Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból -  zajoktól mentesen - szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Mikor dönt a kormány a nyugdíjak évközi emeléséről?

KISS PÉTER (MSZP): – Államtitkár úr! A kormány év elején a tervezett infláció mértékével, 4,2 százalékkal emelte a nyugdíjakat. Azonban a tervezett infláció eltér az augusztusi adatok alapján várható éves mértéktől, az átlagos infláció, illetve a nyugdíjas-infláció különösen meghaladja ezt a szintet. A törvény szerint kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani ilyen esetben novemberben, amennyiben az év első nyolc hónapja alapján várható infláció mértéke és a januári emelés között különbség van. Ahhoz, hogy egy ilyen novemberi emelést az államigazgatási szervek meg tudjanak csinálni, már szeptemberben erre vonatkozó szabályozást kell elfogadni. Az idei novemberi emelésről azonban még nem láttuk a jogszabályt, miközben kimutathatóan és láthatóan magasabbak a nyugdíjasok költségei, nagyobb mértékben nőttek az őket alapvetően érintő termékek, élelmiszerek, gyógyszerek, rezsikiadások és így tovább, mint amit januárban látni lehetett.

– A 2010-es önkormányzati választások előtt 1,1-es kiegészítésre lett volna szükség, végül mégis csak 0,6 tizeddel emelték meg az ellátásokat. 2011 januárjában, 3,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, azonban ezt ki kellett egészíteni - akkor 0,5 százalékkal tették ezt -, a tényleges adatokat tekintve azonban jól látható, hogy legalább 0,6 százalékra lett volna szükség. Ez azt jelenti, hogy közel 3 milliárd forint akkor nem jutott el a nyugdíjasokhoz, nem is beszélve arról, hogy 0,1 százalék így nem épült be a nyugdíjukba.

– Államtitkár úr! Idén nyár elején a miniszterelnök megfontolandónak és átgondolásra érdemesnek tartotta a nyugdíjasszervezetek azon javaslatát, hogy az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosár szerint történjen meg a nyugdíjemelés. Ez  tehát azt jelenti, hogy az élelmiszerek, a háztartási termékek, a gyógyszerek, a rezsi árváltozása nagyobb súllyal szerepeljen a rájuk vonatkozó infláció kiszámításában.  Annak ellenére, hogy ez elhangzott, a parlament szociális bizottsága az éppen erre irányuló javaslatunkat elutasította a kormánypártok többségével. Nos, mindezek miatt kérdezem:

• Mikor dönt a kormány a nyugdíjak évközi emeléséről?
• Milyen mértékben fogják emelni a nyugdíjakat, tekintettel az augusztusi már közel 6 százalékos várható inflációra?
• Pontosan kik kapnak majd novemberben emelést, és várható-e, hogy átgondolják a nyugdíjas fogyasztói kosár szerinti emelést?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A jelenlegi kormány, szemben az önökével, nagyon fontos társadalompolitikai célnak tekinti a nyugellátások értékállandóságát, és ennek megfelelően a vonatkozó törvények értelmében 2012 novemberében kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre. Előkészítése folyamatban van, és lehetővé teszi éves szinten a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

– Tájékoztatom továbbá, hogy az emelésben részesülők körét nem szűkítette a társadalombiztosítási ellátások finanszírozásának profiltisztítása. Tehát az emelés egyaránt kiterjed a Nyugdíj-biztosítási Alapból finanszírozott ellátásokra, a korbetöltött öregségi nyugdíjra, a korhatár feletti rokkantsági nyugdíjellátásokra, a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők hozzátartozói nyugellátására, egyösszegű méltányossági kifizetésekre is. Ezen kívül kiterjed az Egészségbiztosítási Alapból biztosított ellátásokra, a korhatár alatti rokkantsági ellátásra és a rehabilitációs járulékra, továbbá a Nemzeti, Család- és Szociálpolitikai Alapból biztosított ellátásokra. Az emelések fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.

– Képviselő úr! Az interpellációjában arra utal, hogy 2011-ben az együttes nyugdíjemelés 4,3 százalékot tett ki, miközben a KSH által publikált árindex 4,4 százalék volt. Szeretném felhívni azonban a figyelmét arra, hogy a méltányossági intézkedések, vagyis a kivételes nyugellátás megállapításának, a folyósított nyugellátás összegének kivételes emelésének, valamint az egyszeri segély engedélyezésének hatását is figyelembe véve 2011-ben 4,4 százalék volt a nyugdíjak nominális értéknövekedése, ami tehát megegyezik a nyugdíjak fogyasztói árszínvonal-növekedésével. Így 2011-ben sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, és ennek részletes bemutatását egyébként a 2011. évi zárszámadási törvény vonatkozó fejezete is tartalmazza.

– Képviselő úr!  Ami a nyugdíjasárindex számítására vonatkozó felvetését illeti: bizonyára ön előtt is ismert, hogy miközben az általános áfakulcs 25-ről 27 százalékra emelkedett, a nyugdíjas fogyasztói kosárba tartozó termékek többsége továbbra is alacsonyabb áfakulccsal adózik, így 5 százalékos áfakulccsal adózik a gyógyszer és a távhőszolgáltatás, továbbá 18 százalékos áfakulcsos adó terheli a tejtermékeket, a gabonát és a lisztet.

– Képviselő úr! Még néhány megjegyzés a kérdéséhez. Úgy látom, nagyon nehéz dolog ez a lelkiismeret-furdalás, hiszen egy rossz IMF-EU-megállapodás után az önök kormánya, az önök által és nagyon sokak által mostanában szakértőnek titulált Bajnai-kormány volt az, amely 2009 májusában drasztikusan csökkentette a nyugdíjakat. Az önök kormánya volt az, amely elvette a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat. Az önök kormányai az állam eladósodásából fedezték a nyugdíjak kifizetését, és amikor ez tarthatatlanná vált, akkor egyszerűen elvették a korábbi nyugdíjemelést.

– Képviselő úr! 2009. május 11-én személy szerint ön is igennel szavazott arra a módosításra, amelynek hatására 6,5 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke.

+

KISS PÉTER: – Államtitkár úr! Lázár képviselő úr javaslatára most éppen a nyugdíjalapból vonnak el 600-800 milliárdra tehető összeget. Nem nyugtat meg bennünket, és gondolom, a nyugdíjasokat sem abban, hogy egyébként az időskoruk biztonságára szánt forrásokat önök valóban erre a célra használják fel. Ez a fajta bizonytalanság mondatja az emberekkel azt a kérdést: vajon a magánnyugdíjpénztárak után a társadalombiztosítási nyugdíjakat is megvédik-e? Nos, remélem, más módon fognak eljárni.

A képviselő nem,  az Országgyűlés viszont 203 igen szavazattal, 77 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Meglepetésre Varga Mihály (egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter) is nemmel voksolt.

Korrupciógyanús szerződésekre van pénz, egészségügyi ellátásra nincs?

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): – Államtitkár úr! Tavasszal még reménykedtünk, hogy nem teszik tönkre a kórházi ellátást, mára azonban biztosak lehetünk abban, hogy az egészségügyi kormányzat megvalósította torz elképzeléseit. Mátészalkán gyakorlatilag megszűnt a gyermekosztály, egy huszonnégy órás készenléti szolgálat működik, töredékére csökkent a szülészeti és a nőgyógyászati ellátás. Fehérgyarmaton a sebészet és a traumatológia, Vásárosnaményban a sürgősségi ellátás látta kárát a kormányzati ámokfutásnak. Mindezt átszervezésre, költségcsökkentésre és hatékonyságnövelésre hivatkozva tették meg.

– Nézzük, hogy mire jutott pénz és mire nem! A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding Zrt. központi gyógyszerellátó rendszer létrehozására 727 milliót, vezetőképzésre 330 milliót, konyha, étterem és parkoló építésére 3 milliárdot költött, illetőleg fog néhány éven belül elkölteni. Minderre tehát a jelentős pénzügyi túltervezés ellenére is jutott pénz, de az egészségügyi ellátásra és a munkahelyek fenntartására nincs elegendő forrás. A szerződésben szereplő összegek nemcsak nekünk, hanem a nyomozó hatóságnak is feltűntek. Nyomozást folytatnak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Egyszerűbben fogalmazva: nem nokiás dobozban meg nem talicskán, hanem IFA-platón két kézzel lapátolták és hordták ki a pénzt a rendszerből. Államtitkár úr!

• Ön szerint rendben van, hogy ezek után osztályokat zárnak be és ágyszámot csökkentenek?
• Normális, hogy miközben korrupt gazemberek degeszre tömik a zsebeiket, addig 541 vagy akár 200 embert kirúgnak a munkahelyéről?
• Nem tartja jellemtelen hozzáállásnak, hogy lényegesen durvábban hajtják végre azt, ami ellen néhány évvel ezelőtt még oly nagy hévvel tiltakoztak?
• Rendben van az, hogy korrupciógyanús szerződésekre jut pénz, normális egészségügyi ellátásra pedig nem?

+

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Tudja, mi ellen tiltakoztunk keményen az elmúlt években? A fizetős egészségügy ellen, a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése ellen. És tiltakoztunk a jellemtelenség ellen, és ugyanúgy tiltakoztunk a hazugság ellen is. És ön most nem mond igazat. Van forrás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi ellátásra és a munkahelyek fenntartására.

– Képviselő úr! Amikor átvettük a szocialistáktól a kormányzást, olyan csőd közeli állapotokat hagytak, amelyeket egyből orvosolni kellett. A rendszer ilyen mértékű újraszervezése példa nélküli. Az intézkedések közös célja pedig, hogy minden beteg megkapja a számára szükséges ellátást. Ezek a változások azonban nem végezhetők el egyik napról a másikra. A változások alapját minden esetben a betegek érdeke jelenti. Nem íróasztal mellett, helyi lobbik érdekei alapján adtunk ellátási területeket az intézményeknek, mint ahogy az a Gyurcsány-korszakban sajnos megtörtént. Azt is sokszor elmondtuk már, hogy az átalakítás következtében egyetlen kórház sem szűnik meg, legfeljebb más funkciót kap.

– Képviselő úr! Ön nem látja pontosan az átalakítás eredményét, mert az ön által elmondottakkal ellentétben az az igazság, hogy Fehérgyarmaton a fül-orr-gégészet nem szűnik meg, hanem egynaposként működik tovább, a sürgősségi ellátás 16 ággyal biztosított, ráadásul több mint 500 millió forint értékben sürgősségi beruházás van folyamatban. Az sem igaz, hogy a sebészetük megszűnik, mert 35 ággyal működik tovább. Az sem igaz, hogy Vásárosnaményban a sürgősségi ellátás megszűnik, a jövőben folyamatos járóbeteg-ellátással biztosítható.

– Nézzük tovább a tévedéseinek sorát! Mátészalkán a szemészet egynaposként működik tovább. A szülészet-nőgyógyászat sem szűnik meg, a szülészet 10 ággyal, a nőgyógyászat 5 ággyal folytatja a működését. A gyermekek gyógyítását pedig nappali ellátásban oldják meg.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding Zrt. új vezetése a gyors és hatékony rendbetételhez először a jogi és gazdasági kérdéseket, ellentmondásokat kezelte. Erről sem beszélt ön, pedig mindezek komoly megtakarítást hoznak. Emellett átalakították az ügyeleti rendszert, azért, hogy a dolgozók a korábbinál több pénzt vihessenek haza. Ugye érti, képviselő úr? Ez azért történik, hogy az egészségügyben dolgozók jövedelme emelkedjen.

Ami pedig a múltbeli gazdálkodással kapcsolatos büntetőeljárást illeti, az a nyomozó hatóságok feladata.

– Képviselő úr! Interpellációjában ön akkor is pontatlanul fogalmaz, amikor a négy kórházban sok ember munkahelyét érintő átalakításról beszél, hiszen az új vezetés csak olyanokat küldött el, akik nem a betegek gyógyításával, ápolásával foglalkoznak. Azaz egyetlen orvos vagy ápoló sincs az elbocsátottak között. Természetesen a kormány mindent megtesz azért, hogy közülük minél kevesebben maradjanak munka nélkül, segíti átképzésüket vagy a másutt történő elhelyezkedésüket.

– Tudja, mit jelent az átalakítás, képviselő úr? Azt jelenti, hogy 4200 munkahelyet őrzünk meg; azt jelenti, hogy stabil marad a megyei egészségügyi ellátás. És tudja, mi a jó hír? Az, hogy az új vezetés számos, korábban pénzügyi okok miatt be nem töltött, a valódi betegellátáshoz nélkülözhetetlen egészségügyi pozícióra vett fel rezidenseket, szakápolókat, szakorvosokat.

– Képviselő úr! Befejezésül elmondom önnek: 2014-re Nyíregyházán mintegy 13 milliárd forint értékű tömbkórházprogram valósul meg. Ez még egy példa arra, hogy nem hagyjuk magukra a kórházakat. Ráadásul azt a jó hírt is közölhetem önnel, hogy a múlt héten utaltunk át a szabolcsi egészségügyi holdingnak 250 millió forintot a kórház konszolidációjára. Kérem, fogadja el válaszomat!

+

APÁTI ISTVÁN: – Államtitkár úr! Én azt javaslom önnek, hogy rohanjon el, keresse meg az ellenőrzőjét, és írjon be két darab egyest, három feketepontot és négy boszorkányt magának, ugyanis, ha én ezt a választ elfogadnám, akkor ugyanúgy elárulnám a szatmár-beregi térségben élő embereket, mint ahogy önök elárulták. Azt, hogy most nem 541 embert, hanem 200-at fognak elküldeni, ne próbálják már úgy feltüntetni, hogy 341 munkahely létrejött! Az nem plusz 341, államtitkár úr, hanem még mindig mínusz 200.

– Államtitkár úr! Vegyék tudomásul, hogy minden maradandó egészségkárosodásért, minden tragédiáért innentől kezdve önöket is felelősség fogja terhelni. Egyetlenegy megoldás van, államtitkár úr: nem küldenek el senkit, megtartják a munkahelyeket, és legalább a 2011. év végi állapotokat fogják visszaállítani.

– Államtitkár úr! Nem a kórházakat kellene leépíteni meg az ágyszámokat csökkenteni, hanem a holdingot, mint korrupciógyanús, sőt a korrupcióban tobzódó gazdasági formációt kellene megszüntetni. Ha én ezt a választ elfogadnám, akkor hátba szúrnám a szatmár-beregi térségben élő embereket, ezt elég, ha önök megteszik. Én áruló nem leszek!

A képviselő nem,  az Országgyűlés viszont 204 igen szavazattal, 71 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. A Fideszből egyedül Gajda Róbert csatlakozott az ellenzék „nem”-jeihez.

Alkalmas emberek akarnak rendet tenni a rendőrségen?

DOROSZ DÁVID (LMP): – Államtitkár úr! Önök 2010-ben nagyon rossz állapotban vették át a rendőrséget. Azt ígérték, hogy nemcsak az utcákon, hanem a rendőrségen is rendet fognak tenni. Mi ugyan kétkedve fogadtuk ezt a kijelentést, de bíztunk abban, hogy Magyarország és a magyar emberek érdekében sikerrel fognak járni. Sajnos azonban azt látjuk, hogy ez nem sikerült. Önök nemcsak az utcákon, hanem a rendőrségen sem tudtak rendet tenni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a nyáron Devecseren, Csókakőn, illetve Cegléden elmaradt rendőri intézkedések lejáratták nemcsak az egész rendőrséget, hanem embereket sodortak veszélybe. A rendőrök lényegében első sorból, díszpáholyból nézték végig bűncselekmények megvalósulását.

– Államtitkár úr! Milyen rend van azon a rendőrségen, amelynek Teve utcai székházában az országos rendőrfőkapitány egyik reggel véletlenül belebotlik egy strandpapucsos, törölközőt lóbáló fiatalemberbe, majd két nap múlva derül ki, hogy a környező irodaházakból szabadon lehet bejárkálni, egy védett objektum konditermét használni? Milyen rend van egy olyan rendőrségen, amely 2009-hez viszonyítva nem tudta visszaszorítani a bűncselekmények számát? Az összbűncselekmények száma 14 százalékkal, a személy elleni bűncselekmények száma 13 százalékkal, a közrend elleni bűncselekmények száma 56 százalékkal növekedett. Szintén a nyár eseménye volt, hogy fény derült azokra a rendőri korrupciós esetekre, amelyek, úgy tűnik, már évek, évtizedek óta behálózzák a magyar rendőrséget. Sajnálatos módon azt látjuk, hogy az alvilág nagyon mélyen, nagyon magas szinten be tudott épülni a Magyar Köztársaság rendőrségébe. Sajnálatos módon az is valószínűsíthető, hogy nem minden tettes, nem minden érintett került még egyelőre rács mögé.

– Ön, államtitkár úr, persze válaszolhatja azt, hogy ez nem az önök hibája, erről önök nem tehetnek, azonban ez nem lenne igaz. Az az igazság, hogy a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumát az a Pintér Sándor vezeti, aki az elmúlt 22 évből 5-ben országos rendőrfőkapitány volt, 6-ban pedig a Magyar Köztársaság belügyminisztere. Az ORFK-t az a Hatala József vezeti, aki 1998-2006 között az ORFK közbiztonsági főigazgatója volt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat élére pedig azokat a rendőröket nevezték ki, akik a móri mészárlás kapcsán az elbaltázott nyomozást vezették. Kérdezem:

• Pintér Sándor és köre alkalmas a rendőrség megújítására?
• Azok az emberek alkalmasak a rendszer megreformálására, akik lényegében az elmúlt 22 évben kiépítették ezt a rendszert?
• Tényleg a megfelelő, alkalmas emberek próbálnak most rendet tenni?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Az ön által feltett kérdésekre a válasz: igen, igen, igen! A nemzeti együttműködés kormánya azon dolgozik, hogy Magyarország biztonságos ország legyen. Magyarországon rend van, a hatóságok, a rendőrség minden törvényes eszközzel biztosítják. E célból számtalan döntést hoztunk, a három csapás törvényétől kezdve a szabálysértési elzárás intézkedésének bevezetéséig.

– Képviselő úr! Önök hol azt vetik a szemünkre, hogy a rendőrség erőtlen, hol a szervezeti átalakítások szükségességét hangsúlyozzák, hol pedig az elkövetők jogainak erősítését kívánják. Önök számon kérik a szervezeti átalakításokat, a bürokrácia csökkentését és a hatékonyságot, amikor pedig egyébként a nemzeti együttműködés programjában meghirdetettek alapján szervezeti átalakításokat indítottunk, akkor hirtelen az lett a probléma, kapkodással vádolnak bennünket.

– Képviselő úr! A szervezetátalakítás előkészítését már a kormányalakítást követő első napokban elkezdtük. Az első lépés az állapotfelmérés volt, majd elemeztük a helyzetet, és néhány héten belül megtöbbszöröztük az utcán szolgáló erőket, ezután kezdeményeztük a jogszabályok megváltoztatását. Ma már rögtön a bíróság elé kerülhetnek a tolvajok, így háromszor is meggondolják, hogy megkárosítsák-e a kistermelőket, a kereskedőket. A rendőri jelenlét pedig jóval erősebb az utcákon, mint két, két és fél vagy három évvel ezelőtt.

Azt is számon kérték rajtunk, hogy nincs elég járőröző rendőr, majd pedig azt kritizálták, hogy létszámában is erősebb a szervezet, hiszen 3500 új rendőrrel többen teljesítenek ma szolgálatot, mint a kormányváltást megelőzően. Ami pedig a korrupcióellenes fellépést illeti, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálatot létrehozta a kormány előterjesztésére a parlament, akkor önök azt sem támogatták, amikor pedig eredményei vannak a fellépésnek, önök épp az eredményeket vetik a szemünkre.

– A statisztikákkal kapcsolatban már a kormányváltáskor kijelentettük, hogy a lakossági bizalom megerősödése miatt több feljelentés születik valószínűleg, és kisebb lesz a rejtve maradt cselekmények aránya. Ennek megfelelően már Pintér Sándor belügyminiszter úr kinevezés előtti meghallgatása jelezte, hogy a kezdeti időszakban az első félidőben a statisztikai adatok majd több bűncselekményt fognak jelezni. Mára már világosan jelentkeznek az eredmények. A jelentősebb bűncselekmények elkövetőit gyorsan elfogta a rendőrség, a befejezett emberölések száma 2012 első nyolc hónapjáig 76, 2009-ben ez a szám 87 volt, 2010-ben pedig 80. Ez eddig 20 évre visszamenőleg a legjobb adat, ami született. Ami pedig a regisztrált bűnelkövetés számát illeti: 8 százalékkal kevesebb a korábbiakhoz képest. A szándékos súlyos testi sértések száma 2011-ben az előző évihez képest 13,3 százalékkal csökkent, és a cselekmény bűnelkövetőinek száma is 17 százalékkal kevesebb. A halálos közúti balesetek száma 2010-hez képest 17,3 százalékkal csökkent, a garázdaság 4,2 százalékkal lett kevesebb. A 2011. évben a büntetett előéletű elkövetők száma hatékony törvényeinknek köszönhetően az előző évihez képest 8,4 százalékkal volt kevesebb.

– Képviselő úr! Természetesen nem lehetünk elégedettek, hiszen egy bűncselekmény elkövetése is eggyel több az elfogadhatónál, de a tényadatokat szerettem volna ismertetni. Mi személyes példamutatást várunk el, és önök nem jártak ezzel elöl, hiszen 2011 decemberében a Parlament elé bilincselték magukat, majd 2012 nyarán pedig magánterületen, engedély nélkül tüntettek. Ezeket a jogsértéseket az ombudsman is megállapította.

+

DOROSZ DÁVID: – Államtitkár úr! Meglepődve tapasztaltam, hogy lányos zavarában ön Gyurcsány Ferenc 2006-os elhíresült kampánydalát idézte, „igen, igen, igen”, ez eléggé furcsa összefonódásokra ad lehetőséget. Másrészről tény, hogy Pintér Sándor és köre nem alkalmas a rendőrség megújítására. Tény, hogy ők állították fel azt a rendszert, ami most létezik a rendőrségen, és tény az is, hogy Pintér Sándor a rendszer terméke és a rendszer működtetője is. Ezekkel az emberekkel nem lehet új rendőrséget építeni, ezekkel csak a régi rendszert lehet toldozgatni-foldozgatni. Ugyanígy tény, hogy a bűncselekmények nem szorultak vissza, és itt lehet összevissza beszélni a statisztikákról, az viszont biztos, hogy a magyar emberek sem a vidéki városokban, sem a vidéki falvakban, sem a fővárosban nem tapasztalják azt, hogy több rendőr lenne az utcán, nem tapasztalják azt, hogy nagyobb biztonságban élnének, és ezzel kellene foglalkozni, nem pedig látványosan különböző összevissza törvényeket hozni.

A képviselő nem, az Országgyűlés viszont 202 igen szavazattal 75 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Számíthat-e Szolnok város kormányzati segítségre a citromsavgyár létrehozásában és az ipari park fejlesztésében?

SZALAY FERENC (Fidesz): – Államtitkár úr! 2010 óta igen komoly tárgyalásokat folytat Szolnok városa a kínai BBCA nevű biokémiai céggel. A cég Szolnokon citromsavgyárat szeretne építeni, és ebben a szándékában megerősítette őt a magyar és a kínai miniszterelnök 2011. június 25-ei tárgyalása. A mintegy 90 millió dolláros fejlesztés, 60 ezer tonna citromsavat gyártana, ehhez hozzávetőleg 100 ezer tonna kukoricát használna fel. Jelentős iparivíz- és kénsavszükséglet van a gyártáshoz, ez is mind rendelkezésre áll a térségben.

– A későbbiekben a paracetamolgyártás, illetve az aszkorbinsavgyártás is képbe kerülhet, ha a cég meg tud telepedni meg tud telepedni, bár az elmúlt időszakban felröppentek a hírek, hogy nemcsak hogy Szolnokon nem, hanem Magyarországon sem kíván gyárat létesíteni.. Hála Istennek, cáfolata történt ennek a bejelentésnek. A kínaiak elmondták: Magyarországon és Szolnokon szeretnék megvalósítani ezt a gyárat. Igen nagy jelentőségű a beruházás, több száz munkahelyet tud létrehozni, és ahogyan említettem, a kukoricatermelő területek szintén nagyon komoly foglalkoztatottsági problémákat tudnának megoldani a beszállítók.

– Államtitkár úr! Ez a 90 millió dolláros beruházás jelentős állami támogatást igényel, ahhoz, hogy a cég valóban azt a hírt vigye szerte a világban, hogy mi tudjuk fogadni az ilyen igen komoly tőkét, az ilyen igen komoly kínai fejlesztést. Kérdezem tehát:

• Miben tud segíteni a kormány?
• Miben tud segíteni a magyar állam a fejlesztés megvalósításában?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Igen, Szolnok városa számíthat a kormány közreműködésére a szolnoki ipari park fejlesztésében. Az ön által is említett beruházás hosszú távú sikere érdekében folyamatosan együttműködtünk és együttműködünk a kínai befektetővel, aki valóban megerősítette, hogy e nagyszabású projekt Magyarországon és Szolnokon valósul meg. Üzembe állítását a beruházó 2013. szeptember 30-áig kívánja és ígéri megvalósítani. Az előzetes kalkulációk szerint az üzemben mintegy 440-450 új munkahely létesül közvetlenül, míg a közvetett munkahelyteremtő képességét, lévén, hogy mezőgazdasági termelésről is szó van, a tervek további 300-400 főben, további 300-400 főben állapították meg.

– Képviselő úr! A szolnoki ipari parkban létrehozásra kerülő citromsavgyár beruházási projekt megvalósításáról szóló 1366/2012. számú kormányhatározat 1. pontja értelmében a kormány egyetértett azzal, hogy a magyar állam tulajdonrészt szerezzen a BBCA Szolnok Biokémiai Zártkörűen Működő Részvénytársaságban a beruházás állami kontrollja és a szükséges állami önrész biztosítása érdekében. Az üzleti szempontokat is figyelembe véve a Magyar Fejlesztési Bank útján maximum 2,5 milliárd forint összegben állapította meg az állami tulajdonrész megszerzésére fordítható összeget. Azt, hogy ezen belül az állami szerepvállalás tényleges mértéke és módja mennyi és milyen lesz, a további megvalósíthatósági tanulmányok és elemzések alapján fogjuk meghatározni. Összességében tehát Szolnok városa számíthat a kormány segítségére, amely eddig is konkrét intézkedésekben öltött testet.

+

SZALAY FERENC: – A cég, amelyikről beszélünk, a világ legnagyobb citromsavgyártó cége, nagyon-nagyon komoly mennyiséget, 1,8 millió tonna citromsavat gyárt. Kívánom az Országgyűlésnek, hogy minél több ilyen bejelentést halljon szerte az országban, hiszen a foglalkoztatottsági kérdéseket csak az új termelő beruházásokkal lehet megoldanunk. Ez a kormány célja, és az önök célja is, kedves mosolygó képviselőtársaim! Elfogadom természetesen a választ.