„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mikor ír ki a kormány az iskola-felújításokra vonatkozó pályázatot?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – Államtitkár asszony! Az új köznevelési törvény 76. §-a szerint a működtető önkormányzatnak nem kötelessége az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós fejlesztési költségek fedezése. Sőt mi több, kimondja, hogy ez a fenntartó kötelezettsége. A törvény szerint ezekhez a feladatokhoz az állam pályázati úton támogatást nyújt.

– Államtitkár asszony! Az oktatási rendszer átalakítása miatt az idei évben jelentősen csökkent az oktatási intézmények felújítására fordított források mértéke. Az iskolák fenntartását átadó önkormányzatok már nem fordítottak a rekonstrukcióra, az átvevő állam pedig az idén elfeledkezett a felújításokról. A korábbi kérdésemre itt a T. Házban elhangzott az a válasz, hogy majd a 2014-20-as európai uniós költségvetési ciklusban lesz forrás e célra.

– A felújítások előkészítése sok időt vesz igénybe: pályázatkiírás, bírálat, tervezés, közbeszerzés s a többi, és a kivitelezést csak a tanítási szünetben lehet elvégezni. Ezért szeptember lévén a pályázatok előkészítése, meghirdetése lenne a szükséges. Ezért kérdezem:

• Mikor jelennek meg az iskola-felújítási pályázatok, és mekkora forrás lesz évente a jövőben erre a célra?

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A 2013 végén lejáró költségvetési ciklusban nagyon sok iskola-felújítási pályázat kezdődött el. Ezeknek a befejeződése áthúzódik még 2014-re, részben még ’15-re is. Magamnak is volt szerencsém járni több felújított iskolában, több kistelepülésen, nagyobb településen, legutóbb éppen egy északkelet-magyarországi településen, Göncön. Ezeknek az iskola-felújításoknak az volt a jellemzője, hogy területi, regionális alapon hirdették meg, és az egyes régiók között nem volt meg az a horizontális kapcsolat, amely országos méretekben átláthatóvá tette volna, hogy valóban mindenütt a legrászorultabb pályázók kapták-e meg a lehetőséget arra, hogy felújítsák az épületüket vagy éppen új épületet építsenek. Éppen ezért a 2014-ben kezdődő költségvetési ciklusban új alapokra akarjuk helyezni a pályáztatást, egységes objektív kiválasztási kritériumok alapján egyszerűsített pályázati eljárást tervezünk az iskola-felújításokra. Ezeket a fő kritériumokat már az emberierőforrás-fejlesztési operatív program is tartalmazza, és véleményezésre ez év júliusában szétküldtük. 400 civil szervezet fejezte ki már a véleményét ezekkel a kritériumokkal kapcsolatban, a feldolgozásuk most folyik.

– Képviselő úr! Az önkormányzatoknak nem kötelességük, de nagyon sok helyen nagyon sokat adnak az iskolájuknak, hiszen a saját településükön van, és a saját lakosságuk  érdekeit szolgálja. Az Európai Unióval, Brüsszellel is folyamatosan tárgyalunk ezekről és egyeztetjük a javaslatainkat. Minden bizonnyal 2014 őszén olyan stádiumba jutnak az egyeztetések, hogy ezt az egyébként Európában egyáltalán nem ismeretlen eljárást alkalmazva 2014 őszén valóban ki tudjuk írni a következő pályázatokat.

Elfogadhatónak tartja a kormány, hogy a világrekordnak számító magas áfa miatt családok tízezrei nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Az élelmiszerek árának emelkedésével mind ez idáig nem törődött a kormány, miközben sokak kénytelenek nélkülözni még az alapvető élelmiszereket is a mindennapi asztalról. Önök folyamatosan mellébeszélnek, évek óta lebegtetik az áfa-csökkentés lehetőségét, pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai és az emberek tapasztalatai ebben az esetben teljes mértékben egybecsengenek: évek óta markáns, folyamatos áremelkedés tapasztalható az alapvető élelmiszerek területén. A Jobbik éppen ezért szorgalmazza e termékek körében a radikális áfa-csökkentést. Jelenleg ugyanúgy 27 százalék áfa-tartalom van a kenyéren, tejen, tojáson, húson, mint a luxuscikkeken. Ez elfogadhatatlan és érthetetlen. Néhány konkrétum: a növényi termékek közül a burgonya ára nőtt továbbra is jelentősen, de egyéb zöldségféléknél is észrevehető ez. A tejnél 19, a baromfinál 10 százalékkal való drágulást tapasztalhattunk. A tejnél már ott tartunk, hogy itt a parlamenti büfében is szlovák tejet árulnak, gondolom, már itt sem tudják kigazdálkodni a magyar tej árát. Átlagban nézve sem jó a helyzet, 13 százalék az állati termékeknél. Ez a folyamat odáig vezetett, hogy rengeteg család kénytelen nélkülözni a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert.

– Államtitkár úr! A Jobbik az élelmiszerek áfájának 5 százalékra történő mérséklését követeli a lehető legtöbb alapvető élelmiszer kategóriába tartozó termék esetén. Ez képes lehetne terméktől függően 1-3 évnyi drágulást ellensúlyozni. Éppen ezért várom konkrét válaszát:

• Mikortól, milyen termékköröknél és hány százalékkal képes a kormány csökkenteni ezt az adóterhet?

+

CZERVÁN GYÖRGY,  vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésével a kormány 2010 óta többször is foglalkozott, szociális és agrárgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú feladatként kezeli. A hazai termékek részarányának növelésében jelentős eredményeket értünk el az elmúlt években. Az ön által kiemelt importtej mennyisége is drasztikusan csökkent a hazai értékesítésben. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint a KSH adatai alapján a hazai termelésű tej értékesítése 2012-ben 10 százalékkal, idén pedig már most több mint 10 százalékkal nőtt, ami egyértelműen az áruházláncokkal folytatott folyamatos egyeztetéseink eredménye. A legnagyobb mennyiségben értékesített 1,5 százalékos UHT-tej importja idén 67 százalékkal csökkent.

– Képviselő úr! A kormány áfa-csökkentési szándéka teljes mértékben egybeesik a szakmai szervezetek kérésével. A cél a tisztességes vállalkozások tisztességtelenekkel szembeni jelenlegi versenyhátrányának megszüntetése, ami hozzájárulhat egyes ágazatok megmentéséhez, valamint a munkahelyek megőrzéséhez. Az alapvető élelmiszerek árának csökkentése emellett hozzájárulhat a lakosság megélhetési terheinek mérsékléséhez ugyanúgy, mint a rezsicsökkentés.

– Képviselő úr! A vidékfejlesztési tárca az elmúlt időszakban tárgyalásokat folytatott mind az érintett szakmai érdekképviseletek, mind pedig a kereskedelmi szereplők képviselőivel, ahol egyetértés mutatkozott abban, hogy egy esetleges jelentős mértékű áfa-csökkentés pozitív hatásainak a fogyasztói árakban is meg kell jelenniük. A költségvetés teherbíró képességét szem előtt tartva az alapvető élelmiszerek esetében alkalmazott áfa-kulcs módosításának kérdését a kormány több alkalommal is megtárgyalta, és a közeljövőben is tervezi napirenden tartását. Folyamatosan dolgozzuk ki a különböző termékcsoportokra vonatkozó áfa-csökkentési terveket.

Vannak-e kormányzati tervek a Pető Intézet által használt ingatlanok más célú felhasználására?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Államtitkár úr! Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó információ jelent meg a sajtóban a Pető Intézet finanszírozási helyzetével és a használatban lévő ingatlanok sorsával kapcsolatban. Felmerült, hogy a kormányzatnak konkrét tervei vannak az intézet tulajdonában lévő három nagy értékű budai ingatlannal kapcsolatban, gondolok itt a Villányi úti villaépületre, a Kútvölgyi úti központra és a központ szomszédságában lévő beépítetlen telekre. Az egyik épületbe például tudomásunk szerint a minisztérium egyik háttérintézményét költöztetnék.

– Államtitkár úr! A minisztérium korábban határozottan cáfolta ezt az értesülést, a GYEMSZI pedig egyenesen azt állította, hogy soha ilyen elképzelés nem merült fel a különböző sajtóorgánumokban az intézet költözésével kapcsolatban, az időről időre közölt értesülések közül pedig egyik sem bizonyult igaznak. Eközben a Pető Intézet fenntartója, az állami tulajdonban lévő Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft., a főiskola és az EMMI közt megy a jogi huzavona az ingatlanokról. Az ingatlanok ugyanis nem a közalapítvány könyveiben voltak bejegyezve, hanem az intézet tulajdonát képezték, így a fenntartóváltás után azok nem szálltak át automatikusan a jogutód kft.-re.

– Államtitkár úr! Hírlik, hogy a főiskola szenátusa jóváhagyta az ingatlanok átadását, ennek ellenére az épületek helyzete a mai napig nem rendeződött. Intézet közeli források szerint az ingatlanok mielőbbi megkaparintásával az EMMI szándéka az, hogy azokba más intézményeket költöztessenek, azaz a Pető Intézettől elvegyék jelenleg használt épületeit.

– Mivel az EMMI váltig állítja, hogy nincsenek és nem is voltak tervek az ingatlanok más célú felhasználására, az a kérésem, hogy erősítse meg:

• Ugye nincsen semmiféle dokumentum, terv, kalkuláció, különösen az ingatlanok értékbecslésére vagy az esetleges kiköltözéssel járó költségekre vonatkozóan az ingatlanok más célú felhasználására?

+

KLINGHAMMER ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: –  Tisztelt Képviselő asszony! A végével kezdem, tehát meg kell erősítenem azt, hogy nincsenek ilyen szándékok. Az újságban az elmúlt hetekben nagyon sokat szerepelt a Pető Intézet. Sajtóközleményük szerint, az anyagi helyzetük 2005-től fordult meglehetősen válságosra. Hogy hogyan és milyen módon kíván az intézet az ingatlanjaival bevételhez jutni, az nem az emberi erőforrások hatásköre A pénzügyi gondok megoldásában az EMMI folytatja az egyeztetéseket az intézet vezetőivel, de fel sem merült, hogy a Pető Intézet bármelyik ingatlanában kapna végleges helyet, mondjuk a GYEMSZI.

– Tisztelt Képviselő asszony! A pénzügyi helyzetből ki kell emelni: a köznevelési intézménynek minősülő Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének - ez a hivatalos neve - gyakorló óvodája, általános iskolája, a kollégiuma, az előkészítő szakiskolája és az Egységes Konduktív Módszertani Intézet a Pető Intézet által szolgáltatott létszámadatok szerint a kiegészítő köznevelési források révén összességében 100 millió forintos kiegészítő támogatást kap az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Mindezek felett a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete mint felsőoktatási intézmény a felsőoktatásért felelős államtitkárságtól további 317 millió 615 ezer forint támogatást kap. Tehát ennyit a pénzügyi helyzetről.

– Tisztelt Képviselő asszony! Amit ön mondott, az ingatlannal kapcsolatosan arra sem az EMMI-nek, sem a felsőoktatási államtitkárságnak, sem az egészségügyi államtitkárságnak, illetve a GYEMSZI-nek semmiféle terve nincs. Erről az intézet rektorát  és az alapítvány elnökét is tájékoztattam.

Milyen stádiumban van a beruházás Kerepesen és Kistarcsán, hogy a csecsemők is fogyaszthassák végre az vezetékes ivóvizet?

VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz): – Államtitkár úr! Kistarcsa városa és az idén augusztus 20-án szintén várossá nyilvánított Kerepes városa 2009-ben önkormányzati társulást hozott létre abból a célból, hogy a két város mintegy 25 ezer lakójának végre egészséges ivóvizet tudjanak szolgáltatni. A pályázat jelen pillanatban ott tart, hogy a két település lefolytatta az utolsó közbeszerzést, és megvan a végtervezést és kivitelezést végző konzorciummal a szerződésük. Az ivóvíz minőségét javító program finanszírozása biztosított az Európai Uniótól megnyert jelentős pénzforrásból és természetesen a meglévő önerőalapból. Közel négy esztendeje tart a munka, amely nem tartalmazza a pályázat beadását megelőző előkészítés éveit. A kivitelezés gyakorlati megkezdése előtt a tervek engedélyeztetése, a kisajátítások lefolytatása, a szolgalmi jogok bejegyeztetése hátravan, ezeken a területeken a Budapesti Közlekedési Központ révén ugyanis állami tulajdonban lévő földterületek is vannak. Mindezek ismeretében szeretném megkérdezni:

• A két városban mikor fogyaszthatnak egészséges ivóvizet a lakók, és mikor fogyaszthatnak a csecsemők is egészséges ivóvizet?

+

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az Új Széchenyi-tervben kiemelt törekvés az egészséges, tiszta települések és élhető lakókörnyezet kialakítása. Éppen ezért a korszerű hulladékgazdálkodásra, ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre fordítható pénzügyi keret kifejezetten magas volt, elérte a 730 milliárd forintot. A fejlesztések az ország teljes lakosságát érintik, fő céljuk az uniós csatlakozás során vállalt környezeti normák teljesítése. Rövid időn belül elkészül a nemzeti vízstratégia, amelyhez a kormány felhasználja a szakmai fórumokon összegyűjtött, a vízgazdálkodás ésszerűsítését célzó több mint ezer javaslatot. Örömteli hír, hogy az ön által említett beruházás konstrukciója jelenleg is nyitva áll, újabb fejlesztések megvalósítására további 12 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezért arra biztatom a településeket, hogy minél előbb nyújtsák be pályázataikat hasonló jellegű beruházásokra.

– Képviselő úr! Ami a kerepesi és kistarcsai kérdést illeti: a projektben csúszás nem történt, minden határidőben teljesült, legalábbis, ami az előkészületeket jelenti. A pénz, a fedezet megvan. A pályázat záró beszámolója szerint a fejlesztés átadásának tervezett időpontja 2015. június 27. De azért egyet tisztázzunk: az ivóvízszabványok szerint Kerepesen és Kistarcsán most is alkalmas a felnőtt lakosság ivóvízellátására a helyi vízbázis.

Miben reménykedhetnek azok az asztmás gyermekek, akiktől megvonták az emelt összegű családi pótlékot?

PÁL BÉLA (MSZP): – Államtitkár úr! 2013 áprilisában lépett hatályba az a rendeletmódosítás, amely tartalmazza azoknak a betegségkategóriáknak és fogyatékosságoknak a felsorolását, amelyek alapján emelt összegű családi pótlék folyósítható. A rendelet hibáit több ízben jeleztem már önnek és önöknek, de általában sajnos nem kaptam érdemi választ, pedig alkalmazása során nagyon sok asztmás gyermekektől elvették a családi pótlékot, olyan asztmás gyermektől, akik korábban jogosultak voltak rá. Ezért írt alá több mint húszezer ember a neten is egy petíciót, amelyet azok a szülők indítottak, akiknek asztmás gyermekük van és elestek ettől a támogatástól, és ezért tiltakoztak többen szóban és más formában is.

– Júliusban tüntetést szerveztek az érintett szülők a minisztérium elé, és a minisztérium képviselői fogadták őket.  Két érdemi ígéret is elhangzott feléjük. Egyrészt hogy egy év után áttekintik a rendeletmódosítás hatásait, és ennek alapján lehetőséget adnak majd arra, hogy módosítás is legyen, ha olyanok a tapasztalatok, és nem zárkóztak el attól sem, hogy a betegségkategóriák listáját is pontosítják. Örülök annak, ha megteszik ezeket a módosításokat, bár azt nem nagyon értem, hogy az a kormány, amely egy szemvillanás alatt képes dönteni milliárdokról, ha stadion-beruházásról, felújításról van szó, most miért tart ilyen soká a felülvizsgálat. Ezért kérdezem tehát:

• Miért csak egy év után kívánják elemezni a hatásokat?
• Mi lesz addig azokkal a családokkal, akiknek a napi megélhetés miatt is szükségük van a gyermekeknek járó többlettámogatásra?
• Miben reménykedhetnek azok az asztmás gyermekek, akiktől megvonták az emelt összegű családi pótlékot?
• Mikor módosítják végre ezt az elhibázott rendeletet?

+

SZÓCSKA MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet módosításával az egészségügyi és szociális ágazat szándéka volt az is, hogy a betegségcsoportok nevesítése, a betegségteher szempontjából méltányosan kerüljön pontosításra. A szándék eddig is és a jövőben is az, hogy a magasabb összegű családi pótlékra nagyszámú, a gyermekek mindennapi életében napi problémát okozó, a gyermek és a család számára komoly betegségterhet jelentő betegség és fogyatékosság jogosít, mint például a siketnémaság, vakság, csökkent látás, súlyos táplálékallergiák, cisztás fibrózis és a különböző szervrendszerek súlyos elváltozása. A rendelet asztmával kapcsolatos pontosítása a gyermek-tüdőgyógyász szakma kifejezett kérésére történt, amelynek álláspontja az, hogy az asztmás gyermekek többsége - amennyiben a gyermek az orvosi utasítást követve használja azokat a készítményeket, amelyeket a szakorvos elrendel számára - rendszeres szakmai kontroll mellett teljes értékű, tünetmentes életet élhet. Az asztmás gyermekek túlnyomó többségénél a megfelelően alkalmazott gyógyszeres terápiával tünetmentes állapot érhető el, így a beteg életminősége nem romlik a betegsége miatt, szemben a juttatásra eddig is és ezután is jogosult, súlyos asztmában szenvedő betegekkel, ahol optimális gyógyszereléssel sem érhető el a tünetmentesség.

– Képviselő úr! Jelzem: volna értelme tanulmányoznia, hogy hányan nem váltották ki korábban a gyógyszereket, azon felül, hogy számos nagyon súlyos betegen segít ez a rendelet. Kihirdetését követően továbbra is nyitottak maradtunk az észrevételek fogadására, a szükséges intézkedéseket indokolt esetben továbbra is megtesszük. Valóban, több civil szervezettel folytattunk eredményes tárgyalást, ők megértették azt, hogy a tünetek és a betegségteher szempontja alapján mit jelent az, hogy súlyos. Kiadtunk egy részletes tájékoztató anyagot is, amely az értelmezést segíti. Teljes körű felülvizsgálatot nem láttunk szükségesnek, ugyanakkor minden szakmailag megalapozott javaslatot továbbra is figyelembe veszünk.