Orbán: Minden pontja elfogadható Magyarországnak. MSZP: Nem kellene annyit harcolnia, ha lenne tekintélye, ha hiteles lenne Európában! KDNP: Természetes jelenség, hogy a régi rend képviselői tiltakoznak! Jobbik: „Mégis gyarmat leszünk!” LMP: Oda a legenda, Brüsszelben kivették a kezéből a „nagy indiánkönyvet!” Fidesz: Köszönjük Miniszterelnök úr!
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Támogatta az Országgyűlés többsége, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. A kormány erről szóló előterjesztését A Fidesz, a KDNP, és az MSZP képviselői igennel voksoltak, az LMP-s politikusok tartózkodtak. A jobbikosok nemet mondtak, az általuk kezdeményezett név szerinti szavazás eredményének ismeretében pedig újra közölték álláspontjukat: „Mégis gyarmat leszünk!”
|
A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződést - amelynek tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők - az Európai Tanács március 1-jén és 2-án esedékes ülésén írják majd alá a csatlakozó tagállamok vezetői. A határozati javaslathoz a kormány háttéranyagként benyújtotta a teljes szerződés végleges szövegét is. Eszerint az aláírók - a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok - államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP 60 százalékánál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert esetükben a strukturális hiány az 1 százalékot is elérheti. A szerződés értelmében minden állam automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a rájuk vonatkozó középtávú célkitűzéstől, illetve az ahhoz vezető korrekciós pályától jelentősen eltérnek (erre a szerződés csak rendkívüli körülmények okán ad lehetőséget). Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére is, és ha valamely ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, pénzbírsággal sújtható. A paktum arról is szól, hogy az a szerződő fél, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, költségvetési és gazdasági partnerségi programot léptet életbe, részletes leírást adva a túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokról. A program és a vele összhangban álló éves költségvetési tervek végrehajtását az Európai Tanács és az Európai Bizottság követi nyomon. Nemzeti állampapír-kibocsátásuk tervezésének jobb összehangolása érdekében a szerződő felek előzetesen jelentik a tanácsnak és a bizottságnak állampapír-kibocsátási terveiket. |
Orbán Viktor miniszterelnök már egy héttel korábban sem titkolta: a fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tavaly decemberben nem mondott automatikusan igent a “kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére”, időközben azonban elérte, amit akart, vagyis hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezők, a többi államra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. A másik fontos eredménynek azt tartotta, hogy a paktum szövege nem utal az adóharmonizációra, az ugyanis véleménye szerint az ellentétes ország érdekeivel.
Röpke összeállításunk a reakciók egy-egy neves mondását, s azok zajait is jelzi.
Mesterházi Attila (MSZP): – Látom, hogy miniszterelnök úr többször tesz arra kísérletet, hogy sikert sikerre halmozzon külföldön is, meg idehaza is. (Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) És azt is, hogy nem kellene annyit harcolnia, ha lenne tekintélye, ha hiteles lenne Európában (Felzúdulás és közbeszólások a kormánypárti padsorokban) és ha különböző nemzetközi hírű európai lapok nem csodabogárként emlegetnék kommentárjaikban. Én annak örülnék, ha a magyar miniszterelnöknek lenne respektje! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Van! - Wittner Mária: Több, mint nektek!)
Harrach Péter (KDNP): –Természetes jelenség, hogy a régi rend képviselői tiltakoznak. (Zaj, közbeszólások.) Három ilyen tiltakozási hullámot lehetett megfigyelni, elsősorban a hazai ellenzék részéről, majd a gazdasági, pénzügyi érdekek sérülése miatt bizonyos nemzetközi körök részéről, és végül az ideológiai sérülések miatt az ultraliberálisok részéről. Ha egy pillanatra megállunk ennél a szempontnál, akkor azt kell látnunk, hogy bizony Európa-szerte repedeznek az ultraliberalizmus bástyái, és azok a harcosok, akik védik ezeket a bástyákat, elkeseredett küzdelmet vívnak, nincsenek tekintettel az eszközökre, nem válogatnak bennük, és ezt tapasztaltuk mi az elmúlt időszak nemzetközi bírálataiban is. (Zaj, közbeszólások, az elnök csenget, újra csenget.)
Balczó Zoltán (Jobbik): – Miniszterelnök úr! Amikor ön saját körében egy évértékelő beszédet tartott, akkor megtudtuk, hogy előtte megkérdezte a feleségét, hogy miről szóljon, és ő azt mondta, hogy „mondj el mindent”. Ott talán többet mondott, de itt nagyon szűk témára szorítkozott, bármennyire is fontos lett volna.(Derű az ellenzéki padsorokban.) Ez egy olyan súlyos kérdés, amelyben a Jobbik nem véletlenül amellett állt ki, hogy igen, ebben népszavazással kellene dönteni.
Jávor Benedek (LMP): – Miniszterelnök úr! Az ön beszéde kapcsán József Attila Kései siratójának egy sora jutott eszembe: „Világosodik lassacskán az elmém, / a legenda oda.” Úgy tűnik, ön végre felismerte, hogy az a politika, amivel az utóbbi másfél évben próbálkozott a Fidesz-kormány, zsákutca. Szövetségeseink kihátráltak mellőlünk, azok a szövetségeseink, akik segíthettek volna minket abban, hogy Magyarország érdekeit az Európai Unióban és más nemzetközi fórumokon érvényesíteni tudjuk. Ön túl van már a „nagy indiánkönyvön”, akár örülhetnénk is. Örülhetnénk is, ha nem azért csukta volna be, mert Brüsszelben kivették a kezéből. (Taps az LMP soraiban.)
Rogán Antal (Fidesz): – Szeretném a köszönetemet kifejezni a miniszterelnök úrnak és a magyar kormánynak, amiért Magyarország érdekeit az Európai Unió különféle fórumain az elmúlt egy hónapban sikerrel és határozottan képviselte. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Azt gondolom, hogy ez éles ellentétben áll olyan pártok képviselőinek a magatartásával, akik ugyanezeken a fórumokon nagyon sokszor a magyar érdekek helyett, a Magyarországot ért rágalmak elhárítása és kivédése helyett gyakorlatilag pártérdekeket jelenítettek meg. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Önmagában nincsen ebben semmi meglepő, hiszen azt is megtudhattuk, hogy vannak olyan képviselők, akiknek a magyar parlament ülése is csak egy rendezvény. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.)
+
A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló törvény módosításáról is szavaztak a képviselők. A törvényjavaslat az uniós elvárásoknak tesz eleget, melynek alapján Magyarország ötévenkénti statisztikai felmérést köteles végezni az egyes gyümölcsfafajok ültetvényeiről. A felmérés adatait az Európai Unió a gyümölcsfélék piacának közös szervezéséhez használja föl, de a hazai kormányzati szerveknek is szükségük van a felmérésből származó adatokra az agrárgazdaság megalapozott irányításához és a kapcsolódó közösségi támogatások mind hatékonyabb nemzeti felhasználásainak elősegítéséhez, valamint a terméktanácsoknak és egyéb érdekvédelmi szervezeteknek is az értékesítés tervezéséhez. Az adatokat hasznosítják még a gazdasági folyamatokat elemző kutatóintézetek és a nemzetközi statisztikai szervezetek is.
A felmérés négy gyümölcsfajra terjed ki, az almára, a körtére, az őszibarackra és a kajszira. Ezen termőterület az összes gyümölcstermő terület több mint kétharmadát teszi ki Magyarországon. A felmérést a Központi Statisztikai Hivatal végzi. Nem jelent adminisztrációs terhet a gazdák és a vállalkozások számára, tekintettel arra, hogy ügyfélkapcsolat nem jön létre, mivel az összeírás a mintába tartozó ültetvények bejárásával történik.
A Jobbik szerint az Uniónál a négy legfontosabb gyümölcsfajta az alma, a körte, az őszi- és kajszibarack, Magyarországon azonban nemzetgazdaság szempontjából jelentős, a meggy, a szilva és a dió is. „Azokat az őshonos gyümölcsfajtákat is össze kellene írni, amelyek nem az EU, hanem a nemzet, a magyar gazdaság szempontjából fontosak.” Az LMP is bővíteni szerrette volna a listát, javaslatai között szerepelt, a meggy, szilva, birs, cseresznye, dió, gesztenye, mandula, mogyoró, bodza, naspolya, és az eper (fehér és piros) számbavétele. Az MSZP-t nem érdekelte ez a téma, többen közülük inkább a „levük” elfogyasztásával foglalatoskodtak. A kormány viszont bejelentette: „százmilliós nagyságrendű lenne újabb fajok vizsgálata”, ezért költségtakarékossági okokból szóba sem jöhet a felmérés kibővítése. A T. Ház a kormány álláspontját hitelesítette.
+
Zöld utat kapott a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló Szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából szóló országgyűlési határozati javaslat, miként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is. Utóbbit 91 nem szavazat kísérte, elfogadását azonban a 255 „igen” jóvoltából ez sem akadályozta meg.
+
Újra elhalasztották viszont a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat. Abból a tényből indul ki, hogy ma a 13-15 éves korosztály közel 30 százaléka dohányzik, szinte minden sarkon érdemi korlátozás nélkül hozzáférhetnek dohánytermékekhez. Elfogadása esetén nem küldheti többé a nagypapa az unokát: „szaladj el, hozz már a pipámba dohányt.” Nem, mert a dohánytermék értékesítésének helyén a vásárlók életkorát hitelt-érdemlően ellenőrizni kell. Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy fiatalkorú lépett be, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni. Amennyiben fény derül arra, hogy fiatalkorú, részére dohánytermék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el. Ameddig nem hagyja el, a dohánytermék értékesítés nem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem. A dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését is kérheti.
A törvényjavaslat az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalja a dohánytermékek kereskedelmét. Elfogadása esetén a most bárhol kapható dohánytermékeket jövő év elejétől csak korlátozott számú és kizárólag ilyen termékeket tartó dohányboltokban lehet árusítani. A kétezer lakosnál kisebb településeken egyetlen dohánybolt működhet, az ennél nagyobb községekben és a városokban (Budapesten kerületenként) minden kétezer fő után további egy-egy üzlet nyílhat. A cél elérését azzal is elősegítenék, hogy az állam a kereskedelmi jogot olyan „családi vállalkozásoknak” adná oda 20-30 éves koncessziós szerződések megpályáztatásával, amelyek a hosszú távú megélhetésüket nem kockáztatnák a szabályok megszegésével.
A törvényjavaslat a „fokozatosság jegyében” már idén áprilistól megtiltja a dohányárusítást a vendéglátóhelyeken, szeptembertől pedig a kétezer négyzetméternél nagyobb üzletekben is. Felügyeletét a vámhatóság látja el. A szabályok megsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet.
