Sötét napokat ért utol Varga László. A megemlékezés napja minden év június 29-e lesz, amely régi hagyomány szerint a parasztság ünnepe, a betakarítás kezdete. Tarnai Richárd által kezdeményezett módosítások révén szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei, és a kiszabható bírságok. Elfogadták a keserédes jelentést. Létrehozták a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottságot.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Megemlékezés napja
Zöld utat kapott a T. Házban a „megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról” címet viselő országgyűlési határozati javaslat.
Előterjesztésében a kereszténydemokrata Varga László sötét napokat idézett: 1948. augusztus 20-án Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében hirdette meg a ,,kulák üldözés" feladatát, mint a szocializmus építésnek fontos eszközét. Kulák lett az akinek 25 hold vagy annál több szántója, vagy 5 hold vagy annál több szőlője volt. Kulák listára kerültek a cséplőgép tulajdonosok valamint a legkisebb malmot üzemeltetők is. Elindult a „padlás lesöprésként” emlegetett évek sora. Sokukat melléképületekbe költöztették, a lakásukat pedig elfoglalták a helyi pártfunkcionáriusok. Gyermekeiket már középiskolába is nehezen, vagy egyáltalán nem vették fel. Felsőoktatási intézetbe még a legjobb tanulók sem kerülhettek. A megbélyegzés mindennapos volt. Minden igazolványba ott volt a nagy „K” betű, gyermekeik neve mellett az osztálynaplókban is. Indítványában a leghatározottabban hangsúlyozza: ki kell mondani: a jobbágyfölszabadulás után alakult ki a földjét magáénak tudó, szerető, majd szakszerűen gondozó, kert és gyümölcskultúrát teremtő, és a magyar nép mindennapi kenyerét biztosító magyar gazdaréteg, melynek nagy mezővárosaink, az erős községeink, falvaink 19 századi kialakulása köszönhető, a kuláktörvény, és üldözés tönkretett. Mondotta volt Varga László:
– Legyen egy nap, amikor fejet hajtunk emlékük előtt, és a figyelmet ráirányítjuk arra, hogy a 21. században is, hazánk felemelkedésének egyik záloga, oszlopa lehet ennek a gazdarétegnek megerősítése, megbecsülésük és segítésük!
Az Országgyűlés az MSZP-ből kivált szocialisták „nem”-jei ellenére, 345 igennel fejet hajtott: határozatban elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított, kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Elfogadta, hogy a kuláküldözés történetéről, körülményeiről méltó módon, rendszeresen emlékezzenek meg, mely megemlékezések során a fiatal nemzedékek megismerhetik a magyar középparaszti réteg szenvedését. A megemlékezés napja minden év június 29-e Péter-Pál napja, amely régi hagyomány szerint a parasztság ünnepe, a betakarítás kezdetének lesz.
Nem mindegy, hogy mit eszünk
Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei, és a kiszabható bírságok is jelentősen emelkednek az élelmiszer-biztonságról szóló törvény módosítása alapján.
A szigorítást az Országgyűlés a kereszténydemokrata Tarnai Richárd által kezdeményezett módosítás révén 313 igen szavazattal, 9 (a szocialista párttól „elfüggetlenedett”) tartózkodás mellett fogadta el.
A módosítás rögzíti, hogy a hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos. Így tilos például az olyan élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásoknak nem megfelelően állították elő, továbbá amelyet nem engedélyezett, nem nyilvántartott módon állítottak elő, hoztak forgalomba. Nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert sem, amelynek előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő volt, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, valamint amelyet nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt.
A törvény értelmében az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege 15 ezer forint, legmagasabb összege pedig legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig terjedhet.
A jogszabály szerint mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve az adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. E bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege pedig ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel tíz százaléka.
Keserédes jelentés…
Döntés született a T. Házban a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentésről.
A vizsgálóbizottság megállapítása szerint a cukorgyárak bezárásához és a cukorkvóták elvesztéséhez vezető, az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a nemzetgazdaság érdekeivel. Teljesen elhibázott stratégia volt, hogy zöld utat biztosítottak a magyarországi leépüléshez és a jelenlegi helyzet kialakulásához. Az értékesítésekből a Magyar Államnak vagy nem származott jelentős bevétele, vagy pedig a bevétellel majdnem azonos ellentételezést vállalt, melyet a vele szerződő külföldi befektető utóbb érvényesített. A külföldi befektetők 30-40 százalékos kisebbségi részesedés mellett mindenhol megkapták az elővásárlási jogot a többségi részesedés megszerzésére, továbbá a többségi vállalatirányítási jogokat is. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. Miután az agrárvezetés részéről semmilyen presszió nem érte őket, fizikailag is megsemmisítették, őket, hogy esély se maradjon arra, hogy valaha is újraindulhasson bennük a termelés. Mindeközben, a kapcsolódó, nagyjából 300 ezer tonna uniós kvóta visszaadásából, több tízmilliárd forintos bevételre tettek szert. Cukor-exportálóból importra szoruló kiszolgáltatott országgá vált Magyarország. Egyetlen működő - az is külföldi tulajdonban lévő – cukorgyárunk, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. maradt meg.
A bizottság összegzése alapján a cukorgyárak bezárásának és a répacukorkvóta drasztikus csökkenésének a leginkább káros következménye, hogy Magyarország hosszú időre elvesztette a világgazdasági helyzethez való alkalmazkodás és a magyar fogyasztók megvédésének lehetőségét.
A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében (a szocialista és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők ellenszavazatával) fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését, (teljes szövege: PDF). Felkérte - többek között - a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben.
Repül, ami repült..?
Nehéz feladatra vállalkozott a Tisztelt Ház midőn a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság létrehozásáról döntött.
A tisztségviselőinek és tagjait is megválasztotta. (Összetételével csupán Szanyi Tibor és az MSZP-ből kivált Gyurcsány-csapat nem értett egyet.) Elnök: Varga István (Fidesz), alelnök: Veres János (MSZP). Tagjai: Bácskai János, Gruber Attila, Riz Levente, (Fidesz ), Aradszki András, (KDNP), Józsa István (MSZP), Bertha Szilvia, Volner János (Jobbik), Ertsey Katalin (LMP).
A Malév február 3-án reggel hat órakor szüntette be működését, törölve valamennyi járatát. A testület vizsgálatának választ kellene adnia arra a talányra, hogy 2004-2006 között miként zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások? Hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei? Milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére „általános vétójoga” legyen a légitársaságban?
Egyebek mellett megvilágításra vár az is: miként születhetett egy olyan záradék, amely alapján a Malév esetleges csődje fizetési kötelezettséggel bír a Budapest Airport Zrt.-re? Arra is válasz keresendő, hogy e nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett?
Kérdésként fogalmazza meg az indítvány azt is, hogy a Malév visszaállamosításáról szóló megállapodás feltételrendszerének kidolgozása milyen elvek alapján történt? Oszkó Péter szerepét is vizsgálná: jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek – aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett – van-e és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben. „Megfelel-e a valóságnak, hogy a Malév Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok – így a Wizz Air – vették volna át a Malév szerepét?”
A paritásos alapon működő vizsgálóbizottság - feladatával összefüggésben - iratokat kérhet be, amelyeket elvileg mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani. Meghallgatásokat tarthat, ahol a meghívottak kötelesek lennének megjelenni. 180 napon belül kell, kellene a jelentésüket az Országgyűlésnek benyújtani. Tagjai, munkájukért külön díjazásban nem részesülhetnek.
