„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Ki ellenőrzi a nyelvvizsgaközpontok működését?

KALMÁR FERENC ANDRÁS (KDNP): – Államtitkár úr! Annak érdekében, hogy hazánk állampolgárai eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek az életük során, szükség van olyan nyelvi képzés tartására, amely magas színvonalon minőségi tartalmat nyújt a nyelvet tanulók számára. A magyar munkavállalókról általánosságban elmondható, hogy korszerű, jó szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor tudomásom szerint csak 20 százalékuk képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven megszólalni, szemben a közel 40 százalékos európai átlaggal.

– Államtitkár úr! Kiemelném, hogy sok hazai felsőoktatási intézményben 30 százalék fölött van a hiányzó nyelvvizsga miatt visszatartott diplomák száma. Más oldalról viszont számos olyan panaszról lehet hallani a lakosság részéről, hogy a méregdrága nyelvvizsgák többszöri próbálkozásra sem sikerülnek, és hogy sikertelen nyelvvizsga esetén a vizsgaközpontokban nem derül ki, miért nem volt sikeres az érintett vizsgája, nem lehet illetékes személlyel beszélni. A tisztességesen tanulók és vizsgázók mellett ugyanakkor meg kell említeni az utóbbi években szaporodó nyelvvizsgabotrányokat is, amelyek nem öregbítik a nyelvvizsgaközpontok hírnevét és az irántuk táplált bizalmat. Mindezek alapján merül fel a kérdés:

• Ki felügyeli a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok működését?
• Ki felügyeli a munkájukat annak érdekében, hogy Magyarországon minél több versenyképes nyelvtudással és az ezt igazoló nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező állampolgár éljen, és ne árnyékolják be visszaélések semmilyen oldalról a nyelvtanárok, vizsgáztatók és tanulók munkáját?

+

KLINGHAMMER ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A nyelvvizsgáztatás terén az állam szabályozói és felügyeleti szerepet tölt be. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el a nyelvvizsgarendszer szakmai felügyeletét és koordinálja az azzal összefüggő államigazgatási feladatokat. A nyelvvizsgáztatási rendszer központi intézménye a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ és a mellette működő Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ az idegennyelv-tudás államilag elismert nyelvvizsgáztatását és a külföldön kiállított, honosított idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosítását kormányrendelet értelmében látja el. A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület pedig az Oktatási Hivatal elnöke által pályázat útján kiválasztott és megbízott szakmai testület, amely a nyelvvizsgaközpontok, vizsgahelyek, nyelvvizsgarendszerek akkreditációját és felülvizsgálatát végzi.

– Képviselő úr! Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére jelenleg folyamatban van a kormányrendelet módosítása, ezt egyrészt az elmúlt évek nyelvvizsgabotrányai indokolják, másrészt a kormányrendelet hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai. A kormány-előterjesztés államigazgatási és társadalmi egyeztetése megtörtént, és hamarosan a kormány elé fogjuk terjeszteni. A nyelviskolák működésének engedélyezési és felügyeleti kérdései azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium kompetenciájába tartoznak. Tudomásunk szerint ott is folynak a vonatkozó jogszabályok módosításai.

Miért nem szereti a nyugdíjasokat a kormányzat?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Államtitkár úr! Salátatörvények keretei között szoktak önök olyanfajta módosításokat behozni, ami nem is abba a törvénykezési csomagba kellene, hogy tartozzék. Jelesül most is van ilyen. Gondoljanak csak bele abba, ami az öregségi nyugdíjba vonuláshoz illesztett szolgálati idő megállapításának formájához kapcsolódik! Amikor ez a folyamat zajlik, elveszik azt a jogot azoktól, akik a megszerzett szolgálati idő alapján nyugdíjba vonulhatnak, hogy részt vegyenek ebben a megállapítási folyamatban.

– Államtitkár úr! Ami eddig működött, mármint hogy személyesen ott lehetnek az adategyeztetéskor, ez nincs holnaptól. Az van helyette, hogy akár a nyugdíj-biztosítási, nyugdíj-folyósítási intézetek, akár a munkaügyi központok majd különféle megállapításokat tesznek, ezen megállapítások alapján határozatokat szülnek, és ha valami nincs rendjén, merthogy végül is nem számolnak el bizonyos szolgálatiidő-tartamokat ezek a hivatalok, akkor majd az érintett utólag kifogásolhatja ezt. Nem menet közben, nem előtte, a megállapításkor,– utólag! És ha utólag kifogásolja, akkor mondjuk, néhány hónapon keresztül akár az ellátását sem kapja meg azért, mert kifogás alatt van mindaz, amit a hatóságok megállapítottak.

• Rendjén van ez?
• Normális dolog ez?
• Azt a jogot veszik el az emberektől, hogy a megszerzett szolgálati idejük alapján megállapított, nyugdíjba vonulás által kapott források tekintetében adategyeztetést folytassanak, - miért csinálják mindezt?
•  Mi annak a haszna, hogy még az adategyeztetés sorából is kirekesztik az embereket?
• Miért kell mindig, minden tekintetben az emberek ellenében cselekedni?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Nem tartja-e egy kicsit furcsának olyan kérdést feltenni, hogy miért nem szereti a nyugdíjasokat a kormányzat, egy olyan párt képviselőjeként, amely elvette a 13. havi nyugdíjat, amely tizenötször emelte a gáz árát?

– Képviselő úr! A szóban forgó törvényjavaslatnak pontosan az a célja, hogy mielőbb meg lehessen állapítani a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, hogy az ügyfélnek ne kelljen ellátás nélkül kivárnia a hosszú adategyeztetési eljárást. Ne az ügyfélnek kelljen irodától irodáig rohangálnia, igazoló papírokkal bajlódnia, amikor az állam is ki tudja számolni, hogy jár-e neki az ellátás. Természetesen a javaslat nem érinti – és ez a félreértés az ön oldaláról - az állampolgárok azon jogát, hogy személyesen is részt vegyenek a rájuk vonatkozó eljárások lefolytatásában. Ezt ezután is megtehetik.

– Képviselő Úr! A törvényt éppen azért kellett módosítani, mert az érintettek 2014-től jogosulttá válhatnak a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre. A segély megállapításának feltétele pedig annak igazolása, hogy az igénylő rendelkezik legalább az öregségi résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ennek egyeztetése akár hónapokig is tartható adategyeztetéssel járna, éppen ezért az adatok igazolása nélkül nem lehetne nyugdíj előtti álláskeresési segélyt megállapítani. A módosításnak tehát éppen az a lényege, hogy a segélyre jogosultak érdekeit szolgálja, hogy minél előbb ellátásban részesülhessenek, és az adategyeztetési folyamat felgyorsulhasson. És még egyszer megjegyezném: ha netán ilyen praktikus kérdést vet fel legközelebb is a címben, akkor lehetőleg próbáljon kicsit visszaemlékezni: mi mindent tettek az elmúlt 8 esztendőben!

Eltitkolt gyilkosság a debreceni menekülttáborban?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! Az utóbbi időben sokszor került reflektorfénybe Debrecen közbiztonsága, méghozzá azért, mert a Sámsoni úti menekülttábor lakói rettegésben tartották és tartják a befogadó állomás környékét és Debrecen belvárosát.

Számos garázdaság, tulajdon elleni szabálysértés, súlyos testi sértés, közszeméremsértés gazdagítja a bevándorlók bűnlajstromát. Év elején életveszélyt okozó késelés is történt a belvárosban, ezen kívül többször zaklattak, támadtak meg fiatal lányokat, asszonyokat a magukat szegény sorsú üldözöttekként beállító bűnözők.

– Államtitkár úr! A Jobbik többször felemelte szavát az ügyben, több sajtótájékoztatót és demonstrációt tartottunk, az Országház falai között is felhoztuk ezt a témát. Ennek hatására megerősítették a rendőrséget a környéken, és jogszabály-módosítások is történtek. A menekülttábor lakóinak száma ugyan lecsökkent, de ezt a környéken élők nem nagyon érzékelik. Továbbra is félelemben élik mindennapjaikat a békére vágyó debreceniek.

– Államtitkár Úr! Idén június végén olyan súlyos tömegverekedés tört ki a menekülttáborban, hogy 100–150 rendőrnek kellett kivonulnia, és még a szomszédos megyékből is érkezett erősítés. Négy könnyű és egy súlyos sérültet szállítottak kórházba a verekedés helyszínéről. Csak a közelmúltban jutott a tudomásomra, hogy a verekedés során a súlyosan megsérült táborlakó belehalt sérüléseibe. Ezt a hírt sehol sem közölték, pedig a debreceni polgároknak joguk van tudni, hogy gyilkosságot is képesek elkövetni a szomszédjukban lakó bevándorlók. Kérdezem:

• Tudatosan titkolták el ezt a gyilkosságot a közvélemény elől?
• A tömegverekedés után Kósa Lajos azt nyilatkozta, hogy „hosszú távon nem fenntartható az az állapot, ami a Sámsoni úti menekülttáborban van Debrecenben”, önök is így gondolják ezt?
• A debreceniek nem kérnek többet a menekülttáborból, az egyetlen megoldás az lenne, ha zárt táborrá nyilvánítanák a befogadó állomást, addig, amíg nem találnak egy másik helyet neki, tervezi-e ezt cselekedni a kormány?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön által említett gyilkosság híre azért nem jelent meg a sajtóban, mert az szerencsére nem történt meg. Önt, képviselő úr, félrevezették. A hír nem igaz! A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadóállomásán ez idáig nem történt sem emberölés, sem halált okozó testi sértés.

– Képviselő úr! A kérdésében hivatkozott verekedésben egy külföldi állampolgár valóban súlyosan megsérült, kórházi ellátását követően azonban állapota stabilizálódott, állandó orvosi ápolást már nem igényel. Az eseményben részt vevő külföldiekkel szemben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megtette a szükséges intézkedéseket. Az elkövető és társai ellen büntetőeljárás van folyamatban. Tájékoztatom továbbá, hogy a Debreceni Rendőrkapitányság és a Készenléti Rendőrség továbbra is megerősített létszámmal lát el szolgálatot a tábor környezetében, valamint Debrecen belvárosában. Ennek eredményeképpen az elkövetett jogsértések száma nagymértékben csökkent, az állampolgárok szubjektív biztonságérzete jelentősen javult. A rendőrség a jövőben is fenntartja a rendet Debrecen teljes területén.

 „Köszönjük, majd értesítjük” – ezt érdemlik a szociális dolgozók?

SZÉL BERNADETT, LMP: – Államtitkár úr! „Ma a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti területen dolgozók megbecsültsége a leggyengébb. Társadalmi megítélésük és jövedelmi helyzetük sokszor még alacsonyabb, mint a rájuk bízott, ápolást és gondozást igénylő, segítségben részesülő rászorultaké. A jövő szociális biztonságának mértéke és minősége rajtuk is múlik, munkájuk becsületét haladéktalanul vissza kell adni.” Találja ki, honnan idéztem ezeket a mondatokat! Az önök kormányprogramjából! 

– Államtitkár úr! A kormány három év alatt sem tette meg és a 2014. évi költségvetés szerint jövőre sem tervez béremelést az összes nemzetgazdasági ág közül a legméltatlanabb jövedelmi helyzetben lévő szociális ágazatban. Ezzel immár hatodik évébe lép az az időszak, amikor a 70-80 ezer nettóért dolgozó emberek nem kapnak béremelést, miközben az elmúlt években körülbelül egyötödével csökkent a bérük vásárlóértéke. A humán tárca magyarázkodása egyre kínosabb. Még a nagy fogyatékos-intézmények kitagolását is a szociális dolgozók helyzetének javítására tett lépésként próbálják eladni, csak hogy ne kelljen kimondani: nem volt és nem is lesz béremelés.

– Államtitkár Úr! Az ország gazdasági teljesítőképességére való hivatkozás minimum cinikus. Ha megnézzük a költségvetést, azt látni, hogy hemzseg a tárca érveire rácáfoló kiadásoktól. Legalább 200 milliárd forinttal nőnének a felesleges, káros kiadások az önök tervei szerint. Plusz 9 milliárdot kap a Miniszterelnökség kamu kommunikációs költségekre, háttérintézményekre. Plusz 20 milliárd jut az olyan rendkívüli kormányzati intézkedésekre, mint a felcsúti vasút. 84 milliárd stadionépítésre, 50 milliárd sporttámogatás a taóból, ami ugyan nagy cégek magánadója Orbán személyes elképzelései szerint. 4,5 milliárd jut a Magyar Művészeti Akadémiának, plusz 17 milliárd pedig a Kossuth tér rekonstrukciójára, ami így már 37 milliárd forintnál jár. Így néz ki a 2014-es költségvetés. Kérdezem tehát:

• Valóban azt érdemlik a szociális dolgozók a kormánytól, hogy köszönjük, majd értesítjük?
• Számíthatnak még arra, hogy a költségvetési módosítóban talál forrást a kormány a mintegy 30 milliárdot igénylő béremelésükre, vagy tegyenek le róla?

+

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Tisztelt Képviselő asszony! Megértjük, hogy az évtizedek óta rendezetlen bérek miatt a szociális szférában dolgozók elégedetlenek helyzetükkel. Ezért keressük a lehetőséget az ágazat bérrendezésére. Ám az ország gazdasági erejét meghaladó kiadásokat nem lehet vállalni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a szociális ágazat finanszírozása összességét tekintve, a nemzetközi nyomás ellenére és hozzáteszem, az önök nemzetközi politikai párttársainak támadásai ellenére a kormány elmúlt három évében nem csökkent, hanem még növekedett is.   Úgy gondoljuk, remélem, ön is, hogy nem jöhet elő ismét az a helyzet, ami 2002-ben volt, amikor a szocialisták 50 százalékos közigazgatási béremeléssel kampányoltak, hogy aztán rohamosan elinflálják a fizetéseket és azt követően mindenki csalódott legyen, ezen felül pedig mindez adósság terhére történt. Mi csak felelősségteljes béremelés mellett tudjuk elkötelezni magunkat, és bízom benne, hogy a közeljövőben erre is lehetőség lesz majd.

– Tisztelt Képviselő asszony! Minden nehézség ellenére több intézkedést hoztunk, amelyekkel enyhítettük az ágazat dolgozóinak a helyzetét. 2014. január 1-jétől valamennyi nevelőszülő, mintegy 5500 fő foglalkoztatási jogviszony keretében látja majd el feladatait. Így a nevelőszülők döntő többségének díjazása emelkedni fog. Speciális otthoni pótlékra, különleges otthoni pótlékra, gyermekvédelmi pótlékra jogosultak 2013. január 1-jétől az ott dolgozók. A szociális szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 2013 júliusában 104 900 forint volt, így őket is pozitívan érinti az egyébként az egész társadalomra kiható két intézkedés: a családi adókedvezmény kiterjesztése és a rezsicsökkentés.

Mikor nyitja meg kapuit a felújított Erkel Színház?

VAS IMRE (Fidesz): – Államtitkár úr! Az Erkel Színház Budapest egyik legnagyobb befogadóképességű épülete, amelynek a hírek szerint hamarosan befejeződnek a felújítási munkálatai. A rekonstrukciónak köszönhetően az intézmény méltó környezetben fogadhatja az opera-, a színház- és a zenerajongó közönséget.

– A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány támogatja az Erkel Színház működését és az operaház felújítását, valamint a két intézmény további fejlesztéseit érintő kormánystratégia kidolgozásáról is szó esett. Jelentősen korszerűsítették a színpad műszaki berendezéseit, megújult az épületgépészeti rendszerek nagy része. Felújították a szólista- és a csoportos öltözőket, új bejárati előtér készült, és a kültéri fedett lépcső homlokzati síkját üvegfallal beépítve zárták le, amelynek eredményeképpen tágasabb lett a fogadótér. A rekonstrukció során kényelmi szempontok mellett arra is ügyeltek, hogy a jó akusztikai adottságok ne változzanak. Megvalósult az „Operakaland” elnevezésű program, amelynek keretein belül diákok vehetik birtokba az épületet. Egy, a fiataloknak készített programsorozat ettől az évtől minden ősszel két hónapon keresztül invitálja a színházba az első évfolyamos gimnazistákat és szakközépiskolásokat.

– Államtitkár Úr! A mai rohanó világban mindenkinek szüksége van egy kellemes kikapcsolódásra, amelyet a színház nyújthat. Ezért tisztelettel kérdezem::

• Mikor nyitja meg kapuit Józsefvárosban a felújított Erkel Színház?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A válaszom lényege: az Erkel Színház 2013. november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján nyitja meg hivatalosan a kapuit, azon a napon, amely egyúttal a magyar opera napja is. Olyan helyszín tér vissza a magyar kulturális kínálatba, amelynek révén a társadalom legszélesebb rétegei nyerik vissza színházukat. Opera- és balettprodukciók előadásait élvezhetik újra azok a kisebb keresetű operabarátok is, akik nehezebben jutnak el az Operaházba.

– Képviselő úr! Beszédesek a körülmények: 2007-ben, a világot átrendező pénzügyi válság előtt a szocialisták bezárták a teátrumot, a válság idején pedig a Fidesz-kormány felújította és megnyitja. A történet akár szimbolikus is lehetne, és szól a kultúra valódi fontosságáról, ahogy az is világossá válik, hogy a mi kormányunknak fontos igazán a kultúra.

– Képviselő úr! Az Erkel Színházban május óta valódi a siker. A próbaüzem három hónapja alatt 103 ezer fizető néző, 29 ezer diák látogatta meg, utóbbiak az ország 122 városának 300 iskolájából érkeztek. Soha nem láttunk ekkora kulturális aktivitást. Büszkék lehetünk arra, hogy mindez az oktatással és a kultúrával egyszerre foglalkozó Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményei által jöhetett létre. Ma már az első premier próbái is folynak. Tehát tisztelettel kérem önt és képviselőtársaimat is, hogy amikor tehetik, látogassanak el a megújult Erkel Színházba.

Hova menjenek most a hajléktalanok?

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Személyes történettel kezem! Lassan két éve karácsonyra készült az ország, és a miskolci MOL-benzinkútnál egy fiatalember azt kérdezte, hogy merre haladok tovább. Mondtam, hogy Polgárra. Mondta: Debrecenbe tart, elviszem-e egy darabon. Beült a kocsiba, szóba elegyedtünk. Egy hátizsák volt nála, és lassan kiderült, hogy hajléktalan, és éppen azért igyekszik Debrecenbe, mert úgy hallotta, hogy Miskolcon már nem, de talán még Debrecenben be tudják fogadni őt egy melegedőbe, egy szállásra.  Kiderült, hogy szerencsétlen sorsú, hiszen nevelőszülők nevelték, aztán amikor elérte a 18 évet – hozzáteszem rögtön: a nevelőszülőség sajnos Északkelet-Magyarországon már egy megélhetési forma –, elment az a kis pénz, amit összeszedtek, aztán az utcára került. Hozzáteszem rögtön: ez a munkavállalás szempontjából is gondot jelentett, nem tudott hol lefeküdni, és nem tudott másnap munkába menni, hiszen ha Miskolcon nincs melegedő,

csak Debrecenben, Nyíregyházán. De ahogy a miniszter úr mondta, Szombathely, Győr, Budapest, Szekszárd, Pécs, Eger, Békéscsaba, Szeged, Salgótarján városában is hiányzik a melegedő, nincs elég szállás – ezt Pintér úr mondta –, akkor bajos munkát is így vállalni.

– Államtitkár úr! Önök jövő év tavaszát tették meg határidőként, amikor az önkormányzatoknak fel kell mérni azt az igényt, amellyel ki tudnák elégíteni a hajléktalanok szállásigényét, ugyanakkor egy törvénnyel, törvényjavaslatokkal már most vegzálják őket, most sem hagyják őket élni. Mégis lehetetlen helyzet, hogy már akkor kezdik üldözni őket, amikor még nincs semmifajta megoldás, hiszen jövő tavaszig adtak engedélyt az önkormányzatoknak a helyzet felmérésére. Kérdezem tehát:

• Hova menjenek most a hajléktalanok?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Egyébként: nem igazán tudom, hogy mitől lett most ennyire szociálisan érzékeny, hiszen köztudott, hogy az önök kormányzásának 8 éve alatt lényegében semmit nem tettek a hajléktalan emberekért. Gond nélkül nézték végig azt, hogy az emberek borzasztó körülmények között élnek az utcákon. 2010-ben 217 ember fagyott meg a télen, mert nem tudtak hova menni, nem volt biztosítva számukra elegendő nappali és éjszakai melegedőhely. Önök, szocialisták magukra hagyták ezeket a fedél nélküli embereket.

Ehhez képest a kormányváltást követően például a Belügyminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat együtt, a „fűtött utca” program keretében 2010-13 között például Budapesten 55 állandó és 86 időszakos, a téli időszakban működtetett éjjeli menedékhelyet, férőhelyet és 296 nappali melegedő-férőhelyet alakított ki. Ilyen mértékű egyidejű fejlesztésre a fővárosban még nem volt példa. Ennek köszönhetően jelentősen lecsökkent a kihűléses halálesetek száma. 

- Képviselő Úr! A cél változatlanul természetesen az, hogy a tél közeledtével senki se fagyjon meg az utcákon. A kormány összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít, más programok mellett még további 360 millió forintot is a karitatív, civil és egyházi szervezeteknek azért, hogy ezek az emberek méltó feltételek és körülmények között  tudják folytatni életüket.

Miért halogatják a szakma által már régóta követelt, úgynevezett sürgősségi eljárás bevezetéséta dizájnerdrogok elleni hatékony fellépés érdekében?

FARKAS GERGELY  (Jobbik): – Államtitkár úr! Tudjuk nagyon jól tudjuk, hogy napjainkban a kábítószerek kapcsán az úgynevezett pszichoaktív szerek, ismertebb nevükön dizájnerdrogok jelentik a legnagyobb veszélyt. Terjedésüket jelentősen elősegíti, hogy amíg nem kerülnek C-listára, addig legálisak, és az internetnek köszönhetően könnyen hozzáférhetőek. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy a rendőrségi adatok szerint ma már a lefoglalt kábítószerek körülbelül fele dizájnerdrog. Másrészt az új szerek előállítói és terjesztői sajnos alkalmazkodnak a változó szabályokhoz, konkrétan a törvényi tiltáshoz. Ezt mutatja, hogy újabb és újabb szerek jelennek meg, 2005 óta 40-50 új pszichoaktív anyag jelent meg Magyarországon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a törvények kijátszása egyre több veszélyes szer megjelenését hozza magával. Magyarországon ennek köszönhetően eddig 9 fiatal életét követelték a dizájnerdrogok. Ezek a folyamatok pedig indokolttá teszik, hogy a jogalkotó is alkalmazkodjon, és ennek keretében tegye lehetővé, hogy új pszichoaktív anyagok akár sürgősségi eljárással, néhány nap alatt C-listára kerülhessenek.

– Államtitkár úr! A Jobbik és az ombudsman is több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a C-lista esetében szükség lenne a sürgősségi eljárásra. Ebben az esetben nem arról beszélünk, amit a kormány szokott hangoztatni, hogy maga a C-lista is tekinthető egy sürgősségi eljárásnak, mivel több hónapot vesz igénybe. Az általunk követelt sürgősségi eljárás lehetővé tenné, hogy soron kívül, néhány nap alatt a dizájnerdrog megjelenése után már tiltólistára lehessen azt tenni. Erre különösen azokban az esetekben lenne szükség, amikor feltűnik egy veszélyes és gyorsan terjedő új szer, és ennek terjedését minél előbb meg kell fékezni, megakadályozni a legális forgalmazását. Ebben nagy előrelépés lenne a sürgősségi eljárás bevezetése, megvédve a fiatalokat ezektől a szerektől. Ezért is kérdezem:

• Hajlandó-e a kormány bevezetni az úgynevezett C-lista estében a sürgősségi eljárást?

+

SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A magyar kormány mélyen elkötelezett a dizájnerdrogok elleni hatékony fellépés mellett, ezt az Országgyűlés október 7-én elfogadott országgyűlési határozata a nemzeti drogellenes stratégiáról is világosan rögzíti. Azért fogadtuk el,hogy a fiatalokra leselkedő veszélyeket Zalaegerszegtől Újbudáig, Újbudától Záhonyig hatékonyan tudjuk csökkenteni.

– Képviselő Úr! Az újonnan megjelent dizájnerdrogok beazonosítása világszerte rendkívül nehéz feladat elé állítja az országokat. A hazai forgalomban megjelenő anyagok esetén az előzetes szakmai értékelési eljárás lefolytatását az Országos Addiktológiai Centrum a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően azonnal megkezdi. A C-listára került új pszichoaktív anyagok kockázatértékelése folyamatosan zajlik, jelenleg 46 anyaggal kapcsolatban folyik az eljárás. A szerv a nagy mennyiségben lefoglalt vagy jelentős egészségügyi károsodást, veszélyt jelentő anyagokat előresorolja, többek között a legtöbb sajnálatos hazai, nyári halálesetet előidéző para-metil-4-metilaminorex is 2013. július 15-étől felkerült a C-listára.

– Képviselő úr! A C-listás szabályozás hatálybalépése óta, 2013. szeptember 9-éig az uniós tagállamok által működtetett korai jelzőrendszeren keresztül 108 dizájnerdroggal kapcsolatos riasztás érkezett. Ezek közül 98 került fel az átmeneti listára, 2 hazánkban már a Btk. hatálya alá esik, kábítószernek minősül. Szeretném megerősíteni: a C-lista esetében sürgősségi eljárás működik, két héten belül felkerül minden olyan anyag, a törzsképlet, amely ehhez kapcsolódik és abból származtatott, ezek az anyagok automatikusan felkerülnek a C-listára  a világ leggyorsabb sürgősségi eljárása van ma Magyarországon ebben a vonatkozásban.