Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem nyugtatják meg őket. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Sikeresnek tekinthető-e a kormányablakok eddigi működése?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – A kormányablakok 2011 januárjától működnek 29 helyszínen az országban. A minisztérium szerint 61 ügykörben ügyintézést, tájékoztatást, ügyindítást végeznek az állampolgárok részére. A sajtóhírekből tudjuk, hogy alig egy hónapja, 15 hónapi működés során köszöntötték a 300 ezredik ügyfelet. Eközben a kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálatain egyetlen hónapban átlagosan 1,3 millió ügyfél fordul meg, ez 15 hónap alatt közel 20 millió ügyfelet jelent. Ez közel 70-szerese a kormányablakok ügyfélforgalmának.

– Államtitkár asszony! A minisztérium sikertörténetnek tekinti a kormányablakok működését. Arról nem szólnak a hírek, hogy a működés eddigi ideje alatt mennyi ügyet tudtak elintézni az ügyfelek, milyen hatékonysággal működnek a kormányablakok, és azt sem tudjuk, hogy mennyibe került az adófizetőknek ennek a 29 kormányablaknak a működése. Tehát nagy tisztelettel kérdezem:

• Mennyi ügyet tudtak elintézni a kormányablakok?,
• Mennyibe került a kormányablakok eddigi működtetése?
• Milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy még tovább bővítsék, és eredményesebben működjön?

+

SZABÓ ERIKA, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Köszönöm képviselő úr kérdését, mert kapásból elmondhatom: nagyon sikeresen működtek az eddigi kormányablakaink, hiszen 99 százalékos ügyfél-elégedettségi méréssel rendelkezünk, amivel kevés ügyfélszolgálat az országban. 400 ezer ügyet intéztek el idáig a kormányablakok, és 352 ezer ügyfél fordult hozzánk. A tavalyi évben megdupláztuk az ügykörök számát, és folyamatosan nő hetente a hozzánk forduló ügyfelek száma.

– Képviselő úr! A kormányablakok azoknak az egyablakos ügyintézési helyszíneknek a csírái most még 61 ügykörrel, amelyeket 2013. január 1-je után az év végéig fokozatosan fogunk kiépíteni az országban, mintegy 300 helyszínen. A jó állam program keretében tehát az ügyfelek a fő kedvezményezettek, és az ő érdekükben zajlik ez az átalakítás. Végső soron nem kell majd megtanulniuk, hogy hány ügyfélszolgálaton és milyen kirendeltségen intézhetik az ügyeiket, egyet kell majd tudni, hogy hol van a lakóhelyükhöz legközelebbi kormányablak, mert ott mindent el fognak tudni intézni.

Van-e különbség rászoruló és rászoruló között?

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): – Államtitkár úr! Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság május 7-én tárgyalt két jobbikos indítványt. Egy törvénymódosító és egy határozati javaslatról volt szó. Mindkettő a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személyekkel – január 1-jét követő változások következményeként – foglalkozó jogszabályok anomáliáit hivatott volna helyreállítani. A határozati javaslat megteremtette volna a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás szüneteltetésének lehetőségét arra az időre, amíg az ellátott más ellátásban részesül, hogy aztán a helyzet megváltozásakor az érintett ne kerüljön teljesen ellátás, illetve bevétel nélküli állapotba. Konkretizálta volna a törvény szövegét, vagyis a megváltozott munkaképességű és rokkant személyek számára a keresőtevékenységből származó jövedelmet maximálta volna a minimálbér 150 százalékában. Határozati javaslatunkat főleg a legnagyobb fogyatékos-érdekvédelmi szervezet, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége kifogásai alapján állítottuk össze, a törvénymódosítást pedig választópolgári megkeresések alapján terjesztettük elő.

– Államtitkár úr! A kormány és a tárca szégyene, hogy meg sem jelent a napirendi pont tárgyalásakor, mert számukra ennyit sem jelent a fogyatékos személyek ügye, a kormánypárti bizottsági tagok szégyene pedig az, hogy a tárgysorozatba-vétellel sem kívánták rendezni a helyzetet. Megértem, hogy a cigány származású emberek inkább rászorultak, mint akár a saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe került fogyatékossággal élő emberek, de azért engem felháborít, hogy az integráció és a felzárkóztatás szó csak a cigányokra vonatkozik, tehát diszkriminál, és súlyos milliárdokat is csak erre a szociálpolitikai területre lehet költeni.

• Most nem a szokásos rehabilitációs kártya, egyéb juttatások, rendszer helyretétele, kijavítása lemezre lennék kíváncsi, hanem arra, hogy hogyan kívánják ténylegesen, illetve kívánják-e egyáltalán rendezni a megváltozott munkaképességű személyek bizonytalan, ellentmondásos helyzetét?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott emberek ellátórendszere az elmúlt évtizedek alatt széttagolttá, átláthatatlanná vált. Az érintetteket a pénzbeni ellátás igénybevételére ösztönözte, nem volt hangsúlyos szerepe a rehabilitációnak, a munkaerőpiacra való visszatérés segítésének. Az ellátórendszer 2011-ben teljeskörűen átalakult, ezzel összhangban megváltozott a minősítési rendszer, amely komplex módon, orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat egyaránt figyelembe véve kezeli az egyedi eseteket. A hangsúly a rehabilitálható személyek esetén a foglalkoztatás elősegítésére helyeződött.

– A képviselő úr által említett törvényjavaslatot és határozati javaslatot azért nem tudtuk támogatni, mert a felvetett kérdéseket az említett törvény már megfelelően rendezi. Egyébként a kormány képviselője jelen volt. Az ön által elmondottakkal ellentétben a kormány eddig már számos olyan intézkedést hozott, amelyek célja a megváltozott munkaképességű, illetve a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása volt. Így az Új Széchenyi-tervben 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre azoknak a legfeljebb 50 férőhelyes ápoló-gondozó otthoni vagy rehabilitációs ellátást nyújtó intézményeknek a korszerűsítésére, ahol fogyatékossággal élők laknak, továbbá férőhelykiváltásra a következő három évben 7 milliárd forint használható fel. A megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató szervezetek részére 300 millió forintos pályázatot hirdettünk meg az év elején.

– Ami pedig a felzárkózással, integrációval kapcsolatos megjegyzését illeti, le kell szögeznem: a kormány számára minden ember egyaránt fontos. Az, hogy a kormány kin segít, az csak az érintett ember szociális helyzetének függvénye, és nagyon alaposan ajánlom ezt az önök figyelmébe is!

Igaz az, hogy június 1-jétől az állam csökkentené a gyógyászati segédeszközök támogatását?

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): – Államtitkár úr! Olyan kormányzati tervekről lehet hallani, hogy idén már 7 milliárddal, jövőre 14 milliárddal csökkentenék az egészségbiztosító keretét, amit gyógyászati segédeszközök támogatására lehetne fordítani. Ha igaz, akkor a kormány megint a legelesettebbeket fogja sújtani: drágább lesz a pelenka, drágább lesz a sztómazsák, a vérnyomásmérő, az ortopédcipő. Drágább lesz hallókészülék is, az az eszköz is amit államtitkár úr éppen használ; remélem, hogy mielőbb felépül, de így legalább át tudja érezni ezt a problémát személyes példáján is.

– Államtitkár úr! Megszüntetnék azt a lehetőséget, hogy a közgyógyellátottak térítésmentesen kapjanak bármilyen segédeszközt, és a támogatási besorolások közül a 98 százalékos kulcsot is eltörölnék. Ezekkel az intézkedésekkel nemcsak a betegek százezreinek terhei nőnek meg radikálisan, de romlik az ellátás színvonala, és a gyógyászati segédeszközt gyártó és forgalmazó vállalkozások közül is sokan tönkremehetnek.

– Államtitkár úr! A több milliárd forintos forráskivonás csak súlyosbítja az egyébként is rossz helyzetet. Gondoljon abba bele, hogy például a vékonybélsztómás betegek, ha nem jutnak hozzá a kellő minőségű ápolási eszközhöz, kötszerhez, és nem engedhetik meg maguknak a drágábbat, akkor olyan eszközöket fognak használni, hogy azokkal nem tudnak emberek közé menni, és nem tudnak munkát végezni, emberhez méltóan élni. Tényleg pár méternyi papírvattán múlik az ország egészségügyi ellátása? Azt kérik inkább, hogy a nagy értékű eszközök támogatásánál tegyenek rendet. Legyen lehetőség a kölcsönzésre és a szervizelésre, és kíméletlenül törjék le a korrupciós jelenségeket, itt valóban lehetne mit kezdeni.

– Államtitkár úr! Azt gondolom, hogy a segédeszköz-támogatás egy érték, egy befektetés, ami embereket hozhat vissza a társadalomba, hogy értéket teremthessenek.

• Igaz az, hogy június 1-jétől az állam csökkentené a gyógyászati segédeszközök támogatását?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Szeretném megnyugtatni képviselő urat, a rászorulók megfelelő minőségű és árú gyógyászati segédeszközökkel való ellátását mi is kiemelten fontosnak tartjuk. A további félreértések és valótlan információk terjedésének megelőzése érdekében röviden összefoglalom mindazt, amit ezen a területen a közelmúltban tettünk.

– Képviselő úr! Már a tavalyi év során megkezdődött a gyógyászati segédeszközök ellátási rendszerének felülvizsgálata. Cél, hogy az indokolatlan kifizetések megszűnjenek, és a közpénzekből nyújtott támogatás teljes egészében elérje azt, hogy a rendelkezésre álló forrásból a valóban rászorultak részesüljenek. A tavalyi év folyamán ugyan hoztunk néhány intézkedést, amely a támogatáskiáramlás csökkenését célozta, de úgy, hogy a betegek ellátása továbbra is biztosított legyen.

– Képviselő úr! A betegek, a gyártók, forgalmazók és az állam együttműködésével kell józan, a költségvetés terheit nem növelő, orvosszakmai elvek és a betegérdekek figyelembevételével kialakított megoldásokat találni. Ezért bekértük a szakmai szervezetek, a betegszervezetek, valamint a gyártók és forgalmazók véleményét a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó egészségpolitikai stratégiáról. A témában beérkezett javaslatok alapján folytatott széles körű egyeztetések eredményeképpen törekszünk szakmailag elfogadható, az ellátás színvonalát fenntartó intézkedésekkel elérni a rendelkezésre álló előirányzat betartását, amelyet Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvénye határoz meg. A folyamatban lévő egyeztetések eredményeképpen születhet döntés a bevezetendő intézkedésekről.

Mikor kezdhetik meg a közmunkások a Balaton déli partjának tisztába tételét?

GRUBER ATTILA (Fidesz): – Államtitkár úr! Választókörzetemben, illetőleg lakhelyemen, Siófokon és annak környékén, a Balaton partján, de az egész balatoni régióban megszűnt az eddigi években kötelezően elvégzett olyan munka, mint a vasúti pályák és a környezetük gyom- és hulladékmentesítése, a csapadékvíz-elvezetők és -befolyók rendbetétele, valamint a szokásos parttisztítás, tehát a Balaton-part tisztítása, a szemét eltakarítása. A közmunkaprogramban történő elvégzést az országos közmunkaprogramban jelenleg nem alkalmazhatjuk. A Somogy megyei Balaton-parti települési önkormányzatok konzorciuma nem kapott támogatást a közmunkaprogramra sajátos szervezeti egységként, ezért jelenleg egyetlenegy közmunkás sem tudja a Balaton déli partját takarítani.

– Államtitkár úr! Tán nem kell hangsúlyoznom, hogy ennek a hiánya milyen turisztikai problémákat vet fel. Hamarosan kezdődik a szezon, jönnek a pihenni, nyaralni vágyók, akik nem egy szemétdombon szeretnék a szabadságukat eltölteni. A kérdésemet az is aktuálissá tesz, hogy az elmúlt hétvégén olyan jelentős vihar volt, hogy jelenleg nádtorzsaléktól és a kövekhez csapódó halak tetemeitől borított a déli part. Ezt egyetlenegy önkormányzat sem tudja önerőből elvégezni.

• Mikor számíthatunk az országos közfoglalkoztatás támogatására ebben a speciális, kifejezetten Balaton-parti, ám az egész ország turizmusát nagyon jelentősen foglalkoztató, nagyon jelentősen emelő programban?
• Mikor kezdhetik el a közmunkások a Balaton déli partjának tisztába tételét?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Május 21-én indul az az országos közfoglalkoztatási program, amely a Balaton déli partszakaszának rendbetételéről szól. Ez a program 2012. szeptember 30-áig fog tartani, és 588 közfoglalkoztatott vesz részt benne. A Somogy megyei Balaton-parti települési önkormányzatok konzorciuma volt a pályázó, és ők nyertek támogatást a területek hulladékmentesítésére, parttisztításra és szemételtakarítási feladatok elvégzésére.

– Képviselő úr! Szeretném elmondani: a Vidékfejlesztési Minisztérium főszervezésében a „TeSzedd 2012! - Összefogás a tiszta Magyarországért” akció keretében is indul június 2-án egy szemétszedési akció, és ehhez már több balatoni település, önkormányzat csatlakozott. Ezen felül a Balaton környéki önkormányzatoknak lehetőségük van hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatás igénylésére is a munkaügyi kirendeltségeken. Olyan belterületen elvégzendő feladatokra lehet pályázni, mint például a csapadékvíz-elvezetők, a csatornák rendbetétele vagy a közúthálózat javítása és karbantartása. Bízom abban, hogy közös erővel az önkormányzatokkal, állami segítséggel az idén nyáron is tiszta, szép lesz a Balaton, és nagyon sok turista fog odaérkezni.