„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák az  elmarasztalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltról, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – mellőzve a zajokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Bajban a szociális alapellátás, a házi segítségnyújtás!

PÁL TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Tovább folyik a szociális szolgáltatások kivéreztetése és az ellátás színvonalának csökkentése. Az elmúlt két évben nem változtak a feladat ellátásának normatívái, így azok az alapellátások, mint házi segítségnyújtás, amit az önkormányzatok nyújtanak az időseknek, egyre nehezebben működnek. Ezen a területen a civil szolgáltatók létét idén még azzal is megnehezítették, hogy ellátási szerződést kell kötniük az önkormányzatokkal. A megmaradt szociális alapellátások forrásait csökkentik: a házi segítségnyújtásra szánt normatíva csökkentése tovább viszi lefelé a lejtőn a szociális szakmát és annak a presztízsét, 165 ezer forintról 125 ezer forintra kívánják csökkenteni ugyanis a házi segítségnyújtás egy főre eső normatíváját.

– Államtitkár úr! A finanszírozás tervezett átalakítása révén a szolgáltatók kénytelenek lesznek magasabb térítési díjat kérni az ellátottaktól, az idősektől. Ezzel az egyébként is a létminimum határán lévő idősek önhibájukon kívül szorulnak majd ki az ellátásból, és ez az igazi probléma, ez a legnagyobb probléma! Kérdezem:

• Mihez kezd az ország a több tízezer ellátatlan, rászoruló idős, illetve beteg emberrel?
• Mi a jobb az országnak: a tömeges elbocsátás a szociális szférából, majd pedig segélyek fizetése a munkanélkülivé válóknak, vagy esetleg egy normális szociális finanszírozás?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A szocialistákra egyre inkább igaz az a mondás, hogy már az sem igaz, amit kérdeznek. Ugyanis az lenne a tisztességes és igaz kérdés, amit ön feltehetne, hogy mihez kezd az ország azzal az adósságtömeggel, amit önök, szocialisták az emberekre, az önkormányzatokra és az országra hagytak? Azt is kérdezhetné: hogyan lehetséges az, hogy önök, szocialisták csődbe vitték Magyarországot, ám a kormány most az adósság csökkentése mellett még arra is képes, hogy a nappali ellátások esetében az egy ellátottra jutó költségvetési támogatás összegét jelentős mértékben emelje? Az elmúlt években jelentős kapacitásnövekedés volt a házi segítségnyújtás területén, tehát nem beszélhetünk a szolgáltatás feltételeinek megnehezítéséről. Míg 2008-ban a szocialisták kormányzása alatt 48 ezer fő részesült szolgáltatásban, 2011-ben már 88 ezer fő, majdnem a duplájára nőtt az ellátottak száma.

– Képviselő úr! Megismétlem: a nappali ellátások esetében az egy ellátottra jutó költségvetési támogatás összege jelentős mértékben emelkedik. Az idősek nappali ellátása, köznapi nevén az idősek klubja szerves része a lakókörnyezetben nyújtott idősellátásnak, amely a finanszírozás következtében megerősödik. A nappali ellátás kiterjed azokra a személyekre is, akiknek ellátása súlyos terhet jelenthet a hozzátartozók számára. Ön megfeledkezik az ő ellátásukat szolgáló költségvetési forrás összegének nagymértékű tervezett emeléséről is.

– Képviselő úr! Megnyugtatom: a finanszírozás változásaival, az ön állításával szemben, a lakókörnyezetben végzett idősgondozás megerősítése történik!

Tervezi-e a kormány, hogy szigorítsa a kilakoltatás szabályozását, illetve előbbre hozza a téli kilakoltatási moratórium kezdetét?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár úr! 2010 telén több mint 400 ember, 2011 telén több mint 330 ember halt meg amiatt, hogy a szabad ég alatt vagy fűtetlen otthonában élt. E kérdés megírásakor idén már hatan estek áldozatául a hidegnek, két nő és három férfi hűlt ki a szabad ég alatt, míg Putnokról egy nyugdíjas asszonyt a saját otthonából szállítottak kórházba kihűléses tünetekkel, de már nem tudtak rajta segíteni. Mindeközben a kilakoltatások felgyorsulását tapasztalhatjuk: a hitelezők és végrehajtóik még a december 1-jén életbe lépő téli moratórium előtt minél több jelzálogba adott ingatlant akarnak megszerezni. Alátámasztja ezt, hogy Budapest XIII. kerületében egyetlen nap alatt fél tucat családot lakoltattak ki. Ráadásul a devizahitelesek mellett az önkormányzati bérlakások fizetésképtelen lakóit is tömegesen teszik ki. Ezek miatt többek közt a Magyar Szociális Fórum és az otthonvédő Koppány Csoport is kérte a kormányt, hogy hozzák előbbre a december 1-jén kezdődő kilakoltatási moratóriumot, azonban mind ez idáig nem történt semmi.

– Államtitkár úr! Mindannyian tudjuk, hogy hosszabb távon főként a devizahitelesek esetében a moratórium önmagában nem megoldás, azonban jelen helyzetben a téli kilakoltatási moratórium korábbi bevezetése akár emberéleteket is menthetne. Emellett indokolt lenne a kilakoltatás törvényi szabályozásának szigorítása is. Ezért kérdezem:

• Van-e olyan forgatókönyve a kormánynak, miszerint előbbre hozzák a téli kilakoltatási moratóriumot?
• Ha van, akkor ez mikor és milyen körülmények fennállása esetén lép életbe?
• Remélhetjük-e, hogy ha idén nem, jövőre történik ebben az ügyben valami?
• A kilakoltatások számáról van-e tudomásuk, hogy havonta hogyan oszlanak meg?
• Alátámasztják-e ezek a moratórium előtti intenzívebb végrehajtói munkát?
• Amennyiben igen, mit tud a kormány tenni?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Köszönöm, hogy normális hangnemben fogalmazta meg a kérdését, és valóban objektíven közelített a kérdéshez, miszerint a kilakoltatási moratórium sosem egy megoldás, csak egy időnyerés azért, hogy télen ne fagyjon meg senki. Bár tegyük hozzá: az elmúlt télen mindösszesen egy ember fagyott meg hajléktalanként az utcán, ez is elfogadhatatlan, de nyilvánvalóan sokkal több ember fagyoskodott a saját lakásában.

 – Képviselő úr! Mindannyian tudjuk, hogy a téli kilakoltatási moratórium fontos eszköz. Jó hír: e héten kezdődik a téli kilakoltatási moratórium, szombattól áll be ez, tehát senkit nem lehet abból a lakásból kilakoltatni, amiben lakik, ha nincs más lakó ingatlanja, tehát nincs rá lehetősége, hogy máshol húzza meg magát.

– Képviselő úr! A kormányzat már korábban is meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, a középárfolyamú devizaszámítás, a kamattámogatás, a hitelszerződés öt évvel való meghosszabbítás  pontosan azért, került bevezetésre,  hogy ne kerüljenek tömegesen az emberek az utcára. Most is van lehetősége mindenkinek, aki ilyesfajta kilakoltatási eljárás alá kerül: hat hónapig 90 napos határidő-hosszabbítást kérhet az önkéntes kiköltözésre. A kormányzat minden támogató lépést igyekezett megtenni, hogy kevesebben kerüljenek devizahitel vagy más miatt ilyen helyzetbe.

Konzultál-e a kormány a cégekkel, mielőtt a nevükben nyilatkozik a női kvótáról?

ERTSEY KATALI, (LMP): – Államtitkár úr! A Lehet Más a Politika szerint a magyar kormány súlyos szerepzavarban van a vállalati női kvóta ügyében. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy azok a cégek jobban teljesítenek, ahol a vezetés vegyes, sokszínű. Esedékes lenne tehát a női vezetés eredményességét áttekinteni. Kérdezem:

• Konzultál-e a kormány a cégekkel, mielőtt a nevükben nyilatkozik a női kvótáról?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő asszony! Az irányelvtervezettel kapcsolatosan a végleges magyar álláspont kialakítása jelenleg folyamatban van. Zavar leginkább az ön pártjában, frakciójában lehet, nem a kormány álláspontjában. Hiszen Magyarország alapvetően egyetértett azzal a törekvéssel, hogy a nők jobb reprezentáltsága a vállalkozások vezető testületeiben fontos, arányukat növelni kell.

Ugyanakkor az Európai Unió több tagállamához hasonlóan nem támogatjuk azt, hogy a nők vezető testületi jelenlétének növelését kvótamódszerrel próbáljuk elérni. Inkább más szabályozási mechanizmusokat, többek között a figyelemfelhívást és a vállalatok önkéntes alapú vállalását tartjuk célravezetőnek.

– Tisztelt Képviselő asszony! Lényegesnek tartom hangsúlyozni: a kvótarendszer bevezetésénél fontosabbnak tartjuk a gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási körülményeinek és arányának javítását. A kormány mindent megtesz a munka és a családi élet összeegyeztethetősége érdekében. A családbarát munkahelyek megteremtésének össztársadalmi feladatnak kell lennie, és nem lehet egyszerűen a munkaadókra áthárítani. Tekintettel arra, hogy a kvóták ügyében a tagállamok hozzáállása is jelentős mértékben megosztott, Magyarország arra törekszik, hogy a végleges álláspont kialakítása érdekében széles körű konzultációt folytasson az érintettekkel. Erre a közeljövőben sor is kerülhet. Jelenleg folyik annak vizsgálata, hogy ez az irányelv pontosan milyen hatással bírna. Remélem, válaszom megnyugtatta!

Miért akarták a szocialisták már 15 éve megadóztatni a nyugdíjakat?

HIRT FEREN, (Fidesz): – Tisztelt Államtitkár úr! A szocialisták ismételten elképesztő hadjáratot indítottak a médiában az Orbán-kormány ellen a nyugdíjak járulékfizetési kötelezettségének felvetésével. Sőt, továbbmegyek: ezt tutira bizonyosra vették, hiszen egy volt miniszteri biztosuk mondotta. „A nyugdíjasoknak is egészségügyi járulékot kéne fizetni.” Továbbmegyek: a nyugdíjak bruttósítását is bedobták, merthogy ez az egyetlen gyógyír arra, hogy úgymond az idős emberek megkaphassák az ellátásukat,  – persze őszerintük.

– Államtitkár Úr! Azok, akik ezt az őrültséget, ezt az agyrémet, ezt a rémálmot felvetették, nem tudnak jogszabályt olvasni. Kénytelen vagyok ténylegesen nevesíteni a törvény jogszabályhelyét, amely a nyugdíjak alapjául szolgáló átlagkeresetekről rendelkezik.Ez, államtitkár úr, a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. paragrafusa. Egyszerűen felfoghatatlan előttem, hogy a hisztériakeltők és a nyugdíjas-társadalmat riogatók egy sima jogtár-kezelési szabályt sem ismernek vagy nem akarnak ismerni. Ugyanis, 2012. év december 31-éig még benne van a hatályos törvényben a nyugdíjak úgymond bruttósítása, azonban, nem véletlenül, a tavaszi ülésszakon a jelenlegi parlament ezt a lehetőséget 2013. január 1-jétől teljességében kiiktatta a törvényből.

– Tisztelt Államtitkár Úr! Akik ezt a hisztériát keltik, úgy tesznek, mintha mindent elfelejtettek volna, amit összesen tizenkét év alatt a nyugdíjasok ellen elkövettek!

• Miről is hablatyoltak a médiában?
• Arról a bruttó átlagkeresetről, amelynek a lehetőségét még ’97. július 15-én fogadta el az MSZP-SZDSZ szociálliberális koalíció?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Hogy a szocialisták mit akartak tizenöt évvel ezelőtt, azt az akkori kormánytagok közül most is az MSZP-frakcióban ülő képviselők biztosan pontosan tudják. A hisztériakeltéssel kapcsolatosan pedig csak annyit tudok mondani: a szocialisták bevált és gyakorta használt eszköze. Általában azzal vádaskodnak, amit ők tettek a múltban és terveznek tenni a jövőben. 1997-ben a szocialista kormányzás alatt a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésekor került a nyugdíjtörvénybe az a szabály, hogy 2013. január 1-jétől bruttó keresetből bruttó összegben kell megállapítani a nyugdíjakat.

– Képviselő úr! Az a hisztéria oka, hogy a szocialisták a saját árnyékuktól is rettegnek: nem véletlen, hogy most is kiabálnak, óbégatnak. Kérem önt is, hogy segítse megnyugtatni őket: ne féljenek, a nyugdíjasoknak és nyugdíjba vonulóknak nincs mitől tartaniuk, elvégre nem Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon kormányoz.

– Képviselő úr! Amíg mi kormányzunk, amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt nem fogjuk megadóztatni a nyugdíjakat, eltöröltük a szocialisták ezen rendelkezéseit. 15 évvel ezelőtt a szocialisták célja volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer felépítése, ennek következtében a nyugdíjjárulék egy részének kivonásával növekedett a Nyugdíj-biztosítási Alap hiánya. Júliusban fogadtuk el azt a törvényjavaslatot, amely előírja, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet továbbra is a nettósított keresetekből kell kiszámítani, és a szolgálati idő szerinti mértékskála sem változik.  Sok nyugdíjba készülő aggodalmát szeretném eloszlatni, amikor megismétlem: jövőre is úgy kell a nyugdíjat kiszámítani, mint az idén. Kérek mindenkit, hogy a szocialisták riogatását ne higgyék el, mert hazudnak!