Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltról, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Milyen intézkedéseket tervez a kormány a Balaton jövője érdekében?

PÁL BÉLA (MSZP): – Ezen a nyáron a szárazság és a kánikula miatt a szokásosnál jóval alacsonyabb volt a Balaton vízszintje; augusztus 27-én 20 centiméterrel kevesebb annál, mint amit a vízügyi szabályzat előír. Akadt olyan strand, főként a déli parton, ahol kiütésre panaszkodtak a fürdőzők, partra kerültek a csónakok, a sekély vizet pedig alga, hínár, vagy éppen gusztustalan habok csúfították, rosszabb esetben az ezzel együtt járó kellemetlen szagokkal együtt. A horgászok is sirathatják a szórakozásukat, hiszen ha csak part menti horgászjegyük van, az évi 26 ezer forintért jó esetben még egy kilóra való keszeget sem tudtak fogni. Kárpótlásul azt kérnék, hogy a 2013-ra szóló jegy árából kapjanak kedvezményt. Sokan felvetik azt is, hogy az engedély nélküli feltöltések miatt nem lehet a vízszintet normális mértéken tartani, és arról is terjengenek hírek, hogy ősszel a Sió zsilipjét egy hónapig nyitva tartották.

– Államtitkár úr! A III. Balaton-konferencia megállapította, hogy még nincs vészhelyzetben a Balaton, de ha nem kezdik el időben a felkészülést a problémák kezelésére, könnyen katasztrofális helyzet állhat elő a turizmus és a tóparti életlehetőségek területén is. A vízügyi szakemberek szerint pedig itt az ideje kidolgozni a Balaton átfogó vízgazdálkodási stratégiáját, hogy a klímaváltozás körülményeihez is igazodhasson a tó vízszintje. Mindezek alapján kérdezem:

• Milyen intézkedéseket tervez a kormány a Balaton jövője érdekében?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban nem egyszerű problémáról van szó, hiszen csak az elmúlt évszázadban 1943-ban 44 centiméter volt a Balaton vízszintje, 1946-ban 38 centiméter, 1949-ben 22 centiméter, 1958-ban 41 centiméter, 1961-ben pedig 33 centiméter. A legalacsonyabb pedig negyven évvel később volt, 2003-ban, amikor ön volt kormánypárti képviselő. Akkor is foglalkoztak a kérdéssel, megpróbálták a vízpótlását más vízgyűjtő területre átvezetéssel megoldani, de szakmai-ökológiai okok miatt ez nem sikerült.

– A kormány felismerte ezt a problémát, és nem szeretné úgy kezelni, mint ahogy az történt közel tíz évvel ezelőtt, hanem egy nagyon alapos, részletes szakmai felmérést és helyzetértékelést rendelt el. A feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium kapta, de a stratégia elkészítésébe be fog segíteni a Belügyminisztérium is, amely egy nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési stratégiát fog elkészíteni, ezt terjeszti majd a kormány elé, és a kormány ennek ismeretében fogja meghatározni a feladatokat a probléma megoldására.

– Képviselő úr! A horgászok problémájára, hogy 26 ezer forintért még egy kiló keszeget sem tudtak fogni, én nem tudok válaszolni, - ebben az ügyben a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az illetékes, amely viszont nem a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik.

A pécsiek számára mikor jön az ígért két hét?

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! Mint bizonyára ön is érzékelte, ez a nyár a pécsi és Pécs környéki gyilkosságoktól volt hangos. Naponta érkeznek hozzám, hozzánk panaszok Pécsről és Baranya megyéből egyaránt az elviselhetetlen közbiztonsági állapotokról, betörésekről, verésekről, garázdaságokról, lopásokról vagy csak egyszerű verbális támadásokon, leköpésen keresztül mindenről. Pécs egykor nyugodt utcáin már nem lehet végigsétálni anélkül, hogy ezen fent felsorolt dolgok közül legalább egyet ne látnánk, tapasztalnánk.

– Meszesen, a kertvárosban, a belvárosban és a város többi részein a többségben cigány származású elkövetők állandó félelemben és rettegésben tartják a helyi lakosságot. Egy jó barátomhoz, aki Meszesen él, már tizennégyszer törtek be, ő már a rendőröket sem hívja ki, mondván, hogy úgy sincs semmi értelme. A nyár közbiztonsági fórumán az egyik városrész körzeti megbízottja erre úgy reagált, hogy próbálják meg az emberek megvédeni magukat. A helyi kormánypárti képviselő pedig azt mondta egy fórumon, hogy mindenki járjon sűrűbben templomba, akkor talán kevesebbszer rabolják ki őket.

– Államtitkár úr! Ebből is látszik, hogy önök képtelenek felmérni a problémát, annak súlyát nem érzik át, hisz abban az elefántcsonttoronyban, amelyben élnek, nem kell szembenézniük hasonló dolgokkal. Mindeközben a többször elítélt cigány származású és azóta ismételten letartóztatott, majd másnap szabadon engedett Bagó Ferenc, alias Daflics ezredes pedig nyíltan a többségi társadalom ellen szítja a gyűlöletet, pénzgyűjtést indított, hogy fegyvereket tudjon vásárolni, s teszi mindezt egy önkormányzattól bérelt irodában, a cigány önkormányzat szerződésben vállalt támogatásával. Államtitkár Úr!

• Hogyan engedhették, hogy idáig jusson Európa kulturális fővárosa?
• Hogyan lehetséges, hogy amíg az ön által vezetett rendőrség éppen bírságol, vagy éppen hihetetlen erőkoncentrációval fiktív vagy virtuális gárdaavatást kerget, addig Pécsett az emberek egyre kevésbé érzik magukat biztonságban, és egyre több atrocitást kénytelenek elviselni?
• A pécsiek számára mikor jön el az önök által ígért rendet teremtő két hét?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Baranya megyében és Pécs városában a rendőrség az idei évben valamennyi emberölés elkövetőjét egy héten belül elfogta. Annak érdekében, hogy a bűncselekmények megelőzése sikeresebb legyen, a rendőrség létszámát jelentősen megemeltük. A készenléti rendőrség bevetési osztálya 165 fővel - még egyszer mondom: 165 fővel - erősíti az állományt, és ezzel jelentős mértékben nő a rendőri jelenlét mind Pécs városában, mind pedig a megyében. Emellett a kormány szigorította a büntető törvénykönyvet, bevezette a három csapás törvényt és a szabálysértési elzárás lehetőségét. Ezeket a jogszabályokat önök nem támogatták, a szigort mégis számon kérik. Önök vajon mennyire akarják őszintén a rendet és a közbiztonságot? Ezt önöknek kellene eldönteni!

– Képviselő úr! Baranya megye területén 2012 első hét hónapjában az ismertté vált bűncselekmények száma 14,1 százalékkal csökkent, Pécs megyei jogú városban pedig 8,7 százalékos a csökkenés. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma a megyében 11,2 százalékkal, Pécs megyei jogú városban pedig 9,4 százalékkal csökkent. A közrend elleni bűncselekmények száma Pécs városában 9,8 százalékkal, a vagyon elleni bűncselekmények száma pedig 5,5 százalékkal csökkent. Szeretnék köszönetet mondani Pécs megyei jogú város önkormányzatának, hiszen a rendőrséggel együttműködve a nap 24 órájában 33 kameraállással megfigyelőrendszert üzemeltet, és szándékunkban áll a rendszert bővíteni. Világossá kívánjuk tenni minden pécsi előtt, hogy mi is további előrelépést szeretnénk Pécs közbiztonsága területén, és ezzel kapcsolatban hamarosan újabb kezdeményezést fogunk tenni.

– Ami pedig az ön által kérdezett személyt illeti: jelenleg roma gárda néven civil szervezet sem Pécsett, sem Baranya megyében nem létezik, nem került bejegyzésre. A jelzett személyt a rendőrség a Btk. 217. §-a alapján közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése tényállásának alkalmazásával őrizetbe vette, és előzetes letartóztatására javaslatot tett! Tájékoztatom, hogy a Btk. 217. § módosításának szigorítását önök nem támogatták. Arra kérem önöket, ha komolyan gondolják Pécs város közbiztonságának a javítását is, akkor a Tisztelt Házban szavazzák meg az erről szóló javaslatokat.

Kinek szánja a tárca az OHÜ kommunikációs megbízását?

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): – Államtitkár úr! Sürgős eljárásban, mintegy 716 millió forintért keres kommunikációs partnert az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, amit az önök tárcája hozott létre. A közbeszerzési hirdetményt augusztus 10-én feladták. 7-én, tehát hét nap múlva jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben 21-ei, tehát négynapos határidővel, amiből három nap ünnep volt, A határidő után egy nappal, augusztus 22-én került fel az OHÜ honlapjára. Az OHÜ ezt teljesen szabályosnak ítélte, én mégis azt gondolom, alapos a gyanú, hogy ilyen rövid határidővel csak az tud pályázni, aki előzetesen hozzájuthatott a pályázati információkhoz.

– Látjuk, hogy purgálják ki a külföldi cégeket a hulladékgazdálkodásból, a hulladékos közszolgáltatásból. És mindenféle kötelezettségszegési eljárásra is számíthatunk, hiszen a közreműködő ügyvédi iroda szinte ugyanilyen kiírással és hasonlóan rövid határidővel már szerepelt egyszer a nemzeti együttműködés rendszerében. Ezért is kérdezzük:

• Hogy működik-e a minisztérium fennhatósága alatt irányított pályáztatás?
• Mi indokolja a konkrét esetben a sietséget?
• Tisztességesnek tartja-e a nem Fidesz közeli vállalkozások szempontjából a képtelenül rövid határidőt, különösen azok után, hogy az ügynökség 7 hónapig nem tett semmit az ügy érdekében, pedig törvényben meghatározott feladatról van szó?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ha jól értem a szavait - az irányított pályáztatással lényegében bűncselekménnyel vádolja a minisztériumot. Visszautasítom a vádjait, de ha úgy gondolja, hogy itt egy irányított közbeszerzés, irányított pályáztatás volt, akkor az a kérésem, hogy tegye meg a megfelelő büntető feljelentést.

– Képviselő úr jelentősen csúszat! Szeretném önt tájékoztatni, hogy a jelentkezőknek csak részvételi szándékot kellett regisztrálniuk, nem részletes ajánlatot. Tehát részletes ajánlat nem érkezett, és ha nem érkezett részletes ajánlat, akkor nem lehet eredményt hirdetni. A keretszerződés sem arról szól, amit ön elmondott! A tárca nem szánta senkinek az OHÜ kommunikációs megbízását. A minisztérium nem kért fel senkit, és nem kötött senkivel ilyen jellegű megbízást. Az OHÜ versenyeztetési eljárás keretében választotta ki az ügyvédi irodát. És hogy miért volt sürgős ez a közbeszerzési eljárás? Azért volt sürgős, mert az OHÜ már ősztől szeretné elindítani azt a szelektív, szemléletformáló hulladékgyűjtő kampányt, ami az ésszerű hulladékgazdálkodásra vonatkozik.

– Még egyszer mondom, képviselő úr: visszautasítom a vádjait ebben a kérdéskörben, ám ha úgy gondolja, hogy itt egy irányított közbeszerzés, irányított pályáztatás volt, akkor tegye meg a büntető feljelentését!

Hogyan segíthet a sikeres olimpiai szereplés a sport presztízsének visszaállításában?

SZALAY FERENC (Fidesz): – A nyáron igen-igen szép siker született a sport legnagyobb ünnepén, az olimpián, hiszen 17 érmet, 8 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. Azt gondolom, hogy mindenkinek, aki csak egy picit tett azért, hogy ilyen eredmény született, gratulálnunk kell innen, az Országgyűlésből is. Határtalan munka, lemondás, heroikus küzdelem volt az, amit a magyar sportolók hoztak. Köszönet a Magyar Olimpiai Bizottságnak is, amely élt a sporttörvény által adott lehetőségekkel. Hiszen a sporttörvény visszaadta a Magyar Olimpiai Bizottságnak a hatásköreit, a forrásokat ahhoz, hogy egy jó olimpiai felkészülést tudjon garantálni, és ez a biztonság nagyon sok sportágnak azt jelentette, hogy nem kell rohangászni a források után, egy helyről, egy csatornából kaphatták meg a pénzeiket ahhoz, hogy felkészülhessenek. És éltek is vele.

– Azonban senki ne gondolja azt, hogy ennyire fényes, ennyire tökéletes a magyar sport! Sok dolgot kell még tennünk ahhoz, hogy hosszú távon eredményesek lehessünk az olimpiákon, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű utánpótlás jöhessen ki az utánpótlás-nevelési rendszerből. Az edzőképzést, a testnevelőképzést valószínűleg meg kell reformálni, új alapokra kell helyezni. Mindannyian látják, tudják, hogy azok a sportlétesítmények, amelyek Magyarországon a sportot szolgálják, nagyon lelakott állapotban vannak, mennyiségük is, minőségük is kevés. Biztos vagyok benne, hogy lépni kell ebben az ügyben előre. Már csak azért is, mert ha szeptembertől bevezettük a mindennapos testnevelést, ott is szükséges elindítani újra az ország tornaterem-építési programját. Azt gondolom, hogy miután példaképek születtek, nagyon komoly olimpiai eredményesség történt, használjuk ki ezt a lehetőséget az említett feladatok megoldására és a sport presztízsének visszaállítására. Kérdezném:

• Államtitkár úr is hasonlóképpen gondolkodik-e a sport presztízse visszaállításának lehetőségéről?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Jelentős sporthagyományainkra épülő versenysportunk sikerei támaszt nyújtanak nemzeti önbecsülésünkhöz, az ország ismertségének, vonzerejének növekedéséhez. Ugyanakkor a kiemelkedő eredmények a hétköznapi emberek figyelmét is a sportra irányítják, támogatják a rendszeres testmozgás kultúrájának elterjesztését, és növelik a sportolni vágyó fiatalok számát. Bízom abban is, hogy az elmúlt két év sportkormányzati döntéseivel, a sportirányítási rendszer és a sportfinanszírozás átalakításával, a sport támogatásának jelentős mértékű növelésével hozzá tudtunk járulni ehhez a sikerhez.

– Persze, van még teendőnk bőven. Ezek közé tartozik az ön által is említett sportinfrastruktúra állapotának javítása, kiemelve, a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtését, amelyre az Új Széchenyi-terv keretén belül is szánunk forrásokat. A társasági adó kedvezményrendszerén keresztül biztosított állami támogatás is reményre ad okot: a 2011-2012-es pályázati időszakban mintegy 36,5 milliárd forintos állami támogatást használtak, használhattak fel a pályázó sportszervezetek. A  program jövőre folytatódik. Kiemelt feladatunknak tekintem továbbá a hazai testnevelőtanár-képzés színvonalának emelését, a testkultúra-oktatás presztízsének, tekintélyének helyreállítását. Ezen a területen is szemléletváltozást kell elérnünk, ha azt akarjuk, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése elérje valódi célját, azaz egy életre szólóan megszerettesse fiataljainkkal a mozgást, és a sport a mindennapok részévé váljon életünkben. Ebben is segített ez a nyár. 

Mélyponton a szakképzés?

SÓS TAMÁS (MSZP): – Államtitkár úr! A kérdésem valójában arra irányul, hogy ebből a mélypontból hogyan jövünk ki. Hiszen látható, hogy az előző tanévben, a szorgalmi idő kellős közepén lecsökkentették a szakképzési hozzájárulást a felére. Korábban arról beszéltek, hogy jelentős támogatást kap a szakképzés. Nem így történik. Ígéretek vannak, hogy lesz változás. Nem lehet látni, hogy a forrás növekedjen. Rendkívül komoly a zavar és a bizonytalanság és a pontatlanság is a jogszabályokban. Párhuzamos képzések vannak, a korábbi rendszer szerint is, az új rendszer szerint is. Sokszor követhetetlen az egész rendszer. Így lehetetlen tervezni a szakképzést és maguk a képzésben részt vevők rendkívül is bizonytalanok. Épp azért kérdezem:

• Mi várható, mondjuk, január 1-től.
• Mi várható a térségi integrált szakképző központoknál, hiszen ez sincs precízen leszabályozva.
• Gyakorlatilag mikor milyen formában változik a szakképzési hozzájárulás?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Először is az új típusú, duális képzés csak a 2013-14-es félévtől, tanévtől indul kötelezően, ám a 2012-13-as tanévben is lehetőség van arra, hogy a szakképző iskolák önkéntes alapon elindítsák az új típusú képzést. Azoknak az iskoláknak, amelyek már idén is elindítják a duális képzést, ott korlátozott körben augusztus végére elkészültek a szakmai és a vizsgakövetelmények, és az ősz folyamán megjelennek az új követelmények, az új országos képzési jegyzék minden szakképesítésére.

– A térségi integrált szakképző központok szabályozása teljes körű, a januári fenntartóváltás a törvény megfelelő alkalmazása esetén nem okozhat fennakadást. Tanév közben csupán a vagyoni és szerződéses viszonyaikat kell úgy rendezniük, hogy az biztosítsa a működés folytonosságát.

– Képviselő úr! Állításával ellentétben úgy gondolom, hogy a szakképzési hozzájárulást nem felezte meg az új szakképzési rendszer, az elszámolható alapnormatíva a kötelezettek 2010. évi bevallásában feltüntetett adatok alapján és 2011-re indexálva került meghatározásra. A gyakorlati képzést végző vállalatokra szeptember 1-jétől szakmacsoportos normatíva helyett már jóval arányosabb, szakmánkénti normatívák alkalmazandók, és ez nagyon sok esetben emeli a normatívát, van olyan is, amikor 50 százalékos arányban.

Megmentik-e, avagy sorsára hagyják a hazai autóbuszgyártást?

BÖDECS BARNA (Jobbik): – Államtitkár úr! Május 7-én dr. Nagy István Fidesz-képviselő azonnali kérdést intézett miniszter asszonyhoz a Kravtex-Kühne cégcsoport helyzete, az ott folyó, a közelmúlt hazai viszonylatában egyedülálló volumenű autóbuszgyártás sorsa miatt. Ebből a felszólalásból is ismert, hogy a gyárakban mintegy 115 darab raktárra gyártott, 85 százalékban hazai termelésre, beszállítókra alapozott Credo autóbusz halmozódott fel, mivel a Volán-vállalatok tervezett átszervezésére hivatkozva az NFM a beszerzéseket leállította, és a cégek a Nemzeti Fejlesztési Bank hitelkeretét sem hívhatják le.

– Augusztus közepén ismertté vált, hogy a fővárosi új autóbusz-üzemeltetési tender nyertese nem magyar gyártású, hanem 150 darab Mercedes Citaro autóbuszt hoz Budapestre, mely újabb csapás a hazai autóbuszgyártásnak. Ezek az üzemek évek óta készültek az első jelentős tenderre, komolyan véve, hogy az önmagát nemzeti együttműködés kormányának nevező Fidesz-kormány a hazai termelőipar fellendítését egyik elsődleges céljának tekinti. Úgy tűnik, hogy a szintén fideszes többségű fővárosi vezetés mégsem osztotta a kormányzat által meghirdetett célokat, hiszen a fővárosi tender már eleve úgy került meghirdetésre, hogy azon egyetlen hazai autóbuszgyár termékével sem lehetett elindulni.

– A miniszter asszony képviselőtársam májusi kérdésére azt a választ adta, hogy a Volán-vállalatok szervezeti átalakítása kereteinek kialakítását követően a szükséges kapacitások ismeretében lát lehetőséget arra, hogy a cégek ismét nagyobb mennyiségben vásárolhassanak járműveket. Akkor azt mondta, hogy a nyár végére, ősz elejére lesznek abban a helyzetben, hogy ebben a kérdésben határozzanak. Ősz eleje van, ezért kérdezem államtitkár úrtól:

• Van-e előrelépés ebben a kérdésben, vásárolhatnak-e a Volán-vállalatok új autóbuszokat, ha igen, mennyit és mikortól?
• Lát-e lehetőséget arra, hogy az immár több mint 900 új autóbuszt a hazai piacon értékesítő Kravtex-csoport az autóbuszgyártó üzletágát és ezzel 600 dolgozó, mérnök munkáját, az itt megtalálható termelési és fejlesztő munkakultúrát, műszaki vagyont megtarthassa?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány a közösségi közlekedést ellátó autóbuszpark műszaki állapotának javítására törekszik, s ezzel szoros összefüggésben a hazai járműgyártási kapacitások összehangolását és jobb kihasználását kívánja elérni. Mindezek alapján a kérdésére egyértelmű a válasz, hogy igen, nagyon fontos számunkra a hazai autóbuszgyártás.

– A járműbeszerzések nem választhatók el a közösségi közlekedés folyamatban lévő megújításától, átszervezésétől, így a Volánok átszervezésétől sem. Amint a Volán-társaságok átszervezése olyan stádiumba kerül – s remélem, erre most az elkövetkezendő hetekben és még az őszi hónapokban megtörténik –, a járműbeszerzések sorsa is felgyorsul. A kormány 2012 áprilisában a közösségi közlekedés fejlesztésének finanszírozási programkeretét gyakorlatilag megduplázta, 50 milliárdról 100 milliárdra emelte. A Nemzeti Fejlesztési Bank támogatott konstrukciójában tehát az ország által évente igényelt autóbuszpark-felújítások és – cserék, mind fontos vasúti beszerzési lehetőségek is megnyílnak.