„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan  mellőzve – tallózunk.

Új babakötvény az öngondoskodás jegyében

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): – Államtitkár úr! A kormány számára különösen fontos a gyermekek és a családok támogatása. Amellett, hogy az elmúlt három évben számos családbarát intézkedést hozott, nagyon fontosnak tartja az öngondoskodást és a tudatos tervezést mindannyiunk kiszámítható jövője érdekében. Megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jövőjéről való gondoskodásra, ezért ösztönzi és anyagilag is támogatja a szülőket abban, hogy gyermekük jövőjéről már a születésüktől fogva gondoskodjanak.

– 2006 januárja óta minden magyar állampolgárságú, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező gyermeket megillet az életkezdési támogatás. Ez jelenleg minden újszülött számára 42 500 forint állami támogatást jelent, amit a konstrukció létezése óta több mint 700 ezer gyermek részére írt jóvá az állam a kincstár letéti számláján. A szülők a Magyar Államkincstárnál Start-számlát is nyithatnak a gyermeküknek, erre befizetéseket is teljesíthetnek, amelynek 10 százalékát, legfeljebb évi 6 ezer forintot az állam támogatásként ír jóvá. A jelenlegi szabályok szerint a Start-számlákra havonta kamatozó állampapírt vehetnek a szülők, ami a sokféle papír különböző lejáratával és eltérő kamatozásával néhány év alatt teljesen átláthatatlanná teszi az egyes számlák portfólióját. A kormány, felismerve ezeket a problémákat, a közelmúltban új konstrukciót dolgozott ki a gyermekeknek járó életkezdési támogatásokra vonatkozóan. Ezért is kérdezem:

 Milyen újításokat jelent a babakötvény új konstrukciója a szülők és a jövő generációk számára?

• Mennyiben motiválhatja a szülőket az új lehetőség arra, hogy a jövőben minél többen nyissanak Start-számlát a gyermeküknek, és babakötvénybe fektessék a részükre szánt támogatásokat?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitká): – Képviselő úr! Ha picit visszatekint az elmúlt időszakra, akkor látható, hogy a szocialisták valamilyen furcsa ok miatt nagyon szeretik az olyan konstrukciót, amikor az állam fizet be valamit, ezt aztán valamilyen magánintézmény kezeli, és utána az egésznek a rizikóját állja az állam. Tehát ami történt a babakötvénynél, az nagyon hasonlít egyébként a kötelező magánnyugdíjrendszerhez, ami annyiban volt magán egyébként, hogy magántulajdonosi intézmények kezelték azokat a befizetéseket. Itt is a rendszer úgy működött, hogy az állam támogatást nyújtott egy gyermek számára nyitott betétre, ezt a betétet aztán, amibe az állam és a szülő is fizetett be, ezt a számlát egy bank kezelte, a bank pedig államkötvényeket vásárolt ezen. Tehát a kockázatot az állam viselte, a támogatást az állam fizette, sőt még a betétek kamatait is, Tehát kérdezem én: mi volt ebben a rendszerben hasznos, vagy miért kellett ebbe az egész rendszerbe egyáltalán beiktatni a bankokat?

- Képviselő úr! Talán nem véletlen: 2006 óta 700 ezer gyermek kapta meg ezt a kezdő 42 500 forintos támogatást, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy 500 ezer gyermek szülei nem is foglalkoztak magával a kötvénnyel, a Start-számlával. Ezért úgy gondolom, hogy az a konstrukció, amely most elindult, egy könnyen kezelhető, jól követhető, 19 éves futamidejű állampapír, és a kondíciói is rendkívül jók, amelyek a szülői gondoskodást erősítik, és ebbe a rendszerbe nem kell beiktatni olyan szereplőt, mint ahogy a korábbi rendszerbe, amely csak a költségeket hajtotta fel.

+

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: – Államtitkár úr! Köszönöm megnyugtató válaszát. Tudjuk nagyon jól, hogy egy-egy lépés nem oldhat meg évtizedes problémákat. Nyilvánvaló, hogy csak egy komplex, összehangolt családbarát gazdaságpolitikával és társadalompolitikával lehet megváltoztatni sok évtizedes negatív demográfiai folyamatokat. A kormány az elmúlt években, úgy gondolom, egy ilyen komplex családbarát társadalom-, adó- és gazdaságpolitikát folytatott és folytat, amely mégis egyes lépésekből, egyes programokból, mint például az új babakötvényprogram, áll vagy állhat össze. Bízom abban, hogy ez az új lépés kiteljesíti ezt a komplex gazdaság- és társadalompolitikát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a negatív demográfiai folyamatokat leállítsuk, illetve pozitívvá tudjuk majd átformálni.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! A demográfiai folyamatok alakulása mindig hosszú távú folyamat, de úgy gondolom, hogy a kormánynak és a parlamentnek is kötelessége megtenni azokat a lépéseket, amelyek a családok helyzetét könnyíthetik. Úgy gondolom, hogy az a konstrukció, ami itt szerepel, tehát az infláció plusz 3 százalékos éves kamat, mindenkor egyébként egy versenyképes, piacképes megtakarítási formát jelent, és mindazok számára előnyös, akiknek a gyermeke után befizetéseket tesznek.

Egész napos iskola a valóságban?

HILLER ISTVÁN (MSZP): – Miniszter úr! Szerencsés, hogy önnek tehetem fel a kérdést, hiszen ön a német nyelvterület jó ismerője. Az egész napos iskola szerte Európában, más-más módon, de a pedagógia bevált és sikeres módszere. Németországban is, az elmúlt években már Ausztriában is, korábban pedig Svájcban bevezették az egész napos iskolát, aminek az a lényege, hogy a gyermekek, a diákok terhelése az iskolán belül, oldva a természetes stresszállapotot, eloszoljék, magyarul: hosszabb időn keresztül, általában délelőtt nyolc és délután négy óra között történjen mindaz, amit iskolai oktatásnak, nevelésnek nevezünk.

– Miniszter úr! 2011 november-decemberében folyt az önök által nemzeti köznevelési törvénynek nevezett törvényjavaslat vitája, ahol előfordult, illetve az államtitkárság előterjesztésében szerepelt az egész napos iskola. Kormánypárton belül és ellenzékben is többen mondták-mondtuk, hogy ennek a kidolgozatlansága, a megvalósítás mögötti háttértanulmányok teljes hiánya nem egész napos iskolához vezet, hanem egy kötelező napközihez. Ennek legfontosabb bizonyítéka az, hogy az elmúlt napokban több sajtóorgánum híradása nyomán, önök azt válaszolták hitelesen, hogy a felsősök, 10-14 év közötti magyar fiúk és lányok 70 százaléka, illetve szüleik kérték, hogy ebben a formában ne kelljen nekik részt venni. Ez bukás, miniszter úr! Kérem, s kérdem:

• Miért így csinálják?
• Miért nem veszik a jó példákat figyelembe?

+

BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere: – Képviselő úr! Köszönöm a kérdését, mert lehetőséget kínál arra, hogy egy félreértést most már sokadszorra megpróbáljak tisztázni. A köznevelési törvény nem vezette be az egész napos iskolát, és ennek a fokozatos bevezetéséről sem rendelkezik. Definiálja valóban az egész napos iskola fogalmát, és lehetőségként jelöli meg ezt az iskolaszervezési formát, amelynek további feltételeiről a törvény miniszteri szintű végrehajtási rendelete szól.

– Képviselő úr! Amit tévesen egész napos iskolaként szoktak emlegetni, az a 16 óráig tartó foglalkozások kötelezettsége, amely kötelezettség az iskola számára, hogy a foglalkozásokat biztosítsa. Tehát az iskolát kötelezi, nem pedig a diákokat, a tanulókat. A tanulók számára való kötelezettség az, hogy ezen részt vegyenek, abban az esetben, hogyha ez alól nem kapnak felmentést. E foglalkozásoknak a célja az, hogy az általános iskolás gyerekek megfelelő felügyelet alatt, megfelelő környezetben töltsék az iskolai tanórák utáni időt is, tehát nem az egész napos iskola. Meggyőződésünk és az adatok is ezt támasztják alá, hogy a délutáni foglalkozások a nagyszülői vagy egyéb, fizetős segítséget igénybe venni nem tudó, kevésbé tehetős családok körében a gyermekek érdekeit szolgálják, hiszen egyfajta felügyeletet biztosítanak nekik. Természetesen, ha erre lehetőség van, a gyerek számára megfelelőbb közeg a család, ezért a szülő kérhet felmentést, és talán nem furcsa, hogy nem szabályoztuk, hogy milyen formában, hiszen az iskolaigazgatóknak tudni kell ezt. Konzultálva a szülőkkel el tudják dönteni, hogy adjanak-e a gyereknek felmentést vagy nem. Tehát egész napos iskola nincs bevezetve, gyermekfelügyelet van délután az iskolákban.

+

HILLER ISTVÁN: – Miniszter úr! Jó lenne, ha így lenne, de nem így van. Az, amit fel tetszett olvasni, egy nagyon korrekt pedagógiai program, szép elvek, még a nemzetközi gyakorlatot is tükrözik. Egyvalamit nem tükröznek, azt, hogy jelenleg mi a helyzet a magyarországi iskolákban. Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy 100 szülőből, akiknek 10-14 év közötti fiuk vagy lányuk van, 70 úgy dönt, hogy ez a módszer nem megfelelő, ehhez a kötelező napközi nem ad semmit, foglalkozások tulajdonképpen csak saját innovációból vannak, mert az égadta világon semmit nem sikerült három és fél év alatt az oktatási államtitkárságnak kieszelnie, hogy mégis hogyan akarja ezt megvalósítani.

– Miniszter Úr! Ez egy olyan kötelező napközi, amelyet elutasítanak a gyermekek és a szüleik egyaránt. Ezért, hogyha ilyen magas arányban azt gondolják, hogy ez nem jó, akkor mégis csak el kellene gondolkozni a tisztelt kormánynak, az államtitkárságnak és a minisztériumnak, hogy higgyen a szülőknek. 100 szülőből, ha 70-nek hisznek, már elég jó arányban teljesítenek.

+

BALOG ZOLTÁN: – Képviselő úr! A valódi egész napos iskola egy olyan iskolaszervezési forma, amit a kormány támogat, és jó dolognak tart, de ennek szakmai megalapozására van szükség, és ez még nem történt meg, ezen dolgozik az oktatásfejlesztő intézet. Amikor megtörténik, akkor van értelme bevezetni az egész napos iskolát. Hangsúlyozom: ezt a fogalmat használjuk majd akkor, ami pedig most történik, az a gyerekfelügyelet, az egy lehetőség azoknak a szülőknek, akik igénylik, akik meg nem igénylik, azok pedig felmentést fognak ez alól kérni.

– Képviselő úr! Ön is pontosan tudja, hogy ennek szociális vonatkozásai vannak, hiszen vannak, akik a saját munkaidejüknek a tehermentesítésére kell hogy ezt igénybe vegyék, egyébként pedig vannak olyan gyermekek, akiknek jobb, ha az iskolában kapják meg ezeket a foglalkozásokat. Amire pedig azt mondja, hogy saját fejlesztésből az iskolák nyújtanak programokat, az miért olyan baj, hogyha aktívak az iskolák, és pontosan azokra a gyerekekre találják ki a megfelelő foglalkozásokat, akiknek erre a legnagyobb szükségük van?

Rezsicsökkentés nem szocialista módra!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): – Államtitkár úr! Szerintem néha érdemes egy picit megállni és összevetni, hogy rezsicsökkentés ügyben vajon ki mit tett. Nos, nézzük a gyurcsányista, szocialista, bajnaista csapatot, akik szemlátomást újra együtt vannak először is eladták az energiaszolgáltatókat: az új külföldi tulajdonosnak garantálták a magasabb árat, így nőtt az energia ára. Ezt követően eladták a MOL gázüzletágát az E.ON-nak, hogy legalább a németek tárgyaljanak az oroszokkal a magyarországi gázárról, és így emelkedett a gáz ára. Utána azt hazudták éjjel, nappal meg este, hogy nem lesz gázáremelés, majd tizenötször emelték a rezsidíjakat, a gáz árát a duplájára, a villamos energia árát  pedig a kétszeresére.

– Ezzel szemben a kormány már az idén kétszer csökkentette a távhő, a gáz és a villanyáram árát, csökkentette a szemétdíjat, a vízdíjat, a kéményseprési díjat. Ebből az következett, hogy egy átlagos magyar család évi 100 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint eddig.

De ha azt gondolná bárki, hogy a szocialisták nem szeretik a rezsicsökkentést, az téved. Szeretik, csak máshogy. Úgy szeretik, hogy saját maguknak szeretik, a milliárdosoknak szeretik és nem az embereknek. Történt ugyanis, hogy 2008-ban a Motim az MVM-től, amely egy állami vállalat volt, jelentős, a korábbi olcsó árhoz képest is jelentős áramkedvezményt kapott. Az embereknek növelték az áram árát, a Motimnak meg csökkentették. De tudják, képviselőtársaim, hogy a Motim micsoda? A Motim az Altus Rt. jelentős tulajdonában van. Az Altus Rt. pedig Gyurcsány Ferenc százszázalékos cége. Az akkori Miniszterelnöki Hivatal nemcsak hogy tudott erről az árcsökkentésről, a szocialista rezsicsökkentésről, hanem ott tárgyalták le a rezsicsökkentést.

– Államtitkár Úr! Kérem, erősítsen meg vagy cáfoljon ez ügyben!

• Rezsicsökkentés volt szocialista módra?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Engedje meg, hogy csak a tényeket mondjam. Az MVM Trade Zrt. 2007. október 25-én az akkori előírásoknak eleget téve villamosenergia-árverést tartott, az aukción az úgynevezett zsinórtermékre 65 euró/megawatt ár alakult ki, az árverést követően több ipari nagyfogyasztó - ezek köre is jellemző, a Motim, a MOL, a Nitrogénművek - az Ipari Energiafogyasztók Fóruma révén kereste meg az MVM Zrt.-t, hogy számukra további villamos energiát kínáljon fel megvételre. Az MVM 2007. december 27-én az általa működtetett elektronikus energiakereskedelmi piactéren keresztül úgynevezett megszakítható villamos energiát ajánlott fel, az ajánlati ár 61 euró/megawatt volt. A felajánlott 45 megawattból összesen 39 megawattra érkezett ajánlat az előbb részletesen említett öt cégtől, köztük a Motimtól. Az elmondottakat összegezve: a Motim néhány más céggel együtt 2006 végén több mint 6 százalékos kedvezménnyel jutott áramhoz. Mindez akkor történt, amikor az ország miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc volt, akinek az érdekeltségi körébe tartozott és tartozik mind a mai napig a Motim Zrt. is.

+

BALLA GYÖRGY: – Államtitkár úr! Az akkori Miniszterelnöki Hivatal tudott az árcsökkentésről, sőt éppen ott folytak a tárgyalások a kedvezőbb tarifa érdekében. Gyurcsány Ferenc saját cégének olcsóbb árama, a szocialista rezsicsökkentés érdekében. Gyurcsány Ferenc akkor a saját vagyonnyilatkozata szerint az Altus Rt.-től az egyik évben 84, a következő évben 87 millió forint osztalékot kapott. Szakértők becslése szerint - és ezt nem én állítom, hanem az Index mondja - az áramárcsökkentés nagyságrendje Gyurcsány Ferenc egyéves jövedelme körül mozoghatott, amit az Altustól vett föl. Az történt tehát, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett állami vállalat lemondott a közjó érdekében fölhasználható közpénzről, azt egyenesen átadta Gyurcsány Ferenc társaságának, amiből Gyurcsány Ferenc osztalékot kapott, nagyjából hasonló nagyságrendben.

– Tisztelt Szocialisták, újra együtt lévő Bajnaisták és Gyurcsányisták! Ez nem tartható! Államtitkár urat pedig arra kérem, mindenképpen vizsgálják ki, hogyan valósulhatott ez meg Magyarországon!

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! 2007-ben én voltam az az ellenzéki képviselő, aki ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott. Lehet, hogy régimódi vagyok, de ha a rendőr megállít az utcán és a jogosítványomat kéri, akkor nem a képviselői igazolványomat nyújtom ki, hanem a jogosítványomat. Bizony vannak bizonyos elvárások.

Aki barát, mindent megkap?

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Önök azt ígérték, hogy a helyben élő családi gazdálkodók földhöz juttatása lesz az új földbérleti rendszer küldetése. Rengeteg gazdálkodó bízott abban, hogy némi földbérleti joghoz jutva megélhetést biztosíthat a családjának, és az állattenyésztés fejlesztésével a falubéliek számára is munkát tudnak biztosítani.

– Államtitkár úr! Önök becsapták őket. Mára kiderült, hogy számos esetben nem a helyben élő családok, családi gazdálkodók megsegítése, hanem a kiválasztott családok gazdagodása volt a fő cél. Egy visszaélésre lehetőséget adó pályázati rendszert alakítottak ki, amely alkalmas arra, hogy a kiválasztottakat hozzák ki nyertesnek. Egy ügyészségi nyomozás arra enged következtetni, hogy ahol a hivatal munkatársai ebben nem akartak részt venni, ott jogosulatlanul külső ügyvédi iroda végezte el a piszkos munkát. Más esetben nem hirdettek eredményt sem, egyszerűen megbízási szerződéssel adták oda a kiválasztottaknak a földet.

Így történt ez Bábonymegyeren is, ahol a fideszes önkormányzati képviselő és családtagjai ezer hektár földhöz jutottak, míg a településen élő más gazdálkodó családoknak egyetlen hektár sem jutott. Sőt, még azt a földet is elveszik tőlük, amin eddig szerényen megéltek. A Fidesz új földesura persze itt is, mint sok más esetben, képtelen ezt a mennyiségű területet megművelni, nekik elég, ha felvehetik a területalapú támogatást. Az MVH támogatási adataiból látszik, hogy idén szeptember 30-ig már több mint 21 millió forint területalapú támogatást fel is vett a Fidesz helyi ura.

– Államtitkár Úr! A helyi gazdák azt követelik, hogy ellenőrizzék a földek megműveltségi állapotát, és ha kell, vizsgálják felül döntésüket. Mi pedig azt követeljük, hogy állítsák le ezt a klientúraépítő pályázati rendszert. Kérdezem:

– Önök mit tesznek?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Örülök, hogy ezt a kérdést Gőgös Zoltánnal együtt tették fel nekem, mert így legalább el tudok mondani egy igazi baráti kapcsolatot, amelyet önök építettek korábban. A történet 2007-ben játszódott le, amikor a nyíregyházi Agro-City használatában levő közel ezerhektáros újfehértói állami földterületre írtak ki pályázatot azzal a céllal, hogy a kft. használatában levő földterület átkerüljön a kft. egyes tagjainak használatába. Csak hát valaki beleszólt a történetbe, és a helyi gazdák is pályáztak a földterületre, és meg is nyerték a pályázatot. És mit ad Isten, az akkori államtitkár, Gőgös Zoltán úgy döntött, hogy a birtokpolitikai elvek sérültek, és visszavonták a nyertes pályázóktól ezt a földterületet, és az újra visszakerült az Agro-City használatába.

– Képviselő úr! Én azt gondolom, hogy ez az ügy valóban egy baráti ügy. És hogy a baráti szálak hol kötődnek? Nagyon egyszerű, ennek a kft.-nek korábban résztulajdonosa volt az a Helmeczy László, aki az most az Együtt-PM és az önök jelöltje a szabolcsi, nagykállói választókerületben. Helmeczy László családtagjai a mai napig tulajdonosai ennek a kft.-nek, a mai napig használják ezt a területet. Ebben az ügyben volt egy büntetőeljárás is, amely megállapította, hogy valóban jogosulatlan volt a földhasználati szerződés visszavonása. És habár Gőgös Zoltán felelősségét nem állapították meg, mert nem tudták bizonyítani, ez az ügy mindenképpen azt bizonyítja, hogy az igazi baráti szálak az önök kormánya alatt a nagy cégek és önök között fonódtak össze teljes mértékben.

+

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): – Államtitkár úr! Jó, hogy most legalább elmondta őszintén, hogy ebben az ügyben minden pert elvesztett, ami létezik. De azért emlegeti folyamatosan.

– Államtitkár Úr! Mivel magyarázza azt a helyzetet, hogy a Fidesz Komárom megyei képviselője, aki a Komárom megyei agrárgazdasági kamara elnöke, a kamara mellett működő választottbíróság elnökségi tagja, Fejér megyében kapott földterületet,  nyilván a helyi gazdákkal szemben, és úgy fog fölvenni több millió forint támogatást, hogy egy kapavágást azon a nem tett. Erre varrjanak gombot, államtitkár úr, és ne minket pocskondiázzanak a válasz helyett!

+

BUDAI GYULA: Tisztelt Gőgös Zoltán úr! Én nem kívánok a semmire gombot varrni. Felolvasom az ön 2007. november 12-i válaszát, amit az "Újfehértó és ami mögötte van" című interpellációra adott. Remélem, emlékszik még rá,  hogy  ön ezt a nagyon fontos baráti visszaélést úgy minősítette: „földügyben semmilyen visszaélés nincsen, van egy-két ember, aki nagyon ráér, és képeket nézeget.” Nos, tisztelt képviselő űr, nézegesse ön is ezeket!

Mi vár a zsebszerződést kötőkre 2014-ben?

NAGY ISTVÁN (Fidesz): – Államtitkár úr! A magyar földügyi szabályozás fontos mérföldkőhöz érkezett, amikor a Tisztelt Ház 2013. október 28-ai ülésén elsöprő többséggel megszavazta az általam előterjesztett törvényjavaslatot, amelynek célja a zsebszerződések feltárását és felszámolását segítő rendelkezések megállapítása, az ebben közreműködő állami szervek részére a szükséges felhatalmazások megadása és eljárásuk jogi megalapozása.

Kicsit sajnálom, hogy a szocialista frakció korábbi ígéretével ellentétben végül nem támogatta az indítványt, de a tartózkodó szavazatuk talán jelzi, olyan ügyről van szó, amelyben immár szűk kivételekkel az Országgyűlésben is megjelenő nemzeti konszenzus van.

– A törvényjavaslat főbb elemei a következők. A jogszabályba, jó erkölcsbe ütköző szerződések magánjogi jogkövetkezményeinek megállapítása, ideértve szélsőséges esetben a termőföld tulajdonjogának, az alaptalan gazdagodás ellenében történő és annak mértékéig terjedő állam javára, bírósági ítélet útján történő elvonását. A zsebszerződésekből a semmisség megállapítása esetén a termőföld ellenében átadott ellenszolgáltatás állami úton, bíróság előtt történő visszakövetelhetőségének kizárása. A hatóságok, mindenekelőtt az ügyészség feltárási és a bíróságok ítélkezési munkájának egyszerűsítését, könnyítését, gyorsítását szolgáló eljárási rendelkezések megállapítása. Az új nemzeti agrárkamara és a mellette működő választottbíróság súlyának megalapozása a termőföld tulajdonjogát vagy használati jogát érintő jogvitáknál. Mivel a törvényjavaslat kapcsán a vidékfejlesztési és az igazságügyi tárcával, továbbá a Legfőbb Ügyészséggel is több fordulóban egyeztettünk, úgy vélem, sikerült olyan normaszöveget alkotni, amely egyszerre veszi figyelembe az alkotmányos elvek érvényesülését, és egyidejűleg tesz eleget a jogsértő szerződések feltárásához és felszámolásához fűződő elemi érdekű közérdeknek is. Kérdezem tehát:

• Hol tart a magyar föld védelmének jogszabályi megalapozása?
• Mi vár a jövő évtől a zsebszerződésekben részesülő személyekre?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Röviden két választ adok önnek. Mi vár a zsebszerződéseket kötő személyekre? Egyrészt egytől öt évig terjedő börtönbüntetés. Másrészt az ön által benyújtott új jogszabály alapján az ügyész indítványára a bíróság a semmisnek nyilvánított szerződéssel érintett területeket az állam javára tudja marasztalni.

Még egyszer szeretnék azoknak a parlamenti pártoknak köszönetet mondani, akik támogatták ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy ez a kérdés egy olyan kérdés, amelynek politikai pártoktól függetlenül kellene hogy működjön. Nemzeti érdek, hogy a magyar termőföldet a külföldi befektetőktől, a spekulánsoktól megvédjük, illetőleg hogy azok, akik a korábbi joghézagokat kihasználva nagy mennyiségű termőföldet vásároltak meg az ország nyugati és középső részén, ezeket a szerződéseket ne tudják benyújtani a földhivatalokba, és ne tudjanak nekik érvényt szerezni.

– Képviselőtársam! Az a törvény, amelyet a parlament elfogadott, kitölti azokat a kereteket, amelyeket a korábban már elfogadott új büntető törvénykönyv, illetőleg az új földforgalmi törvénykönyv határoz meg. Azt gondolom, hogy az a többletjogosítvány, amelyet az ügyészség részére, illetőleg a bíróságoknak biztosítottunk, egyértelműen garantálni fogja, hogy ezek a szerződések 2014. május 1-jét követően ne tudjanak érvénybe lépni, és már a korábban megkötött szerződéseket sem tudják azok a szerződő felek felhasználni, akik valóban nem azért vásárolták meg ezeket a területeket, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak, hanem kifejezetten spekulatív célra. Ezért úgy gondolom, hogy az új büntető törvénykönyv, az új földforgalmi törvénykönyv és ez a jogszabály teljes mértékben fogja garantálni a magyar termőföld védelmét.

+

NAGY ISTVÁN: –  Államtitkár úr! A folyamat résztvevőjeként és az egyik bizottsági ülés házigazdájaként magam is túlzás nélkül állíthatom, hogy a zsebszerződésekkel szembeni küzdelem céljára tavaly létrehozott tárcaközi bizottság az elmúlt egy évben többet tett a választókerületemben is igen súlyos probléma megoldása érdekében, mint az elmúlt húsz évben bármely szervezet. A nyugati határszélen élő országgyűlési képviselőként örülök annak, hogy kivettem a részemet ebből a küzdelemből. Bízom abban, hogy a javaslatom kapcsán a kérdésben kialakult konszenzus hosszú távon fennmarad, mert ez párthovatartozástól független nemzeti érdek. Nagyon remélem, hogy a törvényben biztosított 60 nap alatt, ami az elkövetkező időszakban karácsonyig nagyon sok embernél az önbevallás, az önfeltárás időszaka lesz, nagyon sok, jelenleg fiókban lapuló szerződés érvényét veszti, mert a felek visszaállítják a jogrendet Magyarországon. Mindnyájunk érdeke, közös nemzeti érdekünk, hogy a magyar föld  továbbra is hosszú távon a magyar emberek kezében maradhasson.

+

BUDAI GYULA: – Képviselőtársam! Egyet tudok garantálni: a fiókban lapuló szerződésekből soha nem lesznek valós szerződések, tehát az azt megkötők soha nem tudják felhasználni. Két számot szeretnék önnek mondani: 2012-ben és 2013-ban a magyar kormány közel 7,5 milliárd forint költségvetési forrást biztosított arra, hogy ezeket a területeket, akár nemzeti parkokat érintő területeket, akár egyéb területeket az állam javára megszerezze akár kisajátítás, akár adásvétel útján. Ez közel 10 ezer hektár nagyságú terület. Még akkor is jelentős, ha a Jobbik ezt kevesli, mert úgy gondolom, hogy az előző húsz évben egyetlen kormány nem tett annyit a zsebszerződések visszaszorítására, mint ez a kormány. A szocialistáknak, ne felejtsük el, 2002-ben az első döntésük az volt, hogy a 2001-ben megalakult bizottságot megszüntették. Egyébként a mostani tartózkodó szavazatuk azzal a nemmel ért fel, amelyet akkor hoztak.

Tényleg megteszik, hogy a kötelező óvodát új, önerőből létrejött családi napköziben teljesítőknek nem adják oda az állami normatívát?

 ERTSEY KATALIN (LMP): – Miniszter úr! Az Országgyűlés  megszavazott egy olyan LMP-s módosító javaslatot, amely szerint a kötelező óvodáztatás elhamarkodott bevezetése miatti férőhelyhiányt a családi napközikben is lehet teljesíteni, a pénzt viszont jelenleg nem adják oda. Ez a kormány már 2012-ben korlátozta azoknak az új, működési engedéllyel rendelkező családi napköziknek a finanszírozását, amelyek nem állami és önkormányzati kézben vannak, illetve nem EU-s pénzből, nem pályázati pénzből élnek. Jól értem-e, hogy A kormány azzal bünteti az önerőből vidéken létrejött, a munkaerő-piaci helyzet megoldásához és az anyáknak a munkába való visszasegítéséhez segítséget adó családi napköziket, hogy nem adja oda nekik a támogatást. Kérdezem:

• Vajon megteszi-e a kormány, hogy továbbra sem nem adja oda a normatívát, vagy átgondolják a javaslatokat?

+

BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere: – Tisztelt Képviselő asszony! Ön nem jól érti a mi szándékunkat, hiszen ha abból indulunk ki, hogy a hároméves kortól kötelező óvoda a kormánypártok köreiben született és a kormány támogatását élvezi, s ezt törvénybe is foglaltuk, akkor nyilván az a célunk, hogy minél több gyermek minél több időt töltsön óvodában, különösen azokban a szociokulturális közegekben, ahol erre szükség van. De senkit nem akarunk kivenni olyan jól működő családokból, ahol esetleg egy, kettő vagy több gyermek már otthon nevelődik. Miért kellene őket kötelezően bevinni az óvodába?

– Tisztelt Képviselő asszony! Számaink szerint úgy néz ki - most készül a kormány elé egy előterjesztés ezzel kapcsolatban -, hogy körülbelül a 90 százalékát már el tudjuk helyezni óvodában a gyerekeknek, mégpedig önkormányzati fenntartású óvodában. Gőzerővel folynak az óvodaépítések, ezekről a híradásokról ön is értesülhetett. Tehát azt is mondhatnánk, hogy kiegészítő szolgáltatásként szükség lehet a családi napközikre, de alapesetben általános szabályként önkormányzati állami fenntartású óvodákban tudjuk megoldani ezt a kérdést.

- Tisztelt Képviselő asszony! A bölcsődekérdés egy nehezebb ügy. Abban önnek valóban igaza van, ha a munkaerőpiacra akarjuk visszasegíteni azokat az édesanyákat, akik gyermeket szültek, akkor át kell gondolnunk a szabályozást, és meg tudom ígérni önnek, hogy ezt meg fogjuk tenni. De most elsősorban az a célunk, hogy azt a normatívát, azt a támogatást, amit az óvodáknak szántunk, - amelyek egyébként pedagógiai program szerint működnek, épp ezért megkülönböztetendők a családi napközitől - biztosítani tudjuk.

+

ERTSEY KATALIN: – Miniszter úr! Az ön államtitkára tavasszal még kereste, hogy vajon a Belügyminisztériumban vagy az EMMI-nél tartják nyilván az óvodásokat, ugyanis úgy hozták meg ezt a törvényt, hogy nem volt fogalmuk arról, hogy hány potenciális óvodás lesz jövő ősztől. És elkezdték számolni őket, és ezek szerint van egy jó hír: az, hogy megvannak.

– Miniszter úr! Ön azt mondja, hogy odaadják az óvodai normatívát a családi napköziknek is. Tehát két lába van a finanszírozásnak, az egyik az, hogy azokat a családi napköziket, amelyek az óvoda kiváltására jönnek létre, nem szabad büntetni, hiszen önerőből hozzák létre ezek a kisvállalkozások, alapítványok, nonprofit szervezetek, és nem csak önkormányzatok, a másik lába pedig az, hogy oda kell adni nekik az óvodai normatívát. Ezt szorgalmazzuk a költségvetésben. Ha ezt támogatja, akkor jó hírrel megyek ma haza.

+

BALOG ZOLTÁN: – Tisztelt Képviselő asszony! Megint nem jól értette, második nekifutásra sem. Nem mondtam azt, hogy ugyanazt a normatívát kapják meg, hiszen különböző szolgáltatást nyújt a családi napközi, meg egy másfajta szolgáltatást nyújt az önkormányzat által fenntartott óvoda. Az egyik a köznevelési program része, a másik pedig egy olyan gyermekjóléti intézmény, ahol a gyermekek megőrzése történik. Ez két különböző feladat, két különböző finanszírozás. Az óvodák finanszírozása egyébként is másképp megy ebben az ügyben, hiszen az óvodapedagógust, illetve az óvoda működését, a feladatellátást finanszírozzuk.

– Tisztelt Képviselő asszony! Azt tudom önnek ígérni - hogy egy jó híre mégiscsak legyen -, hogy amikor a kormány elé visszük azt az előterjesztést, amiből kiderül, hogy a férőhelyek számát tekintve, ami egyébként ma több, mint ahány óvodás van Magyarországon, csak éppen a demográfiai meg a területi eloszlás miatt ez másként van, mint ahogy az igények jelentkeznek, e kettő összehangolásából fog majd kiderülni, hogy hány olyan férőhelyre van még szükség, hogy be tudjuk vezetni a hároméves kortól való kötelező óvodáztatást, vagy pedig más megoldásban kell gondolkodnunk. És ennek része az is valóban, hogy ahol a kötelező óvodát kiváltja a családi napközi, ott érdemes a finanszírozást is újragondolni, illetve létrejöttének a feltételeit. Addig arra tudom biztatni azokat, akik családi napközit akarnak létesíteni, hogy pályázzanak uniós forrásokra, és akkor természetesen jár utána a támogatás is.