„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve - tallózunk.

(Az MSZP ezúttal a nap folyamán egységesen távol tartotta magát az Országgyűlés ülésétől, - bár nem a napi juttatástól - így szólásaikat kénytelen volt hiányolni a T. Ház és a kormány.)

Már a parlamentben is felütötte fejét a fehérgalléros cigánybűnözés?

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Államtitkár úr! A cigányság problémáinak megoldásához először a saját vezetőik között kellene rendet tenni. A cigányságnak meg kellene találnia a saját hiteles vezetőit, azonban ahogy Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnökének jogerős büntetésre való ítélése kapcsán is látjuk, sajnos nem találték meg. És még számos helyen látunk efféle visszaéléseket.

– Államtitkár úr! Holló a hollónak nem vájja ki a szemét, de jelen történetünk cigányairól ennyi jót sem lehet elmondani. Saját szakértője lopta meg ugyanis Osztolykán Ágnest, az egykori LMP politikusát. A cigány képviselő bankkártyájáról 200 ezer forintot emelt le az Országgyűlés irodaházában volt frakciójának egykori tanácsadója, K.né R. Mónika. A hír megjelenése után itt, a Jobbik-frakcióban máris megjelent a tipp, miszerint a monogram Kolompárné Rézműves Mónikát takarja. Micsoda előítélet! - mondhatnánk, ha valójában nem bölcs utóítéletről volna szó. S bár a név végül Rózsa Mónikát takart, a cigány származás beigazolódott, még a fényképe is megjelent a kuruc.infón, sőt egy megélhetési romafelzárkóztató, mondhatnánk, romaipari megmondóember volt a közpénzből hizlalt rosszarcú fehérgalléros cigány bűnöző, a Roma Club Alapítvány képviselője.

– Államtitkár úr! Hiába, Isten nem ver bottal! Az ezúttal áldozat Osztolykánról a Blikk így írt: a képviselőnő jól gyanította, ki lehetett a tettes, a rendőrök K.-né R. Mónikánál hiánytalanul megtalálták a pénzt. Ágnes asszony tehát gyanította, hogy a cigány szakértőjük a tettes? Micsoda előítélet ez?! De aztán lehiggadt, s persze nem kiáltott fehérgalléros cigánybűnözést, sőt meglepődéséről, csalódottságáról hazudozott, a cigány származásról szót sem ejtve, bár persze még örülhetünk, hogy nem rasszista alapú cigányellenes bűncselekményről beszélt ezúttal. A Blikk szerint Osztolykán zokogva kérte a rendőröket, hogy ne csináljanak ügyet a történtekből, de ők azt mondták: ez bűncselekmény, nekik mindenképp intézkedniük kell ellene. Így Ágnes asszony hiába próbálta mosdatni.

– Bár az LMP-frakció megszűnésével e fehérgalléros cigánybűnöző munkaviszonya is megszűnt, az Országgyűlés Hivatalától több pénzre így nem számíthat, de szégyent hozott a parlamentre, ő, és azok is, akik idehozták ezt a tolvajt, akik azt ígérték, hogy lehet más a politika. Ehhez képest látjuk, Kolompár Orbánhoz hasonlóan, hogy ezek a romaipari felzárkóztatók mire fordítják a közpénzeket is akár. Államtitkár Úr!

• Mit gondol, hogyan lehet véget vetni ennek a folyamatnak?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A nemzeti együttműködés programjában leszögeztük: a közrend és a közbiztonság alapja, hogy senki nem állhat a törvények fölött. Megismétlem: senki nem állhat a törvények fölött! A rendőrség minden jogsértővel szemben fellép, fajra, felekezetre, nemre, származásra tekintet nélkül. A rendőrség Magyarország valamennyi településén minden bűnözővel szemben fellép az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága érdekében. Ez történt most is.

+

NOVÁK ELŐD: – Államtitkár úr! Kényesen rövid volt a válasza, amellyel egyetértek, azonban úgy érzem, hogy szőnyeg alá söprik azt az általános problémát, hogy az úgymond cigányfelzárkóztatásra költött milliárdok efféle, akár fehérgalléros cigánybűnözőknél kötnek ki, mint amilyen az LMP szakértője vagy akár az elítélhető Kolompár Orbán volt. Én azt kérném, hogy az államtitkár úr legalább válaszoljon a kuruc.info kommentelőinek az alábbi kérdéseire is, ha nem tartja költőinek azokat? „Ez a tolvaj a cigányok értelmisége, krémje, milyen lehet akkor a többi? Oszt’ a PIN-kódot honnan tudhatta? Csak nem annyira hülye képviselő képviseli az LMP-s választókat, aki felírja a kódját a kártyájára? Vajon milyen tanácsokat oszt egy enyveskezű?”

– Államtitkár úr! A nép hangját ismertetem, azt amire szeretnének választ kapni a magyar emberek: például vajon milyen tanácsokat oszt egy enyveskezű? Végül annak kapcsán, hogy a fehérgalléros cigánybűnöző roma mentornak nevezi magát: micsoda mentorálásban vett részt ez a tolvaj cigány nő, a mentoráltjai merre fognak rabolni, fosztogatni a jövőben?

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő úr! Tényszerűen válaszoltam az ön által elmondott vagy feltett kérdésre, de emellett szeretném visszautasítani ezt a durva, rasszista uszítását, amit ön megtett, úgy gondolom, hogy ez a magyar parlamentben nem megengedhető és kérem, hogy a jövőben ezektől tekintsen el.

Mit tesz a minisztérium a végrehajtás alá vont adósokkal szembeni visszásságok visszaszorításáért?

SZAKÁCS IMRE (Fidesz): – Államtitkár úr! A gazdasági válság és az ennek hatására bekövetkezett eladósodás reflektorfénybe helyezte a követelések behajtását, a végrehajtásokat. A törlesztőrészletek emelkedésével sokan kerültek nehéz helyzetbe, a média szinte mindennap tudósít kilakoltatásokról, árverezésekről. Ebben a feszültséggel teli helyzetben különösen fontos, hogy a minisztérium kellő hatékonysággal lépjen fel a nehéz helyzetbe jutott adósok védelme érdekében.

– Az utóbbi időben a médiában több olyan hír is megjelent, hogy önálló bírósági végrehajtók helyzetükkel visszaélve jártak el különböző végrehajtási ügyekben. Különösen nagy figyelmet kapott az az ügy, amelyben a végrehajtó 60 ezer forintos tartozás miatt az adós nagy értékű gépjárművét árverezte el, holott a végrehajtási törvény szerint az adósság behajtása során a fokozatosság elvének kellene érvényesülnie. Álláspontom szerint a végrehajtási törvény garanciális szabályait kellene felülvizsgálni annak érdekében, hogy a bajba került adósokon megfelelő eszközökkel lehessen segíteni. Ezért is kérdezem:

• A minisztérium mit tesz annak érdekében, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyben érintett végrehajtóval szemben megfelelően eljárjanak?
• Tervezi-e további lépések kidolgozását a bajbajutottak megsegítésére?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A minisztérium a Bírósági Végrehajtó Kamara felett rendelkezik felügyeleti jogkörrel, ebből következően konkrét vizsgálatot nem indíthat, de ettől függetlenül ebben a nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyben nyilvánvalóan a soron kívüli kivizsgálás érdekében a felügyeleti jogkörben megkerestük a kamarát. A kamara a lefolytatott vizsgálat során több hiányosságot, illetőleg jogszabálysértést tárt fel a végrehajtó eljárásával kapcsolatban. Erre tekintettel fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt fegyelmi feljelentést tett az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó ellen, és az eljárás jogerős befejezéséig a végrehajtó hivatalából való felfüggesztését kérte.

– A kamara vizsgálati jelentésében foglaltak alapján a minisztérium ugyancsak kezdeményezte a fegyelmi eljárás megindítását az ügyben eljáró végrehajtóval szemben, valamint kérte a végrehajtó hivatalából való felfüggesztését. A kamara feljelentése és a minisztérium kérelme alapján a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság elrendelte a végrehajtóval szemben a fegyelmi eljárás megindítását, és a végrehajtót hivatalából felfüggesztette. A végrehajtó esetleges fegyelmi felelősségének megállapítása és a szükséges intézkedések megtétele kizárólag a fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozik.

– A végrehajtás valóban egy olyan rész, amely általában az embereknek nyilvánvalóan nagyon nehéz, szorult helyzetében következik be, éppen ezért fokozott a törvényesség betartása. Ezen túlmenően igyekeztünk a jogszabályi környezetben is minél nagyobb biztonságot kínálni mindenkinek. A bírósági végrehajtásról szóló ’94. évi LIII. törvény felülvizsgálata folyamatosan zajlik, de már korábban is, 2010-től szigorodtak az összeférhetetlenségi szabályok a függetlenség és a pártatlanság erősítése érdekében és a visszaélés elleni küzdelem jegyében.

+

SZAKÁCS IMRE: – Államtitkár úr! Abban nincs közöttünk nézeteltérés, hogy az adósságokat ki kell fizetni, és talán abban sincs, hogy az adósoknak két fajtája van. Van, aki megtehetné, de nem akarja visszafizetni, ebben az esetben, azt gondolom, a bírósági végrehajtónak megfelelő módon el kell járnia. Viszont lehetnek olyan esetek, olyan élethelyzetek is, amikor az adós szeretne törleszteni, de nincs rá lehetősége. Nagyon fontos volna, hogy a minisztérium, illetőleg azok a szervezetek, amelyeknek valamilyen módon felügyeleti jogköre van az önálló bírósági végrehajtókkal szemben, figyelemmel kísérjék ezt, és a jogszabályok adta lehetőségek között a méltányosságot mindenképp érvényesítsék ezekkel az adósokkal szemben. Azt gondolom, ha államtitkár úr még elmondaná azt, hogy milyen jövőbeli jogszabály-módosításokat terveznek, az megnyugtatóan rendezné ezt a dolgot.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő úr! A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLIII. törvény a végrehajtó eljárása elleni kifogás előterjesztésének és elbírálásának a szabályait jelentősen modernizálta, és a kifogás elbírálásának a határidejét jelentősen lerövidítette. A gyorsabb eljárás kevesebb költséget és biztos viszonyokat eredményez. Bevezettük a jogszabálysértő végrehajtói eljáráshoz fűződő speciális vagyoni szankciót is, és 2013. január első napjától, már nem pusztán felsőfokú végzettséget követelünk meg a végrehajtóktól, akik ilyen állásra pályáznak, hanem jogi végzettséget. Bízunk benne, hogy a szakmaiság ezáltal is magas színvonalú lesz a végrehajtók körében, kevesebb kifogás és kevesebb elhúzódó eljárás következhet be. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, de a tisztességes eljáráshoz nyilván a kamara nagymértékű együttműködése is szükséges.

Idén is lesz pénz tízezrek üdültetésére?

TARNAI RICHÁRD (KDNP): – Tavaly júliusban hoztunk törvényt az Erzsébet-programról. E törvény alapján lehetőség nyílt arra, hogy nagycsaládosok, idős nyugdíjasok, rászorulók, fogyatékkal élők, egyáltalán nehéz helyzetben lévők ingyenesen, illetőleg minimális térítési díj ellenében üdülhessenek.

– Államtitkár úr! A visszajelzések nagyon pozitívak voltak, s amikor megnéztem, hogy miből finanszírozódott ez a történet, akkor a következőt láttam. Korábban, amikor szocialista kormányok voltak Magyarországon, akkor az élelmiszerutalvány-piac külföldi magáncégek kezében volt, és a haszon is  a külföldi magáncégekhez ment vissza. Amikor arról döntöttünk, hogy az étkezésiutalvány-piacot hazai kézbe vesszük, akkor azt is tudtuk, hogy az ebből befolyó bevételeket a magyar emberek üdültetésére fogjuk fordítani. A tavalyi évben, úgy tudom, közel 100 ezer magyar ember tudott nyaralni, akiknek korábban lehetőségük sem volt erre. Szeretném megkérdezni:

• Ez a program, az Erzsébet-program fog-e folytatódni idén is?
• Milyen tervei vannak a kormányzatnak ezzel kapcsolatosan?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az Erzsébet-program a társadalmi szolidaritásnak modern európai formája: úgy juttatunk a legnehezebb helyzetben lévők részére különböző jóléti szolgáltatásokat, hogy eközben senki mástól nem veszünk el összegeket. Ugyanis nem a központi költségvetés finanszírozza ezeket az üdüléseket, hanem az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó nyereség az, amely folyamatosan fedezi. Tehát minél több munkáltató ad minél több Erzsébet-utalványt a munkavállalóinak, annál több nyugdíjas, rászoruló, idős ember, dolgozó és család üdülhet az Erzsébet-program keretében kedvezményesen.

– A tavalyi évben 17 ezer nyugdíjas, 21 ezer fogyatékossággal élő, 20 ezer nagycsaládos, valamint 17 ezer szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben dolgozó munkavállaló üdülhetett az Erzsébet-program jóvoltából. Az Erzsébet-táborokban több mint 14 ezer gyermek, az őszi kirándulásokon pedig 16 ezer gyermek vehetett részt. Többségük nem tudott volna nyaralni, ha nem indítjuk el az Erzsébet-programot.

– Képviselő úr! Természetesen idén is folytatjuk. 2,5 milliárd forint a keretösszeg, ebből 1,1 milliárd forint szociális üdülési pályázatok, 1,4 milliárd forint pedig a gyermekek, fiatalok számára meghirdetett általános és tematikus táborok, tavaszi, őszi kirándulások keretében kerül kiírásra.

+

TARNAI RICHÁRD: – Államtitkár Úr! A kormányzat iránya teljesen egyértelműen kirajzolódik ebből a döntésből is. Azt gondolom, ha a cégek, amelyeket korábban, a korábbi kormányzatok idején külföldiek kezébe adtak, magyar kézbe kerülnek, akkor az ebből befolyó bevételeket is a magyar emberek tudják élvezni.

– Ezt a törvényt, ami lehetővé tette ezt a pozitív intézkedést, csak a Fidesz-KDNP képviselői szavazták meg. Én arra szeretném kérni ellenzéki képviselőtársaimat, hogy amikor egy jó dologról van szó, amivel a magyar emberek jól járnak, érdemes támogatni a javaslatunkat.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő úr! Ez attól függ, hogy kinek mire van füle. Akinek a nemzetközi kritikákra és a nemzetközi igényekre van füle, az nem fogja támogatni az Erzsébet-programot, akinek pedig a honi 100 ezer nélkülöző ember hangjára van füle, az pedig támogatni fogja a következőkben is.

– Ahhoz, hogy népszerű ez a program, nem fér kétség. A nagycsaládosok és a nyugdíjasok részére kiírt pályázatok már egy hónap alatt teljesen beteltek, a belügyminisztériumi dolgozóknak kiírt pályázat is majdnem teljesen telített. A tavalyi üdülési csekkekből keletkezett maradványból 498 millió forintot csoportosítottunk át, hogy további embereknek tudjunk még kínálni üdülési lehetőséget. Elsősorban állami üdülőkben, amelyeket korábban hagytak teljes mértékben elveszni, rossz állapotba kerülni, hogy utána bagóért lehessen privatizálni. A szociális pályázatok, üdülési pályázatok március 20-áig élnek, az Erzsébet-táborra április 8-áig, az őszi kirándulásokra pedig augusztus 30-áig lehet jelentkezni. Én mindenkit biztatok, vegyen részt ebben a sikertörténetben!

Már a rendőröket sem védik meg, ha a politikáról van szó?

PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): – Államtitkár úr! A múlt héten elképesztő videó látott napvilágot két internetes portálon is. Az is elképesztő, ami ennek a videónak az előélete, de még elképesztőbb, még döbbenetesebb az utóélete. A videón az látható, hogy egy intézkedő rendőrt, mint később kiderült, egy fideszes önkormányzati képviselő a kocsijával a saját garázskapujának szorít. Videofelvétel van róla, hangfelvétel van róla.

– A videó előélete az, hogy ugyanez a rendőr ittas vezetésért pár hónappal korábban a fideszes képviselőt már egyszer elkapta, tehát tudta, hogy jogosítvány nélkül vezet. Ami pedig még a videón látható, illetve hallható az, remélem, az ön számára is döbbenetes: felhívja a fideszes képviselő a kaposvári rendőrkapitányt, hogy siessen a segítségére.

– És most jön a történet utóélete: ott ugyanis megígéri ezen a videón a kisrendőrnek, az úgynevezett kisrendőrnek - elnézést kérek, hogy így hívom őt -, hogy ennek még lesz utóélete, és le fogja őt erről a pozícióról váltatni. És tudja, mi történt? Tényleg ez történt!

– Amint később kiderült: a fideszes képviselő a Somogy megyei rendőrkapitánynak jó barátja volt. Azóta ez a kisrendőr már el is hagyta az országot, mert olyan lehetetlen helyzetbe hozták, a nyomozás pedig bizonyítékok hiányában felmentette a fideszes képviselőt. Még egyszer mondom: úgy, hogy video- és hangfelvétel van róla!

– Államtitkár úr! Önök azt mondták, hogy két hét alatt ebben az országban rendet tesznek, közben sorozatosan látszik, hogy a rendőrök nem tudnak intézkedni, mert már azt sem tudják szegények, hogy hogyan intézkedjenek, amikor kapával, ásóval, meg nem tudom, mivel támadnak rá a rendőrautókra. Pontosan ezért, mert önök magukra hagyják őket, például az ilyen esetben is.

• Hogyan történhet az meg 2012-ben Magyarországon, hogy egy dandártábornok ilyen intézkedésre hívja fel a kaposvári rendőrkapitányt, és a videón látható esemény után tényleg az történik, amit ott megjósolnak a videón, és ezt a kisrendőrt felmentik a szolgálatból?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A következőket hozom szíves tudomására: a volt hivatásos állományú személy jelentése alapján az illetékes nyomozó ügyészség elrendelte a nyomozást, annak befolyásolására azonban sem a Belügyminisztériumnak, sem másnak nincs lehetősége. A büntetőeljárás bármilyen formában történő befolyásolását a törvény szigorúan bünteti, legyen szó akár a hivatásos állomány tagjáról, akár civil állampolgárról, ezért az ezzel kapcsolatos utalását visszautasítom. A nyomozás részleteivel kapcsolatban a Belügyminisztérium nem rendelkezik információkkal, tekintettel arra, hogy a nyomozó ügyészségek nem a Belügyminisztérium alárendelt szervei.

+

PÖRZSE SÁNDOR: – Államtitkár úr! Egyfelől sajnálom önt, hogy ebbe a szerepbe kényszerítik, másfelől nem sajnálom, mert önnek most azt kellett volna mondania, hogy a belügyi állomány nevében a magyar rendőrség tisztázása érdekében én szégyellem magam, és ennek az ügynek még egyszer utána fogok járni. Ezt kellett volna mondania!

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ebben a Házban több alkalommal is elmondtam: a közrend, közbiztonság alapja, hogy Magyarországon mindenki egyenlő a törvény előtt, senki nem áll a törvények fölött. Aki megsérti a törvényeket, az viseli annak felelősségét, viseli annak következményét. Én az eljárás során rendelkezésre álló információkat ismertettem: ebben az ügyben nem a rendőrség járt el, ebben az ügyben a nyomozó ügyészség járt el.