A Debreceni Egyetem (DE) gyermeknevelési és felnőttképzési karának kertjében, Hajdúböszörményben pénteken felavatták Benedek Elek félalakos portrészobrát, Lestyán-Goda János szobrászművész alkotását. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára avató beszédében a nemzeti identitás szempontjából egyedülálló örökségnek nevezte a magyar népmesekincset, amelynek egyik legjelentősebb művelője, terjesztője volt Benedek Elek.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára és Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora leleplezi Benedek Elek félalakos portrészobrát az egyetem gyermeknevelési és felnőttképzési karának kertjében 2016. május 20-án. A szobor Lestyán-Goda János szobrászművész alkotása. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
Rendkívül fontos, hogy a népmesekincs megismertetése, ápolása része legyen a pedagógusképzésnek – mondta az államtitkár, s jelezte: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az idén először címzetten támogatja a népmesekincs ápolását.
Rétvári Bence utalt a kormány Minden este népmese elnevezésű népmese-stratégiájára, amely a nemzeti identitás mellett a gyerekek, a családok érzelmi kötődésének az erősítését is szolgálja.
Bálint Péter, a gyermeknevelési és felnőttképzési kar dékánja arról beszélt, hogy a hajdúböszörményi campuson nagy hagyománya van a népmese-kutatásnak, s szeretnék a kart a jövőben „meseházzá" változtatni.
A dékán reményei szerint új szakok indításával a következő években megduplázhatják a jelenlegi 1300-as hallgatói létszámot.
A szoboravató ünnepségen Agócs Gergely főiskolai docens népzenével idézte meg Benedek Elek székely szülőföldjét, Bujdosóné Papp Andrea főiskolai docens pedig meseszerű elemekkel átszőve beszélt Benedek Elek és a magyar népmese kapcsolatáról.
Benedek Elek szobrát Kocsis Fülöp görög katolikus érsek-metropolita szentelte meg a hajdúböszörményi egyetemi campus szoborkertjében.
