata és tapasztalatai alapján leszűrhetjük azt a következtetést, hogy lezárult az a korszak, amikor a magyar állampolgároknak kételkedniük kellett abban, hogy számíthatnak-e a rendőrségre. Lezárult az a korszak, amikor a rendőrséget politikai célokra használták – gondoljunk csak a 2006-os eseményekre –, és lezárult az a korszak, amely a rendőrség ellehetetlenítéséről szólt. Azt gondolom, hogy mindezek az intézkedések hozzájárulnak a lakosság szubjektív biztonságérzetének a növeléséhez és azok a fajta intézkedések, amiket a válaszában felsorolt a továbbiakban is hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a bűncselekmények száma még inkább csökkenjen.

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Még többet kell tenni a közrend és a közbiztonság helyreállítása, további növelése érdekében. A bűncselekmények megelőzésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezért össze kell fogni a rendőrségnek, a polgárőrségnek és az önkormányzatoknak is. Ennek érdekében „százszor száz biztonság” néven elindult a polgárőrség kiemelt bűnmegelőzési mintaprogramja, amelynek célja, hogy száz településen működjön polgárőr-egyesület, amely által növelhető a lakosság szubjektív biztonságérzete, illetve biztosítható a lakókörnyezete, közrendje és közbiztonsága. A bűnözés összetett társadalmi jelenség, amely ellen hatékonyan küzdeni csak minden állampolgár és a helyi közösség közreműködésével lehet. Ez a célunk, és bízunk abban, hogy 2013-ban még jobb eredményeket tudunk elérni.