„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Éljen május elseje!

NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): – Államtitkár úr! Itt a május, és itt az Orbán-kormány agitációs és propagandagépezetének újabb gyümölcse, amelyből megtudhatjuk - amit persze nem így érzünk -, hogy Magyarország jobban teljesít. Ez a mondat hamis! Hamis, mert bár az ország valóban jól teljesít - már ha a túlélést annak vesszük -, de az Orbán-kormány folyamatosan csődöt mond. Egymás után gyűjti be magának a kudarcokat országhatáron belül és kívül. Ez a torz, közpénzen folyó kampány pedig nem szól másról, mint hogy elterelje a valós problémákat a munkások, a tanárok, az orvosok, a rendőrök, a tűzoltók, a fiatalok, a kismamák, a nyugdíjasok, a munkát keresők és legújabban a trafikosok szeme elől.

– Államtitkár úr! A valóság dermesztő: az elmúlt három évben az Orbán-kormány megfosztotta a munkavállalókat a már korábban megdolgozott fizetett szabadságuktól, a munkahelyi méltóságuktól, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseiktől. 16 évre csökkentette az általános tankötelezettséget, aminek eredményeként egyre több a munka- és tudás nélküli fiatal. Intézkedéseikkel mintha szándékosan egyre rosszabb helyzetbe hoznák a dolgozókat. És nem teljesül az az ígéret sem, hogy majd 1 millió új munkahelyet teremt az Orbán-kormány. Ehelyett rekordot dönt a munkanélküliség, a csapnivalóan rossz kényszerközmunka-programban pedig az emberek borzasztó munkakörülmények között kiszolgáltatottan tengődnek, egyik napról a másikra, kilátástalanul.

– Államtitkár úr! Május 1-jén az évtizedes hagyományoknak megfelelően a szakszervezetek, valamint a bérből és fizetésből élők közösen ünneplik a munka ünnepét. Adja magát a kérdés:

• Milyen munkát is ünnepelnek?
• Azt, amit az Orbán-kormány elvett tőlük vagy azt, amit el sem tudtak vállalni, mert a rossz gazdaságpolitikának köszönhetően meg sem született?
• Mikor lesz újra mindenkinek tisztes munkája és kenyere ebben az országban?
• Mikor készül a dolgozókat valóban védő munka törvénykönyve?
• Mikor veszik újra emberszámba a bérből és fizetésből élőket?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ha május 1-jét említi, akkor remélem, néhány tényt is elmond az ott megjelenteknek. Például azt, hogy 2002 és 2010 között szaldójában nézve az önök kormányzása idején 100, azaz százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. 2010 nyara óta pedig folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma, most már 3 millió 820 ezren vannak.

– Remélem, azt is elmondja, hogy 2010 óta Magyarországon pénzügyi stabilitás van, és vele párhuzamosan van foglalkoztatás-bővülés. A kettő egyszerre! Elég kevés, sőt talán egyetlen európai kormány sem képes erre.

– Remélem, elmondja azt is, hogy az új munka törvénykönyve rugalmas foglalkoztatást tesz lehetővé, és éppen a rugalmas foglalkoztatás az egyik eszköze annak, hogy Magyarországon bővül a foglalkoztatás, és Magyarországon az egyik legfontosabb telepítő tényező ma már a rugalmas foglalkoztatás. Ebben egyébként, hozzátenném, hogy a kelet-közép-európai átlagot messze meghaladjuk, Magyarországon az egyik legrugalmasabb európai foglakoztatási szabályok vannak érvényben.

– Remélem, elmondja azt is, hogy ebben az esztendőben reálbér-növekedés játszódik le, javarészt az alacsony infláció miatt, ami visszavezethető a rezsicsökkentésre is, ebből következően reálbér-növekedés van folyamatban.

– És remélem, elmondja azt is, hogy ez a kormány volt az, amelyik 24 ezer forinttal emelte a minimálbért, és mivel 5 százalékot meghaladó most is a minimálbér-emelés, s vele párhuzamosan az infláció ennél alacsonyabb, reálbér-növekedés játszódik le ebben az esztendőben is.

A Microsoft felvásárolja Magyarországot?

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): – Államtitkár úr! 2010 és 2012 között önök több ízben, rengeteg fórumon nyilatkoztak arról, hogy véget vetnek a közigazgatásban és egyéb fontos szektorokban a 100 milliárd forintos forráskódú licencvásárlásoknak, illetve -bérléseknek. Több szakpolitikusuk hitet tett a nyílt forráskódú, hazai szakemberek által fejlesztett szoftverek mellett, amit egy korábbi írásbeli kérdésemre megerősített az ön minisztériuma is. 2011 júniusában egyértelmű jelet adott arra, hogy nem folytatja tovább a milliárdokba kerülő Microsoft-licencek bérlését, sőt az oktatás területén is szakít az amerikai multival. Az ígéretek és a lépések nagy reményeket keltettek a hazai szakmai vállalkozásokban, érdeklődőkben és a nyílt forráskódú szoftverek védelmezőiben is. Többen végre az ország informatikai függetlenségéről kezdtek beszélni, és végre tényleg az látszott, hogy a kormány a magyar embereket támogatja. Végre feltűnt a remény, hogy hazai vállalkozások is lehetnek fővállalkozók Magyarországon, és nem csak kizárólag az amerikai multinacionális cég.

– Államtitkár úr! Az ígért lépés valóban jól hangzott, hiszen tényleg növelhette volna a kormányzat és ezáltal az ország mozgásterét, a magyar fejlesztők támogatása pedig a belső piacra is pozitív hatást gyakorolt volna. A feltétes mód viszont indokolt, hiszen mára tisztán látszik, hogy ez mindössze propaganda volt. A jól hangzó szavak mögött semmilyen valós tevékenységet nem láthatunk. Sőt, 2012 végén stratégiai együttműködést kötöttek a Microsofttal, miután Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen találkozott a Microsoft elnökhelyettesével. Különösen érdekes ez a kérdés akkor, amikor március hónapban arról cikkezett az amerikai Wall Street Journal, hogy a Microsoft lokális leányvállalatai megvesztegettek több olasz és kínai hivatalnokot, sőt a vádak és a nyomozás szerint a szomszédos Romániában a távközlési minisztérium tisztségviselőinél vizsgálódnak, hogy valóban elfogadtak-e kenőpénzt annak érdekében, hogy a Microsoftnak kedvező szerződések vagy megállapodások születhessenek. Ennek alapján is szeretném tudni:

• Miért egy amerikai óriáscéggel kötöttek stratégiai együttműködést, miért nem inkább a magyar vállalkozókat hozták előnyös helyzetbe?
• Mi volt az oka annak, hogy a korábbi ígéreteik ellenére mégsem támogatják a nyílt szabványokat, ezáltal a hazai szakembereket?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány a nagyvállalatokkal való viszonyában határozottan képviseli a nemzeti érdekeket. Nemcsak piacot, megfelelő működési feltételeket és szakképzett magyar munkaerőt nyújt a vállalatok részére, hanem elvárja, hogy ezek a társaságok nagyobb mértékben vegyenek részt a közterhek viselésében, és a profitszerzési cél mellett növeljék társadalmi felelősségvállalásukat, segítsék a nemzeti célok elérését.

– Képviselő úr! A jelenlegi kormány szoftvergazdálkodásának és a nyílt formátumokkal kapcsolatos tevékenységének eredményeként több tízmilliárd forint megtakarítást ért el, amely az oktatási intézmények licencellátását szolgáló tisztaszoftver-programot is érinti. A Microsoft-licencdíjakra költött közpénzek mértékét a 2010-es 1,8 milliárd forintról 2012-re 733 millió forintra szorítottuk vissza. A programot kibővítettük a nyílt forráskódú szoftverekkel. Saját házunk táján is megtettük az első lépéseket a nyílt formátumok elterjesztése érdekében, elsősorban az irodai szoftverek használata területén.

– Arra kérem képviselő urat, hogy amennyiben tudomást szerez olyan konkrét esetről, ahol hivatali visszaélés történt, éljen a rendelkezésére álló jogi eszközökkel. Bízom abban, hogy az elmondottak, különösen a költségcsökkentés részletei önt is meggyőzik arról, hogy véget vethetünk a korábbi ellenőrizetlen közpénzköltésnek, és ehhez a jövőben is tartani fogjuk magunkat.

A szociális boltok kudarcáról, most a termelők oldaláról!

PÁL TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Úgy tűnik, hiába próbáltam pár héttel ezelőtt a felhívni a kormány figyelmét a szociális bolthálózat kudarcára, önök mégis hallgatnak. Hallgatnak. pedig ma Magyarországon minden korábbinál nagyobb szükség van egy olyan megoldásra, amely minél olcsóbban segíti hozzá a rászoruló családokat az alapvető élelmiszerekhez. Hiába ismerjük annak az okát, hogy miért ment tönkre a 2009-2010-ben alakult szociális bolthálózat, önöknek ez nem számít, ugyanis nem vált be az az elképzelésük, hogy csak a Magosszal kötött szerződés alapján lehet árut szállítani ezekbe a boltokba. Így fordulhattak elő olyan esetek, hogy egy veszprémi boltba például Szeged környékéről kellett a krumplit szállítani. Nem vált be az a számításuk sem, hogy attól lesznek ezek a boltok versenyképesek, hogy a termékeket közvetlenül a termelőktől szerzik majd be. Elhibázott koncepció az oka annak, hogy ezek a boltok a vásárlók számára nem váltak vonzókká.

– Államtitkár úr! Valójában önök semmit sem tettek az élelmiszerek árának csökkentéséért. Nem szervezték meg a termékek piacra jutásának hátterét, ezzel szemben viszont az elmúlt években emelték az élelmiszerek áfáját, adót vetettek ki, és hagyták tönkremenni nagyon sok család vállalkozását, akik súlyos milliókat fektettek a szociális bolthálózatba. Ma pedig a korábbinál is jóval nagyobb szükség volna egy olyan megoldásra, ami hozzásegíti a rászorulókat, a szegényeket az alapvető élelmiszerekhez.

– Államtitkár úr! A mi ajánlatunk, a Szocialista Párt ajánlata 22 százalékos áfa-csökkentésről szól. Ez az áfa-csökkentés nem terhelné a költségvetést, hiszen a nagyobb forgalom több adót eredményezne, valamint az alacsonyabb áfa tisztítaná a feketepiacot is az élelmiszeripar területén.

• Mikor szervezik meg végre azt a rendszert, amely biztosítja a helyi termelők számára, hogy árujukat a helyi kisboltokban értékesíthessék?
• Mikor veszik már észre, hogy az élelmiszerek árának csökkentéséhez az áfa csökkentése az egyetlen lehetséges út?

+

BUDAI GYULA, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Elég álságosnak tartom a kérdését, ugyanis, a szociális bolthálózatot én indítottam el. Én voltam az, aki elkezdte szervezni ezt az egész rendszert, és ennek egyszerű oka volt: a legrövidebb termékpályát szerettük volna létrehozni, aminek az a lényege, hogy a kiskereskedő és a termelő közé nem iktatjuk be azokat a viszonteladókat, kereskedőket, akik jelentősen megnövelték az áru értékét, amikor a fogyasztóhoz került. Jártam az önök miniszterénél, Gráf Józsefnél is, kértem, hogy segítsen a bolthálózat logisztikai és egyéb dolgaiban,  ám elzárkózott ez elől.

– Képviselő úr! Tudja, a legnagyobb probléma az, hogy mi a bolthálózattal azokat a kis- és közepes gazdaságokat igyekeztünk helyzetbe juttatni, akik Magyarországon 2008 és 2009 között, az önök kormánya alatt nem tudták eladni termékeiket, kvázi a magyar piacon nem tudtak megjelenni. Persze értem, hogy Gráf József nem támogatta, hiszen ő mindig a nagygazdaságok pártján állt.

– Képviselő úr! Amikor azt állítja, hogy Magosz-lista volt a beszállítóknál, akkor ön valótlant állít. Nagyon szívesen megmutatom önnek azt a listát, amelyből dolgoztunk, és amely alapján a bolthálózatoknak a beszállítókat ajánlottuk. Egyébként nemcsak zöldség-gyümölcsről volt szó, hanem feldolgozott élelmiszer-ipari termékekről, az EKO konzervgyár is szállított, az pedig nem hiszem, hogy a Magoszhoz köthető.

– Képviselő úr! Azt kérem öntől, hogy mielőtt feltesz ilyen kérdést, tájékozódjon. Jelen pillanatban a helyi piacokon remek értékesítési lehetőség van. A tanyafejlesztési program keretében az önkormányzatok piacokat hozhatnak létre.

– Képviselő úr! Nem kell messzire mennie: a minisztérium alatt működik a „Vidéki Mustra” nevű helyi termelők piaca, ahol ötven magyarországi kis- és közepes gazdálkodó tudja a terméket értékesíteni!

Miért nem lép határozottabban a kormány annak érdekében,
hogy az országba érkezett bevándorlók ne tarthassanak rettegésben egy egész várost?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár úr! Évek óta komoly probléma forrása, hogy Balassagyarmaton az egykor dicső múltú laktanyából szinte luxus módon kialakított menekültszálló lett. Míg a tűzoltóság, mentőállomása lassan összedől, az utcákon lehetetlen kikerülni a kátyúkat, a kórházban balkáni állapotok uralkodnak, ott uniós forrásból afrikai, indiai, szír vagy éppen arab nemzetiségű bevándorlók hada napi háromszori étkezést kap, szállást, teljes ellátást és havi zsebpénzt. Az éjjel-nappali szabad kijárásban sem igazán korlátozzák őket, ami számos sajnálatos konfliktushoz vezetett az utóbbi időkben. Mivel személyazonosságuk bizonyos esetekben nem ismert, beazonosíthatatlanok, a rendőrség tehetetlen velük szemben, amit ki is használnak.

– Államtitkár úr! Évekkel ezelőtt térfigyelő kamerákat telepítettek a balassagyarmati főutcába, azonban rendőrségi erőforráshiány miatt még 2008-ban lekapcsolták az összeset. A folyamatosan romló közbiztonság miatt a balassagyarmati idegenszálló is kapott egy kis felületi kezelést: például elkezdték betartani a házirendet, ami igazából már a szálló újranyitása óta is kötelező lett volna. A bevándorlóknak ugyanis este 22 óra és reggel 6 óra között a szállón kell tartózkodniuk, de ez nem jelent nagy előrelépést, ugyanis a bűncselekmények sokszor nem ekkor történnek, hisz volt már példa késelésre délután 17 órakor vagy betörésre reggel 8 órakor. A legfrissebb hír pedig az, hogy április 10-én is történt egy helyi lakosokat érintő atrocitás, ami után a rendőrségnek majdnem háromnegyed órába telt kiérni a zaklatás helyszínére. Kérdezem tehát:

• Hogy fordulhat elő, hogy negyven perc alatt érnek ki a kapitányságról, ami körülbelül 600-800 méterre van az említett helyszíntől?
• Mikor és milyen létszámfejlesztéssel valósul meg a balassagyarmati kapitányság megerősítése?
• Szán-e a Belügyminisztérium erőforrást a balassagyarmati inaktív térfigyelő rendszer beüzemelésére?
• Tartottak-e, illetve terveznek-e drogfogyasztással, illetve drogbirtoklással kapcsolatos vizsgálatokat?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr!  Köszönjük a balassagyarmatiak eddigi türelmét és együttműködését. Biztosíthatom önt és a balassagyarmatiakat is, hogy mindenkivel betartatjuk a törvényeket, és nem tűrjük, hogy bárki is azt gondolja, hogy a törvények felett áll.

– Képviselő úr!  A balassagyarmati városvezetés és az ottani, ott lakó emberek kérésének eleget téve közreműködtünk abban, hogy a hatóságok jelentős mértékben szigorították az intézmény házirendjét, úgy, ahogy ön is elmondta. Tájékoztatom, hogy további szigorítás is  történt: 2013. január 1-jével kiegészült a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet egy új bekezdéssel, amely szerint a napirendet a közösségi szállás fenntartója határozza meg. Jelenleg is dolgozik a Belügyminisztérium egy olyan jogszabály-módosításon, amely jelentősen fog szigorítani a mostani hatályos jogszabályokon. Többek között a menekültek, oltalmazottak számára nyújtható támogatási rendszert kívánja alapjaiban megváltoztatni, továbbá rövidíteni kívánja a befogadó állomáson való tartózkodás idejét is.

– Képviselő úr!  A mai napon megkerestem Medvácz Lajos polgármester urat, és tájékozódtam a város közbiztonsági helyzetéről. Ő engem úgy tájékoztatott, hogy a helyi rendőrkapitányság rendkívüli gyalogos szolgálatának és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság mélységi ellenőrzési és közterületi támogató alegységének köszönhetően a helyzet javult, de kérte továbbra is a hatóságok megerősített jelenlétét.

– Képviselő úr! Biztosíthatom a balassagyarmatiakat, hogy a rendőrség Balassagyarmat városában is teljes mértékben fenntartja a rendet!

Miért nem akar a Fidesz 80 százalékos rezsicsökkentést Debrecenben?

SZABÓ IMRE (MSZP): – Államtitkár úr! 165 millió egységnyi kvótánk volt 2008-ban, 13-14 euró közötti árfolyamon. Ennek 2009-ben 10 százalékát értékesítettük, és a zöldberuházási rendszer keretében egy kifejezetten jó munkahelyteremtő beruházással panelprogramok ezrei valósultak meg, és természetesen háztartásigép-csereprogram keretében elavult, régi gépek sokaságát sikerült lecserélni. Amikor átvették a kormányzás felelősségét, még mintegy 155 millió egység sorsáról kellett dönteni. Akkori értéken e vagyon közel 1,2 milliárd euró volt, azaz közel 300 milliárd forint, amiből végül semmit sem értékesített a kormány. Egyetlen forintot sem tett hozzá a rezsicsökkentés érdemi programjához, és nem segített a rászorulókon.

– Hasonlóan alakult az Unió értékesíthető kvótakeretének a sorsa is. 32-33 milliárd forintnyi veszteséget sikerült az elmúlt három évben összehozni, így minden magyar háztartástól 9 ezer forintot vettek el. Az elmaradt bevételek elegendők lettek volna Debrecen összes távfűtéses lakásának a teljes körű szigetelésére, energetikai megújítására, amelyhez együttesen a lakások esetében 80 százalékos csökkentést lehetett volna elérni a rezsiköltségek tekintetében. Ezért most azt kérdezem:

• Miért több a 10 százalék, mint a 80?
• Ki felelős ezért a mintegy 300 milliárd forintnyi veszteségért, amit nem tudunk valódi rezsicsökkentésre fordítani?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére az elmúlt két évben több mint 18 milliárd forint támogatást ítéltünk meg, hozzájárulva ezzel több mint 30 ezer család lakásának felújításához, rezsijük csökkentéséhez. A támogatások forrása a kiotói és uniós kvótabevételekből származik, mint ahogy ön is mondta. 2008 óta a nemzetközi kvótapiac számunkra kedvezőtlen módon alakult, évek óta szélsőségesen kínálati piac jellemzi, amelynek eredményeként a kiotói kvóták értéke töredékére esett vissza. E kedvezőtlen nemzetközi tendenciák ellenére a kormány folyamatosan keresi a lehetőséget hazánk kvótatöbbletének értékesítésére.

– Képviselő úr! Tanulmányozzuk ezen kvóták alternatív felhasználásának lehetőségeit is. A hatékony kibocsátás-csökkentés eredményeképpen az elmúlt években 204,5 millió tonnára növekedett az értékesíthető kiotói vagyon mennyisége. Tehát egyszer nőtt a vagyon, másik oldalról pedig csökkent a kereslet. Mindezekkel párhuzamosan megteremtettük a lehetőségét annak, hogy más forrásból az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében keletkező egységek értékesítéséből is támogathatók legyenek a lakossági energiatakarékossági beruházások.

– Képviselő úr! Az uniós kvóták ára is a töredékére esett vissza ez elmúlt öt évben. Míg a kormányváltást megelőzően az egységenkénti ára történelmi csúcsponton, 12-15 euró között volt, addig a kormányváltást követően a nemzetközi folyamatok hatására ez csökken..

Szemétszállítási díj csökkentése bűvésztrükkel?

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): – Államtitkár úr! Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető tájékoztatása szerint július 1-jétől 10 százalékkal csökken a szemétszállítás díja. Álláspontja szerint csak az jelent megfizethető mértékű rezsit, amit az emberek ki is tudnak fizetni, közben azonban a szolgáltatók is trükköznek. Nos, Nagykanizsa városában a szolgáltató egyharmados szemétdíjemelést hajtott végre, de van példa a környező településeken a 100 százalékos díjemelésre is. Egy, a Nagykanizsa környéki települések szemétszállításával kapcsolatos kimutatásból kitűnik, hogy nem egységes a díjszámítás sem. Eltérő például az alapdíj mértéke, illetve van olyan település, ahol nincs is alapdíj, hanem kiszállásonként meghatározott díjat számítanak. Eltérő továbbá a gyűjtőedényeknek a szolgáltatók által kötelezően előírt űrtartalma is. Ez azért érdekes, mert meghatározott időközönként az edény térfogata után kell fizetni, nem az elszállított szemét mennyisége után, így az el nem szállított szemét árát is kifizettetik a lakossággal. Miután faluhelyen köztudottan nem képződik annyi szemét, mint egy városban, ezért a nagyobb űrtartalmú edények, továbbá a hetenként történő szemétszállítás ára többszöröse a díjcsökkentés mértékének.

– Államtitkár úr! Nekem is úgy tűnik, hogy a szolgáltatók képesek kicselezni az önök intézkedéseit, amely így nem több puszta kampányfogásnál. Hozzáteszem: az ország jelentős számú településén a Fideszes önkormányzatok ezeket a díjemeléseket meg is szavazzák az előterjesztések alapján. Mindezt figyelembe véve kérdem:

• Hogyan lehet az, hogy amikor önök egyrészt rezsicsökkentésről beszélnek, a szolgáltatók felháborító mértékben emelik a díjakat, minden létező trükköt bevetnek, amivel szemben, úgy tűnik, a lakosság védtelen?
• Vagy önök szerint a 100 százalékos díjemelés megfizethető?
• Kívánják-e egységesíteni a díjszabást, elkerülendő, hogy a szolgáltató önkényesen állapítsa meg azt?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány döntött arról, hogy a családok helyzetének javítása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén is érvényesülnie kell a 10 százalékos rezsicsökkentésnek. A hulladékról szóló törvény lehetővé teszi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás új, a környezetterhelés csökkentésére ösztönző, költséghatékony rendszerének kialakítását. A kormány által létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer keretében kerül sor a közszolgáltatási díj új módszerrel történő meghatározására. Az új díjrendszer kialakításáig a közszolgáltató a 2012. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat alkalmazhat, mert befagyasztottuk a rezsiköltségek emelkedését még 2012 elején.

– Képviselő úr! A hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépése előtt, a tavalyi év végéig több közszolgáltató valóban indokolatlan díjemelést hajtott végre. Megjegyzem: volt, aki indokoltan tette, hiszen az uniós fejlesztéssel megvalósított fejlesztéseknél azok megtérülését az önkormányzatok szerződésben vállalták. Ez egyébként színesíti a helyzetet, ezt is rendezni kell.

– Képviselő úr! Az így létrejött, esetenként a fogyasztókra nézve hátrányos helyzet kezelését és a 10 százalékos rezsicsökkentés végrehajtását az általunk benyújtott törvényjavaslat biztosítja, amikor azt mondja, hogy a díj mértéke nem haladhatja meg a 2012. április 14-én alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát. Remélem, hogy ez a megoldásunk a képviselő úr által felvetett problémát is oldani fogja.