Tóth Bertalan (MSZP) azt firtatta, miért nem csökkenek az energia-számlák. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkár azt vetette fel, hogy a szocialista kormányok háromszorosára emelték a földgáz, kétszeresére a villamos energia árát. Azt mondta, a fogyasztói árnak mintegy ötödét befolyásolja a gáz világpiaci ára, az ár többi része a rendszerhasználati díjakból áll. Ez azt jelenti, hogy közvetlen hatása a gázárra a világpiaci árnak nincsen – szögezte le. Az államtitkár szerint az, hogy olcsóbban szerezhető be a gáz, azt jelenti, hogy a kormány megalapozottan, előre kalkulálva a gázár alakulásával hozta meg a rezsicsökkentésről szóló döntést.

Földi László (KDNP) a 2015-ben indult a gulágemlékév kapcsán beszélt arról, hogy Cegléden a volt huszár-, majd a későbbi szovjet laktanya helyén gulágmúzeumot terveznek, ugyanis a Pest megyei városban működött a Kárpát-medence legnagyobb szovjet gyűjtőtábora, ahova 200 ezer embert hurcoltak. Elmondta, remélik, hogy 2017-től méltó módon tudják megőrizni az elhunytak emlékét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 800 ezer magyart vittek el sztálini utasításra kényszermunkára, modernkori rabszolgamunkára. Hozzátette: 200 ezren sohasem tértek haza, és erről nagyon kevesen tudnak, ezért hirdette meg a gulágemlékévet a kormány. Közölte, bízik benne, hogy az áldozatoknak Budapesten és Cegléden is méltó emléket tudnak állítani.

Hoppál Péter (Fidesz) a reformáció európai civilizáció megváltozásában betöltött szerepét hangsúlyozva elmondta, a reformáció ötszázadik évfordulójára emlékezik a világ 2017-ben. Közölte, Reformáció 500 néven emlékbizottságot hoztak létre és jelentős pályázatokat hirdetnek. Rétvári Bence beszámolt arról, hogy konferenciaszervezésre 100-600 ezer, tudományos kutatásra 100-400 ezer, könyvkiadásra 100 ezer-1,2 millió forint közötti támogatás kapható.

Otthonteremtési közösségek



Az új lakások építésének ösztönzését nevezte a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló javaslat céljának Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. A szerdán benyújtott javaslatot jegyző tárcavezető expozéjában az mondta, a nok-ról szóló előterjesztés elfogadása hozzásegít ahhoz, hogy az új lakások építésének üteme felgyorsuljon. Ezt fontos nemzetgazdasági célnak nevezte, hivatkozva arra, hogy új lakások építésében Magyarország elmarad régió országaitól.

Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot és kiemelte: számukra, ahogy korábban, most is elsődleges a családok anyagi és erkölcsi támogatása. Ésszerű az az elgondolás, hogy a családoknak otthonra van szükségük és a lakásépítés egy olyan szektor lehet, amely képes lesz tartós növekedést produkálni. Az otthonteremtési program is erre a stratégiára épít – hangoztatta, hozzátéve: a törvényjavaslat új jogintézményként hozza létre a nok-ot.

A fideszes politikus kitért arra is, hogy az új építésű lakások piaca 80 százalékkal esett vissza 2014 óta, s ennek fő oka, hogy az erőltetett devizahitelek miatt sokan előrehozott beruházásokat hajtottak végre. Az elmúlt hét év első része arról szólt, hogy a devizahitelesek helyzetét rendezzék. Szerinte igenis vannak megtakarítások. Jelenleg évente 8 ezer új lakás épül, az új programmal lehetőség lesz arra, hogy ez a szám akár a duplájára növekedjen – közölte a kormánypárti politikus.

Kiemelte: a nok-kal zárt rendszerű előtakarékossági formát szabályoznak. Előnye, hogy pontosan látható lesz, milyen összeghez juthatnak hozzá a megtakarítási időszak végén az érintettek, akik 10 éven belül lakáshoz jutnak. Mindenki lakáshoz jut, a sorsolás csak a sorrendet határozza meg – közölte. A lakás-takarékpénztárak fontosak, de az itt összegyűjtött megtakarításokat többnyire felújításra, korszerűsítésre használták – jelezte, megjegyezve, hogy ezt a formát is támogatja az állam.



Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kiemelte: a törvény nyomán piaci verseny fog kialakulni és ez helyes. A nok nem fogyasztói csoport, alapja egy közösségi finanszírozási modell, angol példát mintául véve. A takarékoskodni akaró magyar embereket szeretnék támogatni – mondta a KDNP-s politikus, akinek összegzése szerint a javaslat ösztönzi a gyermekvállalást, saját ingatlanhoz tudja juttatni a családokat, és segíti az építőipart. Rámutatott: a Fidesz-KDNP célja az, hogy fenntartható demográfiai fordulat következzen be Magyarországon. Ezt csak komplex családtámogatási rendszerre lehet elérni, amit fokozatosan vezettek be a költségvetés helyzetéhez igazodva – jelentette ki.

Szerinte az MSZP magából indul ki, amikor azzal vádolja a kormányt, hogy barátoknak alkotnak szabályokat. Éppen az MSZP-SZDSZ kormányokat vezérelte az, hogy a haveroknak juttassanak forrásokat. Megjegyezte: 1998-2002 között elindult egy otthonteremtési program, amelyet a szocialisták nem folytattak, elsorvasztották a szocpolt, a lakásépítés áfája duplájára nőtt. A Fészekrakó program csúfosan megbukott, a kapcsolódó jogsértésekből büntetőügy lett – sorolta. Hozzátette: a Jobbik valamennyivel konstruktívabb, az ifjúsági tagozatuk azt javasolja, törölje a kormány az otthonteremtési kedvezményt, és helyette induljon bérlakásépítési program. Ez tartalmi vita lehet, de ők tulajdont akarnak adni és nem bérlakásokba kívánják kényszeríteni a fiatalokat – mondta, jelezve: a KDNP támogatja a javaslatot.

Dömötör Csaba államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta: ezzel a javaslattal válik teljessé a kormány új otthonteremtési programja, amelynek része az áfacsökkentés, a kibővített csok és az egyszerűbb engedélyezési eljárások. A magyar családok szabadon eldöntik majd, hogy melyik eszközzel élnek – tette hozzá.

Szerinte azért is fontos ez az új eszköz, mert a lakáscélú megtakarításokat túlnyomó részben használt lakások felújítására, vásárlására fordították. A javaslatról szólva kiemelte, hogy a támogatás összege évi 300 ezer forint lehet, ezt nem a szervezők vagy cégek, hanem a megtakarítást végző állampolgárok kapják, valamint felhasználható lesz a családok otthonteremtési kedvezménye és a lakáspénztári megtakarítások is. Megjegyezte: nem a lakásokat, hanem a lakáshoz jutás sorrendjét sorsolják majd ki. Fontosnak nevezte, hogy szigorú garanciák vonatkoznak majd a szervezőkre és a Magyar Nemzeti Bank felügyeli majd a működést.

A javaslattól azt várja a kormány, hogy több új lakás, ház legyen saját tulajdonban, növekedjen a gazdaság, több munkahely jöjjön létre és több gyermek szülessen a jövőben – hangsúlyozta Dömötör Csaba.

Határozathozatalok

Nemzetközi egyezmény

Az Országgyűlés – egyhangúlag, 158 igen szavazattal – kihirdette a magyar és a szlovén kormány között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt.

Megszüntette a nem magyar kutyafajták tenyésztőinek állami felügyeletét a parlament

Az Országgyűlés a bürokráciacsökkentésre hivatkozva kimondta, hogy a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnik.

A képviselők 111 igen szavazattal, 47 nem ellenében fogadták el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter erről szóló javaslatát.

A tárcavezető a lépést azzal indokolta, hogy az agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő-szervezet van, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak fenn, ami indokolatlan terhelést jelent a tenyésztési hatóság mellett az államigazgatásnak és a tenyésztők többségének is.

Önálló törvénybe foglalták a behajtási költségátalányt 

Az Országgyűlés kivette a polgári törvénykönyvből (Ptk.) és önálló jogszabályba foglalta a behajtási költségátalányt, amelynek összegét negyven eurónak megfelelő forintban határozta meg.

A képviselők 155 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadták el Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető javaslatát, amely több ponton megváltoztatta a korábbi szabályokat.

A parlament meghatározta, hogy a behajtási költségátalány azt a forintösszeget jelenti, amelyet a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül igényel a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelmekor.

Nemzeti otthonteremtési közösségek jöhetnek létre 

Az Országgyűlés lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását, amely a kormány otthonteremtési programjának új, sorsolásos, illetve licit alapon működő eleme.

A képviselők 113 kormánypárti igen szavazattal, 46 ellenzéki nem vokssal, kivételes eljárásban fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal erről szóló, szerdán beterjesztett javaslatát.

A parlament döntése szerint a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.

Épített környezet védelme

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában kiemelte: cél, hogy az egyszerűbb és felgyorsult szabályozási környezetben is érvényesüljenek a településképi, értékvédelmi és műszaki szempontok.

A javaslattal a 300 négyzetméter alatti új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályokat egészítenék ki. A javaslat erősíti a helyi építési hatóságokat, és növelik azon szabályok számát, amelyekre figyelemmel kell lenni az ilyen lakóépületek létesítésekor – mondta az államtitkár, ide sorolva az adott területre építhető épületek számát, a közegészségügyi, az országos, helyi településképi, műemlékvédelmi szempontokat.

Csepreghy Nándor jelezte: pontosítják a tervezői és kivitelezői szerződés szerepét, s egyszerű bejelentéssel kivitelezői dokumentáció alapján lehet építési tevékenységet végezni. Bevezetik a kötelező tervezői művezetés intézményét, s a kormány szándéka, általánossá és bevett gyakorlattá váljon a tervezői felelősségbiztosítás.

A kalákában való építkezésről elmondta: a házilagos kivitelezés segítése érdekében a saját vagy a hozzátartozó részére végzett építési tevékenység részleteit kormányrendelet szabályozná. A javaslat részletesen tartalmazza a házilagos kivitelezés eseteit. Megszűnik, hogy bárki, bármilyen esetben fennmaradási engedélyt kérhessen, ez csak és kizárólag objektív alapon lesz lehetséges. Az a cél, hogy ösztönözzék a nagycsaládosok építkezését és a vidéki építéseket.

Az államtitkár hangsúlyozta: a szolgáltató, ügyfélközpontú, korszerű építésügy és minőségi építészet akkor valósulhat meg, ha az ügyfelek a polgárok érdekeit szolgálják a szabályok.

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, újra kell gondolni a helyi önkormányzat településvédelmi eszközrendszerét. Hozzátette: senki nem akarja, hogy vissza lehessen élni az egyszerűsített szabályokkal, nyakra-főre lehessen építkezni saját telken vagy külterületen, és azt sem szeretné senki, hogy a településeken oda nem illő házak jelenjenek meg tömegesen. Utóbbi érdekében külön törvényt szükséges alkotni – jegyezte meg.

Kiemelte: a javaslat az épített környezett tervszerű alakításának érdekében kiegészíti a legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű új lakóépületekre vonatkozó szabályokat.

A tervezet legfontosabb elemének nevezte, hogy kormányrendeleti szinten előírják a kötelező tervezői felelősségbiztosítást. Nő az építészeti, műszaki tervező felelőssége, aki meghatározott díjazásban részesül. A Fidesz támogatja a javaslatot.

Csepreghy Nándor államtitkár zárszavában a kormány otthonteremtési programjával kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy az építésügyi szabályok, mint bürokratikus akadályok ne lehetetlenítsék el a rendszer működését. Az államtitkár jelezte: a javaslat a szakma véleményét is tükrözi, a részletszabályokat pedig rendeleti szinten rendezik majd.

Természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény módosítása

A javaslatot előterjesztő KDNP-s Vejkey Imre emlékeztetett arra, hogy a magáncsődről szóló jogszabály 2015. június 30-ával teremtette meg a magánszemélyek adósságrendezésének lehetőségét. Közölte: a mostani módosítás arra irányul, hogy az első ütemben érvényes, 2016. március 1-i határidőt meghosszabbítsák szeptember 30-ig.

Völner Pál igazságügyi államtitkár jelezte: a kormány támogatja a javaslatot.

Simon Róbert Balázs, a Fidesz vezérszónoka jelezte: frakciója támogatja a javaslatot. Hangsúlyozta: a határidő meghosszabbítása azoknak ad lehetőséget, akik eddig nem kísérték figyelemmel a jogszabályi előírásokat és kormányzati tájékoztatásokat, illetve akik csak most akarnak bekapcsolódni a programba. Kiemelte, az új határidőt kellene alkalmazni a folyamatban lévő ügyekre is.

Zárszó

A javaslat egyik előterjesztője, Vejkey Imre (KDNP) zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a kereszténydemokraták szerint amennyiben egy családon tudtak segíteni a törvénnyel, akkor már megérte. A tények szerint a törvénnyel összesen 300 családon tudtak segíteni.

Paksi beruházás

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitájában Völner Pál igazságügyi államtitkár elmondta, hogy sokan támadták a jogszabály ötödik paragrafusát, amely harminc évre korlátozta egyes üzleti és műszaki adatok megismerhetőségét. A javaslat bírálói az alaptörvényre és az információs önrendelkezési jogról szóló törvényre hivatkoztak, és az Európai Bizottság (EB) is megkereste az ügyben a kormányt – ismertette.

Az államtitkár közölte, a magyar kormány az EB-nek adott válaszban hangsúlyozta, kész arra, hogy az értelmezés és az alkalmazás megkönnyítése céljából módosítsa a vitatott rendelkezést, amely egyértelművé tenné, hogy az ötödik paragrafust együtt kell értelmezni az infotörvény közérdekű adatigénylésre vonatkozó fejezetével és más ágazati törvényekkel.

Völner Pál a paksi közérdekű adatok igénylésének folyamatát is leírta a módosítás után. E szerint először közérdekű adatigénylést nyújtanak be az adatgazdának, amely megvizsgálja, hogy a kérésre vonatkozik-e az ötödik paragrafus, ha nem, akkor teljesíti. Ha vonatkozik a kérésre a törvény, akkor megvizsgálják, hogy fennállnak-e a nemzetbiztonsági vagy a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó korlátozások – magyarázta, hozzátéve, ha fennállnak ezek az érdekek, akkor mérlegelés nélkül meg kell tagadni az adatok kiadását.

Elmondta, az adat megtagadása esetén az igénylő bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Az államtitkár jelezte, a módosításhoz a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság elnökének és az EB-nek az egyetértését is megkapták.

Vas Imre (Fidesz) megerősítette: a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a paksi beruházásról szóló törvény ötödik paragrafusát együtt kell értelmezni az információs szabadságról szóló törvény közérdekű adatigénylésre vonatkozó fejezetével, valamint más ágazati törvényekkel.

Szerinte a közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigényléskor köteles mérlegelni, hogy az igényelt üzleti, műszaki adat megismerése sért-e nemzetbiztonsági, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő érdeket.

Értékelése szerint a pontosított szöveg az átláthatóságot szolgálja, a javaslat a közérdekű adatigénylés korlátozására a legszűkebb és legszükségesebb mértékben ad csak lehetőséget.

Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár zárszavában azt mondta: megérti a szocialisták aggodalmát az adatnyilvánosságról, hiszen képviselőjük, Józsa István 6,6 milliárd forintos paksi üzlete is csak a kormányváltást követően derült ki.

Egyetértett Kepli Lajossal abban, hogy nem lett szigorúbb, nem lett nyitottabb a törvény, a szövegpontosítással az infótörvény szabályozási kereteit emelték be abba.

Közölte: a környezetvédelmi hatóság már nyilvánosságra hozott olyan adatokat a honlapján, amelyet a törvény megkíván. Kijelentette azt is: ha valaki a közérdekű adatokkal kapcsolatban korlátlan és beláthatatlan alapjogról beszél, az nincs tisztában azzal, hogyan működik egy állam, hogyan védheti meg polgárait és gazdaságát.

Az MSZP által alkotott törvényben is 30 éves titkosítás áll – emlékeztetett –, az időtartam szerinte alkalmazható szabály. Nemzetbiztonsági szempontokra más országokban is hivatkoznak ilyen esetekben – folytatta.

Végső érvként azt mondta: a kérdésekben egy független fórum, a bíróság dönt, amely megállapíthatja, hogy az adatkezelő túlterjeszkedett-e a jogosultságán.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.