„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – idézzük legutóbbi szónoklataikat.

Hajlandóak segíteni a sződemeteri templom felújításában?

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Néhány nappal ezelőtt személyesen győződtem meg a Partiumban található sződemeteri templom tragikus állapotáról. Ezt a templomot még az 1740-es években építtette a Himnusz írójának, Kölcsey Ferencnek a családja. Az épület nagyon komoly történelmi és kulturális örökséget hordoz. A kiváló hazafit itt keresztelték meg ebben a templomban. Még a mai napig megvan a család rendelkezésére álló külön padozat, természetesen már erősen felújításra szoruló állapotban. Jó hír, hogy mintegy egymillió forintos támogatásból és társadalmi munkából a nagyon rossz, összedőlés előtti állapotban lévő tornyot nagyobbrészt már sikerült felújítani, ugyanakkor a neheze még hátravan.

– Államtitkár úr! Széles körű összefogás jött létre a nemes cél megvalósítása érdekében. A kocsordi emberek vállalták a kerítészsaluk megvásárlását és a terület bekerítését, a szatmárnémetiek jobbikosok felújítják a padozatot, a beregszászi alapszervezetünk, Kovács Béla EP-képviselő támogatásával a családi padozatot hozza rendbe, és a szószék kifaragását pedig szimpatizánsok, aktivisták és gárdisták fogják elvégezni. Lássa a kormányzat is, hogy nem a sült galambot várjuk, nem egyedül állami segítségért kilincselünk, nemcsak az állami segítségben bízunk, hanem magunk is tevékenyen közreműködünk ennek a rendkívül nemes célnak a megvalósítása érdekében. Ugyanakkor hozzávetőleges számítások szerint mintegy 3 és 7 millió forint közötti összegű állami támogatásra mindenképpen szükség lenne a templom felújítása és rendbetétele érdekében. Ezért kérdezem:

• Hajlandóak-e közreműködni, állami támogatást, kormányzati segítséget adni a Kölcseyhez méltatlan állapotban lévő templom felújításához?
• Hajlandóak-e segíteni ennek a nemes célnak a megvalósítása érdekében?

+

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Az Országgyűlés a 2013-as költségvetést olyan tartalommal fogadta el, amely megteremtette az összmagyar társadalom javát szolgáló konkrét egyházi kezdeményezések állami támogatásának lehetőségét. Egyedi kérelmeket lehet benyújtani az egyik az egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatására. A 2013-ban rendelkezésre álló forrásokat az ezekre benyújtott pályázatok lekötötték, de 2014 elején, hasonló tartalommal és célokkal újból lesz pályázat kiírása.

– Képviselő úr! Szeretném a figyelmét arra felhívni, hogy Magyarország számára az Európai Unió által finanszírozott, határon átnyúló együttműködési programok kínálnak lehetőséget arra, hogy egy-egy szomszédos országgal együttműködve tudjuk a határ menti területeken felmerülő ilyen igényeket támogatni. A jelenlegi 2007-2013-as időszakban Magyarország, Románia, valamint Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határon átnyúló együttműködési programok esetében lekötötték már a forrásokat. A következő ciklus 2014-2020 időszakára fog szólni. Ezek a tárgyalások megkezdődtek. Újabb források állnak rendelkezésre, újabb pályázatok jelennek meg. Kérem, hogy ezt is szíveskedjen figyelemmel kísérni. Egyébként én magam, ha kell, személyesen is közreműködöm, lévén magam is ismerem a sződemeteri templomot, úgyhogy állunk rendelkezésre.

Mikor készül el a 61-es út Nagykanizsát elkerülő szakasza?

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! A szocialista kormány idején a korábbi orbáni kormány útfejlesztési koncepciójában meghatározottnál jóval korábban elkészült az M7-es autópálya, és ezzel egy időben elkezdődött a Nagykanizsa város felé Zalaegerszeg irányából a 74-es és Kaposvár irányából a 61-es elkerülő utak építése. A két útszakasz fontos eleme az észak-dél irányú közlekedési folyosónak. Jelenleg az átmenő forgalom Nagykanizsa város legnagyobb lakótelepén dübörög keresztül, ahol a belső személygépkocsi- és gyalogosforgalom is jelentős. A szükséges forrás rendelkezésre állt. A 74-es út elkerülő szakaszát 2011-ben a Fidesz-kormány fel is avatta, így megteremtődött a feltétel az egyik kertvárosi övezet elkerülésére. Elkészült a 61-es út Somogy megyei szakaszának rekonstrukciója, egészen Nagykanizsa város határáig.

– Államtitkár úr! Az észak-dél irányú közúti forgalomban a 74-es és a 61-es elkerülő út M7-es autópálya mindössze öt kilométeres szakaszának az igénybevételét követően egy új útszakaszon elkerülhető lenne a városon átmenő forgalom. Különösen kiemelt szerepe lenne a jelenleg folyamatban lévő csatorna-beruházások esetén. A 61-es új útszakasz városi végpontja a város melletti pihenőpark közvetlen közelében van. Az idelátogatók most már több mint két éve kaszálatlan, parlagfüves torzóval találkoznak. Az Orbán-kormány működése idején megmagyarázhatatlan okból a Nagykanizsa várost elkerülő út mindössze néhány kilométeres szakaszának építése megállt. Kérdésem:

• Mikor készül el a 61-es út Nagykanizsát elkerülő szakasza, - vagy lehet, hogy a Közgépnek nincs megfelelő kapacitása?
• Ki fogja fizetni ennek a parlagterületnek a kaszálását, gondozását?

+

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A 61-es főút Nagykanizsát elkerülő szakaszának megépítésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a nyílt közbeszerzési eljárást követően 2009 augusztusában írta alá a kivitelezési szerződést. Tehát ők választották ki a partnert. A beruházás a vállalkozó pénzügyi gondjai miatt rekedt meg, a mintegy 4 kilométer hosszúságú szakaszon jelenleg 60 százalékos a készültség, az építési napló szerint tavaly március óta gyakorlatilag áll a munka.

– A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.  2012 februárjában bejelentette kötbérigényét a kivitelező konzorciummal szemben, és kezdeményezte a vállalkozóval történő szerződésbontást. A beruházó több körben tárgyalásokat folytatott a konzorcium képviselőivel, tavaly őszre kiderült, hogy a felek között korábban létrejött szerződés további módosítására nincs lehetőség. A pontos műszaki felmérés és pénzügyi elszámolás idén májusban zárult, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a kivitelező 2013. június 3-án írta alá a közös megegyezéssel történő megszüntetésről szóló megállapodást. A vállalkozó két hete visszaadta a munkaterületet a megrendelőnek, a megállapodásban rögzített pénzügyi elszámolásban foglaltakon felül a feleknek egymással további igénye nincs.

– Képviselő úr! A munkák mielőbbi befejezése érdekében az új kivitelezési közbeszerzési eljárás a múlt héten már megindult. Ajánlatokat augusztus 10-ig lehet beadni, az értékelést, a szükséges hiánypótlások teljesítését, a jóváhagyások beszerzését követően október végéig lehet majd megkötni a kivitelezői szerződést. A munkaterület átadása várhatóan még novemberben megtörténik, a beruházás előreláthatóan jövő év második felében befejeződik. A költségviselésre pedig, kaszálásra és ehhez hasonlókra a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

Mikor épülhet meg a Tisza-tó körüljárását biztosító, Tiszafüred és Poroszló közötti kerékpárútszakasz?

KOZMA PÉTER (Fidesz): – Államtitkár úr! A Tisza-tó Magyarország legnagyobb mesterséges tava. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, területe 127 négyzetkilométer, legnagyobb hossza 27 kilométer, legnagyobb szélessége 6 kilométer. A Heves megye déli szélén lévő tó további három megyével határos. A Tisza-tó és környékének éghajlata, mint az Alföldé általában, száraz kontinentális, meleg nyárral, hideg téllel, nagy évi hőingadozással. Szárazföldi jellegével függ össze, hogy jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességen lévő tájai. A napsütéses órák évi száma meghaladja a kétezer órát, a Tisza-tó és környéke az ország csapadékban legszegényebb vidékei közé tartozik.

– Államtitkár Úr! A Tisza-tó és környéke évről évre egyre több belföldi és külföldi turistát vonz. A Tisza-tó egyik jellegzetessége – a Balaton mellet –, hogy sokan ülnek kerékpárra, és úgy barangolják be a vidéket. A Balaton körül kiépült már a teljes kerékpárút-hálózat közel 220 kilométeren, azonban a Tisza-tó ezzel még adós. A kerékpár használata és a kerékpáros turizmus egyre elterjedtebb hazánkban, egyre nagyobb tömegeket mozgat. A Tisza-tó körüli 65 kilométeres kerékpárútból jelenleg 50 kilométer használható aszfaltcsík, ezen felül 2-3 kilométeren keresztül a kiskörei gátnál, valamint Kisköre és Abádszalók között pár kilométer repedezett, de járható betonút található. A sajtóból arról értesültem, hogy a közúti fejlesztés kapcsán Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében, a 34-es főúton 37 kilométer hosszan további útfejlesztés valósul meg. Kérdezem ezzel összefüggésben:

• Van-e lehetőség a kerékpárút hiányzó szakaszának megépítésére?

+

FÓNAGY JÁNOS (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! A Tisza-tó körüli kerékpárút Tiszafüred és Poroszló közötti szakaszának megépítését kiemelten kezeljük. Az elmúlt időszakban végzett munkák eredményeként a hiányzó szakasz megvalósításához szükséges anyagi források rendelkezésre állnak. A kerékpárútnak a Tisza-híd kivételével Poroszlótól Tiszafüredig terjedő szakasza az Új Széchenyi-terv regionális operatív programjainak forrásaiból valósul meg. A Tisza-hídon átvezető, mintegy 200 méter hosszúságú szakasz a hídhoz konzolosan kapcsolódó szerkezettel lesz kialakítva, a 33. számú főút 11,5   tonnás burkolatmegerősítést célzó beruházás részeként KÖZOP-forrásból, tehát mellé lesz téve konzollal. A hiányzó tervek elkészítését és engedélyek megszerzését a nyár végéig ütemezzük, a kivitelezési közbeszerzések terveink szerint jövő kora tavasszal megindulhatnak, a kivitelezést követően kora tavasszal, ahogy az idő engedi, megindulhatnak a munkálatok, és bízunk benne, hogy a fejlesztés eredményeként a térségben élők és a turisták biztonságosan körüljárhatják a Tisza-tavat kerékpárral.

Tudják-e biztosítani legalább az eddigi béreket a közoktatási intézményekben dolgozók számára?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! Olyan információk jutottak el hozzánk, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartásba vett intézményekben bizonyos munkakörökben dolgozók esetében jelentősen csökkentek a fizetések, és létszámleépítés is várható. Értesüléseink szerint a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak bére csökken az eddigi bérkiegészítések megvonása miatt.

A korábban kialakult gyakorlat az volt, hogy ezen dolgozók a közalkalmazotti bértábla szerint megállapított bérük mellé határozott idejű szerződéssel bérkiegészítést kaptak, így kompenzálva az amúgy alacsony fizetésüket. Információnk szerint azonban erre a pluszpénzre a továbbiakban nem számíthatnak, ami azt jelenti, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kapnak majd.

– Államtitkár úr! További aggodalmakra adnak okot azok az információk, miszerint az elvonások nemcsak a béreket érintik majd, de elbocsátásokra is számítani lehet. Ezek a megszorítások pedig egyrészt családok megélhetését sodorják veszélybe, másrészt akár az intézmények üzemeltetésében is gondot okozhatnak. Amennyiben a korábbi béreket és a dolgozói létszám megtartását sem tudja biztosítani a fenntartó, úgy az az egész rendszer alapjait kérdőjelezi meg, hiszen így az intézmények működtetésében az önkormányzatit az állami forráshiány váltja fel. Mindezekre tekintettel kérdezem:

• Ezek az elvonások hány intézményt és hány dolgozót érintenek?
• Tudják-e biztosítani legalább az eddigi béreket a közoktatási intézményekben dolgozók számára?

+

HALÁSZ JÁNOS (az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő úr! A köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének, ezzel együtt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásának elsődleges célja volt a köznevelés biztonságos működési feltételeinek megteremtése. Hadd emlékeztessem önt arra, hogy voltak olyan önkormányzatok korábban, ahol már a pedagógusok és a technikai dolgozók bérének kifizetése is gondot okozott.

– Képviselő Úr! A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetését a 2013. évi költségvetési törvényben rögzítettük. A személyi kiadások megállapítása az előző évi, a Magyar Államkincstár által szolgáltatott bér- és járulékadatok alapján történt. Ez az összesítés tartalmazta azt a határozott idejű szerződéssel kifizetett bérkiegészítést is, amely kompenzálta az egyes technikai dolgozók alacsony bérét. Az intézményfenntartó szervezetén belül keretgazdálkodás folyik, így központja tankerületenként intézményekre lebontva állapítja meg a felhasználható éves keretösszegeket. Az előző évi beszámolók alapján ezzel együtt meghatározták a személyi, dologi juttatások arányát is. Ezért tehát intézményenként sem zsugorodhat a bérekre fordítható keret.

– Képviselő Úr! Ígéretünknek megfelelően a pedagógusok és a technikai dolgozók e hónap elején minőségi bérpótlékban részesültek, az állami fenntartásba vétel ugyanis nem okozhat jövedelemcsökkenést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazottai számára a 2012. évi béren kívüli juttatást pótló kifizetésben. Az állami fenntartásba vétel eredményeként a köznevelési intézményekben dolgozó közalkalmazottak jövedelme nem lehet kisebb ebben az évben. Természetesen, amennyiben a munkakör változott, úgy a munkaköri átsorolás magával hozhatott pótlékváltozást is.