„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, már  a címűkben hordozzák az  elmarasztalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mikor folytatódhat végre Miskolctapolca fejlesztése?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – Miniszterelnök-helyettes úr! A 2010-es választási évben nagyon sok helyen mondták önök és az önök jelöltjei, hogy tavasszal és ősszel is önökre kell szavazni, és akkor dőlnek majd a fejlesztési források az adott területre. Így volt ez az ország egyik legszebb adottságú üdülőterületével kapcsolatban is, Miskolctapolca esetében is. Önök azt mondták az őszi kampányban, egész konkrétan egy miniszterelnöki látogatás kapcsán, hogy ha az önkormányzat is narancsszínekbe öltözik, akkor dőlni fogni a források, 7 milliárdot fognak elkölteni Tapolca fejlesztésére. Ebből aztán gyorsan 5 milliárd lett, majd végül az önkormányzat már csak 3,3 milliárdra pályázott a kormánynál. Aztán kiderült egy illetékes kormánybizottság döntése után, hogy kerek szám az, amit sikerült elnyernie Miskolctapolcának: 0, azaz nulla fejlesztési forrást kapott önöktől. Tehát nem került be a kiemelt turisztikai nagyberuházások közé.

– Azóta már tudjuk, hogy Debrecen és Nyíregyháza viszont jelentős forrásokat, 2-3 milliárdokat kapott a környező nagyvárosok közül, és azt is tudjuk, hogy lassan vége az európai uniós fejlesztési ciklusnak, és hogy önök nagyobb fordulatszámra szeretnének kapcsolni, és a Miniszterelnökséghez került rengeteg döntési jogosultság. Úgyhogy adódik a kérdés:

• Kívánnak-e forrásokat biztosítani végre 3 év után Miskolctapolcának?
• Folytatódhat-e az a munka, amelyet az előző városvezetés, szocialista városvezetés kezdett meg a barlangfürdő átfogó és teljes felújításával, hiszen erre milliárdok kerültek elköltésre, és betartják-e azt a 2010-es ígéretüket, amely arról szólt, hogy nagy volumenű fejlesztéseket fognak végrehajtani Miskolctapolcán?

+

SEMJÉN ZSOLT, miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter: – Képviselő Úr! Miskolctapolca a kormányváltás óta mintegy 365 millió forint fejlesztési forrással gazdagodott. A beruházások, az új munkahelyek létrejötte is jelzi a városrész fejlődését. Megjegyzem: Miskolctapolca strandfürdőjét éppen a szocialista kormányok hagyták magára, mivel azt sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány idején nem fejlesztették. A strand megszűnt funkcionálni, az épületek állapota súlyosan leromlott, a medencéket is benőtte a gaz. Miskolci fideszes országgyűlési képviselők az elmúlt 3 évben folyamatosan tájékoztatták a helyzetről a kormányt, és kivitelezési terveket készítettek. A meghirdetett közbeszerzési eljárások sikeres zárása után várhatóan még az ősszel megkezdődhetnek a strand újjászületését eredményező munkálatok.

– Képviselő úr! A kormány turizmus iránti elkötelezettségéhez az elmúlt három év munkáját tekintve nem férhet kétség. A jelenleg 200 milliárd forintos bevétellel rendelkező ágazat Magyarországon a GDP 7 százalékát teszi ki, és mintegy félmillió embernek ad munkát. Az ország vonzerejének növekedéséhez az Új Széchenyi-terv beindítása nyomán 150 milliárd forint értékben több mint 600 kisebb-nagyobb fejlesztés valósult meg, döntő mértékben EU-s forrásból. Miskolctapolca kistérsége elől sem zártuk el a pénzcsapokat, csak az idegenforgalom fellendítésére 1,3 milliárd forint támogatásról döntött a kormány.

– Képviselő úr! Beértek azok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években a kormány tett, és egy olyan fejlődési pályára állította a hazai turizmust, ami további munkahelyteremtést és bevételnövekedést fog eredményezni az elkövetkezendő években. Mindebben nagy szerepe volt a Magyar Turizmus Zrt. teljes átalakításának, a gazdaságélénkítő Széchenyi-terv újraindításának, valamint a SZÉP-kártya bevezetésének. Sikerült azt is elérni, hogy egyre többen részesítik előnyben a belföldi turisztikai helyszíneket a külföldiekkel szemben. A kormány jelentős beruházásokkal segíti a turizmus fejlődését, ilyen többek között a Várkert Bazár felújítása és a „Gyógyító Magyarország” program, amely a gyógyfürdők, gyógyszállók és gyógyító szolgáltatások fejlesztését szolgálja. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy Magyarország a turizmus tekintetében is jobban teljesít. Köszönöm! 

Milyen távlati tervek húzódnak meg a kormány Dunaferr-re vonatkozó vételi szándéka mögött?

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – Államtitkár úr! 2009 őszén lejárt az az 5 éves foglalkoztatási moratórium, amelyet a Dunai Vasmű privatizációjakor a vevő vállalt. Tehát azóta várható, hogy a gazdasági racionalizálás égisze alatt nagy ütemű és komoly leépítések lesznek. Négy év állt rendelkezésére a város vezetésének és a Bajnai-, illetve a második Orbán-kormánynak, hogy a térség gazdasági struktúráját megváltoztassa és felkészüljön erre. Most pedig túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kitört a pánik és kapkodnak. A térség gazdasági struktúráját évek alatt sem sikerült megváltoztatni. A környéken 1500 dolgozónak képtelenség munkalehetőséget találni.

– A kormány közben bejelentette a Dunaferr-re vonatkozó vételi szándékát. Bár alapvetően a Dunaferrnél történő és a magyar Dunai Vasmű kárára zajló rablógazdálkodás megállítására valóban ez lehetne a megoldás, ám sajnos egyáltalán nem vagyunk meggyőződve arról, hogy valós a kormány szándéka, és nemcsak egy médialufi, hogy elmondhassák: „mi megpróbáltuk!”, és arról sem, hogy ha valós, mögötte a gyár és a dolgozók megmentésének szándéka áll, nem pedig egyszerűen pénzügyi manőverek, egymást kioltó nemzetközi szintű tartozás-követelés rendezések.

– Államtitkár úr! Amennyiben a kormány valóban visszavásárolja a Dunaferrt, mi lesz az 1500 elbocsátás előtt álló dolgozó sorsa? Van-e kész terve a kormánynak arra vonatkozóan, hogy miként lehet gazdaságosan működtetni a vasművet, és ezzel legalább annyit elérni, hogy sok ezer család megélhetése megmaradjon? És amennyiben mégsem valósul meg a vásárlás, úgy vannak-e egyéb, előremutató megoldások?  A Dunaferr vezetőségének ígérete szerint az elbocsátott dolgozók megkapják végkielégítésüket, egy évig a fizetésük 80 százalékát és ingyenes átképzést. Tehát a kormánynak még most is egy év áll rendelkezésére, hogy a térségben piaci alapokon nyugvó munkalehetőséget teremtsen, amivel gazdaságilag is hosszú távra stabilizálni lehetne a környéket. Ezért is kérdezem:

• Milyen távlati tervek húzódnak meg a kormány Dunaferr-re vonatkozó vételi szándéka mögött?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő asszony! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a kormány a Dunai Vasmű 2004. évi privatizációját meglehetősen elhibázott döntésnek tartja. A privatizáció következtében az állam lehetőségei jelentősen leszűkültek, és az is köztudott, hogy az Európai Unió acéliparra vonatkozó korlátozásai pedig még tovább szűkítik a kormány mozgásterét. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az acélipar Magyarországon egy stratégiai ágazat, és kiemelkedően fontos feladat ezen a téren a munkahelyek megőrzése is.

– Tisztelt Képviselő asszony! Hadd utaljak arra, hogy a jelentkező problémák miatt már a múlt év decembere óta folyamatos kapcsolatban vagyunk a Dunaferr-rel., és lezajlott többször is felső szintű egyeztetés. A társaság eddig egyetlen alkalommal, 2013. augusztus 15-én tett hivatalos szándéknyilatkozatot 890 fő tervezett elbocsátásáról, amit 2014 júniusáig, csúsztatott ütemezéssel 250 fős csoportokban tervez végrehajtani. Ez még nem végleges döntés, az érdekvédelmi szervekkel történő egyeztetést követően kerül erre sor, és a kormány is részt vesz a tárgyalásokban.

– Tisztelt Képviselő asszony! Hadd utaljak arra is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felkészült arra, hogy szolgáltatásaival, támogatásaival segítse a leépítéssel érintett munkavállalókat, így például kihelyezett ügyfélszolgálatot létesít a gyár területén, hogy feltárja a térségben lévő vállalkozások munkaerőigényét. Ami pedig a Dunaferr megvásárlásával kapcsolatos tárgyalásokat illeti, ezek a tárgyalások folynak, tehát a tárgyalásokról ebben a pillanatban még érdemi információval nem tudok szolgálni.

Mikor kerülhet sor Visegrád és Esztergom között biztonságos és európai szintű kerékpárút kiépítésére?

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): – Államtitkár úr! Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, évente egymillió turista választja úti céljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája és egyúttal az ország legmagasabb épülete.

– Visegrád Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégebbi városa. 2009-ben ünnepelte ezeréves fennállását. A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Szentendrétől északra található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában. A várhegy 328 méter magas. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. Az esztergomi bazilika, az egyedülálló reneszánsz kori Bakócz-kápolna, a világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteménnyel rendelkező egyházi kincstár, számos múzeum, kiállítás és tavaszi, nyári rendezvény, valamint Visegrádon a XIII. századi Fellegvár és a Salamon-torony, a XIV. századi királyi palota, a visegrádi bobpálya, a mogyoróhegyi kirándulóközpont, valamint számos más kulturális és egyéb szabadidős tevékenység vonzza a turisták százezreit. A festői környezetben elterülő városokat a 11-es út köti össze, de kerékpárút nincsen ezen a közel 25 kilométeres szakaszon. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

• Mikor kerülhet sor Visegrád és Esztergom között biztonságos és európai szintű kerékpárút kiépítésére.

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Visegrád–Esztergom közötti kerékpárútszakasz az EuroVelo-6 részeként a természetjáró és kerékpáros turizmus úthálózat- és közlekedésfejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló 1364/2011-es kormányhatározat alapján kiemelt állami fejlesztésnek minősül. Ez a határozat is mutatja azt, hogy a Dunakanyar és ezen belül a Visegrád–Esztergom közötti szakasznak a jelentőségét nehéz túlbecsülni, hiszen ahogy ön is mondta, az ország egyik legmarkánsabb, ezen szempontokból is egyik legjelentősebb szakaszához tartozik.

– A tárca a kormányhatározatban rögzített útvonalat, közöttük a Visegrád–Esztergom közötti szakasz mielőbbi megvalósítását kiemelt feladatként kezeli. Az EuroVelo-6 Rajka–Budapest és Budapest–Balaton közötti szakasza, valamint a balatoni kerékpáros körút fejlesztési projektek tekintetében 2014. év végi, legkésőbbi határidővel megvalósíthatósági tanulmány készül. A jelenlegi ütemterv szerint e szakaszok előkészítési, tehát tervezési és engedélyeztetési feladatait követően 2015-ben az Európai Unió 2014-2020-as finanszírozási programjának kereteiből válik lehetővé a kivitelezés.

Meg akarják szüntetni a szegény és hátrányos helyzetűeket képző alapítványi magániskolákat?

SÓS TAMÁS (MSZP): – Államtitkár asszony! Komoly aggodalom van az alapítványi és a magániskolák részéről. Legfőképpen a finanszírozással van probléma. Gyakorlatilag nyilvánossá vált, hogy az alapítványi iskoláknak csak a tanárok bérét szándékoznak megfinanszírozni, azt azonban még nem tudni, hogy milyen formában, hogyan. Különös tekintettel érdekes lehet, hogy hogyan történik a külsősök, az óraadók finanszírozása a különböző kiegészítő tevékenységek kapcsán, például a pedagógiai asszisztens, az iskolatitkár vagy egyéb vonatkozásban.

– Az is látszik, hogy kettős mércével mérnek: más finanszírozás van az egyházi, a nemzetiségi iskolák esetében., és komoly problémák vannak. Az eddigi tanulólétszámon alapuló normatíva sem fedezte a teljes működési költségét az iskoláknak, azt ki kellett egészíteniük. Volt olyan iskola, amelyik gazdasági tevékenységet végzett, hogy kiegészítse, volt, ahol a tanulók fizettek költségtérítést. Például egy OKJ-s vizsgára adott normatív támogatás a valós költségek 50 százalékát fedezte mindössze. A közoktatási megállapodások rendszerét felváltó köznevelési szerződésrendszer egyelőre nem működik, helyette semmilyen megoldást nem vezettek be.

• Azt kérném az államtitkár asszonytól, hogy mondjon megnyugtató választ az említett iskolák felé, hisz több ezer embert érint, diákot, szülőt és pedagógust egyaránt!

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Azzal kezdeném, hogy az alapítványi és magániskolák finanszírozása tárgyában több ízben is leültünk egyeztetni, ezért ők pontosan tudják, hogy a finanszírozásuk rendben van és rendben lesz. Ha ezt a magániskolák vezetői vagy tanári karai nem ismerik, akkor ez az egyesület hibája, amely vállalta, hogy továbbítja ezeket az üzeneteket. Mindez részletszabályokban, kormányrendeletben, illetve előterjesztésben lesz rögzítve, amely módosítani kívánja a 2013-as költségvetési törvényt. A szabályok tehát megvannak, az egyeztetés megszületett, ellentmondás nem volt.

– Képviselő úr! Ön egy picit - ne haragudjon - bulvársajtóra emlékeztető stílusban azt mondja, hogy nyilvánossá vált, hogy az alapítványi iskolák számára csak a tanárok bérét szándékozik megfinanszírozni a kormány. Eddig a normatív támogatás egy-egy iskolának a költségvetéséből 40-50 százalékot fedezett. A jövőben a pedagógusok bérét, sőt a pedagógusmunkát közvetlenül segítők bérét is az állam fedezi a magániskolák esetében is, ami egy-egy iskola költségvetésének 80-85, adott esetben 90 százaléka.

– Milyen magániskola az – kérdezem –, amelyet 100 százalékban az állam finanszíroz? Akkor az állami iskola kellene hogy legyen. Ennek ellenére a köznevelési szerződések intézménye fennmaradt: közel harminc magániskolával kötöttünk öt évre szóló köznevelési szerződést, főleg ott, ahol alapvetően állami feladatokat látnak el. Ezért aggodalomra semmi ok, a kérdéseit, őszintén szólva, nem értem, hiszen ezek mind ismertek, a törvénymódosítás pedig rövidesen az Országgyűlés asztalára kerül.

Mit tesz a kormány a súlyos aszálykárok elszenvedőinek megsegítésére és a felelősök megtalálására?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Mindjárt az elején tisztázni szeretném, hogy nem azért kérem önt vagy a kormányt számon, mert nem esett egész nyáron az eső, és nem is azért, mert az államtitkár úr nem járt esőtáncot, hanem azért, mert olyan kormányzati ígéretek maradtak el, amelyek nem engedték volna azt, hogy ez a helyzet előálljon, ha megvalósulnak.

Konkrétan arra gondolok, hogy egészen elképesztőnek tartom, hogy az évszázad árvize után néhány héttel arról kell itt a parlamentben beszélgetnünk, hogy ekkora aszálykárok előfordulhatnak egyáltalán.

– A kormánynak, több ígérete volt korábban, amelyek alapján - részben legalábbis – elkerülhető, jelentősen mérsékelhető lett volna, az a 200 milliárd forintos kár  amiről a szakértők beszélnek, amely veszteséget el kell szenvednie a termelőknek és így részben az államnak is. Ezek mind-mind hamis ígéretek maradtak, és ezek mind hozzájárultak a most kialakult helyzethez. Éppen ezért gondolja úgy a Jobbik, hogy ki kell vizsgálni azon kormányzati szereplők felelősségét is, amelyek a korábbi ígéreteket megtorpedózták, és amelyekkel ez a kár csökkenthető lett volna. Kérdezem:

• Hol van az ígért öntözési stratégia, ezt is talán a földtörvényhez hasonlóan kívánják elsunnyogni? 
• Hol vannak az ígért víztározók?
• Hol van a földgazdálkodási mintaprogram, amelyről szintén beszéltek korábban, és amely egy ősi és természet közeli művelési formát próbálna meg azokon a területeken visszaállítani, ahol ez még lehetséges?
• A kormány mit tesz a súlyos aszálykárok elszenvedőinek kártalanítására és a felelősök megtalálására?

+

ILLÉS ZOLTÁN, (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): – Képviselő úr! Mondanom – és akár hiszi, akár nem -, hogy sok száz és százezer emberrel együtt, vallási hovatartozástól függetlenül imádkoztunk az esőért, és ebbe a sok százezer ember kategóriájába én is beletartozom, ha ön szerint nem is lejtettem esőtáncot. Azt is kérdezhetné, hogy a jegesmacik élőhelyének tönkretételéért, valamint az Északi- és a Déli-sark jégmezőinek elolvadásáért ki a felelős. Azt kell mondanom – de ezt talán önmagától is tudja –, hogy bizony a klímaváltozás történik. De ezt most hagyjuk!

– Képviselő úr! Kérdezi, hogy a kormány mit tesz a súlyos aszálykárok elszenvedőinek megsegítésére? Először is: már második éve a gazdák 65 százalékos díjtámogatással köthetnek olyan komplex mezőgazdasági biztosításokat, amelyekben az aszálykárokra is van utaló passzus, tehát arra is kiterjednek. A második: az EU-nál a magyar kormány elérte, hogy a területalapú támogatások tekintetében október 16-ától kezdődően az előrehozott kifizetések megtörténjenek.

Nemzetbiztonsági kockázat a Microsoft?

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! Edward Snowdennek köszönhetően tudhatjuk, hogy az amerikai hírszerző intézmények hogyan hallgatják le nemcsak a magyar állampolgárokat, hanem szinte az egész világot. Megtudhattuk Snowden úrtól, hiszen többször elmesélte, hogy hogyan volt fogaskereke a kulcsrakész önkényuralom teljes kiépítésének, a megfigyeléseknek, amelyekben Európát mint támadási célpontot aposztrofálják. A kiszivárogtatásoknak azonban a külpolitikai aspektuson kívül van egy másik fontos szála is, hiszen a megjelent bizonyítékok hatására a Microsoft elismerte, hogy az amerikai hírszerzés, a nemzetbiztonsági szolgálatok számára külön bejáratokat hoztak és hoznak létre és működtettetnek, ezzel biztosítják a lehallgathatóságot. Azaz lehallgatható a Microsoft által kiadott minden termék, így gondolok az operációs rendszerre vagy a népszerű Skype alkalmazásra.

– Államtitkár úr! 2010 és 2012 között az önök politikusai, szakpolitikusai többször megígérték, illetve lépéseket tettek azon irányba, hogy áttérnek a Microsoft helyett a nyílt forráskódú szoftverek támogatására, és nem fogják folytatni, nem fogják megvásárolni a drága Microsoft-licenceket; ezzel is ugye, több milliárd forintot spórolhattak volna a magyar adófizetők javára. Viszont tavaly év végén Orbán Viktor rejtélyes megbeszélést folytatott az amerikai óriáscég alelnökével, amely után a kormányunk azonnal stratégiai megállapodást kötött az említett amerikai óriáscéggel, ezzel a magyar fejlesztőket újra a kispadra küldve, nemzetünk e-függetlenségét pedig újból csorbítva. Ráadásul azok után, hogy a Microsoft beismerte, hogy igen, lehetővé teszi termékein keresztül az agresszív amerikai lehallgatásokat, információszerzéseket, jogosan vetődik fel, hogy a Microsoft, illetve a vele kötött stratégiai megállapodás hordoz-e nemzetbiztonsági kockázatot. Ezért kérdezem:

• Felülvizsgálja-e Magyarország és a Microsoft között kötött stratégiai megállapodást, illetve a kivizsgálás után Magyarország él-e bármiféle jóvátételi kéréssel a Microsoft irányába?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány határozott célja, hogy a kiberteret minden lehetséges veszélyforrással szemben megvédje. Ezért született meg a Magyarország nemzeti kiberbiztonsági stratégiájáról szóló kormányhatározat és az állami és az önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény. Felállítottuk a kiberteret védelmező szervezetrendszert, meghatároztuk, hogy kinek milyen feladatokat kell ellátnia, milyen feltételeket kell teljesíteni a saját elektronikus információs rendszere és a kibertér védelme érdekében. A Microsoftnak az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatallal kapcsolatos megállapítása az általa megalkotott úgynevezett felhőre igaz, azt azonban egyetlen magyar intézmény sem használja. A hazai szervezetek a nemzeti távközlési gerinchálózatot használják, amely az ilyen jellegű biztonsági kockázatokat is kiszűri.

– Képviselő úr! Az elmúlt három évben központosítva beszerzett zárt forráskódú szoftverek összértéke nem érte el a 10 milliárd forintot. A Microsofttal kötött tavalyi megállapodásnak köszönhetően a „Tiszta szoftver” program keretében a korábban fizetett évi 2 milliárd forintos összeget sikerült 750 millió forint alá csökkenteni. A közigazgatási intézmények körében megszűnt a bérleti konstrukció, azaz minden egyes szoftver állami tulajdonban van. A kormány célja továbbra is nyílt forráskódú szoftverek támogatása. Ennek érdekében megteremtettük a versenysemlegességet, így a magyar cégek és szakemberek számára biztosított az informatikai piacon való megjelenés és a fejlődés lehetősége. A kormány, tekintettel arra, hogy ez nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, nem tervezi a Microsofttal kötött stratégiai megállapodás felülvizsgálatát.