Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva,  - mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallózunk.

Az erdélyi magyar egyházak levéltárainak restitúciója?

KALMÁR FERENC ANDRÁS, (KDNP): – Tisztelt Ház! Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1700 államosított ingatlant igényeltek vissza a román államtól. Ezek közül eddig 1100 esetében született döntés, mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a restitúcióval foglalkozó bizottság, de ez nem azt jelenti, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet. Az RMDSZ három képviselője saját törvényjavaslatot terjesztett elő a bukaresti parlamentnek az egyházi javak és levéltári anyagok visszaszolgáltatását gyorsító rendelkezések beépítésére. A visszaszolgáltatandó iratokról mikrofilmes másolatot készített volna az állami levéltár, amely a tulajdonában marad. A képviselőház 2013. április 23-án elfogadta a levéltári törvény módosítását is, ám a jogszabály már nem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról. Így az egyházak a parlamenthez intézett javaslat ellenére sem kaphatják vissza a kommunista diktatúra idején elkobzott levéltári anyagukat, egyes törvényhozók ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot és történelemhamisítás lehetőségét látták a visszaszolgáltatásban.

– Államtitkár úr! Erdélyi egyházi vélemények szerint a kommunista diktatúra idején a katolikus püspökségek, a káptalanok és a papnevelő intézetek levéltári anyagainak 70-80 százalékát elkobozták. Az erdélyi magyar egyházak képviselői nem tettek le arról, hogy az egyházaknak visszaszerezzék elkobzott levéltári anyagaikat, annak ellenére, hogy már másfél évtizede kérik azok visszaszolgáltatását. Magyarországon például a Veszprém Megyei Levéltár munkatársai jelenleg a raktáraikban található Magyar Ferences Levéltár rendezésén dolgoznak, hogy rendezetten szolgáltathassák vissza jogos tulajdonosának azt az anyagot, melyet nemrég igényeltek vissza. Kérdezem:

• Más volt szocialista országokban a visszaszolgáltatási folyamat hogyan zajlott?
•  Az egyházi javak visszaszolgáltatása részben vagy egészben történt-e meg?
• Van-e nemzetközi kötelezettség, egyezmény ebben a tekintetben, esetleg a katolikus egyház esetében olyan vatikáni egyezmény, mely ezt a folyamatot segítené? 

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Tisztelt képviselő úr! Az erdélyi magyar egyházak levéltárainak restitúciója kiemelten fontos kérdés nyilván a magyar kormány számára is. Ezen egyházak tulajdonából hatalmas mennyiségű, nagy történelmi és vagyoni értékű levéltári anyagot és európai szinten is kultúrtörténeti jelentőségűnek számító dokumentumokat vettek el, majd államosítottak. Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatására vonatkozó törvénymódosítást 2010-ben Máté András Levente, Kerekes Károly és Márton Árpád RMDSZ-es képviselők kezdeményezték. A módosítás értelmében a romániai egyházak visszaigényelhetik az 1974-ben államosított történelmi értékű dokumentumaikat, a román állam levéltárában a visszaszolgáltató iratokról mikrofilmes másolat marad.

– A törvénymódosítást a szenátus 2010-ben elutasította, a képviselőház azonban 2011. november elején elfogadta. Az akkor ellenzékben lévő Szociálliberális Szövetség megtámadta a módosítást az alkotmánybíróságon. A Szociálliberális Szövetség egyébként az egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatását ellenezte, arra hivatkozva, hogy a népesség-nyilvántartás állami feladat Romániában. Az alkotmánybíróság 2011. december 7-ei döntésében a törvényt alkotmányellenesnek ítélte, tekintettel arra, hogy a két tervezet összevonásából született, amelynek egyik részét a szenátus nem tárgyalta. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy a levéltári törvény elfogadásának módja megszegi a kétkamarás parlamentarizmus elvét. Ezt követően a román parlament újra tárgyalta a jogszabályt. A szenátus elé egy olyan jogszabály került újra, amely tartalmazta az egyházakra vonatkozó részt is. A kétharmados Szociálliberális Szövetség többsége azonban törölte ezeket a módosításokat, és a képviselőház elé már ebben az új formájában került a törvény. Tudomásunk szerint a román szenátus az újra benyújtott törvényjavaslatot első olvasatban elfogadta, de azt még a képviselőháznak is tárgyalnia kell.

– Képviselő Úr! A kérdés szerepel a magyar-román kisebbségi vegyesbizottság ülésének napirendjén, ahol a magyar fél mindent megtesz az erdélyi magyar egyházak érdekeinek érvényesüléséért. A magyar kormányzati delegáció javasolja a levéltári anyagok visszaszolgáltatását a kisebbségi vegyesbizottsági ajánlások közé felvenni. Az előzetes tárgyalások alapján a román fél viszont erre csak úgy hajlandó, ha az nem ró közvetlen kötelezettséget rájuk nézve. A leginkább aktuális esemény, ahol fejlemény várható az ügyben, a héten Bukarestben sorra kerülő kisebbségi vegyesbizottsági titkári találkozó, ahol a magyar képviselő természetesen fel fogja vetni a kérdést, és képviselni fogja a restitúció ügyét.

– Képviselő Úr! Utolsó felvetésével kapcsolatban jelzem, hogy a magyar kormánynak nincs hivatalos tudomása arról, hogy többoldalú, illetve a Vatikán és Románia között kétoldalú nemzetközi szerződés létezne, amely segítené ezt a folyamatot.

+

KALMÁR FERENC ANDRÁS: – Államtitkár úr! A választ elfogadom, de hozzá szeretném tenni: , hogy nyilvánvalóan Európában beszélünk arról, hogy mik az európai értékek, és a tulajdonjog egy európai érték is. gondolom, azért nem születtek nemzetközi egyezmények a kommunista diktatúra által elvont, elkobzott tulajdonok vonatkozásában, mert ezeket a tulajdonokat nyilvánvalóan,  ha betartjuk az európai értékeket, és ha Kelet-Európa is betartja ezeket az értékeket - vissza kell szolgáltatni. Nagyon fontos iratokról, dokumentumokról van szó, ha nem másra, csak a gyulafehérvári Batthyáneum dokumentumtárára gondolunk, ez egy hatalmas iratanyag, ami egész Közép-Kelet-Európának a történelmi dokumentumaira vonatkozik.

Nyulak vagy nyúlások?

SZANYI TIBOR, (MSZP): – Államtitkár úr! Bár biztos vagyok benne, hogy a kérdéseimre egyébként Orbán Viktor lenne az illetékes, hiszen az ő személyes véleményét szeretném hallani, ezáltal a választópolgáraim is - mondom ezt azért, mert hogyha a miniszterelnök oly sokat hivatkozhat a választópolgárok felhatalmazására, akkor én is. Orbán Viktor egyébként a saját maga által elnökölt párt, a Fidesz trafik-mutyijában is kompetensnek bizonyult. Bár megtehette volna, mégsem szűrte ki a rezsimjével nem rokonszenvező pályázókat. A főnöke nevében is kérem, értelmezze számunkra ezt a hozzáállást: melyik az a törvény, amelyik a kormánynak vagy a miniszterelnöknek ilyen szűrősdit egyébként megenged? Ha meg nincs ilyen törvény, akkor vajon Orbán Viktor forgatja-e a fejében valami ilyen jellegű törvény meghozatalát?

– Államtitkár Úr! Szintén Orbán Viktor volt az, aki széles nyilvánosság előtt bratyizott a budapesti főpolgármesterrel, mondván, hogy bármilyen jópofaságra hajlandó, és képes törvényt csinálni, mutassanak rá, akár bárkinek a tulajdonát hajlandó elvenni, legyen az épület, vállalkozás, szerzett jog vagy bármi egyéb. Az bizonyos, hogy idegenforgalmilag vannak sokkal frekventáltabb területei is a fővárosnak, tehát az ezzel kapcsolatos közismert handabandázást, kérem, ne emelje be a válaszába. Az önök kormányának van még egy éve a 2010-ben indult terminusból. Az eddigi 3 év tolvajlásainak listája oly hosszú, hogy az többszörösen szétfeszítené egy interpelláció keretei. Ám hogy közelebb kerüljünk a lehetséges megfejtésekhez, kérdezem:

• A Margitsziget kiragadása a XIII. kerületi önkormányzat közigazgatási hatásköréből és egy új, még az egyébként tényleg ócska alaptörvényünknek is ellentmondó módon egy törvénytelenül létrehozott közigazgatási fogalom, tagozódás bevezetése vajon már beletartozik-e a főpolgármesternek tett ajánlatba, avagy szimplán csak a hétköznapi tolvajtempójuk része?
• Tudja-e már a miniszterelnök úr, hogy a Margitszigethez tartozó közigazgatási hatáskörök elragadása mögött milyen konkrét szándékok állnak?
• Van-e a kormánynak tudomása arról, hogy a Sukorón füstbe ment terv vállalkozó gazdái változatlanul meg szeretnék valósítani kaszinóálmaikat?
• Kapott-e a miniszterelnök ezzel kapcsolatos megkeresést, és ha igen, úgy mikor, hol és mit válaszolt?
• Szóba került-e ez a téma a közelmúltban Budapesten zajlott egyik világkongresszusi gyűlés vezetői és a miniszterelnök, avagy megbízottai között?
• Tudakolták-e annak idején Matolcsy Györgytől, melyik is lenne az a majdani gigakaszinó, amely számára utolsó miniszteri intézkedései sorában biankó módon eleve adókedvezményeket biztosított?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Ház! Szanyi Tibor képviselőtársunknak megköszönhetjük, hogy felolvasta az interpellációját, mert igazából be is inthetett volna, ezzel is kifejezhette volna a véleményét, de köszönjük, hogy ennél a konzervatív módnál maradt, és szavakba öntötte gondolatait. Egyfajta víziót láttunk előtte, új Atlantisz elevenedett meg, mert hogyha a kormány esetleg közigazgatási szempontból visszaállítja a korábban már valamelyest létező állapotokat, és nem a XIII. kerület része lesz a Margitsziget, akkor elsüllyed majd a sziget. Ilyesfajta új atlantiszi víziókat hozott nekünk.

– Képviselő úr! Azért szögezzük le: itt semmifajta lényeges változás az állampolgárok szempontjából, nem lesz: XIII. kerületiek, II. kerületiek, V. kerületiek, vidékiek, mindenki ugyanúgy használhatja a Margitszigetet. A különbség abban lesz, képviselő úr, hogy a fejlesztések színvonala a főpolgármester úr tájékoztatása és a Budapest főváros által elfogadott 2030-ig terjedő városfejlesztési koncepció szerint sokkal szélesebb körű lesz. Nem hiába ön a saját interpellációjában egyetlenegy példát sem mondott arra, hogy a XIII. kerületi önkormányzat az elmúlt 60 évben mivel fejlesztett a Margitsziget területén, mik azok a fejlesztések, amelyek eredményként mutathatók föl a XIII. kerület tekintetében.

– Képviselő Úr! Ha csak a következő, talán egy hónapot nézzük, láthatja majd a víztorony felújítását. Ön is tudja, látja talán, hogy pont másfél héttel ezelőtt emelték be a szabadtéri színpad új elemeit, szintén fővárosi fejlesztésként, a rózsakert és a szökőkút is megújul. Ezek csak körülbelül 60 nap leforgása alatt átadandó fővárosi fejlesztések, ön azonban egyet sem sorolt föl, hogy a XIII. kerület közigazgatási hatásköre mennyiben segítené elő a kerület fejlesztését, vagy milyen értékeket óvna meg. Ez egy szakmai ínyencség: ha megkérdezett volna ön ott a Margitsziget Margit hídi bejáratánál száz embert, hogy hányadik kerülethez vagy kihez tartozik közigazgatásilag a Margitsziget, csodálnám, ha túl sokan megmondták volna, hogy a Margitsziget a XIII. kerület szocialista birodalma.

– Képviselő Úr! Ezzel a kéréssel nem a kormányzat állt elő, hanem a főpolgármester úr jelezte, hogy ahhoz, hogy a főváros 2030-ig tartó fejlesztési koncepciója megvalósuljon, és mindamellett 2014 és 2020 között uniós támogatásból 27 olyan nagyprojektet tudjon elindítani, amelynek az értéke 50 millió forint fölött van. Ehhez szükség van arra, hogy ne a XIII. kerület vezényelje ezeket a beruházásokat és lassítsa azokat a különböző fejlesztéseket, amelyekre rászorul a Margitsziget. Semmiképpen nem kérdőjelezi meg ez az önkormányzati autonómiát, hiszen egyik önkormányzattól a másik önkormányzathoz kerül át, tehát ugyanúgy az önkormányzatiság ebben a tekintetben adottá válik. A Margitsziget tekintetében is adott tehát  a helyi önkormányzáshoz való jog, és ezen a területen majd a Fővárosi Önkormányzat fogja az önkormányzati feladatokat ellátni a továbbiakban.  Ha pedig a sukorói és a kaszinó-beruházások sötét oldalára kíváncsi, akkor képviselő úr, a jobb válla fölött nézzen hátra, és ott találja meg azokra az ügyekre a megoldást!

+

SZANYI TIBOR: – Államtitkár úr! A kaszinóügyet jól kikerülte, hiába mutogat itt bármerre, indirekt beismerésnek tekintem a szavait. Ami pedig az önök által hiányolt fejlesztéseket illeti: kíváncsi vagyok, a világ mely részén hiányolnak fejlesztéseket egy kiemelten védett természetvédelmi területen. Ezzel együtt inkább azzal a 20 milliárddal számoljanak el, amit ellenszolgáltatás nélkül iparűzési adóként nettó elvisznek a XIII. kerületből. Kérjük, ilyen módon ne védjék meg a Margitszigetet, illetve most majd az árvíz idején meglátjuk, mekkora nagy vitézek maguk a Margitsziget megvédésében.

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 34 nem ellenében, 204 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodások nélkül az államtitkári  választ elfogadta.

+

A kormány a magyar emberek helyett a narancsbárókkal kötött szövetséget?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Államtitkár Úr! A Fidesz vezetői mindig kikérik maguknak, amikor a kilencvenes évek eleji időszakból az SZDSZ ifjúsági szervezeteként emlegetik őket. Azonban az új földtörvénnyel a Fidesz bebizonyította, hogy valójában az SZDSZ örököse.

– Államtitkár Úr! A kormány alapkérdésekben megy szembe korábbi ígéreteivel. Ami még nagyobb baj, hogy a magyar embereket is semmibe veszi. Amikor a Jobbik azt kérdezi a kormánytól, hogy a magyar embereknek miért kell a külföldiekkel versenyezni a magyar földért, ráadásul azonos feltételekkel, azt válaszolják, hogy az EU ezt akarja. Amikor a Jobbik azt kérdezi a kormánytól, hogy miért hagyják, hogy a termőföld szabad árucikként szerepeljen, azt mondják, az EU ezt akarja. Amikor a Jobbik azt kérdezi, hogy miért nem próbálták meg a moratóriumot újratárgyalni, szintén az a válasz: az EU ezt akarja.

– Államtitkár Úr! Önök az Európai Unióval földügyben nem hajlandóak szabadságharcot vívni, pedig ha valamiben ez életbevágóan fontos lenne, az pontosan a földkérdés. Fontos megértenie minden magyar embernek, hogy a termőföld élet-halál kérdése, és nem csak a gazdálkodóknak. Fontos kell, hogy legyen azoknak a városi embereknek is, akiknek ugyan ma még van munkája, és lehet, hogy elégedettek az életükkel is, de ha nem megfelelően, nem a közérdek szempontjai alapján használjuk a földet, akkor a városiaknak is maradnak a magas adóterhek, és marad a külföldi silány élelmiszer.

– Államtitkár Úr! Az új földtörvényt olvasva bennem egyetlen kérdés vetődött fel: vajon a Fidesz az oligarchák csapdájában vagy azok szolgálatában van? Persze, a magyar emberek szempontjából teljesen mindegy, hiszen a földtörvény ebben a formájában kegyelemdöfés a gazdáknak és az egész országnak. 1800 hektárra növelték az egy kézben tartható birtok méretét, melyet ráadásul jogi kiskapukkal könnyű kijátszani. Arról nem is beszélek, hogy a javaslat nem határozza meg, hogy egy embernek hány érdekeltsége lehet. A külföldi földtulajdont kizáró hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére a tervezet 30 európai ország 500 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel történő földszerzéshez.

– Államtitkár Úr! A korszerű európai mezőgazdasági modell a családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül. Csak egy trükköktől mentes, valóban a magyar vidéket, a magyar családokat és a magyar társadalmat támogató földtörvény lehet az, ami az elkövetkezendő években helyreállítja az elviselhetetlenségig fajuló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket. Új esélyt csak ez adhat vidéknek és városnak egyaránt. A nagytőke korlátozása a legalapvetőbb feltétele kell hogy legyen annak, hogy a magyar föld valóban a magyar emberek érdekeit szolgálja, és ne csupán monokulturális ipari nyersanyagtermeléssé züllessze mezőgazdaságunkat. Elsődleges szempont a vidéki munkahelyteremtés kell hogy legyen, és az állattartás, a kertészeti kultúra, a feldolgozóipar. Az önök javaslata ezeket a dolgokat nem segíti elő. Mindezek után egyetlenegy kérdést tudok feltenni:

• Mikor vonják vissza ezt az elfogadhatatlan javaslatot?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A mostani hozzászólása tovább erősítette bennem azt a benyomást, amely már korábban kialakult önnel és a frakciójával szemben: önök egyrészt nem igazán szakmai szempontból igyekeztek ehhez a törvényhez közelíteni, másrészt pedig azt is megerősíti bennem, hogy igazán önök nem is olvasták ennek a törvénynek a szövegét.

– Képviselő Úr! Én tisztában vagyok azzal, hogy ez egy igen nehéz, komoly jogi szöveg, de már a múltkor is ajánlottam önnek, hogy ha ilyen jellegű problémái vannak, akkor a frakciótársához, Gaudi-Nagy Tamáshoz kéne fordulni, aki talán elmagyarázná önnek ennek a jogszabálynak a lehetőségeit.

– Képviselő Úr! Ön óriási tévedésben van. Mi a magyar gazdákkal, a földművesekkel kötöttünk szövetséget, azokkal a földművesekkel, akik élethivatás-szerűen a mezőgazdaságból élnek. A mai hozzászólása, az eddigiekhez hasonlóan kifejezetten politikai célú volt, semmilyen szakmai érvet nem tudott elmondani. Azért ennél sokkal nagyobb szakmaiságot vártunk volna a Jobbik-frakciótól. Ön vagy az önök frakciója folyamatosan narancsbárókat emleget, a magyar föld védelméről beszél, miközben én egyetlen olyan szakmai javaslattal nem találkoztam az elmúlt egy évben, amely a magyar termőföld védelmével kapcsolatban az önök frakciójától érkezett volna. Megint az Európai Unióról beszélnek, és hogy mi az Európai Unióban nem védjük meg a magyar termőföldet. Ha ismerné az európai uniós tagállamok erre vonatkozó szabályait, akkor látná, hogy jelentős részben lehetőséget adnak a jogi személyeknek a földszerzésre.

– Képviselő Úr! Miért nem beszéltek arról önök, hogy a termőföld tulajdonjogát sem hazai, sem külföldi jogi személyek nem szerezhetik meg? Nem beszélnek a helyi földbizottságok vétójogáról sem. Ebben a vitában, önök egyetlen alkalommal sem mondták el azt a lehetőséget, hogy a helyi közösségeknek bizonyos értelemben vétójoguk van az adásvételi szerződés esetén. Nem beszélnek a hatósági jóváhagyás intézményéről sem, mely szerint a hatóságok szintén meg tudják akadályozni a spekulatív földszerzést.

– Képviselő Úr! 200 ezer hektár állami föld haszonbérletét meghirdettük. A kormány egy olyan birtokpolitikát kíván kialakítani, amelynek lényege egy új agrárközéposztály kialakítása, amely a kis- és közepes családi birtokokra épül. Egy olyan földbirtokstruktúrát, ahol a korábbi 50-50 arányú földtulajdon és haszonbérlet vonatkozásában 80:20 százalékos arányt szeretnénk a kis- és közepes birtokok tekintetében.

+

MAGYAR ZOLTÁN: – Államtitkár Úr! A földtörvény tervezetét, egész egyszerűen ön nem tudja értelmezni, amit oda leírtak. Kisgazdaságokról beszél megint, egyetlenegy szóban nem szerepel ez a törvénytervezetben. 1800 hektárt nevez ön középbirtoknak? Lehet, hogy a Fidesz elképzelései szerint ez középbirtok, szerintünk ez óriási. Ha a földbizottságokat említi, miért nem beszél arról, hogy ugyan tulajdonváltás esetén némileg beleszólhatnak a földbizottságok a kérdésbe, de a földhaszonbérletnél, ami legalább ugyanilyen súlyú kérdés, semmiféle jogosultságuk nincs ezeknek a földbizottságoknak. És még számtalan egyéb példát tudnék idesorolni. Most inkább arra kellett volna válaszolnia, hogy ez miért a magyar emberek érdekeit szolgálja, mert amiket én felsoroltam, úgy gondolom, azokból teljesen egyértelművé vált, hogy nem az övéket szolgálja, ezért vissza kell vonni azonnal ezt a javaslatot!

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont <span '="">204 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodások nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Hogyan sikerült több mint harmadára csökkenteni a költségvetési hiányt?

BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): – Miniszter úr! A kormány kitartó munkájának meglett az eredménye, ugyanis a 2006-os 9,3 százalékos költségvetési hiányt immár tartósan sikerült 3 százalék alá szorítani. A szocialista kormányok egyszer sem tudták 3 százalék alá vinni, sőt, a 2006-ban elért 9,3 százalékos hiány olyan negatív rekordnak számított, ami kirívó volt egész Európai Unióban. Mindezt a gazdasági válság előtt, prosperáló világgazdasági környezetben sikerült véghezvinnie az előző kormánynak. Természetesen a 2006-os választásokat követően voltak kiigazítások, amelyek valójában csak megszorítást jelentettek a lakosság számára. Feltételezem, ha 2010-ben a szocialisták folytathatták volna a kormányzást, most nem lenne 10 százalékos rezsicsökkentés, nem lenne családi adókedvezmény, nem lennének nagyvállalatokra kivetett ágazati adók, de lenne helyettük ingatlanadó és kétkulcsos adó.

Ezzel szemben a mostani kormánynak sikerült növekedési fordulatot elérnie, amit a közelmúlt számai is egyértelműen igazolnak. Az első negyedéves GDP 0,7 százalékos növekedést mutat. Történelmi mélységben az infláció és az alapkamat. A friss foglalkoztatottsági adatok is biztatóak, ugyanis 2007 óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság tavaszi szintje.

– Miniszter Úr! A kormány fegyelmezett és kiegyensúlyozott költségvetési politikájának köszönhetően a 2012. évi költségvetési hiány 1,9 százalék lett, ami az elmúlt 20 év legjobb hiányadata. Most először van reális esélye annak, hogy kikerüljünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól, és felállhatunk arról a szégyenpadról, amire a szocialisták ültettek le bennünket. Ezért is kérdezem:

• Hogyan sikerült a 2006-2010-es évek átlagához képest harmadára csökkenteni a költségvetési hiányt? 

+

VARGA MIHÁLY, nemzetgazdasági miniszter: – Képviselő úr! Helyesen mutat rá az interpellációjában, hogy a szocialista kormányok egy prosperáló időszak alatt sem voltak képesek tartani magukat az európai uniós hiánycélhoz. 2002-ben 9 százalék, 2005-ben, 7,9 százalék és 2006-ban 9,4 százalék volt a hiány, ami az Európai Unióban adott évben a legrosszabb eredmény volt. Hozzá kell tennem: ez így lett volna 2010-ben is, hiszen 7,5 százalékos hiánnyal adták át 2010 májusában a kormányzást. Ezt jó gazdálkodással sikerült már abban az évben 4,3 százalékra szorítani, 2011-ben és 2012-ben pedig szintén 3 százalék alatt tartottuk az államháztartás hiányát.

– Képviselő úr! A költségvetési fegyelem szempontjából Magyarország mára a legjobban teljesítő országok közé került az Európai Unióban. Még kedvezőbb a kép, ha a kamatkiadásoktól mentes elsődleges egyenleget hasonlítjuk össze, amelynek alapján Magyarország a harmadik. 2013-ban, az első negyedéves adatok alapján bizton lehet számítani arra, hogy a kormány újra 3 százalék alatt lesz képes tartani a deficitet, és ezt most már javaslatában az Európai Bizottság is elismeri. Amennyiben a gazdasági válság hatását és az egyszeri, nem tartós tényezőket kiszűrve számítjuk a költségvetési mutatót, akkor Magyarország már tavaly túlteljesítette az erre vonatkozó 1,7 százalékos célértéket.

– Tisztelt Ház! A költségvetési konszolidációt úgy sikerült megtenni, hogy a költségvetés adóbevételei a bruttó hazai termék arányában nem nőttek az előző kormány idejére jellemző szinthez képest. Ezen belül viszont a lakossági terhek csökkentek, a nagyobb teherviselő képességű ágazatoknak pedig többet kellett vállalniuk. Az adórendszer jelentős átalakuláson ment át, amelynek keretében áthelyeződött a hangsúly a munkát terhelő adókról a fogyasztási adókra. A munkát fokozódó adóteherrel sújtó, egyúttal adóelkerülésre ösztönző korábbi személyi jövedelemadó-rendszer helyett bevezettük a 16 százalékos, tisztán egykulcsos jövedelemadót és a családi adókedvezményt. A családok egyik legnagyobb kiadási tételét jelentő rezsiterhek csökkentek, a nyugdíjak megőrizték értéküket, sőt ebben az évben növekedés is lesz ezen a téren. A 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők közül számosan élhettek a nyugdíjba vonulás lehetőségével.

– Képviselő úr! A kormány a rendkívül nehéz körülmények között is teremtett lehetőséget az otthonteremtés rendszerének kibővítésére és a bajba jutott devizahiteles családok megmentésére. Sor kerülhetett az egészségügyi dolgozók béremelésére és a közmunka rendszerének kibővítésére. Míg a szocialista kormányok lakosságot sújtó megszorításai nem vezettek eredményre, addig a jelenlegi kormány társadalmi tehermegosztást és a családok védelmét célzó intézkedéseivel kézzelfogható sikereket ért el. A munkaerőpiacon a kormányváltás óta folyamatos javulás figyelhető meg. A foglalkoztatottak száma immár 33 hónapja rendre meghaladja az egy évvel korábbi szintet. A kormányváltás óta 140 ezer fővel dolgoznak többen, mint három évvel ezelőtt.

– Képviselő úr! A negyedéves bruttó hazai termék adatai tekintetében Litvánia után Magyarország érte el a legnagyobb növekedést az Európai Unióban 2013 első negyedévében, és ennek a növekedésnek a fő hajtóereje az ipar volt. Az Európai Bizottság ma már elismeri erőfeszítéseinket, ezért tett arra javaslatot, hogy a 2004 óta folyó eljárás alól kerüljünk ki.

+

BALÁZS JÓZSEF: – Miniszter úr! Vitathatatlan, hogy a gazdaság állapotát jelző makrogazdasági adatok a kedvezőtlen világgazdasági helyzet ellenére is imponálóak, jónak mondhatók, egyértelműen jelzik a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseinek hatékony érvényesülését. A magyar gazdaság a kijelölt kormányzati célok mentén fejlődik a nehéz örökség ellenére, mind a fiskális, mind a költségvetési, mind a monetáris területen megteremtődtek a gazdasági növekedés feltételei. A válaszát elfogadom.