A választási rendszerről, az oktatásról, a sztrájkjogról és az elvándorlásról is szó volt napirend előtt, a Ház hétfői ülésén. Harrach Péter húsvét közeledtével keresztény gyökereinkre emlékeztetve rámutatott, hogy az unió vezetőinek szavai a vesztes magatartását mutatják, amikor nem nyújtanak fokozott védelmet a közel-keleti keresztényüldözés áldozatainak. Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban a keresztények a legnagyobb üldözött vallási csoport.
Napirend előtt
Ikotity István (LMP) a pedagógusok sztrájkjogáról szólt, amelyet szerinte a kormányoldal elvett, az LMP viszont visszaállítana. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: számos szervezet tartja felelőtlen lépésnek azt, ha a pedagógusok nem törvényes eszközzel lépnek fel. Az államtitkár tárgyalást sürgetett, és úgy fogalmazott: sokan nem értik, miért a pedagógusok készülnek sztrájkra, hiszen az elmúlt időszakban ők kapták a legnagyobb béremelést az országban. Rámutatott arra is: a sztrájkot hirdetők nem egyeztetettek azokkal, akinek nevében közzé tették azt. Az egyeztetésekről szólva azt mondta: a kért 25 pontból 18 esetében már eredményre jutottak.
Harrach Péter (KDNP) húsvét közeledtével a társadalomnak és a politikának szóló keresztény tanítás üzenetéről beszélt, hangsúlyozva a keresztény gyökereinket. Szerinte a többpólusúvá vált világ küzdelmeiben a nyugati kultúra pozíciója romlik, ezért is hangsúlyozta az évezredes hagyományon alapuló identitástudatot. Kijelentette azt is: a vesztes magatartását mutatják az unió vezetőinek szavai, amikor a közel-keleti keresztényüldözésre válaszul nem nyújtanak fokozott védelmet, mondván, nem tesznek különbséget a vallások között. Rétvári Bence elmondta: évente több mint százezer keresztény veszíti életét vallási meggyőződése miatt, így jelenleg ez a legnagyobb üldözött vallási csoport. Szintén szólt a húsvét üzenetéről, kijelentve: az egyház számára a valódi örömhírt ezen ünnep üzenete hordozza. Fontosnak tartotta az emberi élet védelmét, az élet civilizációját. Kijelentette: évezredek örökségét tagadja meg az, akik nem értékelik azt a teljesítményt, amelyet a keresztény gyökerű Európa által létrehozott teljesítményt, akik nem az itt lévőkre akarják Európa jövőjét építeni.
Dunai Mónika (Fidesz) a pedagógusokat képviselő egyes „önjelölt" vezetők kétes követeléseiről beszélt, amelyekről szerinte egyre kevésbé látható, kinek az érdekében fogalmazzák meg. Mikor kérték a pedagógusok, hogy az iskolákat adják vissza az önkormányzatoknak? – tette fel a kérdést. Mikor fogalmazták meg a pedagógusok, hogy szakszervezeteik ne vegyenek részt a tárgyalásokon és önjelölt vezetők helyezzenek kilátásba önjelölt sztrájkot? – sorolta, hangsúlyozva a tárgyalás fontosságát. Rétvári Bence kijelentette: tárgyalásokra a kormányzat mindig mindenkivel nyitott volt, így a Tanítanék mozgalom vezetőivel is. A sztrájkjogot vitatóknak arra mutatott rá: a volánosok is képesek sztrájkolni. Szerinte akik a leghangosabban kritizálják a jelenlegi rendszert, azok maguk alakították ki annak egy-egy szegmensét. Radó Pétert említette, egy olyan cég vezető elemzőjét, amely 2011 óta 200 millió forintot kapott, a többi közt az intézményi minőségbiztosítási program kidolgozásában való részvételért, valamint a változásmenedzsmentről tartottak képzést. Rámutatott arra is: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet korábban a finanszírozás hatékonyabbá tételéről írt, részt is vett annak kidolgozásában, most pedig az alulfinanszírozottságot bírálják.
Kérdések
Salacz László (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a kecskeméti főiskolán 2012-ben német mintára indították el a duális képzést. A kormányzat lehetőséget teremtett a képzési modell országos elterjesztésére, így 2015. szeptemberében 19 felsőoktatási intézményben indultak ilyen képzések tette hozzá. Milyen eredményeket lehet látni a duális képzés területén? – kérdezte a képviselő. Rétvári Bence az Emmi államtitkára sikeresnek nevezte a duális képzés bevezetését, kiemelve, hogy sokan azoknál a cégeknél tudnak munkát találni, ahol a képzést végezték. Hangsúlyozta, hogy most, amikor egyre nagyobb hiány mutatkozik a szakemberekből, ezen a területen jól tud együttműködni a magánszektor és az állam. Eddig 46 duális képzési szak indult, és 2600 képzési helyet hirdettek meg – emelte ki.
Farkas Gergely (Jobbik) a kábítószer-fogyasztásról és a dizájnerdrogokról beszélt és a prevenciós forrásokról kérdezett. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarországon az egyik leghatékonyabb a drog elleni fellépés. Az egyik legnagyobb veszélyt a dizájnerdrogok jelentik, amelyek olcsóbbak a korábban használtaknál, miközben összetételük bizonytalan – hangsúlyozta. A kormány 2020-ra megtisztítja Magyarországot a drogmaffiától – emelte ki, hozzátéve, a Nemzeti Drogellenes Stratégiának egyik fontos része a prevenció. Ezzel párhuzamosan megszüntették a drogkereskedők számára rendelkezésre álló kiskapukat – hangsúlyozta.
Korózs Lajos (MSZP) az egri Markhot Ferenc kórházról kérdezett. Rétvári Bence államtitkár közölte, az intézményben az elmúlt években 10,5 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Leszögezte, hogy a kórházban egy új technológiai tömb épült és amíg a vízvezetékeit rácsatlakoztatták a rendszerre, addig néhány órára csökkenteni kellett a vízfogyasztást. A kórházban a gőzsterilizálást egy uniós projekt részeként újítják meg – tette hozzá.
Egyed Zsolt (Jobbik) a háziorvosi ellátásról kérdezett. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, hogy 40 százalékkal növelték az elmúlt 5-6 évben az alapellátás finanszírozását. Elmondta, kétféle vissza nem térítendő támogatás is van: az egyik praxisvásárlásra, a másik szabad felhasználású. Az orvoshiánnyal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a jobbikos Lukács László György korábbi cége abból jut bevételhez, hogy külföldre közvetít orvosokat.
Azonnali kérdések
Vona Gábor (Jobbik) megismételte korábbi javaslatát, hogy hozzanak létre két vizsgálóbizottságot, az egyik a Jobbik esetleges orosz támogatását, a másik a miniszterelnök környezetének meggazdagodását vizsgálná.
Orbán Viktor miniszterelnök közölte, eddig sem engedett az ilyen provokációknak, majd felhívta arra a figyelmet, hogy 1990 óta parlamenti képviselő, az ezzel járó összes kötelezettségének mindig eleget tett, élete nyitott könyv. Visszautasít minden olyan véleményt, amely őt bűncselekménnyel vádolja meg – jelentette ki, megjegyezve: minden pletyka, feltételezés valótlan. Szerinte kutakodni a Jobbik háza táján kell, hiszen az ellenzéki párt nyolc elnökségi tagjából hétnek legalább egy közeli rokona vagy pártpénzt, vagy a párttól állást kap. Szóvá tette azt is, hogy a Jobbik-frakció és pártalapítvány 2010 óta összesen kétmilliárd forintot költött el, és abból 520 millió forint csupa olyan céghez ment, amelynek a szálait egyetlen rejtélyes ember tartja a kezében. Orbán Viktor azt mondta, szép ajánlat, hogy mindenki állítson fel egy-egy vizsgálóbizottságot, de ha a Jobbik minden korrupciós ügyére felállítanának egyet, nem maradna szabad képviselő a Házban.
Novák Előd (Jobbik) a médiavásárlások kedvezményes hitelezése felől érdeklődött. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában rámutatott: az Eximbank hivatalosan és többször megerősítette, hogy senkinek semmilyen kedvezményes kamatozású hitelt nem folyósított médiavásárlásra. A kormányfő hozzátette: a bankok működésére egységes szabályok vonatkoznak, nem kérhetők arra a pénzintézetek, hogy ettől eltérjenek. Megjegyezte ugyanakkor: „a félkarú rablók féle üzletben a Jobbik és a Jobbikot támogató emberek nyakig érintettek voltak", ezt a rendszert azonban a kormány felszámolta, és átláthatóvá tette. A Jobbik szerinte ezért áll bosszút Andy Vajnán.
Szászfalvi László (KDNP) a kárpátaljai magyaroknak, valamint a nélkülözésben élő ukránoknak nyújtandó jövőbeli támogatásokra kérdezett rá. Fontosnak ítélte a karitatív egyházak szerepét, mondván: az itt élők háború miatti nehézségeiről a népvándorlás korában sem szabad megfeledkezni. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt:a kárpátaljai magyarok mellett a Kárpátokon túli ukránokat is segíteni kívánják, hiszen Nyugat-Európa figyelme jelenleg a bevándorlásra irányul, az ukrajnai humanitárius veszélyre kevésbé. A Karitatív Tanács már mintegy félezer családon segített, és százmillió forintnyi segélyszállítmányt indított – tette hozzá.
Font Sándor (Fidesz) az illegális bevándorlással összefüggésben bírálta a baloldali ellenzéket, utalva arra, hogy noha az emberek tömegesen tiltakoztak a kvóta ellen az aláírásgyűjtő íveken, az ezzel kapcsolatos önkormányzati határozatokat rendszeresen elutasították a baloldali képviselők a testületekben. Értékelése szerint a baloldal nem érti, hogy a kormány valós veszélyek ellen valós lépéseket tesz. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megköszönte az aláírásokat és azt, hogy több mint 900 önkormányzat állt ki a kvóta ellen. Hozzátette: a nemzeti összefogás erősíti Magyarország pozícióit. Ismertette azt is, hogy az elmúlt hónapokban 4772 illegális bevándorlót fogott el a rendőrség és 5254 kérelmet adtak be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz, s ha a kormány nem tett volna időben megfelelő válaszlépéseket, akkor a tavalyit megközelítő veszély állna fenn.
A napirend utáni felszólalásokat követően az elnöklő Latorcai János lezárta az ülés tárgyalását, a következő ülést március 29-ére hívta össze.
