Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból -  zajoktól mentesen - szolidan és „stilizálva" tallózunk.

A szerhasználat visszaszorítása a fiatalok segítségével?

STÁGEL BENCE (KDNP): – Államtitkár úr! A fiataloknak sok más problémája mellett talán az egyik legnagyobb kihívása a kábítószerek terjedése, illetve az azzal való találkozás. Számos szomorú történetet hallottunk tönkrement családokról, fiatalokról, életekről, pusztán a drogok megjelenése és terjedése miatt. Az elmúlt négy-öt évben a gyermekkorúak és a fiatalkorúak körében közel másfélszeresére nőtt Magyarországon a drogfogyasztók és drogkipróbálók aránya, egyre többen nyúlnak a 14 év alattiak közül is különböző kábítószerekhez. A korábbi kormányok úgy próbálták a problémát elkendőzni, hogy bizonyos drogok legalizálását, illetve a fogyasztók minél enyhébb szankcionálását vagy büntetlenségét javasolták, azonban azoknak a családoknak és fiataloknak, akik áldozatai voltak a szerhasználatnak, nem nyújtottak megoldási javaslatot sem.

– Államtitkár úr! Korunk egyik nagy veszélye az úgynevezett dizájnerdrogok terjedése, mivel azok előállítása különböző és viszonylag nehezen ellenőrizhető módon történik. Ugyanakkor a kezelőhelyeken azt tapasztalják, hogy ezeknek az anyagoknak a hatásai sokkal intenzívebbek, mivel rövid idő alatt súlyosabb egészségkárosodást idézhetnek elő, mint az úgynevezett klasszikus kábítószerek. A kereszténydemokrata álláspont szerint nincs különbség könnyű drog és kemény drog között!

– Államtitkár úr! A drogok elleni határozott fellépés minden kormányzat határozott célkitűzése kell, hogy legyen. Erre épül a kereszténydemokraták drogstratégiája is, amely egyértelműen három pilléren alapul. Az első az, hogy a megelőzés keretében azt kell elérni, hogy minél kevesebben nyúljanak drogokhoz, illetve a már kipróbálókat felvilágosítani tettük következményeiről. A második pillér az, hogy a függőket kezelni kell. Itt elsősorban az orvosok és az egészségügyi ellátórendszer segítségére számítunk. A harmadik pillér pedig az, hogy a drogterjesztők ellen a lehető legszigorúbb módon kell fellépni, a lehető legszigorúbb módon kell büntetni őket.

– Államtitkár úr! Az elmúlt két évben előremutató kezdeményezésekkel és megoldási javaslatokkal állt elő a kormányzat, hogy megfeleljen a jól tetten érhető társadalmi igényeknek és megvédje a fiatalokat, a családokat, és csökkentse a drogfogyasztók számát. A legutóbbi hírek szerint a drogprevenciót felügyelő államtitkárság közreműködésével kampány indult a dizájnerdrogok terjedése ellen, amelynek részeként egy kisfilmpályázat került meghirdetésre, kifejezetten fiataloknak. Mindezek alapján kérdezem:

• Mennyiben sikerült a kormányzati intézkedések alapján a kábítószereket visszaszorítani?
• Mit vár a tárca a meghirdetett kampánytól, mennyiben tudja elősegíteni a szermentes életmód választását a fiatalok körében?.

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára – Képviselő úr! A drogmegelőzés területén a fiatalokra a legnagyobb veszélyt az úgynevezett dizájnerdrogok rohamos terjedése jelentette. Ezek a veszélyes szerek korábban könnyen hozzáférhetők voltak. Elterjedésüket nagyban segítette az alacsony ár és a legalitás miatt feltételezett alacsonyabb kockázat. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy e szerek terjesztőit büntetőjogilag nem lehetett felelősségre vonni.

– Képviselő úr! A gyermekekre, fiatalokra leselkedő veszélyt felismerve a kormány gyors és hatékony választ adott. A dizájnerdrogokkal kapcsolatos szabályozás kialakítására egy páratlan gyorsaságú és összehangolt kormányzati munka eredményeként került sor. A határozott fellépés hatására az internetes honlapok száma jelentősen csökkent, az Amsterdam Shopok bezártak. Talán a legfontosabb eredmény, hogy a szakértői adatok szerint közel ötödére csökkent a dizájnerdrogok használata miatt kórházba került személyek száma. Fontos lépés az is, hogy a büntető törvénykönyv módosításának eredményeképpen ma már három évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegetett az, aki ilyen szert az országba behoz vagy az országon keresztülvisz, illetve kereskedik e szerekkel.

– Képviselő úr! A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet a Szociális Államtitkárság támogatásával felvilágító kampányt indított, hogy széles körben megismertesse a veszélyeket a fiatalokkal, ismertté tegye a kezelőhelyek, az úgynevezett alacsony küszöbű szolgáltatók elérhetőségeit. Számos hasznos tudnivalót, illetve a segítséget nyújtó elérhetőségeket a www.designerdrog.hu honlapon lehet megtalálni. Igyekeztünk mindenkihez eljuttatni a fontos információkat. Ezért külön szólunk a fiatalokhoz, a szülőkhöz, a pedagógusokhoz és a szakemberekhez. A honlapon található e-mail-cím segítségével konkrét problémákkal is fordulhatnak szakembereinkhez a szülők vagy maguk a bajba került fiatalok. Meggyőződésünk, hogy a fiatalokhoz azokon a csatornákon keresztül lehet a legjobban eljutni, amelyeket ők használnak a mindennapjaikban. Ilyen csatorna a kampány részeként meghirdetett akár telefonnal, egyszerű digitális kamerával is leforgatható kisfilmpályázat, amelynek segítségével maguk a fiatalok mondhatják el a szermentes életmód melletti érveiket. Reményeink szerint a szermentesen élő fiatalok kortárscsoportja hitelesen tud érvelni az egészséges életmód, a testi-lelki egészségfejlesztés érdekében.

– Képviselő úr! Végül érdemes néhány szót szólnunk arról, hogy a droghasználat leghatásosabb megelőzési módja a biztos családi háttér, ugyanis tudományos kutatások sora mutatott rá arra, hogy a drogok kipróbálásának valószínűsége összefügg a család stabilitásával is. Ezért is szükséges a családok támogatását biztosítani. A drogkipróbálás fontos hajlamosító tényezői az iskolai beilleszkedési problémák, a rossz tanulmányi eredmény, így nagyon fontos a romló tanulmányi eredmény esetén a tanuló figyelemmel kísérése, a romláshoz vezető okok feltárása, megfelelő szakemberhez irányítása. Érdemes bevonni ebbe a prevenciós munkába a szülőket, a tanárokat és kortárs segítőket is.  Köszönöm szépen képviselő úrnak a témára szentelt figyelmét, számítunk a támogatására ezután is.

+

STÁGEL BENCE: – Államtitkár úr! Azt gondolom, hogy a drogok elleni küzdelemmel már jó pár olyan szemmel látható eredményt sikerült a kormányzatnak elérnie, amire mindannyian azt mondhatjuk, hogy fontos eredmény és lépés volt. Itt említeném a C-listát, a dizájnerdrogokkal kapcsolatban hatályba lépett új rendelkezést, amely hatására már másnap jó pár olyan üzlet bezárt Magyarországon, amelyekben kábítószerekkel kereskedtek. De örömteli tény az is, hogy immáron beszüntette tevékenységét az a civil szervezet Magyarországon, amelynek még a tevékenységi célja is jogellenes volt, hiszen a kábítószer-fogyasztást népszerűsítette a magyar fiatalok körében.

– Államtitkár úr! Azt kérem, hogy továbbra is tegyünk hatékony lépéseket, és minél több fiatalt vonjuk be a kábítószer elleni küzdelembe! A válaszát elfogadom.

Tehát a rokkantak sohasem lesznek nyugdíjasok?

TÓTH CSABA (MSZP): – Államtitkár úr! A rokkantsági nyugdíjak megszüntetése amellett, hogy emberi sorsokat és egzisztenciákat tett tönkre, a jövőre nézve is rengeteg problémát jelent. Az egyik ilyen probléma, hogy akik most jelentkeztek a felülvizsgálatra, akár jövő év végéig is várhatnak arra, hogy megtudják azt, miszerint befogadja-e őket az új rendszer. Addig nem tudják, lesz-e ellátásuk; nem tudják, hogy ez milyen összegű lesz; és nem tudják, hogy utcára kerülnek-e. De még akinek meg is oldódik valahogy a sorsa, az se nyugodhat meg, hiszen már nem számítanak majd nyugdíjasnak, sőt az eddigi rokkantnyugdíj-jogosultságuk sem fog beleszámítani a majdani öregségi nyugdíjukba. Ezt erősítette meg a miniszter úr egy írásbeli kérdésünkre adott válaszában is, idézem: „A rehabilitációra nem javasolható személyek rokkantsági ellátásra lesznek jogosultak, amely akár élethosszig folyósítható részükre.” Tehát nem fognak nyugdíjat kapni. Korábban, 2011 végéig lehetőség volt arra, hogy a korhatár betöltése előtt rokkantsági nyugdíjban eltöltött éveket figyelembe vegyék a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Ez például az előrehozott nyugdíjazásnál jelentett lehetőséget.

– Államtitkár úr! Az önök nagy átalakítása után azok, akik eddig hosszú évek óta rokkantsági nyugdíjban részesültek és így érték volna el a nyugdíjkorhatárt, az idei évtől elvesztették ezt a lehetőséget, így sem nyugdíjasok, sem rokkantnyugdíjasok nem lehetnek. Azok, akik korábban rokkantnyugdíjasok voltak, tavaly év végéig nyugdíjas státusban voltak, így megkapták a nyugdíjas-kedvezményeket is, mint például az utazási kedvezmény vagy a kedvezményes adózás. Mindez főként azok esetében jelent problémát, akik fiatalon, régóta megrokkantak. Hiába mondják, hogy a rokkantellátás mellett is lehet szolgálati időt szerezni munkával, ez nem tűnik nagyon életszerűnek a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet tekintve. Hogyan gyűjthetne magának szolgálati időt például egy 55 éves rokkant ember, amikor az egészséges munkavállaló sem kell senkinek ebben az életkorban? Ráadásul van egy keresetkorlát is a rokkantellátás melletti munkavégzés esetén, miközben a korbetöltött nyugdíj mellett nincsen ilyen korlátozás.

– Államtitkár úr! Többen már végzetes lépésre szánták el magukat elkeseredettségükben: egy 55 éves asszony kivetette magát az ablakon, amiért folyamatosan elutasították a rokkantnyugdíj iránti kérelmét. Öngyilkos lett egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőműves is , akinek egy év alatt hétszer tört el a csontja, a bizottság mégis rehabilitálhatónak ítélte. Úgy gondoljuk, senki nem akarhatja, hogy ilyen vagy ehhez hasonló tragédiákba torkolljanak a kormány intézkedései. Ezek az emberek dolgozókként a munkába rokkantak bele; most még az egyetlen szalmaszálat is elveszik tőlük, hogy biztonságban élhessék le nyugdíjas éveiket. Mindezek miatt kérdezem:

•  Egyetért-e ön személy szerint azzal, hogy a rokkantsági ellátáson lévő emberek nem lehetnek sohasem nyugdíjasok, és hogy azok sem számíthatnak rendes öregségi nyugdíjra, akik tavaly év végéig rokkantnyugdíjasok voltak?
• Egyetért-e ön személy szerint azzal, hogy ezek az emberek sosem fognak tudni élni semmilyen, egyébként a korbetöltött nyugdíjasoknak most járó kedvezménnyel?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Először röviden és világosan válaszolok a feltett kérdésére: mindazok a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők kérhetik majd nyugellátásuk megállapítását, akik megszerzik a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt, azaz a rokkantak is lehetnek nyugdíjasok.Arra is felhívom a figyelmét, hogy a rokkantsági nyugdíjban töltött idő 2012. január 1-jét megelőzően sem minősült szolgálati időnek, ugyanis a társadalombiztosítási nyugellátásra jogosító szolgálati időt járulékfizetéssel kell megalapozni, viszont a rokkantsági nyugdíj összegéből nyugdíjjárulékot nem lehetett levonni. Ugyanakkor a rehabilitációs ellátás, mivel az érintett fizet nyugdíjjárulékot, már szolgálati időnek minősül.

– Képviselő úr! Úgy tűnik, hogy ön interpellációjának benyújtása előtt elfelejtett tájékozódni arról, hogy mi a szocialista frakció többségének véleménye a nyugdíjrendszer átalakításáról. Gondolom, önt is érdekli, hogy mit gondol Veres János, az ön jelenlegi frakciótársa, a korábbi szocialista pénzügyminiszter a rokkant-nyugdíjrendszerről. 2009 márciusában itt az Országgyűlésben az alábbiakat mondta, idézem: „Nem kerülhetők meg ezek a bizonyos strukturális átalakítások, azaz hozzá kell nyúlni mindazokhoz a területekhez, a nyugdíjrendszert illetően, a rokkant-nyugdíjrendszert illetően, a munkanélküli-ellátást illetően.” A legtöbb jelenlegi szocialista frakciótag vastapssal köszönte meg Gyurcsány Ferencnek itt a következő szavait is: „Ha van botrány, akkor az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet életének.” Csodálkozom, hogy ön nem ért egyet a szocialista frakció tagjaival, akik Gyurcsánynak tapsoltak.

– Képviselő úr! Az egészségkárosodott személyek ellátórendszerének átalakítása szükségszerű lépés volt, mivel a korábbi megoldás nem a munkába való visszatérést, hanem a segélyezést támogatta. Az új, egységes, átlátható ellátórendszer célja, hogy az egyén lehetőségeire alapozva segítsen a munkaerőpiacra való visszatérésben. Mint azt ön is tudja, az érintettek a felülvizsgálatukig változatlan összegben kapják korábbi ellátásukat.

– Képviselő úr! Ön abban is téved, hogy az adózási kedvezménnyel nem tudnak élni a korábban rokkantsági nyugdíjban részesülő vállalkozók. Tájékoztatom, hogy azok a vállalkozók, akik 2012. január 1-jétől megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülnek, azok a szociális hozzájárulási adó megfizetési kötelezettsége alól a minimálbér kétszereséig mentesülnek. Ön azzal sincs láthatóan tisztában, hogy kinek jár az utazási kedvezmény. Ezért fontos elmondani azt is, hogy számos kedvezmény nem a nyugdíjas státushoz, hanem az egyén életkorához kapcsolódik. Így például 65 év felettiek ingyenes utazása nem csak a nyugellátásban részesülőknek jár, nem csak rájuk terjed ki. Végezetül megismétlem: mindazok a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülő személyek, akik megszerzik a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt, kérhetik majd nyugellátásuk megállapítását.

+

TÓTH CSABA: – Államtitkár úr, ez egy szánalmas, semmitmondó válasz volt! Válaszából egyvalami derül csak ki számomra, hogy önt nem érdekli ezeknek az embereknek a sorsa. Mert, ha érdekelné ezeknek az embereknek a sorsa, ott lett volna három héttel ezelőtt a tüntetésükön. Ha ott lett volna ezen a tüntetésen, akkor láthatta volna, hogy ezek az emberek mennyire el vannak keseredve. S miután nem volt ott, nem hallotta a véleményüket, ezért szeretném az egyik felszólaló néhány mondatát önnek felolvasni. „Nem csak fegyverekkel lehet egy népet, társadalmi csoportokat vagy tömegeket kiirtani, meggyilkolni. Lehet azt úgy is csinálni, hogy a tisztelt képviselő urak a parlamentben megnyomják a szavazógombokat. Tisztelt Képviselő Urak! Miniszterek! Ha már ennyire meg akarnak szabadulni ettől a társadalmi csoporttól, akik a kegyetlen munkába és az ország építésébe belerokkantak, ha ez a tervük velünk, a lassú kínhalál, akkor kérem, pusztán emberségből lövessenek inkább minket a Dunába, mert gyorsabb és szenvedésmentesebb a halál. Maguk ezt is megtehetik a kétharmadukkal.”

+

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 213 igen szavazattal, 93 nem ellenében, tartózkodás nélkül  az államtitkári választ elfogadta.

Hogy képzeli el a kormány a sürgősségi betegellátást Tapolca városában és vonzáskörzetében?

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): – Államtitkár úr! Az egészségügy nem profittermelő ágazat, mégis állandóan gazdasági érdekekre hivatkoznak az egészségügyet folyamatosan sújtó megszorítások esetén. Álságos módon funkcióváltásnak nevezi a kormány és a helyi önkormányzat a tapolcai kórház újabb leépítését. Néhány évvel ezelőtt már hatalmas pofont kapott a helyi lakosság, amikor a szülészeti osztályt az akkori kormány a helyi önkormányzati testület asszisztálása mellett megszüntette. Az újabb leépítés – amelyet találóbb kórházrombolásnak nevezni – azt fogja jelenteni, hogy ugyan még nem zár be végleg a kórház, de életmentő, gyógyító műtétekre, belgyógyászati beavatkozásokra nem fog sor kerülni.

– Államtitkár úr! A mostani tervezett változás is tapasztalataink alapján ad okot aggodalomra. Sunyi módon a lakosság széles körét érintő kérdésben a nagyobb nyilvánosság kizárásával, illetve annak félrevezetésével akarják véghezvinni a kórház leépítését. Önök nem akarják tudomásul venni, hogy Tapolcán és vonzáskörzetében 60 ezer állandó lakosnak, az idegenforgalmi főszezonban pedig mintegy 200 ezer főnek lenne potenciálisan szüksége a sürgősségi ellátásra, de az életmentő műtétek elvégzésének helyi lehetőségére is.

– Államtitkár úr! 2010-ben Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés fideszes elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a várossal együtt a további működés érdekében dolgozunk, hisz a kórház léte stratégiai kérdés”. Ha valóban dolgoznak a kórházért, akkor hogyan bízhatják a szerencsére a város és térsége betegeinek ellátását? Ha önök valóban törődnének az emberekkel, akkor hogyan jelenthetik ki azt, hogy „sok beteg feküdt feleslegesen a kórházban eddig, ami senkinek sem volt jó”. A térség kormánypárti országgyűlési képviselője szerint a június 1-jei demonstráció a lakosság megtévesztésére irányult, hiszen sem a kórház, sem az ellátás nem sérül.

– Államtitkár úr! „A sérülés, a betegség jellege eleve meghatározza a célkórházat, s ebben természetesen a mentőszolgálat döntése lesz a mérvadó.” - mondják önök, miközben a betegutak 70 százaléka Ajkára irányulna, ahol súlyos szakemberhiány tapasztalható, és a megnövekedett betegforgalmat a jelenlegi adottságokkal biztosan képtelen lesz ellátni. Átgondolták-e, hogy mennyibe fog kerülni a betegek szállítása? Ígéret érkezett egy új mentőautóra, de nem egy mentőautó, hanem a személyzet és a város helyi kórháza tudja megmenteni az emberek érdekét. Ezért az önök egykori ellenzéki felszólalásaira, közleményeire hivatkozva kérdezem:

• Önök szerint, ha megszüntetik a tapolcai kórház aktív fekvőbeteg-ellátását, a belgyógyászati és a sebészeti osztályt, akkor nem sérül a kórház, nem sérül az ellátás?
• Hogyan képzeli el a kormány a sürgősségi betegellátást Tapolca városában és vonzáskörzetében, ha megszüntetik a Deák Jenő Kórház aktív sebészeti és belgyógyászati osztályát, miközben a legközelebbi kórház 35 kilométerre van?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! A magyar egészségügyben a változások alapját kizárólag a betegek érdekei jelentik. Nem íróasztal mellett, helyi lobbik érdekei alapján adunk ellátási területeket az intézményeknek, mint ahogy az a Gyurcsány-korszakban történt, mi a lakosság igényei alapján alakítunk ki új rendszert. A betegbiztonság, az egyenlő hozzáférési esély, valamint a „mindenkinek a betegségének legjobban megfelelő ellátás” elve alapján létrejövő új egészségügy valóban ott nyújt ellátást, ahol a legnagyobb biztonsággal valósítható meg.

– Képviselő úr! Az ön állításával szemben az az igazság, hogy a tapolcai kórházban a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitások, ágyak száma összességében nem változik. A jövőben elérhető lesz továbbra is helyben az ápolási, szakápolási, a krónikus belgyógyászati, valamint a tüdőgyógyászati és légzés-rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátás.

– Képviselő úr! Tájékoztatom, hogy sürgősségi osztállyal a kórház eddig sem rendelkezett, ebben a vonatkozásban nem is lesz változás. Egyéb szakmákban pedig eddig is a legközelebbi szolgáltatókat vették igénybe a helybéli betegek, ezen aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók között van a veszprémi, az ajkai és a keszthelyi kórház is. Az ön információival ellentétben a súlyos esetek eddig is és ezután is ebben a három városban kerülnek ellátásra. Tájékoztatom arról is, hogy jelenleg azon dolgozunk, hogy 2012. július 1-jétől többletfinanszírozást adjunk a meghosszabbított járóbeteg-szakrendelésekre azért, hogy az egyszerűbb sürgősségi ellátásokat rendelési időn túl is tudják majd biztosítani a szolgáltatók, így adott esetben sürgősségi osztályra sem szükséges szállítani a beteget.

– Képviselő úr! Az Országos Mentőszolgálat közreműködésével meg kívánjuk erősíteni a tapolcai mentőállomás kapacitását azzal, hogy a 12 órában működő mentő-gépkocsit 24 órában szeretnénk futtatni, és a sümegi mentőállomáson szintén kapacitást kívánunk erősíteni hasonló módon. Egyébként a település rendelkezik a kórházi ellátást megelőző sürgősségi ellátás legmagasabb szakmai színvonalát nyújtani képes esetkocsival. Külön biztosíték a sürgősségi ellátás zavartalanságára, hogy Tapolca térsége két légimentő-bázisról, Sármellékről és Balatonfüredről is gyorsan elérhető. Igaza van tehát Lasztovicza Jenő képviselő úrnak: dolgozunk a tapolcaiak érdekében. Mindezeken túlmenően tájékoztatom önt, hogy kialakításra került egy olyan pályázati konstrukció is, amely a kórházi, a járóbeteg- és a sürgősségi infrastruktúra fejlesztésének egységes, egymásra tekintettel történő megvalósítását támogatja. Ezzel a kormány garantálja azt, hogy a Semmelweis-tervben lefektetett struktúraátalakítás a lehető legnagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Erre várhatóan több tíz milliárd forintos keretösszeg áll majd rendelkezésre.

– Képviselő úr! Az ön állításával szemben az az igazság, hogy a betegek ellátása nem veszélyeztetett Tapolcán és környékén sem. A kormány a struktúraátalakítás során nagy hangsúlyt fektetett az ország sürgősségi hálózattal történő teljes lefedettségének biztosítására. Hangsúlyozom: minden lépésünket a betegek érdekében tesszük, számunkra ők a legfontosabbak!

+

FERENCZI GÁBOR: – Államtitkár úr! Egyfajta választ tudtam volna elfogadni: ha itt ön elismeri azt, hogy tévedtek, és ígéretet kaptam volna arra, hogy Tapolca városában megmarad az aktív sebészeti és belgyógyászati osztály. Erre ön választ nem adott. Azért hadd mondjam el, hogy a Tapolcán és környékén élőknek nem a 600 millió forintos rehabilitációs beruházásra van szükségük, nem térkövezésre van szükségük, nem Szombathelyről vásárolt virágokra van szükségük, hanem arra, hogy helyben tudják elvégezni azokat az életmentő műtéteket, amelyeket most az önök tervei szerint legalább 35 kilométerre fognak elvégezni.

– Államtitkár úr! Fejezze be a félretájékoztatást! Erre kérjük a helyi fideszes önkormányzatot is, mert csak akarat kérdése, hogy megmaradjon Tapolca városában a kórház, hogy végre ne a rombolás politikája, hanem az építés politikája győzzön, és az embereknek valóban teljesüljön az alkotmányos joguk, az egészséghez való jog.

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 218 igen szavazattal, 67 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkári választ.

Lesz-e dutyi a földmutyiból?

SZABÓ REBEKA (LMP): – Miniszter úr! Az állami földbérletpályázatok körüli botrányok hónapok óta gyűrűznek megyéről megyére, de a becsapott gazdálkodók jogos kérdéseire önök érdemi válaszok helyett kommunikációs lózungokkal árasztják el a médiát.

– Miniszter úr! Ön, propagandafilmeket megszégyenítő külsőségek között ad át 5-10 hektáros földeket egy-egy kiszemelt valódi gazdának, miközben több száz hektáros birtokokat juttatnak olyanoknak, akik állatállomány vagy gazdálkodási tapasztalat helyett csak politikai kapcsolatokat tudnak felmutatni. A további mellébeszélés helyett ezért tisztelettel kérem magyarázza meg végre, miként lehetséges az, hogy Fejér megye 11 településén a helyi gazdálkodók egyetlen négyzetméter földhöz sem jutottak, ellenben Mészáros Lőrinc családja és cége 1350 hektár földet kapott, a Csákvári Mezőgazdasági Rt. érdekköre 1880 hektárt, és így a harmadik nyertes Flier családdal együtt a Fejér megyei állami földek több mint 70 százalékát művelhetik.

– Miniszter úr! Mivel magyarázzák azt, hogy a Borsodi Mezőség területén a földek több mint 50 százaléka három vállalkozáshoz került? Mi lehet az oka annak, hogy a legtöbbet nyert fideszes polgármesterjelölt, Kanyok Attila pályázatának gazdálkodási terve szinte szó szerint megegyezett az egyik vesztes pályázóéval, mégis sokkal több pontot kapott rá? Hogyan fordulhatott elő, hogy Bács-Kiskun megyében a 36 elnyert földrészletből 26 darab két, egymással üzleti kapcsolatban álló családnak jutott, akiknek nincsenek állataik, az egyiknek még gazdálkodási tapasztalata sincs, ráadásul csapnivaló pályázati anyagot nyújtottak be? És úgy nyerték el ezeket a földeket, hogy helyi gazdák nem jutottak földhöz. Felveti-e a visszaélés gyanúját, miniszter úr, hogy a pályázati pontrendszer 40 százaléka gyakorlatilag hasra ütésre ítélhető oda, és a nyertesek érdekes módon mindig erre a szubjektív elemre kapnak kimagasló pontszámot?

– Miniszter úr, a földbérletek odaítélésének jelenlegi gyakorlata kapcsán a korrupció, a hivatali visszaélés és az állami vagyon, illetve az uniós támogatások terhére elkövetett illegális pártfinanszírozás gyanúja is felmerülhet. Mindezt azokon a gazdálkodókon átgázolva követik el, akik a vidék felemelkedésének és a fenntartható magyar mezőgazdaságnak kulcsszereplői lehetnének. Kérdezem tehát:

• Elszámoltatják-e végre a politikailag determinált földosztás felelőseit?
• Felülvizsgálják-e a szabálytalanságokat?
• Lesz-e végre tisztességes és átlátható pályáztatás, vagy mindehhez meg kell várnunk az önök bukását?

+

FAZEKAS SÁNDOR, vidékfejlesztési miniszter: – Képviselő asszony! Ön egy nagyon tehetséges politikus, nem igazán értem, hogy miért hozza magát ilyen kellemetlen helyzetbe. Gyakorlatilag két hónapja beszélünk folyamatosan néhány állami földnek a haszonbérbe adásáról. Ez az állami földek 1 százalékát érinti, 5-10 esetről van szó, és most, két hónap után visszamegyünk a történet elejére, illetve ön visszakanyarodik a történet elejére, megint Mészáros Lőrincről, Fejér megyéről van szó. Úgy tűnik, kezd kifogyni a munícióból, ,jó lenne már valami eredetit és újat mondania!

– Képviselő asszony! Hozzátartozik az is a dologhoz, hogy jó párszor megválaszoltuk ezeket a kérdéseket. Nyilván, e témának a napirenden tartása, az, hogy arról újabb és újabb bőröket kívánnak lehúzni róla, pótolva azt a hiányt, amit a vidék ismerete, a gazdák ismerete jelent, hiszen önök nem ismerik a magyar vidéket, nem sikerült maguk mellé állítani a gazdákat. Látom az igyekezetet. Itt van nálam a meghívó egy szerdai földfórumra, amelyet ön küldött ki, a parlamenti irodaházba, a gazdák részére. Gratulálok! Remélem, hogy sikerül a tisztánlátást majd elérnie ebben a kérdésben. Én is hozzájárulok a tisztánlátáshoz a kérdések megválaszolásával.

– Képviselő asszony! A legjobb az, ha elolvassuk a pályázati feltételrendszert, amely egyértelmű: helyben lakó gazdákat támogat, állattartást kell vállalni, hozzátéve azt, hogy nem biztos, hogy a futamidő elején kell lennie valakinek állatállománya, egy év alatt kell azt beállítani. Egyértelmű, hogy földhaszonbérleti díjat kell fizetni. Fontos az üzleti terv is, hiszen az üzleti terv egy olyan kategória, amelyben kijön a kétszer kettő négy. Nem a szavaknak, hanem a számoknak kell stimmelni az üzleti tervben.!

– Képviselő asszony!  Vegyük sorra az érintett földügyeket! Az ön Fejér megyei állami földekre vonatkozó állítása teljesen téves. Ön azt állítja, hogy a megye állami földterületeinek 70 százalékát az említett személyek művelik, ezzel szemben a valóság az, hogy a terület alig több mint 20 százalékát nyerték. Nem kell önkényesen összeszámolni bárkit bárkivel, és nem kell elszámolni a százalékot sem, akkor kijönnek a pontos adatok. Hozzátartozik a dologhoz, hogy eddig egyetlen bérlő volt a területen, ehhez képest most 39 bérlő van. A nyertesek közül 22-en 20-100 hektár közötti területet tudhatnak a magukénak; 5-10 hektáros területből egyébként 6 darab van. Nekik is fontos ez, hiszen kiegészítik a gazdaságukat. Az átlag Fejér megyei területméret 122 hektár egyébként.

– Képviselő asszony! Dél-borsodi földeken eddig egy bérlő volt, most 25 újabb van. Felesleges kombinálni az ismerősök ismerőseit, nyilvánvaló, hogy akár a körzet képviselőjét, akár bármelyik fideszes politikust ismerik az érintett gazdák, és ez fordítva is igaz. De egy oligarcha, egy nagybirtokos sincs közöttük, még akkor sem, ha néhány száz hektár legelőterületnek a bérlőjét próbálják önök oligarchának beállítani.

– Képviselő asszony! Az említett Bács-Kiskun megyei két család 50, illetve 90 hektárt nyert. Ők is oligarchák lennének? Alig hiszem. És ott van egy komoly csúsztatás az ön érvelésében, hogy 36 nyertes pályázatról beszél, holott pontosan tudja, hogy még 165 pályázat feldolgozás alatt van. A munka egyhatodánál járunk, talán még nem kellene eredményt hirdetni.

– Képviselő asszony! Ajánlom figyelmébe a vidék jobb megismerését és a pályázati feltételek elsajátítását

+

SZABÓ REBEKA: – Miniszter úr! Ön azzal kezdte, hogy két hónapja beszélünk az állami földbérletügyekről. Én azt mondanám, hogy önök hónapok óta mellébeszélnek ebben a témában. Teljes mértékben hiteltelenné váltak a földkérdésben és a családi gazdálkodók szemében.

– Miniszter úr! Amikor ilyen lekezelő és cinikus hangnemben válaszol nekem, akkor ön azoknak a családi gazdálkodóknak válaszol így, akik egyébként engem kétnaponta hívnak fel telefonon. És ne aggódjon, vannak még munícióim, rá fogok térni a többi megyére is, ahonnan szintén sorozatos visszaélésekről számolnak be.

– Miniszter úr! Az, hogy önök a munka egyhatodánál járnak, ez egyébként éppen elég szomorú az állami földbérletekre nézve. Bács-Kiskun megyében több olyan község van, ahol helyben élő gazdálkodók pályáztak, és ezeket a földeket a tőlük 19,7 kilométerre lakó bajai családok vitték el. Úgyhogy természetesen a válaszát nem tudom elfogadni, és a jövőben még folytatom ezt a témát.

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 218 igen szavazattal, 83 nem ellenében, tartózkodás nélkül a miniszteri választ elfogadta.

Milyen hatással voltak vagy lehetnek a magyar gazdaság szerkezetére a kormány eddigi kkv-szektort és a hazai beruházásokat támogató intézkedései?

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): – Államtitkár úr! Az elmúlt években számos erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy hazánk gazdaságát fejlesszék, és a magasabb értéket előállító termelő szektort erősítsék. Elég itt akár a kormány támogatásával megvalósuló külföldi nagyberuházásokra gondolnunk. Ilyen például Kecskeméten a Mercedes, ami felépítette új üzemét, Győrben pedig az Audi bővítette gyártói kapacitásait, amelyek hatására a jövőben nemcsak a termelői szektorunk súlya nőhet, hanem exportunk is bővülhet magasabb hozzáadott értéket képviselő termékekkel. A magyar kkv-szektor szereplői beszállítóként kapcsolódhatnak be a termelésbe, és így összességében több mint tízezer új munkahely jöhet létre a két beruházással összefüggésben.

– Államtitkár úr! Adórendszerünk átalakításában a munkát terhelő adók növelése helyett a fogyasztási típusú adók előtérbe helyezése volt az irányadó, a 16 százalékos egykulcsos adóval sikerült a belső fogyasztás nagyarányú visszaesésétől megvédeni a gazdaságot. A társasági adó 10 százalékra csökkentése pedig a kis- és középvállalkozói szektornak és a vállalkozásoknak jelenthet hathatós segítséget a jövőben.

– Államtitkár úr! A közelmúltban több, a már említett intézkedéseket magába foglaló átalakításoknak lehettünk szemtanúi. A belföldi beruházások támogatása is kiemelkedő volt az elmúlt két évben. Itt példaként említhetjük az orosházi gyárbővítést, amelyet az Új Széchenyi-terv keretében támogatott a kormány. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a kormány védelmezi az értékes, régi múlttal rendelkező magyar üzemeket is, így a Gyulai Húskombinát megmentéséért most is nagy erőfeszítéseket tesz információm szerint a kabinet.

– Államtitkár úr! Az említett intézkedések mellett megannyi elvégzett feladat tanúskodik a kormány munkájáról a gazdaság stabilitása érdekében, illetve a hosszú távú, tartós növekedés megteremtésének érdekében. A kérdésem:

• Hogyan látja, az eddig elvégzett tetemes munka milyen hatással volt a gazdaság szerkezetének átalakulására?
• Ezenfelül az uniós források jövőbeni intenzívebb és hatékonyabb felhasználásával és a kormányzati intézkedésekkel lehet-e további pozitív hatást gyakorolni a gazdaság szerkezeti változtatásaira?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A kormány fő stratégiája a gazdasági stabilitás, a pénzügyi stabilitás mellett a magas hozzáadott értékű termelés erősítése, valamint a foglalkoztatás nagyarányú bővítése. Mindkét szempontból, tehát a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás szempontjából is kiemelt a kis- és középvállalkozások szerepe és támogatása.

– Hadd utaljak néhány, eddig megtett lépésre. A korábbi európai uniós támogatásoknak 16 százaléka jutott a termelő szektorba. Ezt az arányt 50 százalékra emeltük. A társasági nyereségadót 19-ről 10 százalékra csökkentettük, ami alapvetően a kis- és középvállalkozások számára kedvező. Elkezdtük az adminisztrációs terhek csökkentését. A Széchenyi-kártyaprogram kiterjesztése úgy gondolom, szintén nagyon fontos lépés, és a rugalmas foglalkoztatást lehetővé tevő új munka törvénykönyve is kedvező a kis- és középvállalkozások számára.

– Képviselő úr! Hadd idézzek egy újabb intézkedést is, a legutóbb lezajlott pályázatot, amely a kis- és középvállalkozók számára munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújt támogatást: közel 600 vállalkozás nyert el vissza nem térítendő támogatást 4 ezer új munkahely kialakításához 7,3 milliárd forint értékben. Egyúttal ez a támogatás lehetővé teszi még, hogy 6 ezernél is több munkahelynek a megőrzése is megtörténjen. És nagyon sokszor felvetődik itt ellenzéki pártoknál az, hogy a hátrányos helyzetű régiókat célszerű segíteni, nos, az elnyert összeg 87 százaléka az ország négy hátrányos helyzetű régiójába jutott.

– Képviselő úr! Mindezek ellenére nem tagadhatjuk azt, hogy a közszféra, a lakosság és a vállalatok korábbi időszakban felhalmozott adóssága eléggé kedvezőtlen a. A nemzetközi helyzet és a világgazdasági körülmények miatt nincsenek könnyű helyzetben a hazai kis- és középvállalkozások, különösen az építőipar visszaesését szenvedik. Éppen ezért úgy gondolom, még nagyon sok tennivaló van a kis- és középvállalkozások helyzetének javításában. Néhány elemet kiemelnék: a likviditás javítása nagyon fontos, nem véletlen a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése, és utána az általa kihelyezett hiteleknek a jelentősége, a gazdasági operatív programnak a bővítése, a Bankszövetséggel kötött megállapodás, amely szintén a hitelezést segíti elő. Tehát mindaz, ami a likviditással kapcsolatos. Az adminisztrációs terhek csökkentése elkezdődött, de úgy gondolom, itt szintén célszerű továbblépni, különösen a pályázati adminisztráció egyszerűsítésénél: A kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenését is célszerű további eszközökkel segíteni.

– Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy a kormány jelentős lépéseket tett különösen ebben a nagyon nehéz gazdasági helyzetben a kis- és középvállalkozások helyzetének erősítésére, és ugyanakkor látnunk kell azt, hogy további lépésekre is van szükség.

+

KOSZORÚS LÁSZLÓ: – Köszönöm államtitkár úr reagálását. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. A válaszát elfogadom.

p