„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis, a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva, - hangzavarokat, bekiabálásokat mellőzve - tallózunk.

Testközelben az ötvenes évek?

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): – Legfőbb Ügyész úr! A tábornokper néven elhíresült ügy vádlottjaival szemben alkalmazott tűrhetetlen, embertelen és törvénytelen ügyészségi módszerekkel kapcsolatos kérdésemre, 2012. december 10-én az alábbi választ adta: „Azt gondolom, a törvények pontosan körbeírják, hogy ki, miért és hogyan felel, és ezeket a törvényi rendelkezéseket a hatóságoknak be kell tartaniuk. Ha törvénysértés történik, mindenki személy szerint felel azért, ahogy az a jogszabályban elő van írva.”

– Legfőbb Ügyész úr! Az elsőfokú ítélet múlt héten megszületett.  amelyben a bíróság nagyon súlyos megállapításokat tett az ügyészség tevékenységére vonatkozóan. Az ítéletet hozó háromtagú katonai tanács elnöke indoklásában hosszan kitért arra, hogy az ügyészség nemcsak szakmailag hibás, hanem ígéretekkel tételesen törvénysértő módszereket alkalmazott a gyanúsítottak megtévesztésére, megfélemlítésére, hamis tanúvallomások kicsikarása érdekében. A múltkor adott válasza tükrében nagyon egyszerű kérdésekre kérnék egyértelmű válaszokat kapni:

• Cáfolja-e a legfőbb ügyész, hogy az ítélet a Központi Nyomozó Főügyészség szakmailag hibás és törvénytelen munkája miatt végződött így?
• Ha nem cáfolja, mert nem lehet, akkor milyen következményei lesznek ennek az ügynek?
• Indult-e fegyelmi eljárás a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője ellen?
• Indult-e büntetőeljárás az ügyben eljáró ügyészek ellen?
• Amennyiben a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőinek felelőssége megállapításra kerül, kezdeményezik-e a köztársasági érdemrendjétől való megfosztást, és azonnali eltávolítását az ügyészségtől?

+

POLT PÉTER, legfőbb ügyész: – Képviselő úr! Egyrészt szeretném visszautasítani ezt a párhuzamot az ötvenes évekkel. Ön vagy az ötvenes évek gyakorlatát nem ismeri, vagy az ügyészség mostani gyakorlatát. Az utóbbit feltételezve, néhány szó erről!

– Az első az, hogy ez nem lehet koncepciós per, már csak azért sem, mert ebben az ügyben a feljelentő ismertetése alapján tettenérésre került sor. Tehát azt gondolom, hogy ennél jobb bizonyíték nem kell.

– Másodszor: ebben az ügyben nemcsak az ügyészség, hanem a bíróság is eljárt, tekintettel arra, hogy 12 terhelt esetében az előzetes letartóztatást a bíróság rendelte el, majd tartotta fenn, azok alapján a bizonyítékok alapján, amelyek később a perben is szerepeltek.

– Harmadszor: ebben az ügyben több beismerés született, nemcsak az az egy, ami az újságokban megjelent. Amire hivatkoznak, hogy esetlegesen törvénytelenül szerzett bizonyítéknak minősül, azért nem lehet igaz, mert ezek a beismerések azt követően születtek, illetve azt követően lettek megerősítve, hogy az ön által említett úgymond ígéret elhangzott, majd kiderült, hogy ennek a teljesítése törvényes okokból nem lehetséges.

– Képviselő úr! Tehát az gondolom, hogy az ügyben majd a másodfok fogja kimondani a végső szót, úgy, ahogy ez más ügyekben is történt. Az ügyészség szakszerűen, törvényesen és az igazságosságnak meggyőződése szerint megfelelően járt el, ezért semmifajta felelősségre vonás nem indokolt.

+

HARANGOZÓ TAMÁS: – Legfőbb Ügyész úr! Ha tettenérés esete volt, akkor hogyan született felmentő ítélet? Fusson neki ön is a Btk.-nak meg a Be.-nek még egyszer! Én még ki se mondtam, hogy koncepciós per volt, ön már ezzel kezdte. Azt gondolom, ki mint él, úgy ítél.

– Legfőbb Ügyész úr! A bíróság konkrétan kimondta, hogy nem tudja figyelembe venni az ügyészség által letett bizonyítékokat, mert törvénytelen módon szerezték be őket. Ez például többek között a kudarca az egész ítélkezésnek. A 11 vádlott szerint, akiket egyébként felmentettek, egyhangúlag elhangzott, hogy nem kértek mást tőlük az önök ügyészei, mint hogy szocialista politikusokra tegyenek terhelő vallomást, és másnap reggel mehetnek. Ehhez képest volt olyan, aki egy évig börtönben volt, és megverték és fenyegették. Ez jogállamban elképzelhetetlen. Az ügyészség becsületét rondítja az is, hogy legalább azonnali hatállyal föl nem mentették még az eljáró ügyészeket. Szégyelljék magukat!

+

POLT PÉTER: – Képviselő úr! Azt gondolom, hogy amit mondunk, azt bizonyítani kell. Ha ezt anélkül teszi, akkor az a szégyenletes. Egy konkrétumot hadd mondjak: ugyanebben a tényállásban, ugyanebben a nyomozásban, ugyanezen feljelentő által indított ügyben született már jogerős ítélet: egy tábornokot és egy ezredest jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Azért lett csak elkülönítve ettől az ügytől, mert az ő cselekményük egymozzanatos volt, és hamarabb be lehetett fejezni. 

– Képviselő úr! Valamennyiünk érdeke, alapvetően a társadalom érdeke, hogy korrupciómentesen éljünk. Az ügyészség ezt szolgálta, ezt szolgálja, és a jövőben is ezt fogja szolgálni!

A kormány mentőakciója az önkormányzatokért!

NAGY CSABA (Fidesz): – Államtitkár úr! Mindannyian tudjuk, hogy a kormány munkájának az adósság elleni küzdelem az egyik legfontosabb eleme. Eddigi intézkedéseinek köszönhetően az államadósság konszolidációjára és a devizahitelesek megmentésére került, kerül sor. Most a települési önkormányzatok adósságcsapdából való kimenekítése a következő lépés.

– Államtitkár úr! A Gyurcsány–Bajnai-szövetség saját ígéreteit megszegve az állam által ellátandó feladatokat fokozatosan a települési önkormányzatokra hárította, viszont ezzel párhuzamosan a forrásokat sorról sorra, évről évre kivonta az önkormányzati finanszírozási rendszerből. Tevékenységük eredményeképpen az önkormányzatok adósságállománya az ötszörösére nőtt, amely magában foglalja a fejlesztési, működési hiteleket, valamint a kötvénykibocsátásból származó terheket. Ezen felül a felelőtlen helyi szocialista városvezetők és közgyűlési tagok olyan elhibázott városfejlesztésekbe hajszolták a településeiket, amelyeknek nem volt pénzügyi, fenntarthatósági szempontból szakmai alapjuk. Bajnai Gordon kormánya 2010-re 120 milliárd forintot vont ki az önkormányzati szféra finanszírozásából, lehetetlen helyzetbe hozva a falvakat, városokat is. Az önkormányzati rendszer adósságátvállalásával az állam közel 2 ezer település és az ott élő mintegy 9,4 millió ember mindennapi életét alapvetően befolyásoló döntést hozott. Kérdésem a következő:

• Mikorra fejeződik be a szocialisták nyolcéves kormányzása alatt ellehetetlenült önkormányzatok megmentését célzó kormányzati mentőakció, amely során 2 ezer település sok száz milliárd forintnyi adósságát vállalja át az állam?
• Mi lesz azokkal az önkormányzatokkal, amelyek elkerülték a szocialisták által felállított adósságcsapdát?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az adósságkonszolidáció a kormány olyan döntése, amivel a parlamentben minden frakció egyetértett. Az elmúlt hónapokban egyetlen felszólalás nem hangzott el ellene az ellenzéki oldalról sem, hogy nem ért egyet azzal, hogy amit a szocialisták csináltak nyolc év alatt, azt a Fidesz helyrehozza, azaz hogy kihozza az önkormányzatokat is az adósságcsapdából.

– Képviselő úr! Azt gondolom: a kormány jól döntött akkor, amikor az eredetileg tervezett 510 milliárd helyett 100 milliárddal magasabb összeget vállalt át az önkormányzatoktól, és ezzel meg tudta emelni azoknak az önkormányzatoknak az adósságátvállalását, amelyek igazán nagy bajban vannak a törvényi minimumhoz viszonyítottan.

– Képviselő úr!  Szeretném elmondani, hogy az adósságkonszolidáció jelenlegi állapotát a kormány megtárgyalja, és a törvény értelmében március 1. és június 28. között minden érintett önkormányzattal újabb megállapodás történik majd, amelybe már a bankok is bevonásra kerülnek,. Ebben a megállapodásban lesz rögzítve az is, hogy melyik önkormányzatnak milyen hitelét, milyen összegben, mekkora kamatokkal fogja átvállalni az állam. Én úgy gondolom, a kormányzatnak ez a döntése történelmi léptékű és történelmi jelentőségű, hiszen megteremti egy új önkormányzati rendszer alapjait! Elsősorban a fejlesztéspolitika terén szeretnénk előnyöket nyújtani. Miután lezárul az adósságkonszolidáció - vélhetően június 28-án -, ezen önkormányzatok számára olyan pályázati lehetőségeket fogunk megteremteni, amelyekben nem fogják azt érezni, hogy a kormány cserbenhagyta őket a felelős és jó gazdálkodásuk miatt.

Tartható-e a jó irány?

SESZTÁK OSZKÁR (KDNP): – Államtitkár úr! Az ellenzék különböző köreiből folyamatosan hangoztatott vád, hogy a kormány úgynevezett választási költségvetést készít. Nevetséges ez az állítás, különösen annak az MSZP-nek a részéről, amely egy alkalommal sem tudta megvalósítani a saját maga által kitűzött hiánycélokat sem. Ezen túlmenően – úgy gondolom – mégiscsak érdemes most is megvizsgálni, hogy az emberek számára kedvező intézkedéseknek nincsenek-e negatív költségvetési hatásai. Ilyen intézkedés például a Nemzeti Eszközkezelő kibővítése. Tudjuk, hogy januártól a nyugdíjasok és a közmunkaprogramban részt vevők is felajánlhatják ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelő részére; 10 százalékkal csökkent a földgáz, a távfűtés és a villamos energia ára; év közben is választható lesz a kisvállalati adó; a 25 év alatti, 55 év feletti és szakképzetlen munkavállalók után is érvényesíthető lesz a szocpolkedvezmény, a szociális hozzájárulási kedvezmény.

– Államtitkár úr! A 2012. november és 2013. januári időszakban 3 millió 816 ezerről 3 millió 855 ezer főre növekedett a 15-74 év közötti foglalkoztatottak létszáma. Kérdezem ennek fényében:

• Képes-e a kormány az államháztartás hiányát a választások előtt is 3 százalék alatt tartani?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ebben a Házban már többször előkerült államháztartási hiány, és be kell vallanunk őszintén, nagyon nehéz és küzdelmes átalakítás során sikerült elérni a 3 százalék alatti hiányt. Nagyon sok erőfeszítésbe tellett ennek megteremtése, éppen ezért meg is kell őrizni és meg is kell védeni. Vagyis rövid válasz a kérdésére: nem lesz választási költségvetés!

– Képviselő úr! Azért mondok néhány számot is, hogy mit is jelent ez a 3 százalékos alatti államháztartási hiány: 2006-ban az akkori kormány 6,1 százalékos hiányt tervez, és 9,4 százalék lesz a valóság. 2009-ben - számomra továbbra is rejtélyes ok miatt – a válságkezelőnek minősített Bajnai-kormány összehozza a 6,8- százalékos gazdasági visszaesést, tervez egy 2,6 százalékos államháztartási hiányt, és lesz belőle 4,6 vszázalékos. Sokat beszélnek manapság arról, hogy gazdasági fordulat kell. Olyanok, akik éppen tevékenyen részt abban, hogy Magyarország képtelen volt tartani az államháztartási hiánycélt 3 százalék alatt. Úgy gondolom, minden eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy Magyarországon a 3 százalék alatti hiány ebben az esztendőben és a következő esztendőkben is biztosítva legyen.

+

SESZTÁK OSZKÁR: – Államtitkár úr!  Különösen értékelendő a kormány elkötelezettsége a 3 százalék alatti hiánycél tartása: 2011-2013 közötti 20 ezer 955 milliárd forintról 20 ezer 720 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor fontos megemlítenünk azt is, hogy az államadósság kezelésére szánt költségvetési források mértéke évente meghaladta az 1300 milliárd forintot. Ennek a küzdelemnek a nagyságát érzékeltetendő: a külkereskedelmi aktívum 1971 milliárd forint volt, az export 0,9 százalékkal növekedett, az import azonban stagnált.

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN: – Képviselő úr! Csak rövid kiegészítés: célszerű picit körbenézni Európában. 2012-es adatok szerint 6, azaz összesen hat ország volt képes GDP-arányosan csökkenteni az államadósságot: Németország, Svédország, Írország, Lettország, Bulgária és Magyarország. Mindezek arra utalnak, hogy egy nagyon jelentős pénzügyi konszolidációt hajtottunk végre az elmúlt két és fél esztendőben, és ennek eredményeit meg kívánjuk őrizni a jövőben is.

Milyen további sorrendben történik a rezsicsökkentés?

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): – Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A január 1-jétől életbe lépett rezsicsökkentés 4 millió magyar háztartáson segített eddig, 4 millió magyar családnak könnyítette meg a mindennapjait. A 10 százalékos víz-, villany-, gázár-csökkentés családonként átlagosan és éves szinten körülbelül 35-40 ezer forint pénzt hagy a családok kasszájában. Azt is tudjuk, hogy nem állhatunk meg a számlák ilyetén csökkentésénél, hanem további csökkentésekre van szükség. A Fidesz– KDNP-frakció ezért is döntött úgy, hogy csökkennie kell a víz, csatorna, szennyvízelvezetés, palackos gáz és tartályos gáz, illetve a kéményseprés díjainak is. Jól tudjuk: ez a feladat nem könnyű, hiszen területileg nagyon nagy különbség van akár az árakban, akár a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

– Államtitkár úr!  A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2012-ben egy kétgyermekes átlag család havonta körülbelül 75 ezer forintot költött rezsire, így, ha minden előbb felsorolt tételnél megvalósul a 10 százalékos csökkentés, akkor havonta 7500 forintot spórolhat meg egy átlag család, ami éves szinten akár 90 ezer forintot is jelent. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a 90 ezer forint a magyar családoknál, vagy pedig az adott esetben külföldi tulajdonú, eddig is busásan kereső szolgáltatóknál marad-e. Ezért is kérdezem:

• A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban hol tart a rezsicsökkentés ügye?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az állampolgárainak sorsáért felelősséget érző kormánynak lépnie kellett, és ez az a lépés, amit ma rezsidíj-csökkentés néven fogunk össze. Ennek talán a legfontosabb tartalma a családok mindennapjainak, életének megkönnyítése mellett az, hogy az általános gazdasági nehézségek terheinek elviselésében a gazdaság valamennyi szereplője részt vállaljon.

– Képviselő úr!  A január 1-jén bevezetett, az elektromos áramra, a gázra és a távfűtésre vonatkozó 10 százalékos elsőlépcsős csökkentés mellett a Fejlesztési Minisztérium most a víz- és csatornadíjak, a kommunális szemétszállítási és egyéb más, a családokat terhelő költségek csökkentésének lehetőségén is dolgozik. Ennek első lépcsője: az elkövetkezendő hetekben várható, a palackos gáz és a tartályos gáz árának csökkentése. Mennyisége ugyan csak az energiapiac 0,5 százalékát adja, de több tízezer családot érint, hiszen az önök által is ismert 5,5 kilogrammos palackot nagyon sok helyen használják.

+

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN: – Államtitkár úr! Mindenki tudja, hogy Magyarország ma jobban teljesít, mint a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt. Ezt a jó teljesítést a magyar emberek tették lehetővé, ezért a magyar családoknak is vissza kell kapniuk ennek a hasznából valamit. A rezsicsökkentés pontosan ezt a célt szolgálja! Köszönöm, hogy válaszában a legszegényebbekre utalt: a palackos gáz és a tartályos gáz árának csökkentésével, illetve ezek hatósági árkörbe való bevonásával legeslegelőször a legszegényebben élő magyar, elsősorban vidéki családokon segíthetünk.

+

FÓNAGY JÁNOS: - Képviselő Úr! Valóban: az 5,5 kilogrammos PB-gáz és tartályos PB-gáz elkövetkezendő hetekben várható árcsökkentése mellett a következő jelentős lépés a víz- és csatornadíjak csökkentése, amely, pillanatig nem titkoljuk, egy nehéz, összetett és bonyolult munka. Ezzel együtt ebben a félévben ezt végrehajtjuk: legkésőbb július 1-jével a víz- és csatornahasználati díjakat legalább 10 százalékkal csökkenteni fogjuk. Ezzel párhuzamosan dolgozunk a hallatlanul nagy mennyiségű kommunális szemétszállítás költségeinek társadalmi megosztására. Ezt is szolgálni fogja a szemétszállítási díjak csökkentése.